A média a társadalom tükre: ha szabad és kritikus, szabadon és biztonságban élhetünk.
Mégis ma, az újságírókkal szembeni bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem nemzetközi napján számos országban egyre nagyobb mértékű megfélemlítéssel és erőszakkal szembesülnek a tudósítók.
Az újságírókkal szembeni támadások nemcsak az áldozatok ellen irányulnak, hanem a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadsága ellen is. Az Unió felszólítja az állami hatóságokat, hogy maradéktalanul tegyenek eleget az arra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeiknek, hogy e bűncselekményeket eredményesen, gyorsan és függetlenül eljárva kivizsgálják, valamint biztosítsák, hogy az ilyen erőszakos cselekményeket elkövető vagy arra felbujtó – akár állami, akár nem állami – személyeket bíróság elé állítsák.
A szappanopera jelentése: kitalált történet, melyet a szereplők kapcsolatai, vitái és mindennapos élete visz előre. Általában évekig is eltart, kisebb megszakításokkal. Célja, hogy a nézőt mindennap a tévé elé rögzítse, így igyekszik növelni a nézettséget és a bevételt.
Külföldi legnézettebb szappanoperák ( korábban és jelenleg ) , valamint főszereplőik
Magyar legnézettebb szappanoperák/sorozatok
Természetesen a nézettségi szintek az aktuális adás lejátszásának évére értendőek.
Általános cselekmény : adott egy család, akiknek a mindennapos problémái viszik előre a sorozatot. Fontos megjegyezni, hogy a bűnügyi és drámaszériás sorozatok nem tartoznak ide. Mint például nem minősül szappanoperának a Doktor House, a Családi Titkok, a Veled is megtörténhet! és társai. Ezeket a média napi sorozatnak hívja.
Ebben a hűvös, hideg évszakban meglehetősen jót tesz, ha az ember ki tud kapcsolódni és nem a saját problémáin rágódik, hanem egy másik család életébe lát bele.
2015. november 3., kedd
15.00 Találkozó Vilmos Sándor holland királlyal (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2015. november 4., szerda
Stockholm
13.00 Találkozó Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel
14.20 Közös sajtókonferencia
2015. november 8., vasárnap
Berlin
19.00 Találkozó Angela Merkel szövetségi kancellárral, majd munkavacsora
A Tanács az elmúlt hetekben számos döntést hozott a jelenlegi migrációs válságra reagálva. A migrációs áramlatok nagyságrendje világossá tette, hogy koordináltabb információcserére van szükség.
A luxemburgi elnökség ezért 2015. október 30-án úgy döntött, hogy „információcsere” üzemmódban életbe lépteti az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket. A cél a migrációs áramlatok alakulásának nyomon követése, a döntéshozatal elősegítése és a jóváhagyott intézkedések jobb végrehajtása.
Információcsere-üzemmódban az uniós tagállamok és intézmények, valamint az érintett ügynökségek egy közös internetes platformon keresztül folyamatosan megosztják egymással az érintett területeken fennálló helyzettel kapcsolatos aktuális információkat. A Bizottság és az EKSZ rendszeresen átfogó elemzést tesz közzé a megosztott információkról, hogy elősegítse a közös döntéshozatalt és a tagállamok közötti koordinált válságreagálást.
Az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedésekkel az EU gyorsabban képes meghozni a szükséges döntéseket, amikor olyan nagyobb válsághelyzettel kell megküzdenie, amely uniós politikai szintű válaszlépéseket tesz szükségessé. Az integrált válságreagálási intézkedéseket az Európai Unió Tanácsa 2013. június 25-én hagyta jóvá.
Az integrált válságreagálási intézkedések rugalmasak és skálázhatók, az adott helyzetnek megfelelő reagálást tesznek lehetővé az Unió politikai szintjén, és segítségükkel válsághelyzetben az uniós intézmények és szolgálatok folyamatosan biztosítani tudják a szükséges támogatást. Az érdekelt felek, valamint a meglévő erőforrások, struktúrák és képességek közötti szinergiák teljes körű kiaknázásán alapulnak.
Esetükben is alkalmazandó a szubszidiaritás elve, azaz az intézkedések során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket. Az integrált válságreagálási intézkedések nem lépnek az ágazati szintű hatályos intézkedések helyébe.
A migránsok soha nem látott számban érkeznek az Európai Unióba, és ez a megnövekedett beáramlás várhatóan tovább folytatódik majd. Az EU a tagállamokkal együtt számos intézkedést hoz a kihívások kezelése érdekében, valamint arra törekszik, hogy hatékony, humanitárius és biztonságos európai migrációs politikát dolgozzon ki. A migrációs áramlások kezelése közös felelősség és mind a származási, mind a tranzitországokra jelentős hatást gyakorol.
EU-Afrika együttműködés
Az EU és a harmadik országok közötti, a migráció és a menekültügy területére vonatkozó kapcsolatok általános keretét 2005 óta a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés adja meg. E megközelítésnek a legutóbb 2012 májusában naprakésszé tett változata kiegészíti az EU kül- és fejlesztési együttműködési politikáját. A megközelítés alapján több együttműködési eljárás van folyamatban az EU és az afrikai országok között, amelyek az alábbi szinteken valósulnak meg:
A migrációról szóló vallettai csúcstalálkozó része az uniós és afrikai országok összefogására irányuló törekvéseknek, melyek célja a partnerség szellemében folyó munka és a kölcsönös kihívások közös megoldása. A csúcstalálkozó célja, hogy az együttműködés érdekében már eddig is folytatott tevékenységekre, valamint az együttműködés már meglévő kereteire építsen, öt kiemelt területre összpontosítva.
A migráció kiváltó okainak kezeléseSzámos oka van annak, hogy a migránsok elhagyják országaikat; többek között a konfliktusok, a politikailag és gazdaságilag bizonytalan helyzet, az emberi jogok megsértése, illetve a szegénység elől menekülnek. A migrációs áramlás csökkentése érdekében az EU törekszik arra, hogy segítséget nyújtson a béke, a stabilitás és a gazdasági fejlődés megteremtéséhez.
2015. október 29-én háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét, amelynek célja, hogy megállapodás jöjjön létre a Tanács és az Európai Parlament között az EU 2016. évi költségvetéséről. Ennek előzménye, hogy a Parlament 2015. október 28-án olyan módosításokat fogadott el, amelyek a Tanács számára nem voltak elfogadhatóak.
A Tanács különösen aggályosnak tartja, hogy a Parlament az EU kiadásait jóval a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határok fölé kívánja emelni. A Tanács úgy véli, hogy az EU 2016. évi költségvetéséről nem lehet a korábban elfogadott kiadási határokat figyelmen kívül hagyva határozni, és tekintettel kell lenni azokra a pénzügyi nehézségekre is, amelyek a tagállamokat jelenleg sújtják. Véleménye szerint bölcs döntés lenne egyfajta pénzügyi egérutat hagyni arra az esetre, ha váratlan események és pénzügyi szükségletek merülnének fel. Ezért felkéri a Parlamentet, hogy tegyen különbséget az esetleg kívánatos és az alapvetően szükséges intézkedések között.
„A költségvetéssel kapcsolatos döntések hasonlóak azokhoz, amelyeket mindenki hoz a mindennapi életben: meghatározott pénzösszeget kell beosztani. A Tanács készen áll arra, hogy konstruktívan együttműködjön az Európai Parlamenttel annak biztosítása érdekében, hogy a helyes döntéseket hozzuk meg, amelyek Európa, annak polgárai és gazdasága érdekeit szolgálják” – mondta Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere, a Tanács elnöke.
Bizalmi kérdésA Tanács rendkívül fontosnak tartja továbbá, hogy minden uniós intézmény csökkentse alkalmazottai létszámát, hogy 2017-re el lehessen érni a 2013-hoz képest meghatározott 5%-os létszám-csökkentési célt. „Lényeges, hogy minden intézmény a 2013 decemberében tett kötelezettségvállalásának betűjével és szellemével összhangban járjon el. Ha az uniós intézmények meg kívánják őrizni az európai polgárok bizalmát, be kell tartaniuk a saját szabályaikat” – mondta Pierre Gramegna.
Teljes elkötelezettséggel a menekültügyi válság megoldása irántA Tanács a Parlamenttel egyetértve fontosnak tartja a menekültügyi válság megoldását célzó intézkedéseket, és készen áll arra, hogy rendkívüli pénzügyi erőforrásokat bocsásson rendelkezésre ezen intézkedések finanszírozásához. A migrációs válság kezelése érdekében a Tanács – a Parlamenttel együtt – az EU 2015. évi költségvetése keretében a kötelezettségvállalási előirányzatokat összesen 490,3 millió EUR-val, a kifizetési előirányzatokat pedig összesen 133,6 millió EUR-val már megnövelte. A Tanács változtatások nélkül elfogadta a migrációval kapcsolatos intézkedések tekintetében javasolt erőforrásokat, a Bizottság 2016. évre szóló költségvetési tervezetének megfelelően. Ezenkívül a Tanács készen áll megvitatni, hogy a Bizottság 2. sz. módosító indítványa alapján további támogatást biztosítsanak az EU 2016. évi költségvetéséből.
HáttérinformációkA 2016. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 153,83 milliárd EUR-ban, a kifizetések összértékét pedig 143,54 milliárd EUR-ban állapítsák meg. Ez 5,2%-os csökkenés a kötelezettségvállalások, és 1,6%-os csökkenés a kifizetések terén az 1–7. sz. költségvetés-módosítással módosított 2015. évi költségvetéshez képest.
A Tanács szeptember 4-én egyhangú szavazással elfogadott álláspontjában a kötelezettségvállások összege 153,27 milliárd EUR (-5,5%), a kifizetéseké pedig 142,12 milliárd EUR (+0,6%).
Az Európai Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 157,43 milliárd EUR-ra (-3,0%), a kifizetések teljes összegét pedig 146,46 milliárd EUR-ra (+3,7%). Ez 1,5 milliárd, illetve 1,3 milliárd EUR-val haladná meg a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokat.
Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2016 között a Tanács 4,5%-kal, a Bizottság pedig 4%-kal fogja csökkenteni a létszámtervi álláshelyek számát. A Parlament személyzetének létszáma viszont a tervek szerint ugyanebben az időszakban 0,4%-al nőni fog. A három intézmény a 2013 decemberében a költségvetési fegyelemről elfogadott intézményközi megállapodásában kötelezettséget vállalt arra, hogy alkalmazottai létszámát 2013 és 2017 között 5%-kal csökkenti.
Az egyeztetés ki fog terjedni a 2/2016. sz. módosító indítványra is, amelynek célja, hogy a legnehezebb helyzetű tagállamok megsegítésére, a menekültek áthelyezésére, valamint a migrációs, illetve a határok védelmét szolgáló alapokra szánt, a 2016-os költségvetésből nyújtandó támogatást 1,55 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalással és 1,42 milliárd EUR összegű kifizetéssel növelje. Sem a Tanács, sem a Parlament nem alakított még ki álláspontot a módosító indítvánnyal kapcsolatban.
A Tanács négy hónapra felfüggesztette 170 fehéroroszországi személy utazási tilalmát, valamint e személyek és három belarusz szervezet vagyoni eszközeinek befagyasztását. A döntés előzménye, hogy augusztus 22-én szabadon engedték az összes politikai foglyot Belaruszban, célja pedig az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javítása.
Az összes politikai fogoly szabadon engedése olyan lépés, amelyet az Európai Unió régóta elvárt. A korlátozó intézkedések nagy részének felfüggesztésével az EU erre a folyamatra reagált, számítva arra, hogy ez további olyan kedvező változásokhoz vezet, amelyek következtében javulhat a viszony az EU és Belarusz között. Az EU továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a demokrácia és az emberi jogok helyzetét Belaruszban.
A személyekkel és szervezetekkel szemben kivetett korlátozó intézkedések hatálya október 31-én járt volna le. A Tanács egyfelől meghosszabbította ezeket négy hónappal, azaz 2016. február 29-ig, másfelől felfüggesztésükről döntött 170 személy és három szervezet vonatkozásában. Négy olyan személlyel szemben továbbra is érvényben maradnak a korlátozó intézkedések, akik Belaruszban eltűnt személyek felderítetlen ügyében érintettek. A fegyverembargó szintén érvényben marad.
A Tanács emellett a legutóbbi ítélkezési gyakorlat fényében aktualizálta a személyek és szervezetek listáját.
A határozatot írásbeli eljárással fogadták el. A jogi aktusok, amelyek a személyek és szervezetek részletes adatait is tartalmazzák, az EU Hivatalos Lapjának október 30-i számában jelennek meg, és október 31-én lépnek hatályba.