Öt hónappal a helikopterbalesetet követően, amely hét ember életét követelte, az ügy továbbra sem mozdult ki a vizsgálati szakaszból. A belgrádi Felső Ügyészség nem kíván az újságírók kérdéseire válaszolni. Azzal érvelnek, hogy amíg folyamatban van a vizsgálat, addig nem nyilatkozhatnak, vagy nem tárhatnak részleteket a közvélemény elé.
Aleksandar Radić katonai elemző meg van győződve arról, hogy az ügy azért nem tart még sehol, mert az államvezetőség obstruálja a vizsgálatot.
– A március 13-án történtek túlságosan nehéz súlyként nehezednek a kormány bizonyos tagjaira. Ezek az emberek a legelegánsabb módon próbálják magukat kihúzni a felelősség alól, a bürokrácia eszközeivel lehetetlenítik el az ügyet. Magatartásukkal elegendő indokot adtak a megfogalmazott kritikákra. Az ügyészségnek semmiféle határidőhöz nem kell tartania magát. Az is megtörténhet, hogy adott pillanatban diszkréten közlik, nem indul eljárás – magyarázta Radić.
A Szerbiai Hadsereg helikoptere, amely egy raškai, ötnapos beteg csecsemőt szállított Belgrádba, március 13-án zuhant le a belgrádi Nikola Tesla repülőtér közelében. A zuhanást senki nem élte túl, heten – a Szerbiai Hadsereg kötelékében szolgáló négy személy, két Novi Pazar-i orvos és a kisbaba – életüket veszítették. A helikopter legénysége azért indult a baba mentésére, mert a csecsemőt Novi Pazarból Kragujevacra szállító mentőautó útját sziklaomlás zárta el az Ibari közúton. Az Mi–17 típusú helikopter a raškai kaszárnyában szállt le, ide szállították át az inkubátorban lévő csecsemőt. Az este folyamán Belgrád felett viharossá vált az idő, sűrű köd ereszkedett le, ezért a helikopter nem tudott leszállni a repülőtéren, sokáig körözött a főváros felett, majd végül lezuhant.
A baleset pontos okai továbbra is ismeretlenek. Két vizsgálóbizottság is megalakult a baleset körülményeinek kivizsgálására. A jelentések a megszabott határidőn belül el is készültek, a közvélemény azonban csak kevés részletről értesült. Az illetékesek mindvégig azzal az indokkal utasították el a tájékoztatást, hogy a vizsgálat folyamatban van.
Ma 11 órakor a városháza kék termében A bácskai bunyevácok mesekincse, szokásai és hagyománya címmel tanácskozást szerveznek a Bunyevác Nemzeti Tanács szervezésében, mintegy bevezetőként a 17-ei ünnepséghez.
Hétfőn ünnepli a Bunyevác Nemzeti Tanács a bunyevác kisebbség nemzeti ünnepét. A Dužijanca napja címmel meghirdetett program 18 órakor a Bunyevác Matica elöli ünnepi felvonulással kezdődik, majd egy órával később a város főterén Nagy bunyevác kóló néven körtáncot rendeznek. 19.30-kor megkoszorúzzák a városháza előtti parkban álló Blaško Rajić-szobrot, annak a papnak a szobrát, aki 1911-ben az addig a tanyákon megtartott aratóünnepségeket bevitte a templomba.
A feltételezések szerint hozzávetőlegesen 300 éve ünneplik a bunyevácok az aratás ünnepét, nevezetesen attól a pillanattól kezdve, amikor szervezetten megérkeztek erre a vidékre. A főként Dalmáciából idetelepített lakosság rendkívül örült a szép búzatermésnek. A kegyetlen és kietlen hegyvidék után a termőföld és a rajta termő búza csodálattal töltötte el az ideérkezőket. Azonnal hálát adtak istennek, és mulatságokat szerveztek, hiszen túl voltak az év legfontosabb eseményén, a kenyérgabona betakarításán. 1911-ig csak a tanyákon, magánházaknál tartottak aratóünnepséget. Blaško Rajić 1911-ben úgy döntött, ha hívei otthon ünnepelnek, közösen is adjanak hálát a teremtőnek a kenyérgabona termésért.
Hétfőn este nyolckor tartják a városháza dísztermében a Bunyevác Nemzeti Tanács szervezésében a Dužijanca Napja 2015 címmel az ünnepi ülést. 21 órai kezdettel pedig a Spartak S étteremben a bandagazdáné körtánca néven rendeznek vigasságot.
La ola de inestabilidad y de conflictos en ambas vecindades europeas (Sur y Este) se ha convertido en una cuestión prioritaria tanto en la agenda española como en la europea durante este segundo trimestre de 2015. En particular, la tragedia acaecida el pasado mes de abril en el mar Mediterráneo ha devuelto, tanto a nivel europeo como nacional, el controvertido debate sobre asuntos relacionados con la gestión de las migraciones. Por otro lado, España ha contribuido activamente en las deliberaciones dentro del Consejo de Seguridad de Naciones Unidas a escasos meses de ostentar la presidencia mensual del organismo (octubre). Por último, la diplomacia económica sigue constituyendo un elemento central para la acción exterior de España.
La región del Sahel y el Sáhara debe hacer frente a muchos desafíos de seguridad. Las mayores amenazas se encuentran en las fronteras, donde las órdenes del gobierno rara vez se cumplen. La permeabilidad de las fronteras, la proliferación de vacíos políticos y la marginación económica del interior del país han transformado las poblaciones limítrofes en epicentros de reclamaciones étnicas radicalizadas, militancia transfronteriza y crimen organizado. Para abordar las causas subyacentes de la militancia en las zonas fronterizas de la región, es necesario entender la peligrosa relación entre fuerzas estructurales como la expropiación, la exclusión y la discriminación de determinados grupos, así como el poder de atracción de las redes extremistas.