Tényeket meghamisító az a dokumentumfilm, amely a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kezdetének negyedik évfordulójára készült, és néhány napja vetítették le az orosz televíziókban – írta a donyecki származású Denisz Kazanszkij ismert ukrán újságíró a Faceboook-oldalán közzétett elemzésében, amiből szerdán idézett részleteket az UNIAN hírügynökség.
Bírálatában Kazanszkij kiemelte, hogy a Rosszija 1 orosz állami televízió gondozásában készült, “Orosz tavasz. A kezdet” című filmben említést sem tesznek azokról az orosz állampolgárokról – Sztrelkovról, Borodajról -, akik felbujtóként kulcsszerepet játszottak a konfliktus kirobbantásában.
Igor Sztrelkov aktáját már 2014-ben nyilvánosságra hozta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), amiből kiderült, hogy valódi családi neve Girkin és valójában az orosz katonai hírszerzés ezredese. Az orosz állampolgárságú férfi kezdetektől irányította a 2014 tavaszán kirobbant konfliktusban a szakadár fegyvereseket. “Ismertté” azután vált, hogy az ő vezetése alatt foglalták el a szakadárok annak idején a Donyeck megyei Szlovjanszk városát. 2014 májusában Sztrelkov kikiáltotta magát a szakadár Donyecki Népköztársaság főparancsnokának. Néhány napra rá kinevezték őt a népköztársaság “védelmi miniszterévé”. 2014 augusztusában lemondott posztjáról, és visszatért Oroszországba.
A szintén orosz állampolgárságú Alekszandr Borodajt – aki a Kreml PR-embereként már a kelet-ukrajnai válság kirobbanása előtt ismert volt – a Donyecki Népköztársaság “miniszterelnökévé” nevezték ki 2014 májusában. Sztrelkovhoz hasonlóan szintén 2014 augusztusában mondott le posztjáról – átadva helyét a vezető tisztséget máig is betöltő Olekszandr Zaharcsenkónak -, majd úgyszintén visszatért Oroszországba.
Facebook-bejegyzésében Kazanszkij rámutatott arra, hogy az új orosz propagandafilmben kizárólag ukrán állampolgárságú, de “másodhegedűs”, mára már feledésbe merült szakadár vezetők nyilatkoznak, mint például Vjacseszlav Ponomarjov, Szlovjanszk egykori szakadár “polgármestere”.
Szlovjanszkot 2014 júliusában az ukrán fegyveres erők visszafoglalták a szakadároktól.
Az ukrán újságíró szavai szerint a filmben megszólalók azt állítják, hogy egyáltalán nem Ukrajna ellen harcoltak, hanem Ukrajna szövetségi állammá alakításáért, ami nyilvánvaló hazugság. “Elég megnyitni bármelyik, 2014-ben készült videót az interneten, hogy lássuk, hogyan szaggattak szét, tapostak meg ukrán nemzeti zászlókat (a szakadárok) – érvelt Kazanszkij.
Összegezve véleményét kijelentette, hogy a film a “dicsőséges” sztálini időket idézi, alkalmazva az akkori gyakorlatot, amikor a fotókból kiretusálták az arcát, az újságcikkekből kihúzták a nevét a hatalom számára kényelmetlenné vált személyeknek, mintha azok sohasem léteztek volna.
19. alkalommal tartottak lelkigyakorlatot a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület papfeleségei számára.
Az április 19–22. között megszervezett program helyszíne idén a beregszászi római katolikus Pásztor Ferenc Közösségi Ház volt.
A 2017 szeptemberében átadott zarándokház megfelelő kényelmet és csendet biztosított ahhoz, hogy a tisztelendő asszonyok – félretéve az egyházközségi és családi feladatokat, gondokat – néhány napra kikapcsolódhassanak, és lelkileg feltöltődhessenek.
Az idei lelkigyakorlaton Bodolóczki Emil mikóházi görögkatolikus pap tartott elmélkedéseket.
Emellett jutott idő az imádkozásra és a beszélgetésre is. Vasárnap a beregszászi görögkatolikus templomban megtartott magyar nyelvű szent liturgián vettek részt a papfeleségek, majd közös ebéddel ért véget a négynapos lelkigyakorlat.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
A Gazprom nem hosszabbítja meg az orosz földgáz ukrajnai exportjáról szóló, jövő év végén lejáró megállapodást, ami azonban nem jelenti azt, hogy leállna az Európába exportált orosz földgáz ukrajnai tranzitja, utóbbiról egyeztetések kezdődtek – jelentette ki Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese.
Az orosz Gazprom és a Naftohaz ukrán gázvállalat 2009-ben kötött két szerződést: egyet az orosz földgáz ukrajnai exportjáról, egyet pedig az Európába szállított orosz földgáz ukrajnai tranzitjáról. Mindkét megállapodás 2019. december 31-ig szól. Idén március elején a Gazprom bejelentette, hogy megkezdte mindkét szerződés felbontását.
Ukrajna már több mint két éve nem vásárol földgázt Oroszországtól. Alekszandr Medvegyev egy berlini konferencián kedden azt mondta, hogy nem hosszabbítják meg az ukrán gázexportról szóló szerződést, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz tranzit gázszállítás Európába.
A Gazprom illetékese azt mondta, hogy „a tranzit kérdéséről még nem folynak tárgyalások, csak egyeztetések”. Alekszandr Medvegyev szerint az ukrán féltől most azt várják, hogy tegyen konkrét javaslatokat a tranzit mennyiségére és feltételeire.
A lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb a tegnapi 2,28%-ról 2,42%-ra emelkedett ma. Derül ki a Román Nemzeti Bank által közzétett adatokból. A ROBOR négy egymást követő napon nőtt. Legutóbb 2014. októberében állt ugyanezen a szinten. Ennek következtében több mint 100 lejjel emelkedik egy hitel havi törlesztőrészlete.
Az Európai Bizottság májusban viheti bíróság elé a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt az érintett kilenc uniós tagállamot, köztük Romániát. Eredetileg már múlt hónapban meg kellett volna történjen. Viszont Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a testület sűrű napirendjére hivatkozva jövő hónapra időzítette a döntéseket. Romániában évente 28 ezer személy veszíti életét a szennyezett levegő miatt.
A terroristák kezére játszik, hogy néhány ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével alkalmaz katonai erőt – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Szocsiban szerdán megnyílt nemzetközi biztonsági konferencia részvevőihez intézett üzenetében.
“A nemzetközi közösség néhány tagja mind gyakrabban igyekszik semmibe venni a nemzetközi jog általánosan elismert normáit és elveit, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével folyamodik katonai erő alkalmazásához, elutasítva a tárgyalásokat mint a nemzetközi viták megoldásának kulcseszközét” – hangzott Putyin üzenete, amelyet Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára ismertetett a fórum részvevőivel.
Az orosz elnök szerint az ilyen lépések politikai és társadalmi instabilitáshoz, a helyi konfliktusok és válságok felerősödéséhez vezetnek, valamint “a terrorizmus, a szélsőségesség, a transznacionális bűnözés erőinek kezére játszanak”. Leszögezte, hogy Oroszország a globális és a nemzetközi biztonság szavatolása érdekében kész többoldalú és kétoldalú alapon is együttműködni nemzetközi partnereivel.
Patrusev elmondta, hogy a szocsi tanácskozáson 118 ország és az ENSZ biztonságpolitikai szakértői, tisztségviselői – köztük miniszterelnök-helyettesek, elnöki tanácsadók és belügyminiszterek -, valamint diplomatái vesznek részt.
Az amerikai és a francia elnök, a tegnapi washingtoni tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón elsősorban az iráni atomszerződés jövőjéről, a szíriai helyzetről és az amerikai védővámok okozta kereskedelmi vitáról beszélt. Trump újból rossznak minősítette a 2015-ben Teheránnal megkötött többhatalmi atomalkut, és azt hangsúlyozta, hogy a Közel-Kelet megannyi problémájának hátterében Irán húzódik meg. Emmanuel Macron leszögezte, hogy „szeretnénk kidolgozni egy új megállapodást Iránnal”. Szíriáról szólva az amerikai elnök elmondta, hogy minél előbb kivonultatná katonáit onnan. Kitért arra is, hogy az egész világ biztonsága érdekében rövidesen találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel és hangsúlyozta, hogy Észak-Koreára változatlanul a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni.
Ismeretlenek garázdálkodtak a Szolyvai Emlékparkban az április 24-ére virradó éjszaka – adta hírül Dupka György, a Szolyvai Emlékpark Bizottság felelős titkára Facebook oldalán.
A tettesek megrongálták a parkban elhelyezett térfigyelő rendszert, továbbá négy kamerát eltulajdonítottak. Dupka szerint a vandalizmus mögött nem áll magyarellenes motiváció.
Az előzetes felmérés alapján közel tízezer hrivnyás kár keletkezett.
Az esetet a Szolyvai Emlékpark Bizottság elítélte.
A helyreállítási munkálatokhoz a rendszert üzemeltető nagydobronyi számítástechnikai cég igazgatója felajánlotta segítségét. A jövőben rejtett kamerákat is elhelyeznek majd a park területén.
Az ügyben eljárást indítottak a szolyvai rendvédelmi szerveknél, akik kiemelten foglalkoznak az esettel.
Kárpátalja.ma
Az Audi, a Volkswagen német autógyártócsoport része, világszerte több mint 1 millió audit rendel be vízszivattyú meghibásodásának javítása érdekében – számol be a Der Spiegel. A vállalat szerint a vízszivattyúk túlmelegednek és kigyulladhatnak. A 2012 és 2017 közötti A4-es, A5, A6 és Q5-ös modelleket hívják vissza. A szervizelés ingyenes – írja a Mediafax.
A Környezetvédelmi Minisztérium honlapján péntekig még hozzá lehet szólni ahhoz az akciótervhez, mely a romániai medvepopuláció problémáját hivatott megoldani. Ebben az élőhelyeket különböző kategóriákba sorolják, tiltanák a vadászatot azokon a helyeken ahol kisebb a medveállomány, de engedélyeznék ahol túlszaporodás van. Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke szerint a tervezet egyik fontos eleme, hogy a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, és nem a medvetámadásokra keres megoldást. A dokumentumban hangsúlyt fektetnek ugyanekkor az emberi életre és a javak megőrzésére. Az Erdészeti Kutatóintézet adatai szerint Romániában jelenleg mintegy 6800 medve él. Erről megoszlanak a vélemények, jelenleg a populáció pontos számbavétele a legfontosabb. Románia uniós csatlakozásakor 6 ezer egyed védelmét vállalta.
Tíz rendbeli gyilkosság és 13 rendbeli emberölési kísérlet miatt emeltek vádat Alek Minassian gyanúsított ellen, aki hétfőn egy bérelt kisteherautóval járókelők közé hajtott Torontóban – jelentette a kanadai sajtó. A gyanúsított 25 embert gázolt el, akik közül tíz meghalt. Torontó rendőrfőnöke korábban azt mondta, hogy szándékosnak tűnik a tett, de hozzátette, hogy továbbra sem ismert a sofőr indítéka.
Mondta tegnap Szijjártó Péter. A magyar külgazdsági és külügyminsizter szerint az ukrán elnök a parlamenttel együtt lépésről lépésre veszi el a nemzeti kisebbségek szerzett jogait. Ezzel elsősorban arra reagált, hogy az ukrán elnök sürgősséggel kezdeményezte a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló törvény elfogadását. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek korábbi jogait.
Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba – írta tegnapelőtt a Financial Times. A reformok pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, de uniós illetékesek várakozása szerint a végeredmény az lesz, hogy az EU a közép- és kelet-európai tagországoktól forrásokat csoportosít át Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, sőt Franciaország egyes déli térségeibe is. A brit üzleti napilap vélekedése szerint a folyósítási program átalakítása különösen Varsóban és Budapesten kelt majd aggodalmakat. Lengyelország és Magyarország ugyanis nagymértékben kedvezményezettje a kohéziós juttatásoknak, és mindkét országnak voltak összetűzései Brüsszellel a jogállamiság és a demokratikus normák ügyében.
Az erről szóló sürgősségi kormányrendeletet tegnapi ülésén fogadta el a kormány – közölte Nelu Barbu kormányszóvivő. A jogszabály szerint korlátlanul hozzáférhetnek az összes gyógyszerhez, nem csak egyetlenhez, ahogy azt az eddigi szabályozás előírta. A rendeletet az egészségügyi miniszter javaslatára fogadták el.
Nem volt elegendő a Hargita megyei tanügyi alkalmazottak márciusi béreire az oktatási minisztérium által kiutalt pénzösszeg. A prefektus és a megyei tanfelügyelőség a helyzet megoldását sürgeti. A Hargita megyei prefektus szerint közel 3 millió lejjel kevesebbet utaltak ki a Hargita megyei tanügyi alkalmazottak bérére, mint amennyire szükség lett volna. A főtanfelügyelő közölte, hogy a tanügyminisztériumhoz benyújtott igénylések után a hiányzó összeg egy részét átutalták, viszont 500 ezer lej továbbra is hiányzik.