Határon túli magyar portálok összesített hírei

Hosszú Katinka győzött, Jakabos Zsuzsanna pedig ezüstérmet szerzett 400 méter vegyesen a Mare Nostrum úszóverseny-sorozat záróállomásának első, szombati napján Monacóban.

A viadal honlapja alapján a háromszoros olimpiai bajnok klasszis 4:38.46 perces idővel csapott célba, míg honfitársa 4:41.45-tel zárt.

Hosszú emellett 200 méter háton egy bronzérmet gyűjtött be, a szám olimpiai ezüstérmese 2:12.44-es időt úszott.

A férfiaknál 100 méter háton Balog Gábor 55.57 másodperccel második lett.

A Mare Nostrum-sorozat a múlt héten a franciaországi Canet-en-Roussillonban indult, majd a hét közepén Barcelonában folytatódott, s most vasárnap zárul.

Megkezdődött a felvételi időszak az ország felsőoktatási intézményeiben, mostantól fokozottan oda kell figyelniük a különböző jelentkezési, okmánybeadási stb. határidőkre, a felvételi előírásokra a továbbtanulni szándékozóknak.Ezért Bárány Bélát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felvételi Bizottságának titkárát arra kértük, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat az érdeklődők számára. Beszélgetésünk első részében a beregszászi főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetébe jelentkezők számára igyekszünk remélhetőleg minél több hasznos tudnivalóval szolgálni.
– Milyen szakokra és kiket várnak a felsőfokú szakképzési intézetbe?
– A Rákóczi-főiskola felsőfokú szakképzési intézete „ifjú szakember” szintű képzést kínál a továbbtanulni szándékozóknak óvodapedagógia, szociális munka, számvitel és adóügy, alkalmazott matematika, valamint turizmus szakokon. Képzéseinkre egyaránt jelentkezhetnek az általános iskolai és a középiskolai végzettséggel rendelkező diákok.
– Lássuk előbb, mire készüljenek azok, akik az általános iskola befejezése után felvételiznek!
– Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők július 2. és július 14. között nyújthatják be jelentkezésüket hétköznapokon 8.00 és 17.00 óra, szombaton 8.00 és 12.00 óra között a Beregszász, Kossuth tér 6. szám alatti felvételi irodánkban. A felvételi kérelmeket csak személyesen, papíralapon lehet benyújtani.
A jelentkezéshez a következő okiratokra, illetve ezek másolataira lesz szükség:
– személyi igazolvány (azoktól a jelentkezőktől, akik 2018. május 1-je után töltik be a 14. életévüket, a keresztlevelet is elfogadják);
– hadkötelesek esetében katonakönyv vagy sorkötelesi könyvecske a hadkiegészítő parancsnokságról;
– a már megszerzett végzettséget igazoló okmányok, melyek alapján a jelentkezés folyik és azok melléklete;
– 4 db 3×4 cm-es színes arcfénykép.
– Mikor kezdődnek a felvételi vizsgák az általános iskolai végzettség alapján jelentkezők számára?
– A felvételi vizsgákra július 15–22. között kerül sor. A jelentkezőknek két felvételi vizsgán kell megfelelniük: az egyik megmérettetés minden szak esetében tollbamondás ukrán nyelvből, a másik vizsgát egy közismereti tárgyból kell tenni, amelyet a felvételiző által választott szaktól függően intézményünk határoz meg. A számvitel és adóügy, valamint az alkalmazott matematika szakok esetében ez a tárgy a matematika, a turizmusnál a földrajz, a szociális munka, valamint az óvodapedagógia szakokra jelentkezőknél pedig a magyar és világirodalom. A felvételi vizsgatárgyak követelményei elérhetők honlapunkon: www.kmf.uz.ua.
– Mi az eljárás azok esetében, akik a középiskola elvégzése után szeretnének az „ifjú szakember” képzési szinten meghirdetett szakokra jelentkezni?
– A 11. osztály befejezése után jelentkezők a külső független értékelésen szerzett szertifikátok alapján nyerhetnek felvételt intézetünkbe. Ők sikeres felvételi esetén a második évfolyam megüresedett helyein kezdhetik meg tanulmányaikat. Minden szakon kötelező a felvételihez a szertifikát ukrán nyelvből és irodalomból. A másik szertifikátot egy, az intézményünk által a választott szakhoz előírt közismereti tárgyból kell, hogy megszerezzék a jelentkezők. A számvitel és adóügy, valamint az alkalmazott matematika szak esetében ez a tárgy a matematika, a turizmusnál a földrajz, a szociális munkánál Ukrajna története. Az óvodapedagógiára jelentkezők választhatnak: vagy biológia szertifikátot mutatnak be, vagy magyar nyelvből tesznek belső felvételi vizsgát intézményünkben.
Felhívnám a figyelmet, hogy az „ifjú szakember” képzési szint második évfolyamára csak elektronikusan lehet jelentkezni, azaz a felvételizőknek július 2–25. között regisztrálniuk kell felhasználói fiókjukat az országos elektronikus jelentkezési rendszerben, a http://ez.osvitavsim.org.ua című honlapon.
– Milyen adatokat szükséges megadni a felhasználói fiók regisztrációjához?
– A felhasználói fiók regisztrációjához meg kell adni a jelentkező e-mail-címét, a megszerzett szertifikátok adatait, a középiskolai végzettséget igazoló oklevél és melléklete adatait, az érettségi bizonyítvány átlageredményét, valamint fel kell tölteni a felhasználói fiókba a végzettséget igazoló oklevél mellékletének és egy 3×4 cm-es színes arcfényképnek a szkennelt változatát. Később, július 12. és augusztus 8. között elektronikus formában be kell nyújtani a jelentkezési kérelmet, azaz a felhasználói fiókon keresztül ki kell választani azt a szakot, amelyre a felvételiző jelentkezni szeretne. Felhívom a felvételizők figyelmét, hogy a felhasználói fiók regisztrációjának és az elektronikus jelentkezési kérelmek benyújtásának megkönnyítése érdekében a Rákóczi-főiskola felvételi irodája konzultációs központot hoz létre, ahol a jelentkezők segítséget kaphatnak felhasználói fiókjuk megnyitásához és a felvételi jelentkezéshez szükséges okiratok feltöltéséhez.
– Mikor zárul a felvételi folyamat a felsőfokú szakképzési intézetbe jelentkezők számára?
– Az általános iskolai végzettség alapján jelentkezők közül felvételre ajánlottak névsorát július 24-ig kell kihirdetnünk, majd augusztus 9-ig a középiskolai végzettséggel rendelkezők ügyében is megszületik a felvételi bizottság döntése.
Befejezésül szeretném felhívni a jelentkezők figyelmét, hogy a felvételi eljárással kapcsolatos bármilyen kérdésben egyedül a Rákóczi-főiskola 2018. évi felvételi szabályzata (www.kmf.uz.ua) tekinthető minden részletre kiterjedő és az esetleges panaszok, jogorvoslati lehetőségek szempontjából is mérvadó dokumentumnak. (Folytatjuk)

hk

Már nem csak táncolni járnak a gyerekek a balett-táborba.

Több éve rendszeresen tart a digitális zaklatás kezelését is magában foglaló biztonságos internet előadásokat gyerekeknek a Telenor; programjaival máig összesen több mint 30 000 gyereket ért el.

A digitális zaklatás elleni küzdelem világnapjára bárki számára elérhető tudásfelmérő kvízzel készült, valamint saját gondozású online kiadványát, a „Hogyan beszélj a gyerekeddel az Internetről?”-t ajánlja a felnőtteknek.

A biztonságos nethasználat több fontos témakörből áll, mint például a saját adatok védelme, saját jogaink gyakorlása és mások jogainak tiszteletben tartása a digitális térben, megfelelő kritikus szemlélet, álhírek és ál-információk felismerése, váratlan helyzetek megfelelő kezelése.

A digitális írástudás része, hogy ezekre minden nethasználó föl legyen készülve, felismerje az egyes helyzeteket és megfelelően képes legyen kezelni, reagálni rájuk. Az online térben zajló események sajátossága, hogy például az iskolai vitákkal szemben nem érnek véget az utolsó óra utáni kicsöngetéssel, hanem online folytatódhatnak, akár akkor is, ha valamelyik érintett nincs épp jelen.

A továbbgyűrűző hatás miatt még több ember szemtanúja lehet a piszkálódásnak, esetleg olyanok is becsatlakozhatnak, akik nem is érintettek. Ilyen esetekben az áldozat a személyes zaklatási helyzetekhez képest sokkal inkább kiszolgáltatottabbnak, megalázottabbnak érezheti magát.

A digitális zaklatás elleni küzdelem fontosságára hívja fel a figyelmet az amerikai székhelyű CyberSmile Foundation kezdeményezése, a digitális zaklatás elleni világnap.

A kezdeményezés nagyköveteiként olyan ismert személyek is jelen vannak, mint William Shatner és David Hasselhoff. A digitális zaklatás felismerésében és kezelésében magyarul elérhető, gyerekeknek és szülőknek is hasznos segítség az UNICEF Magyar Bizottság Help App alkalmazása, illetve a Telenor saját gondozású „Hogyan beszéljünk a gyerekekkel az Internetről” című digitális kiadványa.

Fontos, hogy a fiatalokat olyan közegben érje el a biztonságos internethasználatról szóló foglalkozásokkal, ahol valóban nagy hatást tud elérni. Az iskolai előadások mellett – ahol a rendhagyó tanórák sikere a gyerekek körében egyértelmű – a nyár folyamán különböző táborokba is ellátogat a Telenor önkéntes szakértő csapata.

Az évzárót követő héten rögtön egy balett-táborba látogatnak el a mobiltársaság önkéntesei, ahol a táncgyakorlatok közti időben a biztonságos netezés és a digitális zaklatás elleni küzdelemről beszélgetnek a gyerekekkel.

A világnapra készült az itt elérhető tudásszint-felmérő kérdőív, amellyel bárki lemérheti felkészültségét a témában.

 Különös öröm számomra, amikor olyan fiatallal találkozom, mint Keresztyén Gabriella, aki tudatosan vállalja a kárpátaljai életet. Tudatosan, hiszen két év németországi munka után – látván az itthoni és az ottani élet közti különbséget – úgy döntött, hogy hazajön Kárpátaljára, s az évek során szerzett tapasztalatokat, tudást itt kamatoztatja.

Ismerjük meg Gabriellát, s merítsünk az ő hitéből és elkötelezettségéből!

 

– Néhány hónappal ezelőtt már meglátogattalak benneteket itt Makkosjánosiban, amikor a nagycsaládos nővéredékkel készítettem riportot. Ezúttal azonban rád, a te életedre és tevékenységedre vagyok kíváncsi. Mesélj először a gyermekkorodról!

 

– Makkosjánosiban nőttem fel. Több generáció – gyerekek, szülők, nagyszülők – élt nálunk egy udvaron.Édesanyám először a nagybégányi kolhozban, majd a makkosjánosi erdészetben dolgozott könyvelőként. Édesapám világ életében sofőr volt, teher- és személyautót is vezetett. Később pedig a Makkosjánosi Mezőgazdasági Líceumban tanított autóvezetést a diákoknak.

Óvodába csak keveset jártam, mert nem szerettem. A nagymamám vigyázott rám. Aztán a helyi általános iskola magyar tannyelvű osztályába írattak be a szüleim.Innen a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban tanultam tovább.

 

– A gimnáziumi évek alatt milyen tantárgyak iránt érdeklődtél leginkább?

– Mindig is humán beállítottságú voltam. Egy időben erős vágyat éreztem arra, hogy újságíró legyek, majd turisztikával akartam foglalkozni.

 

– Mikor ismerkedtél meg a német nyelvvel?

– A gimnáziumban kezdtem el németet tanulni, amelyet az osztályfőnökünk, Csulák Katalin tanított. Akkoriban még az volt a szokás, hogy csak a 9. osztálytól vettük fel a második idegen nyelvet, amely nekem az angol volt.

 

– Milyen terveid voltak a továbbtanulást illetően?

– A mi osztályunk volt a második évfolyam, amely már emelt szintű érettségi vizsgát tett. Mivel akkoriban turisztika szakon akartam továbbtanulni, az ukrán nyelv mellett földrajzból és német nyelvből is érettségiztem.

Az Ungvári Nemzeti Egyetemen ukránul kellett volna ezt a szakot tanulni, abba nem mertem belevágni. A Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Kollégium turisztika szakára felvettek ugyan, de olyan magas volt a tandíj, hogy a családom azt nem tudta vállalni.

Hosszas tanakodás után jelentkeztem a Rovnói Nemzetközi Egyetem tanítói és német nyelvű szakának levelező tagozatára.

Emellett felvételt nyertem a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ukrán nyelv és irodalom szakára is.

 

– Ennyire jól beszélted az ukrán nyelvet?

– Ellenkezőleg, meglehetősen hiányos volt a nyelvtudásom. Ám éppen ezért döntöttem úgy, hogy megtanulom az államnyelvet. Közel huszan kezdtünk neki a képzésnek, de csak heten végeztük el nappali tagozaton a szakot. Bárány Erzsébet volt a kurátorunk.

 

– Egyszerre két iskolában kellett helytállnod. Hogy boldogultál?

– Voltak nehéz időszakok. Leginkább az volt a megterhelő, amikor ütköztek az időpontok és a vizsgák a két iskolában. Valahogy azonban mindig sikerült leküzdenem az akadályokat. A Rákóczi-főiskolán nagyon megértőek voltak, elengedtek Rovnóba, ahol félévente tíz napot kellett töltenem.

 

– Hogyan alakult az életed a főiskolás évek alatt?

– 2009-ben kezdtem el a főiskolát. Két év múlva, 2011. február 1-jén megalakult a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, amely a Kárpátalja.ma internetes hírportált is útjára indította. Ott kaptam fordítói munkát. Ukrán nyelvű cikkeket kellett magyar nyelvre  átültetnem. Emellett németet tanítottam két általános iskolában is.

2013-ban megkaptam a BSc diplomát a főiskolán, egy év múlva pedig megszereztem a specialist végzettséget is. És közben sikeresen befejeztem rovnói tanulmányaimat is.

 

– Több diplomáddal a kezedben milyen utat jelöltél ki magad elé?

– Mivel mind a két iskolát elvégeztem, családi vagy munkahelyi kötöttségeim pedig nem voltak, könnyebben választhattam utat. Még 2014 januárjában jelentkeztem a Kárpátaljai Református Önkéntes Diakóniai Év programjára.  Kárpátaljai fiatalokat toboroztak külföldi önkéntes munkára.

Beadtam a jelentkezésemet, s hamarosan részt vettem egy meghallgatáson. 2014 májusában tudtam meg, hogy elutazhatom egy évre a németországi Rödermarkba, ahol a Haus Morija nevű szociális otthonba osztottak be önkénteskedni.

 

– Mi volt a feladatod?

– Mivel nem rendelkeztem ápolói végzettséggel, más jellegű munkát kellett végeznem: reggeli kiosztása, szobarendezés volt többek között a feladatom.

 

– Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél a németországi hónapok alatt?

– Szembetűnő volt a különbség a mi viselkedésünk és a németországiak mentalitása között. Ők sokkal egyszerűbben, fele annyi feszültséggel élik az életüket, nem aggályoskodnak annyit, mint mi. Ez nyilván a jobb életminőségnek is köszönhető. Emellett azt tapasztaltam, hogy a németek nagyon előzékenyek, kedvesek. Amennyiben problémájuk van valakivel vagy valamivel, azt egyenesen megmondják, nem szokásuk az egymás háta mögötti kibeszélés.

A mindennapi teendőim mellett kurzusokra is eljártam, melyet az ottani diakónusok szerveztek nekünk. Nagyon odafigyeltek ránk, hogy mi hogyan érezzük magunkat. Ha bárkinek gondja volt, segítettek azt megoldani.

 

– Hogyan élte meg a családod a távollétedet?

– Szerintem eleinte el sem hitték, hogy komolyan gondolom a németországi önkénteskedést. Azonban amikor előttük is nyilvánvalóvá vált, hogy tényleg elutazom, mindenben támogattak. Az egy év alatt csak egyszer tudtam hazalátogatni tíz napra. A második hazautazásom már 2015 augusztusára esett, amikor lejárt a szolgálati időm.

 

– Milyen terveid voltak a folytatást illetően?

– Még Rödermarkban elhatároztam, hogy maradok további egy évet Németországban. Az otthon vezetője felajánlotta, hogy felvesz ápolósegédnek. Így az önkéntes szolgálat utolsó hónapjait tanulással töltöttem. Akkor már én is fürdettem, pelenkáztam az időseket. Augusztustól pedig már nemönkéntesként, hanem mint teljes állású munkatárs tértem vissza az otthonba. Onnantól kezdve albérletben laktam és fizetést kaptam a munkámért.

 

– Mennyi időt terveztél eltölteni Németországban?

– Egy-két évnél tovább nem állt szándékomban ott maradni. Arra gondolta, hogy keresek egy kis pénzt, ám utána hazajövök Kárpátaljára. Úgy éreztem, hogy nekem itthon van feladatom. Még inkább megerősödött bennem ez az érzés, amikor 2016 márciusában hazalátogattam, s részt vettem a 15-ei megemlékezésen Beregszászban. Mintha minden egyes ott elhangzott mondatot nekem szántak volna.

 

– Mi várt rád itthon?

– Azt terveztem, hogy jelentkezem a Rákóczi-főiskola szakképző intézetébe tanárnak. Mivel kevesen foglalkoznak német nyelv oktatásával, bíztam benne, hogy felvesznek. Sikerült is bekerülnöm a főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékére, ahol általános pedagógiát és tehetséggondozást tanítottam a hallgatóknak. Emellett német és neveléstörténet órákat kaptam a szakképzőben. A német nyelvet második idegen nyelvként tanítottam a turisztika szakos diákoknak heti tíz órában. Nekem kellett kidolgoznom a tantervet. Sok olvasással, tanulással járt ez a munka az első évben. Ugyanakkor örültema kihívásnak.

 

– Második éve tanítasz a főiskolán. Hogy érzed ott magad?

– Annyi változás történt a munkámban, hogy már nem vagyok a főiskolán. A szakképzőben tanítok németet, neveléstörténetet, szociális nevelést, általános pedagógiát. Ezek olyan alapozó tantárgyak, amelyeket a hallgatók majd részletesebben is tanulnak a főiskolán.

 

– Hogyan tovább?

– Mesterképzésen veszek részt a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának szociálpedagógia szakán.

Ezt a területet nagyon közel érzem magamhoz. A németországi évek alatt ugyanis szociálisan sokkal érzékenyebbé váltam.

A jövőben mindenképpen pedagógiával és gyermekekkel szeretnék foglalkozni. Elsősorban a tanulási nehézségekkel küzdő vagy hátrányos szociális helyzetben lévő fiatalok érdekelnek.

Egyelőre Kárpátalján képzelem el a jövőmet, de a Jóistenre bízom a tervezést.

 

– Isten áldjon meg és vezessen téged ezen az úton!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Névnap Laura – latin eredetű; jelentése: babérfa, babérkoszorú.

Alida – német eredetű; jelentése: nemes. Idézet

„Két ember anélkül is lehet egymás barátja, hogy kimondanák.”

Mark Lawrence

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Farkas Sándor (Keselymező, Máramaros megye, 1888. június 25. – Budapest, 1970. június 17.) Operaénekes. Tanulmányait a budapesti zeneakadémián kezdte, majd Milánóban tanult Mario Sanmarconál és Eduardo Cartinál. Pályáját az Operaház ösztöndíjasaként kezdte. 1912-ben a Kolozsvári Nemzeti Színháznál. 1917-ben debütált a budapesti Operaházban, melynek 1948-ban örökös tagja lett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Sütő András erdélyi író 1927-ben született, számos kitüntetés birtokosa, több irodalmi lap szerkesztője volt. Regényei és színdarabjai osztatlan sikert arattak a világ magyarlakta térségeiben (Anyám könnyű álmot ígér, Ádvent a Hargitán stb.)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

MI HÁTRÁLTAT?

„Tegyünk le minden ránk nehezedő terhet!” (Zsidók 12:1)

A Biblia ezt mondja: „tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát” (Zsidók 12:1). Mi az, ami hátráltat, mi az, ami akadályoz? Az élet versenyén csak egyszer indulhatsz, hát úgy fuss, hogy győzni tudj. Ha nem akarsz megbotlani vagy kiesni a versenyből, ne nézz hátra! A múltat nem tudod megváltoztatni, de tanulhatsz belőle. Ne aggódj a következő kör miatt, csak a következő lépésre összapontosíts! Ha nem arra figyelsz, akkor úgy eleshetsz, hogy nem is tudsz felkelni többé. Csak tarts ki, és egyszer csak azt veszed majd észre, hogy már több kör van mögötted, mint amennyi előtted. Mindet úgy fusd végig, hogy számítson! Sokan cipeljük magunkkal az aggodalom terhét, de az idősebb és tapasztaltabb emberek már megértették, hogy ezeknek a terheknek nincs igazi jelentőségük. Erőnket olyan tüzek kioltására pazaroljuk, amelyek maguktól is kialudtak volna, ha békén hagyjuk őket. Az idő a legértékesebb erőforrásod. Bánj vele takarékosan, hogy növelhesd vagyonodat és csökkenthesd tartozásodat. Kevés poggyásszal utazz! Dobd el az ártalmas szokások és értelmetlen félelmek csomagjait! Éppen elég fájdalmas megpróbáltatás van az életben, minek cipeled azokat is, amelyeket letehetnél? Amikor a vak Bartimeus meghallotta, hogy Jézus elérhető közelségben van, ledobta a felsőruháját, hogy az ne akadályozza a mozgásban, és odafutott Jézushoz. Hite meghozta jutalmát, „azonnal visszanyerte látását, és követte Jézust” (Márk 10:52 NKJV). Nem tudhatod, mekkora sikert érhetnél el, amíg meg nem szabadulsz azoktól a dolgoktól, melyek hátráltatnak.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Ha még nincs programja, érdemes Visk felé orientálódni az előttünk álló napokban.

A népi kultúra az, amely a magyarság megmaradását hosszú éveken keresztül fenn tudta tartani. Ennek a magyarságmegtartó erőnek a szellemében kerül megrendezésre Visken a tájház, táncház, színházfesztivál és koronavárosok találkozója június 22-24. között.

A fesztivállal szorosan összekapcsolódik a Népzenei és Néptánctábor, melyet első alkalommal szerveznek meg június 18-23. között a településen.

A táborban résztvevők megismerkedhetnek a különböző népi hangszerekkel (hegedű, brácsa, nagybőgő, harmonika, citera stb.) és a néptáncoktatással is.

A fesztivál programján belül a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadást tekinthetik meg a Beregszászi Ilyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában, június 22-én. Ezt követően kárpátaljai, erdélyi, debreceni népzenészek és néptáncosok illetve a Fölszállott a páva kárpátaljai résztvevőinek a bemutatóját láthatják az érdeklődők. A színes repertoár programjaként bemutatkoznak a koronavárosok küldöttei, majd az est sztárvendégeként fellép Szalonna és bandája, továbbá gálaműsort adnak a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutatójának győztesei is június 23-án.

A fesztivál június 24-én zárul ökumenikus istentisztelettel, majd ünnepi megemlékezést tartanak a koronavárosok kopjafájánál.

A részletes programról ITT tájékozódhat.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Kárpátalja.ma

Dánia 1-0-ra legyőzte Perut szombaton a C csoport első fordulójának szaranszki mérkőzésén az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon.

Az oroszországi labdarúgó-világbajnokság C csoportjának szombati, 1. fordulós eredményei:

Dánia-Peru 1-0 (0-0)
korábban:
Franciaország-Ausztrália 2-1 (0-0)

A csoport állása:
1. Franciaország 1 1 – – 2-1 3 pont
2. Dánia 1 1 – – 1-0 3
3. Ausztrália 1 – – 1 1-2 0
4. Peru 1 – – 1 0-1 0

A csoport további programja:
2. forduló:
június 21., csütörtök: Franciaország-Peru, Jekatyerinburg 14.00
június 21., csütörtök: Dánia-Ausztrália, Szamara 17.00
3. forduló:
június 26., kedd: Dánia-Franciaország, Moszkva (Luzsnyiki Stadion) 16.00
június 26., kedd: Ausztrália-Peru, Szocsi 16.00

Az izlandi válogatott története első világbajnoki mérkőzésén 1-1-es döntetlent játszott Moszkvában a legutóbb ezüstérmes argentin együttessel szombaton a labdarúgó-vb D csoportjának első fordulójában.

Eredmény:
D csoport, 1. forduló:
Argentína-Izland 1-1 (1-1)
————————–
Moszkva, Szpartak Stadion, 44 190 ezer néző, v.: Szymon Marciniak (lengyel)
gólszerzők: Agüero (19.), illetve Finnbogason (23.)

Argentína:
———
Wilfredo Caballero – Eduardo Salvio, Nicolás Otamendi, Marcos Rojo, Nicolás Tagliafico – Javier Mascherano, Lucas Biglia (Éver Banega, 54.) – Maximiliano Meza (Gonzalo Higuaín, 84.), Lionel Messi, Ángel Di María (Cristian Pavón, 75.) – Sergio Agüero

Izland:
——
Hannes Halldórsson – Birkir Saevarsson, Kári Árnason, Ragnar Sigurdsson, Hördur Magnússon – Jóhann Gudmundsson (Rúrik Gíslason, 63.), Aron Gunnarsson (Ari Skúlason, 76.), Emil Hallfredsson, Birkir Bjarnason – Gylfi Sigurdsson – Alfred Finnbogason (Björn Sigurdarson, 89.)

I. félidő:
———
19. perc: Agüero a 16-oson belül vett át egy rossz lövést, majd fordulásból a kapu jobb felső sarkába zúdította a labdát (1-0).
23. perc: Finnbogason csapott le egy kipattanóra, s hat méterről az argentinok hálójába lőtte a labdát (1-1).

Nyolc magyar gyerek is a játékoskísérők között volt a mérkőzés előtt, amelyet Diego Maradona a helyszínen tekintett meg.
A találkozó argentin fölénnyel indult, amely Agüero remek villanásából érett vezető góllá, ám az izlandiak gyorsan válaszoltak, megszerezve történetük első világbajnoki gólját. Az egyenlítő találatot követően kiegyenlítettebb lett a játék képe, ám a félidő végéhez közeledve ismét óriási nyomás alatt kellett védekeznie a szigetországi együttesnek. Az izlandiak kitartottak, sőt, a félidő végén két helyzettel jelezték, hogy ők sem ülnek rá az eredményre. Az első játékrész argentin fölényét jól jelzi, hogy a dél-amerikai gárda több mint négyszer annyi passzt tudott felmutatni, mint ellenfele.
A fordulást követően kissé lassabb iramban, de változatlan képet mutatva folyt a játék, s bár az argentinok büntetőből újra vezetést szerezhettek volna, Lionel Messi tizenegyesét kiütötte az izlandi kapus, Hannes Halldórsson. A hátralevő időszakban is szinte kizárólag az izlandiak térfelén zajlott a játék, többször veszélyeztettek is az argentinok, de nem tudták még egyszer feltörni a 11 emberrel védekező izlandiak hátsó alakzatát.

Ki kéne bolondulni innen,
Mint az öngyilkos, ha visszafele él,
Leszedni az i-ről a pontot,
De visszarakni, ha a helye fehér.

A legjobb, ha úgy marad minden,
Ahogy találtam, nem is volt rossz az úgy,
Megvetni a megbomlott ágyat,
Földön aludni, és meggyógyul a múlt.

Ajándék volt. Hallom, hogy koppan,
Mielőtt leesne, jóval hamarább,
Angyal száll át, helyreáll a rend,
Kibomlik a papír, kiesik a tárgy.

És akkor megkezdeni szépen,
Mint az öngyilkos, ha visszafele él,
Elfelejteni az egészet
Kis cetliket írni: tej, kenyér
tej, kenyér

Azt hihetné az egyszeri, gyermeknevelésben még nem edzett, majdani, reménybeli szülő, hogy a nyári vakáció beköszöntekor gyakorlatilag egy csapásra megszűnnek a tanuló gyermekeket érintő problémák, merthogy – iskola nem lévén – a bajok gyökere orvosolttá lett. Koránt sincs ez így. A gyermekek körül felmerülő kérdések a jól megérdemelt nyári szünidő alatt sem szűnnek meg kérdéseknek lenni, amelyekre szülők, tanárok – olykor a szakemberek segítségét kérve – igyekeznek a legjobb válaszokat megtalálni.

Az iskola közösségteremtő ereje mellett számos, az élet más területén is kárpótlást nyújt. A napi rendszerességgel végzett feladatok egyrészt hasznosak a gyermek nevelése szempontjából, másrészt az állandó iskolába járás olyan biztos támpontot képez, ami nélkül hamar unalmassá válnának a hétköznapok.

A nyári szünidő tíz „gondtalan” hete alatt számos ízben merül fel a szülőkben a kérdés: meddig engedjük „szabadjára a gyeplőt”? Mi az, amit hasznos időtöltésként él meg a gyermekünk és mi az, ami károsan befolyásolja a pihenését: vagy azért mert nyűgnek érzi, vagy azért mert egyáltalán nem támasztanak vele szemben semmiféle követelményt. Szakember segítségével arra próbáltunk választ találni, hogy a most beindult szezon nyári táborai jellegüknél fogva mennyire alkalmasak a tartalmas szórakozásra és a gyermekek testi-lelki fejlődésének az elősegítéséhez? Maradjon a tanuló családi körben, vagy menjen el új közösséget megtapasztalni?

Egyensúlyt kell teremteni

Egyes szakemberek szerint kifejezetten jó, ha a gyerek a szünideje alatt kicsit unatkozik, azt csinálja, amihez éppen kedve van. A semmittevésnek is van varázsa, ha az a természet adta lehetőségek mellett történik. Csak ne a virtuális világ semmittevése, a játékok, az internet parttalansága legyen a mérvadó. Ezt szem előtt tartva mások inkább a táborokban való részvételre buzdítják a szülőket. Antal Orsolya klinikai szakpszichológus szerint az egészséges egyensúly mércéje az is-is mellett teljesedhet ki leginkább. Mindkét felfogásra, mindkét hozzáállásra szükség van.

A mai iskolarendszer a gyermeket erősen leterheli. Nagyon elfáradnak a tanulók az év végére. Szükségük van a pihenésre, és arra, hogy csak olyasmit csináljanak, amihez nekik is kedvük van. Ugyanakkor az sem elhanyagolható feltöltődést hozhat, ha olyan táborokban töltik el az idejüket, amelyeket ők maguk választanak, az érdeklődési körüknek megfelelően.

A szakember szerint nagyon sokat segítenek a képzőművészetekkel foglalkozó, drámapedagógiai vagy alkotó táborok. Ezekben a gyermekek felszabadultabban élhetik ki az iskolából hozott feszültségeket. Fontos, hogy az adott közegben milyen felnőttekkel, milyen oktatókkal, milyen közegben tölti el az idejét a táborlakó gyermek. Ha ehhez hozzávesszük annak a megtapasztalását, hogy szülők nélkül milyen lenni, idegen környezetben miként kell feltalálnia magát egy-egy gyermeknek – erre egy nyári tábor csoportszellemet erősítő hatása is egyértelműen pozitívnak mondható.

A szülők felelőssége óriási

Megváltozott ugyanakkor a világ is. A mai társadalom már nem arról szól – amiről 30 vagy 40 évvel korábban szólhatott – hogy ott van a nagyszülő, akihez – úgymond – le lehet passzolni a gyereket és nem kell óvodába vinni, a nyári szünetben is.

„Sajnos sokat dolgoznak a szülők, és gyakran nyáron is. Sőt, ma már a nagyszülők zöme is valamilyen munkaviszonyban van. Emiatt olykor kényszerpálya lesz táborba vinni a gyermeket, mert egyszerűen nincs más lehetőség. Ilyenkor nem mondható egy szülőnek, hogy de igenis tartsák otthon a gyereket. Tudniillik az megint nem megoldás, hogy egy tizenéves gyerek kénytelen egyedül otthon lenni a nyáron. Nemcsak az iskolai szünetre, hanem a hétköznapokra vonatkozólag is szükséges a szülő részéről egyféle kontroll. Ugyanis a mostani gyermekek olyan inger gazdag környezetben nőnek fel, amely korábban elképzelhetetlen volt. Az internet ma már kizárhatatlan a gyermekek világából. Itt bizony nem árt az odafigyelés” – fogalmazott Antal Orsolya.

A legmeghatározóbb minden esetben, hogy a szülő és a gyermeke között milyen a kapcsolat, a viszonyrendszer mennyire működő közöttük. Mindemellett nyilvánvaló, hogy a látott példák, az értékrend is erősen befolyásolja a gyermek szülőhöz való hétköznapi viszonyát. A szülői minta azért fontos, mert ha a gyermek azt látja, hogy a szülő is ugyanígy, vagy legalábbis hasonló módon tud csak kikapcsolódni, akkor neki is az lesz az álláspontja, hogy így kell, ez a helyes. Még ha nem is az.

„A diákmunka is szóba jöhet még, mint hasznos szünidei tevékenység. A tinédzser gyerek, amit megkeres pénzt, utána önmagára költheti. Amellett, hogy munkafegyelme, kötelességtudata erősödik, a pénzhez, az anyagiakhoz való hozzáállása is merőben változhat: súlyát fogja érezni a pénznek, hisz a munkája gyümölcséről van szó, amiért ő tudja legjobban, mennyit kellett teljesítenie. Ez a felnőtt léthez hozzátartozik. Nem minden az ölébe hullik, vagy csak kérnie kell, hanem meg is kell miatta állnia a helyét. Ennek a tanulsága hosszú távon rendkívül fontos lesz a személyiségfejlődése szempontjából” – vélekedett Antal Orsolya.

A vakáció idején minden gyermeknek kijáró tíz hétből kettő-három hét elégséges arra, hogy a gyermek kilépve a család és a már ismert környezete kereteiből újat tapasztalhasson és mindez az előnyére váljon. Ám – amennyiben a családnak módja nyílik rá – feltétlen menjenek el közös nyaralásra is, legyen együtt a család minden tagja, mert az együvé tartozás, a legszűkebb emberi közösség szeretetét, biztonságát és nevelő hatását semmi sem pótolja jobban.

„Idén érettségizem, és az egyik állami egyetemen szeretnék továbbtanulni. Mivel szüleimmel szerény körülmények között élünk, nem mellékes a felsőoktatási intézmény megválasztásakor, hogy számíthatok-e ott ösztöndíjra. Mit kell tudni az állami ösztöndíjról?”

– Mindenekelőtt tudnia kell, hogy állami ösztöndíjban Ukrajnában azok a diákok részesülhetnek a felsőoktatási intézményekben, akiket az úgynevezett államilag finanszírozott hallgatói keret terhére, azaz államilag finanszírozott helyre vettek fel. Ebből következően viszont azokat, akik szerződéses alapon, tehát tandíj fejében tanulnak az adott oktatási intézményben, nem illeti meg ösztöndíj (Lásd: »Порядок призначення і виплати стипендій« від 12 липня 2004 р. № 882 в редакції постанови Кабінету Міністрів України від 28 грудня 2016 р. № 1050).

Az aktuális szabályozás értelmében az ukrajnai rendszer kétféle ösztöndíjat ismer: a szociálisat (a szociálisan rászorulók és kedvezményezettek számára), valamint az akadémiait (a tanulmányi eredmények alapján).

A vonatkozó szabályozás (»Порядок використання кош­тів, передбачених у державному бюджеті для виплати соціальних стипендій студентам (курсантам) вищих навчальних закладів«) kimondja: azok jogosultak szociális ösztöndíjra a felsőoktatási intézményekben, akik nem részesülnek akadémiai ösztöndíjban, nem állami ellátottak (kivéve az árvákat és a szülői gondoskodástól megfosztottakat), nem szüneteltetik tanulmányaikat és az állam által megállapított, az ellátásra jogosító társadalmi kategóriák valamelyikéhez tartoznak. A meghatározó jogosultsági kategóriák: a kisjövedelmű családban nevelkedők (ha a család részesül a kisjövedelműeket megillető állami juttatásban), a rokkantak, a csernobili katasztrófa következtében károsodottak, a belső menekültekként nyilvántartottak, valamint azok, akiknek már saját gyermekes családjuk van. Az árva és szülői gondoskodástól megfosztott gyerekek, illetve a felsőoktatási intézményeknek azok a hallgatói, akik 18 és 23 éves koruk között vesztették el szüleiket, szintén jogosultak szociális ösztöndíjra, amelyet esetükben még akkor is folyósítanak, ha egyébként akadémiai ösztöndíjra jogosultak.

A szociális ösztöndíjakat a lakosság szociális ellátását végző hatóságok folyósítják a felsőoktatási intézményeken keresztül az erre feljogosító dokumentumok alapján. Ugyanakkor szociális ösztöndíjra csak azok a diákok tarthatnak igényt, akik az adott szemeszterben minden beadandót teljesítettek, nincsenek elégtelen érdemjegyeik és bekerültek az előmeneteli rangsorba.

A szociális ösztöndíj megítélését a rektornak címzett kérvényben kell kérnie a diáknak, a személyes adatai mellett feltüntetve azt is, hogy a jogosultak mely kategóriájához tartozóként tart igényt az ellátásra. A kérvényhez csatolni kell a személyi igazolvány, az adóazonosító szám és a diákigazolvány másolatát, valamint a jogosultságok igazoló dokumentumokat.

Ami az akadémiai ösztöndíjakat illeti, bevezették az előmenetel szerinti rangsorolást (рейтинг успішності). Ennek értelmében nem minden diák jogosult ösztöndíjra azok közül, akik a vizsgaidőszakban elérték a négyes tanulmányi átlagot – ahogyan az eddig volt –, hanem csak azok számíthatnak a juttatásra, akik az oktatási intézmény előmeneteli rangsorának az élmezőnyében végeznek az adott szemeszter értékelése alapján. Az egyes felsőoktatási intézmények rangsorolási rendszere eltérő lehet. A diák besorolását legalább 90%-ban a tanulmányi eredményei határozzák meg, 10%-ban viszont az adott intézmény által meghatározott kritériumok döntenek (például a tudományos, a társadalmi munka, a sport terén elért eredmények). A kormányzat szerint a rangsorolásnak ez a módja lehetővé teszi, hogy még azokban az esetekben is kiemeljék a jobban teljesítő diákokat, amikor a vizsgaidőszakban azonos tanulmányi eredményt értek el.

Az elsősök esetében az első vizsgaidőszakig a felvételi pontszámok alapján összeállított rangsor dönt az ösztöndíj odaítéléséről.

A 12 pontos skálán 10-12 pontos, vagy az ötpontos skálán ötpontos átlageredményt produkáló diákok emelt szintű ösztöndíjra jogosultak, amely 45,4%-kal magasabb az alapösztöndíjnál. 2018-tól az emelt szintű ösztöndíjban részesíthető diákok arányát az ösztöndíjasok 3%-ára emelték.

Fontos! Azok a szociális ösztöndíjban részesülő diákok, akik az eredményességi rangsorban elfoglalt helyük alapján akadémiai ösztöndíjra is jogosultak lennének, megkapják a két ösztöndíj közötti különbözetet.

A kiosztható ösztöndíjak számáról még a szemeszter eredményeinek összegzése előtt határoznak az oktatási intézmények az államilag (és a régiók által) finanszírozott helyek terhére felvett nappali tagozatos hallgatók arányából kiindulva.

A minimális egyetemi akadémiai ösztöndíj mértéke 1300 hrivnya. Az emelt szintű ösztöndíjé 1892 hr. Egyes kiemelt szakokon 1660 hrivnya a minimális és 2416 hr az emelt szintű ösztöndíj. A kormányösztöndíj 2480 hr, az elnöki ösztöndíj 2720 hr.

A szociális ösztöndíj mértéke az egyetemen 1180 hr. Az árvák 2360 hr szociális ösztöndíjra számíthatnak.

Megjegyezném ugyanakkor, hogy a felvételizőknek érdemes alaposan tájékozódniuk az oktatási intézmény megválasztása előtt, hiszen például a nem állami fenntartású II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is biztosít ösztöndíjat a hallgatóinak. A lehetőségekről a főiskolán kapható részletes tájékoztatás.

hk

Ennek egyik oka, hogy az országban nem gyártanak oltóanyagot. Emiatt, külföldről kell megvásárolni az oltóanyagot és beszállítani a kórházaknak valamint a családorvosoknak. László Attila szenátor szerint az utóbbi időben a sajtó gyakran foglalkozott ezzel a témával, aminek az egyik pozitív következm...

„A gazdasági és közigazgatási autonómia lehetne Románia új országprojektje.” A fentieket  jelentette ki csütörtökön Cătălin Cherecheş. Nagybánya polgármestere a máramarosi üzletemberek egyesületének alakuló gyűlésén, amelyen jelen volt Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is. A maszol.ro portálon megj...

Sürgősen növelni kell a szociális szolgáltatásokra kiszabott állami támogatások összegét. Erre hívta fel a figyelmet Csép Éva Andrea képviselő. Az alsóház munkaügyi és szociális bizottságának titkára kérdést intézett a munkaügyi minisztériumhoz, amelyben arról érdeklődik, hogy az elmúlt kilenc évben...

Révész Bálint kreatív dokumentumfilmje a Kontűrgang csapatának is elnyerte a tetszését. Emlékeznek még azokra az alkalmakra, amikor a konyhában sürgött-forgott, és a rántáskészítés, krumplihámozás közepette a fiatalságáról is mesélt? Hogy óóó, bezzeg az én időmben… Voltak ilyenek? A Granny Project, ...

Kulturális célokra használható  értékjegyeket adhatnak mostantól a munkáltatók alkalmazottjaiknak. Az étkezési utalványokhoz hasonlóan, ez a fizetés mellé pluszként járna a munkavállalóknak. Könyvek vásárlására, színház-vagy mozijegy beszerzézére, és tankönyvre is költhetik majd ezt az alkalmazottak...

„Hegyet hágunk, lőtőt lépünk” Cézé Ferencz Attila csíkszeredai hegymászóval. Az EMKISZ által szervezett élőKönyvtárban „olvastam ki”, de halogattam beszélgetésünk közreadását, mert tudtam, hogy május végén Nepálba indul Kocsis Andor társával és megvártam, hogy szerencsésen hazaérjen és elmesélhesse:...

      Kolozsváron két, Temesvár utcai ingatlan pincéjéből kellett kiszivattyúzni a vizet, Szamosújváron pedig 14 épület alagsorát árasztotta el a víz. A legtöbb kárt Bánffyhunyadról jelentették, ott 18 esetben kérték a katasztrófavédelmi felügyelőség segítségét. Fehér megyében ma regg...

Az oroszországi labdarúgó világbajnokságról három szakember véleményez. Boros Miklós–Orbán Zsolt–Pálffy Csaba Sándor, ezzel a csatárlánccal lépett a Tetőterasz gyepes pályájára tegnap a szakmai stáb, amely az oroszországi futballvébé nyitánya előtt elemezte a sportesemény gazdasági, sportágbeli és t...

A PSD-s politikust Kalus Johannis államfő ma jelölte a SIE igazgatói tisztségére. A Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatói tisztsége csaknem két éve üresedett meg és azóta betöltetlen. A titkosszolgálatok vezetőit az államfő javaslata alapján, a parlament nevezi ki.