„Csak úgy élni a vakvilágba nem érdemes, az a fontos, hogy az ember életének útja jósággal legyen kikövezve.”
Grigorij Fedoszejev
NÉPI KALENDÁRIUM:
MÁRTON NAPJA
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.
Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette abélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták {7-209.} meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak.
A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. 1966). Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.
Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár.
A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Várady Gábor (Máramarossziget, 1820. november 11. – Máramarossziget, 1906. november 12.). Testőrtiszt, az 1848-49-es szabadságharc ezredese, politikus, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti líceumban, a jogot Eperjesen végezte. Tanulmányai befejezése után egy évig az apja mellett gyakornokoskodott, aki megyei főjegyző volt. Itt Máramaros megye őt ajánlotta a magyar testőrségbe. 1840-ben lett testőr, itt ismerkedett meg Görgey Artúrral és Klapka Györggyel. 1841-43 között kéziratos lapot adott ki Remény címmel. 1848-ban kilépett a testőrségből, letette az ügyvédi vizsgát és Máramarosszigeten irodát nyitott. 1848-ban ő szervezte meg a szigeti nemzetőrséget, amelynek századosa lett. Amikor a magyar kormány elrendelte a honvédhadsereg felállítását, a megyei választmány a máramarosi honvédszázadok megszervezésével bízta meg, majd felkérték a szabolcsi szabadcsapat parancsnokává. Csapatával csatlakozott Katona Mihály erdélyi hadtestéhez, s átvette a büdfalvi és a dragomérfalvi előőrségi parancsnokságot. 1849 februárjában Rapaics alezredes megbízásából megalakította a máramarosi önkéntes nemzetőrségi zászlóaljat, amely utóbb a 105. honvédzászlóalj lett. A fegyverletétel után egy ideig otthon rejtőzködött, majd Württenbergbe menekült. Az 50-es évek végén kegyelmet kapott, hazatért és ügyvédi irodát nyitott. 1860-ban másodalispán lett. 1861-ben a técsői kerület választotta országgyűlési képviselőjévé. 31 évig képviselte a kerületet. A máramaros-ugocsai református egyház tiszteletbeli gondnoka, törvényhatósági és városi képviselő, a múzeumegylet elnöke, a máramarosi honvédegyesület és a máramarosszigeti líceum felügyelője volt. 1865-ben megalapította a Máramaros című politikai hetilapot, amelynek rövid ideig szerkesztője is volt, több éven keresztül írta a vezércikkeit. Cikkeket írt Máramarosról a Magyar Sajtóba.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Csikós Rózsi (1917) az Operettszínházban, főleg szubrett szerepekben aratott sikert.
Katona József drámaíró születése (1791). Nagyszabású történelmi tragédiája, fő műve a Bánk bán, melynek hősei megragadó vonásokkal jellemzett drámai alakok.
Horthy Miklós megalapítja aCorvin-kitüntetést a tudomány, az irodalom és a művészetek fellendítésének elismeréséért (1930).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
MILYEN SZEMETET KELLENE KIDOBNOD?
„… tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt…” (Zsidók 12:1)
Képzelj magad elé egy nagy hajót, amin éppen egy szárazdokkban dolgoznak. A merülési vonal alatt rá van rakódva mindenféle szemét, amit útjai során ráragadt. Amíg a hajó vízben van, ezt nem látja senki, de egy tapasztalt kapitány megérzi, hogy a hajó nem olyan mozgékony, mint volt. Ilyenkor a megbízók panaszkodnak, hogy túl sokáig tart eljuttatni a rakományt vásárlóikhoz, a hajótulajdonosok keseregnek, mert ha a haszonkulcs csökken, hátrányban lesznek versenytársaikhoz képest. A szennyeződés eltávolítása időrabló és fáradságos munka, de nincs más megoldás, mint elvégezni. Végül, hónapokig tartó kemény munka után a szárazdokkot elárasztják vízzel, aztán kinyitják a kapukat, és hatalmas hajó újból hasítja a nyílt tengert, visszatérve a profit oszlopba. Pál apostol azt ezt írta a Korinthusban élő híveknek: „Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg!” (2Korinthus 13:5). Legyünk őszinték, sokkal könnyebb felebarátainkat vizsgálat alá venni, mint saját magunkat, vagy arról beszélni, mit értünk el egykor, mint arról, mit végzünk el most. Úgy érzed, lassultál? Veszítettél a lelki lendületedből? A haszon vagy a veszteség oszlopban szerepelsz? A válasz ott van a merülési vonal alatt, ahol csak Isten látja és te. Hanyagság, ítélkező lelkület, megalkuvás, világhoz igazodás és szerencsétlenség: ez az a szennyeződés, ami rád rakódott és lelassít. Ezek azok a ravaszul megkörnyékező bűnök, melyekkel el kell bánnod ahhoz, hogy azzá válhass, akinek Isten elhívott, és élvezni tudd azokat az áldásokat, melyeket neked tartogat.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Szent Márton püspök
Márton Pannóniában, Sabáriában született, püspökként a papság műveltségét emelte, a szegényeknek gondját viselte. A jó pásztort, Jézust utánozva tette kötelességét. Szeretnénk mi is napról napra megtenni kötelességünket, észrevenni a rászorulót, és elvezetni a ránk bízottakat Krisztushoz.
Savariában (a mai Szombathelyen) született 316-ban pogány szülőktől. Mint katonatiszt megismerkedett a kereszténységgel. Amiens városa előtt megfelezte köpenyét és odaadta egy didergő koldusnak. 18 éves korában megkeresztelkedett. 20 éves korában Poitiers-ben Szent Hilarius püspök exorcistává avatta. Visszatért Savariába, majd Milanoba, később Genovaba vonult, és a város közelében remetéskedett. 360-ban ismét Poitiers-be ment, és a püspök engedélyével a város mellett kolostort alapított. 371-ben a nép toursi püspökké választotta. Mint püspök is szigorú szerzetesi életet élt. 397. november 11-én halt meg. Tisztelete hazánkban is népszerű.
bacskaplebania.hu
Nem kapott elegendő támogató szavazatot kedden az ukrán parlamentben az a törvényjavaslat, amely tiltana mindenféle diszkriminációt a munkahelyeken.
A 450 fős törvényhozásnak csupán 207 tagja támogatta az előterjesztést a jelen lévő 340 képviselő közül annak ellenére, hogy Volodimir Hrojszman házelnök felhívta figyelmüket, ez a módosítás is szükséges a vízumrendszer liberalizációjához az Európai Unióval.
Az indítvány, amelyet a parlament elvetett, tiltotta volna a munkavállalók diszkriminációját faji, bőrszín, politikai, vallási meggyőződés, nemi hovatartozás, szexuális orientáció, nemzetiség, anyagi helyzet, szakszervezeti tagság, sztrájkban való részvétel, HIV-fertőzöttség és más betegségek, rokkantság és egyéb, a munkavégzéstől független okok alapján.
Jóváhagyta viszont a parlament az úgynevezett “vízummentes törvények” közül a korrupcióellenes előterjesztéseket. A szavazáskor jelen lévő 371 képviselőből 291 támogatta azt a javaslatot, amely lehetővé teszi a vagyon lefoglalását, ha az bűncselekmény bizonyítéka lehet vagy bűncselekmény útján jutottak hozzá. A törvényhozás 260 képviselője szavazta meg egy állami hivatal létrehozását az elkobzott vagyonok őrzésére és a nyilvántartásuk vezetésére.
Pozsonyban tartja konferenciáját a kisebbségi jogok és a létező tervezetek kapcsán a Ruszin Értelmiségiek Szövetsége. A rendezvényre Pozsonyban, a Comenius Egyetem Družba kollégiumának kongresszusi termében kerül sor október 27-én, kedden, 13:30 órai kezdettel. A konferencián magyar részről Petőcz Kálmán a Szlovákiai Helsinki Bizottság képviseletében tart előadást, valamint Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről is részt vesz az egyik panelbeszélgetésen.
A konferencia programja:
13:30-13:55 – Regisztráció
13:55 – megnyitó: Ján Lipinský, a Ruszin Értelmiségiek Szövetségének elnöke
14:00-15:30 – első blokk, a szlovák állampolgárok jogainak értékelése. Résztvevők: Mária Jedličková megbízott kisebbégekért felelős kormánybiztos, Barbara Illková, a külügyminisztérium nemzetközi jogi szekciójának vezetője, Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, Laco Oravec, a Milan Šimečka Alapítvány programigazgatója.
16:00-18:00 – második blokk, a szlovákiai kisebbségek képviselőinek javaslatai a törvényi szabályozások módosítására. Moderátor: Ján Pilip, a Szlovákiai Ruszinok Kerekasztalának titkára, résztvevők: Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, Agnes Horváthová, a Romana kher – Roma ház polgári társulás elnöke, Ondrej Pöss, a Kárpáti Németek múzeumának igazgatója, valamint Linda Rabeková, a Lengyel Klub vezetője.
18:00 – összefoglalás, további megjegyzések: Ján Lipinský, a Ruszin Értelmiségiek Szövetségének elnöke.
Szlovákia és a kisebbségpolitika – Hodossy Katalin és Tokár Géza Krasznahorkán, a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgetett a téma kapcsán, kitérve arra, hogy néz ki most a hivatalos kisebbségvédelem és mit (nem) tesznek értünk a szlovák állami intézmények. A televizio.sk jóvoltából itt a videófelvétel.
A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala az év folyamán – kisebbségi szakértők bevonásával – dolgozik egy akcióterv létrehozásán, mely a következő időszak kisebbségvédelmi intézkedéseit foglalná keretbe. Az elmúlt hónapokban megfogalmazódott egy javaslatcsomag a nyelvhasználat, a kisebbségi kultúra és az oktatásügyi intézkedések területén, a Kormányhivatal pedig a szakértőkön túl civil szervezeteket és érdeklődőket is be szándékozik vonni a folyamatba. A hivatal három munkatalálkozót szervez: Besztercebányán november 5-én, Kassán november 6-án, Pozsonyban pedig november 9-én zajlik egy egyeztetés. Mivel a kijelölt helyszínek kapacitása véges, az érdeklődők az ivana.sostakova@vlada.gov.sk címen jelezhetik részvételi szándékukat, legkésőbb keddig, azaz október 28-ig.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala várja azon szervezetek és intézmények jelentkezését, amelyek a következő évben be szeretnének kapcsolódni a Kerekasztal munkájába, illetve részt kívánnak venni a november 21-én megrendezésre kerülő országos konferencián.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala következő országos találkozójára 2015. november 21-én kerül sor Dunaszerdahelyen a Bonbon Hotel épületében, a rendezvénnyel kapcsolatos részleteket folyamatosan pontosítjuk.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, a politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar civil szervezetek egyeztető fóruma. A Kerekasztal országos tanácskozásain részt vehet minden olyan kulturális, önkormányzati, állami és civil szervezet (intézmény), amely:
A tagságukat megújítani, vagy a Kerekasztalhoz csatlakozni kívánó szervezetek jelentkezését a szervezők elektronikus formában az alábbi linkre kattintva, illetve a 0915-891-166-os vagy a 031/5902-790-es telefonszámon várják. A konferencián való részvétel díjtalan.
A konferencia előzetes programja:
8:30–9:00
Regisztráció
9:00–9:30
Hivatalos köszöntő, majd beszámoló a Kerekasztal éves tevékenységéről
Tokár Géza szóvivő – az utóbbi egy év fejleményei, a magyarság előtt álló kihívások és a Kerekasztal tevékenysége
9:30–11:00
Oktatásügyünk aktuális problémái
A panel moderátora: Vasik János (Pátria Rádió)
Kiemelt résztvevők: Czimer Gábor (az országos beiratkozási program bemutatása, koordinátor), Fodor Attila (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége), Szekeres Klaudia (Jogsegélyszolgálat), Tóth Tibor (magyariskola.sk)
11:10–11:50
A Civil Díj átadása
11:50–12:45
Ebéd
12:45–14:10
Kétnyelvűség, nyelvi jogérvényesítés és nyelvhasználati akadályok
A panel moderátora: Rajkovics Péter újságíró, a Kerekasztal Gazdasági Bizottságának vezetője
Kiemelt résztvevők: Czibula Csaba (Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége), Halász Béla (Fontos vagy! Mozgalom), Horony Ákos (Jogsegélyszolgálat). A panel keretén bemutatásra kerül a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának komáromi kétnyelvűségi felmérése.
14:20–16:00
Önkormányzatiság és önigazgatás – merre vannak a kitörési pontjaink?
A panel moderátora: Mózes Szabolcs újságíró.
Kiemelt résztvevők: Kántor Zoltán (Nemzetpolitikai Kutatóintézet), Lancz Attila (Jogsegélyszolgálat)
16:00
Zárszó, majd állófogadás
Az oktatási normák módosításáról egyeztetnének az iskolaügyi minisztériummal azok a kisebbségek, amelyeket közvetlenül is érintenek a rendszer problémái és a küszöbön álló reformok – derült ki a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának ülésén Pozsonyban, pénteken. A komáromi, oktatásügyi demonstráción megfogalmazott aggályokat és elveket is megértik és azonosulnak velük.
A kisebbségi bizottság pénteki ülésén hangsúlyosan megjelent az iskolaügyi téma, többek között a készülő kisebbségi akcióterv kapcsán. Mind az ukrán, mind pedig a ruszin küldöttek aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy az iskolaügyi minisztérium miként kezeli a kisebbségi oktatás helyzetét. A magyar delegáció a komáromi tüntetés, valamint a 26 ezer aláírást összegyűjtő petíció kapcsán tájékoztatta a bizottságot a magyar iskolák helyzetéről. Végül Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetőjének a javaslatára egy olyan nyilatkozat is elfogadásra került, melyben a bizottsági tagok kijelentik, teljes mértékben támogatják a Komáromban megfogalmazott nyilatkozatot, valamint feladatul szabják a megbízott kormánybiztosnak, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az iskolaügyi tárca és az oktatási problémák által érintett kisebbségek képviselői között a vonatkozó rendelkezések és törvények módosítása érdekében. A nyilatkozatot a négy érintett kisebbség (a magyar, a ruszin, az ukrán és a roma) egyhangúlag támogatta. Magyar részről az ülésen Szekeres Klaudia mellett Masszi János (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége), Mézes Rudolf (Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége), valamint Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője is részt vett.
A XXII. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitóját vasárnap rendezi meg Szabadkán és Palicsfürdőn a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség.
A program:
15 órakor ökumenikus istentisztelet a szabadkai Szent György-templomban. Igét hirdet: Ft. Palatinus István plébános, Római Katolikus Egyházközség, Nt. Orosz Attila esperes, Szerbiai Református Keresztyén Egyházközség, Dolinszky Gábor püspökhelyettes, Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Vajdaságban.
17 órakor kiállításmegnyitó a palicsi Vigadóban.
Mezei Erzsébet a Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díj idei kitüntetettje. A zentai grafikusművész, keramikus, pedagógus kiállításának megnyitóját a palicsi Vigadó emeleti konferenciatermében tekinthetik meg. A kiállítást megnyitja Szegedi Szabó Béla író, költő.
Közreműködik Mezei Szilárd.
18 órakor ünnepi műsor a Vigadó nagyteraszán.
A vendégeket és a résztvevőket Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszönti. Ünnepi köszöntőt mond Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője és mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Fellépnek: A Bodor Anikó-díjas Rákóczi Férfikórus (Csóka), Török Trió (Ada-Budapest), a tízéves Mécsvirág Együttes (Zenta), Szőke Rebeka versmondó (Kishegyes), a SU-együttes (Szabadka), Szabó Tokodi Krisztina csellóművész (Szabadka).