Európai Unió : hírek magyarul

Az EU Tanácsának soros elnöke szerint az EU kifut az időből. Újabb uniós válságcsúcs jöhet.

A Tanács 2016. január 16-án feloldott minden olyan uniós gazdasági és pénzügyi szankciót, amelyet a nukleáris programmal összefüggésben vezettek be Iránnal szemben. Erre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ugyanaznap elvégzett ellenőrzést követően került sor, amely megerősítette, hogy Irán végrehajtotta az átfogó közös cselekvési tervben szereplő, nukleáris vonatkozású intézkedéseket.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2015. július 14-én átfogó közös cselekvési tervet hagyott jóvá az iráni nukleáris program teljes mértékben békés jellegének biztosítására. Ebben rendelkeztek egy sor olyan intézkedésről is, melyek végrehajtása az Irán nukleáris programjához fűződő összes ENSZ BT-szankció, valamint az uniós és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók általános visszavonását eredményezi.

A Tanács 2015. október 18-án elfogadta azokat a jogi aktusokat, melyek értelmében ezen szankciókat fel kell oldani, miután a NAÜ megerősítette, hogy Irán végrehajtotta a közös cselekvési tervben foglalt kötelezettségeit.

Egyes szankciókat az EU már korábban felfüggesztett, miután az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ideiglenes megállapodásra jutott Iránnal. A 2013. november 24-i közös cselekvési tervben határozták meg azt a megközelítést, amelynek révén tartós és átfogó megoldás születhet az iráni nukleáris kérdésre. Az iráni nukleáris porgrammal kapcsolatban kivetett valamennyi uniós gazdasági és pénzügyi szankció megszüntetése a szankciók említett, korlátozott felfüggesztésének helyébe lép.

Az Európai Tanács a decemberi ülésén megvitatta az összes jelentős válságot, amellyel Európa 2015-ben szembesült. Legyen szó akár a migrációs és menekültügyi válságról, akár a GMU reformjáról vagy a brexitről, minden megbeszélés során tettünk előrelépést, de bizonyosan nem elegendőt. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a 2016-os év is e kihívások árnyékában fog telni. Közösségünk nagy erőpróbán megy keresztül. A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy ez minden lehetséges fronton egyidejűleg zajlik. Hadd mondjam el a mai napon hangosan és egyértelműen: nem nyugszom addig, amíg megoldást nem találunk mindezen kihívásokra. Az erőnk az egységünkben rejlik. Ezért 2016-ban is az európai egység fenntartása marad a fő célom.

Tisztelt Képviselők, engedjék meg, hogy a migrációs és menekültügyi válság kérdésével kezdjem, amely egzisztenciális kihívást jelent az EU számára. Amint arra Önök is emlékeznek, hónapok óta, sőt, valójában a migrációs válság kezdete óta hangsúlyozom, hogy a határok védelmének nincs igazán jó alternatívája. Ez minden hatékony migrációs politika elengedhetetlen feltétele.

Az Európai Tanács decemberi ülését követően kissé optimistábbak lehetünk. A vezetők megbeszéléseinek az állt a középpontjában, hogy miként és milyen eszközökkel lehetne megerősíteni a külső határok ellenőrzését. Minden vezető tudatában vannak annak, hogy a schengeni térség védelme nehéz döntéseket tesz szükségessé. Ezzel összefüggésben megállapodtunk arról, hogy haladéktalanul megvizsgáljuk az Unió külső határainak megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot és ennek keretében az európai határőrséggel kapcsolatos elképzelést is. Ez a holland elnökség egyik prioritása, és júniusra politikai megállapodásra kellene jutnunk a Tanácsban.

Az, hogy Görögország már decemberben beleegyezett a Frontex gyorsreagálású határvédelmi csapatának telepítésébe, azt jelenti, hogy a külső határok őrzése tekintetében megtettük az első lépéseket a megfelelő irányba.

A politikai előrelépés ellenére el kell ismernem, hogy sok területen egyértelműen hiányosak az eredmények, az uniós tranzitzónáktól és a leginkább érintett tagállamokban történő biztonsági ellenőrzésektől kezdve a más tagállamokba történő áthelyezésekig és a visszaküldésig. Noha ígéretes, még nem hozta meg a gyümölcseit az a cselekvési terv, amelyről Törökországgal állapodtunk meg.

Osztom Mark Rutte miniszterelnök álláspontját, miszerint legfeljebb két hónap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kezünkbe vegyük a helyzet feletti ellenőrzést. A karácsonyi időszak statisztikája nem túl biztató, hiszen a Frontex adatai szerint több mint 2 000 személy érkezett naponta az Európai Unió területére. Az Európai Tanács márciusi ülése lesz az utolsó alkalom arra, hogy lássuk, működik-e a stratégiánk. Ha nem, súlyos következményekkel kell szembenéznünk, például a schengeni rendszer összeomlásával. Egy ilyen alternatíva a stratégiánkkal szemben semmiképpen sem kívánatos, ezért arra kérem a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a megállapodásainkat.

Tisztelt Képviselők, engedjék meg, hogy rátérjek az Egyesült Királyság kérdésére. A vezetők decemberben érdemi és építő jellegű megbeszélést folytattak az Egyesült Királysággal kapcsolatos kérdésről. David Cameron miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, különösen a szociális juttatásokat és a szabad mozgást illetően. Elmondta, hogy miért gondolkodik egy négy éven alapuló modellben és újólag hangsúlyozta, hogy kész alternatív megoldásokat is elfogadni, feltéve, hogy azokkal is megvalósíthatók ugyanazok a célkitűzések. Az uniós vezetők hangot adtak a konkrét szempontokkal kapcsolatos aggályaiknak, ugyanakkor jelezték, hogy hajlandók a kompromisszumra. E pozitív hangvételű vita nyomán megállapodtunk arról, hogy közösen keresünk megoldást a David Cameron miniszterelnök által felvetett mind a négy kérdésre, nevezetesen az euróövezettel való kapcsolatok, a szuverenitás, a versenyképesség, valamint a szociális juttatások és a szabad mozgás kérdésére. Kemény munka folyik mind a négy területet illetően, és most is, miközben én ezt a beszámolót tartom, kollégáim a Bizottsággal együtt azon fáradoznak, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz. Még az Európai Tanács februári ülése előtt konkrét javaslatot fogok benyújtani az uniós vezetőknek az Egyesült Királysággal való egyezségre vonatkozóan. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy e tárgyalások kezdetétől fogva nagyon egyértelmű voltam: nem képezhetik kompromisszum tárgyát az olyan alapvető értékek, mint a megkülönböztetésmentesség és a szabad mozgás. Ugyanakkor minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy olyan megoldást találjunk, amely a brit fél számára is megfelelő. Jelen pillanatban a népszavazás eredménye kiszámíthatatlanabb, mint valaha. Az idő pedig rendkívüli jelentőséggel bír. Ezért minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy februárban sikerüljön egyezségre jutnunk. Nem lesz könnyű, de nem lehetetlen.

Tisztelt Képviselők, az Európai Tanács emellett megbeszélést tartott a terrorizmus elleni küzdelemről, a párizsi tragédia fényében. Az ott elkövetett vérlázító cselekmények csak megerősítették Európa eltökéltségét a terrorizmus elleni küzdelem iránt. A vezetők megállapodtak szakpolitikáink operatívvá tételéről, köztük a külföldi harcosokkal kapcsolatos információk szisztematikus megosztásáról a schengeni és az Europollal kapcsolatos együttműködés keretében, valamint a tagállamok hatóságai között. Célszerű, hogy a biztonsági szolgálatok együttes fenyegetettség-elemzéseket végezzenek, ha ezzel jövőbeli merényleteket lehet megakadályozni. Az Europol arról számolt be, hogy már eddig is jelentősen növekedett az új terrorizmusellenes központján keresztül a külföldi harcosokkal kapcsolatban folytatott információcsere mértéke, és hogy ahhoz csaknem minden tagállam hozzájárult adatokkal. Éberség és valódi együttműködés nélkül nem tudjuk legyőzni ezt a veszélyt és az újabb támadások valószínűsége nagyon magas marad. Sürgetek minden államot, hogy teljes mértékben működjenek együtt.

Az Európai Tanács alkalmat szolgáltatott a vezetők számára az energiaunió kialakításával kapcsolatos helyzet értékelésére. Jelentős előrelépés történt a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjében a gáz- és villamosenergia-piacokon, beleértve Európának azon részeit is, amelyek eddig el voltak szigetelve. Ez volt az egyik fő célom akkor, amikor Lengyelország miniszterelnökeként javasoltam az energiaunió koncepcióját.

Örömmel látom, hogy egyértelmű előrelépés történt, de még többre van szükség. Az Európai Tanács kérte az összes vonatkozó jogszabály előterjesztését, beleértve a gázpiac átláthatóságának megerősítésére vonatkozó jogszabályt is. Az energiaunió kapcsán a vezetők véleménycserét tartottak az Északi Áramlat II. elnevezésű projektről – néhányan közülük igen kritikus hangnemet ütöttek meg –, majd pedig megvitattuk azokat a feltételeket, amelyeknek az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos legfontosabb projektek esetében teljesülniük kell. Ismételten hangsúlyoztuk, hogy minden új infrastruktúrának teljes mértékben összhangban kell állnia az energiaunió célkitűzéseivel. Nem is szólva arról a nyilvánvaló kötelezettségről, hogy valamennyi projektnek meg kell felelnie az összes uniós jogszabálynak, beleértve a harmadik energiaügyi csomagot is. Mindezek teljesülése egyértelmű feltétele annak, hogy egy projekt az uniós intézmények vagy a tagállamok támogatásában részesüljön, legyen szó politikai, jogi vagy pénzügyi támogatásról. A labda most az Európai Bizottság térfelén van. De az Európai Tanács politikai üzenete egyértelmű, és az Európai Parlament által kifejezett állásponttal hasonló irányba mutat.

A vezetők méltatták François Hollande elnököt és gratuláltak neki a COP 21 konferencia sikeres megrendezéséért, valamint az első jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-változási megállapodás létrejöttéért. Felkértük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mindenre kiterjedően mérje fel, hogy a párizsi megállapodás milyen következményekkel jár saját energia- és éghajlatváltozási politikánkra nézve.

Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, az Európai Tanács foglalkozott a gazdasági kihívásokkal.  A vezetők megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy az öt elnök által készített jelentés alapján folytatják a GMU kiteljesítését célzó munkát. Még ha Európa számára jelenleg óriási megterhelést is okoz a migrációs válság, akkor sem halogathatjuk jobb időkre a GMU tekintetében szükséges reformok bevezetését. A minisztereket ebben a szellemben felkértük arra, hogy gyorsítsák fel munkájukat számos területen, ideértve a bankuniót is.

Az Európai Tanács hangsúlyozta azt is, hogy fontos az egységes piac elmélyítése a kulcsfontosságú területeken. A digitális egységes piac megvalósítása és a tőkepiaci unió kiépítése a legfontosabb prioritásunk.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az Európa jövőjével kapcsolatos pánikkeltés. Sem a naivitás, sem pedig a túlzott pesszimizmus nem vezet azokhoz az eredményekhez, amelyekre Európának szüksége van. Európai polgárként reálisnak kell lennünk, ugyanakkor hinnünk kell értékeinkben és meggyőződésünkben. Arnold Toynbee híres gondolata jut eszembe, miszerint a civilizációkkal a saját öngyilkosságuk végez, sosem gyilkosság áldozatai. Európa erősebb, mint azt néhányan hiszik, és még mindig kellő erővel és közfelhatalmazással rendelkezünk ahhoz, hogy megtegyük a szükséges lépéseket. Köszönöm figyelmüket.

Ha nem sikerül a következő 6-8 hétben látványosan csökkenteni az Európába érkező menedékkérők számát, el kell gondolkozni egy pótterven – jelentette ki szerdán az Európai Parlamentben Mark Rutte, az EU soros elnökségét adó Hollandia kormányfője. A Bizottság úgy reformálná meg a dublini rendszert, hogy eltörölné azt a szabályt, ami lehetővé teszi a menedékkérők visszaküldését az érkezés szerinti tagállamba.

A lengyel miniszterelnök másik végén fogta meg a kormányáról szóló európai parlamenti vitát, mint korábban Orbán Viktor: előzékeny volt és udvarias, amivel meglepte a hallgatóságát.

Az Európai Unió (EU) és az Örmény Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2016. január 18-án, hétfőn tartotta tizenötödik ülését. Az Együttműködési Tanácsban az EU képviseletét egyrészt Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere látta el az Európai Unió delegációjának vezetőjeként az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini nevében, másrészt pedig Johannes HAHN, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos. Az örmény delegációt Edward NALBANDIAN, az Örmény Köztársaság külügyminisztere vezette, aki idén az Együttműködési Tanács elnöki tisztét is betöltötte. 

Az Európai Unió és Örményország újból megerősítették, hogy mindketten elkötelezettek az együttműködés erősítése és elmélyítése mellett minden lehetséges területen, amennyiben ez összhangban áll Örményországnak az Eurázsiai Gazdasági Unióban való tagságából eredő új nemzetközi kötelezettségeivel.

Mindkét fél üdvözölte a tárgyalások megindítását, és további politikai iránymutatással szolgáltak, hogy előmozdítsák egy az EU és Örményország közötti jövőbeli megállapodás létrehozását, amely a jelenlegi, már elavult partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépne, és a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség tágabb keretében újraértelmezné a két fél közötti kapcsolatokat.

Az EU és Örményország áttekintette az elmúlt év során a keleti partnerséggel összefüggésben elvégzett tevékenységeket és megtartott üléseket, és hangsúlyozták, hogy ha a 2015-ben Rigában megrendezett keleti partnerségi csúcstalálkozó sikerét kamatoztatni kívánják, ahhoz eredményes közös fellépésre van szükség. Kitértek a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásához kapcsolódó kérdésekre, és egyetértettek abban, hogy az EU és Örményország közötti új megállapodás megkötését követően naprakész partnerségi prioritásokat kell meghatározni.  

Az Együttműködési Tanács áttekintette az Örményországban nemrég bevezetett politikai, gazdasági és szociális reformokat. Az EU nyugtázta a reformok végrehajtásában elért eredményeket, illetve azt, hogy Örményország továbbra is elkötelezetten folytatja e pozitív irányba mutató tevékenységét, ugyanakkor arra buzdította Örményországot, hogy gyorsítsa fel a reformok ütemét bizonyos területeken, nevezetesen a demokrácia és a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint az alkotmányos és igazságügyi reform terén. Az EU külön kiemelte, hogy a választási rendszert meg kell reformálni, az új alkotmányt megfelelően végre kell hajtani és biztosítani kell a média szabadságát; ezenfelül felhívta a figyelmet a civil társadalom fontos szerepére. 

Az EU megerősítette, hogy változatlanul támogatja Örményország reformtörekvéseit, többek között a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodás végrehajtását, továbbá arra ösztönözte Örményországot, hogy a lehető leghatékonyabban használja fel az EU ilyen irányú segítségnyújtását. Az EU a 2014 és 2017 közötti időszakban 140–170 millió eurót szán erre a célra, amelyet elsősorban a magánszektoron belüli fejlesztésekre, valamint a közigazgatás és az igazságügy reformjára kell fordítani. 

Az Együttműködési Tanács üdvözölte a mobilitási partnerség végrehajtásában elért jó eredményeket. Az EU ismételten leszögezte elkötelezettségét a polgárok biztonságos és jól irányított környezetben történő mobilitásának előmozdítása mellett, amely a keleti partnerség egyik alapcélkitűzése, továbbá elismerte, hogy Örményország nagy jelentőséget tulajdonít polgárai mobilitásának. Mindemellett a két fél üdvözölte, hogy az Együttműködési Tanács előző ülése óta összességében kedvezően halad a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodás végrehajtása. 

Az Együttműködési Tanács közös érdekű regionális szintű kérdésekkel, többek között a Hegyi-Karabahot érintő konfliktus rendezésének kilátásaival is foglalkozott. Ez utóbbi kérdést illetően az EU ismét megerősítette, hogy a status quo fenntarthatatlan, és hogy a konfliktus békés rendezése továbbra is kiemelt cél az EU számára. Az Örményország és Azerbajdzsán közötti demarkációs vonal, illetve a nemzetközi határ mentén rendkívül aggasztó a biztonsági helyzet. Az EU ismét felszólította az érintett feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és nagyobb elkötelezettséggel vegyenek részt az EBESZ által vezetett tárgyalásokon. Az EU továbbá ismét támogatásáról biztosította az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek közvetítésével zajló, a konfliktus rendezésére irányuló tárgyalásokat. Szorgalmazta az Örményország és Azerbajdzsán közötti párbeszéd folytatását – többek között elnöki szinten is –, és üdvözölte a társelnökök kezdeményezését vizsgáló, 2015. december 19-én Svájcban megrendezett csúcstalálkozót, amely fontos alkalmat teremtett a jövőbeli intézkedések irányával kapcsolatos egyeztetésre. Az EU mindemellett ismételten hangsúlyozta, hogy amennyiben békemegállapodás születik, kész támogatást nyújtani a békeépítő tevékenységekhez, valamint a konfliktus által érintett területek újjáépítéséhez és rehabilitációjához. 

DHL Express (Italy) és DHL Global Forwarding (Italy)
Verseny
In the field of competition law, the leniency programmes of the EU and of the Member States coexist autonomously

Nem ért egyet az országa ellen indult jogállamisági eljárással, és a Velencei Bizottság majdani ajánlásainak a végrehajtását sem ígérte meg, de áll az európai intézményekkel folytatandó párbeszéd elébe Beata Szydlo, lengyel kormányfő, aki négyszer kért és kapott szót a lengyelországi helyzetről kedden rendezett európai parlamenti vitán, amely néhány kisebb epizódtól eltekintve higgadt légkörben zajlott.

Saját magukkal szúrnak ki a taxisok, mondta az online gazdasággal foglalkozó EP-képviselő. Az elavult foglalkoztatási szabályokon kellene inkább változtatni.

1.       A Tanácsot mély aggodalommal tölti el, hogy a folytatódó erőszakhullám az elmúlt hónapokban komoly emberáldozatot követelt Izraelben és a palesztin területen. Az EU határozottan és minden körülmények között elítéli a – gyermekek halálát is okozó – terrorista támadásokat és erőszakos cselekményeket, akárki kövesse is el azokat. Az EU felszólítja a politikai vezetőket arra, hogy működjenek együtt és látható intézkedésekkel járuljanak hozzá a feszültség csillapításához és kiváltó okainak kezeléséhez. Az EU emlékeztet a szent helyek kiemelt jelentőségére, és a korábbi megállapodásokkal összhangban, valamint Jordánia különleges szerepének tiszteletben tartása mellett a Templomhegy/Haram al-Sharif tekintetében 1967 óta érvényben lévő status quo fenntartására szólít fel.

2.       Az EU minden felet arra sürget, hogy tartózkodjon valamennyi olyan cselekménytől, amely felbujtással vagy provokációval tovább rontaná a helyzetet, és a feleket felszólítja arra, hogy ítéljék el a bekövetkező támadásokat, és erőszak alkalmazása során szigorúan tartsák magukat a szükségesség és az arányosság elvéhez. Mindkét fél számára elismerését fejezi ki azért, hogy ebben a rendkívüli kihívások elé állító helyzetben sikerült fenntartani a biztonság terén folytatott koordinációt. Az EU üdvözli a Dúma faluban elkövetett támadás kivizsgálása terén elért eredményeket, és felszólítja Izraelt arra, hogy vonjon felelősségre minden olyan telepest, aki erőszakot követ el. Az EU felszólítja továbbá mindkét felet, hogy közösen és eltökélten lépjen fel a felbujtással és a gyűlöletbeszéddel szemben, például azáltal, hogy a korábbi kötelezettségvállalásaikkal összhangban kialakítanak egy mechanizmust a felbujtással kapcsolatos konzultációkra.

3.       Az EU meg van győződve arról, hogy a politikai távlatok újbóli kialakítása és a párbeszéd újrafelvétele állíthatja csak meg az erőszakot. A biztonsági intézkedések önmagukban nem elegendők az erőszakhullám megfékezéséhez. A konfliktus kiváltó okait kell kezelni. Az EU ismételten megerősíti, hogy támogatja a kvartett az iránti felhívását, hogy a bizalom helyreállítása és visszaszerzése érdekében olyan jelentős átalakító intézkedéseket kell hozni, amelyek összhangban vannak a korábbi megállapodások keretében tervezett átmenettel. Az EU arra ösztönzi mindkét felet, hogy az említett intézkedéseket lehetőség szerint minél előbb hajtsa végre. A megszállt palesztin területtel – és különösen a C. területtel – kapcsolatos izraeli politika gyökeres megváltoztatása jelentősen megnöveli majd a gazdasági lehetőségeket, növeli a palesztin intézmények szerepvállalását, továbbá mind az izraeliek, mind pedig a palesztinok esetében fokozza a stabilitást és a biztonságot.

4.       Az EU egységesen elkötelezett egy olyan – a 2014. júliusi tanácsi következtetésekben meghatározott paramétereken alapuló – kétállami megoldás megvalósítása iránt, amely kielégíti az izraeli és a palesztin biztonsági szükségleteket, valamint a palesztin államiságra és szuverenitásra irányuló törekvéseket, véget vet az 1967-ben kezdődött megszállásnak, továbbá a konfliktus lezárása érdekében rendezi az állandó jogállással kapcsolatos kérdéseket. Az EU határozottan ellenez minden olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a kétállami megoldás életképességét, és mindkét felet arra ösztönzi, hogy a bizalom helyreállítása és az érdemi tárgyalásokhoz való visszatalálás érdekében politikájukkal és intézkedéseikkel bizonyítsák, hogy valóban elkötelezettek a kétállami megoldás mellett. Az EU továbbra is szoros figyelemmel kíséri majd a helyszíni fejleményeket és azok tágabb következményeit, és fontolóra vesz majd további lépéseket a kétállami megoldás életképességének megőrzése érdekében, amelyet az újabb és újabb helyszíni események folyamatosan aláásnak.

5.       A követeléseknek véget vető, igazságos és tartós béke biztosítása közös és fokozott nemzetközi erőfeszítést kíván. Az EU, többek között a különleges képviselőjének tevékenysége révén valamennyi érdekelt féllel – így többek között a kvartettel, különösen az USA-val, a régióbeli partnerekkel és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsával – tevékenyen munkálkodni fog a békefolyamatra irányuló megújított multilaterális megközelítés kidolgozásán. A párbeszéd és az együttműködés szellemét felidézve, amely meghatározta a 25 évvel ezelőtti madridi konferenciát, akár egy nemzetközi támogató csoport létrehozása, akár egy újabb nemzetközi konferencia hozzájárulhat e cél megvalósításához. Az EU emlékeztet arra, hogy a régióbeli partnerekkel hajlandó fokozottan együttműködni az arab békekezdeményezés alapján, amely egyrészt kulcsfontosságú elemeket nyújt az arab–izraeli békekonfliktus rendezéséhez, másrészt lehetőséget ad a regionális biztonsági keretek kialakításához.

6.       Az EU emlékeztet arra, hogy a régió békéjének és biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az államok és a nem állami szereplők tiszteletben tartsák a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi normákat, és elszámoltathatók legyenek. Az EU felszólít a gyermekek védelmére, ideértve a biztonságos és védett iskolai környezetben való oktatáshoz való jognak a biztosítását is. A Tanács kiemeli annak fontosságát, hogy a civil társadalom akadálytalanul végezhesse munkáját mind Izraelben, mind a megszállt palesztin területeken, és aggodalommal tekint az ezzel kapcsolatos közelmúltbeli fejleményekre.

7.       Emlékeztetve arra, hogy a telepek létrehozása a nemzetközi jog értelmében jogellenes, akadályozza a békét és a kétállamos megoldás lehetetlenné válásával fenyeget, az EU ismételten leszögezi, hogy határozottan elutasítja Izrael telepítési politikáját és e téren végzett tevékenységét, úgymint az 1967-es határokon túli biztonsági kerítés megépítését az – uniós finanszírozású projekteket is érintő – házrombolásokat és -foglalásokat, a kitelepítéseket, az erőszakos áttelepítéseket többek között a beduinok esetében, az illegális telepeket, valamint a forgalmi és belépési korlátozásokat. Az EU arra sürgeti Izraelt, hogy korábbi kötelezettségeivel összhangban teljes mértékben szüntesse be a telepépítést, és bontsa le a 2001 márciusa óta kialakított előretolt létesítményeket. A Kelet-Jeruzsálemben folytatott telepépítés komoly mértékben veszélyezteti annak a lehetőségét, hogy Jeruzsálem a jövőben mindkét állam fővárosaként működjön.

8.      Az EU és tagállamai elkötelezettek a hatályos uniós jogszabályok és a telepekről származó termékekre alkalmazandó kétoldalú megállapodások folytatólagos, teljes körű és tényleges végrehajtása mellett. Az EU vállalja annak biztosítását, hogy a nemzetközi joggal összhangban az Izrael Állam és az EU között létrejövő valamennyi megállapodásban egyértelműen és kifejezetten szerepeljen, hogy az nem alkalmazható az Izrael által 1967-ben elfoglalt területekre. Ez nem jelent Izrael elleni bojkottot, amelyet az EU határozottan ellenez.

9.       Az EU arra ösztönzi az összes palesztin frakciót, hogy jóhiszeműen vegyenek részt a megbékélési folyamatban, amely a kétállami megoldás megvalósulásának fontos eleme.  Az EU továbbra is támogatni fogja a palesztin államiságra irányuló törekvéseket. Rendkívül fontos, hogy ne legyenek hiábavalók a múltban elért kedvező eredmények, a palesztin intézményeknek pedig tovább kell erősödniük, valamint átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá és demokratikusabbá kell válniuk. Az EU felszólítja a kormányt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy minden palesztin lakos hiteles és demokratikus választásokon vehessen részt. Egy életképes és szuverén palesztin állam létrehozásához elengedhetetlenek a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására épülő erős, inkluzív és demokratikus intézmények. Az EU ezért minden palesztin frakciót arra szólít fel, hogy jussanak közös nevezőre, és működjenek együtt a palesztin lakosság igényeinek kielégítésén.

10.     Az EU felszólítja a feleket, hogy haladéktalanul tegyenek olyan lépéseket – beleértve a blokád feloldását és a határátkelőhelyek teljes körű megnyitását –, amelyek gyökeres változást idéznek elő a Gázai övezet politikai, biztonsági és gazdasági helyzetében, egyúttal figyelembe véve Izrael jogos biztonsági igényeit. A militáns csoportok által a közelmúltban végrehajtott rakétatámadás elfogadhatatlan, és ismételten rámutat az eszkalálódás veszélyére. Minden érintettnek el kell köteleződnie az erőszakmentesség és a béke mellett. Az EU arra ösztönzi a palesztin feleket, hogy átfogó nemzeti prioritásként kezeljék a Gázai övezet újjáépítését, különösen az egészségügy, az energiaellátás és a vízhez való hozzáférés tekintetében. A Palesztin Hatóságnak teljes körűen folytatnia kell kormányzati tevékenységeit a Gázai övezetben, mivel az a jövőbeli palesztin állam szerves részét fogja képezni. Az EU üdvözli az Izrael által a Gázai övezettel szembeni bizonyos korlátozások enyhítésére tett lépéseket. Ugyanakkor az újjáépítési erőfeszítések lehetővé tétele és az alapvető szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében szükség van a személyek, a szolgáltatások és – különösen a „kettős felhasználású termékként” megjelölt – áruk szabad mozgásával szembeni korlátozások feloldására. Az EU felszólítja a feleket, az állami és a nem állami szereplőket, hogy a nemzeti, a helyi és a nemzetközi humanitárius szervezetek – többek között az uniós szervek és tagállamok – részére a nemzetközi humanitárius jogban előírtaknak megfelelően garantálják a humanitárius segítség akadálytalan eljuttatását a Gázai övezetbe. Az EU továbbra is készen áll, hogy párbeszédet folytasson a felekkel és a releváns érintettekkel a helyzet rendezése érdekében, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul teljesítse az ígéreteit.

11.     Az EU ismételten felajánlja, hogy végleges békemegállapodás megkötése esetén mindkét félnek politikai, gazdasági és biztonsági támogatást, valamint a Európai Unióval való, mindkét fél számára jelentős előnyökkel járó különleges kiemelt partnerséget biztosít. Az EU hangsúlyozza, hogy az Unió, valamint az izraeli és a palesztin partnerek közötti kapcsolatok jövőbeli alakulása attól is függ majd, hogy milyen mértékben működnek közre a kétállami megoldáson alapuló tartós béke megteremtésében.

Toshiba kontra Bizottság
Verseny
The General Court upholds the fines of €131 million imposed on Toshiba and Mitsubishi Electric for their participation in the cartel on the market for gas insulated switchgear

Az Unió kilenc tagállama egy gondolatébresztőnek szánt dokumentumban az EU kommunikációs erőfeszítéseinek megsokszorozását és láthatóságának növelését sürgeti Ukrajnában, amelynek vezetésénél egy európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kinevezését szorgalmazza a reformok felgyorsítása érdekében.

Európai forgatókönyv kidolgozását sürgette hétfőn Brüsszelben a magyar külügyminiszter arra az eshetőségre, ha Görögország nem lesz képes eleget tenni schengeni kötelezettségeinek. A kormány a szíriai és az iraki helyzet további romlására és menekültek újabb tömegeire számít, ezért az észak-görög határon alakíttatna ki egy új schengeni védelmi vonalat.

1.       Az EU teljes mértékben támogatja a 2015. december 17-én aláírt líbiai politikai megállapodást. Üdvözli az elnöki tanács megalakulását, amelynek élén Fajez-al-Szaraj áll. Az EU emlékeztet a 2015. december 13-i római közleményre, amelyet a Biztonsági Tanács a 2015. december 23-án egyhangúlag elfogadott 2259. sz. határozatával hagyott jóvá. Az EU és tagállamai a nemzeti egységkormányt fogják támogatni mint Líbia kizárólagos törvényes kormányát, és sürgetnek minden líbiai intézményt, a pénzügyi és gazdasági intézményeket is beleértve, hogy fogadják el a nemzeti egységkormány fennhatóságát. Az EU emlékeztet arra, hogy az ENSZ BT 2259. sz. határozata felszólítja az ENSZ minden tagállamát arra, hogy szakítsa meg az olyan párhuzamos intézmények támogatását és a velük való kapcsolatokat, amelyek magukat a törvényes kormánynak tekintik, de nem azonosak a megállapodásban ilyenként meghatározott kormánnyal.

2.       Az EU kiemeli a politikai folyamatban való líbiai szerepvállalást és a további inkluzivitás fontosságát, amelynek többek között a nők, a civil társadalom, valamint a politikai és a helyi szereplők részvételével kell megvalósulnia. Az EU erőteljesen ösztönzi az összes líbiai felet, hogy éljen e lehetőséggel és hagyja jóvá a megállapodást, valamint vegyen részt a folyamatban. A politikai megállapodás végrehajtásának akadályozóit felelősségre kell vonni.

3.       Az EU elismerését fejezi ki az ENSZ líbiai támogató missziója (UNSMIL) és az ENSZ-főtitkár különleges képviselője által végzett munkáért, és ismételten teljes körű támogatásáról biztosítja őket.

4.       Az EU a 2011-es alkotmányos nyilatkozat módosításának mielőbbi elfogadására szólít fel, valamint sürgeti az elnöki tanácsot, hogy alakítsa meg a nemzeti egységkormányt, amelyet a líbiai politikai megállapodásban előírtaknak megfelelően a képviselőháznak jóvá kell hagynia. Az EU üdvözli azt a döntést, miszerint ideiglenes biztonsági bizottságot hoznak létre, melynek célja, hogy segítse a líbiai politikai megállapodásban körvonalazott biztonsági intézkedések végrehajtását; az EU minden líbiai szereplőt felszólít, hogy támogassa e bizottságot, és működjön együtt vele. Hangsúlyozza emellett a tripoli biztonsági intézkedések mielőbbi véglegesítésének fontosságát.

5.       Az EU határozottan elítéli a közelmúltban Zlitenben és a líbiai olajlétesítmények ellen elkövetett terrorista támadásokat, továbbá az ország stabilizációs folyamatának megzavarására irányuló minden kísérletet. Ezek a támadások, valamint a Dáis és az egyéb szélsőséges csoportok növekvő jelenléte egyre sürgetőbbé teszik a líbiai politikai megállapodás végrehajtását és mindenekelőtt a nemzeti egységkormány megalakítását, mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Líbia a béke, a stabilitás és a jólét felé vezető útra lépjen, továbbá hogy az ország egységét megőrizve hatékonyan fel lehessen venni a küzdelmet a Líbiát érintő fenyegetések és kihívások – többek között a terrorizmus és az emberkereskedelem – ellen. Az EU kész támogatni Líbiát az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben.

6.       Az EU és tagállamai újólag hangsúlyozzák, hogy teljes mértékben elkötelezettek aziránt, hogy támogassák Líbiát és segítsék a megállapodás maradéktalan végrehajtását, szorosan együttműködve a nemzeti egységkormánnyal, amint megalakul.  Az EU számos különböző területen felhasználható azonnali és jelentős – 100 millió eurós – támogatási csomagot tud felajánlani.  Az egyes intézkedések végrehajtását és fontossági sorrend szerinti ütemezését a líbiai hatóságokkal szoros együttműködésben kell meghatározni a főképviselő és az elnöki tanács 2016. január 8-i találkozóján elhangzottaknak megfelelően. Az EU bizonyos elvek mentén továbbra is gondoskodik támogatásról humanitárius szervezeteken keresztül, valamint közvetlenül is nyújt rövid távú segítséget a rászoruló líbiai lakosság számára, amit megkönnyítene, ha a helyszínen jobbak lennének a biztonsági körülmények.  Az EU továbbá kész fontolóra venni, hogy kérés esetén a líbiai hatóságok részére – elsősorban képzés és tanácsadás formájában – támogatást nyújtson a biztonsági ágazat reformja területén.

7.       Az EU felszólítja az összes líbiai felet, hogy a szükséget szenvedő polgári lakosság megsegítésének és védelmének elősegítése érdekében biztosítsa a humanitárius segítség akadálymentes eljuttatását és a humanitárius dolgozók biztonságát. Az EU az egyre romló humanitárius helyzet javítására irányuló további erőfeszítéseket sürget. Az EU ezzel összefüggésben üdvözli az ENSZ humanitárius segítségnyújtási tervét.

2016. január 18., hétfő
10.00 Találkozó Andrzej Duda lengyel elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtószoba ±11.20)
15.00 Találkozó Bert Koenders holland külügyminiszterrel

2016. január 19., kedd
Strasbourg
15.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2015. december 17–18-i üléséről

2016. január 21., csütörtök
11.00 Találkozó Tammam Szalám libanoni miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. január 22., péntek
20.00 Részvétel az Európai Unió Tanácsa holland elnökségének kezdete alkalmából rendezett koncerten (Bozar)

1.       ÜDVÖZLI a riasztási mechanizmus keretében készült ötödik bizottsági jelentést, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja lesz a 2016. évi európai szemeszterben;

2.       SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság horizontális elemzésével, amely a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az EU-ban és az euróövezetben való korrekciójáról szól; ÜDVÖZLI a tagállamok által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépéseket, amivel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euróövezeten belül; MEGJEGYZI, hogy a mérsékelt ütemű élénkülés és az alacsony infláció továbbra is nehezíti az egyensúlyhiányok csökkentését és hatással van a makrogazdasági kockázatokra; HANGSÚLYOZZA, hogy még mindig jelentős feladatok előtt állunk, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok kezeléséhez, különös tekintettel az eladósodottság és a munkanélküliség magas szintjére, valamint a potenciális növekedés és a termelékenység növekedése terén észlelhető romló tendenciára. Ugyanakkor egyes tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között jelentős megtakarítási és befektetési egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni; MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletpozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek; összességében EGYETÉRT abban, hogy további határozott reformintézkedésekre van szükség a beruházások előmozdításához és a növekedési potenciál felszabadításához; 

3.       TUDOMÁSUL VESZI, hogy a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben szereplő, a Bizottság által ismertetett alapvető gazdasági átvilágítás szerint 18 olyan tagállam van, amelyek esetében további, részletes vizsgálatokból álló elemzést kell végezni az egyensúlyhiány fennállásának vagy tartós fennállásának, illetve jellegének megállapítása céljából; ELISMERI, hogy tovább kell elemezni az azon 16 tagállamban a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket, amelyekben az elmúlt évben egyensúlyhiányt állapítottak meg, annak értékelése céljából, hogy az egyensúlyhiány mérséklődik, tartósan fennáll vagy súlyosbodik-e, figyelembe véve az egyensúlyhiány megszüntetése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, beleértve az európai szemeszter keretében korábban javasolt intézkedéseket is; TUDOMÁSUL VESZI, hogy két további tagállamban a Bizottság részletesebben meg fogja vizsgálni az esetleges problémákat;

4.      bár a kiigazítási programokban részt vevő országokat a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban nem értékelik, mivel azok a program szerinti megerősített felügyelet hatálya alá tartoznak, HANGSÚLYOZZA, hogy ezen országoknak a kiigazítási programjuk részeként meg kell őrizniük a megállapított egyensúlyhiány korrigálására irányuló reformok segítségével elért eredményeket; HELYESLI a Bizottság azon szándékát, hogy felmérje Ciprus helyzetét azt követően, hogy 2016 márciusában várhatóan lezárul a jelenlegi pénzügyi támogatási program, és az ország visszakerül a szokásos felügyeleti keret hatálya alá; ÚGY VÉLI, hogy ugyanezt az eljárást kellene majd követni a pénzügyi támogatási programba bevont többi ország esetében is, amint programjuk sikeresen lezárult;

5.       ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy februárban közzétegye azokat a részletes vizsgálatokat, amelyek az országjelentésekben találhatók több más, az európai szemeszterhez kapcsolódó strukturális kérdésre vonatkozó további bizottsági elemzéssel együtt; KIEMELI, hogy a kulcsfontosságú feladatok megoldására kell koncentrálni, különösen a nagyfokú eladósodottságra, az alacsony potenciális növekedésre és a nagymértékű munkanélküliségre, ugyanakkor egyértelmű különbséget kell tenni az egyes tagállamok problémái között attól függően, hogy milyen típusú és mértékű kockázatok állnak fenn, és azokat milyen sürgősséggel kell kezelni, hogy ezáltal biztosítsuk a legnagyobb kockázatok kezelésére szolgáló gyors intézkedéseket; EGYETÉRT azzal, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával;

6.       bár elismeri, hogy a szociális problémákat és a munkaerőpiac problémáit kezelni kell, AGGODALMÁNAK AD HANGOT amiatt, hogy a Bizottság három további foglalkoztatási mutatóval egészítette ki a fő eredménytáblát, ugyanis az eredménytáblára hatékony korai figyelmeztető eszközként van szükség, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásnak pedig meg kell őriznie azt a jellegét, hogy alapvetően a makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítására, megelőzésérére és kiigazítására szolgál; HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális és a munkaerőpiaci mutatók nem relevánsak a makrogazdasági pénzügyi kockázatok feltárása szempontjából, és e mutatók alakulására nem alapozhatók a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás lépései; KIEMELI, hogy folytatni kell azt a szakmai munkát, amely az eredménytábla megfelelőségének, illetve az egyensúlyhiányok kialakulásával és megszűnésével kapcsolatos fejlemények és a mögöttes okok vizsgálatára szolgáló analitikai eszközöknek és kereteknek a további javítására és fejlesztésére irányul, az elemzések és az eredmények további finomítása érdekében;

7.       ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy tovább javítsa a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtását, különösen egy olyan kiadvány révén, amely egyben tartalmazza és ismerteti az eljárás végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat, az egyensúlyhiányok kategorizálásának véglegesítésével, valamint azon kritériumok egyértelműsítésével, amelyek alapján a Bizottság megállapítja az egyensúlyhiányt, a következményeket az eljárás végrehajtására nézve, továbbá az ajánlásokat; HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatósága és kiszámíthatósága alapvetően fontos a tagállamoknak az eljárásban való szerepvállalása szempontjából, ez utóbbi pedig elengedhetetlen az eljárás eredményességéhez;

8.       ÜDVÖZLI az azon reformok terén elért eredményekről szóló megbeszéléseket, amelyeket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás részeként egyrészt Horvátország, Bulgária, Franciaország és Olaszország esetében javasoltak, ezekben az országokban ugyanis túlzott egyensúlyhiány áll fenn, másrészt pedig Szlovénia, Spanyolország és Írország esetében, ahol az egyensúlyhiány határozott beavatkozást és egyedi nyomon követést igényel; MEGÁLLAPÍTJA, hogy Portugáliában az egyedi nyomon követésre 2016 elején kerül sor; TUDOMÁSUL VESZI a feltárt egyensúlyhiányok kezelésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseket és fellépéseket;  ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy változatlanul jelentős problémákkal nézünk szembe, és további reformokra van szükség, amelyeket a reformok végrehajtásának további nyomon követésével kell kiegészíteni annak érdekében, hogy az egyensúlyhiány kiigazítása tartós legyen;

9.         végezetül FELKÉRI a tagállamokat, hogy ambiciózus és konkrét módon kezeljék a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében feltárt problémákat.

A Tanács (ECOFIN):

I.        A 2016. ÉVI EURÓPAI SZEMESZTER

1.             ÜDVÖZLI a Bizottság 2016. évi éves növekedési jelentését, amely átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az uniós és a tagállami munkahelyteremtés és növekedés tekintetében, és amely egyben a 2016. évi európai szemeszter kiindulópontja is; 

2.             NAGYRÉSZT EGYETÉRT a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetére és szakpolitikai kihívásaira vonatkozó elemzésével. Sok tagállam gazdaságában messzire ható strukturális szakpolitikai kihívásokkal kell szembenézni annak ellenére, hogy már megindult a mérsékelt fellendülés, ami várhatóan fokozatosan fel is gyorsul majd. A növekedést és a foglalkoztatást tartós makrogazdasági egyensúlyhiányok hátráltatják. Több tagállamban is magas a tartós és az ifjúsági munkanélküliség mértéke, a termelékenység lassú növekedése pedig kedvezőtlen hatást gyakorol a versenyképességre és az életszínvonalra. A magánszektorbeli eladósodottság és az államadósság magas szintje, amihez gyenge növekedési kilátások társulnak, visszafogja a beruházásokat;

3.             ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA, hogy a szakpolitikának a fellendülés megerősítésére, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére kell irányulnia. A fellendülés részben az elmúlt években végrehajtott reformok egyre fokozódó hatását tükrözi; a tagállamoknak a továbbiakban is ambiciózus reformokat kell végrehajtaniuk és felelősségteljes költségvetési politikát kell folytatniuk; HANGSÚLYOZZA, hogy egész évben fontos a teljesítménynek és a szakpolitikák – köztük az országspecifikus és az euróövezetre vonatkozó ajánlások – végrehajtásának a nyomon követése; FELKÉRI a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot és a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy a Bizottság és a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat alapul véve végezze el a fenti nyomon követést, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról folytatott megbeszélések elé, amelyekre az érintett tanácsi formációk keretében az elkövetkező hónapokban kerül majd sor;  

4.            EGYETÉRT azokkal az átfogó szakpolitikai területekkel, amelyeket a Bizottság kiemelten kezelendőként megjelölt és amelyekre a nemzeti és uniós szintű erőfeszítéseknek 2016-ban összpontosulniuk kell. Ezek a területek a következők: a beruházások újraindítása, a tagállamok gazdaságainak korszerűsítését célzó strukturális reformok folytatása, valamint felelős államháztartási gazdálkodás; ELISMERI, hogy jobban előtérbe kerültek a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény kérdései. 

5.             Bár várhatóan fokozatosan gyorsul majd a gazdasági fellendülés, jelenleg különböző átmeneti tényezők gyakorolnak rá erőteljes pozitív hatást, köztük az alacsony olajárak, a gyengébb euró és az igen megengedő monetáris politikák. A biztonsággal kapcsolatos aggodalmak és a geopolitikai feszültségek ugyanakkor felerősödtek, és a világgazdasági kilátások is egyre több problémára hívják fel a figyelmet, ezért az Unió gazdasági kilátásait érintő lefelé mutató kockázatok is fokozódtak; ezzel összefüggésben KIEMELI, hogy minden érintett szereplő szerepét maradéktalanul tiszteletben tartva olyan gazdaságpolitikát kell folytatnunk, amely még jobban elősegíti az erőteljesebb, fenntartható növekedést;

6.             ÜDVÖZLI a gazdasági kormányzásról szóló 2015. októberi csomagban rögzített, az európai szemeszter átalakítását célzó bizottsági javaslatokat;

II.        KÖLTSÉGVETÉSI ÉS MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁS

A beruházások újraindítása

7.             TUDOMÁSUL VESZI, hogy részben a válság következményeként a beruházások szintje jelentősen visszaesett. A beruházások szintje az alacsony kamatok, a pénzügyi piacokon tapasztalható bőséges likviditás, valamint a hitelállomány leépítésének folyamatában elért előrehaladás ellenére is alacsony; HANGSÚLYOZZA, hogy egyrészt sürgős szükség van a beruházások fellendítésére, és ehhez oly módon kell javítani az általános beruházási környezetet, hogy az elősegítse a gazdasági fellendülést, másrészt pedig fokozni kell a termelékenységet és a növekedési potenciált;

8.             ÜDVÖZLI az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Beruházási Bank között annak érdekében folytatott együttműködést, hogy az európai beruházási terv egy éven belül működőképessé váljon; ÜDVÖZLI a magán- és állami beruházások mobilizálása terén elért eredményeket, és MEGÁLLAPÍTJA, hogy további magánszektorbeli források mozgósításához olyan stratégiai projekteket kell kiválasztani az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) általi támogatásra, amelyek kockázat-megtérülési profilja magas; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat, hogy nemzeti szinten fokozottan hívják fel a figyelmet az ESBA tevékenységére, valamint magán- és állami beruházási projektek kidolgozására;

9.             HANGSÚLYOZZA, hogy mind nemzeti, mind pedig európai szinten jobb szabályozási környezetet kell teremteni, meg kell szüntetni a magánberuházásokat hátráltató szabályozási, adminisztratív és egyéb akadályokat, ki kell aknázni a kiszámítható szabályozásból adódó előnyöket, valamint növelni és diverzifikálni kell a finanszírozási forrásokat és meg kell erősíteni az Unión belüli egyenlő versenyfeltételeket; KIEMELI, hogy a közbeszerzések terén kellő figyelmet kell fordítani megfelelő igazgatási kapacitások kialakítására, valamint az átláthatóság, a hatékonyság és az elszámoltathatóság fokozására;

10.         EGYETÉRT a Bizottság arra vonatkozó elemzésével, hogy javítani kell a reálgazdaságba irányuló finanszírozás feltételeit, továbbá ELISMERI, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében gyors előrehaladásra van szükség a bankunió megvalósítása terén; ÜDVÖZLI a Bizottság által a tőkepiaci unió kiépítésére vonatkozóan előterjesztett cselekvési tervet, és felszólítja valamennyi érdekelt felet, hogy biztosítsák annak mielőbbi végrehajtását. 

III.     A gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása

11.         ÜDVÖZLI, hogy a tagállamok előrelépést értek el gazdaságuk korszerűsítése és a korábbi években megállapított makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetése terén; KIEMELI, hogy a tagállamok teljesítménye jelentősen eltér bizonyos olyan területeken, amelyek a termelékenység és a konvergencia szempontjából alapvető fontosságúak, és ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA az annak vizsgálatára irányuló bizottsági kezdeményezést, hogy a referenciaértékek használata és a bevált módszerek cseréje miként alkalmazható a különböző szakpolitikai területeken annak érdekében, hogy előmozdítsuk a legjobban teljesítő szereplőkhöz közelítő és az ellenállóképesebb gazdasági struktúrák irányába tartó konvergencia folyamatát, megerősítve és fenntarthatóbbá téve ezzel a termelékenység, a foglalkoztatás és a kibocsátás növekedését; HANGSÚLYOZZA, ahhoz, hogy a referenciaértékeket eredményesen lehessen alkalmazni a gazdasági kormányzás keretében, részletes egyeztetéseket kell folytatni azok megfelelőségéről, és KIEMELI, hogy az eredményes végrehajtás kulcsaként biztosítani és támogatni kell a strukturális reformok iránti nemzeti felelősségvállalást, többek között a nemzeti hatáskörbe tartozó területeken is;

12.         ELISMERI, hogy az uniós finanszírozás és technikai segítségnyújtás elősegítheti a reformok végrehajtását; NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság ezzel összefüggésben fokozni kívánja az európai strukturális és beruházási alapok igénybevételét;

13.         RÁMUTAT, hogy a szociális partnerek szerepét is tiszteletben tartva a munkaerőpiacon néhány kulcsfontosságú reformot kell előtérbe helyezni a fiatalkori és a tartós munkanélküliség felszámolása érdekében; középtávon elő kell segíteni a reálbéreknek a termelékenység változásait követő kiigazítását; korszerűsíteni kell a munkahelyvédelmi jogszabályokat és elő kell mozdítani a zökkenőmentes munkaerő-piaci átmeneteket; meg kell erősíteni a humántőke fejlesztését, valamint fokozni kell a szociális védelmi rendszerek eredményességét; ELISMERI, hogy a migránsok és a közelmúltban tömegesen érkező menekültek integrációjához és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítéséhez átfogó megközelítésre van szükség;

14.         HANGSÚLYOZZA, hogy fokozottabban kell törekedni a termékek és szolgáltatások nyitott, verseny alapú piacainak a megteremtésére, továbbá az uniós egységes piac működésének javítására;  ELISMERI, hogy az új technológiák és üzleti modellek olyan új növekedési forrást jelenthetnek, amelyek alkalmazása jelentős munkahelyteremtéshez vezethet;

IV.    Felelős költségvetési politika

15.         ÜDVÖZLI a költségvetési konszolidáció terén elért előrelépést, ugyanakkor TUDOMÁSUL VESZI, hogy az államadósság szintje a legtöbb tagállamban továbbra is magas, és hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a hiány- és adósságszintet hosszú távon ellenőrzés alatt lehessen tartani; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően kell folytatniuk költségvetési politikájuk végrehajtását, ami lehetővé teszi, hogy az automatikus stabilizátorok a jóváhagyott strukturális kiigazítási pálya mentén működjenek, a lehető legjobban kihasználva ugyanakkor a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által lehetővé tett rugalmasságot, és biztosítva az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. A Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban az egyes tagállamok tekintetében a költségvetési kiigazításokat differenciáltan kell meghatározni, figyelembe véve a stabilizációs szükségleteket, egyúttal pedig a tagállamok közötti esetleges továbbgyűrűző hatásokat is, többek között az euróövezet egészére vonatkozóan; MEGJEGYZI, hogy a Bizottság értékelése szerint a 2015. és 2016. évi költségvetési irányvonal – a rövid távú stabilizáció és a hosszú távú fenntarthatóság közötti egyensúlynak köszönhetően – mind az euróövezetet, mind az EU egészét tekintve nagyjából semleges és megfelelő; ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásai szerint figyelembe fogja venni a rendkívüli menekültválsághoz kapcsolódó kiadásnövekedés költségvetésre gyakorolt hatását; HANGSÚLYOZZA, hogy a fiskális politikákat a bizalom növelése, a szükséges költségvetési tartalékok helyreállítása, valamint a prociklikus költségvetési politikák elkerülése érdekében hatékony nemzeti kormányzási keretekben kell rögzíteni; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás biztosítása során fenn kell tartani a hitelességet és a hatékonyságot; HANGSÚLYOZZA, hogy az alacsony kamatkörnyezetből eredő többletbevételeket elsősorban az adósságráta csökkentésére vagy a rendkívül alacsony infláció adósságrátára gyakorolt hatásának ellensúlyozására kell felhasználni, különösen azokban a tagállamokban, ahol magas az államadósság szintje, ugyanakkor az adott ország költségvetési helyzetétől függően adott esetben beruházásokra vagy strukturális reformokra is fordíthatók;

16.         NYOMATÉKOSÍTJA, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a költségvetési kiigazítás minőségére és összetételére, valamint a fiskális politikának a növekedésre gyakorolt befolyására – mégpedig az állami kiadások esetében többek között a humántőke területén a kiadások hatékonyságának javításával és a termelőberuházások kiemelt kezelésével, hatékonyabb és nagyobb mértékben növekedésbarát adózási rendszer irányába való elmozdulással –, illetve az adócsalás és az adókikerülés kezelésére és az agresszív adótervezés csökkentésére; ÜDVÖZLI a 2015. júniusban előterjesztett bizottsági cselekvési tervet, amelynek célja, hogy helyreállítsa a kapcsolatot az adózás, illetve a gazdasági tevékenység és az értékteremtés helye között;

17.         ELISMERI, hogy demográfiai nehézségekkel küzdünk, amelyeket olyan körültekintő költségvetés-tervezés és felelősségteljes szakpolitikák révén kell orvosolni, amelyek biztosítják a nyugdíj-, az egészségügyi és a tartós ápolási-gondozási rendszerek fenntarthatóságát; KIEMELI, hogy a reformok iránti nemzeti felelősségvállalás biztosítása érdekében fontos a szociális partnerek és más meghatározó érdekelt felek nemzeti gyakorlatnak megfelelő szerepvállalása, és HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális védelmi rendszereknek költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok feloldotta valamennyi iráni nukleáris programmal összefüggő gazdasági és pénzügyi szankcióját, miután a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése megállapította, hogy Irán maradéktalanul teljesítette a nagyhatalmakkal júliusban kötött megállapodást.

2015 végéig 7 és fél milliárd euró közpénzből nagyjából 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálnia az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), amely 22 tagállamban finanszíroz különböző projekteket. Magyarországnak eddig 2,4 millió euró hitelt sikerült megcsípnie a K&H Bank közvetítésével, ami várakozások szerint 135 millió euró kölcsönt generálhat 1500 magyar kkv és start up számára.

Művészeti terápiával gyógyítanák a mélypontra süllyedt német-lengyel viszonyt a városban, ahol annak idején Mátyás király brillírozott.