A szegény ember eledelének is nevezték a világon jelenleg negyedik legfogyasztottabb ételünket, a krumplit, emlékeztettek korábban a szervezők a topolyai tájházban a helyi Művelődési Ház által rendezett egyik korábbi krumplifesztivál felvezetőjében.
A nyári hőségben a felfrissülni vágyó zentaiak három helyen is fürödhetnek a Tiszában. A legtávolabbi homokos strand, padokkal, nádtetős árnyékolókkal a Halászcsárda közelében, a víkendtelep alatti partszakaszon található. Közvetlenül a híd feletti kis öbölben, az egykori sóderkirakónál homokkal szórták be a partot, ide is sokan leruccannak felfrissülni, napozni. Legtöbben még mindig a várossal szemben, a bánáti oldalon fekvő strandra (felvételünkön) látogatnak, itt vendéglő, tusoló és illemhely is a fürdőzők rendelkezésére áll. A gyerekek csúszda híján a lejtős partot puhítják vízzel, sarkalják, és fenéken csúszva ereszkednek le a vízhez.
Ma, pénteken utazik az Aranykapu Művelődési Egyesület népes csapata, a Kopogtató néptánccsoport, a citerazenekar, a leánykórus és a Face’n’Base rockegyüttes a magyarországi Hegyfaluba, ahol a hétvégén bemutatkoznak az ottani Háncs egyesület által szervezett hagyományőrző napokon. Az adaiak vendégszereplése a Hegyfalu község önkormányzata és az Aranykapu ME közötti együttműködés keretében zajlik, amelyet a magyar földművelésügyi minisztérium pályázatán nyert támogatásból valósítanak meg. Sóti Ernő, az Aranykapu elnöke elmondta: a pályázat célja a helybeli nemzeti értékek felkutatása, megőrzése és népszerűsítése mellett a kapcsolatépítés, hiszen július elején a népes hegyfalui küldöttség vett részt az Ada-napi ünnepségen, ahol színpadra lépett a Háncs néptánccsoport, a helyi vegyes kar, valamint az Apex és a Galeri zenekar. Ezt a látogatást viszonozzák az adaiak augusztus 5. és 7. között Hegyfaluban.
Tíz évvel ezelőtt még megvolt. Van róla bizonyító fotó, mármint a hódegyházi öntöttvas ágyúról. Félrelökve, elfelejtve ott porosodott a templom padlásán a galambszaros, zömök kis öntöttvas ágyú. A vadóc galambok uralta térbe csak ritkán merészkedett fel valaki. A félhomályban, a lukas tetőn át beszűrődő fényben bukdácsolva lehetett előrehaladni a gerendák, horogfák kusza összevisszaságában. A több helyen is beázó templomtetőn át szabadon jártak ki-be a madarak, a galambok mellett csókák vertek tanyát a toronyban, a felperdült bádogborítás szabad utat engedett nekik. A tetőn két pár gólya is fészkelt, ami miatt többször felkapaszkodtam a harangok mellé, hogy onnan lessem meg, fotózzam le a szárnyas jószágok tetőn zajló életét. Aztán jöttek a mesterek, kijavították a beázásokat, új bádogszoknyát húztak a torony kúpjára. Az ágyúnak meg lába kelt, lőttek a hódegyházi öntöttvas ágyúnak.
A Beregvidéken átutazók figyelmét biztosan nem kerülik el a beregszászi hegyvidék festői szépségű, smaragdzöld lankáin elterülő, katonás rendbe állított (vagyis telepített) szőlőültetvények.
Néhány hete új látványelem fogadja az arra járókat, akik már-már a Los Angeles-i Hollywoodban érezhetik magukat: a szőlőültetvények közepén ugyanis egy hófehér, 4-5 méteres betűkből álló COTNAR „cégtábla” csalogatja szőlő- és borkóstolóra az embereket. Habár egy régi mondás szerint A jó bornak nem kell cégér, a mai világban biztosan nem árt némi – ez esetben eléggé feltűnő – reklám.
Kárpátalja.ma
Az elmúlt tízezer év egyik leghatalmasabb árvízének geológiai bizonyítékait találták meg Kínában kutatók.
A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a hagyományok szerinti első kínai uralkodóház, a Hszia-dinasztia megalapításával összefüggő nagy árvíz legendájának valós alapjára bukkantak.
Korábban nem volt tudományos bizonyítéka annak, hogy a gigászi vízözön valóban lezajlott.
A legenda szerint a Hszia-dinasztia első királya és alapítója Jü volt, aki a Sárga-folyó megzabolázásával nyerte el a törzsek vezéreinek bizalmát, akik a szövetség élére választották.
Uralkodása alatt felbomlott a kínai ősközösség és helyét átvette a magántulajdonon alapuló, rabszolgatartó társadalom.
A kutatást vezető Csinglung Vu, a Nancsingi Egyetem munkatársa szerint mostanáig azonban egyetlen tudományos bizonyítékot sem találtak a történet alátámasztására.
Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a Hszia-dinasztia legendáját csupán a későbbi történészek találták ki a trónutódlás jogosságának igazolása végett.
A szakemberek mostani elmélete szerint nagyjából négyezer évvel ezelőtt egy földrengés okozta földcsuszamlás elzárta a Sárga-folyó útját a Tibeti-fennsík pereménél, ahol aztán 6-9 hónapig duzzadt a feltartóztatott vízrengeteg, mígnem túlcsordult a természetes gáton.
“A gát átszakadásakor nagyjából 11-16 köbkilométernyi víz zúdult ki nagyon rövid idő alatt és hatalmas árvizet okozott” – magyarázta a szakember, aki a hajdani földcsuszamlás nyomait és a kialakult tó üledékmintáit elemezve vázolta fel a forgatókönyvet.
A kutatók szerint 300-500 ezer köbméternyi víz vonulhatott le másodpercenként a folyón és a pusztítás akár a kétezer kilométerrel lejjebb fekvő területeket is elérhette.
A szakemberek szerint az elmúlt tízezer évben ez volt az egyik legnagyobb árvíz a bolygón.
Az árvíz idejének pontos meghatározásához a kutatók radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá az árvizet kiváltó földrengésben meghalt gyerekek csontmaradványait, amelyeket egy közelben fekvő őskori településen tártak fel.
A szakemberek szerint először találtak bizonyítékokat olyan árvízre, amely idejét és méretét tekintve is megfelel a legendás nagy árvíz jellemzőinek.
Mint hozzátették, amennyiben a nagy árvíz tényleg megtörtént, akkor az is lehet, hogy a Hszia-dinasztia is létezett, hiszen a kettő szorosan összefügg.
Korlátozzák a nagyobb közlekedési eszközök forgalmát a munkácsi Pidhorjanszka és Szorocsa utcákban – adta hírül a mukachevo.net hírportál augusztus 3-án.
A 3,7 méteres magasságkorlátozó kaput elsősorban a helyi lakosok panaszai miatt helyezték el, mivel a jelentős teherforgalom miatt folyamatosan romlik az utak állapota. A Szorocsa utcában lévő házak falán pedig repedések keletkeznek – mondta el Oleh Cinik, a városi gazdasági főosztály vezetője.
Kárpátalja.ma