Határon túli magyar portálok összesített hírei

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Európának alapvető kérdéseket kell megválaszolnia, például azt, hogy meg tudja-e védeni határait, az állampolgárait, és erről is szól a kvótareferendum.

Szökőárriadót és az emberek kitelepítését rendelte el helyi idő szerint pénteken az új-zélandi polgári védelem az ország partvidékének egy szakaszán, miután a szigetországtól nem messze nagy erejű földrengést észleltek.

És ott a tenger!

Ezúttal nem én győztem. Andrea látta meg elsőként, utána Csilla… Én vezettem és vesztettem.

A bánáti gyökerekkel rendelkező, Kölnben élő Mavrák Béla tíz évig operákat, operetteket és oratóriumokat énekelt, az elmúlt 12 évben pedig Andre Rieu, a „valcerok királya” szólistájaként járja a nagyvilágot. Évente több mint száz fellépése van nagyszámú, 20-30 ezres közönség előtt. A csoportnak július végétől augusztus végéig tart a szabadsága. A világhírű tenor azonban ezt az időt is munkával töltötte. Mesterkurzusokat tartott Sao Paulóban és Limában.

Szlovénia rendkívüli intézkedéseket vezet be, hogy megakadályozza a kezelhetetlen bevándorlási hullámot, amennyiben őszre újranyílik a balkáni útvonal - jelentette ki Vesna Györkös Znidar belügyminiszter a csütörtöki kormányülés után.

Görögországban rekedt migránsok tüntettek csütörtökön az ország négy helyszínén is menedékkérelmük elbírálásának elhúzódása miatt.

Az Európai Unió változásokat szeretne látni a török terrorellenes törvényben, de a nézeteltérések ebben az ügyben nem jelentik azt, hogy meghiúsul a vízummentességi megállapodás - jelentette ki csütörtökön Ankarában az Európai Parlament elnöke.

Az Egyesült Államokban 52 hónapi börtönre ítélték a magát Guccifernek nevező romániai számítógépes bűnözőt, aki betört több amerikai politikus számítógépes rendszerébe.
Kategória: Külföld

Ellenzéki tömegtüntetés kezdődött csütörtökön a venezuelai fővárosban, több százezer - ellenzéki források szerint legalább egymillió - aktivista gyűlt össze Caracasban, hogy kikényszerítse a Nicolás Maduro elnök eltávolítását célzó népszavazás kiírását.

A zentai Rozetta Kézművestársaság évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megismertesse a fiatalsággal azokat a kézműves-foglalkozásokat, régi mesterségeket, melyeket a tagságuk művel, ápol, és amelyek fontosak kultúránk és gyökereink megismeréséhez. A rozettások idén nyáron sem tétlenkedtek, júliusban és augusztusban is tartottak foglalkozásokat. A Népi Technika udvarában szorgoskodtak délutánonként, és volt olyan nap, hogy ötven gyermekkel dolgoztak.

Esterházy Péter Mercedes Benz című műve nyerte el az évad legjobb magyar drámájának járó díjat, amelyet a Színházi Dramaturgok Céhe ítél oda évente.

Az újvidéki zsidó közösség tagjainak vállalkozói fantáziája nem fejeződött be az ügyes üzleti húzások és újítások sorával. 

Megkezdődött az új tanév, és az örök körforgásban egy újabb iskolába induló gyereksereg vált iskolássá, s persze velük együtt a szüleik, nagyszüleik, a szűkebb, de sokszor a tágabb család is.

Először találtak bizonyítékot régészek arra, hogy az ókori Egyiptomban a fáraók számára épített rituális célú naphajóknak fém alkatrészeik is voltak - számolt be róla csütörtökön a Daily Mail című brit lap.

A vége címet viseli Bartis Attila legújabb regénye, amelynek címoldalán egy kutya látható, egészen pontosan Szűcs Attila Szoba fekete kutyával című alkotása. E témájában és fizikai valójában is súlyos, hatszáz oldalas nagyregénynek első pillantásra a vaskossága mellett ez a szomorú tekintetű, magányos kutyát ábrázoló borító puritánsága a legszembetűnőbb jellemvonása.

Amikor Jókai Mór megírta Az arany embert, pénzszűkében volt.

Három eritreai férfi a hét végén megerőszakolt egy magyar nőt a türingiai Mühlhausenben - közölte kedden a Thüringer Allgemeine című német lap. 

Az MNT összesen 60 demonstrátort támogat ösztöndíjjal. A pályázatok átadásának végső határideje 2016. szeptember 20-a.

Nem a vészmadár szól abból, aki szóvá teszi a szerbiai szemétállapotokat, rámutat a hulladékkezelés hiányosságaira. Az illegális szemétlerakókat évtizedek óta képtelenség fölszámolni, mindenki ott szabadul meg a fölöslegessé vált tárgyaitól, szemetétől, ahol jónak látja: utak mentén, a település szélén, folyóba, tóba lökve. Nem ritka, hogy a természeti kincsnek számító folyóban jószágtetemek lebegnek a pillepalackok között, gépjárművek roncsai hevernek a mederben. 

Oroszország kizárólag az egyenjogúság alapján kész felújítani a normális, teljes körű kapcsolatokat az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO).

Az orosz diplomácia vezetője szerint Moszkva nyitott és sokirányú független külpolitikát kíván folytatni, és az egyenlőség alapján mindenkivel együttműködik, aki hajlandó erre. Mint mondta, Moszkva nem konfrontatív módon, de megvédelmezi a saját érdekeit.

Lavrov szerint a politika sokirányúsága a több központú világrend kialakulásának folyamatából indul ki.

“Sajnos, a policentrikus, sokoldalú rendszer kialakulásának természetes folyamata nagyon komoly és számos akadályba ütközik. Ezek az akadályok nyugati partnereinknek a globális dominancia megőrzésére irányuló törekvéséből erednek” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi színtéren le kell mondani a nyugati országok által érvényre juttatni kívánt egyoldalú megközelítésekről. Rámutatott, hogy az országok túlnyomó többsége – ezekben él a Föld lakosságának 80 százaléka -, osztja Moszkva álláspontját, ezért “nevetséges” Oroszország elszigetelődéséről beszélni.

Szergej Lavrov kijelentette, hogy Oroszország kész együttműködni az Egyesült Államok új vezetőjével, bárki legyen is az – annyira amennyire ő kész erre – az egyenrangúság, az egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele és a kölcsönös tisztelet alapján.

A miniszter egyúttal csalódottságát fejezte ki az amerikai elnökválasztási kampánnyal kapcsolatban.

Mint mondta, gyakori, hogy választási küzdelem során a riválisok a szabályoktól eltérő módszerekkel élnek, de túlzásnak nevezte, hogy az az Oroszország, amelyet a jelenlegi elnök két évvel ezelőtt még regionális hatalomként titulált, az amerikai kampány során “majdhogynem a világ fő döntőbírójává változott, egyebek között olyan országgá, amely döntő befolyást gyakorol az Amerikában végbemenő folyamatokra”.

Sajnálatosnak és méltatlannak nevezte Amerikára, az amerikai népre és az amerikai politikai osztályra nézve “a legdurvább oroszellenes modor” alkalmazását.

Lavrov szerint csekély a valószínűsége annak, hogy új hidegháború kezdődik, mert az események ilyen alakulásának nincsenek meg az előfeltételei. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésének kezdeményezői “nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok, amelyek az Európai Unión belüli agresszív kisebbség által szó szerint arra kényszerítették Európát, hogy ugyanezen az úton haladjon”.

Kitért rá, hogy az amerikai igazságügyi tárca nemet mondott arra a tavaly novemberi orosz főügyészségi javaslatra, hogy a két ország lépjen együttműködésre a kiberbiztonság terén. Szavai szerint az elutasításon maga John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője is meglepődött, amikor a múlt heti genfi orosz-amerikai külügyminiszteri találkozón tudomást szerzett róla. Kerry Lavrov szerint a történteket helytelennek nevezte és megfogadta, hogy megpróbál változtatni az igazságügyi tárca álláspontján.

“Általános értelemben Nyugaton, de még az Egyesült Államokban is, egyre jobban megértik, hogy nélkülünk nagyon nehéz problémákat megoldani, legyen szó Szíriáról, Irakról, Líbiáról és sok más válságról” – hangoztatta.

Az ukrajnai helyzetet Lavrov “nagyon nehéznek” nevezte, hangoztatva, hogy a konfliktus rávilágított a meglévő euro-atlanti biztonsági rendszer válságára. Nehezményezte, hogy azt már sok éve lehetetlen megreformálni, noha Oroszország tett erre vonatkozó javaslatokat.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lát alternatívát az ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokkal szemben, és az, hogy azokat nem hajtják végre, nem válik Kijev, Párizs és Berlin “dicsőségére”. Megítélése szerint Németország és Franciaország “furcsán viselkedik”, amikor az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását a minszki megállapodások végrehajtásához köti, holott azokban “Oroszországról egyetlen említés sem esik”.

Álláspontja szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a Nyugat elismerje “a Krím és Oroszország újraegyesítését”, mert, mint mondta, az “a nemzetközi joggal teljes összhangban” történt. A miniszter az ENSZ-közgyűlés egy 1970-es nyilatkozatára hivatkozott, azt állítva hogy Krím esetében a nép önrendelkezési jogát valósította meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentum értelmében tiszteletben kell tartani az elhagyni kívánt ország területi épségét is, de az érintett ország ezt csak abban az esetben jogosult azt teljes mértékben fenntartani, ha mindenki számára szavatolja az önrendelkezés jogát, aki a területén él.

“Az ukrán állam megfosztotta a krími népet az önrendelkezés jogától” – hangoztatta.

Lavrov szerint a Nyugat úgy menekül a krími és a koszovói helyzet összehasonlításától, “mint az ördög a tömjéntől”. Érvelése szerint a két esetet igenis össze kell vetni. Rámutatott, hogy a Szerbiából kivált területen nem tartottak referendumot és hogy a koszovói albánok ellen nem irányult fizikai fenyegetés.