Európai Unió : hírek magyarul

Children should have the same protection whether they are watching TV, a web-shared video or a web-streamed film, said committee MEPs on Tuesday.
Committee on Culture and Education

Source : © European Union, 2017 - EP

A Fidesznek és a kormánynak több, mint száz embere dolgozik Brüsszelben, ők nem tudják megállítani?

A brüsszeli fórumon a brüsszeli nagykövet óvatos vitába bocsátkozott Michael Ignatieff-fel.

Továbbra sem kivételeznének a Matolcsy-alapítványokkal és az Eximbankkal, de vannak új ellentétek is.

2017. április 26., szerda
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)

2017. április 28., péntek
17.15 Találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel

2017. április 29., szombat
8.30 Találkozó Miro Cerarral, Szlovénia miniszterelnökével
10.00 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Sofitel)
12.30 Az Európai Tanács rendkívüli ülése (50. cikk)

Eddig nem sok látszott a politikai földrengésből, amit Orbán Viktor jövendölt. Vagy még csak most jön?

Egyre több törökországi dolog vágja ki a nyugaton a biztosítékot, de egy alku megköti a kritikusok kezét. De milyen hatással van a már teljhatalmú török elnökre az EU-s keménykedés?

Június 15-től megszűnnek a barangolási díjak: ha egy másik uniós tagállamba utazik, mobilkészülékével anélkül telefonálhat, SMS-ezhet vagy internetezhet majd, hogy többletdíjat kellene fizetnie. A mobil barangolási díjak eltörlésének utolsó feltétele is teljesült ma azzal, hogy a Tanács elfogadta azt a jogi aktust, mely meghatározza, hogy a szolgáltatók legfeljebb mennyit kérhetnek egymástól a barangolásért Európában.

„A Tanács mai utolsó szavazásának eredményeként megnyílt az út az ingyenes barangolás előtt” – mondta dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „Idén az európaiak azzal a tudattal mehetnek nyaralni, hogy a megszokott feltételek mellett kötetlenül tudnak majd telefonálni, SMS-ezni és internetezni. Az EU ezzel a nagyon kézzelfogható intézkedéssel is igyekszik megkönnyíteni a polgárok életét.”

A belföldi díjas barangolás (roam-like-at-home) előnyeit azok élvezhetik, akik Európában élnek, és akik munka vagy nyaralás céljával egy másik uniós országba utaznak. Az intézkedést nem sokkal június 15. után Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is bevezetik majd.

A belföldi díjas barangolás célja az, hogy megkönnyítse a kommunikációt utazásaink során. Nem teszi lehetővé az állandó barangolást, vagyis azt, hogy egy ügyfél a legolcsóbb árat kínáló országban válasszon előfizetést, hogy aztán saját hazájában barangoljon vele.

A korlátlan adatforgalmú és a feltöltőkártyás mobilelőfizetésekre külön szabályok érvényesek. Ezzel és más gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban a Bizottság GYIK oldalán talál tájékoztatást (az alábbi linkre kattintva).

Az uniós nagykereskedelmi díjak ma elfogadott reformja a gyakorlati és jogi előfeltétele annak, hogy a barangolási többletdíjakat a 2015-ös barangolási rendeletben foglaltak értelmében el lehessen törölni. Új nagykereskedelmi díjplafonokra volt szükség ahhoz, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak anélkül, hogy a belföldi árakat növelnék.

Mivel az Európai Parlament április 6-án már jóváhagyta a nagykereskedelmi rendeletet, a Tanács mai döntése az utolsó jogi lépés azt megelőzően, hogy a szöveget május közepén a két intézmény aláírja, és május végén az EU Hivatalos Lapjában kihirdetik. A rendelet a kihirdetését követően három nappal hatályba lép. Tehát sikerül tartani a 2017. június 15-i határidőt, és elmondhatjuk, hogy a többletdíj immár a múlté.

A nagykereskedelmi díjak reformjáról és az elfogadott nagykereskedelmi díjplafonokról bővebb információkat a 2017. január 31-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács ma határozatot fogadott el, mely biztosítani fogja, hogy minden uniós tagállamban jó minőségű frekvenciasávot szabadítsanak fel annak érdekében, hogy fokozni lehessen az összekapcsoltságot és elő lehessen mozdítani az 5G technológia bevezetését. A nagy sebességet és kiváló lefedettséget nyújtó 700 MHz-es sáv koordinált felhasználásával gyorsabb és jobb színvonalú internetkapcsolatokat lehet majd létesíteni Európában. Ezzel csökkenni fog a digitális szakadék, és mód nyílik olyan új innovatív digitális szolgáltatások kifejlesztésére és nyújtására, mint a hálózatba kapcsolt autók vagy az e-egészségügyi rendszerek, mégpedig nemcsak városokban, hanem vidéki és távol eső területeken is.

A határozat értelmében a mobilhálózat-üzemeltetők 2020. június 30-ig kizárólagosan vehetik igénybe a 700 MHz-es sávot (694-790 MHz). Ez az időkeret egybeesik az 5G hálózatok várható európai bevezetésével. A tagállamoknak lehetősége van ezt a sáv-allokációt legfeljebb két évvel késleltetni, de kizárólag a határozatban foglalt, kellően indokolt esetekben.

A 700 MHz-es frekvenciasáv a 470-790 MHz-es sávba tartozik, melyet jelenleg széles körben használnak digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez különböző eseményeken. Annak érdekében, hogy a felső frekvenciasáv allokációja után is elegendő spektrum álljon az audiovizuális ágazat rendelkezésére, a műsorszórási szolgáltatások legalább 2030-ig továbbra is prioritást élveznek a 700 MHz-es sáv alatti tartományban (470-694 MHz), a tagállami szükségletektől függően. A tagállamoknak lehetősége lesz e sávot más célokra, például vezeték nélküli internetszolgáltatások nyújtására is felhasználni, ha ez a műsorszórási szükségletekkel összeegyeztethető.

2018 júniusáig minden uniós tagállamnak ki kell dolgoznia a sávallokáció végrehajtási tervét.

„A 700 MHz-es sáv vezeték nélküli internetszolgáltatásra való felszabadítása segít biztosítani a jó minőségű összekapcsoltságot Európa-szerte, és sokak életében minőségi változást jelenthet, gondoljunk csak a távoli területek esetében a távorvoslásra” – mondta Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „Emellett nagy előrelépés az ágazat 5G-re való átállásában, mely az EU jövőbeli versenyképességéhez nélkülözhetetlen.”

A következő lépések

A Tanácsban lezajlott végleges szavazással első olvasatban lezárult az eljárás. Az Európai Parlament 2017. március 15-én szavazott. A jogi aktust május közepéig mindkét intézmény aláírja, és azt az EU Hivatalos Lapjában május 30-án kihirdetik. Az aktus a kihirdetése után 20 nappal lép hatályba.

Az MTI mintha egy-két helyen elfelejtette volna megemlíteni Magyarország nevét az Európa Tanács emberi jogi jelentésében.

Kirúgja az Európai Néppárt a Fideszt? Nem küldenek több pénzt? Néhány lehetőség, ha Brüsszelből üzenni akarnak Orbánnak.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén úgy döntött, hogy a felgyülemlett ügyek széles skálájára való tekintettel politikai párbeszédet kezdeményez a magyar kormánnyal, amibe az Európai Parlamentet és a tagállamokból álló Tanácsot is be kívánja vonni. Frans Timmermans első alelnök szerint formailag nem látnak rendszerszintű fenyegetést a jogállamra, és ezért a jogállamisági mechanizmust sem aktiválják. A felsőoktatási törvény módosításának és más jogi kérdéseknek a vizsgálata javában folyik, és ezekről április végén nyilvánul majd meg a Bizottság.

Nem került szóba a felsőoktatási törvény módosítása keddi brüsszeli tárgyalásain – közölte Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára, aki nem számít arra, hogy az Európai Bizottság szerdán az uniós jog szempontjából kifogást fog emelni a CEU-t és 27 másik egyetemet érintő jogszabály ellen.

Számos ismérv, főleg a hatékonyság alapján európai összehasonlításban megállja helyét a magyar igazságügyi rendszer az Európai Bizottság által hétfőn közzétett igazságügyi eredménytábla tanúsága szerint. A pénzmosásra vonatkozó bírósági eljárások átlagos időtartama viszont messze nálunk a leghosszabb az EU-ban. Az igazságügyi biztos szerint az igazságszolgáltatás függetlensége miatt is van ok az aggodalomra.

Az EU igazságügyi biztosának az a benyomása, hogy a felsőoktatási törvény módosításával a kormány a Közép-Európai Egyetemet célozza. Vera Jourová hétfőn rokonszenvéről biztosította a CEU mellett kiállókat, és aggodalmának adott hangot a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.

A CEU-ügy, majd pedig a civil szervezetekre vonatkozó törvény beterjesztése nyomán politikai nyilatkozatokban és sajtójelentésekben egymást érték az elmúlt napokban a találgatások arról, hogy Magyarországot bizonyos feltételek nem teljesítése esetén a többi tagtárs "kizárhatja" az Európai Unióból.

Április 7. óta a schengeni külső határokat átlépő EU-polgárokat is szisztematikus ellenőrzésnek vetik alá, átfuttatva a nevüket a releváns rendőrségi adatbázisokon. Az Európai Bizottság szerint csak néhány másodperccel hosszabbodik meg az útlevél-ellenőrzés, míg mások nagyobb bonyodalmakra számítanak elsősorban a reptereken és a kikötőkben.

A Közép-Európai Egyetem mellett más Magyarországgal kapcsolatos jogi kérdéseket is meg fog vitatni jövő szerdai ülésén a biztosi kollégium – közölte pénteken a testület szóvivője. Egy nappal előtte Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár tárgyal Brüsszelben Frans Timmermans első alelnökkel és Navracsics Tiborral.

Általános : Minden harmadik 18 év alatti gyermeket házasságra kényszerítenek a fejlődő országokban. Ezzel gyakorlatilag a tanulás, fejlődés lehetőségét és a jövőt veszik el tőlük, hiszen ezek a gyerekek általában kimaradnak az iskolából. Emellett súlyos egészségügyi kockázatokkal kell szembenézniük a korai terhesség miatt, amely az egyik leggyakoribb halálok a lányoknál ezekben az országokban. Az EP-képviselők szakértők társaságában azt vitatták meg kedden, hogy hogyan lehet változtatni a helyzeten.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Az uniós nagykövetek 2017. április 12-én jóváhagyták a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontot.

Az EU legfeljebb 100 millió EUR összegű támogatást ajánl fel, amelyből 60 millió EUR hitel, 40 millió EUR pedig vissza nem térítendő támogatás. Az uniós támogatás az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított összegeket egészítené ki.

A támogatás az ország gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját szolgálná azáltal, hogy az elkövetkező két évben hozzájárulna a külső finanszírozási igények kielégítéséhez.

A nagykövetek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a határozati javaslatról, amint a Parlament elfogadta a saját álláspontját.

A Moldovai Köztársaság gazdasági helyzetét súlyosbította a 2014. novemberi választásoktól 2016 januárjáig tartó időszak politikai instabilitása. Emellett további nehézségeket okozott egy banki csalással kapcsolatos botrány, a gyenge gazdasági teljesítmény, valamint az Oroszország által bevezetett behozatali tilalmak. A hatóságok 2016 eleje óta számos reformot vezettek be, végrehajtásukhoz azonban további erőfeszítésekre van szükség, és a banki csalásokért felelős személyeket is bíróság elé kell állítani. Az IMF-programról szóló tárgyalások keretében megkezdődött a pénzügyi szektor és az államháztartási gazdálkodás reformja.

A moldovai hatóságok és az IMF 2016 júliusában megállapodtak egy kibővített hiteleszközből és egy kibővített finanszírozási eszközből álló, 178,7 millió USD-t kitevő hároméves konstrukcióról. A Moldovai Köztársaság 2015 augusztusában kiegészítő támogatást kért az EU-tól, és e kérését 2016 márciusában megismételte.

Az uniós támogatás feltétele, hogy a Moldovai Köztársaság és a Bizottság egy pontos és konkrét feltételeket tartalmazó egyetértési megállapodást írjon alá.

A Moldovai Köztársaság csak abban az esetben részesülhet makroszintű pénzügyi támogatásban, ha tiszteletben tartja a valódi demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. A támogatás további céljai közé tartozik az államháztartási gazdálkodás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása, a korrupció és a pénzmosás hatékony megelőzése, valamint a pénzügyi szektor irányításának és felügyeletének erősítése.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat rendszeresen ellenőrizné ezen előfeltételek és célok teljesítését.

A határozatot a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel egyetértésben alapján kell elfogadnia. A határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikke.