Az emberi agy amigdala nevű régiójáról szóló tanulmányokat elemezték amerikai kutatók, akik azt találták, hogy ennek a szervnek a nagysága sem különbözik számottevően a férfi és a női agyban, ezzel újabb bizonyítékát adták annak, hogy az emberi agynak nincsenek nemhez kötött különbségei.
A Rosalind Franklin Tudományegyetem (RFU) chicagói orvosi karának kutatói Lise Eliot vezetésével az emberi amigdaláról az elmúlt 30 évben készült, MRI-felvételeken alapuló tanulmányokat elemeztek statisztikai módszerekkel. Ötvennyolc olyan munkát találtak, amely egészséges férfiak és nők amigdalájának nagyságát vetették össze.
A NeuroImage című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál ismertette.
Az olajbogyó méretű, mandulaformájú amigdala mélyen az agy halántéklebenyének középső részében található, fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban, egy sor társas viselkedéssel kapcsolatos érzelem, többek között az agresszió és a szexuális izgalom létrejöttében.
Állatokon végzett kutatások és korai MRI-felvételek azt sugallták, hogy a hímek agyában aránytalanul nagyobb az amigdala, mint a nőstényekében.
A chicagói kutatók most azt találták, hogy a férfiagy amigdalája valóban mintegy 10 százalékkal nagyobb, mint a női agyé, azonban ez a különbség a férfiak nagyobb testméretéből adódik. A férfiagy egészében 11-12 százalékkal nagyobb, mint a női, ami szintén az átlagosan nagyobb test számlájára írható.
A vizsgált tanulmányokban a testmérettel arányosított amigdalaméret nemi különbségei statisztikailag nem voltak szignifikánsak, a jobb oldali amigdala 0,1 százaléknál is kevesebbel volt kisebb a női agyban, a bal 2,5 százalékkal.
A kutatócsoport 2015-ben hasonló metaanalízist végzett az agy hippokampusz nevű területéről, amely többek között az új emlékek raktározásában játszik szerepet, itt sem találtak jelentős méretbeli eltérést.
Az Ukrán Önkéntesek Napját az ország március 14-én első alkalommal fogja ünnepelni. A jelentős napot a háborúban részt vevő katonák tiszteletére vezette be az ukrán parlament.
Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban 231 parlamenti képviselő szavazott amellett, hogy március 14-ével bejegyezve megünnepeljék az országban az Ukrán Önkéntesek Napját.
Ezen a napon az ukrán állam függetlenségét és szuverenitását védő katonák bátorságát és hősiességét fogják ünnepelni. Az Ukrán Önkéntesek Napjának bevezetéséhez az ország lakosai is ragaszkodtak – írja a Vesztyi ukrán hírportál.
Utolsó sajtóértekezletét tartotta szerdán Washingtonban Barack Obama távozó amerikai elnök, aki Oroszországot okolta a hidegháborús légkör újbóli kialakulásáért, ám hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a világ érdeke a konstruktív viszony kialakítása Moszkvával.
Bevezetőjében Obama a kórházban lévő idősebb George Bush elnököt és a szerdán szintén kórházba szállított hitvesét, Barbara asszonyt méltatta, “jó embereknek” nevezve őket, majd megköszönte a jelenlévő újságíróknak a nyolc évig tartó együttműködést. Obama “korrektnek” minősítette az újságírók munkáját.
A távozó elnök a Politico című lap reggeli híradásával ellentétben nem beszédet mondott, hanem kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét.
Megvédte Chelsea Manningnak, a hadsereg volt hírszerző-elemzőjének a szabadon bocsátását, mondván, hogy Manning ugyan titkos információkat adott át a WikiLeaks alapítójának, de már sok évet letöltött 35 éves börtönbüntetéséből. “Manning kemény éveket töltött a börtönben” – fogalmazott az elnök az időközben férfiból nővé operált Manningről, végig nőneműként emlegetve őt. “A Manning-ügyben megtörtént az igazságszolgáltatás” – szögezte le, hozzátéve, hogy Manning aránytalanul nagy büntetést kapott.
Barack Obama kifejtette, hogy az Egyesült Államok és a világ érdeke az, hogy konstruktív viszonyt alakítson ki Oroszországgal, de úgy vélte, hogy amióta Vlagyimir Putyin ismét orosz elnök lett, felerősödött az Amerika-ellenes retorika Oroszországban és olyan ellenséges hangulat, szellemiség uralkodott el, amelyet korábban, a hidegháború idején tapasztaltak. “Ez megnehezíti a viszonyt” – jelentette ki.
Hozzátette: Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének megsértése miatt hozott szankciókat Oroszország ellen. Hangsúlyozta, hogy “nem kellene az Ukrajna miatt hozott szankciókat egy sor más dologgal, témával összekeverni”, de nem fejtette ki, hogy konkrétan mire gondol. Azt állította, hogy készen állt az atomfegyverek csökkentéséről tárgyalni Moszkvával, de az oroszok nem akartak.
A távozó elnök nem kívánta kommentálni utóda elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy Donald Trumpot megválasztották, tehát joga van a saját elképzelései és saját értékrendje megvalósításához. Kiemelte viszont, hogy az elnöki feladatok ellátása nem magányos tevékenység, hanem csapatmunka, s Trump állásfoglalásait nagy mértékben meghatározzák majd tanácsadói és miniszterei.
“Érdemes figyelni a szenátusi meghallgatásokra” – fogalmazott Obama, minden bizonnyal arra célozva ezzel, hogy a szenátusi meghallgatásokon a kulcspozíciók (például a külügyminiszteri vagy a védelmi miniszteri poszt) várományosai Trump nézeteivel ellentétes álláspontokat fogalmaztak meg, akár az Oroszországgal, akár a NATO-val folytatandó politikáról.
Izraelről is kérdezték az újságírók Barack Obamát. A palesztin-izraeli konfliktusról kifejtette, hogy változatlanul aggódik, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan, de a feleket csak bátorítani lehet, kötelezni őket a békekötésre lehetetlen. “Majd meglátjuk, hogy Trump megközelítése hogyan működik” – hangsúlyozta. Hozzátette: úgy látja, hogy a kétállami megoldás ideje lassan eltűnni látszik, s a jelenlegi helyzet veszélyes nemcsak Izraelre és a palesztinokra, hanem az egész világra. Sajtókonferenciája végén – belpolitikai kérdéseket elemezve – elismerte, hogy elnöksége nem volt sikeres a faji előítéletesség és megkülönböztetés visszaszorításában. “De nemcsak fekete-fehér kérdésről van szó immár, hanem spanyolajkúak és ázsiaiak ügyéről, egyenjogúsításáról” – tette hozzá. Megígérte, hogy bármikor előítéletességgel vagy az amerikai értékrend megsértésével találkozik, felemeli majd a szavát. “Hiszek ebben az országban” – hangsúlyozta Barack Obama. Egy kérdésre válaszolva “nonszensznek” nevezte, hogy tömeges csalások fordultak volna elő a választásokon.
Szerdára virradóra, 87 éves korában meghalt Kricskovics Antal Erkel Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, kiváló művész – közölte a család az MTI-vel.
Kricskovics Antal 1929. február 19-én született Garán. A Testnevelési Főiskolán 1954-ben diplomázott, 1953-1954-ben a SZOT együttesben táncolt, majd két évig a zágrábi Lado hivatásos együttessel lépett fel és koreografált.
A Fáklya Nemzetiségi Táncegyüttest 1959-ben alapította, és koreográfusa, művészeti vezetője volt haláláig. Ugyanezt a két posztot töltötte be 1976 és 1990 között a Budapest Táncegyüttesnél is.
Számos maradandó koreográfiát alkotott a Magyar Állami Népi Együttes, a Honvéd Táncszínház, a Pécsi Balett és a Közép-Európa Táncszínház számára is.
Csaknem 150 koreográfiájának témáit görög drámákból és a Bibliából merítette, de archaikus népszokásokat, nemzetiségi folklórszámokat, népi gyermekjátékokat is megjelenített darabjaiban. Gyűjtőmunkát folytatott élete során a volt Jugoszlávia területén, majd később Magyarország délszlávok lakta részein, de számos szlovák, német és román gyűjtése is volt.
Munkásságát 1975-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el, 1989-ben érdemes művész, 2002-ben kiváló művész címet, 2004-ben Kisebbségekért-díjat kapott. 2005-ben vehette át a Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíját és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt kitüntetését is a nemzetiségi néptánc kincseinek megőrzéséért, továbbviteléért.
Egy különleges “hajviseletű”, apró molylepke lett az első élőlény, amely Donald Trump megválasztott amerikai elnökről kapta a nevét.
A Neopalpa donaldtrumpi nevű állatot Vazrick Nazari kanadai kutató fedezte fel Kaliforniában. Nevét a fejét borító jellegzetes, aranyszínű pikkelyekről kapta, melyek feltűnően emlékeztetnek az Egyesült Államok leendő elnökének elhíresült hajviseletére – olvasható a BBC honlapján.
Az apró, mindössze egy centiméteres szárnyfesztávolságú állat Kalifornia déli részén és Mexikó Baja California nevű államában honos.
Nazari elmondta, reméli, hogy a névadás arra inspirálja Tumpot, hogy hivatali ideje alatt előtérbe helyezze az ökológiai problémákat. “Remélem, hogy az elnöknél az ilyen törékeny amerikai ökoszisztémák védelme kiemelt prioritást élvez majd. Ezekben az ökoszisztémákban sok felfedezetlen és nem regisztrált faj él, és meg kell őrizni őket az eljövendő generációk számára” – fogalmazott a kutató.
Barack Obamáról elnöksége idején kilenc állatfajt neveztek el.
http://www.bbc.com/news/world-us-canada-38661250
Ingyen kenyeret és pékárut kaphatnak egy dorobratovoi (Drágabártfalva, Ilosvai járás) boltban a rászorulók – derül ki a dzerkalo-zakarpattya.com január 18-i tudósításából.
Jótékonykodni jó! – ezt vallhatja annak a kisboltnak a tulajdonosa is, aki a következő kiírást tette ki az üzletében:
„Akinek kenyérre van szüksége, de nincs rá pénze, hogy megvásárolja, az innen ingyen elviheti!
Ne szégyenlősködjenek azok sem, akiknek lehetőségük van arra, hogy megvásároljanak egy felesleges kenyeret vagy más pékárut, és felajánlásként a polcra tennék!
„Legyetek azért irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas. Lukács 6:36” – Zárul a hirdetmény az ismert igeverssel.
Az üzletben egy egész polcot különítettek el a célra, hogy mindenki számára jól látható legyen az akció. Egy-két ingyen kenyér mindig van a polcon. Reményeink szerint a rászorulók sem szégyenlősködnek, és elveszik azokat.
Kárpátalja.ma