Európai Unió : hírek magyarul

Berke Barna európai és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár vett részt az Európai Bizottság finnországi képviselete által 2014. november 4-5-én szervezett tamperei miniszteri konferencián, amely a 15 éve indult Szabadság–Biztonság–Igazságosság program értékelését és a következő időszak stratégiai céljait tűzte napirendjére. 2014-11-06T14:13:00+01:00 2014-11-06T14:17:15+01:00

Október 19-én a Radio Intereconomía A la Mesa („Ami az asztalra kerül”) népszerű gasztronómiai műsorának élő adásával vette kezdetét Madridban a Magyar Gasztronómiai Napok rendezvénysorozat. 2014-10-21T14:58:00+02:00 2014-10-21T15:28:55+02:00

Az Európai Unió bővítési stratégiája az egyik legsikeresebb közösségi politikai eszköz: erősíti a stabilitást közvetlen szomszédságunkban és kiszámítható fejlődési irányt jelöl ki a csatlakozásra készülő országok számára. 2014-10-09T09:17:00+02:00 2014-10-09T09:21:06+02:00

Ódor Bálint helyettes államtitkár, európai igazgató szeptember 12-én Kárpátalján megbeszéléseket folytatott a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökével, Brenzovics Lászlóval és előadást tartott az EU előtt álló kihívásokról és az ukrajnai válság uniós kezeléséről a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolán. 2014-09-15T18:07:00+02:00 2014-09-15T18:09:51+02:00

Testhezállónak minősítette az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosi tárcát szerdán Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva Navracsics Tibor, akinek jelölését e tisztségre a nap folyamán jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. 2014-09-10T20:00:00+02:00 2014-09-11T09:27:05+02:00

A májusi európai parlamenti választások eredményei megerősítették, hogy az Európai Unió hatékonyabb működéséhez a polgárok mindennapjait érintő, kézzelfogható eredményekre van szükség – mondta Ódor Bálint csütörtökön, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára az európai uniós országok európai kérdésekért felelős minisztereinek/államtitkárainak kétnapos milánói tanácskozásán. 2014-08-29T13:13:00+02:00 2014-09-03T13:14:25+02:00

Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak - mondta Navracsics Tibor tárcavezető a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten. 2014-08-25T14:50:00+02:00 2014-08-25T14:51:21+02:00

Navracsics Tibor az Európai Unióban Magyarországot, itthon pedig az uniót szeretné képviselni. A külgazdasági és külügyminiszter, európai uniós biztosjelölt erről csütörtökön a HírTV Magyarország élőben című műsorában beszélt, megemlítve: nem gondolja, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök meggátolná, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó testület tagja legyen. 2014-08-01T09:18:00+02:00 2014-08-01T09:20:53+02:00

Hivatalosan is jelölt az európai uniós biztosi tisztségre Navracsics Tibor. 2014-07-30T18:15:00+02:00 2014-08-01T09:17:46+02:00

Győri Enikő külügyi államtitkár szerint az Európai Uniónak be kell tartania saját szabályait, ha ez nem így történik, akkor komoly problémái lesznek. 2014-07-26T13:02:00+02:00 2014-07-26T13:09:31+02:00

A Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségének képviselőivel folytattak megbeszéléseket szerdán délután Brüsszelben az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei. 2014-07-24T10:20:00+02:00 2014-07-24T10:22:46+02:00

Nem a lezuhant maláj utasszállító esete indokolhatja az Oroszország elleni szankciók harmadik körének bevezetését, hanem az uniós tagállamok elkeseredettsége, hogy a szankciók előző körének életbe lépése óta Oroszország semmi sem tett a helyzet rendezésére, sőt tovább eszkalálódott a válság - mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. 2014-07-23T11:37:00+02:00 2014-07-23T11:38:58+02:00

Az Unió a homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnapon is az LMBTI emberek mellett áll a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemben, bárhol is éljenek a világban. Minden ember egyenlő méltósággal születik és joga van ahhoz, hogy gyakorolja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogait.

Az elmúlt évek során az LMBTI emberek a világ számos pontján jelentős eredményeket értek el az egyenjogúságuk terén. Sok más helyen azonban továbbra is megkülönböztetésnek és erőszaknak vannak kitéve szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt. Az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat számos országban még mindig bűncselekménynek minősül, amelyért szabadságvesztés vagy akár halálbüntetés jár.

Az LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos uniós iránymutatásokkal összhangban továbbra is ki fogunk állni minden ember emberi jogainak tiszteletéért, szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól függetlenül. A harmadik országokkal folytatott párbeszédek, a többoldalú fórumokon végzett munkánk, nyilvános nyilatkozatok és a civil társadalomnak nyújtott támogatásunk révén az Unió a jövőben is támogatja az LMBTI emberekkel szemben alkalmazott megkülönböztetés és erőszak elleni intézkedéseket és tevékenyen előmozdítja jogaik érvényesülését.

A Tanács (ECOFIN):  

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság egységes és integrált formában közzétette az egyes tagállamok és az euróövezet által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt.
2. ÚGY VÉLI, hogy az európai szemeszter ily módon történő egyszerűsítése hasznos első lépésnek bizonyult a tagállami gazdaságpolitikák mélyrehatóbb vizsgálata és megvitatása felé, nagyobb átláthatóságot eredményezett, valamint lehetővé tette, hogy a tagállamok kielégítőbb visszajelzést adhassanak a Bizottság elemzésére. A folyamat megerősítéséhez a továbbiakban fokozni kell a felelősségvállalást és a többoldalú felügyeletet.
3. ÚGY VÉLI, hogy a részletes vizsgálatok szerkezeti felépítése megfelelő, és alapos elemzést adnak a vizsgált tagállamokban fennálló egyensúlyhiányról, figyelembe véve az országspecifikus körülményeket és kvalitatív információkat is. Az egyes gazdaságok előtt álló sajátos nehézségekre figyelemmel a részletes vizsgálatok során megfelelő elemzési eszközök igénybevételére került sor. I. – RÉSZLETES VIZSGÁLATOK
4. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy a riasztási mechanizmus keretében készült 2015-ös jelentésben meghatározott 16 vizsgált tagállamban (Belgium, Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható. ÚGY VÉLI, hogy kívánatos lenne a makrogazdasági egyensúlyhiány fajtáinak különböző kategóriákba való besorolásához használt kritériumok fokozottabb átláthatósága, valamint az eljárás egészének nagyobb mértékű stabilitása és kiszámíthatósága. HELYESLI, hogy az elmúlt évtől kezdődően a Szlovéniában mutatkozó egyensúlyhiány már nem tekintendő túlzottnak, bár a vállalati tőkeáttétel magas szintje és a pénzügyi ágazat folyamatosan fennálló sebezhetősége továbbra is célzott nyomon követést indokol. Ez a változás a bankrendszer szerkezeti átalakítására irányuló határozott szakpolitikai intézkedéseknek köszönhető. Emellett az erősödő exportteljesítménynek és a jobb növekedési feltételeknek köszönhetően az előző évhez képest csökkentek a kockázatok, különösen a külső fenntarthatósággal kapcsolatban.
5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy 5 tagállamban (Bulgáriában, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban és Portugáliában) tapasztalható túlzott egyensúlyhiány, továbbá azzal, hogy a Bizottság májusban – a nemzeti reformprogramokban meghatározott célkitűzéseket és a vizsgálat időpontjáig benyújtott egyéb kötelezettségvállalásokat figyelembe véve – meg kívánja vizsgálni a Franciaország és Horvátország által hozott szakpolitikai intézkedéseket. A Bizottság ezt követően határoz majd arról, hogy kell-e további lépéseket tenni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás korrekciós ága keretében.
6. HANGSÚLYOZZA, hogy – különösen amennyiben makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn – valamennyi tagállamban szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, mindenekelőtt akkor, ha az egyensúlyhiány veszélyezteti a GMU zavartalan működését. Az egyensúlyhiányt úgy kell kezelni, hogy annak eredménye tartós legyen; ezzel összefüggésben csökkenteni kell a kockázatokat és elő kell segíteni az uniós gazdaságok egyensúlyának helyreállítását, valamint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés feltételeit. A Tanács továbbá FELKÉRI a Bizottságot, hogy terjesszen elő célirányos és következetes ajánlásokat a tagállamok részére a makrogazdasági egyensúlyhiánynak az európai szemeszter keretein belül történő kezelésével kapcsolatban.
7. ÜDVÖZLI a Bizottság arra vonatkozó tervét, mely szerint célzottan nyomon fogja követni, hogy a túlzott egyensúlyhiánnyal szembesülő tagállamok (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország és Portugália) betartják-e a Tanács ajánlásait. Több olyan euróövezeti tagállam (Írország, Spanyolország és Szlovénia) esetében is célzott nyomon követést kell alkalmazni, ahol az egyensúlyhiány határozott szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé; FELKÉRI továbbá a Bizottságot, hogy határozza meg az említett nyomon követés konkrét ütemezését és tartalmát. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az Írország, Spanyolország és Portugália esetében végzett nyomon követés a párhuzamos tevékenységek elkerülése érdekében a programokat követő utólagos felügyeleten alapul majd.
8. TISZTÁBAN VAN VELE, hogy számos esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazítása folyamatban van, ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy bizonyos tagállamokban még mindig jelentős kockázatok állnak fenn. Az adós országokat sérülékennyé teszi a külső kötelezettségek magas szintje, és a folyó fizetési mérleg javulása nem mindig elegendő a külső adósságállomány csökkentéséhez. Bár az áralapú versenyképességnek a válság előtti szinthez viszonyított visszaesését néhány adós ország részben korrigálta, az egyensúly fenntartható és növekedésbarát módon történő helyreállításához mindenekelőtt további strukturális intézkedéseket kell hozni az exportnövekedés megerősítésére. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg egyes tagállamokban még mindig jelentős többletet mutat: ez bizonyos mértékig a gyenge hazai keresletre vezethető vissza, ami részben a magán- és közberuházások alacsony szintjével van összefüggésben. HANGSÚLYOZZA továbbá, hogy a magánszektor adósságállományának és az államadósságnak a magas szintje – többek között az alacsony inflációval és a mérsékelt ütemű növekedéssel összefüggésben – továbbra is komoly problémát jelent egyes országokban. Strukturális reformokat kell végrehajtani ahhoz, hogy fokozni lehessen a növekedési potenciált és csökkenjen a magas munkanélküliség, különösen az ifjúság és a tartósan munkanélküli személyek körében. II. – AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA
9. ÜDVÖZLI a 2014–2015-ös országspecifikus ajánlások és az euróövezetre vonatkozó ajánlások végrehajtása terén általánosságban elért előrehaladást. NYUGTÁZZA, hogy a reformok végrehajtása szakpolitikai területenként és országonként sem egységes ütemben történik, továbbá EGYETÉRT azzal, hogy fel kell gyorsítani a reformok végrehajtását annak érdekében, hogy az egyes tagállamok kezelni tudják az előttük álló sajátos szakpolitikai kihívásokat, és meg tudják valósítani a gyors és tartós gazdasági fellendülést.
10. MEGÁLLAPÍTJA, hogy további strukturális reformokra van szükség a szolgáltatások és termékek piacain, valamint a munkaerőpiacokon, továbbá valamennyi tagállamban felelős költségvetési politikát kell folytatni a kedvező gazdasági folyamatok erősítése és fenntartása, a kedvezőtlen hatásokkal járó egyensúlyhiányok kiigazítása, a költségvetés fenntarthatóságának megvalósítása, a beruházási feltételek könnyítése, továbbá az egységes piac megerősítése érdekében, mindezek révén kiaknázva a tagállami gazdaságok növekedési potenciálját.
11. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Bizottság május közepén közzéteszi a 2015–2016-os országspecifikus ajánlásokat annak érdekében, hogy mielőtt az Ecofin Tanács elfogadná azokat, sor kerülhessen a szükséges többoldalú, részletes vitákra. FELKÉRI a Bizottságot, hogy a 2015-ös országspecifikus ajánlások kidolgozása során vegye figyelembe egyrészt az országjelentésekről, másrészt pedig a nemzeti reformprogramokról folytatott viták eredményeit.
12. HANGSÚLYOZZA, hogy az országspecifikus ajánlásokban azokra a makrogazdasági jelentőséggel bíró területekre kell összpontosítani, ahol sürgős intézkedésekre van szükség, mivel így az érintett területek nagyobb hangsúlyt fognak kapni az adott tagállamban folytatott nemzeti politikai vitában. Ugyanakkor folytatni kell az euróövezetet és az EU egészét érintő közös feladatok meghatározását, és megvalósításuk nyomon követését. FONTOSNAK TARTJA, hogy az országspecifikus jelentések a továbbiakban is megbízható és átlátható elemzések alapján készüljenek, az időbeli és az országok közötti következetesség révén biztosítva az egyenlő bánásmódot. 

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:  

1. A gazdasági és pénzügyi válság jelentősen megterhelte az államháztartásokat, növekvő hiányt és az adósságszint emelkedését okozva. A jelenlegi körülmények között ezért különösen fontos az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy megfelelő növekedésbarát költségvetési konszolidációra és további strukturális reformok végrehajtására van szükség az államháztartás fenntarthatóságának erősítése érdekében.
2. A fentiek alapján a Tanács JÓVÁHAGYJA a népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentést, amely gazdasági és költségvetési előrejelzéseket tartalmaz az EU 28 tagállamára és Norvégiára vonatkozóan (2013–2060), és amelyet a Gazdaságpolitikai Bizottság (a népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport) és az Európai Bizottság (Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság) készített közösen elfogadott módszerek és feltételezések alapján. A népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentésben szereplő előrejelzések a korábbi jelentésekben foglaltakhoz hasonlóan a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra, a tartós ápolásra-gondozásra, az oktatásra és az álláskeresési járadékra fordított közkiadásokra vonatkozik.
3. A Tanács KIEMELI a népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentés főbb megállapításait:  
   – A 2013 és 2060 közötti időszak egészére vetítve az EU-ban az éves átlagos GDP-növekedés várhatóan 1,4% lesz, és ez az adat megegyezik a 2012-es jelentésben szereplő adattal. Az egyes tagállamok növekedési potenciáljai között azonban lényeges eltérések tapasztalhatók.
   – A népesség elöregedésével összefüggő közkiadások várhatóan a GDP 1,4 százalékpontjával fognak nőni 2013 és 2060 között az EU-ban, és 2060-ra elérik a 27%-ot, jelentős különbségeket mutatva az egyes országok között. Az álláskeresési járadékok kizárásával (szigorúan az életkorral összefüggő kiadások) 2013 és 2060 között az EU-ban a GDP 1,8 százalékpontjának megfelelő növekedésre lehet számítani, így végül 2060-ra 26,3%-ot mutat az előrejelzés.
   – Kedvezőtlenebb makrogazdasági feltételezésekre – például a teljes tényezőtermelékenység-kockázati forgatókönyvre – támaszkodva a szigorúan az életkorhoz kötődő közkiadások a GDP 2,1 százalékpontjával is nőhetnek 2013 és 2060 között. A közelmúltbeli reformoknak és az EU egészére előre jelzett kedvezőbb demográfiai fejleményeknek (EUROPOP2013) köszönhetően a népesség elöregedésével összefüggésben a 2013–2060-as időszakra várt teljes kiadás ma lényegesen alacsonyabb, mint a 2012-es előrejelzés szerint (a GDP 3,3 százalékpontja).
   – A nyugdíjakra fordítandó közkiadások 2040-ig várhatóan növekedni fognak, többek között amiatt, hogy a demográfiai robbanás idején született generáció ekkor éri el a nyugdíjkorhatárt, 2060-ra viszont újra megközelítik a 2013-as szintet (uniós szinten a GDP 11,3%-a). Az egyes tagállamok helyzete rendkívül eltérő, és függ a népesség elöregedésének mértékétől és előrehaladottságától, a nemzeti nyugdíjrendszerek sajátosságaitól és mindenekelőtt az adott ország által már végrehajtott strukturális reformoktól. A legtöbb országban az elmúlt időszak nyugdíjreformjai láthatóan kedvező hatást fejtettek ki, és fékezték a közkiadások növekedését. A nyugdíjreformok következtében nőtt a tényleges nyugdíjbavonulási életkor és ezzel együtt a munkaerő-ráfordítás is. Egyes tagállamokban azonban az eddigi reformok nem elegendőek a nyugdíjakra fordított közkiadások növekedésének megállításához.
   – A népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport alapforgatókönyve szerint az egészségügyi ellátásra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított közkiadások – főként a demográfiai fejlemények következtében – várhatóan a GDP 2 százalékpontjával fognak növekedni 2013 és 2060 között az EU-ban, és 2060-ra elérik a 10,6%-ot, jelentős különbségeket mutatva az egyes országok között. Figyelembe véve az egészségügyi ellátásra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított közkiadások alakulásának nem demográfiai jellegű tényezőit érintő lehetséges jövőbeli fejleményeket is, amint az a népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport alapforgatókönyvében is szerepel, az e célokra fordított közkiadások várható növekedése akár a GDP 4 százalékpontját is elérheti 2013 és 2060 között.
4. Az életkorral kapcsolatos kiadások naprakésszé tett előrejelzésére és a jelenlegi gazdasági helyzetre figyelemmel a Tanács üdvözli a közelmúltban számos tagállamban végrehajtott reformokat, és ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az életkorral kapcsolatos – különösen a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásokra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított – kiadások minden területén további megfelelő szakpolitikai intézkedésekre van szükség, figyelembe véve az egyes országok sajátosságait, és kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek a fenntarthatóság javítását szolgáló, már megkezdett reformokat visszafordíthatnák. Ennek érdekében mielőbb végre kell hajtani az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlásokat és a népességelöregedés gazdasági és költségvetési következményeit kezelni hivatott háromágú stratégiát, vagyis az államadósság gyors ütemű csökkentését, a foglalkoztatási ráták és a termelékenység növelését, valamint a nyugdíj-, az egészségügyi ellátási és a tartós ápolási-gondozási rendszerek reformját.
5. A Tanács különösen KIEMELI, hogy a tagállamoknak – bár különböző mértékben – további intézkedéseket kell hozniuk a tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése érdekében, többek között a munkaerőpiacról való korai kilépés megakadályozása, valamint a törvényes nyugdíjbavonulási életkornak vagy a nyugellátásoknak a várható élettartamhoz kapcsolása révén. Ezenkívül a Tanács – emlékeztetve a 2010. december 7-i következtetéseire – FELKÉRI a tagállamokat, hogy teremtsenek egyensúlyt egyrészt aközött, hogy biztosítani kell az általános egészségügyi ellátást és a tartós ápolást-gondozást, meg kell felelni az elkövetkező évtizedekben a népesség elöregedése folytán az ellátások iránti egyre növekvő igényeknek, és a technológiai fejlődés nyomán a betegek növekvő elvárásainak, másrészt aközött, hogy csökkenteni kell a magas szintű államadósságot. Mindez rámutat arra, hogy értékelni kell az egészségügyi és a tartós ápolást-gondozást biztosító ellátórendszerek teljesítményét, valamint végre kell hajtani a megfelelő és szükséges reformokat a közforrások hatékonyabb felhasználása és a magas színvonalú egészségügyi ellátás, illetve tartós ápolás-gondozás biztosítása érdekében.
6. A Tanács FELKÉRI a Bizottságot, hogy a népesség elöregedéséből eredő problémákkal kapcsolatos fenti megállapításokat és az egyéb releváns információkat, köztük a rövid távú potenciális GDP-növekedésre vonatkozó aktualizált előrejelzéseket[1] vegye figyelembe az európai szemeszter keretében végzett elemzései és felügyelet során, továbbá az unióbeli gazdaságpolitikai koordináció minden érintett területén számoljon ezek következményeivel.
7. A Tanács FELKÉRI a Bizottságot, hogy 2015 végéig végezze el az államháztartások fenntarthatóságának szokásos mélyreható, átfogó értékelését, és ehhez használja fel ezeket az átfogó és összehasonlítható, naprakész előrejelzéseket. A Gazdaságpolitikai Bizottságnak ezen értékelés alapján jelentést kell majd készítenie a Tanács részére.
8. A Tanács FELKÉRI a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy az Eurostat által készítendő új népesedési előrejelzések alapján, a nemzeti statisztikai hivatalokkal szorosan együttműködve 2018 őszéig tegye naprakésszé a népesség elöregedésének gazdasági és költségvetési következményeiről szóló elemzését. Ezen túlmenően, a Tanács FELKÉRI az Eurostatot, hogy rendszeresen, évente aktualizálja a népesedési előrejelzéseit, különösen tekintettel a migrációs folyamatokra, a rövid és középtávú előrejelzések céljára.

 

[1]           A Gazdaságpolitikai Bizottság 2015. április 1-jén Írország, Lettország és Litvánia potenciális GDP-növekedésének előrejelzése céljából módosított megközelítést hagyott jóvá a népességnövekedés előrejelzésére vonatkozóan. 

 

Az Európai Unió Tanácsa  

1.             EMLÉKEZTETVE a Tanács korábbi egyszerűsítési kezdeményezéseire és arra, hogy 2008-ban az állapotfelmérés nyomán a Tanács már hozzájárult a közös mezőgazdasági politika egyszerűsítéséhez, továbbá emlékeztetve a „Megbízhatóak-e a mezőgazdasági kiadások tagállami ellenőrzése alapján kapott eredmények?” című, 2014. október 13-i tanácsi következtetésekre (13616/14), valamint a mezőgazdasági kiadások területén jelentkező hibaarányról szóló, 2014. december 15-i tanácsi következtetésekre (16798/14);

2.             ÜDVÖZÖLVE azt, hogy a Bizottság prioritásként tekint az átfogó egyszerűsítési folyamatra, valamint hogy már javaslatot tett, illetve a közeljövőben javaslatot fog tenni egyes bizottsági jogi aktusok egyszerűsítésére;

3.             EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Bizottság elkötelezte magát az ökologizálásra vonatkozó rendelkezéseknek a végrehajtásukat követő első év leteltével történő felülvizsgálata mellett, valamint az Európai Tanács 2013. februári következtetéseinek (EUCO 37/13) felülvizsgálata mellett;

4.             HANGSÚLYOZVA, hogy a KAP egyszerűsítése olyan célkitűzés, amellyel az európai intézmények, a nemzeti közigazgatások, az érdekelt felek, a mezőgazdasági termelők és egyéb hasonló kedvezményezettek egyaránt egyetértenek; továbbá MEGJEGYEZVE, hogy mindannyian felelősek e cél megvalósításáért;

5.             FELKÉRVE a Bizottságot, hogy folytassa és az egyszerűsítés tekintetében mélyítse el a bizottsági jogi aktusok tervezetéről folytatott megbeszéléseket azok elfogadását megelőzően, hiszen az előzetes megközelítés az adminisztratív terhek elkerülésének leghatékonyabb módja;

6.             HANGSÚLYOZVA, hogy a KAP végrehajtása során még inkább tekintetbe kell venni a szubszidiaritás elvét és az arányosság elvét, továbbá hogy különös figyelmet kell szentelni a következőknek:

• növelni kell az átláthatóságot és a jogbiztonságot, hogy az uniós jogszabályok könnyebben érthetők és a gyakorlatban jobban végrehajthatók legyenek;
• kellőképpen figyelembe kell venni az egyes tagállamok és régiók sajátos helyzetét;
• csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőkre, az egyéb kedvezményezettekre, a termelői szervezetekre és a nemzeti közigazgatásokra nehezedő adminisztratív terheket és a kapcsolódó költségeket;

7.             HANGSÚLYOZZA, hogy a KAP egyszerűsítése során figyelembe kell venni az alábbi elveket:

• meg kell őrizni a megreformált KAP szakpolitikai célkitűzéseit és legfőbb elemeit, továbbá garantálni kell a mezőgazdasági termelők számára a jogi stabilitást, hogy az egyszerűsítés ne vezessen deregulációhoz, illetve hogy az egyszerűsítés révén ne váljon nehezebbé a KAP-támogatásokhoz való hozzáférés;
• nem szabad veszélyeztetni az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodást;
• olyan területekre kell összpontosítani, ahol a KAP végrehajtói és a kedvezményezettek számára a lehető legnagyobb előnnyel járna a – pl. a tájékoztatással, ellenőrzéssel és a jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos – adminisztratív terhek csökkentése;
• javítani kell a jogszabályok átláthatóságán és következetességén, adott esetben különösen az első és a második pillérbe tartozó jogi aktusok, valamint az alap-jogiaktusok, a bizottsági aktusok és a bizottsági iránymutatások esetében;

 

Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa május 9-én 10 és 17 óra között nyílt napot rendez a két intézmény székhelyén, a Justus Lipsius épületben (rue de la Loi 175, Brüsszel).

Idegenvezetés az épületben

A két intézmény alkalmazottai körbevezetik a látogatókat azokon az üléstermeken, ahol az állam-, illetve kormányfők, valamint a miniszterek csúcstalálkozói, illetve a tanácsi megbeszélések zajlanak. Az idegenvezetés a nap során folyamatosan igénybe vehető, francia, holland, német és angol nyelven.

„Európa a nemzedékek tükrében” – személyes találkozó

Az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 65. évfordulója alkalmából a Tanács több generációt bevonó eseményt rendez, amelyen a fiatal európai polgárok találkozhatnak az EU alapító atyáinak egykori munkatársaival és rokonaival. Kivételes lehetőség ez a fiatalabb generáció számára, hogy betekintést nyerjen abba, hogyan alakították ezek a prominens egyéniségek az Unió jövőjét, és többet tudjon meg arról, hogy mi is történt a színfalak mögött az egységes Európa létrehozására irányuló törekvések első éveiben.

Az eseményen jelen lesznek többek között az alábbi vendégek és előadók: Maria Romana De Gasperi (Alcide De Gasperi, volt olasz miniszterelnök lánya), Antoinette Spaak (Paul-Henri Spaak, volt belga miniszterelnök lánya), Paul Collowald (újságíró, Robert Schuman és Jean Monnet egykori munkatársa), Jean-Marie Pelt (Robert Schuman egykori személyi titkára), Jacques-René Rabier (Jean Monnet kabinetfőnöke), Clemens Coudenhove-Kalergi (Richard Niklaus Coudenhove-Kalergi, a páneurópai mozgalom alapítója unonkaöccsének fia), Gabriel Fragnière (svájci filozófus és tanár, Hendrik Brugmans barátja), Victoria Martín de la Torre (a „Europe, a leap into the unknown” című könyv szerzője).

Az esemény délután 14 órakor kezdődik a Justus Lipsius épületben, és honlapunkon élő közvetítés keretében is megtekinthető:

Az esemény után sugározható minőségű videofájlok is rendelkezésre állnak majd.

Információs standok és programok

A látogatókat számos információs standdal is várjuk, ahol a széles közönséget megszólító tájékoztató anyagok mellett programokat is kínálunk: 

• a Tanács Főtitkárságának fejlesztési és környezetvédelmi osztálya által felállított információs standoknál a Tanács az EU Maliban működő két missziójával közösen mutatja be az érdeklődőknek a fejlesztés témáját
• jelen lesznek többek között az Európai Központi Bankot (EKB), az Európai Beruházási Bankot (EIB), a lett elnökséget, valamint a Tanács soron következő luxemburgi elnökségét képviselő standok
• a nap során lett néptáncbemutatókra is sor kerül
• a gyermekeket gyereksarok várja, emellett pedig látogatóink az európai kvíz keretében tesztelhetik az Unióval kapcsolatos ismereteiket

A nyílt nap a közösségi médián is nyomon követhető lesz. Látogatóink az #EUOpenDoors címkét használva a különböző közösségimédia-hálózatokon beszélgethetnek, megoszthatják élményeiket vagy Instagram-képeiket az eseményről.

2015. május 11., hétfő
13.15 Munkaebéd Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével, Mario Draghi-val, az Európai Központi Bank elnökével, és Jeroen Dijsselbloem-mal, az eurócsoport elnökével

2015. május 12., kedd
15.00 Találkozó Giorgi Margvelashvili grúz elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ± 15.30)
16.30 Találkozó William Lacy Swinggel, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatójával

2015. május 13., szerda és május 14., csütörtök
Aachen, Németország
Részvétel a Nagy Károly díj átadási ceremóniáján, melyet az idei évben az Európai Parlament elnökének, Martin Schulz-nak ítéltek oda

2015. május 15., péntek
Gdansk, Lengyelország
17.00 Részvétel az Európa jövőjéről szóló konferencián

A mai napon a második világháború romjain felépített egységes Európát ünnepeljük.

Hatvanöt évvel ezelőtt a Schuman-nyilatkozat leszögezte, hogy társadalmaink csak akkor hozhatnak létre mindenki számára tartós biztonságot és jólétet, ha megtörjük az erőszak és a bosszú ördögi körét. Csak egy egységes Európa képes megőrizni a békét. Ezzel a nyilatkozattal kezdődött az európai integráció folyamata, de sok európai népnek kellett továbbra is küzdenie totalitárius diktatúrák és önkényuralmi rendszerek elnyomása ellen, hogy elnyerjék szabadságukat.

Soha nem feledjük a második világháború katasztrófáját, aminek kiváltó oka a népek és nemzetek egymás elleni gyűlölete volt.  Még élénken él a társadalom emlékezetében, ahogy hetven évvel ezelőtt népeink a harctereken farkasszemet néztek egymással. Ma már azonban egymás legszorosabb partnerei, szövetségesei és barátai vagyunk.

A mi felelősségünk, hogy előmozdítsuk a békét, a szabadságot, a demokráciát, a szolidaritást és a jólétet mind Európában, mind annak határain kívül. Sokszínűségünkben rejlik az erőnk, és az egységes Európai Unió tagjaiként továbbra is mindent megteszünk ezeknek a céloknak az érdekében.

Donald Tusk,  Jean-Claude Juncker, Dalia Grybauskaitė, François Hollande, Nicos Anastasiades, Klaus Iohannis,  Angela Merkel, Werner Faymann, David Cameron, Viktor Orban, Mark Rutte, Enda Kenny, Pedro Passos Coelho, Helle Thorning-Schmidt, Mariano Rajoy, Zoran Milanović, Robert Fico, Joseph Muscat, Xavier Bettel, Bohuslav Sobotka, Laimdota Straujuma, Matteo Renzi, Taavi Röivas, Alexander Stubb, Ewa Kopacz, Miro Cerar, Stefan Löfven, Charles Michel, Boyko Borisov, Alexis Tsipras

Az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége a Bizottsággal szoros együttműködésben 2015. május 7-én első alkalommal rendezte meg a keleti partnerség kereskedelemmel kapcsolatos miniszteri találkozóját. A találkozó társelnökei Edgars Rinkēvičs, lett külügyminiszter és Cecilia Malmström, a kereskedelemért felelős európai biztos voltak.

Az uniós kereskedelmi miniszterek és Örményországból, Azerbajdzsánból, Fehéroroszországból, Grúziából, Moldovából és Ukrajnából érkezett kollégáik május 7-én délután arról folytattak megbeszélést, hogy milyen eredményeket ért el a keleti partnerség a kereskedelem területén, milyen új lehetőségek nyílnak, és milyen akadályokat kell leküzdeni ahhoz, hogy a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásait sikeresen tovább lehessen fejleszteni.

A keleti partnerség közelgő rigai csúcstalálkozójára és az európai szomszédságpolitika jelenleg zajló felülvizsgálatára tekintettel a kereskedelmi miniszterek véleményt cseréltek az EU és a keleti partnerek között fennálló kereskedelmi kapcsolatokról. A miniszterek emellett megbeszélést folytattak arról is, hogy milyen lehetőségek nyílnak a további együttműködésre, figyelembe véve azt a tényt, hogy az EU-val folytatott kereskedelmi kapcsolataik tekintetében az egyes keleti partnereknek eltérőek az érdekeik.

Az elnökség és a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kereskedelem a keleti partnerségre vonatkozó politika fontos része, és kiemelte, hogy inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődésre kell törekedni. A résztvevők megállapították, hogy a kereskedelem és a piaci lehetőségek bővítése nagymértékben hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

Üdvözölték a Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával megkötött társulási szerződések végrehajtásának megkezdését, és a reformok folytatására ösztönözték az érdekelteket. Elégedetten nyugtázták, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazása óta nőtt a kereskedelmi forgalom az EU és Grúzia, illetve a Moldovai Köztársaság között, és várakozással tekintenek az Ukrajnával kötött megállapodás 2016. január 1-jétől kezdődő ideiglenes alkalmazása elé.

Az elnökség és a Bizottság úgy nyilatkoztak, hogy tiszteletben tartják a keleti partnerországok egyéni döntéseit, továbbá megerősítették, hogy készen állnak az egyes partnerekkel folytatott kereskedelmi kapcsolataik megerősítésére és differenciált módon történő továbbfejlesztésére.