A magyar nyelvhasználatra megoldásokat, nem pedig kifogásokat kell találnia a szlovák kormánynak – jelentette ki Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke pénteken egy a Gombaszögi Nyári Táborban tartott fórumon.
A felvidéki magyar fiatalok legrégebbi hagyományokra visszatekintő nyári rendezvényén tartott fórumon az MKP politikusa és Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos beszélgetett a magyar nyelvhasználat felvidéki jogi szabályozásáról és a két nyelven történő megjelenítést célzó törekvésekről.
“A kisebbségi nyelvhasználat terén Szlovákiában jelenleg csak felületkezelés zajlik, mélységében pedig nem történnek olyan folyamatok, amelyek a fennálló problémák megoldását céloznák” – mondta Őry Péter. Hozzáfűzte: a helyzet az, hogy a kormányzat inkább egy-egy jelenségre reagál, ahelyett, hogy a probléma alapját próbálná orvosolni, amire pedig úgy kerülhetne sor, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényben egyenrangúvá és egyenjogúvá tennék a kisebbségek nyelvét a többségi társadalom nyelvével.
“Nem alárendelt, hanem egyenrangú szerepkörbe kell hozni a magyar nyelvet Szlovákiában” – szögezte le a felvidéki magyar párt politikusa. A beszélgetés során rámutatott: a jogi hiányosságok mellett az is jelentős problémának számít a kisebbségi nyelvek használata terén, hogy sok esetben nem tartatják be a meglévő szabályozást sem. Konkrét eseteket felhozva példaként hozta fel azt is, hogy a szlovák közszolgálati médiában évek óta nem tartják be azt az adásidőt, amely a magyar közösségnek számaránya alapján járna.
“Semmi mást nem kérünk, mint hogy biztosítva legyen ez az arányosítás, s ez mindenre érvényes, legyen szó támogatáspolitikáról, nyelvhasználatról vagy bármi másról” – jelentette ki Őry Péter.
Bukovszky László felidézte: a múlt század kilencvenes évei óta minden szlovák kormány kormányprogramja csak egy általános, klisés megfogalmazást tartalmazott az országban élő kisebbségek jogainak és kultúrájának megőrzésére vonatkozóan, ő azonban azon igyekszik, hogy ezek a szavak ne üres frázisok legyenek. A kisebbségi nyelvhasználat terén van még mit tenni, de sikerült előrelépéseket is elérni – vélekedett a kormánybiztos, aki a vasúti feliratok kétnyelvűsítését hozta fel példának.
“Nem toporgunk egy helyben, ma még ezek az eredmények nem annyira látványosak, de idővel teljesen más közegben fogunk élni” – mondta a kormánybiztos.
Mindezt a Nagy Egyesülés századik évfordulója alkalmából – jelentette be tegnap Viorica Dăncilă román miniszterelnök. A kabinet kormányrendeletet fogadott el erről. Románia idén ünnepli, hogy az erdélyi románok 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésükön kimondták Erdély és a Bánság Romániával való egyesülését.
Nyílt levélben kéri a romániai közlekedési rendőrök egy csoportja az államfőt, hogy ne hirdesse ki a napokban a parlamentben elfogadott törvényt, amely jelentősen megnehezíti a gyorshajtó sofőrök tettenérését. Az aláírók szerint a jogszabály miatt emberéletek kerülnek veszélybe. A képviselőházban július 5-én döntő házként elfogadott törvény előírja, hogy táblákkal kell jelezni a sebességmérő radarral ellátott rendőrautók jelenlétét az országutakon. Az államfőhöz intézett nyílt levelet aláíró rendőrök arra kérik Klaus Johannist, támadja meg a törvényt az alkotmánybíróságon.
A vakációzó gyermekek a marosvásárhelyi állatkert alkalmazottaival közösen rovarhotelt építenek ma a trópusi pavilon mögött. Az építmény belsejét olyan anyagokkal bélelik, amelyek vonzzák a rovarokat. A Látványos találkozások állatokkal elnevezésű kampány új eseményekkel folytatódik a vakáció végéig. A állatkertbe egyébként a kisgyerekek 5 lejes jegyet, a fiatalok és egyetemisták 10 lejest, míg a felnőttek 20 lejes belépőt kell váltsanak. A nyugdíjasok belépőjegye 5 lejbe kerül.
Klaus Johannis arra hivatkozott, hogy hiányos és zavaros részeket tartalmaz. Az államfő szerint tisztázni kell azt, hogy nyelvi kisebbség vagy nemzeti kisebbségről beszél a jogszabály. Ugyanis az új változatban a jogalkotó új fogalmat használ, éspedig a nyelvi kisebbség fogalmát. A szöveg elemzésekor azonban kiderül, hogy a jogszabály a nemzeti kisebbségekről beszél.
Mivel a diákoknak főként a román nyelv és irodalom, valamint a matematika okoz nehézséget, így az egyetem erre a két tantárgyra fókuszál – írják a közleményben. A felkészítők e hónap végén kezdődnek. Részleteket az egyetem honlapján találnak, a www.csik.sapientia.ro oldalon.
Két fiatal életét vesztette, kettő pedig megsérült tegnap este a Vráncsa megyei E85-ös úton történt autóbalesetben. A balesetet a jobbkormányos autó sofőrje élőben közvetítette a Facebook oldalán. Sajtóbeszámolók szerint a nagy sebességgel száguldó autó lesodródott a nedves útról, a sofőr pedig elvesztette az uralmát a gépjármű fölött és egy hídfőnek csapódtak. Néhány hónapja egy magyarországi balesetben meghalt 9 személy. A tragédiát ott is az okozta, hogy a sofőr az út helyett az élővideós közvetítésre koncentrált.
Kovászna, Hargita és Maros megyei gazdaszervezetek és közbirtokosságok képviselői tartottak megbeszélést tegnap Zágonban, a MikesKelemen Kulturális Központban és megalakult a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma. Az ernyőszervezetet célja a Székelyföld területén működő mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervezetek, vállalkozások, oktatási intézmények számára lehetőséget teremteni az érdekegyeztetésre, a tevékenységük összehangolására, valamint a hatékonyabb érdekképviseletre.
Jelentette be a Fehér Ház. Az erről folyó egyeztetések már zajlanak. Donald Trump és Vladimir Putyin a héten találkoztak először Helsinkiben, viszont az amerikai elnök már tegnap felvetette egy bejegyzésében, hogy újabb csúcstalálkozót terveznek, hogy megkezdhessék a Helsinkiben felvetett problémák megoldását. Mint például a terrorizmus elleni küzdelmet, Izrael biztonságának ügyét, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, Ukrajnát, a Közel-Keletet és Észak-Koreát. A találkozóra ősszel kerülhet sor.
30 fok fölé emelkedett a levegő Finnország nagy részén, Norvégiában, Lappföldön 33 Celsius-fokot is mértek. Svédországban szintén erdő- és avartüzek pusztítanak. Ezért a svéd hatóságok nemzetközi segítséget kértek. Norvégia tíz tűzoltó helikoptert küldött, míg Olaszország két, ügynevezett vízbombázó repülőgépet, amelyek egyszerre mintegy hatezer liter víz szállítására képesek – számol be az MTI.
A képviselőház múlt hónapban fogadta el döntő házként a jogszabályt. E szerint az élelmiszereket a lejárati határidejük előtti 10 napban át lehet adni adományként, kivételt képez néhány romlandó termék, amelyet kormányhatározatban fognak felsorolni. A lejárati idejükhöz közeledő, adományozott élelmiszereket tilos pénzért továbbadni. Azok a cégek, amelyek adományoznak élelmiszereket, adókedvezményekben részesülnek az adótörvénykönyvben foglaltak alapján. Alkoholos italokat tilos adományozni. Az előírások áthágása 1.000 és 10.000 lej közötti bírsággal sújtható.