Határon túli magyar portálok összesített hírei

Robbanás történt kedden a legjelentősebb osztrák földgázelosztóban Alsó-Ausztriában, egy ember meghalt, tizennyolcan megsérültek – közölte a rendőrség.

A rendőrség a Twitter közösségi oldalon azt közölte, hogy „műszaki okok” állnak a robbanás hátterében, de közelebbi részleteket egyelőre nem árultak el. A robbanás pontos okát még vizsgálják.

A detonáció reggel háromnegyed kilenckor történt, és hatására tűz keletkezett a Weiden an der March település Baumgarten nevű részén található létesítményben. A terminál közel van a szlovák határhoz, Pozsonytól mintegy 30 kilométerre északnyugatra található.

A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki tűzoltók, mentők és rendőrök. A gázelosztó terminál szóvivője szerint a hatóságok urai a helyzetnek, a tüzet már sikerült eloltani.

A robbanás lehetséges okának vizsgálatát megkönnyítendő egy rendőrségi helikopter felvételeket készített a helyszínről.

A földgázelosztó terminált leállították, jelenleg üzemen kívül van – közölte Armin Teichert, az osztrák földgázszállító hálózat üzemeltetője, a Gas Connect Austria szóvivője.

A Gas Connect Austria közleményében biztosított arról, hogy Ausztria földgázszükségleteit „belátható ideig” fedezni tudják. Viszont a robbanás miatt további intézkedésig korlátozások állhatnak be az Ausztrián keresztül déli-délkeleti irányba történő szállításokban. A szomszédos gázvezetékek üzemeltetőit haladéktalanul tájékoztatják, hogy megtehessék a szükséges lépéseket – közölte a Gas Connect Austria.

Az Eustream szlovák gázvezeték-üzemeltető közölte: a robbanás miatt leállították a Baumgartenbe irányuló szállítmányokat. A vállalat szóvivője szerint az eset nincs hatással a szlovákiai földgázkészletekre.

A robbanást követően jelentősen csökkent az Oroszországból a baumgarteni terminálra érkező földgáz mennyisége: a naponta megszokott 116 millió köbméter helyett ez a mennyiség 16 millió köbméterre zuhant.

A baumgarteni terminál a legnagyobb földgázelosztó Ausztriában. Oroszországból, Norvégiából és más országokból érkezik ide a földgáz, amelyet a terminálról szállítanak tovább Ausztrián belül, valamint Magyarországra, Horvátországba, Szlovéniába, Franciaországba, Olaszországba és Németországba. Innen indul ki több gázvezeték is: a transz-ausztriai TAG, a nyugat-ausztriai WAG és a magyar-osztrák HAG. A Nyugat-Európába irányuló orosz földgáz-szállítmányok mintegy harmadának célba juttatását a baumgarteni terminálon keresztül bonyolítják.

Kiterjesztette az Országgyűlés az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitásának lehetőségét a külföldön élő magyar gyermekekre is.

A fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosítást kedden fogadta el a parlament 177 igen szavazattal.

A törvény hatálya kibővült a 2017. június 30. után született, nem Magyarország területén élő, magyar anyakönyvvel rendelkező, magyar állampolgárságú gyermekekre, valamint a kettős állampolgárságot el nem ismerő országokban – Szlovákiában és Ukrajnában – élő, magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekekre.

Új nevet kap a kincstári letéti Start-számla: életkezdési letéti számlának hívják ezentúl. Továbbra is erre a számlára kerül át a 42 500 forintos életkezdési támogatás.

Az új jogosultak két módon igényelhetik a letéti számla megnyitását: az anyasági támogatást megállapításakor az államkincstár nyitja meg, amennyiben a külföldi szülő az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelemben ehhez hozzájárul, illetve lehetőség van a számla megnyitására a külképviseleteken vagy a kincstár ügyfélszolgálatain.

A fiatal felnőttek 23. éves korukig kérhetik az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését. Ha ez nem történik meg, akkor az összeg az államhoz kerül.

Jurij Lucenko ukrán főügyész állítása szerint hatalmas nyomás nehezedik rá annak érdekében, hogy szemet hunyjon a hontalanná vált Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzó, egykori georgiai elnök tettei fölött.

A főügyész szavait sajtótitkára, Larisza Szarhan hozta nyilvánosságra kedden a Facebook közösségi portálon. A bejegyzésben nem nevesítik, hogy konkrétan kik gyakorolnak nyomást a főügyészség által bűnszövetkezettel való együttműködésért eljárás alá vont Szaakasvili ügyében Lucenkóra, de a főügyész vélhetően a kijevi vezetésre célzott, élén Petro Porosenko elnökkel.

Lucenko átpolitizáltnak nevezte a Szaakasvili ellen indított jogi eljárást. Előző nap az illetékes kijevi bíróság úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet Szaakasvili az ellene folyó perben, elvetve az ügyészség azon indítványát, hogy két hónapra helyezzék házi őrizetbe. A vád képviselői kedden közölték, hogy fellebbezést nyújtanak be.
A főügyész kijelentette: összeomlásra van ítélve az az állam, amely nem képes megvédeni magát az FSZB orosz titkosszolgálattól és Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő “bandájától”.

“Megvédem az államomat akkor is, ha Szaakasviliről van szó” – hangoztatta Lucenko, hozzátéve, hogy a politikussal éveken át szívélyes jó kapcsolatokat ápolt, ám utóbbi átlépett minden határt.

Szavai szerint hivatala elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy Szaakasvili – szerinte megbocsáthatatlanul – Janukovics környezetétől fogadott el pénzt, amellyel puccsot készült végrehajtani Ukrajnában. Megjegyezte, hogy ha Szaakasvili ártatlan lenne, nem menekült volna el folyamatosan “pánikszerűen” a hatóságok elől, amelyek ki akarták hallgatni, hanem épp ellenkezőleg, bátran elébük állt volna.

Szaakasvilit múlt pénteken vették őrizetbe és szállították előzetes fogdába a hatóságok Kijevben, azután, hogy néhány nappal korábban ezt hívei megakadályozták.

Az ukrán főügyészség hivatalosan azzal gyanúsítja a volt odesszai kormányzót, az általa Ukrajnában alapított Új Erők Mozgalma elnevezésű ellenzéki párt vezetőjét, hogy erőszakos hatalomátvételre készült az országban, együttműködve a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetésekkel megbuktatott Moszkva-barát ukrán vezetéssel, az Oroszországba menekült Viktor Janukovics posztjáról leváltott volt ukrán elnök környezetével. Ezt Szaakasvili viszont kategorikusan cáfolja.

 Az Országos Szakszervezeti Tömb  több száz tagja tüntet a kormány épülete előtt. Így akarják felhívni a kabinet figyelmét arra, hogy milyen rövid-, közép- és hosszútávú következményekkel jár majd a társadalombiztosítási járulék terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való áthárítása. A tüntetők kormányellenes rigmusokat skandálnak. A tiltakozás elején a résztvevők egyperces néma csenddel adóztak a múlt héten elhunyt I. Mihály volt román király emlékének – írja a Maszol.

A budapesti Müskinn alkotó műhely két fiatal művésze volt a Blogdíler legújabb beszélgetősorozatának vendége. A Müskinn kiegészítőket, elsősorban táskákat készít. Két alapkollekciójuk mellett, más területen alkotókkal együttműködve, konceptuális divattermékeket is terveznek. Dolgoztak például már ze...

Orbán Viktor miniszterelnök ma délelőtt hivatalában fogadta Kelemen Hunort, ay  RMDSZ elnökét, aki tájékoztatta őt a romániai politikai helyzetről, és egyeztettek az erdélyi magyarság számára fontos kulturális, oktatási kérdésekről is – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-vel. A tárgyaláson megállapították, hogy a romániai magyarság szülőföldön való boldogulását elősegítő gazdaságfejlesztési program első fázisa sikeresen lezárult, és azt folytatni fogják. Egyetértés volt abban is, hogy Erdélyben a magyar identitás megőrzését szolgáló kulturális és oktatási intézmények további fejlesztésére van szükség, ehhez a magyar kormány a jövőben is segítséget nyújt.

„Csak akkor működhet jól egy közösség, ha össze vagyunk hangolva” – vallják az Ördöngös Zenekar tagjai, akik pénteken lépnek színpadra a Fölszállott a páva középdöntőjében. A hattagú zenekar két éve alakult a szamosújvári Téka Alapítvány égisze alatt, és a november 25-i elődöntőből jutottak be a vet...

 A Fogarasi-havasokban a hóréteg vastagsága több mint egy méter, magas fokozatú lavinaveszélyre figyelmeztet az Argeş megyei Salvamont hegyimentő-szolgálat. A 4-es, azaz a magas fokozatú lavinaveszély 1800 méteres magasságban és a fölött van érvényben, alacsonyabb régiókban a lavinaveszély 3-as fokozatú.  A turistáknak azt ajánlják, hogy ne induljanak el a lezárt útvonalakon, és kérjenek tájékoztatást a hegyimentő-szolgálatoktól – írja az Agerpres.

Lelepleztek egy terrorcsoportot Oroszországban, amely az újévi ünnepek és az elnökválasztási kampány idején öngyilkos merényleteket készült elkövetni Moszkva térségében – jelentette be Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság keddi ülésén.

Az orosz titkosszolgálatok Bortnyikov szerint hétfőn vették őrizetbe a csoport közép-ázsiai származású tagjait. A terroristáktól robbanószerkezeteket, lőfegyvereket és lőszert foglaltak le. Az FSZB felszámolt egy “terroristaeszközöket előállító laboratóriumot is”.

Bortnyikov, aki egyben a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság vezetője, elmondta, hogy az orosz szakszolgálatok az év folyamán 61, terrorizmussal összefüggő bűncselekményt, köztük 18 jelentős merényletkísérletet akadályoztak meg, és 56 – konspirációban működő – “terroristasejtet” lepleztek le. Az FSZB 2017-ben 78 fegyverest és azoknak segédkező személyt “likvidált”, valamint 1018 “banditát” vett őrizetbe.

Az FSZB igazgatójának beszámolója szerint a nemzetközi terrorszervezetek “a terrorista aktivitás gócpontjait” próbálják meg létrehozni Oroszország egyes régióiban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet utolsó szíriai erősségeinek felszámolása nyomán a terroristák más területekre próbálnak meg átcsoportosulni.

A Bortnyikov vezette szolgálat az év folyamán több mint 17 500 olyan külföldi személy beutazását akadályozta meg, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állnak a terrorizmussal. Az FSZB elejét vette annak is, hogy 80, a terrorszervezetek toborzóinak befolyása alá került személy elhagyhassa Oroszországot.

Oroszországban március 18-án tartják meg az elnökválasztást.

3.900 illegális bevándorló érkezett novemberben Spanyolországba – közölte tegnap az Európai Unió part- és határvédelmi ügynöksége, a Frontex. A feljegyzések 2009-es kezdete óta nem regisztráltak még ennyi menekültet egyetlen hónapban – írja az MTI. Ez a szám háromszorosa annak, amit tavaly ugyanebben a hónapban regisztráltak. Az érkezők több mint fele marokkói és algériai állampolgár, míg a többiek nagy része nyugat-afrikai származású. A Frontex szerint Olaszország marad továbbra is az Európa felé tartó bevándorlók fő belépési pontja.

 Jövő szeptembertől tiltólistára kerülnek a mobiltelefonok, tabletek és egyéb kütyük a francia általános iskolákban – írja a Guardian. A tilalomról már Emmanuel Macron elnök kampányában is szó volt, most pedig valóra is váltja az ígéretét. Csak akkor kerülhet elő a telefon, ha nagyon sürgős esetről van szó. A kormány bejelentésére leginkább értetlenséggel reagáltak a tanárok és diákok egyaránt – számol be az Index.

Magyarország elkötelezett Ukrajna területi integritása, függetlensége mellett és a mellett, hogy beilleszkedjen a nyugati integrációs szervezetekbe, így az Európai Unióba – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának négy tagja litván parlamenti képviselőknek írott válaszlevelében.

Németh Zsolt (Fidesz), Hoffmann Rózsa (KDNP), Mesterházy Attila (MSZP) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében arra válaszolt, hogy harminchét litván parlamenti képviselő a magyar Országgyűlés tagjainak küldött levelében azt írta, megdöbbentették őket a magyar kormány kijelentései arról, hogy megakadályozná Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az Európai Unióhoz (EU), ha az ország nem változtat oktatási törvényén, amely a kisebbségek anyanyelvű oktatásáról is rendelkezik.

Közölték: “nagyon is tisztában vannak azokkal az óriási erőfeszítésekkel”, amelyeket a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz hatalom tesz, hogy megállítsa Ukrajna európai integrációját. Vajon Magyarország tényleg kész arra, hogy azokat a célokat kövesse, amelyek összhangban vannak Putyin ukrajnai céljaival? – tették fel a kérdést.

A litván képviselők szerint ilyen kijelentések teljesen elfogadhatatlanok EU-tagállamoktól, különösen olyanoktól, amelyek nemrég csatlakoztak az unióhoz. Az ilyen nyilatkozatok abszolút összeegyeztethetetlenek a szolidaritás európai értékével és a közös céllal, az egyesült és szabad Európával.

A magyar képviselők felhívták a figyelmet: Magyarország az elkötelezettségének kritikus pillanatokban, például a fordított gázáramlás biztosításakor is bizonyítékát adta. Közölték: az ukrán oktatási törvény 7. cikke szerintük “két okból is eltéríti Ukrajnát” attól, hogy beilleszkedjen a nyugati világba.

Az egyik ok – írták -, hogy ha a gyermekek nem tanulhatnának óvodától érettségiig anyanyelvükön, egy eddig biztosított jogot vennének el az ukrán állampolgárok egy részétől, miközben “az egyszer már élvezett jogok megvonása súlyosan ellenkezik azzal, ami Nyugattá teszi a Nyugatot”. A másik ok, hogy Ukrajnának “a jelenlegi konfliktushelyzetben” az lenne a fontos, ha polgárai érdekeltek lennének az ország függetlenségi törekvéseiben. Az oktatási törvény említett cikke azonban ellenérdekeltté teszi azokat a kisebbségeket, amelyek nyelvi jogaik szempontjából “rosszabb helyzetbe kerülnek, mint a Janukovics-korszakban, sőt a Szovjetunió idejében voltak”.

Értékelésük szerint az oktatási törvény 7. cikke ezért nem Ukrajna európai pályájának érdekeit szolgálja, hanem azokét, akik ellenségei Kijev nyugati beilleszkedésének. Hozzáfűzték: Magyarország megpróbálta párbeszéd útján elérni a szükséges módosítást, ígéretet is kapott rá, de azt az ukrán fél nem tartotta be. Ezért jelenleg kénytelenek hathatósabb eszközöket igénybe venni “Ukrajna európai pályán tartásához” – írták.

Az új oktatási törvény, amelyet szeptember 5-én fogadott el az ukrán parlament, a közoktatás korszerűsítését határozza meg célként. A reformokat 2018 szeptemberétől vezetnék be. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

December 11-én az Európa Tanács Velencei Bizottságának hivatalos honlapján megjelent a nemzetközi testület hivatalos állásfoglalása az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által 2017. szeptember 5-én megszavazott új ukrán oktatási törvényről és annak az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyéről. A 25 oldalas angol nyelvű állásfoglalás végkövetkeztetéseinek lényege röviden úgy foglalható össze, hogy:

a) az államnyelv ismeretének támogatása és ennek elvárása az állampolgároktól „az állam törvényes és dicséretes célja” (118. bekezdés);
b) a jogszabály 7. cikkelye „a kisebbségi nyelvek oktatásának csökkentéséről szól, elsősorban a középfokú oktatás vonatkozásában (119. bekezdés);
c) nem egyértelmű, hogy a törvény 7. cikkelye milyen mértékű védelmet biztosít a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak, illetve a 7. cikkely „kétértelműségeket tartalmaz” (120. bekezdés);
d) az új szabályok végrehajtásának rövid határideje súlyos aggályokat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban (120. bekezdés);
e) a Velencei Bizottság mégsem aggódik a kisebbségek anyanyelvi oktatásáért, mert „úgy értelmezi, hogy az ukrán hatóságoknak szándékában áll a legtöbb tantárgy kisebbségi nyelven történő oktatásának folytatása külön kisebbségi osztályokban” (121. bekezdés);
f) a jogszabály 7. cikkelye, „egyértelműen az államnyelv szerepének növelését és a kisebbségi nyelvek szerepének csökkentését célozza” (122. bekezdés);
g) a 7. cikkely (4) bekezdése nem kínál megoldást az Európai Unióban hivatalos státusszal nem rendelkező nyelvek oktatására, konkrétan az orosz nyelvű oktatásra, ezért a 7. cikkely „diszkriminatív” (124. bekezdés);
h) az állásfoglalás 125. bekezdése a fentiek alapján azt a következtetést vonja le, hogy „a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje, egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre”;
i) végül a 126. cikkely javasolja a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott párbeszédet, illetőleg az államnyelv oktatási színvonalának javítását.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma már a megjelenés napján reagált Velencei Bizottság állásfoglalására a tárca hivatalos honlapján.

A minisztériumi reakció – várható módon – említést sem tesz arról, hogy a Velencei Bizottság az oktatási törvény 7. cikkelyének módosítását javasolja. Ehelyett azt emeli ki, hogy az államnyelv támogatása, illetve ismeretének elvárása jogos igény az állam részéről.

A minisztérium nyilatkozatban fejti ki, hogy a kisebbségi nyelveken folyó oktatás differenciált módon zajlik majd az új oktatási törvény 7. cikkelye alapján. Az anyaországgal nem rendelkező közösségek, mint például a krími tatárok, az 1. osztálytól a 12. osztályig élvezhetik majd az anyanyelvi oktatás előnyeit.

Azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselői, amelyek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, ám nyelvük a szláv nyelvcsalád valamely ágához sorolható (például a bolgárok, lengyelek, szlovákok), a 4. osztály végéig tanulhatnak anyanyelvükön, és az 5. osztálytól kezdve számukra fokozatosan egyre több tantárgyat oktatnak majd államnyelven.

A következő csoportba azok a nemzeti kisebbségek tartoznak, áll a minisztérium közleményében, amelyek az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik anyanyelvként, ám ez a nyelv nem szláv nyelv. Ide a magyar és a román közösség sorolható. Ők is csupán a 4. osztály végéig tanulhatnak anyanyelvükön, ám számukra fokozatosan kívánja bevezetni a különböző tantárgyak ukrán nyelven való oktatását a minisztérium, arra hivatkozva, hogy egy másik nyelvcsaládba tartozó nyelv elsajátítása „nehezebb és több tanulási időt igényel”.

Végül az orosz nemzeti kisebbség tagjai az 5. osztálytól csupán tantárgyként tanulhatják majd anyanyelvüket, és a többi tárgyat államnyelven kell tanulniuk. Ezt arra hivatkozva vezeti be az oktatási tárca, hogy az orosz és az ukrán közeli rokon nyelv, és „az orosz anyanyelvűek könnyen elsajátítják az ukránt”.

Végül azzal zárja közleményét a minisztérium hogy Kijev továbbra is nyitott az Európa Tanács szakértői testületeivel folytatott párbeszédre.

Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan reagál majd az Európa Tanács és annak Velencei Bizottsága az ukrán oktatási tárca fent ismertetett álláspontjára.

 A király az újjászülető, szabad Románia szimbóluma volt, amelyben mindig is hittek a románok – mondta Klaus Johannis államfő a parlament két házának I. Mihály volt román király emlékére tartott együttes ülésén tegnap. Margit hercegnő, a román korona őre elmondta: az elkövetkezőkben is Románia érdekeit fogja szolgálni, munkáját a román nép szolgálatába állítja. A királyi ház az elkövetkezőkben is mindent megtesz Romániának az Európai Unión és a NATO-n belüli fejlődése érdekében – hangsúlyozta – tájékoztat az Agerpres.

Tegnap a szenátus első házként, egyöntetű szavazattal elfogadott egy törvénytervezetet a 2018-2020-as időszakra, amelynek értelmében támogatás jár azoknak a cégeknek, amelyek fiatalokat alkalmaznak a mezőgazdaságban, akvakultúrában és élelmiszeriparban. A tervezet szerint a támogatás 12 hónapig jár azoknak a cégeknek, amelyek a 40 évesnél fiatalabb személyeket alkalmaznak. A szerződést meghatározatlan időre kell kötni és csak abban az esetben érvényes, hogyha a fiatal nem részesült az elmúlt egy évben más, hasonló támogatási formában – írja az Agerpres.

 Tegnap hivatalosan is jóváhagyták az Európai Unió közös védelmi dimenziójának megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés létrehozását a tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli ülésén. A közös fejlesztésekről, beszerzésekről és missziókról, illetve az európai hadiipar megerősítéséről szóló kezdeményezéssel sok szakember szerint a jövőbeli európai védelmi unió alapjait rakják most le. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, amely lehetővé teszi a szorosabb biztonsági és védelmi együttműködést a tagállamok között, és csökkenti az EU függőségét az Egyesült Államoktól.

Kijev Pecserszki Kerületi Bírósága december 11-én úgy határozott, hogy szabadon bocsátja Miheil Szaaakasvilit, az ellenzéki Ruh Novih Szil (Új Erők Mozgalma) párt vezetőjét az ellene folyó eljárás idejére – jelentette az Ukrajinszka Pravda.

A volt grúz elnök és Odessza megyei kormányzó további fogva tartásáról dönteni hivatott eljárás hosszas huzavona után, nem sokkal hétfőn dél előtt kezdődhetett el. A bíróság épülete köré a rendőrség és a nemzeti gárda alakulatai szoros kordont vontak, miután az utcán a pártvezér több száz híve gyűlt össze, akik időről időre összetűztek a rendfenntartókkal.

A vád indítványozta Szaakasvili 24 órás házi őrizet alá helyezését. Az ügyészség érvelése szerint a házi őrizet lehetővé tenné a pártvezető számára, hogy kommunikáljon híveivel, ugyanakkor megakadályozná, hogy megszökjön az ellene folyó büntetőeljárás elől, miközben hatósági védelmet is kaphatna, miután fennáll a veszélye annak, hogy az orosz titkosszolgálatok merényletet kísérelnek meg ellene az ukrajnai helyzet destabilizálása céljából.

Eközben Julija Timosenko, a Batykivscsina párt parlamenti frakciójának vezetője egy tucatnyi ellenzéki képviselőtársával felajánlották a bíróságnak, hogy kezességet vállalnak Szaakasviliért.

Végül az esti órákban megszületett határozatában Larisza Cokol bírónő nem adott helyt az ügyészség indítványának, így a politikus szabadon távozhatott a bíróság épületéből és hazatérhetett kijevi otthonába.

Újságírói kérdésre válaszolva Szaakasvili jelezte, „nincsenek elnöki ambíciói”, célja a jelenlegi ukrajnai oligarchikus kormányzási rendszer lerombolása.

A legközelebbi terveit firtató kérdésre mosolyogva közölte: „Öt napja éhezek, ezért az elsődleges célom az evés.”

A bírósági határozat nem jogerős, az ügyészség részéről közölték, szándékukban áll megfellebbezni azt.

A bűnüldöző szervek még december 5-én házkutatást tartottak Miheil Szaakasvili lakásában, majd megkísérelték előállítani, ám hívei kiszabadították őt. A politikus ellen ezután körözést adtak ki.

Az SZBU tájékoztatása szerint Szaakasvilit egyebek mellett bűnszervezetek tagjainak segítésével és bűnös tevékenységük elleplezésével gyanúsítják a Büntetőtörvénykönyv 256. cikkelyének 2. pontja alapján. Jurij Lucenko legfőbb ügyész kijelentette, hogy a volt grúz elnök ukrajnai akcióit a Viktor Janukovics Oroszországban rejtőzködő egykori ukrán államfő környezetéhez tartozó személyektől, többek között Szerhij Kurcsenkótól származó pénzből finanszírozza.

 Felülvizsgálja az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államcsoport  a romániai igazságügyi törvények módosításáról szóló tervezeteket – tájékoztat a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet. Erre januárban és februárban kerül sor, és a felülvizsgálatról készítendő jelentések szerepelni fognak a testület márciusi plenáris ülésének napirendjén. A közlemény megjegyzi, Romániában az igazságügyet érintő három olyan törvénykezdeményezést iktattak a parlamentben, amelyekkel kapcsolatban több romániai és külföldi szervezet is aggodalmának adott hangot, arra hivatkozva, hogy ezek veszélybe sodorhatják a korrupcióellenes harc hatékonyságát és alááshatják az igazságszolgáltatás függetlenségét – tájékoztat az Agerpres.

 Első házként elfogadta tegnap a képviselőház az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség  működését szabályozó törvényt módosító tervezetet. A tervezet által előírt egyik legfontosabb módosítás értelmében semmisnek nyilvánítják az ANI azon határozatait, amelyeket 2007 és 2013 közötti érdekellentétre hivatkozva hozott az ügynökség, és így érvényét veszti az ezen döntésekben érintett törvényhozók tisztségtől való eltiltása is. Az ellenzéki alakulatok szerint a tervezet “erkölcstelen, törvénytelen és alkotmányellenes”, és nem tartja szem előtt az Európai Bizottságnak az Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus keretében megfogalmazott ajánlásait – írja az Agerpres.

Tanúként hallgatta meg hétfőn Arszenyij Jacenyuk volt ukrán kormányfőt, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front vezetőjét az a kijevi bíróság, amely eljárást folytat az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök ellen hazaárulás vádjával.

Jacenyuk kijelentette: arról, hogy Janukovics az orosz hadsereg beavatkozását kérte Ukrajnában Vlagyimir Putyintól, csak az orosz elnök, valamint Vitalij Csurkin Oroszország akkori ENSZ-képviselője kijelentéseiből és moszkvai külügyminisztériumi nyilatkozatokból szerzett tudomást. Szavai szerint Janukovics Putyinhoz intézett kérése a Kremlnek volt fontos, ezáltal akarta Moszkva elkerülni azt, hogy nemzetközi szinten büntetőintézkedéseket hozzanak Oroszországgal szemben a Krím félsziget megszállásáért. Hozzáfűzte, hogy 2014. március 1-jén felhívta őt telefonon Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, de – mint fogalmazott – a Krím megszállásának témáját nem érintették.

A politikus közölte, hogy utoljára 2014. február 22-én beszélt telefonon Janukoviccsal szavai szerint az exállamfő mögött álló Régiók Pártja egyik képviselőjének mobiltelefonján. “Várható további lépéseiről és a politikai válság rendezéséről beszéltünk” – mondta Jacenyuk.

A volt kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy Oroszországba szökése közben Ukrajnában nem volt veszélyben Janukovics élete. Ezt bizonyítja az, hogy a leváltott államfő lemondott az állami védelemről – jegyezte meg.
Tanúvallomásában kiemelte, hogy Janukovics jogi úton nem támadta meg az államfői tisztről történt menesztéséről hozott döntést, ami Jacenyuk szerint úgy értelmezhető, hogy elfogadta azt törvényesnek.

Az ukrán parlament 2014. február 22-én szavazta meg több mint kétharmados többséggel Janukovics leváltását az elnöki tisztről. A politikus ekkor már menekülőben volt Oroszország felé.

Janukovics 2014. március 1-jén tett írásos nyilatkozatot, amelyben Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ezt idén januárban az ENSZ-ben is megerősítették Kijevnek.

Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben. Harmadnapra az orosz törvényhozás mindkét háza
jóváhagyta a dokumentumot.

A bíróság hétfőn meghallgatta tanúként Arszen Avakov belügyminisztert is, aki elmondta, hogy még Harkiv megyei kormányzó volt, amikor utoljára beszélt a volt ukrán elnökkel 2010-ben az irodájából telefonon. Janukovics hívta fel, és arra kérte, támogassa őt az elnökválasztási kampányban, amit Avakov szavai szerint visszautasított.