Ez egy százalékkal több, mint 2005-ben. Az Eurostat-jelentésből kiderül, hogy az északi országokban a legmagasabbak a lakásfenntartásra fordított összegek. Dániában egy háztartás összjövedelmének 30 százalékát teszik ki ezek a költségek, Finnországban is a jövedelem több mint 28 százalékát fordítják a víz, gáz és villanyhasználat fedezésére. Legkevesebbet Máltán, Litvániában és Cipruson fordítanak a felsorolt költségekre, az európai átlag 24, 4 százalék.
A Nép Ügyvédje szerint korlátozni kell azon személyek számát, akik az elektronikus egészségügyi kórlapokhoz hozzáférhetnek, mert ellenkező esetben visszaélésekre kerülhet sor. A Nép Ügyvédje az orvosi egyesületek által felhozott ellenvetéseket is érvként hozza fel. Ezek az elektronikus egészségügyi kórlapok az egyének magán, családi- és szakmai életére gyakorolt hatásaival kapcsolatosak, mivel a törvényhozás nem vállal olyan garanciát, ami megakadályozná az orvosi jellegű személyes adatokhoz való hozzáférést. Az elektronikus egészségügyi kórlapok használata november 12-től vált kötelezővé, jelenleg 6 200 000 ilyen kórlapot tartanak nyilván.
A kormányhatározat értelmében a háborús rokkantak, veteránok és a hadiözvegyek részesülnek a 75 százalékkal magasabb juttatásban. Eszerint a háborús rokkantaknak 260 lejes járandóságuk lesz, a háborús veteránok és hadiözvegyek 161 lejben részesülnek havonta január elsejétől. 2008 óta nem emelkedett a hadviselt személyek járandósága a Digi 24 hírtelevízió szerint.
Kigyulladt az ungvári 9. számú állami börtön tetőszerkezete december 1-jén – tudatta a pmg.ua hírportál.
A tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén, az ungvári mentőszolgálat is a helyszínre érkezett. Eddig kilenc személyt – öt nőt és négy gyereket – evakuáltak.
A járőrök korlátozzák a forgalmat a Dovzsenko utcán. Helyszíni jelentések szerint erős füst borítja a városközpontot.
A tűz oka egyelőre ismeretlen.
Kárpátalja.ma
A kampányok elsősorban a HIV-vírus veszélyeire és a megelőzés módjára hívják fel a figyelmet. Romániában jelenleg 14 ezer fertőzöttet tartanak számon. Simona Butu, a Mellettetek Alapítvány Maros megyei szervezetének ideiglenes igazgatója elmondta, a kimutatások alapján Romániában az idei év első felében, azaz júniusig 296 HIV-fertőzöttet regisztráltak, és 72-en hunytak el a vírus következtében, tájékoztat a Székelyhon.ro. A nyilvántartás szerint Maros megyében az elmúlt év alatt hét személy fertőződött meg, és két elhalálozás ismert. Az elmúlt években jelentős mértékben javult a kezelésekhez való hozzáférés és a gyógyítás minősége.
Bukarestben azért különlegesebb az idei ünnep, mert Románia I. világháborúba való belépésének 100. évfordulóját is ünnepli. 3000 katona, a belügyi és védelmi minisztérium valamint a hírszerző szolgálat alkalmazottai lesznek jelen az eseményen, de külföldi katonák is részt vesznek. A fővárosi parádén 300 harci gépet vonultatnak fel. Marosvásárhelyen is lesz légiparádé, katonai felvonulás, valamint népviseletek parádéja is. A főteret háromnegyed 10-kor lezárták, az események végéig nem lehet gépárművel behajtani. Csíkszeredában délig tart az ünnepély, a katonai parádé az ismeretlen katona szobrának megkoszorúzásával zárul.
Az Európai Alapok Minisztériumának volt vezetője Marosvásárhelyen egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, összevonná például az Európai Alapok Minisztériumát a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériummal. Példaként említette, hogy a szegénységet csökkentő programokhoz nem elegendő a munkaügyi minisztérium, hiszen ehhez az oktatási és az egészségügyi minisztérium munkája is kell. Szerinte az iskolaelhagyással is az a gond, hogy a munkaügyi minisztérium állítása szerint az az oktatási miniszter felelőssége, az oktatási tárca viszont azt állítja, ha elhagyják az iskolát, már nem tartozik rájuk a gyermek sorsa. Véleménye szerint tökéletesen működő kormányt lehetne létrehozni 12 szaktárcával is, a mostani 20 helyett.
A Szövetségünk Románia Párt elsősorban azoknak az állampolgároknak a szavazatára számít, akik voksukkal hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy az ország helyzete jó irányba mozduljon el, nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a politikai alakulat elnöke, Marian Munteanu. Az ANR vezetőjének meggyőződése szerint azok fognak rájuk szavazni december 11-én, akik bíznak abban, hogy az ország alapjaitól újraépíthető.
A PMP alelnöke bízik benne, hogy a december 11-i választásokon a párt bejut a parlamentbe. Valeriu Steriu azt is kiemelte, mivel egy fiatal, mindössze 3 éves pártról van szó, sokkal nagyobb benne a fejlődési potenciál, mint a többi pártban.
A Maros megyei tanács elnöke szerint akkor tud hatékonyan fellépni az RMDSZ a magyar oktatási intézmények érdekében, ha a jó választási szereplést követően kormányra kerül. A Maros megyei önkormányzat elnöke szerint a közösség bomlasztása a célja az erdélyi magyarság vezetői elleni hatósági túlkapásoknak.
Ha december 11-én a romániai magyarok nem mutatják meg, hogy hányan vannak, ezt megteszik mások helyettük, akiknek Erdély nem számít, mint ahogyan a magyar közösség ügye sem, jelentette ki Kovács Péter tegnap. Az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke szerint a magyar közösséget sorozatos támadások érik, és már nemcsak az a tét, hogy bővíthetők-e a megszerzett jogok, hanem az is, hogy visszaveszik-e azokat. Kovács Péter ügyvezető elnök arra hívta fel a figyelmet, a romániai magyaroknak meg kell mutatniuk, hogy Erdélyben a magyarok erős közössége él és hallatja szavát. Ez nem történhet másként, csak úgy, ha minél többen elmegyünk szavazni, tette hozzá. A román pártok nem bennünket képviselnek. Még azok sem, akik a közösség szimpátiáját megtévesztő módon magyar jelöltekkel akarják megszerezni, vagy a választási kampány idejére megtanulnak magyarul, hangsúlyozta az RMDSZ kampányfőnöke.