Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A „Mohácsi csata” és a „Nándorfehérvári diadal” című munkája után újabb nagyszabású animációs filmet készít a Történelmi Animációs Egyesület. A török kori hadtörténelmünket bemutató sorozat keretében készülő legújabb videó ezúttal az 1566-os szigetvári ostromot és Zrínyi Miklós hősi halálát mutatja be.

Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával augusztus 6-tól több mint egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek. A hadvezér cselekedete – amely több képzőművészeti alkotást is megihletett – a hősiesség szimbóluma lett, Szigetvár pedig azóta is kulcsfontosságú helyet foglal el a magyar történeti emlékezetben. Ennek állított emléket a Hyperion Kft és a Történelmi Animációs Egyesület munkatársai által készített legújabb animációs film, amely Szigetvár ostromát mutatja be.

A 26 perces animáció teljesen új technikával készült, amelyet a csapat fejleszt tovább. A munka során rekonstruálták a vár, az ostrom és a török tábor teljes környezetét, így az elkészült virtuális világ alkalmas lehet számítógépes kalandjáték fejlesztésére is. A csapat most az egri vár ostromán dolgozik, majd egy gigantikus munkába fog, hogy elkészítse Buda visszafoglalását.

Magyar mérnökök által készített önvezető autót és a legújabb elektromechanikus „okos” kormányrendszereit mutatta be ma a thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) fejlesztőközpontja. Világszerte több millió autó fut a hazai fejlesztésű rendszerekkel.

A magyarországi központ különlegessége, hogy magyar mérnökök innovációja vonzotta ide a német thyssenkrupp konszernt és működteti a mai napig a centrumot.

Vizuális jelfeldolgozás alapján működő önvezető autót és a legújabb fejlesztésű elektromechanikus, szoftverekkel vezérelt kormányrendszereket mutatott be ma a zsámbéki Drive Camp-ben a német thyssenkrupp konszern: a világ autóiba szerelt kormányoszlopok negyedét adó thyssenkrupp budapesti kompetenciaközpontjának közel 500 mérnöke a világ egyik legjobb csapatának számít.

Az itt fejlesztett okos kormányrendszerek a hagyományos, folyamatosan energiát felvevő hidraulikus rendszer helyett elektromotoros rásegítést alkalmaznak, így csak akkor fogyasztanak energiát, ha a kormányt ténylegesen elforgatják, ezért autótípustól függően akár 0,3 liter üzemanyagot is megtakarítanak száz kilométerenként, valamint műszakilag megbízhatóbbak a hagyományos rásegítéseknél.

A baleset fényes nappal történt Nagyszőlősön, a Cskalov utca egyik útkereszteződésénél – tette közzé a mukachevo.net szeptember 13-án.

A busz balra fordult a kereszteződésnél, amikor a MAN márkájú nyergesvontató belehajtott. További részleteket egyelőre nem közöltek.

A balesetet térfigyelő kamera rögzítette.

Kárpátalja.ma

A Rákóczi Szövetség és a Rákos Mezeje Egyesület irodalmi/történelmi pályázatot hirdet 1956. október 23. tiszteletére Kárpát-medencei magyar középiskolások, valamint I-II. éves főiskolások/egyetemisták részére az alábbi 3 témában:

I. Nagy idők tanúi voltak

Idősebb családtagokkal, barátokkal, az események még élő tanúival készült interjúk vagy memoárok alapján

II. „Csönd van, mintha nem is rezzennénk S rohanunk a forradalomba”

Jelentős költői alkotások az ötvenes években (Nagy László, Illyés Gyula és mások versei)

III. Így látta Németh László / Bibó István /Albert Camus a magyar forradalmat

1956 képe és jelentősége egy jelentős gondolkodó egy művében, pl. Németh László A magyar forradalomról c. műve alapján

A dolgozatban – személyes beszélgetések, memoárok, monográfiák alapján – a választott főtémát kell feldolgozni pályakép/portré megrajzolásával, ill. tanulmány, történelmi esszé vagy interjú-füzér formájában. Irodalmi alkotás (novella, elbeszélés, vers) elkészítése is lehetséges, amit különdíjban részesítünk. A Rákóczi Szövetség honlapján az ajánlott (de nem kötelezően választandó) verscímek listáját is csatoljuk.

A pályaművek formai követelménye: 4-10 oldal terjedelem, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, sorkizárt, hivatkozások, felhasznált szakirodalom.

A pályázatra jelentkezni a Rákóczi Szövetség honlapján lehet a pályamunka feltöltésével egy időben:

http://www.rakocziszovetseg.org/jelentkezesi_lap_1956_palyazat_2016

A pályázat díjazása: 1. díj: 30 ezer forint, 2. díj: 20 ezer forint, 3. díj: 10 ezer forint. A legjobb dolgozatok szerzői meghívást kapnak a Rákóczi Szövetség október 21-23. között Budapesten megvalósuló Gloria Victis 1956 elnevezésű emlékünnepségére és ifjúsági találkozójára.

A pályázat beadási határideje: 2016. október 2. (vasárnap)

További információ a Rákóczi Szövetség központi irodájától kérhető a következő e-mail címen: info@rakocziszovetseg.hu

Országunk katonai célú állami kiadásainak 2017-ben legalább a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékát kell kitennie, ami a kormány előrejelzése alapján több mint 129 milliárd hrivnya, azaz körülbelül 1442 milliárd forint – ismertette szerdán a nemzetbiztonsági és védelmi tanács sajtószolgálata a testület előző napi, éjszakába nyúló ülésén született döntést.

A közvetlenül az államfő alá rendelt tanács utasította a kormányt, hogy legalább ekkora mértékű kiadást tervezzen be a jövő évi állami költségvetésbe. Petro Porosenko elnök az ülésen hangsúlyozta, hogy az öt százalékból hármat mindenképpen védelmi célokra kell fordítania az országnak. Hozzátette, hogy továbbra is elsőrendű feladat marad a fegyveres erők reformja, egy modern, ütőképes, NATO-szabványoknak megfelelő hadsereg létrehozása.
A védelmi tanács sajtószolgálatának közleménye szerint a testület még a héten ismét összeül, hogy döntést hozzon az idei költségvetés módosításáról, azaz a katonai célú kiadásokra elkülönített összeg növeléséről. A 2016-os állami költségvetésben legkevesebb 100 milliárd hrivnyát (1118 milliárd forintot) irányoztak elő katonai kiadásokra.
A tanácskozáson a testület intézkedéscsomagot fogadott el a “hibridháborús” fenyegetések elleni fellépésre, továbbá meghatározta az alapvető teendőket az állam szuverenitása elleni irányuló fenyegetésekkel szemben, valamint az ország területi egységének helyreállítása érdekében. Részleteket az intézkedéscsomagban foglaltakról viszont a sajtószolgálat nem hozott nyilvánosságra.

Szeptember 10-én délután a kassai Kaszárnya/Kulturpark Charlie nevű épületében került sor a kortárs kárpátaljai művészek – ukránok, magyarok, ruszinok és szlovákok – bemutatkozására Keresztmetszetek címmel.

A kárpátaljai képzőművészet gyökerei Budapesthez kötődnek. 1927-ben Baksay József és Erdélyi Béla Ungváron szabadiskolát hozott létre. 1931-ben megalapították a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét. Ebből alakult a Kárpátaljai Művészeti Akadémia, melyet a szovjet rendszer betiltott, ám szakközépiskolaként mégiscsak létezhetett. A Szovjetunióban az 1960-as években jöttek rá, hogy ennek az iskolának létjogosultsága van. Hollósy Simon Técsőn működtette a híres nagybányai festőiskolát, amely komoly hatást gyakorolt a régió művészetére, melyet a helyi természet szépségei fokoztak. Ott is hunyt el.

Mivel Navracsics Tibor európai biztos Kassára érkezett, s a történelmi városházán az itteni Európai Sporthét ünnepélyes megnyitása alkalmából tartott előadást, így a kiállítás hivatalos megnyitója előtt Haraszti Attila kassai főkonzul kíséretében megtekintette a tárlatot és az 1956-os kiállítást.

A tárlat megnyitóján jelen volt Vida László, az ungvári főkonzulátus konzulja, Bitay Levente kassai konzul, Papp Ferenc, Miskolc város kulturális főtanácsosa – e kiállítás ötletgazdája -, Viktória Frolova, Kárpátalja Megyei Közigazgatási Hivatalának kulturális főosztályvezetője, Borisz Kuzma, az Ukrajnai Képzőművészek Nemzeti Szövetsége Kárpátaljai Szervezetének elnöke, aki szintén felszólalt, valamint Volodimir Mikita, az Ukrajnai Művészeti Akadémia rendes tagja és Erfán Ferenc, a Boksay József Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója. A képzőművészek közül köszöntötték az említetteken kívül Szocska Lászlót, Kopriva Attilát, Ivan Gyidiket, Anton Kovácsot és Bohdan Korzst.

Kolár Péter, a Csemadok kassai alapszervezetének elnöke röviden üdvözölte a jelenlevőket. „Egyszerű a feladatom, mert a képek önmagukért beszélnek” – mondta a tárlat anyagáról.
Bitay Levente megköszönte Papp Ferencnek az ötletet, amelynek nyomán az anyag Kassára települt.

Vida László köszöntőjében megemlítette, hogy a kárpátaljai festőiskolát létrehozó két művésznek – Boksay József és Erdélyi Béla -, idén emlékezünk meg születésük 125. évfordulójáról. Szinte mindenki kettejük, vagy azok tanítványainak a tanítványa. Így több korosztály alkotja ezt a csoportot. A kiállítás tehát a kárpátaljai festészet mai állapotát tükrözi. A tárlatot először Miskolcon, majd Debrecenben, Budapesten és Érden mutatták be. Jelképes jelentőségű, hogy Kassa lesz az utolsó állomása. Ezek a települések egy olyan kulturális térségben találhatók, mely a határok ellenére összetartozik. Terjesszük jó hírét a kárpátaljai festőművészetnek! – fejezte be beszédét.

Viktoria Frolova a kiállítást egy régi folyamat újjáélesztésének tartja. Szlovákiával szoros kapcsolatokat ápolnak. A működő száz művész közül harmincegynek az alkotásait mutatják most be.

Majd az ungvári születésű Duncsák Attila kassai festőművész méltatta a kárpátaljai alkotásokat. -1939-ben egy ungvári kiskocsmában találkozott néhány helybéli művész – emlékeztetett. – Erdélyi Béla, Boksay József, Koczka András, Boreczky Béla (aki a világháború után Kassára települt), Manajlo Fedor (egykor Tivadarként is emlegették), Kontratovics Ernő és Petky Sándor. Elhatározták, Művészeti Szövetséget alakítanak Ungváron. A most Kassán kiállító művészek ennek az iskolának örökösei. A szövetség meghatározó egyéniségeinek, Erdélyinek és Boksaynak az életútja jellegzetesen kárpátaljai sors. Mindketten Révész István tanítványai lettek. Boksay szinte valamennyi műfajban festett. Nem másolta a természetet, hanem „minden ecsetvonásával varázslatot hozott létre”.

Erdélyi lehetőséget kapott a két háború közötti Csehszlovákiában, hogy tanulmányutakat tegyen. Külföldön óriási dicsőséget szerzett az addig jószerivel ismeretlen kárpátaljai festőművészetnek. Az 1944-ben berendezkedő szovjethatalom nem tudott mit kezdeni európaiságával, minden tisztségéből menesztették és a sajtóban alávaló támadásokat intéztek ellene. Ezeket nehezen viselte és 1955-ben, 64 évesen elhunyt.

1945-ben tanintézményt hozott létre és tanítványai később Lembergben tanultak, majd visszatértek Ungvárra. Duncsák is egy Erdélyi-tanítvány tanítványa volt.
A 80-as évek végén kinyíltak a határok, a következő évtizedben megalakult a Révész Imre Társaság, Ungvárott ma Nebesznik Iván történészprofesszor vezetésével Képzőművészeti Főiskola működik.

A látogató bizony különböző színvonalú alkotásokat láthatott. Sütő János (ukránul Ivan Sutyev) egyik képe különösen emlékeztetett arra a korábbi tárlatra, melyre valamikor a múlt század hetvenes éveiben került sor a Csáky-Dessewffy-palotában.
Az ukrán média meghatározó képviselői jelen voltak a tárlatmegnyitáson, szlovák kollégáik – atavisztikus reflexeiknek engedve – távol maradtak a rendezvénytől.

A hajhullás sokakat érintő probléma, aminek sok különböző oka lehet a vitaminhiánytól az alvászavarokig. Jó hír, hogy kutatások igazolják: megfelelő táplálkozással sokat tehetünk azért, hogy megállítsuk a kellemetlen tüneteket.

Milyen ételeket érdemes enni, ha szeretnénk megállítani a hajhullást?

Lazac
Az új hajszálak növesztéséhez fehérjére van szükség, ezért érdemes belőle elegendőt fogyasztani, már csak azért is, mert a keratin termelődéséhez is szükséges, ami a haj egyik alapvető építőeleme. A tengeri fehérjéket tartalmazó ételek, mint a lazac igazoltan segítenek a hajnövekedést magas omega-3 zsírsav- és vitamintartalmuk miatt.

Méz
A méz pakolásként használva enyhítheti a szeborreás fejbőr viszketését és a hajhullást – egy kutatás szerint azok, akik négy héten át minden másnak méz és víz 9:1 arányú keverékével kezelték a fejbőrüket, a kúra végén kevesebb hajat hullattak.

Spenót
Gyakori, hogy -különösen nőknél – a hajhullás hátterében a vas és a D2-vitamin hiánya áll. A spenótban sok a vas és a C-vitamin, amely segíti a vas felszívódását. A spenótot tojással vagy gombával kombinálva érdemes fogyasztani, mert mindkettőben bőven van D-vitamin.

Osztriga
A cink igazi csodaszer a hajhullás kúrálásában és megelőzésében is – több kutatás is bebizonyította, hogy a cinkhiány szoros összefüggésben áll a hajszálak elvesztésével. Szerencsére megfelelő táplálkozással viszonylag egyszerűben lehet biztosítani a megfelelő cinkbevitelt – az ételek közül az osztrigában van a legtöbb. Ehhez itthon nem könnyű hozzájutni, viszont a dió, a spenót, a napraforgómag, a zöldborsó, a zab és a csicseriborsó is sok cinket tartalmaz.

Olajak
A tökmag-, a rozmaring- és a kókuszolaj is nagyon jót tesz a fejbőrnek és a hajnak: a tökmagolaj bizonyult a kísérletek során a leghasznosabbnak. Nem csak belsőleg, de külsőleg is használhatók: a kókuszolajas pakolások a fehérjeveszteségtől óvják a hajszálakat, míg a rozmaring serkenti a növekedésüket.

Hínár
Tengeri hínárféléket tartalmazó táplálékkiegészítőkkel is érdemes próbálkozni, mert friss kutatási eredmények szerint szintén nagyon jót tesznek a hajnak: nemcsak a hajhullás, hanem a korpásodás és a fejbőr gyulladásos betegségei esetén is hatékonyak.

Öt elemmel bővült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke, a Rajkó-módszer örökségelem pedig bekerült a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya, a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya, a novaji Remélés – alakoskodó farsangi szokása, a magyarországi dudahagyomány és a magyar cirkuszművészet is felkerült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékére, amely így már 24 elemet tartalmaz – közölte a Kultúráért Felelős Államtitkárság kedden az MTI-vel.

A tehetséges roma gyerekek zenei képzését az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig végző Rajkó-módszer pedig ötödikként került fel a jó gyakorlatok közé.

Felszólította a székelyföldi románok vélt jogsérelmei ellen rendszeresen fellépő román blogger Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy távolítsa el a Székely Mikó Kollégium homlokzatáról a kollégium nevének a feliratát – írta szerdán a Háromszék napilap.

Az esetről Antal Árpád számolt be azon a sajtótájékoztatón, amelyet Hans Klemmnek, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a sepsiszentgyörgyi látogatása kapcsán tartott.
Antal Árpád elmondta: a Spanyolországban élő Dan Tanasa bloggernek ez már a sokadik hasonló indítványa, eddig elsősorban a községháza-feliratok ellen indított hadjáratot. Az eljárás minden esetben ugyanaz: elküldi felszólítását, és ha a felszólított nem tesz eleget, bírósági eljárást indít, amelynek során többnyire neki adnak igazat. Ezt követően a prefektus elrendeli a felirat eltávolítását, ha pedig ez nem történik meg, napi 150 eurós (46 ezer forint) büntetést rónak ki az érintett polgármesterre.
Antal Árpád elmondta: az esetet megemlítette az amerikai nagykövetnek is, szóvá tette, hogy több mint százéves feliratról van szó, és ez az eljárás nem demokratikus. “Elmondtam a nagykövet úrnak, ha úgy érzi, hogy az ilyen eljárások szolgálják az általa is felsorolt amerikai értékeket: a stabilitást, fejlődést és demokráciát, akkor támogatni kell, de ha nem, akkor tenni kell ellenük valamit” – fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Leszögezte: a feliratot nem szedetik le, vállalják a peres eljárást.
A sepsiszentgyörgyi rangos magyar tannyelvű gimnázium bejáratánál a törvényben előírt módon írták ki – románul és magyarul – az intézmény nevét. A kifogásolt felirat a kétemeletes épület homlokzatán található.

Két kárpátaljai fiatal vesztette életét szeptember 14-én a hajnali órákban Beregszászban – tudatta a Zakarpattya.net.

A külföldi rendszámú autó Kígyós felől érkezett, amikor is a Puskin utcán haladva a sofőr elvesztette uralmát a jármű fölött, és egy fának csapódott. Ő és utasa azonnal életüket vesztették a balesetben.

Előzetes információk szerint egy 20 éves mezőkaszonyi és egy 19 éves nagybégányi áldozatról van szó.

A Kárpátalja.ma osztozik a hozzátartozók fájdalmában.

A Pro Agricultura Carpatika Alapítvány hallgatói ösztöndíjat hirdet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kertész és állattenyésztő mérnöki szakos hallgatói számára havonta 29 000 forintnak megfelelő hrivnya értékben az adott tanév során, tíz hónapon keresztül. A pályázat feltételrendszere nem határoz meg szakonkénti kvótát. Sikeres pályázat esetén maximum két hallgató részesülhet ösztöndíjban.

Benyújtási határidő: 2016. szeptember 30.

A pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok:
• motivációs levél (max. 2000 karakter, „Miért választottam ezt a szakot”);
• szakmai önéletrajz;
• leckekönyv másolata (NEPTUN-rendszerből nyomtatva).

A pályázatokat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 116-os irodájában adhatják le.
A pályázatban csak a II. és III. évfolyamos aktív hallgató vehet részt.

Az ösztöndíjprogramot a Földművelésügyi Minisztérium támogatja.

Pro Agricultura Carpatika Alapítvány

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén sürgette az ukrán állampolgárok EU-ba való vízummentes beutazásának ügyét. Ukrajna teljesítette az EU követelményeit, Brüsszelben mégis hátráltatják a vízummentesség megadását.

“Mélységes felháborodásomnak szeretnék hangot adni amiatt, hogy bár a Bizottság már decemberben elismerte, hogy Ukrajna teljesítette a vízumliberalizációs tervet, a mai napig bürokratikus eljárásokkal hátráltatják a polgárok vízummentes beutazását” – emlékeztetett Bocskor Andrea az EP plénuma előtt.

Miközben Európát illegális bevándorlók százezrei lepik el bármiféle személyi azonosító okmány nélkül, az európai közösséghez tartozó ukrajnai állampolgároknak, azon belül a kárpátaljai magyaroknak, még a vízum birtokában is órákat kell várakozniuk a kevés rendelkezésre álló határátkelőhelyen. “Ukrajna polgárai sok áldozatot hoztak az európai orientációért, amiért cserébe az EU ezt a szimbolikus gesztust sem volt képes késlekedés nélkül meghozni. Ezért azt kérem, az ukrán dossziét a fontosságának megfelelően kezeljék, és mielőbb tegyék meg a vízummentességhez szükséges lépéseket, illetve dolgozzanak ki fejlesztési és költségvetési tervet a határmenti infrastruktúra kibővítésére, a nemzetközi útvonalak és határátkelők fejlesztése érdekében. Ez végre kézzel fogható segítség lenne a polgárok számára” – zárta felszólalását a kárpátaljai képviselő.

Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata

Vidékünk egyik legismertebb kirándulóhelye a Csornahora hegygerinc, mely magába foglalja az Ukrán-Kárpátok legmagasabb csúcsait, köztük a 2061 méter magas Hoverlát is.

A túrázás szerelmesei bizonyára ismerik az onnan nem messze található Pop Iván nevű hegycsúcsot, melyen a lengyel idők alatt épült romos obszervatórium található. A gyakori hatalomváltás következtében az építmény sokszor cserélt gazdát, az utóbbi évtizedekben – a szovjet, majd az ukrán hatalom – elhanyagolták.

Az csillagvizsgálót 1936 és 1938 között építtette Lengyelország. Az akkori időkben az ottani obszervatóriumon kívül Európában csak egy ilyen építmény volt Franciaországban, a Pireneusokban, s az egész világon ez volt a hatodik ilyen csillagvizsgáló. A csillagászati kutatóközpontot sokan konstruktivista stílusban épült palotának nevezik, amely kitűnően alkalmazkodik a magashegységi időjárás viszontagságaihoz.
Az épület megépítése hatalmas emberi és állati erőt igényelt. Az építőanyagokat a szomszédos vasútállomásról hurcolták az erdőn keresztül.
Az épület nagyobbik része kétemeletes; a nyugati, mivel lejtőn helyezkedi el, ötemeletes. A falakat mészkőblokkokból építették, melyek szélessége 1-1,5 méter. A tetőt rézlemezekkel fedték be, a teleszkóp működését automatikus rézkupola segítette. Az épületben 43 szoba volt. Az állomáson fényképes megfigyeléseket végeztek: csillagokat, kisebb-nagyobb bolygókat vizsgáltak. A megfigyelések, amelyek egy részét publikálták is, eredményesek voltak, viszont az összes többi feljegyzés elveszett az 1944-es varsói felkelésben.

Az 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, és az azt követő történések következtében a lengyel tudósok elhagyták az obszervatóriumot. 1941 nyaráig szovjet meteorológusok tevékenykedtek itt, majd magyar alakulatok vették birtokukba. Nem sokkal ezután, 1942 tavaszán a csillagvizsgáló működését fölöslegesnek ítélték, a távcső fémszerkezetét pedig Lembergbe szállították. Az épület nagyon elhanyagolt állapotba került, a környező falvakban lakók pedig elloptak belőle minden mozdítható értéket. A háború vége felé még több alkalommal cserélt gazdát az építmény. Volt, mikor a magyar hadsereg egyik legfontosabb keleti légi megfigyelőállomása lett, majd ismét a szovjet alakulatok birtokába került.

A fasiszták által 1944-ben felszabadított Kijevben megalapították az Ukrán Tudományos Akadémiájának legfőbb asztrológiai obszervatóriumát. A Pop Ivan hegyen kialakították ezen intézmény fiókintézetét. A világháború után lehetőség nyílt az kutatóközpont felújítására. Felméréseket végeztek, és a restaurációs tervek is elkészültek. Ennek ellenére a munkálatokat nem kezdték meg. A csillagvizsgáló felhasználásának kérdése máig sem tisztázott.

Jelenleg az épület a Kárpáti Nemzeti Természeti Park területén fekszik. A park Közép-Európa-szerte egyedi szubalpi és alpi természeti komplexumokkal rendelkezik, több mint ezer növényfaj található itt, köztük rengeteg gyógynövény, s olyan védett növények, melyek kizárólag a Kárpátokban fordulnak elő.

A hatvanévnyi elhanyagoltság és a második világháború megviselte a Pop Iván hegyen létrehozott obszervatóriumot, viszont az épület alapja és falai épségben maradtak. Helyreállítása rengeteg befektetést igényel, ugyanakkor működésével nagymértékben hozzájárulna országunk tudományos fejlődéséhez.

A napjainkban történő események következtében valószínűleg egyhamar nem újul meg ez a monumentális építmény, de addig is kiváló túracélpont lehet a kalandozni vágyóknak. Az obszervatóriumból és környékéről – évszakoktól függetlenül – megcsodálható a környező vidék festői szépsége.

Kárpátalja.ma

November 1-től a sóra is kiterjeszti az orosz kormány az élelmiszerembargót, amelyet azon országokkal szemben hirdetett meg, amelyek az ukrajnai beavatkozása miatt szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen.

A erről szóló rendelet kedden jelent meg az orosz kormány tájékoztatási portálján.
Az élelmiszerekre vonatkozó, több szakaszban kiterjesztett importstop az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, Kanadát, Norvégiát, Ausztráliát, Albániát, Montenegrót, Izlandot, Liechtensteint és Ukrajnát sújtja.
A Dmitrij Medvegyev kormányfő által júniusban a jövő év végéig meghosszabbított embargó megtiltotta a csirke-, sertés- és marhahús, a tejtermékek, az élő, hűtött és fagyasztott hal, a mogyorófélék, valamint a zöldség és gyümölcs bevitelét Oroszországba.
A korlátozás alól mentesülnek a bioaktív adalékok, a sport-, gyermek- és egészségügyi élelmiszerek, beleértve a laktózmentes termékeket, a lazac- és pisztráng-, kagyló- és osztrigaivadékot, valamint a vetni és ültetni való burgonyát, hagymát, cukorrépát és borsót.

Percenként akár tizenkét szó legépelésére is képesek voltak majmok egy gondolatvezérlésre épülő technológia révén, amely jelentősen megkönnyítheti a mozgási rendellenességgel élő emberek kommunikációját.

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói által kifejlesztett technológia az agyi elektromos jelek közvetlen leolvasásával irányítja a számítógép kurzorját a képernyőn lévő billentyűzet felett – olvasható az egyetem honlapján.
A technológia korábbi verzióit már sikerrel tesztelték bénult emberek bevonásával, de a gépelés folyamata lassú és pontatlan volt. A módosításoknak köszönhetően azonban a technológia immár olyan gépelési sebességet és precizitást biztosít, amely elegendő egy értelmes párbeszéd megvalósításához.
Más, például a szem vagy az arcizmok mozgását követő módszerek is léteznek a mozgási rendellenességgel élő emberek kommunikációjának megkönnyítésére, ám ezek sokszor nehézkesek, fárasztóak az alkalmazóik számára. Az agyi elektromos jelek közvetlen leolvasása azonban megoldást jelenthet ezen kihívások egy részére.
Az agyba ültetett multi-elektróda tömb közvetlenül leolvassa a jeleket az agy azon régiójából, amely a számítógép egerének mozgatásához használt kéz- és karmozdulatokat irányítja. A kutatók most az érintett jelek leolvasását és a megfelelő betűk kiválasztását végző algoritmust fejlesztették tovább, aminek köszönhetően a majmok csaknem háromszor gyorsabban tudtak gépelni, mint a korábbi verziókkal.
A mostani tesztbe bevont majmokat arra tanították be, hogy legépeljék a képernyőn látott betűket. A Proceedings of the IEEE című folyóiratban közölt eredmények szerint a feljavított technológiának köszönhetően az állatok akár tizenkét szót is képesek voltak legépelni egyetlen perc alatt. A majmokat a The New York Times című lap cikkeiből és Shakespeare Hamletjéből vett sorokkal tesztelték.
A szakemberek szerint a technológiát használó emberek valószínűleg ennél lassabban fognak gépelni, mivel ők át is gondolják a mondanivalójukat és a szavak betűzését is. Ezen kívül a környezet is elvonhatja a figyelmüket és az állapotuk is lassíthatja a kommunikáció ütemét. A technológiát idővel tovább lehet fejleszteni az okostelefonokon és táblagépeken használt prediktív szövegbevitel funkcióval.
A mostani vizsgálat azt is bebizonyította, hogy a beültetett érzékelő éveken át stabil marad. A részt vevő majmoknak négy évvel ezelőtt ültették be az implantátumokat, amelyek semmilyen teljesítménybeli csökkenést vagy mellékhatást nem okoztak az állatoknál.

Vasárnap reggel hét órakor megkezdi adását a közmédia új televíziós csatornája, az M5 – közölte az MTI-nek nyilatkozva Dér Ágnes, a oktatási és kulturális témákkal foglalkozó adó csatornaigazgatója.

Hangsúlyozta: a közszolgálati televíziók sorából régóta hiányzott egy, a magyar, illetve az európai kultúrát zászlajára tűző, egyben ismeretterjesztéssel és oktatással foglalkozó televíziós csatorna, amely a világra nyitott nézőket célozza meg, és mindenkinek hozzáférést biztosít a magyar és európai kulturális közkincshez.
Dér Ágnes elmondta: az első nap a bemutatkozásé lesz, arra törekszenek, hogy éjfélig minden műsorból, minden témából adjanak ízelítőt.
Közölte: a 24 órában műsort kínáló, harmincnál is több új műsorral induló – néhányat a közmédia más adóiról átvevő – M5 struktúrája három lábon áll.
Kora délutántól természet- és dokumentumfilmeket, a nemzetközi kitekintés mellett elsősorban magyar munkákat kínálnak; így David Attenborough munkái éppúgy megtekinthetőek itt, mint A vad Kunsággal fesztiválsikerek sorát arató Mosonyi Szabolcs munkái.
Délután négy órától oktatási programok kerülnek adásba, nagyon erős nyelvi tartalommal; az angol, a német, a francia, az orosz, az olasz és a spanyol nyelv tanulását támogató tartalmakat kínálnak, és már építik fel a tanulókat segítő online hátteret – mondta el, hozzátéve, “nem akarunk nyelviskolaként működni”, a cél sokkal inkább az, hogy ki-ki a saját lehetőségeinek megfelelő tempóban gyarapítsa a szókincsét, és merjen is azzal megszólalni.
Hangsúlyozta: közönségük legfiatalabb tagjai azok a felső tagozatos diákok, akiket abban támogat majd a csatorna, hogy bővítsék, mélyítsék és kezeljék komplex egészként, helyezzék összefüggéseibe az addigra felhalmozott tudásukat, ugyanakkor a felnőtteket segíteni kívánják abban, hogy mind messzebbre jussanak az élethosszig tartó tanulásban.
A csatornaigazgató hozzátette: a tananyag mellett a tanulás módszertanával is foglalkozik majd az M5, praktikus tanácsokat adva közönségének, hogyan sajátíthatják el legkönnyebben és leghatékonyabban a kívánt ismereteket, de egy vasárnap reggel jelentkező műsorban például azt fogják bemutatni, hogy “nem az a menő, aki ügyesen puskázik, nem az a menő, aki megússza a feleletet, hanem az, aki okos és akar tudni”.
Dér Ágnes szólt arról is: este hétkor – az ismét jelentkező Vers mindenkinek után – félórás Kárpát-medencei kulturális és tudományos híradót sugároznak, majd színházi előadások, operaelőadások, balett- és koncertfilmek lesznek műsoron, este pedig tematikus filmsorozatokkal, a magyar- és az európai művészfilmek legjavával várja a nézőket az M5.
Kitért arra is: a közönség igényéhez igazodó hétvégi műsorrendet alakítottak ki, amelyben például délelőtt kétórányi kulturális ajánló kapott helyet; a hajnali és a délelőtti órákban pedig megismétlik majd a napközbeni műsorokat.
“Úttörő szerepet vállalunk azzal, hogy az összes idegen nyelven készült anyagot eredeti hanggal, magyar felirattal sugározzuk” – jegyezte meg a csatornaigazgató az M5 másik nagy újdonságáról.

Az Osasco nevű bódénegyed 120 viskójának zöme teljesen a lángok martalékává vált.

Tűzvész pusztított kedden Brazíliában Sao Paulo egy nyomortelepén, ahol zömmel fából épültek a kalyibák.

Az Osasco nevű bódénegyed 120 viskójának zöme teljesen a lángok martalékává vált. Halálos áldozatokról, sérültekről ugyanakkor nincs hír, jóllehet százaknak szó szerint a lángok elől kellett menekülniük, és sokan kétségbeesetten mentették ki viskóikból értékeiket: ágybetétüket, hűtőszekrényüket, kályhájukat.

A tűzoltók három órán át küzdöttek, míg meg tudták fékezni a tüzet. A nyomortelep mintegy ezer embernek volt az otthona.

Az egymásba olvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámok, illetve az ilyenkor keletkező hangok utáni kutatással nagyon sokan foglalkoznak a világon, de lényeges eredményt egy évvel ezelőtt sikerült elérni a széles körű nemzetközi összefogásnak köszönhetően.

Az Egyesült Államokban megépített detektorokkal tudták az űrből érkező jeleket rögzíteni. Az eredmény hatalmas nemzetközi siker volt, jelentős médiavisszhangot kapott, és nem mellesleg óriási távlatokat nyit a tudományban. A felfedezésben három magyar tudósnak is kiemelkedő szerepe volt.

Albert Einstein már 1916-ban megjósolta, hogy léteznek a gravitációs hullámok, melyek például fekete lyukak ütközése és összeolvadása során keletkeznek. Majd’ száz év kellett az elmélet igazolására, erre 2015. szeptember 14-én került sor, ekkor ugyanis magyar idő szerint 10 óra 50 perckor egy 0,2 másodperces jelet rögzített két, egymástól függetlenül működő detektor.

A fekete lyukak ütközése nyomán keletkező gravitációs hullámok 1,3 milliárd évvel az összeolvadás után érték el a Földet. A szenzációs felfedezést hivatalosan csak fél évvel később, idén februárban jelentették be. Tavaly karácsonykor sikerült ismét megfigyelni egy ilyen jelenséget.

Az egymásba olvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámok a kínai tudósok érdeklődését is felkeltették. Három olyan műholdat bocsájtanának fel 15 éven belül, melyek felismerik ezeket a jeleket.

Hasonló programot indít az Európai Űrügynökség is. A felküldendő szonda olyan méréstechnikát alkalmaz majd, mint a földi obszervatóriumok – kombinálva a világűrben rendelkezésre álló hatalmas térrel, így a mérőkarok hosszát egymillió kilométerre tervezik, szemben a földi rendszer 1600 kilométeres távolságával. Az űrantenna program műholdját húsz év múlva szeretnék fellőni.

Márka Szabolcs, a New York-i Columbia Egyetem asztrofizikus professzora, az egyik magyar kutatócsoport vezetője úgy véli, a gravitációs hullámok létének igazolása új lehetőséget nyit az univerzum vizsgálatára.

Kossuth Rádió Közelről című műsorában Márka Szabolcs és Márka Zsuzsa, a New York-i Columbia Egyetem kutatói beszéltek az elmúlt hónapokban történtekről. Beszámoltak róla, hogy az elmúlt fél évben újabb észlelések voltak, amelyek közül egy nagyon erős volt, egy másik gyengébb ugyan, de az is meggyőző sejtés.

Márka Szabolcs elmondta: hatalmas, terabájtnyi adatmennyiségeket rögzítenek, amelyeken folyamatosan komputer algoritmusokat futtatnak.

A felfedezés után az változott meg, hogy most már nem csak neutroncsillagokat keresnek, hanem céltudatosan fekete lyukakat is, amelyekből több van, mint korábban gondolták.

A gravitációs hullámok érzékeléséhez hatalmas detektorokra van szükség, ezek az úgynevezett LIGO hálózat tagjai, amelyek a világ több pontján találhatók.

Ezt a hálózatot most szeretnék tovább bővíteni, már bejelentették, hogy Indiában is lesz egy detektor. De felépítenek egy az eddigieknél tízszer hosszabb és tízszer érzékenyebb detektort is. Arról, hogy hol építik meg, még nem született döntés, de a kedvező környezeti szempontok miatt akár az is szóba jöhet, hogy egy magyarországi földalatti laborban.

Névnap Szeréna – latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.
Roxána – perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen). Idézet

„Adni azt jelenti, hogy hidat versz magányod szakadéka felett.”

Antoine de Saint-Exupéry

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Sztáray Mihály, gróf (?, 1749 – Bécs, 1798. szeptember 14.) Ugocsa megyei főispán, Sztáray Imre gróf, ungi főispán fia. 1770-ben a Tiszán inneni kerületi tábla ülnöke, majd cs. királyi kamarás tanácsos és a kassai kamara igazgatója. Szabolcs és 1782 előtt Ugocsa megye főispánja. Közismerten franciabarát és Habsburg-ellenes politikai nézetei miatt II. Lipót a főispánság alól felmentette.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Czakó Gábor író, kritikus születése (1942)

– A Sidney-i olimpián 8 aranyat nyertek a magyarok (2000)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A SZÉPSÉG BELÜLRŐL FAKAD

„Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul arcuk.” (Zsoltárok 34:6)

Azt mondják, hogy a szépség a szemlélőn múlik, de nem érdemes éveket pazarolni arra, hogy tetszeni próbálunk a rossz szemlélőnek. A keresztyén író mondta: „A szépség vonatkozásában mindannyian hordozunk gyermekkorunkból származó terheket… én türelmetlenül teleaggattam mindenféle méretű ruhákkal a szekrényemet… hosszasan vacakoltam a sminkeléssel, miközben elég lett volna, ha egy kis naptejet felkenek, és máris kimehettem volna játszani a szabadba. Szinte semmit nem ettem, hogy kicsi mar4adjak… rengeteg időt pazaroltam és az aggodalomra, hogy nem vagyok elég csinos, amikor inkább élveznem kellett volna azokat a dolgokat, melyek érdekessé tették személyemet. A történelem folyamán a szépség fogalma sokat változott, tükrözve az adott társadalmat. Néha gömbölydednek kellett lenni hozzá, máskor deszkavékonynak, néha napbarnítottnak, máskor sápadtnak, néha hosszú hajúnak, néha rövid hajúnak… Minden energiánkat arra áldozzuk, hogy a legújabb kívánalomnak megfeleljünk, és tudod mit? Mindig lesznek más követelmények… ez egy hiábavaló és véget nem érő küzdelem. Komolyan fontolóra kell vennünk, hogy kinek a szívét próbáljuk megnyerni. Hiszen Istené az egyetlen, melynek megéri kedvébe járni.” Pál azt mondja: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róma 12:2). „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre” (2Korinthus 5:17). A belső szépség és a lelki nyugalom titkát nem fogod megtalálni, ha a címlapokon szereplő modellek retusált képeihez hasonlítod magad. Az efféle kép hosszú távon nem tartható fenn. Békességre akkor találsz, ha kéred Istent, hogy vegye le a „hályogot” a szemedről, és mutassa meg, ő milyennek lát! „Akik őrá néznek, ragyognak…” (Zsoltárok 34:5 NIV). A szépség egyetlen egészséges és időtálló definíciója Istentől ered, mert „az Úr azt nézi, ami a szívben van” (1Sámuel 16:7).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 

Szent Kereszt felmagasztalása

A szent keresztet ünnepeljük ma az Egyházban.

Ha a kereszt eredetét kutatjuk vissza kell mennünk egészen az Ókorba, a perzsákhoz. A perzsáktól terjedt el a kereszt, amely kivégzési eszköz volt. Tőlük vették át többek között a rómaiak is ezt a kivégzési módot. A keresztutak szokásos ábrázolásával ellentétben az elítélt nem az egész keresztet vitte a vesztőhelyre, hanem csak a vízszintes szárát, amelyet kiterjesztett karjaira kötöttek, s amelynek súlya jó 30-40 kg-ot tett ki. A vesztőhelyen szögezték kezeit a vízszintes gerendába, majd illesztették azt a mindig a vesztőhelyen beásott függőleges oszlopba, s végül a lábát is odaszögezték az elítéltnek. Az elítéltnek rettenetes kínokat kellett kiállni, mire elérkezett a halál, s ez a haldoklás sokszor napokig is eltartott. Oly rettenetes kivégzési mód volt, hogy a Római Birodalomban ezt a római polgárokra nem volt szabad alkalmazni. Csak a gyilkosok, lázadók, rabszolgák, bűnösök kivégzési módszere volt, amint az Kr. e. 71-ben történt, amikor Crassus leverte a Spartacus féle rabszolgafelkelést és elrettentésül az egyik Rómába vezető út mellett 6000 ragszolgát feszített keresztre. Akárhogy is szépítenénk a dolgot, a kereszt végső soron eredetét tekintve egy bitófa. Olyan bitófa, kivégzőeszköz a kereszt, mint ma az akasztófa, vagy a villamosszék. S ez a rettenetes kínzószerszám csak azért maradt meg az európai kultúrában, mert Jézus Krisztus, a Megváltó, ezen szenvedett és halt meg.

Kereszt, akasztófa vagy villamosszék – egy lényeges a keresztnél: egy bitófa lett a kereszténység legfőbb szimbólumává. Mert Jézus Krisztus, az Isten Fia szenvedett és halt meg rajta. És valóban szenvedett, nem csak egy látszattestben volt, nemcsak látszólag vérzett és haldoklott, ahogyan oly sokan tévesen hitték már a kereszténység története során a kezdetektől napjainkig. Mert ha belegondolunk igazán, hogy kicsoda Jézus Krisztus, akkor még annak a gondolatától is elborzad tisztességes érzésű ember, hogy az Isten szenvedjen. Mert Jézus valóban Isten Fia volt, nem pedig egy különleges képességekkel rendelkező ember, próféta.

De szenvedhet az Isten? Muszáj volt ilyen utolsó módon megváltani a világot, a mindenható, mindentudó Istennek nem lett volna lehetősége arra, hogy másként váltsa meg az embereket? Ne ennyi szenvedés, botrány árán? Ne egy gyilkosoknak, gazembereknek fenntartott utolsó bitófán?

A megdöbbentő az, hogy Istennek lett volna más módja az emberek megváltására. De hát akkor miért ezt az utolsó, megbotránkoztató módszert választotta?

A választ hallottuk a mai evangéliumban: “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz el ne vesszen, hanem örökké éljen.” A szeretet a kulcsszó tehát ebben a keresztáldozatban. Mert tévesen benne maradt az emberek tudatában az ősidők óta meglévő vallásos jelenség az áldozattal kapcsolatban. Eszerint az áldozat azt jelenti, hogy az ember valamit leöl, feláldoz, megsemmisít, hogy kiengesztelje az isteni erőket. A pogányok állatokat, vagy némely vallások embereket áldoztak az isteneknek, hogy ezzel kedvükben járjanak. Jézus Krisztus keresztáldozatánál még véletlenül sem lehet erre gondolni, mert könnyen úgy jöhet ki a végeredmény, hogy az Atyaisten feláldozta Fiát, egy embert, egy tökéletes embert, hogy az emberiség az Isten kedvében járjon. Ez a gondolat egy tökéletesen elferdített dolog. Jézus keresztjénél nem erről van szó, nem arról, hogy a mi Istenünk ilyen véreskezű lenne. Nem, véletlenül sem. A keresztáldozatban arról van szó, hogy Isten Fia önként, saját elhatározásából belehal a szeretetbe. Nem ismeretlen számunkra a szeretetnek ez a magasfoka az emberek között, mert gondoljunk a szerelmesekre, vagy a házastársakra, vagy a gyermekéért aggódó anyára amikor art halljuk, hogy “belehalnék, ha történne valami bajod, belehalnék, ha elveszítenélek”. Ez történt a kereszten: Jézus bele is halt ebbe az aggódásba, ebbe a mindent féltő szeretetbe. Mert “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz el ne vesszen, hanem örökké éljen.”

Szeretet – ez a szó manapság igencsak sokat cseng a fülünkbe, úton-útfélen. De a legnagyobb baj nem is az, hogy a szót rosszul értelmezik, hanem az, hogy meg sem tudják már élni az igazi önzetlen szeretetet. Mai teljesítményekre törekvő korszellemünk megfertőzte a szeretet igazi értelmét is. Az hisszük, hogy a szeretet olyasvalami, amit mennyiséggel lehet mérni, mint a pénzt: ha kiadjuk kezünkből, akkor kevesebb lesz. Emiatt nem tudnak önzetlenül, szeretetet adni sokan másoknak. Feltételeink vannak: elfogadlak, szeretlek, ha ezt meg ezt megteszed.

Kedves testvérek, a valódi szeretet nem mérhető le mennyiségben, nincs feltételhez kötve. Nem fogy el, ha adjuk, hanem éppen akkor növekszik, ha másokkal is megosztjuk, ha másokon gyakoroljuk önzetlenül, feltétel nélkül. Ezt mutatta meg Jézus a kereszten, azt az igazi, tökéletes szeretetet. Hiszen ő mondta: “nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért”. Ő életét adta, mindent kiadott magából önzetlenül. És szegényebb lett általa? Nem! Hiszen hány, meg hány millió ember szeretetét szerezte meg ezzel az önzetlenségével. Hányan voltak készek életüket is érte adni a keresztény vértanúk között. Hány millióan szeretik napjainkban is ezért az önzetlenségéért őt a keresztények.

Ez tehát a kereszt üzenete, ennek a két egymásba rakott fagerendának. S így lett az utolsó bitófából a szeretet felkiáltójele. Tekintsünk ezentúl úgy a keresztre, akár itt a templomban, vagy házaink, szobáink falán függő keresztre, mint annak jelére, hogy ennyire szeret minket az Isten. S ha ennyire szeret minket, akkor nem maradhat ez viszonzás nélkül. Életünkben, hétköznapjainkban válaszoljunk Isten szeretetére felebarátaink és Isten önzetlen, feltétel nélküli szeretetével.

bacskaplebania.hu

 

Ukrajna és Lengyelország megállapodott, hogy a két ország történészei közösen fogják megvizsgálni a második világháborús volinyi (volhíniai) mészárlás körülményeit, amihez a lengyel és az ukrán kormány támogatást nyújt.

Erről Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter keddi kijevi látogatása alatt született egyezség – jelentette be a megbeszélés utáni sajtóértekezleten Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője.

Waszczykowski az újságírókat tájékoztatva hangsúlyozta, hogy támogatja Kijev ez irányú kívánságát az ukrán és a lengyel nép történelmi megbékélése érdekében.

“Nem kívánunk manipulálni az ilyen nehéz és problémás kérdésekkel. Az ilyesmit a két országnak meg kell egymás között oldania, különösen, ha szomszédos államokról van szó” – hangoztatta a lengyel külügyminiszter, megjegyezve, hogy a két ország már szerzett kedvező tapasztalatot hasonlóan vitás kérdések rendezésében.

Klimkin kifejtette: annak érdekében, hogy a kijevi és a varsói kormányzat előmozdítsa a tudományos munkát, a két ország külügyminiszterei egy-egy társelnököt neveznek ki az ukrán-lengyel történészi fórum élére. Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: az a cél, hogy archív dokumentumok alapján szakértők állapítsák meg, mi és hogyan történt pontosan a tragédia idején.

Az Ukrán Nemzeti Emlékezés Intézetének tájékoztatása alapján a már korábban létrehozott, 12 fős ukrán-lengyel történészi fórum tavaly novemberben újította fel munkáját.

A második világháború idején történt volinyi tragédia az elmúlt hónapokban árnyékot vetett a két ország kapcsolatára. A lengyel szenátus július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.

Kijev több ízben kérte Varsót, hogy ne tegye aktuálpolitikai üggyé az ukrán-lengyel történelem e tragikus lapját, hanem inkább a két ország közötti, európai értékeken alapuló együttműködés erősítésére összpontosítsa erőfeszítéseit.

Az ukrán parlament szeptember 8-án elfogadott határozatában felhívta a lengyel honatyák, a teljes varsói vezetés és a lengyel társadalom figyelmét, hogy az ukránok elleni hangulatkeltés éppen olyan “érzékeny” időszakban történik, amikor Ukrajna “háborúban áll” Oroszországgal. “Az agresszor vitatott történelmi eseményeket, köztük a negyvenes években történteket is felhasználja az államunk elleni háborúban” – figyelmeztetett a kijevi törvényhozás.