Határon túli magyar portálok összesített hírei

A New Horizon a mai napon suhan el a Plútó-rendszer mellett, a randevúval a szakemberek képet kaphatnak a távolra szakadt, jeges égitestek képződményeiről is.

Először érkezik ember alkotta űreszköz a Plutóhoz, a Kuiper-öv egyik objektumához, így a találkozó a tekintetben is hasznos információval szolgál, hogy milyen képződmények találhatóak általában a távoli jeges égitesteken – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa a New Horizons és a törpebolygó keddi találkozásáról az mta.hu-nak kifejtette: az űreszköz műszereire komoly feladat vár, hiszen a találkozó nagy sebességgel történik és rövid idő alatt kell a célpontokat elemezni.

A randevú a Földtől 7,5 milliárd kilométerre lesz, a New Horizons az öt hold pályájánál közelebb halad el a Plútó mellett, 12 ezer 500 kilométerre felszínétől, méghozzá az eddigi megfigyelések alapján a legváltozatosabbnak mutatkozó oldala felett. Néhány órával a közelítés után “visszatekintve” a Plútó légkörén áthaladó napfényt is megfigyeli, ami pontos összetétel-becslésre ad lehetőséget.

A közelítéskor az űreszköz teljesen “néma” marad, ez idő alatt semmilyen információt nem továbbít a Földre. A legtöbb adat csak szeptembertől kezd érkezni a Földre, az összes mérés a találkozás után kilenc hónappal érkezik meg.

Kereszturi Ákos kitért azokra az aggályokra, miszerint a holdak pályasíkjában az adott égitestek felszínéről származó porkorong lehet. Egy ilyen porfelhőn történő, nagy sebességű áthaladás nem veszélytelen, ezért az elmúlt hónapokban a LORRI-kamerával poranyagot kerestek, de nem akadtak a nyomára, így az eredeti útvonal biztonságosnak tűnik. Hasonlóan megnyugtató eredményt kapott az MTA CSFK Kiss Csaba vezette kutatócsoportja is, amely a Herschel-űrtávcső mérései alapján zárta ki számottevő poranyag előfordulását.

WASHINGTON. Irán számára minden utat elzár a nukleáris fegyverkezés előtt az a megállapodás, amelyet Teherán és a nemzetközi közösség képviselői kötöttek Teherán vitatott atomprogramjáról - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök kedden Washingtonban, az egyezség létrejöttének bécsi bejelentését követően.

MUNKÁCS. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a hétvégi munkácsi lövöldözés miatt, kijelentve, hogy határozott fellépést vár el a hatóságoktól a törvénytelen fegyveres csoportokkal szemben.

A képsor a Beregszászi 6-os Számú Általános Iskolánál készült. Bújócskára alkalmas hely, de határozottan nem a legbiztonságosabb. A fotó magáért beszél, a következtetések levonását az olvasóra bízzuk.

Pallagi Marianna

Kárpátalja.ma

A mesterséges édesítőszereket szigorúan ellenőrzik, az engedélyezett anyagok teljesen biztonságosak.

A diétás italokban – a különböző szénsavas és szénsavmentes üdítőkben – energiamentes édesítőszerek segítségével állítják elő a szinte mindenki által vágyott édes ízt. Az ilyen típusú édesítők alkalmazása évtizedek óta parázs vitákat szül: az ellenzők szerint a kalóriaszegény üdítők ízesítésére is használt, elterjedt édesítők, az aszpartám, a szacharin, az aceszulfám-K és a szukralóz egészségügyi veszélyeket jelentenek. A kutatások szerint ez az aggodalom jobbára alaptalan, ugyanakkor igen erős érv mellettük, hogy segíthetik korunk egyik legnagyobb egészségügyi kockázata, az elhízás mérséklését, és óvják a fogak egészségét is.

Az élelmiszerbiztonsági szervezetek, így kontinensünkön az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA), nagyon szigorú ellenőrzésnek vetik alá ezeket az ízesítőanyagokat, a szabályozást pedig az új kutatási eredményeknek megfelelően rendszeresen felülvizsgálják. Ez a biztosítéka annak, hogy az engedélyezett anyagokkal édesített ételek és italok ártalmatlannak minősülnek, ha nem lépjük túl a hatóságok által meghatározott napi beviteli határértéket. Az elfogadott napi mennyiséghez (Acceptable Daily Intake, ADI) képest a ténylegesen felhasznált mennyiség olyan alacsony, hogy gyakorlatilag képtelenség a túlzott édesítő-bevitel még rendszeres fogyasztás esetén is.

Aszpartám

Az aszpartám (E 951) világszerte az egyik leggyakrabban használt édesítőszer, amely 6000 különféle termékben, például italfélékben megtalálható, de emellett számtalan egyéb fogyókúrás termék ízesítésére is használják az 1960-as évek óta. Időről időre felbukkanó vádak szerint ez a cukornál 180-200-szor édesebb anyag rákot és genetikai károsodásokat okozhat. Ezzel szemben a tudomány jelenlegi iránymutatása szerint az aszpartám teljes biztonsággal fogyasztható – ezen az állásponton van több mint száz ország élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szabályozó hatósága, köztük az európai testületek is. Az EFSA 2013-as nyilatkozata szerint nem hordoz egészségügyi veszélyeket, ha az ajánlatos mennyiséget – testsúly-kilogrammonként 40 milligramm – nem haladja meg.

„Egy doboz diétás szénsavas üdítőital rendszerint mintegy 180 milligramm aszpartámot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy 75 kilogramm súlyú felnőttnek napi több mint 16 doboz diétás üdítőt kellene elfogyasztania ahhoz, hogy túllépje az uniós küszöbértéket” – állt a közleményben.

Szacharin

A kristálycukornál mintegy 300-szor nagyobb édesítő képességgel rendelkező szacharin (E 954) a legrégebben ismert energiamentes édesítőszer: 1879 óta használják az élelmiszeriparban. Hosszú története során sokszor merült fel ellene, hogy fogyasztása rákkeltő hatása lehet: az 1970-es években, patkánykísérletek során bizonyították is, hogy fogyasztása összefüggésben áll a hólyagrákkal.

Ez a hatás azonban csak olyan nagy adag mellett mutatható ki, amennyit a valódi életben elképzelhetetlen, hogy elfogyasszunk, ráadásul az elmúlt 30 évben nem igazolták, hogy az említett állatkísérlet eredménye emberek esetében is megáll. A szacharin ezért ma már nem szerepel az illetékes európai és egyesült államokbeli hatóságok tiltólistáján: tudomány álláspontja szerint nem jelent veszélyt a szervezetre. Megengedett napi mennyisége 5 milligramm testsúly-kilogrammonként.

Szukralóz

A szukralóz (E955) használata viszonylag új keletű: 1976-ban fedezték fel, és először 1991-ben engedélyezték Kanadában, az EU pedig 2000-ben adott neki zöld utat. Nagyon intenzív, a kristálycukorhoz képest 600-szoros édesítőerejű, igen stabil, jól oldódó adalékanyag. Idén tavasszal sokat hallhattunk róla, amikor az egyik legnagyobb üdítőital-gyártó világcég bejelentette, hogy diétás készítményében szukralózzal váltja ki az aszpartámot. A vizsgálatok szerint alkalmazása teljesen biztonságos: megengedett napi bevitele testsúly-kilogrammonként 15 mg.

Aceszulfám K

Az aceszulfám K (E950) az aszpartámhoz hasonló édesítőerővel bír, és – elsősorban aszpartámmal vagy más édesítőszerekkel kombinálva – élelmiszeripari termékek ezreiben, köztük üdítőitalokban is felhasználják. Az előírások szerinti megengedett napi mennyisége 9 milligramm testsúly-kilogrammonként: több száz vizsgálat tanúsága szerint használata nem jár egészségügyi kockázatokkal.

Sztívia – a természetes édesítőszer

A sztívia egy Brazília déli részén és Paraguayban őshonos növény, édes ízét okozó hatóanyaga a ma ismert egyik legerősebb édesítőszer. Harmincszor édesebb a kristálycukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is. Mégis energiamentes, a glikémiás indexe 7, azaz nagyon lassan szívódik fel, tehát nem emeli meg a vércukorszintet, így cukorbetegek is biztonsággal fogyaszthatják.

Számos egészségügyi jótékony hatása is ismert, a sztívia többek között csökkenti a magas vérnyomást, antibakteriális hatása miatt segít megelőzni a fogszuvasodást, javítja az emésztést, gombaölő hatása miatt a Candida kezelése is kiegészíthető vele, segíti az egészséges bőr helyreállítását és nullás kalóriatartalma miatt biztonsággal fogyasztható bármilyen diétában. Nem tartozik a legolcsóbb édesítők közé, azonban mivel nagyon keveset kell használni belőle, igen gazdaságos. A tudatos táplálkozás részeként a sztíviát egyre több termékben, többek között üdítőitalokban használják édesítésre.

Történelmi kompromisszumnak, továbbá Irán és az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség kapcsolatában 1979 óta a legfontosabb eseménynek nevezte a kedden Bécsben kötött, az iráni atomprogramról szóló megállapodást Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.

Az elemző szerint azért fontos a kompromisszum, mert egyik félnek sem sikerült elérnie mindent, amit szeretett volna, mindketten kénytelenek voltak engedni saját elvárásaikból. Azt még nem tudni, hogy ez a megállapodás egy fegyverkorlátozási intézkedésként kerül be majd a történelembe vagy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség változó Közel-Kelet-politikájának egyik lépése lehet – mondta.
Szalai Márton kitért arra, hogy a megállapodásba olyan elemeket is beépítettek, amelyek arra ösztönzik Iránt, hogy betartsa azt. Ilyen például, hogy ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megállapítja, Irán nem teljesítette kötelezettségeit, akkor 65 napon belül visszaállíthatják a szankciókat. Ez egyáltalán nem érdeke Iránnak – hangsúlyozta az elemző.
A szakértő kiemelte továbbá, hogy a közvélemény-kutatások szerint az iráni lakosság is támogatja a megállapodást. Ugyanis – mint kifejtette – az elmúlt években a szankcióknak nagyon komoly hatásuk volt az iráni nép életkörülményeire, ezért a következő években változásokat szeretnének elérni.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a közelmúltban Irán és az Egyesült Államok is azt látta: a Közel-Kelet számos konfliktusában – például szíriai polgárháború vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet – elleni küzdelemben a két országnak közösek az érdekei. Ugyanakkor korábban nem tudtak együttműködni az olyan sérelmek miatt, mint az atomprogrammal kapcsolatos nézeteltérések, illetve az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei, Izrael és Szaúd-Arábia sem nézné jó szemmel a közeledést.
A szakértő szerint az érdekek szempontjából elkerülhetetlen, hogy Irán és az Egyesült Államok rövid-, illetve középtávon együttműködjön. Szalai Máté ugyanakkor megjegyezte: “meglátjuk, hogy a politikai játszmák ezt mennyire fogják megengedni”.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedd délelőtt Bécsben jelentette be, hogy átfogó megállapodást kötött Irán és a hatok elnevezésű országcsoport Teherán atomprogramjáról. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter “történelmi pillanatnak” minősítette a megegyezést.
A megállapodás tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések után jött létre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának és Németországnak a legutóbbi fordulón, a több mint két hétig elhúzódó bécsi maratoni tárgyalásokon sikerült megegyeznie Iránnal az iszlám köztársaság nukleáris kapacitásainak korlátozásáról. Az egyezség legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő, cserébe legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.

Javítási munkálatok miatt július 14-én és 15-én közép-európai idő szerint 08:00 órától 15:30-ig részleges áramszünet lesz a kárpátaljai megyeszékhelyen. Lekapcsolják a villanyt a Szobránc (1-25. házszám), a Krilov utcákon, illetve a II. Rákóczi Ferenc utca egy részén – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál.

Kárpátalja.ma

Országos szinten ez az arány 46 százalékos, az elmúlt évekhez képest kevesebben kaptak nyolcast vagy nagyobb jegyet idén. Az Oktatási Minisztérium 2013-ban döntött arról, hogy legkevesebb nyolcasra kell vizsgázniuk szaktantárgyukból, pedagógiából és módszertanból a pedagógusoknak ahhoz, hogy címzetes állásuk legyen. A pedagógusok, akik ötöst írtak, de nem érték el a nyolcast, csak helyettesítőként taníthatnak. Az óvásokat ma és holnap lehet benyújtani, a végleges eredményeket szombaton függesztik ki.

Tegnap a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége azt kérte az Oktatási Minisztériumtól, hogy vizsgálja felül a véglegesítő vizsga tételeit és a javítókulcsot, mert a múlt heti vizsga után kiderült, a javítókulcs másként pontozza az egyik tétel kidolgozását, mint ahogy az a tantervben szerepel, azaz a vizsgázóknak más témákat is ki kellett volna dolgozniuk, mint amit a javítókulcs tartalmaz. Emiatt nyújtott be panaszt több pedagógus. Az Oktatási Minisztérium eleget tett a szövetség kérésének, átvizsgálta a kifogásolt tételt és annak javítókulcsát, majd bejelentette, hogy a tételalkotó bizottság tagjai nem találtak eltéréseket a tétel és a javítókulcs között. A véglegesítő vizsga eredményeit ma függesztik ki.

Tonk Márton, a kar dékánja a Krónikának azt nyilatkozta, hogy a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával közösen indítják az európai és nemzetközi üzleti jogi magiszteri képzést, erre várják román anyanyelvű hallgatók jelentkezését is. A kolozsvári karon négy alap- és három mesterképzést kínálnak, összesen 180 helyet hirdettek meg, ebből 83 ingyenes. 130 hely van alapképzésen, 30 hely a magyar nyelvű mesteri képzéseken és 20 hely az angol nyelvű mesterin. A dékán azt is elmondta, hogy a tandíj értéke változatlan az előző tanévhez képest, 250-450 euró közötti. Újdonság, hogy a diplomácia és interkulturális tanulmányok mesteri képzésen egy választható iszlám modul is indul, ezek az előadások nyilvánosak lesznek. A beiratkozás tegnap kezdődött, két héten át várják az érdeklődők jelentkezését.

A helyzet csak csütörtökön oldódhat meg, ha az Európai Központi Bank jóváhagyja, hogy Athén pénzt hívjon le a sürgősségi alapból. Ehhez viszont az szükséges, hogy a görögök szerdáig elfogadják a nemzetközi hitelezők által követelt reformintézkedéseket. A görög sajtó szerint elképzelhető, hogy Alekszisz Ciprász miniszterelnök új kormányt fog alakítani, mert másként nem tudja elfogadtatni a megszorító intézkedéseket. A kormánykoalíció egyes tagjai ugyanis ellenzik a Brüsszel által kért reformokat. Az intézkedéscsomag át kell menjen a parlamenten is, így Alekszisz Ciprásznak mindenképpen szüksége van az ellenzék szavazataira is. A görög kormányfő már ma benyújtja a parlamentbe az ÁFA-növelésre és a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó törvényeket. Mindkét jogszabály ellentmond a kormányzó párt korábbi vállalásainak.

A magyar versenyzők két arany- és három bronzéremmel zártak a dél-koreai Kvangdzsuban rendezett Universiadén.
Az első érmet az Egyesült Államokban tanuló Valkai Ferenc szerezte, aki a kardvívók egyéni versenyében végzett harmadikként. Őt a junior világbajnok párbajtőröző Berta Dániel követte, aki szintén bronzérmes lett. Az első aranyérmet a Simon Béla, Juhász Adrián evezős duó nyerte, amely a normál súlyú kormányos nélküli kettesek mezőnyében győzött. A harmadik bronzérmet szintén egy evezős, Tamás Bence szállította, ő a könnyűsúlyú egypárevezősök között végzett harmadikként.

A viadal zárónapján a férfi vízilabda-válogatott szerzett aranyérmet, Vincze Balázs együttese a döntőben elképesztő izgalmak után, ötméteresekkel diadalmaskodott az olasz csapat felett. Az első hely sorsa csak a nyolcadik párban dőlt el, ekkor az olaszok hibázása után Sedlmayer Tamás talált a kapuba.

Két évvel ezelőtt Kazanyban a magyar küldöttség 15 érmet, köztük négy aranyat nyert.

  Az “Emberi test” elnevezésű vándorkiállítás különlegesen tartósított, valódi porhüvelyeket tesz közszemlére: egykor élt hús- vér emberek agyát, izomzatát, érrendszerét, szerveit, csontjait. A különleges polimeres tartósító eljárást a Michigani Egyetem nyugalmazott anatómia- és sejtbiológia profess...

Az ukrán kormányfő szerint “politikai katasztrófa” a görög válság kezelési módja, amely miatt máris erősödik az Ukrajnától megkövetelt reformokkal szembeni hazai ellenállás.

Arszenyij Jacenyuk a Financial Timesnak nyilatkozva kijelentette: a figyelem olyan mértékben összpontosul Görögországra, hogy Ukrajna “már fel sem tűnik a radarernyőkön”.

A londoni gazdasági napilap keddi számában megjelent interjúban Jacenyuk kifejtette, hogy Ukrajnának a következő négy évre összesen 25 milliárd dollárt ígért a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és több más szervezet, “miközben orosz harckocsik mozognak ukrán területen, és Ukrajna elveszítette gazdasága 20 százalékát (…) görög barátaink pedig, jóllehet Görögország lakossága a negyede Ukrajnáénak, máris kaptak 300 milliárd eurót, és még további 60-80 milliárdra van szükségük”.

Az ukrán miniszterelnök szerint “a görög saga” nehezíti az ukrán kormány számára az ukrajnai válság kezelését, mivel egyes parlamenti frakciók Kijevben máris tervezeteket nyújtanak be a nyugdíjrendszer, az energiaszektor és egyéb területek reformjainak visszafordítására.

A görög válság kezelése “politikai katasztrófa (…) és politikai felelőtlenség is”, mivel más országokban is csökkenti a kemény reformintézkedések melletti elkötelezettséget – tette hozzá.

Jacenyuk kijelentette ugyanakkor, hogy az ukrán kormány elkötelezte magát a reformok keresztülvitele mellett, és hajlandó megfizetni “ennek a kamikaze-bevetésnek” a politikai árát. Hangsúlyozta mindazonáltal, hogy a mozgástér ehhez nem túl széles.

Két lembergi (Lviv) rendőrőrs bejáratánál is robbantást követtek el kedden, az egy órán belül bekövetkezett detonációkban két rendőr súlyosan megsebesült.

Előzetes nyomozati adatok szerint a nyugat-ukrajnai nagyvárosban a rendőrségi épületek bejárati ajtajához rögzített kézigránátok robbantak fel. Az egyik helyszínen egy 24 éves rendőr, a másikon egy 31 éves rendőrnő szenvedett a repeszektől súlyos sérüléseket, utóbbinak amputálni kellett a lábát – adta hírül a Zaxid.net lembergi hírportál.

Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálatának közleménye szerint kapcsolat van a lembergi robbantások és a hétvégén Munkácson kirobbant fegyveres konfliktus között. “A belügyminisztérium összefüggést lát a kárpátaljai események és a lembergi robbantások között, amelyek célja a helyzet destabilizálása az országban” – olvasható a nyilatkozatban.

Andrij Szadovij, Lemberg polgármestere a városi tanács (közgyűlés) ülésén bejelentette, a városban történt robbantások miatt fokozzák a biztonsági intézkedéseket, és jobban összehangolják a különböző szakszolgálatok munkáját. Úgy vélte, a robbantások károkozásra vagy a lakosság megfélemlítésére irányultak.

“Lemberget nem lehet megfélemlíteni, minden ütésre többszörös erejű csapással fogunk válaszolni” – hangoztatta a polgármester.

 

Ötvenmillió évesre becsült, mára kialudt mélytengeri vulkánokat fedeztek fel a kutatók nagyjából 250 kilométerre Sydney partjaitól. Az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem tengerbiológusaként dolgozó Iain Suthers, az Investigator nevű legújabb ausztrál kutatóhajó vezető szakembere szerint homárlárvák keltetőhelyei után kutatva bukkantak rá a 4900 méteres mélységben elterülő, kialudt tűzhányókra, a hajó ugyanis automatikusan feltérképezi a tengerfeneket. A szakemberek négy kalderát – kráterhez hasonló horpadás, amelyet a vulkán kitörése és összeroskadása alakít ki – találtak. A kalderacsoport hossza húsz, szélessége hat kilométer. A legnagyobb kaldera átmérője másfél kilométer és 700 méterrel magasodik a tengerfenék fölé.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem vulkanikus kőzetekre specializálódott szakembere, Richard Arculus szerint az ilyen vulkánok rendkívül fontosak a földtudománnyal foglalkozó kutatók számára, mivel értékes információkkal szolgálnak a tengerfenékről. “Elmesélik nekünk a történet azon részét, amelyben Új-Zéland és Ausztrália elvált egymástól nagyjából 40-80 millió évvel ezelőtt és segíteni fogják a szakembereket a földkéreg titkainak feltárására irányuló jövőbeli tengerfenék-kutatásokban” – mondta Arculus.

Az ausztrál tudományos közösség Southern Surveyor nevű korábbi kutatóhajója mindössze háromezer méterig tudta feltérképezni a tenger mélyét, felderítetlenül hagyva a kontinenst övező óceán jelentős részét. Az Investigatornek köszönhetően azonban a kutatók most először közvetlenül reagálhatnak az óceánban bekövetkező változásokra. A kutatóhajó június 3-án indult útnak Brisbane-ből és június 18-án fejezte be expedícióját Sydneyben.

A TAT Kortárs Művészeti galéria művészeti pályázatot hirdet kortárs képzőművészek számára a művészettörténet szignifikáns alkotásainak újraértelmezésére.

A pályázat leírása:
MÁSKÉPP – A művészettörténet szignifikáns alkotásainak újraértelmezése.
A pályázó művészek saját maguk által választott ismert művészeti alkotásokat átértelmezve, saját maguk nyelvére formálva parafrázisokat hoznak létre.
A pályázat keretein belül a szakmai zsűri által kiválasztott alkotások a galériában megrendezett kiállításon lesznek megtekinthetőek 2015. szeptember 26-október 23-ig.
A pályázat feltételei:
Pályázatunk keretein belül olyan kortárs képzőművészeti alkotásokat várunk bármilyen médiumban – festmény, grafika, szobor, installáció, fotó, textil, stb. – amelyek a pályázati kiírásnak megfelelően már létező művészeti alkotások újraértelmezései, de az eredeti mű hiányában is önálló és élvezhető alkotásnak minősülnek.
A pályázat díjazása:
A zsűri szavazata alapján a kiállító alkotók közül egy, a pályázat “nyertese”, önálló kiállítást rendezhet a galériában 2015/2016-ban.
Beküldési, határidő: 2015. szeptember 6.
Az összes anyagot e-mailben várjuk egyetlen PDF-ben a tatgallery@gmail.com e-mail címre tárggyal.
A pályázat anyaga:
- szakmai önéletrajz
- portfólió
- a pályázó anyag dokumentációja, rövid leírása
- a parafrázis alapját képező eredeti műalkotás reprodukciója és adatai
- nyilatkozat arról, hogy amennyiben a pályázó mű kiválasztásra kerül, a pályázó a kiállításon való szerepléstől nem áll el.

Hiányos pályázati anyagot nem áll módunkban elbírálni.

Az elbírálás menete:
Az e-mailben érkezett pályázatok elbírálása után a “második fordulóba” bejutott alkotásokat legkésőbb szeptember 11-ig a galériába el kell juttatni, hogy ott a szakmai zsűri kiválaszthassa mely művek kerülnek kiállításra.

Eredményhirdetés: 2015. szeptember 15., amelyet a galéria honlapján teszünk közzé, illetve a bekerült alkotókat e-mailben is értesítjük.

www.tatartgallery.com

A pályázati kiírás részletei és angol nyelvű változata elérhető ITT.

A Kárpátalján folyó cigarettacsempészéshez, amely miatt a hétvégi munkácsi fegyveres konfliktus kirobbant, köze van az Ukrán Állami Határőrszolgálat (DPSZU) parancsnoka fiának – jelentette ki Musztafa Najem ukrán parlamenti képviselő, ismert tényfeltáró újságíró.

Najem, aki a múlt szombati, három halálos áldozatot követelő munkácsi lövöldözés után Kárpátalján vizsgálódott, az ICTV kijevi tévécsatorna hétfő esti politikai vitaműsorában kifejtette: “A Jobb Szektor (PSZ) egyes emberei négy dollárt kaptak a határon átcsempészett minden egyes láda cigaretta után, de egyszer csak a csempészek valamelyike bejelentette, hogy megegyeztek Kijevvel.” Hogy kivel egyeztek meg, arról van elképzelésem – mondta, hozzátéve: ott van a DPSZU, annak parancsnoka (Viktor Nazarenko vezérezredes), és neki van egy fia, aki különböző ügyletekkel foglalkozott Kárpátalján.

A honatya felvetette, az ukrán parlament képviselőinek minél hamarabb meg kell vizsgálniuk, miért érkezik jóval kevesebb vámszabálysértési feljelentés a DPSZU-hoz, mint Magyarország és Szlovákia határőrizeti és vámszerveinek a vezetéséhez.

Mint kiderül – tette hozzá –, háromszoros a különbség a DPSZU parancsnokához és a magyar határőrizeti szervek vezetéséhez befutó szabálysértési feljelentések száma között. “Erről tud az ukrán biztonsági szolgálat, a vámhatóság és a rendőrség. Miért nem rúgják ki azokat az embereket, akiknek erről tudomásuk van?” – kérdezte a parlamenti képviselő.

Musztafa Najem megjegyezte, a fegyveres konfliktus a védelmi pénz fizetésének a megtagadását követően robbant ki a helyi csempészek között, de szerinte azoknak semmi közük nincs a politikához. “Ennek a banditizmusnak semmi köze a politikához, zárjuk is le ezt a kérdést. Ezt a fajta banditizmust az egész országban ki kell vizsgálni, és nem kell belekeverni a decentralizációt, alkotmányt, mert az más történet” – szögezte le az ukrán parlament kormánypárti képviselője.

A Jobb Szektor az európai integráció melletti és a Janukovics-rezsim elleni tavalyi Majdan-tüntetések önvédelmi erőiből jött létre. Tagjait az oroszbarát szakadárokkal vívott kelet-ukrajnai harcok miatt fegyverezték fel, és az ukrán reguláris fegyveres erők oldalán részt vesznek a szakadárokkal vívott összecsapásokban. A PSZ tagjai azonban, Kijev ez irányú törekvései ellenére nem tagolódtak be teljesen a hadseregbe, és nem engedelmeskednek maradéktalanul a hadvezetés parancsainak.

Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke a Krónika napilapnak azt mondta, több panasz is érkezett a menetrend szerinti járatok hiányára, és le fogják ellenőrizni, hogy a járatok működtetésével megbízott cég teljesíti-e a vállalásait. A vidrátszegi repülőtér 15 km-re van a várostól, ezt a távot a legtöbb utas saját autóval vagy taxival teszi meg, mivel a reptérről nincsenek rendszeres buszjáratok. Jelenleg csak a budapesti és londoni járatok utasai vehetnek igénybe kisbuszos szállítást, de a busztársaság szerint ezeknek a járatoknak a fenntartása is veszteséges, mivel csak kevesen igénylik az általuk biztosított szolgáltatást, ezért is csökkentették le ennyire a járatok számát. Korábban óránként indítottak buszjáratokat.

Tánczos Barna szenátor beszámolója szerint a beadványt több, mint 70 Hargita és Kovászna megyei polgármester, illetve a két megyei tanácselnök is aláírta. A petícióval egyrészt fel akarják hívni a figyelmet a medvekérdésre, másrészt az érvényben levő törvénykezés újragondolását, egy új jogszabály kidolgozását szeretnék elérni. Tánczos Barna szerint a jelenlegi törvény csak az állatvédők álláspontját képviseli, de a mezőgazdasági termelők és a civil társadalom érdekeit nem tartja szem előtt. A szenátor megjegyezte, másfél hónapja interpellációban szólította fel a környezetvédelmi minisztert a vadkárok kifizetésére, a szaktárca pedig ígéretet tett, hogy azonnal rendezik ezt a problémát. A teljes kifizetésre azonban még mindig nem került sor. Tánczos Barna kiemelte, újra kell gondolni a medvék vadászatát is, mert túlságosan elszaporodott a populáció. A petíció kezdeményezői szerint Hargita megyében optimális körülmények között 339 medve kellene legyen, de a statisztikai adatok tavaly 1351medve volt a megyében, idén pedig 1413-at számláltak.