Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke szerint egyetértés van a pártok között, tehát kizárt az, hogy ezt elutasítsák és értelmetlen, hogy tovább folytatódjon a vita. A Legfelsőbb Bírói Tanács korábbi véleményezése alapján, amennyiben a parlament nem fogadja el a 14-es kormányrendeletet, akkor életbe léphet a 13-as rendelet, amivel módosították a Btk. jogszabályát.
Az oktatási minisztérium a román nyelv oktatásának módosítását szorgalmazza a magyar anyanyelvű általános iskolás diákok számára. A tervezet alapján, ezentúl a román nyelv oktatásában nagyobb hangsúlyt kapna a nyelv ésszerű elsajátítása, a mindennapi kommunikáció, valamint a nyelvek közötti hasonlóságok felismerésére. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége egy közleményben véleményezi a tárca kezdeményezését és megjegyzi, hogy végre a minisztérium is belátja, hogy nem hatékony az eddig alkalmazott román nyelv oktatási módszertana. A középiskolások szövetsége szerint ezt az intézkedést jó lenne középiskolai szinten is bevezetni.
Az M1 hírtelevíziónak adott interjúban a Szövetség elnöke elmondta, hogy nem lehet sürgősségi rendeletekkel kormányozni, kiemelte, hogy 2009 óta hatszor módosították a kabinetek a büntető jogszabályokat sürgősségi kormányrendelettel. Kelemen Hunor szerint az egyetlen megoldást a válságra az jelentheti, ha a pártok megállapodást kötnek a Btk. módosításainak mikéntjéről, illetve a továbbiakban nem kormányoznak sürgősségi rendeletekkel.
Teodor Meleșcanu külügyminiszter szerint széles körű társadalmi vitán, európai szakértőkkel dolgozzák ki az új Btk. rendeleteket. Az Európia Unió intézményei kedvezően fogadták a kormánynak a rendeletek hatályon kívül helyezését. A külügyminiszter a CNN-nek adott interjúban elmondta, hogy a kormány egyik fő célkitűzése az igazságszolgáltatás működési feltételeinek megteremtése. Azzal kapcsolatban, hogy Btk. cikkelyei közül miért pont a hivatali visszaélést akarták módosítani, a külügyminiszter azt mondta, több alkotmányossági kifogás fogalmazódott meg ennek kapcsán már. Jövő héten Brüsszelbe látogat Sorin Grindeanu miniszterelnök, hogy Bukarest terveit ismertesse a jogszabályok kapcsán.
Mugur Isărescu, a BNR elnöke tegnap sajtótájékoztatón elmondta, hogy az előzőleg kiadott 2,1 százalékos inflációs növekedést 1,7 százalékra mérsékelték és 4-5 százalék közötti gazdasági növekedésre számítanak idén. Amúgy tavaly is a BNR által meghatározott inflációs ráta 1,7 százalékos volt.
A máig megoldatlan Római Katolikus Gimnázium helyzetét szeretné végleg tisztázni az RMDSZ frakciója, mivel eddig nem sikerült egyezségre jutni a polgármesteri hivatallal és a megyei tanfelügyelőséggel. Az iskola jövő évi tanévre vonatkozó beiskolázási terve máig nincs leadva. Ezt a megyei tanfelügyelőség nem fogadta el, mivel szerinte a Katolikus iskola nem szerepel a megyei iskolahálózatban. Az RMDSZ frakciója szerint míg nem születik jogerős bírósági döntés, amely megszüntetné az iskolát, addig törvényesen működik – jelentette be Csíki Zsolt, az RMDSZ marosvásárhelyi frakcióvezetője. Az iskola helyzetének tisztázása érdekében már két külön megbeszélés volt a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség és az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója között, de nem jutottak egyezségre. A Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoportja már rég azt kéri, hogy hívjanak össze egy rendkívüli tanácsülést, ahol alapjaitól tisztázzák az iskola alapításának körülményeit.
Ötven millió lejt hagyott jóvá a kormány tegnapi ülésén a program folytatására. Ezt az összeget még tavaly szavazták meg a költségvetésbe, de nem használták fel. “A program olyan autók vásárlását támogatja, amelyek olcsóbbak, kevésbé szennyezőek és kevés üzemanyagot fogyasztanak” – olvasható a kormány közleményében. Bővítik továbbá a személygépkocsik vásárlására felvehető hitelek lehetőségét is, hogy jóval kedvezményesebb kölcsönhöz juthassanak a vásárlók. A programban ezentúl a régi járművek leadásáért kapott értékjegyet beszámítják a kötelező 5 százalékos előleg összegébe. Az első autó programot még 2015-ben indították 350 millió lejes hitelgarancia kerettel, és célja az új autók vásárlásának elősegítése volt.
A kormány tegnapi ülésén döntött az új, nemzetközi elnevezésű gyógyszerek támogatásáról, ezáltal 13 új orvosság kerül fel az ártámogatott és ingyenes orvosságok listájára. Az új gyógyszerek főként a rákos, érrendszeri, légzőszervi, reumás megbetegedésekben, cukorbetegségben és más ritka betegségekben szenvedő páciensek számára jelentenek segítséget. Az intézkedés március elsejétől lép érvénybe.
Az Alkotmánybíróság visszautasította Kalus Johannis államfőnek és Victor Ciorbea a nép ügyvédjének kérését a sürgősségi kormányrendelet kivizsgálásáról. Valer Dorneanu, az Alkotmánybíróság elnöke szerint a kormányrendeletet egy újabb jogszabállyal hatályon kívül helyezték és a kormánynak nem volt kötelező kikérnie a Legfelsőbb Bírói Tanács véleményezését, mivel nem sértett alkotmányt azzal, hogy a törvénytervezeteket sürgősségi rendelettel módosította.
Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter veszi át az igazságügyi miniszteri tisztséget a kormányfő javaslatára, számol be az Agerpres hírügynökség. Az új tárcavezető Facebook oldalán tett bejegyzésében közli, hogy tisztában van azzal, hogy “óriási felelősséggel” jár az igazságügyi tárca vezetése és reméli, hogy az érintett intézmények, a civil társadalom és a média segítségével biztosítani tudják majd az igazságszolgáltatási rendszer hathatós működését, amely minden szilárd demokrácia alapfeltétele.