Határon túli magyar portálok összesített hírei

Augusztus végéig 2,2 millió, szeptemberben pedig legalább 6,5 millió dózis, koronavírus elleni oltóanyag érkezik Ukrajnába – közölte pénteki sajtótájékoztatóján Viktor Ljasko egészségügyi miniszter.

A tárcavezető szavai szerint eddig már több mint 15 millió dózis vakcinát szállítottak be az országba, és jelenleg az oltópontokon több mint 7 millió adag áll rendelkezésre.

“Ma az ukránok számára négy féle vakcina érhető el, mind olyan, amelyet jóváhagyott az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A legjobb oltóanyag az, amelyik a legközelebb van hozzánk, a legjobb még ma felvenni” – válaszolta arra a kérdésre, szerinte melyik a legjobb oltóanyag. Ukrajna eddig AstraZeneca, Pfizer, Moderna és a Sinovac kínai vállalat által gyártott Coronavac oltóanyagokból szerzett be.

A miniszter rámutatott arra, hogy a WHO egyelőre nem javasolja harmadik dózis felvételét. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az elsők között beoltottaknak az országban hamarosan lejár a védettségi igazolásuk 180 napos érvényessége. Hozzátette: Kijev hamarosan választ kap arra, hogy a védettségi igazolások érvényességét meghosszabbítják-e 12 hónapra, és erről rögtön tájékoztatják a közvéleményt.

Az egészségügyi tárca újabb kampányt indított az oltakozási kedv növelésére – számolt be pénteken az UNIAN. Az javasolja a vállalatoknak, ragasszanak ki matricát, amelyen jelzik, hogy alkalmazottaik be vannak oltva koronavírus ellen. A matrica – amelynek szövege: “Be vagyunk oltva Covid-19 ellen. Nálunk biztonságos. Oltasd be magad te is!” – letölthető és kinyomtatható a tárca honlapjáról.

Közben tovább romlott a helyzet abban az odesszai gyermektáborban, amelyben járványgóc alakult ki a héten, és 33 betegnél az ideiglenes vizsgálat a vírus különösen veszélyes delta variánsát mutatta ki. A betegek száma 69-re nőtt, közülük tizenegy felnőtt, a többi kiskorú. Nyolc gyermek került eddig kórházba – közölte Vitalij Honcsarov, az egészségügyi minisztérium Odessza megyei betegségmegelőzési központjának igazgatója.

Ukrajnában péntekre 1600-zal 2 271 826-ra nőtt az eddig azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké 26-tal 53 394-re. Eddig 2 200 000-en gyógyultak meg, miközben az aktív fertőzöttek száma csaknem hétszázzal 18 432-re emelkedett. Kórházba 597 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, a megelőző napon számuk 665 volt.

Az egészségügyi tárca legfrissebb adatai szerint az oltási kampány februári kezdete óta 4 971 750-en kapták meg valamely védőoltás első, 2 980 278-an a második dózisát is a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában. Csütörtökön 129 027 embert oltottak be az országban.

Forrás: mti.hu

The post Szeptember végéig csaknem kilencmillió vakcina érkezik Ukrajnába appeared first on Kárpátalja.ma.

Korábbi hírünkben azt írtuk, hogy az érintett pedagógusok online fognak tanítani, ezt korrigáltuk. * Azok a pedagógusok, akik nem éltek az oltás lehetőségével, nem estek át a koronavírus-fertőzésen és nem hajlandók teszteltetni magukat, amennyiben településükön meghaladja a 6 ezreléket az incidencia...

Spanyolországgal, Romániával és Izlanddal került egy csoportba a magyar válogatott a 2023-as női kosárlabda Európa-bajnokság selejtezőjében.

A nemzetközi szövetség (FIBA) pénteki sorsolása előtt már tudni lehetett, hogy 38 csapat nevezett a Szlovéniában és Izraelben sorra kerülő kontinenstornára. A két házigazda is játszik majd a kvalifikációban, de ők automatikusan ott lesznek az Eb-n, amelyre rajtuk kívül még 14 csapat jut ki. A 38 együttest tíz csoportba sorsolták, nyolc kvartettbe és két trióba.

A magyarok a világranglistán elfoglalt helyezésük révén a 4-es kalapba kerültek, ennek csapatait az 1-es (Spanyolország), az 5-ös (Románia) és a 8-as (Izland) kalap válogatottjaival sorsolták össze a C csoportban.

A spanyolok a júniusi Európa-bajnokságon hetedikek lettek, majd a tokiói olimpiát a hatodik helyen zárták. A románok a magyarokhoz hasonlóan lemaradtak az idei Eb-ről, az izlandiak pedig jobbára a kis országok tornáin indultak, és legismertebb játékosuk Helena Sverrisdottir, aki a Diósgyőrben és Cegléden is megfordult.

A tíz csoportelső mellett a négy legjobb csoportmásodik jut ki az Eb-re. Ha Szlovénia és Izrael közül az egyik a 14 kijutó között van, akkor az ötödik legjobb csoportmásodik is megy a tornára. Ha mindkét házigazda a 14 kvalifikáló gárda közé kerül, akkor a hatodik legjobb csoportmásodik is kijut.

A selejtezőkre 2021. november 7. és 15., 2022. november 20. és 28., valamint 2023. február 5. és 13. között kerül sor.

A 2019-es Eb-n hetedik magyarok lemaradtak az idei kontinenstornáról, mivel nem jutottak be a legjobb csoportmásodikok közé. Legutóbb 2013-ban rendeztek női Európa-bajnokságot a magyarok nélkül. A Valenciában és Strasbourgban rendezett júniusi Eb-t végül Szerbia válogatottja nyerte meg.

    A 2023-as Eb selejtezőcsoportjai:
    ———————————
A csoport: Belgium, Bosznia-Hercegovina, Németország, Észak-Macedónia
B csoport: Franciaország, Ukrajna, Litvánia, Finnország
C csoport: MAGYARORSZÁG, Spanyolország, Románia, Izland
D csoport: Törökország, Szlovénia, Lengyelország, Albánia
E csoport: Szerbia, Horvátország, Bulgária
F csoport: Oroszország, Montenegró, Dánia, Ausztria
G csoport: Görögország, Nagy-Britannia, Portugália, Észtország
H csoport: Olaszország, Szlovákia, Luxemburg, Svájc
I csoport: Fehéroroszország, Csehország, Hollandia, Írország
J csoport: Svédország, Lettország, Izrael

Forrás: mti.hu

The post Kisorsolták a 2023-as női kosárlabda Eb selejtezőjének csoportjait appeared first on Kárpátalja.ma.

Moszkvában vesztette életét Manuel Oxenreiter, a Zuerst! szélsőjobboldali magazin főszerkesztője, akit a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházában, 2018-ban történt gyújtogatás feltételezett résztvevőjének tartottak – írja a zakarpattya.net.ua internetes hírportál augusztus 20-án.

Zuerst! elnevezésű német lap szerint a halál oka szívroham volt.

A 45 éves újságíró és az Alternatív Németországért párt képviselője, egykori asszisztense augusztus 18-án halt meg.

2019-től Oxenreiter többnyire Moszkvában élt, miután a berlini ügyészség vizsgálatát indított ellene az ungvári székház felrobbantására való felbujtás gyanújával.

A lap szerint a férfi a szívroham után egy hétig kómában volt. 2014 óta voltak egészségügyi problémái.

2019 januárjában a lengyel bíróság előtt Michal Prokopovich, a gyújtogatás szervezője Oxenreitert nevezte meg megrendelőjeként. Elmondása szerint az újságíró 1 500 eurót fizetett a támadásért.

2020 márciusában a lengyel bíróság elítélte a vádlottakat: Michal Prokopovich három évet, Adrian Marglewski és Tomasz Szymkowiak két és egy év börtönbüntetést kapott.

A támadás célja az volt, hogy a gyújtogatást az ukrán neonácik akciójaként mutassák be – az épület homlokzatára jelképeket is kellett festeniük.

Kárpátalja.ma

The post Meghalt a KMKSZ ungvári székházában történt gyújtogatás feltételezett megrendelője appeared first on Kárpátalja.ma.

Menetrend szerinti busz vezetője ütött el egy gyalogost augusztus 19-én Kelemenfalván – adta hírül a mukachevo.net internetes hírportál.

A PAZ típusú autóbusz 42 éves sofőrje egy 84 éves nyugdíjast gázolt el. Az áldozat a helyszínen belehalt sérüléseibe.

A gázolót kihallgatták és megvizsgálták. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy józanul ült volán mögé.

A rendőrség eljárást indított. Az autóbuszt lefoglalták.

Kárpátalja.ma

The post Halálra gázoltak egy nyugdíjast a Huszti járásban appeared first on Kárpátalja.ma.

A Tiszaújlakon élő Karakas Gyuszika egy életerős, vidám kisfiú volt 2021 tavaszáig. A Húsvétot követő hetekben azonban folyamatosak lettek a rosszullétek, rövid idő alatt teljesen leépült, lebénult és a látását is elveszítette. A vizsgálatok több hónap után Dawson-kórt állapítottak meg, amely a kanyaró szövődményeként ismert betegség.

A Dawson-kór az agyban gyulladást és károsodásokat okoz, amelyet, ha nem kezelnek idejében és megfelelően, halálhoz vezethet.

„Másfél hónap alatt a gyermekem elveszítette a látását, teljesen lebénult és bekövetkezett, amitől a legjobban féltem, hogy csövön keresztül kell táplálni” – mondta a TV21 Ungvár riporterének Gyuszika édesanyja, Karakas Klára.

Karakas Gyuszikát jelenleg egy kijevi professzor kezeli. A kisfiú állapota javulni látszik. Ismét tudja mozgatni a kezeit és lábait. Azonban a gyógyszerek és kezelések költsége havonta 70-100 ezer hrivnyába kerülnek. A családra ez óriási terhet ró. Minden anyagi forrásukat kisfiúk kezelésére fordították.

Gyuszika a napokban töltötte be 3. életévét. Születésnapján többek között a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) képviselői is felköszöntötték.

A KMKSZ ISZ közösségi oldalán jótékonysági árverést is indított Karakas Gyuszika gyógykezelésének támogatására. A tervek szerint a jövőben további jótékonysági akciókat fognak szervezni a kisfiú megsegítésére.

Súlyos beteg kárpátaljai kisfiúnak kérnek segítséget

Kárpátalja.ma

The post Minden segítség számít a súlyos betegségben szenvedő tiszaújlaki kisfiúnak appeared first on Kárpátalja.ma.

Személyes jelenléttel kezdődik meg a tanév mindenki számára szeptember 13-án, a korlátozott időtartamú megnyitó ünnepségeken kötelező lesz a maszkviselet – jelentette be a mai kormányülést követően Florin Citu miniszterelnök. A tervek szerint a diákok mindaddig látogathatják az órákat, míg az ...

A nemzeti ünnepek évtizedek, évszázadok távlatából is a magyarok összetartozását hirdetik – mondta a köztársasági elnök pénteken, az államalapítás évfordulója alkalmából tartott ünnepi tisztavatáson, az Országház előtti Kossuth téren.

Áder János hangsúlyozta, az elmúlt több mint másfél esztendő nehézzé tette a közös emlékezést, mivel a járvány idején alig felfogható veszteségek értek sokakat, több mint harmincezer magyar lett a koronavírus-járvány áldozata.

“A járványidőszak ostromállapotában, amikor nap mint nap újabb erőpróbákat kellett kiállnunk, amikor hullámtól hullámig küzdve éltünk, fényévnél is távolabbinak tűnt az ünneplés felszabadult öröme” – fejtette ki az államfő.

Áder János úgy fogalmazott, “ez idő tájt aligha láttuk meg magunkban a dicső múlt folytatóit, sokkal inkább hasonlítottunk a számtalan balsorsban megpróbált őseinkre”.

A köztársasági elnök szerint azonban az “elmúlt hónapokban, amikor annyi mindenről le kellett mondanunk, kiderült, hogy mennyi mindenbe kapaszkodhatunk”.

“Kiderült, hogy a félelmek, a fájdalmak végső határán, de még azon is túl van valami, ami visszahúz minket az örvény pereméről, (.) hogy vannak erőtartalékaink magunkban és a közösségben” – mondta.

Kiemelte, “kiderült, hogy tudunk önzetlenek, segítőkészek, figyelmesek és fegyelmezettek lenni, hogy tudunk türelemmel várni, alkalmazkodni, odafigyelni”.

Áder János beszédében külön megemlékezett a közelmúltban véget ért tokiói olimpia résztvevőiről is. Elmondta, a magyar olimpikonok örök emléket hagytak a szívekben, évek múltával pedig ugyanúgy jelképpé válnak, mint a győztes csaták, a szabadságért kirobbant forradalmak, amelyek szintén magyarok álmaiból, tetteiből, magyarok harcaiból és győzelmeiből váltak jelképpé.

Az államfő szerint a járvány arra is rámutatott, “hogy vannak a biztonságunkért éjt nappallá tévő honfitársaink a kórházakban, az idősotthonokban, a mentőautókban és vannak magyar honvédek, akik naponta értünk szolgálnak”.

Amikor esküt tettek a haza védelmére, arra kérem Önöket, ne csak a távoli hősökben, ma inkább a saját bajtársaikban lássák meg a példaképet – mondta.

“Mindazokban, akik az elmúlt hónapokban megmutatták, mit is jelent a hűség, a haza szolgálata” – tette hozzá.

A köztársasági elnök aláhúzta, a járvány idején kiderült, hogy nincs kis feladat, nincs alacsonyabb rangú szolgálat. “Csak parancs van, küzdelem van, helytállás van” – mondta, majd példaként említette, hogy a katonáknak biztosítaniuk kellett a kórházak rendkívüli működését, az oltópontokon irányítani a tanácstalan embereket, ellenőrizni a tilalmak betartását, összességében “óvni-védeni egy láthatatlan ellenséggel harcoló hazát”.

Áder János arra kérte az újonnan avatott tiszteket, ne feledjék, hogy az “egyenruhájukban, rajta a zászlóval, a címerrel, mindannyian a bátorság, a hűség és az áldozatos szolgálat jelképévé válnak”.

“Több mint ezer éve ez a bátorság, ez a hűség és ez az alázat visz minket tovább az úton” – jelentette ki a köztársasági elnök. “A járvány feletti győzelemnek is ára volt: megküzdöttünk, megszenvedtünk érte. A mi nemzedékünknek jutott ez a feladat” – emelte ki Áder János.

 Hangsúlyozta, “nekünk kellett alkalmazkodni, túlélni, újrakezdeni, csakúgy, mint elődeinknek oly sokszor az elmúlt ezer évben”.    

“Alkalmazkodni, túlélni, újrakezdeni, hogy mi, magyarok – szenvedéllyel élők, szabadságszeretők, hűséggel építők – megmaradjunk itt, Európa szívében, hogy gyógyuló, bizakodó, gyarapodó, erősödő élet legyen itt, a Kárpát-medencében” – fogalmazott az államfő.

Forrás: mti.hu

The post Áder János: a nemzeti ünnepek az összetartozást hirdetik appeared first on Kárpátalja.ma.

2021. augusztus 20-22. között, az Országos Kórházi Főigazgatóság utasítására, az oltások beadása szünetelni fog Magyarországon. Hasonló módon a barabási és a záhonyi oltópontok sem fognak ez alatt a három nap alatt működni.

A hatóságok tájékoztatása szerint azonban a vakcinák felvétele a továbbiakban a megszokott időben és módon fog zajlani. Állampolgárságtól és nemzetiségtől függetlenül várnak majd minden oltakozni vágyó kárpátaljait, akik az egydózisú Janssen oltóanyagot kaphatják meg.

Magyarország, a határmenti régiókban eddig Kárpátalja felnőtt lakosságának 2%-át segítette védőoltáshoz, ez körülbelül 17 ezer beoltottat jelent – tudatta a TV21 Ungvár.

Kárpátalja.ma

The post Hétvégén szünetel az oltás a záhonyi és a barabási oltópontokon appeared first on Kárpátalja.ma.

Megsértjük a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat akkor, ha egy illegálisan parkoló autó rendszámtábláját megosztjuk a közösségi médiában – hívta fel a figyelmet a személyes adatok védelmére szolgáló hatóság. Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakembert hallják. Riporter: Oborocea ...

A Kolozsvári Magyar Napok keretében nyitották meg Mira Marincaș „Férc-Solo ipse” című egyéni kiállítását a Bánffy-palotában. A direkt fényképezéstől az analóg fényképezésig, a fényérzékeny emulzióval végzett grafikai kísérletektől, a festésig és a hímzésig – több különböző technikával találkozhatunk...

Átlag két és fél nap alatt bocsátják ki az egyszerű útleveleket Romániában, míg a vonatkozó törvény legtöbb 15 munkanapban szabja meg a dokumentum kiállításának határidejét – tájékoztat az Országos Útlevélosztály. Ez az egyik legrövidebb ügyintézési idő az Európai Unióban, ami az elektronikus útleve...

Csupán egyetlen román állampolgárt sikerült eddig kimenekíteni Afganisztánból, az evakuálásra váró többi honfitárs egyelőre nem tudta megközelíteni a kabuli nemzetközi repülőteret – tájékoztatott ma a külügyminisztérium. A Bukarest által küldött katonai repülőgép az éjszaka folyamán landolt Kabulban...

Korszerű oktatási központot létesítenének a kolozsvári Borháncs negyedben. Emil Boc polgármester elmondta: bölcsőde, óvoda, általános iskola és középiskola épülne itt. Az elöljáró szerint a projekt a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb állami beruházásnak bizonyul az oktatási infrastruktúra terén....

Az elmúlt hetekben három olyan fiatallal beszélgettünk az 1001 ötletben, akiket folyamatosan hajt a kíváncsiság és a tettvágy, találmányaikkal pedig környezetük jobbá tételén dolgoznak. Az InnoGEN Ifjúsági Program rátermett középiskolás és egyetemista fiataloknak ad lehetőséget arra, hogy megmutassá...

Lénárd „Yogi” József zenekarvezető Mihály Istvánnak árult el „kulisszatitkokat” a csütörtöki koncertről. A Kolozsvári Magyar Napokon csütörtökön este 7-től a Főtéren, a nagyszínpadon a Knock Out együttes ad koncertet. Lénárd „Yogi” József énekes, zenekarvezető néhány érdekességgel és meglepetéssel i...

Előfordulhat, hogy Románia is befogad afgán menekülteket – erről a kérdésről a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén születhet döntés – jelentette be Florin Cîțu. A miniszterelnök hozzátette: az biztos, hogy a román állampolgárok kimentésére küldött román katonai repülőgép fedélzetén más nemzetiségűek is...

Népzenei forgatag, ingyenes kézműves foglalkozások, tűzijáték. A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) hatodszor adózik Szent István-napi ünnepséggel első Árpád-házi királyunk emlékének augusztus 20-án a Beregszászi járásban.

A programnak kezdetben Mezőkaszony adott otthont, majd  Tiszacsomára költöztette át a civil szervezet, búcsúvá bővítve a rendezvényt. A PCS, az eredeti helyszínt sem feledve mellszobrot avat Mezőkaszonyban (11.30 közép-európai i. sz.).

A Szent István-napi búcsút szentmise (16.00) és körmenet előzi meg Tiszacsomán. A Honfoglalási Emlékparkban a PCS kézműves sátrainál már 17.00 órától várják az érdeklődőket. Az ingyenes foglalkozáson a legkisebbek is megtanulhatják többek között a gyertyasodrás, szövés, hímzés, nemezelés, dekupázs fortélyát. Lesz korongozás, pirográfia és népi gyermekjátékokkal is készülnek a szervezők. 18.00-tól a Honfoglalási Emlékparkban tartanak ünnepi megemlékezést, majd 18.30-tól népzenei együttesek veszik birtokukba a PCS színpadát.

A népzenei fellépőket követően az Ullie zenekar ad koncertet. A III. Szent István-napi búcsú tűzijátékkal zárul.

A tiszacsomai program társszervezői:  a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, a Kárpát Ház Alapítvány és a Beregszászi kistérség.

The post Testi-lelki feltöltődés Szent István ünnepén appeared first on Kárpátalja.ma.

Kárpátalján augusztusig 63 260 000 hrivnya ingatlanadó folyt be a helyi költségvetésbe. Ez 15,8 millió hrivnyával több az előző év azonos időszakában befizetett összegnél – közölte a megyei adóügyi főosztály augusztus 17-én.

Az ingatlanadó jelentős részét, 45, 1 millió hrivnyát jogi személyek fizették be.

Ukrajnában a 60 négyzetméternél kisebb lakás, valamint a 120 négyzetméternél kisebb területű házak tulajdonosai mentesülnek az ingatlanadó befizetése alól.

A Zakarpattya online nyomán.

Kárpátalja.ma

The post Nőtt a befizetett ingatlanadó mértéke Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Védőmaszk nélkül tanulhatnak saját osztályaikban szeptembertől a cseh általános és középiskolák tanulói és diákjai, míg a közösségi termekben mindenkinek kötelező lesz a védőmaszk viselése.