Határon túli magyar portálok összesített hírei

Az alakuló ülésen, amelyen jelen volt Miloš Vučević polgármester is, eldöntötték, hogy a gazdasági tanácsnak egy elnöke, egy elnökhelyettese, egy titkára, és állandó tagjai lesznek.

Oroszország úgy tervezi, hogy a jelenlegi szinthez képest 2030-ra jelentősen növeli gabonatermését.

Alekszandr Tkacsev orosz mezőgazdasági miniszter azt mondta, hogy nagyobb vetésterület és hozamnövelés esetén 2030-ra a gabonatermés akár 170 millió tonnára emelkedhet. Szakértők szerint Oroszországban az idén rekordszintű, legalább 110 millió tonna gabonatermés várható a múlt évi 104,8 millió tonna után.

Kormányzati várakozások szerint ha az idén a betakarítás idején is marad a jelenlegihez hasonló kedvező időjárás, akkor 113–116 millió tonna gabonát arathatnak le.

A szovjet időkben 1990-ben takarították be a legtöbb gabonát, 116,7 millió tonnát.

A magyar labdarúgó-válogatott kedden gól nélküli döntetlennel kezdett Feröer-szigetek vendégeként a 2018-as, oroszországi világbajnokság selejtezős nyitányán.

Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás – adta hírül BBC News.

Sok tanulmány vizsgálta a szennyezett levegő hatását a tüdőre és a szívre, ám az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók “félelmetesnek és döbbenetesnek” nevezték felfedezésüket.

Idén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy a légszennyezés évente akár hárommillió ember idő előtti halálát is okozhatja.

A friss kutatást, melyet az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertettek, a brit Lancasteri Egyetem vezette. A tudósok 37 ember agyszövetmintáit elemezték, a legfiatalabb 3, a legidősebb 85 éves volt, mindannyian a rendkívül rossz levegőjű Mexikóvárosban éltek halálukig. Megvizsgálták 8 manchesteri ember mintáit is, ők 62 és 92 éves koruk között hunytak el, néhányan idegrendszeri károsodás miatt.

Barbara Maher, a kutatás vezetője korábban már azonosított magnetitet egy forgalmas lancasteri utca és egy erőmű környékének a levegőjében. Úgy vélte, a szemcse megtalálható lehet az emberi agyszövetben is – és sikerült is kimutatniuk.

“Félelmetes és megdöbbentő, amikor az agyszövetet tanulmányozva észrevesszük a sejtek között eloszló szemcséket. Amikor mágnessel kivonjuk őket, milliókat találunk belőlük egyetlen gramm mintában, ami a szövetrombolás millió lehetőségét jelenti” – mutatott rá Maher.

További vizsgálattal kimutatták, hogy a szemcsék alakja különleges, ez segítette a tudósokat, hogy eredetüket kiderítsék. A magnetit igen kis mennyisége természetesen is előfordulhat az agyban, ám a most talált szemcsék nemcsak sokkal nagyobb számúak voltak, hanem alakjuk is eltért a természetes, egyenetlen formától.

A most talált magnetitszemcsék simák és gömbölydedek voltak, ami csak járművek motorjában vagy fékrendszerében jöhet létre magas hőmérsékleten.

“Az alakjuk gömbölyű, más fémekkel – többek között platinummal – együtt fordulnak elő, katalizátorokból származnak” – magyarázta a professzor.

A felfedezés után azt kell kutatni, vajon ezek a magnetitszemcsék okoznak-e idegrendszeri károsodást, esetleg felgyorsítják-e a már meglévőt – vélték a tudósok.

Minden egyes megtalált természetes magnetitszemcse mellett mintegy száz, légszennyezésből származót azonosítottak a tanulmány készítői.

A legtöbb szemcsét egy 32 éves, közlekedési balesetben elhunyt nő mintájában találták.

A szemcsék a 200 nanométernél kisebb átmérőjű, úgynevezett nanoszférák közé tartoznak – összehasonlításul az emberi hajszál legalább 50 ezer nanométer vastag.

A nagy légszennyező részecskéket, például a koromszemcséket megállíthatja az orr, a kisebbek bejutnak a tüdőbe, a még kisebbek a véráramba is. A nanoméretű magnetitről úgy vélik, elég apró ahhoz, hogy az orrból az agy szaglóközpontjába, majd az idegrendszeren át az agykéregbe hatoljon.

David Allsop, a Lancasteri Egyetem ideggyógyásza és Alzheimer-specialistája szintén részt vett a kutatásban. Szerinte a légszennyező szemcsék “fontos kockázati tényezőt” jelenthetnek az idegrendszeri betegségek kialakulásában, bár erre jelenleg nincs közvetlen bizonyíték.

“Sok azonban a megfigyelés: más kutatók megtalálták a szemcséket az Alzheimer-kórosok agyában felhalmozódó fehérjeplakkokban, tehát könnyen lehet, hogy szerepet játszanak ezek létrejöttében” – mondta Allsop.

Ez az ingatlanhitel-igénylések jelentős csökkenéséhez vezetett, állapítja meg a dokumentum. A jegybank felmérésben résztvevő bankok azt közölték, a tendencia megmarad a következő negyedévben is, mivel újabb szigorítások bevezetésére készülnek a jelzáloghitelek esetében. A személyi kölcsönök iránti igénylések száma nőtt az elmúlt időszakban, és ezek esetében, a jelzáloghitelekkel ellentétben nem terveznek szigorításokat a pénzintézetek, derül ki a jegybank elemzéséből.

A Magyar Érdemkereszt legfelső fokozatával tüntette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Vass Ilonát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesét, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMTF JA) ügyvezetőjét. Vass Ilona a helyi magyar nyelvű felsőoktatásért végzett erőfeszítéseiért, számos oktatási intézmény fejlesztését elősegítő munkája elismeréseként vehette át az érdemérmet.

A főiskolások „Ilona nénijét” – aki a rektorhelyettesi székben nap mint nap fáradhatatlanul dolgozik – mindenki ismeri. Azonban kevesen tudják, milyen utat járt be idáig. Éppen ezért megkértük, meséljen egy kicsit magáról, hogy belepillanthassunk életébe, munkájának sokszínűségébe.

Vass Ilona 1960-ban született Nagyberegen, ahol ma is él. A Nagyberegi Középiskolában érettségizett 1977-ben, majd felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem matematika szakára. 1982-ben fejezte be az egyetemi tanulmányait. Friss diplomásként a Beregszászi járásba irányították, ahol matematikatanári állást kapott a beregszászi esti iskolában, valamint a Beregszászi 9. Sz. Általános Iskolában. Innen ment el szülési szabadságra 1984 őszén. Amíg gyermekgondozási szabadságát töltötte, a beregszászi esti iskolát megszüntették, mivel ekkor váltak a szakiskolák szakközépiskolákká. Az addig ott dolgozó középiskolai tanároknak a tanügy köteles volt munkát biztosítani más középfokú oktatási intézményekben. Így történt meg, hogy gyakorlatilag a megkérdezése és beleegyezése nélkül a Beregszászi 5. Számú Középiskolába került napközis nevelőnek, ahol egy éven át segített az intézmény különböző korosztályú napközis tanulóinak matematikatudásuk fejlesztésében és a felzárkózásban. Ebben az időszakban a Nagyberegi Középiskolában működő esti iskolában is tanított. 1986-tól a Beregszászi 18. Számú Ruhaipari Szakközépiskolában folytatta munkáját informatika- és matematikatanárként. Ez az időszak nehéz és megterhelő volt a pedagógusok számára, mert az informatika oktatását vállaló tanároknak a felgyorsult technikai fejlődés miatt az egyetemen elsajátított anyag helyett már új rendszereket, új programozási nyelveket kellett tanítaniuk, amelyet autodidakta módon kellett a nem túl terjedelmes és viszonylag kevés rendelkezésre álló tankönyvből, szakkönyvből elsajátítaniuk. Érdekes tény, hogy informatikából továbbképzésre Donyeckbe irányították a tanárokat akkoriban, ezt azonban Vass Ilona kiskorú gyereke miatt nem tudta vállalni, és törvényileg nem is kötelezhették rá. 1990-től a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség jóvoltából lehetőség nyílt magyarországi nyári továbbképzéseken részt venni, így ő több kárpátaljai kollégájával együtt többször is részt vett az Ady Endre Nyári Akadémia (Debrecen) keretében szervezett informatikatanárok továbbképzésén, illetve a békéscsabai főiskola hasonló intenzív kurzusain, aminek köszönhetően sikerült az akkor legkorszerűbb személyi számítógépkezelői és programozási, illetve programkezelői ismereteket elsajátítania. A szakiskolában azonban ezt kis mértékben tudta csak hasznosítani, mivel az iskola nem rendelkezett személyi számítógépekkel, és amíg ott dolgozott, ilyet nem is sikerült az intézménynek beszereznie. Ennek ellenére az tananyag elméleti részét igyekeztek magas szinten átadni a diákoknak, így történt, hogy a tanítványai jó eredményeket értek el a területi versenyeken. A szakiskolai munkássága elején az oktatás túlnyomórészt orosz nyelven folyt, ez egy elvárás vagy kérés volt, amit azzal indokoltak, hogy a tanulók jelentős száma magyar nemzetiségű, magyar nyelvű középiskolából érkezett, ahol csak az orosz nyelvet tanulták. Ugyanakkor a tanárok és a szakoktatók jelentős része is magyar volt. Pákh György tanulmányi igazgatóhelyettesnek köszönhetően – az akkori körülmények között „merésznek” mondható kezdeményezésére – sok hivatali kilincselés után sikerült bevezetni a magyar nyelvű oktatást. A szakiskolában magyar tannyelvű csoportok jöttek létre valamennyi évfolyamon. Az oktatók számára azonban ez eleinte fordítási nehézségeket okozott a szaknyelvet illetően. Ekkor azonban elkezdődött egy együttműködési kapcsolat egy hasonló profilú szakmunkásképző iskolával Magyarországon, nevezetesen a bátonyterenyei szakközépiskolával, ami hosszú távon is nagyon jól alakult. Az ottani kollégák készségesen álltak rendelkezésre a felmerült szakmai kérdésekben, segítettek magyar nyelvű szakkönyvek beszerzésében is. Később Újfalussi István lett a szakiskola igazgatója, Kiss István pedig a tanulmányi igazgatóhelyettes, aki – akkor már mint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, majd később mint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségi tagja – szívügyének tekintette a magyar csoportok működtetését a szakközépiskolában.

A szakoktatási intézményben eltöltött tíz évre is boldogan emlékszik vissza a rektorhelyettes asszony, mert elmondása szerint nagyon jó munkaközösségben dolgozott. Valahogy az egész pályája során bárhol is kellett dolgoznia, mindig sikerült megtalálni a segítőkész, együttműködő közösséget, egymást tisztelő emberekkel lehetett együtt, akiktől nagyon sokat tanult, s akik megosztották vele tapasztalataikat. Sokukkal ma is baráti kapcsolatban van.

A rektorhelyettes asszony sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy jelenleg nincs magyar nyelvű képzés a beregszászi szakiskolákban annak ellenére, hogy a tanulók többsége magyar anyanyelvű. Ugyanakkor reménykedik benne, hogy a szakiskolákban sikerül visszaállítani a magyar nyelven történő oktatást. Ezt a célt szolgálja többek között a Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága által támogatott, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány közreműködésével megvalósuló külhoni magyar szakképzés éve program is.

1994 nyarán már élesbe fordult a magyar nyelvű felsőoktatási képzés speciális kurzusként való beindítása Kárpátalján, melynek helyszínéül az alapítók (KMKSZ, KMPSZ, KRE) Beregszászt jelölték meg. Az oktatói feladatok ellátására a Nyíregyházi Főiskola vezetését és tanárait kérték fel, azonban szükség volt néhány helyi alkalmazottra, összesen három főre, hogy a képzéssel kapcsolatos felmerülő feladatokat a helyszínen ellássák. Ügyvezető igazgatónak nevezték ki Kiss Istvánt, akinek egyik első feladata lett, hogy keressen egy adminisztrátort, továbbá egy gépkocsivezetőt, aki a tanárokat szállítja az oktatás helyszínére. Számítógépes ismereteinek, nyelvtudásának és talpraesettségének köszönhetően az adminisztrátori állást Vass Ilona kapta. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola beregszászi speciális képzéseként indult el a magyar nyelvű felsőoktatás 1994 szeptemberében. Mivel a képzés négy szakon kezdődött egy évfolyammal, összesen négy csoporttal, így két évig ezt a munkát másodállásban végezte a szakközépiskolai tanári állása mellett. A főiskolai képzés hétvégenként folyt, így péntek déltől vasárnap délig kellett ellátni a feladatokat. Ezek sokrétűek voltak már akkor is, mert a klasszikus titkári teendőkön túl számos más feladatot is el kellett végezni úgy, hogy jutott belőle néha otthonra is. Mindezeket a kötelezettségeket már nem tudta volna maradéktalanul ellátni, ha a család nem veszi át az otthoni teendők nagy részét. A házimunkából, sőt még a gyereke felügyeletéből is oroszlánrészt vállalt a nagymamája, majd később ennek egy részét átvette édesanyja, sőt még a nagynénje is gyakran besegített. Vass Ilona meggyőződése, hogy az általa jelenleg is vállalt munkát másképp nem lehetne kellő odafigyeléssel végezni.
1996 őszén a főiskola megkapta a működési engedélyt. A hivatalos ukrajnai működését megkezdő Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán, az immár önálló felsőoktatási intézménybe szükség volt főállású alkalmazottakra. Ekkor az intézmény főigazgatója Orosz Ildikó lett, főigazgató-helyettesnek Kiss Istvánt és Soós Kálmánt nevezték ki. A főiskola dolgozóinak számát is bővíteni kellett. Vass Ilona ekkor került át főállásba személyzeti osztályvezetőként, így gyakorlatilag az összes főiskolán állást vállaló személy kinevezési rendeletét is ő készítette elő. Később, ahogy növekedett az intézmény, gyarapodott a hallgatói és az alkalmazotti létszám, bővítették a képzési kínálatot, a feladatokat meg kellett osztani, így fokozatosan jöttek létre a főiskolán a különálló részlegek: a könyvtár, tanulmányi osztály, személyzeti osztály, informatikai részleg és még sorolhatnánk. Ma már mindegyiknek külön vezetője van, és többen közülük Vass Ilona mellett tanulták meg a feladatokat, ő pedig nagy odafigyeléssel igyekezett átadni nekik az évek során felhalmozódott tapasztalatait.

– Sokan közülük, akik annak idején elvállalták egy-egy főiskolai egység vezetését, ma is ugyanabban a munkakörben tevékenykednek, felelősségteljesen irányítják ezeket az osztályokat, jól végzik feladatukat. Meg vagyunk elégedve a munkájukkal. Azt gondolom, hogy az ő kinevezésük, megbízásuk jó döntésnek bizonyult a főiskolai vezetés részéről, büszkék vagyunk rájuk – nyilatkozta a rektorhelyettes.

Közben a főiskola a képzési kínálatát már nemcsak a tanárképzés terén bővítette, hanem közgazdasági és agrárszakirányt is nyitott, ezért döntés született arról, hogy ennek megfelelően módosítja alapszabályát, és felveszi a nagyságos fejedelem nevét. Így lett a tanárképzőből II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, melynek rektora dr. Soós Kálmán, elnöke dr. Orosz Ildikó lett. Ekkor, 2003-ban Vass Ilonát felkérték a szervezési rektorhelyettesi pozíció betöltésére, amelyet felettesei bíztatására elfogadott, teendőit azóta is szívvel-lélekkel végzi.

Az adminisztráció szervezésén kívül számos feladatot is ellát. Ezek közül egyik a protokollismereti szakkollégium vezetése, ahol komoly sikereket ért el tanítványaival. Büszkén mesélt az eltelt évek során szerzett tapasztalatokról és arról, hogy a főiskolai csapat idén második helyezést ért el a magyarországi országos protokollismereti versenyen.
Vass Ilona rektorhelyettesi pozíciója mellett a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója. Az alapítvány alapvető feladata a kárpátaljai magyar felsőoktatás létrehozása, a főiskola fejlesztése, működésének elősegítése. Mindezen túl több nagyszabású program lebonyolításával is megbízták a szervezetet az elmúlt évek során a támogatók és adományozók. A 2000-es évek elején lebonyolítója volt az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj programnak, amely az ukrajnai felsőoktatásban tanuló magyar diákok támogatására irányult, és amelyhez a forrást a magyar állam biztosította. 2012 óta a KMTF JA lebonyolítója a Keleti Partnerség fejlesztési együttműködés Kárpátalján programnak, amelynek keretein belül közel 90 oktatási, kulturális, szociális intézményben több mint 134 felújítási feladatot valósítottak meg Kárpátalja-szerte a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által biztosított támogatási forrásokból.

– Meglepetésként ért a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés – nyilatkozta meghatódottan a Kárpátalja.ma hírportálnak Vass Ilona. – Általában magas fokozattal rendelkező tudósokat, professzorokat, ismert közéleti tevékenységet végző személyeket ajánlanak e címre, ezért eszembe sem jutott, hogy engem, a háttérben dolgozó „egyszerű embert” felterjesztenek a kitüntetésre, és meg is kapom azt.

– Köszönöm a feletteseimnek, hogy engem javasoltak erre az elismerésre, s hogy annak idején bizalmat szavaztak nekem, amikor kineveztek rektorhelyettesnek. Köszönöm többek között Orosz Ildikó rektor asszonynak és Brenzovics László elnök úrnak, valamint köszönöm a magyar államnak, az adományozónak a pozitív döntést. Külön megtiszteltetés számomra az, hogy Szent István királyunk tiszteletére tartott legnagyobb nemzeti ünnepünkön vehettem át a kitüntetést. A munkatársaim ünnepséget szerveztek ebből az alkalomból, ahol nagyon sokan megtiszteltek jelenlétükkel és köszöntöttek, ami talán egy jelzés számomra, hogy szeretnek velem együtt dolgozni. Ebben a díjban a főiskolai munkásságom elmúlt húsz évében velem együtt dolgozók, az én munkámat segítők tevékenységének az elismerése is benne van. Ez az örömteli emlék még hosszú ideig elkísér utamon.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Nevezz fotópályázatunkra és nyerd meg értékes ajándékaink egyikét!
Örökítsd meg, milyen kellemes és vidám élmények érnek vonatozás közben, és küldd el 2016. szeptember 5. és október 31. között a vonatozzfotozznyerj.hu@siemens.com e-mail címre a legjobban sikerült fotóidat!
A fotódat készítheted mobiltelefonnal, vagy bármilyen digitális vagy analóg fényképezőgéppel. Akár több saját fotóval is nevezhetsz, ám fontos, hogy a versenyen csak a saját fotóddal pályázhatsz, más által készített fotót kérünk, ne küldj be, mert kizárhatunk a versenyből.
A fotót elektronikus formátumban küldd el nekünk, de ügyelj arra, hogy a fájl mérete ne haladja meg az 5 MB-ot.
Az e-mailbe mindenképp írd bele a neved, születési dátumodat, címedet és telefonszámodat, valamint a fotó(i)d címét. Ha még nem múltál el 14 éves, kérd szüleid segítségét a nevezéshez, és az e-mailben meg kell adnotok a törvényes képviselő adatait is.
A beérkező pályázatokat 5 fős zsűri bírálja el, és a 10 legjobb fotó készítőjét értékes nyereményekkel díjazzuk.

Nyeremények:
- Fődíj: Apple iPad Air 2 64GB
- 2. díj: GoPro Hero 4
- 3. díj: iPhone 5S

További díjaink:
- 2 db JBL Synchros fejhallgató
- 3 db Fujipix Instax Mini fényképezőgép
- 2 db JBL Go Bluetooth hangszóró

A zsűri tagjai:
- Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója
- Dr. Mosóczi László, közlekedésért felelős helyettes államtitkár
- Dr. Völner Pál, parlamenti államtitkár, Esztergom és Dorog térség országgyűlési képviselője
- Dr. Ludvig László, a Siemens Zrt. Mobility divízió vezetője
- Rizsavi Tamás, a MÁV-Start Zrt. mozdonyvezetője, fotóművész
A pályázaton való részvétellel elfogadod a Részvételi feltételeket. A pályázat pontos Részvételi feltételeit erre a linkre kattintva olvashatod.
A nyeremények fotója illusztráció.
https://w5.siemens.com/web/hu/hu/sajtoszoba/vonatozzfotozznyerj/Pages/Default.aspx

A Magyar Termék Nagydíj pályázat Kárpát-medencéért Nívódíját vehette át szeptember 6-án Budapesten a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. Az Országházban megrendezett ünnepségen azok tevékenységét ismerték el, akik a folyamatos kiváló minőség mellett elkötelezettek a hagyományok tisztelete, a környezet védelme és a magyarság eszméje iránt.
Idén első alkalommal pályázhattak határon túli vállalkozások is a legrangosabb magyar védjegy használatára. A szervezők reményei szerint jövőre ebben a kategóriában is bővül a pályázók köre.

Az idén 60 vállalkozás 66 terméke és szolgáltatása érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát – a 19. alkalommal meghirdetett pályázat elismeréseit kedden a Parlamentben adták át a kitüntetetteknek.

A díjátadón Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj pályázati iroda ügyvivő igazgatója elmondta, a legtöbb nyertes pályázat az élelmiszergyártás, élelmezés területéről érkezett. A pályázat kiírói tanácsának nevében ismertette azt is, hogy idén 38 kategóriában lehetett pályázni a tanúsító védjegy elnyerésére, a bírált pályaművek 92 százaléka nyert. A nyertesek egyharmada budapesti, csaknem kétharmada vidéki székhellyel rendelkezik, az ország 16 megyéjéből. Idén első alkalommal pályázhattak a határon túlról, a díjazottak 4 százaléka külhonból érkezett. Az idei díjakkal 609-re emelkedett a Magyar Termék Nagydíj 19 éve alatt kiadott elismerések száma. Az ügyvivő igazgató szerint örömteli, hogy egyre több pályázat kötődik az építőiparhoz, és a kozmetikai témakörhöz fűződő pályázatok száma és színvonala is stabil pályázói kört jelent. Hangsúlyozta, a védjegy használata az elnyerés évében díjmentes, ezután csak utóellenőrzéssel lehetséges viselni és díjkötelessé válik – ismertette.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a korábbi, sikeres pályázati csoportok mellett az idén előtérbe kerültek a kulturális termékek és szolgáltatások, amelyek képesek a határokat átlépve növelni Magyarország nemzetközi ismertségét és elismertségét. Mint mondta, egyre fontosabbá válik a patrióta gazdasági szemlélet, éppen a Magyar Termék Nagydíj hírnevének köszönhetően egyre többen előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek Magyarországon termelnek és foglalkoztatnak, itt fizetnek adót. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, a pályázat által nyújtott lehetőség hozzájárul a Kárpát-medencei magyarság gazdasági megerősítéséhez. A külhoni magyar közösségek oktatási, kulturális megerősítésén túl lépéseket kell tenni gazdasági megerősítésükért is – szögezte le. A Magyar Termék Nagydíj pályázat Kárpát-medencéért Nívódíját kapta többek között a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Pro Cultura Subcarphatica és a Vajdasági Magyar Diákszövetség, valamint három határon túli magyar gazdasági szereplő is jogosult mostantól a Magyar Termék Nagydíj tanúsító védjegy használatára – tette hozzá. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta, a gazdaság fejlesztése mellett kiemelt jelentősége van a fogyasztói bizalom növelésének is, amely nem lehetséges jogkövető, fogyasztóközpontú vállalkozások nélkül. Úgy vélte, a Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszere iránytűként szolgál a fogyasztók részére. Az ünnepségen átadták a cégek, szakmai szervezetek által felajánlott elismeréseket is. A díjazottak listája a www.termeknagydij.hu honlapon érhető el.
Idén elismerésben részesült a közmédia három műsora, az M1 aktuális csatorna alkotógárdja pedig Magyar Termék Pályázat sajtóköveti nívódíjat kapott. Jövő márciusban már 20. alkalommal hirdetik meg a Magyar Termék Nagydíj pályázatot – közölték a szervezők.

mti.hu/Kárpátalja.ma

Az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt  elnök és környezete a vizsgálatok jelenlegi állása szerint csaknem 200 milliárd hrivnya (több mint 2240 milliárd forint), bűncselekmény útján szerzett pénzhez jutott legalizált jövedelemként – közölte kedden az ukrán állami pénzügyi felügyelet.

Az állami szerv honlapján közzétett jelentés szerint a Janukovicssal kapcsolatba hozható jogi és természetes személyek számláin eddig 1,52 milliárd dollárnak megfelelő összeget (mintegy 422 milliárd forint) zároltak.
A pénzügyi felügyelet 2014 márciusa és 2016 augusztusa között 461 nyomozati anyagot készített el és adott át a bűnüldöző szerveknek a volt elnök és környezete pénzmosási ügyleteinek kivizsgálása alapján.
Mindezen felül a felügyelethez más országok hasonló szerveitől érkezett értesítések alapján egykori magas rangú ukrán tisztségviselők külföldi számláin további 107,2 millió dollárt (29,7 milliárd forint), 15,9 millió eurót (4,9 milliárd forint) és 135 millió svájci frankot (38,2 milliárd forint) zároltak Ausztriában, Nagy-Britanniában, Lettországban, Cipruson, Olaszországban, Liechtensteinben, Svájcban és Hollandiában.
A bankszámlákon zárolt összegekhez azonban az állam nem tud hozzáférni. Petro Porosenko elnök kedden sürgette a kijevi parlamentet: mihamarabb hozzon törvényt a Janukovics és környezete által jogtalanul szerzett pénzek elkobzásáról, hogy az állam ezeket a költségvetésébe beépíthesse és felhasználhassa, elsősorban az ország védelmének finanszírozására.
A 2014-es Majdan-tüntetések nyomán az ukrán parlament 2014. február 22-én nagy többséggel menesztette hivatalából Janukovicsot, de az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a tüntetőkre, aminek következtében több mint százan életüket vesztették. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására szavazott.
Az eltávolított államfő ellen nemcsak illegálisan szerzett jövedelmek, hanem több más bűncselekmény vádjával is eljárást indított az ukrán főügyészség. Vádolják hatalommal való visszaéléssel és tömeggyilkosságban való részvétellel a Majdan-tüntetők lelövetéséért, valamint az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére és az államhatalom megszerzésére irányuló cselekményeket is a terhére rónak oroszországi sajtótájékoztatóin tett kijelentései miatt.

Egyezségre jutottak az oroszbarátnak tartott ukrán Inter televízió székháza előtt tüntető aktivisták kedden a tévé vezetőivel, s követeléseik teljesítéséig felfüggesztették blokádjukat az épület körül – közölte egy tüntetőcsoport. Az Inter közleményben cáfolta, hogy bármiről tárgyaltak volna a tüntetőkkel.

A tiltakozók azt a feltételt szabták ki, hogy öt napon belül menesszék a tévének hírműsorokat készítő cég igazgatóhelyettesét, az orosz állampolgárságú Igor Suvalovot, helyére pedig “ukrán hazafit” nevezzenek ki – mondta el az UNIAN ukrán hírügynökségnek Olekszij Szergyuk, a tüntetésben részt vevő egyik csoport, egy bizonyos Szent Mária önkéntes alakulat tagja.
További követelésük – tette hozzá -, hogy alakítsák át az Inter tv műsorstruktúráját, azaz szüntessék be az orosz gyártású tévésorozatok és orosz előadók dalainak sugárzását.
Szergyuk nem árulta el, hogy a tüntetők kivel tárgyaltak. Kilátásba helyezte viszont, hogy ha az Inter nem teljesíti követeléseiket a megadott határidőre, nagyobb erőkkel térnek vissza, és “sokkal keményebben lépnek majd fel”.
Nem sokkal később az Inter tévé közleményben cáfolta, hogy bármiről is tárgyalt vagy megállapodott volna a tüntetőkkel. Helyszíni beszámolók azonban megerősítették, hogy egyelőre megszűnt a blokád a tévé kijevi székháza körül.
A tiltakozóakció komoly visszhangot kapott az ukrán médiában, és több vezető politikus is megszólalt az ügyben. Noha csak mintegy száz aktivista vett részt az akcióban, közöttük nagy számban voltak az ukrán fegyveres erők, a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben harcoló alakulatok volt és jelenlegi tagjai.
Az Inter hírműsorait gyártó cég épületét vasárnap este ismeretlenek felgyújtották: leégett egy stúdió, és öt ember füstmérgezést szenvedett. A demonstráció a központi székház előtt hétfőn kezdődött: a tüntetők gumiabroncsokat hordtak a székház elé, az épület körül ideiglenesen felállított deszkakerítésre pedig Inter, takarodj! feliratot festettek, illetve különböző, a tévét bíráló plakátokat ragasztottak. Kedd délelőttől már blokáddal akadályozták a tüntetők, hogy az ott dolgozók bejussanak az épületbe.
A vasárnapi gyújtogatást Petro Porosenko elnök és Volodimir Hrojszman kormányfő is elítélte. Porosenko elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszországból származó pénzekből egy ukrán tévén keresztül destabilizálják az országot. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezzel szemben fellépni csakis törvényes keretek között szabad.
Felvetődött annak a gyanúja, hogy az Inter tévé érdekét szolgáló gyújtogatás történt, a vállalat vezetői ugyanis nem akartak együttműködni a hatóságokkal, nem adták át a térfigyelő kamerák felvételeit. A rendfenntartók azonban végül lefoglalták azokat. Porosenko szintén kizártnak nevezte, hogy “ukrán hazafiak” okozták a tüzet a stúdióban.
Az Interen több olyan kommentár hangzott el az utóbbi időben, amely helyeselte a Krím félsziget 2014-ben végrehajtott orosz megszállását, és kedvező képben igyekezett bemutatni a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárokat. Egyes források szerint a tévétársaság anyagi támogatást is kapott az önkényesen kikiáltott Donyeck megyei szakadár népköztársaságtól.

Az agrárpolitika népszerűsítési eszközeinek támogatására irányuló projektbe projektmenedzsert és projektkoordinátort keresnek, mindkettő napi 6 órás munkaidőt jelent. A vidéki turisztikai fejlesztést célzó projektbe projektmenedzsert keresnek szintén 6 órás részmunkaidővel. Az innovatív gazdaságfejlesztési központ Hargita megyében, a Hargita Business Center projektjébe is projektkoordinátort keresnek napi 4 órás tevékenységre. A versenyvizsgákat az önkormányzat székhelyén tartják. Az írásbeli, illetve a gyakorlati vizsga szeptember 21-én lesz, a szóbeli vizsga időpontja szeptember 27. A beiratkozáshoz szükséges iratcsomót jövő szerdáig lehet benyújtani a megyei tanácsa székhelyén. Bővebb információk a hargitamegye.ro honlapon találhatók.

A munkaügyi minisztérium adatai szerint van olyan jogosultja a július elsején életbe lépett gyereknevelési támogatásra vonatkozó törvénymódosításnak, aki 35 ezer eurós havi támogatást kap. Sajtóértesülések szerint egy nagyszebeni üzletemberről van szó, aki viszont még nem jutott az őt megillető pénzösszeg birtokába. A munkaügyi miniszter a rendszer visszásságai kapcsán azt nyilatkozta, hogy a kormány nem fog módosítani a márciusban megszavazott jogszabályon, az illetékes az ügyben a parlament, amelynek ismételten meg kell vitatnia a jogszabály-módosítás következményeit. A képviselőház elnöke, Florin Iordache szerint viszont nem indokolt a törvénymódosítás újratárgyalása, hiszen annak elfogadásakor minden frakció egyetértett vele. Úgy véli, nem probléma, hogy vannak olyan jogosultak, akik nagy összegeket kapnak, országos szinten az az 5-6 személy nem sok, és akiknek ilyen gyereknevelési támogatás jár, azok bizonyára kellő mértékben járultak hozzá a költségvetéshez.

Közel van a kórházépület az erdőhöz, ezért árasztják el a bogarak – állítják a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház illetékesei az áldatlan állapotokat ismertető anyagunkra reagálva.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Javában zajlik Székelykeresztúr közel két kilométer hosszú bicikliútjának építése, amely nemsokára egy új híddal egészül ki. A Gagy-patak felett átívelő átjárót kizárólag gyalogosok és kerékpárosok használhatják majd.
Kategória: Aktuális/Udvarhelyszék

Aki friss, jó minőségű zöldségből szeretné elkészíteni a zakuszkát, elég, ha kilátogat a székelyudvarhelyi Vásártér utcai piacra az alapanyagokért. Igaz, idén kissé többe is kerülnek a hozzávalók, mint az előző évben.
Kategória: Aktuális/Udvarhelyszék

Várhatóan a jövő év végére befejeződhet az újvidéki Žeželj-híd építése, hangzott el ma, amikor Zorana Mihajlović szerbiai közlekedési miniszter, Igor Mirović tartományi kormányfő és Miloš Vučević újvidéki polgármester társaságában Violeta Bulc európai közlekedési biztos megtekintette a munkálatokat.

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete felhatalmazta az Aktív Közéletért Egyesületet, hogy szervezzen gyűjtést a gyimesi árvízsújtotta emberek megsegítésére.
Kategória: Aktuális/Csíkszék

Megkezdődött a negyedik Pulzart kortárs összművészeti fesztivál előadásaira szóló jegyek árusítása a kedden, a Városi Kulturális Szervezőirodában. A jegyek ára idén is 10 és 25 lej között mozog.
Kategória: Aktuális/Háromszék

Gyűjtést szervez az augusztus végén történt tragikus motorbalesetet követően árván maradt udvarhelyi testvérpárnak a székelyudvarhelyi ISK-FSK asztalitenisz-csapatának vezetősége.
Kategória: Aktuális/Udvarhelyszék

Hazagondolt egy remetei személy, így bár nagyobbacska kerülővel, de szülőfalujában létesülhet egy, főként irodai székeket gyártó csarnok. A nemzetközi vállalkozás társtulajdonosaként Laczkó Csaba beszélt a tervezett gyárról.
Kategória: Aktuális/Gyergyószék