Közölte tegnap Liviu Dragnea PSD-elnök az Antena 3 televízió műsorában. Elmondta, hogy a téma kapcsán többször is egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, legutóbb pedig a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter is megígérte, hogy támogatni fogják Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe. Magyarország a marosvásárhelyi katolikus gimnázium megszüntetése és újraalapításának megakadályozása miatt vetette fel, hogy megvétózza Románia felvételét a szervezetbe. A PSD elnök szerint jogos volt Magyarország felháborodása. A pártelnök elmondta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közbenjárására sikerült beszélnie Orbán Viktorral, akivel tudatta, hogy találtak megoldást az iskola megalapítására.
600 diák fejezte ki csalódottságát az egyetemek egyesülése kapcsán. A diákok által kezdeményezett spontán összejövetelen a magyar oktatók, számos politikus és a város vezetőségének egyes tagjai is megjelentek. A kezdeményezéshez csatlakozott a Budapesten és Debrecenben tartózkodó diákok csapata is. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem egyesítésre vonatkozó határozatot szerdán fogadták el.
Közölte Fejes Réka szaktanfelügyelő a Vásárhelyi Hírlappal, aki azt is elmondta, a Bolyai Farkas Gimnázium iránt idén is nagy az érdeklődés, de a Bernády György Általános Iskolában nincs a tavalyihoz hasonló túljelentkezés. Az őszi iratkozáskor további gyerekek jelentkezésére számítanak. Megyei szinten is megtelnek az osztályok, ott ahol kevesebb a gyerek, átcsoportosítások lesznek.
Biztos, hogy sem az orosz, sem az amerikai elnök, illetve a két ország katonai vezetői sem engedik meg, hogy katonai szembenállás alakuljon ki a két ország között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy ma megjelent interjúban. Lavrov ezzel arra reagált, hogy az április 7-i dúmai vegyifegyver-támadás után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország légicsapásokat mért Szíriára, a világsajtó és szakértők pedig azt latolgatták, hogy emiatt fennállhat-e egy amerikai-orosz katonai konfliktus veszélye.
Klaus Iohannisnak a véleményét sem kérték ki az izraeli nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe való költöztetésének tervéről – szögezi le az Államelnöki Hivatal mai közleménye. Egy ilyen jellegű döntést csakis mélyreható elemzést követően lehet meghozni, felmérve annak minden külpolitikai következményét és hatását. Az államfő ezzel Liviu Dragnea PSD-elnök tegnap esti kijelentésére reagált, aki azt mondta az Antena 3 televízióban, hogy a kormány memorandumot fogadott el, melynek értelmében megkezdi a lépéseket annak érdekében, hogy Románia Jeruzsálembe helyezze át izraeli nagykövetségét. Jelenleg a hatályos nemzetközi jogszabályok áthágását jelentené ez – figyelmeztet az államfői közlemény.
Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy sikeresnek érezze magát a közösség. Továbbá fontosnak tartja az egyházakkal, iskolákkal, és a különböző intézményekkel való törődést, illetve a vidékfejlesztést is. Megválasztása után kijelölte az elnökség, illetve a különböző bizottságok tagjait, ügyvezető elnököt viszont csak ősszel nevez meg.
Közölte az Országos Közegészségügyi Intézet járványtani központja. Legutóbb egy 48 éves, Brassó megyei férfi hunyt el, aki nem volt beoltva influenza ellen és nem szenvedett más betegségben.
Az Országos Magyar Diákszövetség, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel és a többi magyar egyetemista szervezettel egységesen tiltakozik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem egyesítése ellen. A diákszervezetek közös álláspontja, hogy az egyesülés veszélybe sodorja az anyanyelven való oktatást, a magyar tagozat döntőképességét, illetve az egyetlen magyar nyelvű orvosképzést az országban. Az egyesítésre vonatkozó határozatot szerdán fogadták el.
Paolo Gentiloni szerint az Olaszországban élő román közösség integrációs szintje folyamatosan javul. A bukaresti látogatásán tartózkodó olasz kormányfő találkozott Viorica Dăncilă miniszterelnökkel is. Sajtótájékoztatón elmondta, hogy tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte a rekordnak számító 14 milliárd eurót, és ezzel Olaszország Románia második legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Viorica Dăncilă miniszterelnök bejelentette, hogy amint megalakul az új olasz kormány, együttes ülést tart a két kabinet.
Antal Árpád tegnap sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy fellebbezett a bíróságon a múlt hónapban rárótt 5 ezer lejes büntetés ellen, amelyet azért szabott ki a Kovászna megyei prefektusi hivatal, mert március 15-én nem tűzte ki Románia zászlaját a városban kitűzött magyar zászlók mellé. Antal Árpád szerint a büntetést jogtalanul szabták ki rá, mert kormányhatározat értelmében a szervezetekbe, szövetségekbe vagy országos szintű egyesületekbe tömörülő nemzeti kisebbségeknek saját rendezvényeiken jogukban áll saját szimbólumaikat használni.
A beregszászi Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet, azaz a FRIGY április 18-i istentiszteletének keretében adták át az “Elfelejtve” program számára összegyűjtött adományokat.
A FRIGY, a Rákóczi-főiskolai HÖK (Hallgatói Önkormányzat), valamint a Kölcsey HÖK által közösen szervezett húsvéti jótékonysági akció során 13 000 hrivnya folyt be. Az átadáson jelen volt Sipos József, a KRISZ (Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet) elnöke, az “Elfelejtve” program egyik koordinátora, a projekt Nagyszőlősi Gyermekkórházat érintő részének felelőse, valamint Ráti Zsuzsanna, az Ungvári Járási Kórház hospice osztályának főnővére, az ungvári és szerednyei „elfelejtett” gyermekek ügyének szószólója. A program rövid bemutatása után Szanyi György lelkipásztor nyújtotta át az adományt.
Ezúton is szeretnénk megköszönni minden felajánlást, mellyel hozzájárultak a program támogatásához. Isten áldását kívánjuk életükre!
Tóth Krisztina
Kárpátalja.ma
Bakuban találkozik csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Curtis Scaparrotti, a NATO európai erőinek főparancsnoka, hogy megvitassa a szíriai helyzetet – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a két tábornok tárgyalni fog a NATO és Oroszország európai katonai tevékenységéről is. A TASZSZ orosz hírügynökség brüsszeli diplomáciai forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy Geraszimov és Scaparrotti megbeszéléseinek fő témája “az Oroszország és a NATO katonai tevékenységének esetleges helytelen értelmezéséből fakadó katonai incidensek megelőzése” lesz.
A moszkvai katonai tárca közölte, hogy a Bakuba érkezett Geraszimovot a nap folyamán fogadja majd Ilham Aliyev azeri elnök.
A Geraszimov-Scaparotti találkozó lehetőségéről az orosz médiában először Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese tett említést, a Kommerszant című napilap április 11-i számában megjelent interjújában.
Gottemoeller egyebek között arról beszélt, hogy a kiélezett feszültség ellenére a jelenlegi nemzetközi helyzet nem olyan, mint amilyen a hidegháború idején volt, egyebek között azért, mert a komoly nézeteltérések ellenére a felek között nyitva maradtak a kommunikáció csatornái. Emlékeztetett rá egyebek között a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár között a februári müncheni biztonsági konferencián létrejött találkozóra, valamint arra, hogy március 21-én Geraszimov és Scaparrotti telefonon egyeztetett egymással.
A NATO főtitkár-helyettese a kapcsolatok átláthatóságának és kiszámíthatóságának erősítését, a veszélyes incidensek megelőzését és a bizalomerősítést nevezte meg az orosz vezérkari főnök és az atlanti szövetség európai parancsnoka találkozójának témáiként.
Az ukrán parlament támogatásáról biztosította csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsák el a hivatalos eljárást egy Moszkvától független, saját, egységes ukrán ortodox egyház megteremtésére.
A határozati javaslatot a 450 fős törvényhozás 268 képviselője szavazta meg. Minden frakció támogatta, kivéve a Viktor Janukovics menesztett oroszbarát exállamfő egykori híveiből álló Ellenzéki Blokkot.
Porosenko kedden jelentette be, hogy aláírta azt a hivatalos megkeresést, amelyben I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökomenikus pátriárkát arra kéri, nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá. Az államfő ehhez kérte a törvényhozás támogatását.
Porosenko tájékoztatta a frakciókat a szavazást megelőző egyeztetéseken arról, hogy a kijevi patriarkátus minden püspöke aláírta az egyházi hierarchia azonos tartalmú megkeresését, amelyet saját levelével együtt kész eljuttatni a konstantinápolyi pátriárkához. A kezdeményezéshez csatlakozott az országban működő három ortodox felekezetből még egy: az ukrán autokefál ortodox egyház, a moszkvai patriarkátus viszont határozottan elutasította a kezdeményezést.
Az elnök szerint még soha ilyen közel nem került Ukrajna ahhoz, hogy saját önálló ortodox egyháza legyen. Reményét fejezte ki, hogy az ukrán egyház még idén, a Kijevi Nagyfejedelemség (Kijevi Rusz) megkeresztelésének 1030. évfordulóján megkapja az autokefál státust. Leszögezte ugyanakkor, hogy az egységes ortodox ukrán egyház nem válik állami egyházzá, a hívők továbbra is szabadon választhatják meg, mely egyházhoz csatlakoznak.
Kijevi híradások beszámolói alapján Porosenko nemrég tett isztambuli látogatása alatt találkozott Bartolomaiosz pátriárkával, és felvetette neki, hogy az ukrajnai ortodoxok többségének régi vágya egyházuk autokefállá válása.
Autokefáliát elvileg zsinat adhat, vagy magas rangú püspök, azaz pátriárka. Ezt az adott egyház vezetőinek és azon ország államfőjének kell hivatalosan kérvényeznie, amelyben működik. Az ortodox kereszténységben nem létezik a római katolikus egyház pápájához hasonló személyiség, aki a teljes egyházi szervezet csúcsán állna, a gyakorlatban viszont a konstantinápolyi ökomenikus pátriárka tölt be hasonló szerepet. Az autokefál egyházak vezetői nem tartoznak hierarchikusan másik egyházi autoritás alá.
Jelenleg Ukrajnában alapvetően két patriarkátusra – a moszkvaira és a kijevire – kettészakadt ortodox egyház működik, valamint egy jóval kisebb, a hívek kevesebb mint három százalékát tömörítő felekezet ukrán autokefál ortodox egyház elnevezés alatt. A moszkvai nem ismeri el a két másik függetlenségét, mindkettőt szakadárnak tekinti.
A kijevi patriarkátust 1992. június 25-26-án hozták létre az ukrán fővárosban tartott helyi zsinaton Filaret pátriárka vezetésével, akit ezért az orosz ortodox egyházban átokkal sújtottak. A kijevi patriarkátus ugyanakkor mára Ukrajna legnépesebb egyháza lett, a hívő lakosság csaknem 40 százaléka tartozik hozzá, míg a moszkvai patriarkátus a második helyen áll, kevesebb mint 30 százalékos aránnyal.
A két patriarkátus egymástól való függetlenné válása nemcsak egyházi, de politikai kérdés is Ukrajnában. A Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben Oroszországba menekült Janukovics exállamfő a moszkvai patriarkátus híve, elnöksége idején ez az egyház lényegesen nagyobb állami támogatást kapott, mint a kijevi. Míg a moszkvai patriarchátus hívei zömében Oroszországhoz húzó Nyugat-ellenesek, addig a kijevi patriarchátus híveinek nagy része politikai nézeteit tekintve a nemzetileg elkötelezett, az orosz befolyást ellenzők körébe tartozik. Az utóbbi időben a kijevi patriarkátus hívei több ízben vádolták meg a moszkvai patriarkátus papjait, hogy az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak, és támogatják a Donyec-medencei szeparatizmust.
Tavaly decemberben ismét fellángolt a vita a két patriarkátus között: az orosz ortodox egyház felszólította az ukrán ortodox egyház kijevi patriarkátusát, hogy térjen vissza a moszkvai patriarkátus irányítása alá. Filaret azonban azt üzente Moszkvának, hogy ez sohasem fog megtörténni.