Határon túli magyar portálok összesített hírei

Phaedra című előadásával Kolozsváron vendégszerepel a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház.  A Figura Stúdió Színház Anyegin című előadásával kezdődött, és a Phaedra-val zárult a 12. Nemzetiségi Színházi Kollokvium Gyergyószentmiklóson. Összeállításunkban a színházi találkozóról általában, ille...

A kijevi parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága javasolhatja, hogy a Donyec-medence visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslat zárórendelkezései közé tegyenek bele egy olyan szövegrészt, amely kötelezi az ukrán kormányt a diplomáciai kapcsolatok megszüntetésére Oroszországgal – erősítette meg az orosz sajtóértesülést Ivan Vinnik ukrán parlamenti képviselő, a bizottság titkára szerdán újságíróknak.

Az UNIAN hírügynökség szerdán jelentette, hogy a Kommerszant orosz napilap adott erről hírt meg nem nevezett ukrán parlamenti forrásra hivatkozva.

A Petro Porosenko ukrán elnök mögött álló tömörüléshez tartozó Vinnik az ukrán-orosz diplomáciai kapcsolatok megszüntetéséről szólva kijelentette: ez a gyakorlat a világban, és ez felel meg a nemzetközi normáknak abban az esetben, ha egy ország a másikat agresszornak és megszállónak minősíti.

A Donyec-medence Ukrajnához történő visszacsatolásáról szóló, Oroszországot agresszornak minősítő államfői törvényjavaslatot október 6-án szavazta meg első olvasásban a kijevi törvényhozás. Sajtóértesülések szerint az előterjesztés végleges szavazása várhatóan a jövő héten, november 16-án lesz.

Vinnik hozzáfűzte, hogy saját maga módosító indítványt nem nyújtott be, de reméli, hogy a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság az ő javaslatára előterjeszti azt mint bizottsági módosító indítványt a törvényjavaslathoz.

A honatya kifejtette, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszűnése után Ukrajna érdekeit valamely más ország képviseli majd. Hozzáfűzte, kérni fogja a külügyminisztériumot, egyeztessen nyugati partnereivel, hogy melyik, Oroszországban külképviselettel rendelkező ország lenne erre a megfelelő.

A Kommerszant azon értesülését viszont, hogy Fehéroroszország lehetne ez az állam, Vinnik cáfolta. Kijelentette, hogy mivel Minszk együttműködik az orosz titkosszolgálatokkal, ezt kizártnak tartja.

Ukrajna egyoldalúan felbontotta Oroszországgal a fegyver- és haditechnikai eszközök kölcsönös szállításáról szóló egyezményt. Erről az ukrán kormány szerdai ülésén hozott határozatot.

A strana.ua hírportál jelentése szerint a kormányközi egyezményt a két ország 1995. február 8-án kötötte. A megállapodás magába foglalta az alkatrészek szállítását is, valamint felújítási munkálatokat és egyéb, katonai rendeltetésű szolgáltatásokat. Rendelkezett továbbá arról is, hogy Ukrajna és Oroszország egymással egyetértésben adhatott csak el fegyvereket és haditechnikai eszközöket harmadik országnak.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy a mostani döntést megelőzően, október közepén az ukrán kormány felbontotta már Oroszországgal a katonai rendeltetésű termékek előállításában részt vevő vállalatok és szervezetek specializációjának megőrzéséről szóló kormányközi megállapodást. Ez utóbbi egyezséget 2000. december 21-én írták alá Moszkvában, 2005. március 4-én lépett életbe.

Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk,
de októberben nagyon félünk.
Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk,
s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet.

Gyümölcsök helyett kis szobánkban
a polcokra meséket rakunk,
duruzsoló, piros, érett meséket:
fehér időkre kellenek.

Gondjainkkal megtömjük a kályhát,
– hiszen annyi van, annyi van!
Rövidke négy hónapig, öt hónapig
bizton eltartanak.

Vacogva megcsókoljuk egymást.
Aztán egy egész lompos fenyő-erdőt
húzunk magunkra takarónak:
téli álomra térünk.

Az ukrán oktatási minisztérium kidolgozta és elfogadta a 2018-as év felvételi szabályzatát – adta hírül a prosvit.net.ua hírportál november 4-én.

Jövőre nehezebb lesz a felvételi az orvosi és a pedagógusi szakokra. Emellett négy szakirányban kilenc helyett csupán hét helyre lehet benyújtani a jelentkezéseket.

Az oktatási minisztérium az ukrán nyelv és irodalom mellett minden szakra még egy kötelező független tesztvizsgát jelöl ki. Ezzel akarják szakáganként egységesíteni a követelményrendszert, valamint azonos feltételeket biztosítani Ukrajna felsőoktatási intézményeibe. A harmadik független vizsgatárgyat a felsőoktatási intézmény jelöli ki.

A 2018-as felvételi eljárás során a 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban szerzett tanúsítványok (szertifikátok) maradnak érvényben. Kivételt képez az idegen nyelv független tesztvizsgák eredménye, ugyanis angolból, németből, franciából és spanyolból ebben a tanévben B1 és B2 szinten lehet független tesztvizsgát adni.

A B1-es független nyelvvizsgát azok számára írták elő, akik alapszinten tanulták az idegen nyelvet, a B2-es pedig azon érettségizők számára készült, akik elmélyített szinten tanulták az idegen nyelvet a középiskolában. Oroszból nem lehet független tesztvizsgát tenni.

2018-ban a szakképzési intézetek (koledzsek) és a szakközépiskolák végzőseinek is kötelező lesz a külső független tesztelés.
A magiszteri szintre felvételizőknek idegen nyelvből kell külső független vizsgát tenniük.

A meghirdetett szakok többségére nem határoztak meg minimális pontszámot. Orvosi-, fogorvosi- és gyermekgyógyászat szakra azonban biológiából, kémiából vagy matematikából 150 lesz az alsó ponthatár az eddigi. Ukrán nyelvből és irodalomból kevesebb pont is elegendő.

A külső független tesztelésre február 6. és március 19. között lehet jelentkezni. Április 30-án a jelentkezők megkapják a meghívót a tesztvizsgákra, amit a független tesztvizsgák honlapjáról kell letölteni. A tesztvizsgák időszaka május 22. és június 13. között lesz. Az első független tesztvizsga matematikából lesz május 22-én, ezt követi az ukrán nyelv és irodalom május 24-én. Spanyol, német, francia nyelvek – május 29-én.; angol nyelv – június 1.; biológia – június 4.; Ukrajna története – június 6.; földrajz – június 8.; fizika – június 11.; kémia – június 13.

Első évfolyamra ismét csak elektronikusan lehet jelentkezni nappali és levelező tagozatra is a honlapon keresztül, ez.osvitavsim.org.ua július 2–25. között. A kérvények benyújtására július 12. és 26. között lesz lehetőség. Akik belső felvételi vizsgát vagy alkalmassági felvételit tesznek, azoknak július 20-ig regisztrálniuk kell. Ezeket a vizsgákat július 14–26. között tartják. Második illetve harmadik évfolyamra július 21. és 26. között lehet felvételizni.

Augusztus 1-jén kihirdetik a felvételt nyertek első listáját. Augusztus 6-ig lesz lehetőség benyújtani az eredeti okmányokat a felsőoktatási intézményekbe. Augusztus 7-én hirdetik ki az államilag támogatott hallgatók listáját, majd a költségtérítéses hallgatókét augusztus 30-ig.

Molodsij specialist szintre július 24-ig lehet jelentkezni, a felvételi vizsgákat pedig július 25–31. között tartják.

Kárpátalja.ma

Két ukrán katona elesett, három megsebesült az elmúlt napban a Donyec-medencében folyó harcokban – jelentette a kijevi hadműveleti parancsnokság szerda reggeli beszámolójában.

A közlemény szerint ismét felerősödtek a Moszkva által támogatott szakadárok támadásai az ukrán katonák állásai ellen, az elmúlt 24 órában 17-szer sértették meg a tűzszünetet. A támadások kiterjedtek a frontvonal teljes hosszára. Luhanszk környékén, Krimszke településnél éjféltájban a minszki egyezmények által tiltott 120 milliméteres aknavetővel tíz aknagránátot lőttek ki az ukrán katonák állására. Ebben a tüzérségi támadásban vesztette életét a két katona, és sérült meg két bajtársuk.

A kijevi hadműveleti parancsnokság beszámolt továbbá arról, hogy kedden tűz ütött ki a szakadárok egyik lőszerraktárában a Donyeck mellett fekvő Opitne település közelében. A tűz következtében lőszerek robbantak fel, amelyek közül több Donyeck városában csapódott be. Áldozatokról, egyéb részletekről a parancsnokság nem adott hírt.

A szakadár DAN hírügynökség szerda reggeli jelentése szerint az ukrán fegyveres erők 35-ször sértették meg a tűzszünetet az elmúlt napban Donyeck megyében, a front általuk ellenőrzött oldalán 19 településen csapódtak be lövedékek. Károkról, esetleges áldozatokról nem számoltak be.

Háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött a kommunizmus pusztításairól kedden, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Washingtonban. A bolsevik forradalom 100. évfordulóján a Fehér Ház közleményt adott ki.

Az eseményt a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány szervezte meg. Ügyvezető igazgatója, Marion Smith egy éve dolgozik a Stanford Egyetem Hoover Intézetével közösen a programsorozat részletein.

A kongresszusi könyvtár dísztermében amerikai és külföldi politikusok, szakértők, írók, történésztudósok fejtik ki véleményüket. Felszólal mások mellett Vytautas Landsbergis volt litván államfő, Václav Klaus volt cseh államfő, Natan Saranszki, az izraeli politikussá lett volt orosz üldözött, és jelen lesznek tekintélyes amerikai politikusok is, köztük Ted Cruz texasi és Marco Rubio floridai republikánus szenátor.

A tanácskozás kedd este a hat orosz nő szenvedését bemutató Asszonyok a gulágon című dokumentumfilm vetítésével kezdődött meg. A filmet a Los Angelesben élő orosz Marianna Jarovszkaja és Paul Gregory amerikai producer készítette, különböző alapítványok támogatásával. Mint azt a film riporter-rendezője, Jarovszkaja a premieren az MTI-nek elmondta: már felvették a kapcsolatot a moszkvai gulágmúzeum vezetőivel, és a filmet várhatóan nemsokára ott is bemutatják.

Az emlékalapítvány a nagyszabású nemzetközi konferencia előtti napokban hozta nyilvánosságra legújabb felmérését, amelyet Marion Smith készíttetett, s amely arról tanúskodik, hogy az ezredfordulón született amerikai fiatalok több mint 40 százaléka szívesebben élne szocialista, mint kapitalista társadalomban. A felmérés rámutatott arra is, hogy a megkérdezettek 53 százaléka nem tudta megmondani, mi a különbség kapitalizmus, kommunizmus, fasizmus és szocializmus között. Marion Smith, az emlékalapítvány igazgatója nagyon aggasztónak nevezte e jelenséggé szélesedő tudatlanságot.

Az emléknapon a Fehér Ház közleményt adott ki. Ebben kiemelte, hogy a múlt században “a kommunista önkényuralmi rendszerek szerte a világon több mint százmillió életet követeltek, és megszámlálhatatlanul több embert tettek ki a kizsákmányolásnak, az erőszaknak és eddig még el nem mondott szenvedéseknek”. A közlemény tiszteletét fejezi ki azok előtt, akik megtörhetetlen voltak, és bátran harcoltak a szabadságért.

A nátha, a torokfájás akkor okoz rekedtséget, ha a gyulladás átterjed a gégére és így a hangszalagokra is. Hogyan segítsük a gyógyulást?

A “megfázás” voltaképpen vírusfertőzés: általában náthával kezdődik. Sokszor a torok is ég, kiszárad, fájdalmas a nyelés. A rekedtség pedig egy bakteriális szövődmény, a hangszálakat is érintő, gégefő-tájéki gyulladás okozza.

Ilyenkor a nyálkahártya vérbő, duzzadt, a hangszalagok rezgése pedig az ödéma miatt megváltozik. (A rekedtség közvetlen oka, hogy megduzzadnak a hangszalagok.) Jellemzően a reggeli órákban vagyunk a legrekedtebbek, és a nap folyamán egyre kevésbé. Ha “gombócot”, nyákot érzünk a torokban, gyakorta krákogunk. Súlyosbodhat a rekedtség, ha erőltetjük a hangszálakat, ha sokat beszélünk hangosan. A hangszálak fokozott igénybevétele már önmagában, gyulladás nélkül is rekedtséget válthat ki, például ha túl kell kiabálnunk valamilyen zajt huzamosabb ideig.

A rekedtség okai

Lehet a vírusfertőzésen kívül a hang megváltozásának más oka is: daganatok, hangszalag csomók, polipok vagy ciszták. Idegrendszeri betegségek (Parkinson-kór, stroke), műtéti beavatkozások, allergia, endokrinológiai (pajzsmirigy) problémák és veleszületett rendellenességek is okozhatnak rekedtséget, de nagyon gyakran arefluxa ludas, mert ez esetben a gyomor savas tartalma a nyelőcsőbe kerül, és a hangszalagokat irritálja.

A hangszalagok gyulladása lehet krónikus is. Ez leginkább a dohányosokat érinti. Mivel a dohányzás hajlamosít a gégerákra, ha egy dohányos rekedt, fül-orr-gégészeti vizsgálatra van szükség. A poros, szennyezett levegőben élőket vagy irritáló anyagokkal dolgozókat is gyakran sújtja a krónikus hangszalag-gyulladás.

A rekedtség kezelése a kiváltó októl függ. Hafertőzésokozza, akkor általában spontán (súlyosabb gyulladás esetén antibiotikum adása mellett) gyógyul. Mi magunk is sokat tehetünk a rekedtség megelőzése illetve kezelése érdekében. Mindenekelőtt kerülni kell a dohányzást – a passzív formáját is – különösen felső légúti panaszok esetén. A vízhajtó hatású szerek is rontanak a helyzeten, ilyen például az alkohol és a kávé. Fontos a sok folyadék, a könnyű, nem túlságosan fűszeres ételek fogyasztása.

Így óvjuk a hangszálainkat

Ha fáj a torkunk, különösképp vigyázzunk a hangszálainkra, ne kiabáljunk, ne énekeljünk, és suttogni sem javasolt. Ez utóbbi ugyanis – bár ezt kevesen tudják – a normál hangerőnél jobban terheli a hangszalagokat!

Ha egészen elmegy a hang, akkor egyáltalán ne beszéljünk pár napig, így pihentessük a hangszálakat. A torokköszörülés, krákogás kerülendő, mert irritálják a hangszalagokat, ilyenkor ugyanis keményen egymásnak csapódnak, sérülnek. Torokköszörülés helyett inkább igyunk néhány kortyot. A hangszalagoknak azzal segíthetünk a legtöbbet, ha nedvesen tartjuk a nyálkahártyát. Jó a víz, a hígított gyümölcslé vagy a cukormentes, esetleg mézes tea, gyógytea. A langyos tejet sokszor ajánlják, de a lepedék, amelyet a tej képez, irritálhatja a hangszalagokat.
Rekedtség ellen a gargarizálás nem használ, hiszen a folyadékkal csak a szájüreget és a légút felsőbb szakaszát érjük el, a hangszalagokat nem. Az inhalálás sokkal hasznosabb, a pára a hörgőkig lejut. Inhalálhatunk sós vízzel vagy kamillateával.

A szopogatós cukorka jót tesz, enyhíti a fájdalmat, és serkenti a nyálképződést, így nedvesen tartja az égő torkot, nyugtatja a krákogásingert. A rekedtségnek egy hét alatt el kell múlnia, ha tovább tart, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a rekedtséghez magas láz, nyelési nehézség társul.

Nagyon fontos, hogy az anyaországon kívül élő magyarság szülőföldjén tudjon maradni, boldogulni és gyarapodni – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a szabadkai Pannon RTV-nek a vajdasági Torontálvásárhelyen, ahol a Rákóczi Szövetség szórványösztöndíjainak átadásán vett részt kedden.

A Rákóczi Szövetség azokban az önkormányzatokban biztosított támogatást az első osztályosoknak, ahol a magyar lakosság aránya nem éri el a 30 százalékot. A tízezer forintos ösztöndíjban összesen 324 magyar elsős részesült.

Szili Katalin kiemelte: a Rákóczi Szövetség fontos küldetést vállalt azzal, hogy támogatóktól gyűjt segítséget a Kárpát-medencében élő magyarok beiskolázására. Aláhúzta, nagyon fontos, hogy az anyaországon kívül élő magyarság meg tudja őrizni identitását, és ehhez hozzátartozik, hogy az anyanyelvén tanulhasson, valamint őrizze nyelvét és hagyományait. “Ezért tartom fontosnak, hogy már az első osztályban is magyar nyelvű oktatáshoz jussanak a gyerekek, és majdan választhassák ezt a középiskolában és a felsőoktatási intézményekben is” – tette hozzá.

A Rákóczi Szövetség programja tizenöt évvel ezelőtt indult, a Vajdaságban ötödik éve adják át az ösztöndíjakat.

Névnap Zsombor – bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény. Idézet

„A tudománynak egyetlen lépése közelebb juttatja az emberiséget az igazságosság és igazság rendszeréhez, mint százesztendős politizálás és társadalmi lázadás. A tudomány maga elsöpri a dogmákat, elsodorja az isteneket, világosságot és boldogságot teremt.”

Émile Zola

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ráthonyi Ákos (Kökényesd, 1868. november 8. – Nagyszőlős, 1923. március 25.). Színész. A Színművészeti Akadémián tanult, 1892-ben Kolozsváron kezdte pályáját. Két évvel később a Népszínházhoz került, de megfelelő szerepek híján 1896-ban a Vígszínházhoz szerződött. Újabb két év elteltével a Magyar Színház tagja lett, és itt találta meg prózai színészkedése után az igazi szerepkörét, mint bonviván, s itt érte meg élete legnagyobb diadalát: 330-szor játszotta Danilót (Lehár: Víg özvegy). Mindent elsöprő sikernek indult A varázskeringő is, de Ráthonyi, aki ekkor már  két éve a Király Színházban játszott, két nappal a századik előadás után váratlanul  búcsút mondott a színpadnak.. Hangja nem volt igazán énekhang, kellemes baritonján inkább a zene fölé mondta a szöveget. Nagy sikerét elegáns megjelenésének, könnyed és szép mozgásának természetes beszédének köszönhette. A magyar operettjátszás egyik legkiválóbb művésze volt. Nagyszőlősön a Ráthonyi-kastély (jelenleg a 4. sz. középiskola épülete) kriptájában temették el, de a kripta, s vele együtt csontjai is a rombolás és a gondatlan építkezés áldozata lett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Heller László gépészmérnök (1907) tervei alapján készült az első nagynyomású ipari erőmű, és Forgó Lászlóval kidolgozta a világszerte ismertté vált, un. apróbordás alumínium hőcserélőt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

NE ADD FEL!

„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van.” (2Korinthus 4:7)

Pál azt írja: „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.” Cserépedény sokféle van: bögre, tál, csupor stb., a lényeg azonban az, hogy mi van bennük. Lehet, hogy az edény csorba vagy repedt, de ha elmosogatják és megtisztítják, még lehet használni. Ne add fel hát csupán azért, mert valaki rájött, hogy repedezett cserépedényt vagy, itt-ott kicsorbulva. Kiáltás hangzik a jerikói úton, amit rajtad kívül talán senki sem hall meg. Egy haldokló bűnöző üdvözül, ha fájdalmad ellenére is Isten szavát hirdeted, hiszen minket is aza az üzenet mentett meg, ami másokat megment. Az evangéliumnak nem gyengéje, hanem erőssége a bukott ember elfogadása. Ég és föld a különbség a lázadó szív fagyossága és az összetört szív kiáltása között, mely ezt mondja: „Isten, ments meg engem önmagamtól!” Ha csak egy keveset is megpillantunk Isten kegyelméből, az mindannyiunkat térdre kényszerít: megvalljuk és elhagyjuk bűneinket, és „foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre” (2Korinthus 10:5). Egy lelkész azt írja: „Az emberek egyoldalú bizonyságtételeket hallgatnak, és ettől elcsüggednek. Azt hiszik, hogy csak ők küszködnek, nekünk minden rendben van az életünkben. Azért érzik így, mert szépítünk a dolgokon, és nem mondjuk el a teljes igazságot. Isten irgalmazzon nekünk! Hiszen az evangélium üzenete az, hogy a kegyelem mentett meg minket, most is a kegyelem tart meg, és a jövőben is csak a kegyelem ment meg.” Ha kel, menj el a Fazekas műhelyébe (ld. Jeremiás 18:1-4), engedd, hogy visszategyen a korongra, és újraformázzon – de semmiképp ne add fel!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

2017. november 7-én a néppárti frakció külügyi munkacsoportjának ülésén lehetőség nyílt eszmecserét folytatni Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel a szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényről.

A miniszter a már jól begyakorolt panelek ismertetésével kívánta meggyőzni az EP képviselőit az ukrán oktatási törvény és főként annak 7. cikkelyének indokoltságáról, helyességéről és jogkiterjesztő jellegéről, ezúttal sikertelenül. A képviselők egyértelműen felhívták a miniszter figyelmét az oktatási törvény kisebbségekre gyakorolt jogszűkítő hatásaira, és hogy az elfogadott intézkedés diszkriminálja az országban élő európai uniós anyaországokkal rendelkező kisebbségeket.

A miniszter a nem várt hozzászólások, bírálatok után védekezésből támadásra váltott, azt a kérdést intézte a képviselőkhöz, hogy miért nem akarják, hogy a nemzeti kisebbségek megtanuljanak ukránul. Az oktatási miniszter beszámolója után a képviselők hozzászólásaikban kiemelték: a törvény igenis elvonja a kisebbségek eddig megszerzett jogait, időzítése a lehető legrosszabb, korábbi támogatóikból ellenségeket szerezve. A román és magyar képviselők külön megjegyezték, hogy bár az ukránok azt hangoztatják, hogy oroszellenes céllal fogalmazódott a törvény, valójában az elfogadott intézkedés az ellenséges kategóriába helyezi az uniós országokat is.

A képviselők hangsúlyozták: a törvény alkotmányos jogoktól fosztja meg az ukrán állampolgárokat, ezért a Velencei Bizottság ajánlásainak alkalmazására szólították fel az ukrán vezetést. Több képviselő kifogásolta, hogy az ukrán fél csak a törvény elfogadása után kezdeményezett párbeszédet. A néppárti politikusok arra kérték az oktatási minisztert, hogy mielőbb találjanak olyan megoldást, ami mind az ukránok, mind a nemzeti kisebbségek számára megfelelő. Többen egyetértettek abban, hogy minden országban fontos az államnyelv ismerete, de nem erőszakos eszközöket kell alkalmazni, hanem a módszereken változtatni.

Az ülésen részt vevő Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő nehezményezte, hogy az ukrán miniszter csak most mutatkozik késznek a párbeszédre, azonban a törvény előkészítő szakaszában, a 2016 novemberi és 2017 januári EP-képviselőkkel közösen írt levelükre nem érkezett konstruktív válasz. A képviselő kiemelte az ukrán fél hibás következtetéseit és érveit az új oktatási törvény kapcsán, többek között azt, hogy a külső független teszt ukrán nyelvből nem a nyelvismeret szintjét méri, hanem a lexikális tudást és fogalmazási készséget. Ezt támasztja alá az is, hogy a statisztikai adatok alapján számos ukrán tannyelvű iskola rosszabb eredményt produkált. „Ha a miniszter szerint ez nem így van, akkor az ukrán ajkú diákok sem tudnak ukránul?” – tette fel a kérdést a néppárti politikus.

Lilija Hrinevics prezentációjában továbbra is szerepel a beregszászi iskolák 75%-os bukási arányát kiemelő adat, amit Bocskor Andrea megcáfolt és a Beregszász Városi Tanács határozatára utalva kérte, hogy ne rontsák a nemzetközi fórumokon Beregszász hírnevét ezzel a téves adattal, amellyel ellentétben a városi iskolák csupán 33,88%-os negatív eredményt értek el. A miniszter nemzetbiztonsági elvre való hivatkozását Bocskor Andrea kétségbe vonta és nevetségesnek minősítette, hogy pont a 150 ezer fős magyarság és 400 ezer fős román közösség veszélyeztetné Ukrajna területi egységét.

Brüsszel, 2017. november 7.

A képviselők november 7-én megszavazták első olvasatban a választási törvénykönyv tervezetét, amely ha törvényerőre emelkedne, a nyílt listás választási rendszerre való áttérést jelentené – közölte az Ukrajinszka Pravda.

A parlamentnek két törvénytervezet közül kellett választania, végül a 3112-1-es tervezet kapta meg a minimálisan szükséges 226 igen szavazatot.

A törvénytervezet, amelynek egy korábbi változatát Olekszandr Csernenko képviselő szerint a Velencei Bizottság is jóváhagyta, öt választási jogszabályt egyesít: az elnökválasztási mellett a parlamenti és a helyhatósági választásit, valamint a Központi Választási Bizottságra és a választók jegyzékére vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

Az új parlamenti választási rendszer a nyílt regionális listákon alapulna. Az elképzelés szerint Ukrajnát 27 választási régióra osztanák, ezzel párhuzamosan megszűnnének az egyéni választókerületek. A pártok minden régióban választási listát állítanának, s a szavazók leadhatnák voksukat az induló pártok egyikére, illetve a párt választási listáján szereplő képviselőjelöltek valamelyikére is. Ily módon a képviselőjelöltek sorrendjét a listán belül nem a pártvezetők, hanem a választói akarat határozná meg. A parlamentbe jutási küszöböt 4%-ban állapítanák meg.

A megyei önkormányzati választásokon és a nagyvárosokban a parlamentihez hasonló listás választási rendszert vezetnének be, írta az UNIAN hírügynökség. A járások és a 90 ezer lakos alatti települések önkormányzati választásaira úgynevezett többmandátumos egyéni választókerületeket jelölnének ki, amelyekből a lakosság számától függően 2–4 jelölt jutna az önkormányzatokba.

A törvény előirányozná a választási bizottságok tagjainak képzését és minősítését. Emellett korlátoznák a választási agitációt a televízióban.

Nyíltan nacionalista és lengyelellenes emberek ne töltsenek be fontos tisztséget az ukrán politikában – jelentette ki Andrzej Duda lengyel államfő kedden a két katolikus médiumnak, a Radio Maryja rádiócsatornának és a Trwam televíziónak adott interjúban.

A több mint egy órás beszélgetés során a lengyel elnök egyebek között fontosnak nevezte a szomszédos országokban élő lengyelek jogainak biztosítását, e vonatkozásban a lengyel-ukrán viszonyra is kitért.

A lengyel politikusoknak szembesülniük kell “az ukrán nacionalizmussal, az Ukrajnában élő lengyelek iránti ellenszenvvel”, a “Lengyelországgal szemben elkövetett ellenséges tettekkel”. Másfelől Duda fontosnak nevezte a “minél jobb kapcsolatokra való törekvést”. Ebben az összefüggésben az orosz-lengyel kapcsolatokban “ütköző országként” nevezte Ukrajnát.

Beszélt a januártól az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) betöltendő nem állandó lengyel tagságról is, amely során az ENSZ biztonsági erőinek kelet-ukrajnai elhelyezésére irányuló orosz javaslat is napirendre kerül. “Van viszont az ukrán javaslat is, és a kettő különbözik egymástól” – fűzte hozzá Duda, utalva arra, hogy Kijev ellenzi az orosz katonák jelenlétét a Kelet-Ukrajnába kivezénylendő kéksisakosok soraiban.

A lengyel elnök úgy értékelte: a lengyel-ukrán kapcsolatokat rontják a “nacionalista és lengyelellenes nézeteket nyíltan hirdető emberek”. “Elvárom Petro Porosenkótól, munkatársaitól, Hrojszman miniszterelnöktől, hogy ezek az emberek ne tölthessenek be fontos tisztségeket az ukrán politikában” – jelentette ki.

Elsősorban a megoldatlan történelmi problémákra hivatkozva, a lengyel külügyi tárca múlt csütörtökön bejelentette, hogy megtiltja “a szélsőségesen lengyelellenes álláspontot képviselő” ukrán állampolgárok beutazását. Az indokok között említette a volhíniai mészárlás során meggyilkolt lengyelek tömegsírjainak feltárásával kapcsolatos nehézségeket, ez utóbbiakat az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) 1943 nyarán ölte meg.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter kedden a Radio Wnet lengyel internetes rádiónak adott interjúban kifogásolta, hogy a történelmi témák értékelésében Ukrajna “nem hajlandó párbeszédre”, ebben a témában “hiányzik az ukrán fél jóakarata”.

A lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott: fontos, hogy Ukrajna “szabad, független, a nyugati intézményeinkhez, civilizációnkhoz minél jobban kötődő ország legyen”. Problémaként viszont a megoldatlan történelmi kérdések mellet az Ukrajnában élő lengyelek oktatását is megemlítette.

Az új ukrán oktatási törvény kapcsán Lengyelország korábban aggodalmát fejezett ki, mindazonáltal a lengyel és az ukrán oktatási miniszter október végén közös nyilatkozatot írt alá az anyanyelvi oktatás lehetőségének biztosításáról egymás nemzeti kisebbségei számára.

Korhű egyenruhákban és hadfelszereléssel rekonstruálták kedden a moszkvai Vörös téren ismét az 1941-es szovjet katonai díszszemlét, amelynek részvevői a főváros szívéből egyenesen a frontra vonultak harcolni a náci német birodalom Szovjetuniót lerohanó, Moszkva kapujában álló erői ellen.

A katonai egységeket, csakúgy, mint a veteránokat, akik részt vettek a 76 évvel ezelőtti, eredeti parádén, Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere köszöntötte. Mint azt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden közölte, Vlagyimir Putyin elnök megjelenése az eseményen nem szerepelt a tervek között.

Arra, hogy a díszszemlét a bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján rendezték meg, nem történt nyilvánvaló utalás. Igaz, az orosz hadtörténelem évszázadainak nevezetes eseményeit felidéző élő képekben a forradalmi Vörös Hadsereg katonáiról is megemlékeztek a középkori vitézek, a lengyelek elleni 1612-es felkelés és a Napóleon elleni 1812-es háború harcosai mellett.

A fő hangsúlyt a második világháborúban – orosz szóhasználatban a Nagy Honvédő Háborúban – aratott győzelemhez vezető díszszemlére történő emlékezés kapta. A Vörös téren mintegy 5 ezer katona és hallgató mellett korabeli tankokat és nehézfegyvereket is felvonultattak, amelyeket később kiállítottak a nagyközönség számára.

November 7-e 1995 óta a katonai dicsőség napja Oroszországban, felváltva a korábbi, a bolsevik forradalomról történő megemlékezést.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden “az összes európai érték elleni, elfogadhatatlan gyalázatnak” nevezte, hogy ismeretlen elkövetők cementtel leöntötték és eloltották a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékére létesített örök lángot a kijevi Dicsőség parkban. Mint mondta, a hasonló esetek nem mennek ritkaságszámba, ami szerinte annak a jele, hogy az ukrán vezetés képtelen megfékezni az szélsőségeseket.

Az ukrán fővárost egyébként a Vörös Hadsereg 1943. november 6-án szabadította fel.

Kedden a kommunisták több orosz nagyvárosban tartottak megemlékezést. A moszkvai megmozdulást a délutáni órákra tervezték.

Mindenképp tárgyal majd egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a vietnami Da Nangban, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének csúcstalálkozóján – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában.

Az APEC-csúcsot november 10-én és 11-én rendezik meg Vietnamban. Peszkov elmondta, hogy a találkozó részletei még mindig kidolgozás alatt vannak, de a két vezetőnek Da Nangban mindenképp módja lesz szót váltani egymással.

Nyilvánvalónak nevezte, hogy a két vezető “a legélesebb kérdésekről” fog eszmecserét folytatni, melyek közé sorolta a Koreai-félsziget ügyét. A szóvivő kitért az elől, hogy kommentálja az észak-koreai rakétakísérletek és a termonukleáris kísérleti robbantás nyomán kialakult helyzetet.

Peszkov kifejezte Moszkva reményét, hogy folytatódni fog az együttműködés Oroszország és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) között, és hogy nem valósul meg a “legrosszabb forgatókönyv”, amely szerint kizárnák az orosz válogatottat a 2018-as phjongcshangi téli olimpiáról. Mint mondta, egy ilyen döntés súlyos veszteséget okozhatna az olimpiai mozgalomnak.

A szóvivő hangoztatta, hogy Oroszország a nemzetközi olimpiai mozgalom felelősségteljes tagja. Elismerte, hogy “napirenden szerepel egy sor, a doppinghasználattal kapcsolatos problémás kérdés”, de leszögezte, hogy “szó sem lehet a droghasználat állami támogatásáról”.

“Oroszország elnökének utasítására sporttisztségviselőink folytatják az intenzív párbeszédet a NOB-bal és annak képviselőivel” – mondta.

Megerősítette, hogy Putyin “a rendszeres elnöki munkakapcsolatok keretében” hamarosan ismét találkozik török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal. Török sajtóértesülések szerint Erdogan november 13-án Oroszországba készül.

Peszkov elmondta, hogy a Kremlnek tudomása van azokról a sajtójelentésekről, amelyek szerint az orosz Szibur gázfeldolgozó és petrokémiai holding kapcsolatban áll Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszterrel, de a részleteket nem ismeri, mert az orosz cég magánvállalat.

Súlyos közlekedési balesetről értesítették a rendőrséget november 6-án éjjel. A rahói járási Nagybocskón, a Borkanyuk utcában egy Mitsubishi Pajero márkájú gépkocsi vezetője elvesztette uralmát a járműve fölött, és egy fának csapódott.

A baleset következtében a járműben utazó három személy – egy 23 éves kisapsai (Vodicja) lakos a helyszínen, két falubelije, egy 17 és egy 20 éves férfi pedig a mentőautóban – életét vesztette. Két utas különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett. Mindketten 1994-es születésűek, őket súlyos állapotban a Rahói Központi Járási Kórház intenzív osztályára szállították.

A jármű 22 éves vezetője megúszta sérülések nélkül, őt őrizetbe vették, és büntetőeljárást indítottak ellene a Btk. 286. cikkelyének 3. része értelmében.

2017. november 6–8. között a magyar szakos hallgatók kezdeményezésére, a Magyar Tanszéki Csoport, a Főiskola és a Kölcsey Szakkollégium Hallgatói Önkormányzatainak támogatásával, illetve a Kiscsikó büfé közreműködésével Hős! Idő! címmel képregény-napokat tartanak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, mely színes programokkal várja a résztvevőket.

A program során megelevenednek a képregényekből jól ismert szuperhősök, így a főiskolán járók könnyedén találkozhatnak Superman vagy Batman hasonmásaival is. A rendezvény a mindennapi hősök bemutatkozását is lehetővé kívánja tenni, mégpedig azáltal, hogy a jelentkezők egy fényképpel dokumentált jótettet hajtanak végre. Ezenkívül a hallgatóknak lehetőségük van megválasztani a „Fősuli hősét” is, aki a szerdai záróbuli keretein belül átveheti majd az őt megillető jutalmakat.

A rendezvény szervezői a szórakozás mellett a tudásgyarapítást is célul tűzték ki, hiszen a képregényeket mindenki ismeri valamilyen mértékben, de a képregények történetéről, valamint az elkészítésükről már lényegesen kevesebbet lehet tudni. E hiányt próbálták meg a november 7-i előadásaikban a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék felkért oktatói pótolni.

Szakál Imre: Képregény történelem – Történelem a képregényekben című előadásából az amerikai képregények történetét és evolúcióját ismerhettük meg.

Kész Barnabás: A képregény szerepe a történelmi ismeretek népszerűsítésében (egy képregényrajzoló tanár tapasztalatai) címet viselő előadása pedig gyakorlati szempontból próbálta bemutatni a képregény-rajzolás folyamatát, illetve azt, hogy miként is hasznosíthatók az oktatásban a képregények.

Esti program gyanánt a szórakozni vágyók az ismert képregényekből készült filmes adaptációkat tekinthetnek meg.
A november 8-i nap folyamán Cosplay bemutató és Szuperhős kvíz is várja az érdeklődőket.

A képregény napok zárásaként pedig egy beöltözős Szuperhős-bulira is sor kerül, melyre a saját jelmezzel nem rendelkezők a belépés során választott kedvenc hősük álarcában és kitűzőjében léphetnek majd be.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a holnapi rendezvényen!

Az 1956-os forradalomra emlékezve a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium 7. a osztálya meglátogatta a gimnázium munkácsi testvériskoláját. Az utazást, melyen Endrédi Józsefné igazgató is részt vett, a Rákóczi Szövetség támogatta. Pácz Tamás osztályfőnök idézi fel a kirándulás emlékeit.

Az első izgalmak az útlevélkészítés kapcsán érték az osztály néhány tanulóját, de mindenki idejében megkapta úti okmányát, s így október 21-én már indulhatott is az osztály. A reggeli gyülekezőt követően a Batthyány térről indult a csapat. Amíg a határnál várakoztunk, addig a diákok a kárpátaljai nevezetességekről olvasták fel otthon elkészített előadásukat. Beregszászon áthaladva megcsodáltuk a szépen felújított Hősök terét. Munkács felé közeledve már messziről látszott a vár körvonala, tornyai. A város határában kísérőnk s egyben idegenvezetőnk, Schink István, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója szállt fel hozzánk a buszra, s ő kalauzolt minket Kárpátalján.

Először a munkácsi várat látogattuk meg. Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, az utóbbi években felújított, szakszerűen restaurált vár az elmúlt évezredben fontos szerepet játszott a magyar történelemben, akár a tatár hordák, a törökök elleni harcra, akár II. Rákóczi Ferenc szabadságharcára vagy az 1848-1849-es magyar szabadságharcban játszott kiemelkedő szerepére gondolunk. Keletkezéséről nincsenek pontos adatok. A régészeti kutatások arról tanúskodnak, hogy vidéke már a neolit korszakban lakott volt, a bronz- és vaskorszakban pedig földvár állt a mai vár helyén. Honfoglaláskor cölöpökből emelt erődítmény állt a mai várhegy csúcsán. Szent István különleges jelentőséget tulajdonított a várnak, megerősítette falait, Szent László király tovább folytatta ezt a munkát, kőfalat épített köré. Anonymus, III. Béla király jegyzője a Gesta Hungarorumban (Magyarok cselekedetei) megemlíti, hogy a hét vezér és csapataik, átkelve a Vereckei-hágón és az alatta fekvő hegyvidéken, nagyon elfáradtak, és elhatározták, hogy megpihennek ezen a helyen. Mivel a vidéket nagy nehézségek (sok munka) árán érték el, a települést Munkácsnak nevezték el. Egy másik legenda szerint a vár és a város neve a szláv eredetű „múka”(„szenvedés”) szóból ered, mivel a vár építése, a hozzá szükséges kövek felhordása sok munkával, szenvedéssel járt.

A várban tett sétánk során megtekintettük Zrínyi Ilona szobrát, a várkápolnát, a turul szobrot, a több mint 80 méter mély kutat s a vár történetéről szóló kiállítást. Megtudtuk, hogy a kápolnában esküdött örök hűséget egymásnak Thököly Imre és Zrínyi Ilona; fény derült arra is, hogy a Szent Koronát itt is rejtegették Napóleon elől 88 napon keresztül, 1805 és 1806 között. Raboskodott itt Kazinczy Ferenc, s járt itt Petőfi Sándor is. A várból a ködös idő ellenére is gyönyörű kilátás nyílt a környező dombokra, távolabbi hegyekre.

A séta után ismét buszra szálltunk, s a belváros felé vettük utunkat. Sajnos az eső nagyon megeredt, így a belvárosi séta helyett a testvériskolánkat tekintettük meg, azt a II. Rákóczi Ferenc Középiskolát melynek osztálytermeiben az elmúlt tanévben négyszáz diák szívta magába az anyanyelvű műveltséget. Az egyik tanteremben leülve az igazgató úr elmondta, hogy a tanintézet 1880-ban nyitotta meg kapuit, Magyar Királyi Elemi Fiúiskola néven. A második világháború végén Kárpátalján is berendezkedő szovjethatalom viszont 1945-ben egyszerűen elkobozta a magyar iskolától annak patinás otthonát, s a frissen létrehozott, ukrán tannyelvű Tarasz Sevcsenko Középiskolának adta azt. Az anyanyelvű oktatási intézményt pedig egy kisebb, ma a Munkácsi Szent István Katolikus Líceumnak otthont adó épületbe helyezték át, s csak a múlt század hatvanas éveinek derekán költözhetett vissza, immár középiskolává átminősítve, régi-új hajlékába. 1968-ban tető alá hozták a tanintézet újabbik épületét is, 1992-ben pedig felvették a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola nevet. Hozzátette, hogy az 1877-ben született, jelizavetgradi (Kirovograd megye) illetőségű Bernstein Róbert volt az iskola legidősebb tanára, aki a franciaországi Besanconban végzett útmérnöki tanulmányokat, s francia nyelvet oktatott, míg az 1908-ban született Alter Ignác volt a legidősebb diák, aki – externátusként – 56 éves korában érettségizett le.

István bácsi majd egy órán keresztül válaszolt a diákok kérdéseire, majd beengedett minket irodájába, sőt a diákok még az igazgatói széket is kipróbálhatták. Miután ránk esteledett, a szállásunkra buszoztunk, ahol finom vacsora várt minket a hotel éttermében. A vacsora után közös játék és esti ima következett.
Másnap az 1956-os forradalom áldozataira emlékezvén elhelyeztük koszorúnkat, majd elénekeltük a Himnuszt. Ezután a székesegyház felújítása miatt a Líceumban tartott szentmisén vettünk részt, majd kirándulni indultunk. Első állomásunk a Vereckei-hágó volt. A 841 méter magasan elhelyezkedő hágón keresztül érkezett a honfoglaló magyarok többsége a Kárpát-medencébe. Megtekintettük az 1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta honfoglalási emlékművet, mely a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található. Megtekintettük a minket körülölelő gyönyörű, az ősz különböző színeiben pompázó hegyeket, majd elfogyasztottuk ebédünket.

Ebéd után a Felsőgerebenbe buszoztunk, ahol rövid sétát tettünk az Árpád vonal egyik látogatható bunkerében. Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban. Túránk végeztével ismét buszra szálltunk, s a szolyvai emlékparknál szálltunk ki ismét. A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai Szolyva városban a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij robot elszenvedőinek, illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak emléket állító emlékpark, melyet 1994 novemberében avattak fel. A diákok megrendülten sétáltak végig a parkon, ahol megtekintették a fekete márványból készült táblákat, amelyekre több mint 12 ezer nevet véstek fel.
Munkácsra visszaérkezve rövid sétát tettünk a belvárosban. Megcsodáltuk a székesegyházat, a Rákóczi kastélyt, a színház épületét s a városházát. Berci bácsi szobránál is megálltunk. Az élethű alkotást Bródi Iván szobrászművész mintázta a város legendás kéményseprőjéről, Tóth Bertalanról. A hatvanas éveiben járó jó kedélyű Berci bácsi Mezőkaszonyban született. Munkácson alapított családot, ahol immár 42 éve foglalkozik kéménysepréssel. Bertalan bácsi minden reggel fekete biciklijével közlekedik a városban. A városlakók nagyon kedvelik a kéményseprőt, és a főtéren álló szobrot is hamar a szívükbe zárták. A Latorca menti városban az a hiedelem él, hogy ha megfogják a kéményseprő gombját, nagy szerencse éri őket, s elmormolt kívánságaik teljesülnek. Jól látható, hogy a bronzszobron található gombot már fényesre tapogatták a város lakói és az odaérkező turisták. A séta után elbúcsúztunk István bácsitól, s szakszerű idegenvezetését, segítségét a Grund című dallal köszöntük meg. A vacsora után ismét közösen játszottunk, majd nyugovóra tértünk.

Október 23-án, reggeli után rögtön indultunk hazafelé. Még egyszer megcsodáltuk a munkácsi vár tornyait, majd folytattuk utunkat. A forradalomra emlékezvén Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét Dulin Artúr szavalta el, majd Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményét Träger Tamás adta elő. A határon átkelve vidám hangulatba telt az út, többen már a jövő évi utat tervezték, hiszen István bácsi meghívott minket jövőre is. Délután érkeztünk meg a Batthyány térre, ahol már várták a diákokat a szülők. Megérkezésünk után rögtön elkezdődött az élménybeszámolók sorozata.
Az út során nemcsak testvériskolánkkal ismerkedtünk, hanem az osztály közösségi élete szempontjából is remek lehetőség volt, hiszen mélyebb beszélgetésekre, egymás megismerésére is lehetőség nyílt. Reméljük, jövőre is hasonlóan élménydús kirándulás részesei lehetünk. Köszönjük a Rákóczi Szövetség támogatását!

Pácz Tamás osztályfőnök

Merre tart a civil szféra?

November 10-én pénteken 13.30 órai kezdettel indul a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciája, melyet Érsekújvárott rendeznek meg a helyi kultúrház, valamint a Csemadok-ház épületében. A konferencia célja olyan fórumot biztosítani a civil szervezetek számára, mely alkalmas a fontos szakmai és közéleti problémák megvitatására.

A pénteki nyitónapon két külön szakmai panel kerül megrendezésre. Az oktatási panel fő témái az elmúlt egy évben bekövetkező iskolaügyi változásokon alapulnak, terítékre kerülnek az óvodai képzés problémái, a szlovák nyelvtanítás, a szakkollégiumi képzés, de pénteken kerül sor a Beszéljünk iskoláink jövőjéről program összegzésére és az ehhez kapcsolódó kiállítás megnyitójára is.

A gazdasági panelbeszélgetések a felvidéki magyar gazdasági fejlesztések és kilátások összegzésére fókuszálnak, a gazdaságélénkítő programok és a dél-szlovákiai régió helyzetének tömör összefoglalója mellett a jövőbeni kilátásokról is szó esik majd.

A Kerekasztal konferenciájának fő napjára hagyományosan szombaton kerül sor. Elhangzik a Kerekasztal 2017. évi tevékenységének kiértékelése, ismertetésre kerülnek azok a civil társadalmat érintő mozgalmak és kezdeményezések, melyek befolyással lehetnek a közeljövő folyamataira. A főnap kiemelt témaként kezeli a Kisebbségi Kulturális Alap sorsát, melyről Fiala János jogász mutatja be elemzését, valamint egy kerekasztal-beszélgetés keretén belül terítékre kerülnek a működéssel kapcsolatos gyakorlati elemek is. A Kerekasztal ambíciója, hogy a nap végére írásban is azonosítsa és megfogalmazza, össszegezze a civil szervezetek aktuális problémáit.

A konferencia előkészítésével párhuzamosan zajlik a jelentkező szervezetek regisztrációja és a tagság megújítása. Az érdeklődők és a résztvevők a konferencia weboldalán (http://konferencia2017.kerekasztal.org/) regisztrálhatják magukat, s ugyanitt kaphatnak részletes információkat a helyszínekről és programokról. További információk a 0915 891 166-os telefonszámon illetve az info@kerekasztal.org mailcímen elérhetőek. A Kerekasztal munkájában részt vehet minden olyan kulturális, szakmai, önkormányzati, állami és civil szervezet (intézmény), amely Szlovákiában van bejegyezve, tevékenysége országos vagy régiós hatáskörű, s amely felelősséget érez közös ügyeinkért.

 Nem arat sikert Liviu Pop oktatási miniszter közösségi oldalán nyilvánosságra hozott tankönyvtörvény-tervezet, ahol már rengeteg bírálatot kapott. A jogszabálytervezet tartalmát nagyjából már ismertette az elmúlt hetekben az oktatási miniszter. A Liviu Pop bejegyzéséhez írt hozzászólásokban többen azt hozták fel, hogy az oktatási rendszert alapjaiban kellene megváltoztatni, egyetlen tankönyvtörvény-tervezet nem hoz előrelépést. Sokan arra is kitértek, hogy az ötödikeseknek még mindig nincs tankönyvük és ha nem érkeznek meg, akkor eszköz nélkül maradnak az oktatók, hiszen a pedagógusok egy ideje munkafüzeteket sem használhatnak, minisztérium ugyanis megtiltotta az általuk kiadott akkreditációval nem rendelkező segédanyagok használatát – írja a Krónika.