Kiemelkedő nézettséget értek el a közmédia aktuális csatornái a múlt hét végén. Péntek este főműsoridőben a közszolgálati televíziók együttes közönségaránya 32.7% volt. Ez annyit jelent, hogy ezen az estén minden harmadik néző a közmédia kínálatából választott műsort este 7 és 11 óra között.
Az M1 aktuális csatornává válása óta az elmúlt hét utolsó négy napjában érte el a legmagasabb nézettségeket. Szombaton 7.2, pénteken 6.2, csütörtökön 5.7, míg vasárnap 5.5 százalék volt a csatorna egész napos nézői részesedése a teljes népesség körében. Szombati közönségarányával aznap a 3. legnézettebb csatorna lett az összes hazai adót figyelembe véve, annak köszönhetően, hogy az odakapcsolók átlagosan 70 percet néztek meg az M1 híradásaiból. A csatorna legnézettebb híradói a múlt szombaton és vasárnap este fél nyolckor 8%-os közönségaránnyal mentek.
A közmédia aktuális csatornái közül tehát szombaton az M1, pénteken viszont az M4 Sport ért el harmadik helyet az országos nézettségi versenyben a teljes napot tekintve. Vasárnap pedig az M1 és az M4 Sport megosztva (azonos, 5.5%-os közönségaránnyal) állt a nézettségi rangsor harmadik helyén.
A kimagasló pénteki M4 Sport eredmények mögött az esti Magyarország-Románia Eb-selejtező labdarúgó-mérkőzés nézettsége áll: több mint 2 millió fő kapcsolt oda rá, és 977 ezer fő nézte végig, ezzel a saját sávjában az M4 Sport a legnézettebb csatorna volt a teljes népesség körében elért 23.7%-os közönségaránnyal.
Ezen az estén főműsoridőben (19 és 23 óra között) a hat közszolgálati televízió csatorna együttesen 32.7%-os közönségarányt ért el, azaz minden harmadik tévénéző a közmédia kínálatából választott műsort.
Vasárnap az M4 Sport csatornán a Forma-1 Olasz Nagydíj közvetítése is piacvezető lett: a kora délutáni futam nézettsége 761 ezer fő volt, 26 százalékos közönségaránnyal a teljes népesség körében.
Forrás: Nielsen Közönségmérés
Az adatok a teljes lakosságra vonatkoznak.
Szeptember 1-jétől jelentősen, csaknem 20 százalékkal emelték Ukrajnában a lakossági áramfogyasztás díját, miközben a rezsi fizetése egyre többeknek okoz komoly nehézséget.
A befizetések 6-8 százalékkal visszaestek, a regionális fejlesztési, építés- és lakásügyi minisztérium adatai szerint a lakossági rezsitartozás eléri 12 milliárd hrivnyá.
Az áram díja Ukrajnában sávosan emelkedik. A havi 100 kilowatt fogyasztásnál eddig egy kilowatt 37 kopejkába (4,7 forint) került, szeptembertől viszont 45,6 kopejkába. A 100-600 kilowatt közötti fogyasztás esetében egy kilowatt 79 kopejkába, az e feletti fogyasztásnál pedig kilowattonként 1,48 hrivnyát kell fizetni.
Szakértők rámutattak arra, hogy míg korábban az alsó sáv határa havi 150 kilowattnál volt, ezt levitték 100 kilowattra, amit bizonyosan túllép egy ukrán család havi fogyasztása. Az áremelés éppen ezért azoknak a családoknak lesz nagy érvágás, akik a kisfogyasztói rétegbe tartoztak, és eddig is nehezen tudták a rezsiszámláikat fizetni.
Közben szeptember 1-jétől a kormány átlagosan 13 százalékkal emelte a létminimumot, a minimálbért, és a nyugdíjakat. A létminimumot havi 1330 hrivnyára, a minimálnyugdíjat 1074 hrivnyára, a minimálbért pedig 1218 hrivnyáról 1378 hrivnyára.
Az állam által dotált lakossági rezsi fokozatos piaci szintre emelése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik fő feltétele volt ahhoz, hogy hitelt nyújtson Ukrajnának.
Az IMF februárban négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, összesen 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dolláros részletét Kijev március 13-án kapta meg. A következő, 1,7 milliárd dolláros hitelrészlet utalását július végén hagyta jóvá az IMF igazgatósága.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója vasárnap Kijevben tett látogatást, ahol megbeszéléseket folytatott többek között Petro Porosenko államfővel és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel. Tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatóján lenyűgözőnek nevezte a gazdasági reformok gyors előre menetelét Ukrajnában. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ukrajnai bankszektor nem omlott össze, és üdvözölte a korrupcióellenes iroda létrehozását. Kiemelte, hogy az ukrán gazdaság már mutatja a talpra állás jeleit.
Azután, hogy az év elején mélyrepülésbe kezdett az ukrán valuta, és február végén a dollár árfolyama átlépte a 30 hrivnyás lélektani határt, tavasszal már stabilizálódott a hrivnya árfolyama, a dollár május óta kis kilengésekkel 21-22 hrivnya körüli középárfolyamon mozog.
Komoly könnyebbséget jelent Ukrajnának az, hogy augusztus végén sikerült megállapodni a nemzetközi hitelezőivel adóssága átalakításáról. Az ország tartozásának 20 százalékát a magánhitelezők leírják, a fennmaradó rész törlesztését pedig 2019-ig felfüggesztik. Ezzel gyakorlatilag az államcsődöt kerülte el Ukrajna.
Közben egyre növekszik Ukrajna év elejére jelentősen megcsappant arany- és devizatartaléka. Augusztus végén a tartalékszint 12,617 milliárd dollár volt, két milliárddal több, mint egy hónappal korábban. Az idei év elejére 7 milliárd dollárra csökkent a jegybanki devizatartalék, míg egy évvel korábban még 20 milliárd dollár volt.
Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy az év első nyolc hónapjában a tervezettnél csaknem 25 milliárd hrivnyával több bevételre tett szert az állami költségvetés a decentralizációnak és az új adópolitikának köszönhetően. Az idén január és augusztus között 364,4 milliárd hrivnya bevétele lett az állami büdzsének, ami 34,8 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában volt.
Az elmúlt uniós fejlesztési időszakban összesen 36 milliárd forint jutott természetvédelmi célú fejlesztésekre, az elkövetkező években erre 46 milliárd forintot fordíthatunk - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) legeltetéses állattartást kiszolgáló természetvédelmi területkezelési központjának átadásán hétfőn.
Capacity-building seminar for judges-developers of educational courses and programs on application of the European Convention on Human Rights (Convention) and the case-law of the European Court of Human Rights (Court) was held on 27-29 August in Truskavets, a town in Lviv region, western Ukraine.
The training provided participants with a set of skills to develop courses aimed at protection of property rights, rights of internally displaced persons, refugees, persons undergoing extradition, deportation. They were also acquainted with case-law hierarchy and jurisdictional issues under the European Convention on Human Rights.
“The courses developed with the OSCE support address the educational needs of judges and are aimed at ensuring human rights protection in courts” - said Ambassador Vaidotas Verba, OSCE Project Co-ordinator in Ukraine.
The seminar is part of the “Safeguarding Human Rights through Courts” project, implemented by the OSCE Project Co-ordinator in Ukraine with the financial support from the Government of Canada.
A range of educational courses for judges, including distance learning ones, were developed with involvement of Ukrainian judges.
Related StoriesElfogadhatatlan, hogy Németország gyakorlatilag egyedül viseli az európai menekültválság terheit – mondta Joachim Hermann bajor belügyminiszter vasárnap a Bild című lapnak.
Hangsúlyozta: “nem lehet így viselkedni egymással Európában”. Hozzátette, hogy a súlyos aránytalanságra a berlini vezetésnek is fel kell hívnia az uniós partnerek figyelmét. “A szövetségi kormánynak végre nyíltan kell beszélnie” – mondta a bajor konzervatív CSU politikusa a Bild online kiadásában ismertetett nyilatkozatában, amelyben ismét bírálta Angela Merkel kancellár, a testvérpárt CDU elnökének döntését a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről.
“Súlyos mulasztás, hogy a tartományokat nem tájékoztatták a döntés meghozatala előtt” – mondta a bajor belügyminiszter.
Hasonlóan nyilatkozott Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök is egy vasárnapi pártrendezvényen – Franz Josef Strauss néhai bajor miniszterelnök, CSU-elnök születésének 100. évfordulóján -, amelyen hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy Németország fogadja be “majdnem az összes menekültet, holott az EU-nak 28 tagországa van”. Ekkora terhelést “tartósan egyetlen társadalom sem bír elviselni” – hangoztatta Horst Seehofer.
A bajor miniszterelnök ugyancsak bírálta Angela Merkel döntését. “A kancellár azt mondta Orbán (Viktor magyar) miniszterelnöknek, hogy tartsa be az európai szabályokat”, aztán pénteken “éjfél körül maga a német kormány helyezte hatályon kívül ezeket az előírásokat” – jegyezte meg a bajor politikus.
A CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) vezetői vasárnap este megbeszélést kezdtek a menekültválság kezeléséről, a találkozó a CSU-s nyilatkozatok alapján feszült hangulatban kezdődött. Több ügyben eleve nézeteltérés van a koalíciós pártok között. A konzervatív pártok például sürgetik, hogy csökkentsék a menedékkérők pénzbeli támogatását és növeljék a természetbeni juttatások arányát. Ezt az SPD elutasítja, a konzervatívok pedig azt az SPD-s javaslatot vetik el, hogy az egészségbiztosításban alkalmazott chipkártyás rendszerhez hasonlóan a menedékkérők ellátásában vezessenek be kártyás rendszert.
A vasárnapi informális egyeztetés után tovább folytatódik egy átfogó intézkedéscsomag előkészítése, amelyről még több körben tárgyalnak. Az országos, úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozót – a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozását – várhatóan szeptember 24-én tartják meg, és a szövetségi kormány még szeptemberben a törvényhozás elé terjeszti javaslatait, amelyekről októberben dönt majd a törvényhozás két háza, a Bundestag és a Bundesrat.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese. Több tartományi vezető szerint az idő a már háromszor fölfelé módosított előrejelzést is felülírhatja, és akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma.
Minden eddiginél többet, a korábbi keret csaknem háromszorosát, mintegy 60 milliárd forintot fordíthat Magyarország az ökológiai gazdálkodás támogatására- írta a Magyar Idők hétfői számában.
A kormányzat olyan célok elérését határozta meg a következő évekre, amelyek révén 2020-ig versenyképesebb, fenntarthatóbb lesz az ország mezőgazdasága, 500-600 milliárd forint áramlik majd az állattenyésztésbe, egyebek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, a védett, őshonos állatfajták megőrzésének támogatására, illetve az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére - fejtette ki Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a IX. Kaposvári Állattenyésztési Napok megnyitóján pénteken Kaposváron.