Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Tizenhét napon keresztül vizsgálja és elemzi az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságának (EUCPT) tudományos szakemberekből álló konzultációs missziója az aknaszlatinai sóbánya környezeti hatásait, a környezetszennyezés és a katasztrófahelyzet megszüntetésének lehetőségeit, valamint a kősókitermelés újraindításának lehetőségét. A nyolc európai uniós tagállamból érkezett tizenhét szakember szeptember 19-én kezdte el a munkát a helyszínen, és ígéretük szerint október ötödikére készítik el a sóbánya környezeti hatásaival kapcsolatos szakmai jelentésüket.

A nemzetközi feltáró kutatás előzménye az volt, hogy januárban Ukrajna és Magyarország katasztrófavédelmi hatóságai egy független szakértői bizottság létrehozását kérték az Európai Bizottságtól és annak Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságától (EUCPT) a lehetséges, határon átnyúló környezeti problémák feltárása érdekében. A kérést követően még július elején Aknaszlatinára érkezett az EU ötfős polgári védelmi csapata, akik előzetesen felmérték a helyzetet és összeállítottak egy akciótervet, konkrétan leírva, hogy milyen kutatásokra és szakmai tevékenységre van szükség a bányaművelés környezeti hatásainak pontos feltárásához. Az akkor elkészült akciótervnek megfelelően állították össze a most Kárpátaljára érkezett geológusokból, hidrogeológusokból, bányamérnökökből és más kapcsolódó szakterületek szakembereiből álló szakértői csapatot, melynek munkájával kapcsolatban szeptember 23-án tájékoztatták hivatalosan a sajtót.

Az aknaszlatinai Speleocentr Hotelben megszervezett sajtótájékoztatón az Európai Bizottság főigazgatóságának képviselője, a Lettországból érkezett Edmunds Āķītis, valamint a konzultációs missziót vezető Terry Webb (Nagy-Britanniából) elmondták, hogy munkatársaikkal a küldetésük során értékelik majd a sóbánya okozta környezeti kockázatokat és a környezeti veszélyeztetettség mértékét, továbbá meghatározzák, miként lehet a veszélyes földtani jelenségeket korlátozni, illetve felvázolják a terület környezeti rehabilitációját megoldó stratégia fő irányait. A kutatómunkához mobil laboratóriumot és információs központot szereltek fel Aknaszlatinán.

A sajtótájékoztatón jelen volt Volodimir Pugacsov, Ukrajna Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma Élelmiszeripari Stratégiai-fejlesztési Osztályának igazgatóhelyettese, aki elmondta, hogy az általa képviselt minisztérium Ukrajna Környezetvédelmi Minisztériumával közösen létrehozott egy az aknaszlatinai helyzetet vizsgáló bizottságot, amelyben az ukrán kormány több más minisztériumának, a megyei és járási közigazgatási hivataloknak és a helyi tanácsnak a képviselői is helyet kaptak, továbbá a bánya felszámolását végző vállalat igazgatója. Az említett bizottság januártól több alkalommal is ülésezett, és összeállították azokat a szakmai anyagokat, amely alapján elkezdhette munkáját a felkért uniós szakértői testület.

Jurij Uhalj, Aknaszlatina polgármestere elmondta, hogy a bányásztelepülés lakossága abban bízik, hogy a nemzetközi szakértői misszió megtalálja végre a megoldáshoz vezető utat, és a katasztrófa sújtotta nagyközség újra olyan lehet majd, mint egykor volt.

Olekszandr Postuk, az aknaszlatinai sóbánya felszámolását végző vállalat igazgatója köszönetet mondott az európai uniós misszió kezdeményezőinek és résztvevőinek, akik segíteni igyekeznek a nehéz helyzetbe került településnek.

A külföldi szakemberek mellett a kutatómunkában részt vesz az Ukrán Tudományos Akadémia három kutatója, akik külföldi kollégáikkal együtt igyekeznek a sóbánya megsemmisülésének okait, illetve a lehetséges megoldásokat feltárni. Erről számolt be Jevgenyij Jakovlev, a műszaki tudományok doktora.

A sajtótájékoztató után Terry Webb és Edmunds Āķītis bemutatták az általuk kialakított munkaállomást, illetve bemutatták, hogy munkatársaik miként vizsgálódnak a sós vizű tavaknál, amelyekből korábban eltűnt a víz, de a bánya vízzel történő telítődése következtében újra megjelent.

Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere, az ukrán feltáró bizottság tagja tudósítónknak elmondta: „Szlatina jövőjét mi abban látjuk, ha újra beindulna a bányászat, illetve a településre régóta jellemző gyógyturizmus. Ha sikerülne újabb sóbányát nyitni, az nem csak a sókitermelés miatt lenne fontos. A mai kor népbetegsége az allergia, azt pedig a mi sóbányánkban lehetett a leghatékonyabban gyógyítani, amíg ez lehetetlenné nem vált a vízelöntés miatt.”

A konzultációs misszió tagjai vizsgálataik eredményeit és megoldási javaslataikat október ötödikén leteszik az asztalra. Kérdés, hogy ezek alapján sikerül-e megvalósítani a szlatinaiak álmát. Lesz-e újra működő bánya, és földalatti allergológiai kórház a településen?

Badó Zsolt

Aki várandósan reggeli rosszulléttől, hányingertől vagy hányástól szenved, annál kisebb a magzat elvesztésének a veszélye egy nagy létszámmal végzett friss amerikai kutatás szerint.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) kutatóinak új elemzése eredményezte az eddigi legerősebb bizonyítékot a két jelenség összefüggésére – idézte a Science Daily tudományos ismeretterjesztő portál a JAMA Internal Medicine című orvosi szaklapban megjelent cikket.
A tanulmányt a NIH Eunice Kennedy Shriver Országos Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Intézete (NICHD) és más intézmények kutatói készítették.
A terhességi hányinger és hányás általában reggel jelentkezik – ezért nevezik gyakran reggeli rosszullétnek – és a nap folyamán rendszerint elmúlik. A várandósok többsége az első négy hónapban éli át.
Oka ismeretlen, ám egyes kutatók szerint az a szerepe, hogy óvja a magzatot az ételekben és italokban lévő mérgektől és kórokozóktól.
“Elterjedt, hogy a hányinger egészséges terhességet jelez, ám nem volt elegendő jó minőségű bizonyíték, ami ezt a nézetet alátámasztotta volna. Kutatásunkban értékeltük azokat a tüneteket, amelyek a fogantatástól kezdve jelentkeztek és megerősítettük, hogy a hányinger és a hányás, valamint a vetélés kisebb kockázata összefügg egymással” – magyarázta Stefanie N. Hinkle, a kutatás vezetője, a NICHD epidemiológiai osztályának munkatársa.
A tudósok egy korábbi felmérés adatait elemezték. Ebben azt tesztelték, hogy napi kis adag aszpirin szedése megakadályozza-e a vetélést olyan nőknél, akik már elvesztettek egy vagy két magzatot.
A tesztben azoknak az adatait elemezték, akiknek pozitív lett a terhességi tesztje, ők 797-en voltak. A várandósság 2. hetétől a 8. hetéig minden résztvevő feljegyezte, hogy érzett-e reggel hányingert vagy hányt-e, majd az egész terhesség alatt havonta kérdőívet töltöttek ki a tüneteikről.
Az adatokat elemezve a kutatók észrevették, hogy korábbi tanulmányok nem tudtak ennyire részletes információval szolgálni a koraterhességi tünetekről. A legtöbb tanulmány a várandósság későbbi szakaszában vagy a vetélés után kérte a nőket, hogy emlékezzenek vissza a korábban átélt tünetekre.
A 797 nő közül 188 veszítette el a magzatát. A terhesség 8 hetéig a résztvevők 57,3 százaléka számolt be hányingerről, 26,6 százalékuk hányingerről és hányásról.
A kutatók azt találták, hogy ezeknél a nőknél 50-75 százalékkal kisebb volt a vetélés kockázata, mint azoknál, akik se hányingert, se hányást nem tapasztaltak.

A magyar nyelv csodálatos, de azért van, hogy beletörik az ember bicskája. A minap Beregszászban akadtunk „szórejtvényre”, most a Szinevéri-tó körül sétálva leltünk rá egy feliratra, amely a magyar vendégeket hivatott köszönteni.

Nem vitatjuk, hogy gyakran hasznos szolgálatot tesz a Google fordítóprogramja, de – amint a mellékelt ábra is mutatja – nem szabad csupán erre hagyatkoznunk.

Sorozatunk mai darabja magáért beszél, a kommentárt az olvasókra bízzuk. Hasonló képeket, „gyöngyszemeket” pedig szívesen fogadtatunk… akarjuk mondani: fogadunk.

Kárpátalja.ma

Ukrajna számít Izrael támogatására az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget “felszabadításában”, valamint szuverenitása és területi egysége helyreállításában – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök kedden Kijevben azután, hogy megbeszélést folytatott az ukrajnai látogatásra érkezett izraeli kollégájával, Reuven Rivlin államfővel.

A kétoldalú megbeszélésen az ukrán elnök tájékoztatta izraeli partnerét Ukrajnának az európai uniós vízummentesség megszerzése terén elért legfrissebb eredményéről. Hétfőn az Európai Parlament állampolgári jogok, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) megszavazta, hogy Ukrajnát vegyék fel azon országok listájára, amelyeknek az EU vízummentességet biztosít. Ezt Porosenko szavai szerint Rivlin melegen üdvözölte. Porosenko részletesen beszámolt az uniós társulási megállapodásnak az ukrán jogrendbe való beillesztése, valamint a szabadkereskedelmi egyezség végrehajtásának folyamatáról. Reményét fejezte ki, hogy mindezek hozzájárulnak majd az izraeli befektetések növekedéséhez Ukrajnában.

Az izraeli államfő a nap folyamán felszólalt az ukrán parlamentben. Beszélt a többi között felesége hozzátartozóiról, akik a holokauszt idején Ukrajnában haltak meg. Hangsúlyozta, hogy nem szabad rehabilitálni és dicsőíteni az antiszemitákat. Méltatta ugyanakkor Ukrajnát a biztonsági kihívások ellenére a demokratizálódás útján való következetes előrehaladásáért. Hangsúlyozta, hogy Izrael támogatja Ukrajnát a demokratikus reformok végrehajtásában. Reményét fejezte ki, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus mihamarabb békés úton rendeződik.
Reuven Rivlin a tervek szerint szerdán a dél-ukrajnai Odesszában tesz látogatást, majd csütörtökön részt vesz Kijevben a második világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlása, a Babij Jar-i tragédia 75. évfordulóján tartandó állami megemlékezésen.

Svéd orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a monitorok előtt töltött túl hosszú idő rövidlátást okoz a gyerekeknél.

Az emberi szem nem arra való, hogy okostelefonok vagy tabletek kicsiny képernyőjét böngéssze – nyilatkoztak svéd szakértők hétfőn a helyi médiának.

A rövidlátók száma az 1940-es évek óta 400 százalékkal emelkedett, 70 hetven évvel ezelőtt a svéd gyerekek 8-9 százaléka volt rövidlátó, ma 40 százalékuk.

Nőtt az úgynevezett álrövidlátók, vagyis pszeudomiópiások száma is, náluk a szem sugárizma nem lazul el teljesen, így a szemlencse nem ad megfelelő fókuszt. Ezek a gyerekek is rövidlátást tapasztalnak.

A kutatók úgy vélik, a rövidlátók számának drámai emelkedését részben a monitorok előtt töltött egyre hosszabb idő okozza. A szem fokozatosan alkalmazkodik ahhoz, hogy közelről nézze a képernyőt, ennek pedig hosszú távon káros hatásai vannak.

“Szemünk irányításának képessége akkor erősebb, ha három dimenzióban nézzük a dolgokat, ilyenkor az agy több ingert kap. Tehát amikor telefon vagy tablet monitorára meredünk, akkor valószínűleg nem olyasmit teszünk a szemünkkel, amire az való. Arra születtünk, hogy három dimenzióban alkossunk a kezünkkel, például kössünk, formákat vagy eszközöket készítsünk” – magyarázta Rune Brautaset, a Karolinska Egyetem neurológiai klinikájának tanára a svéd köztévé adásában.

Kéthetes NATO-s légi hadgyakorlat vette kezdetét kedden Litvánia, Lettország és Észtország légterében.

A Ramstein Alloy (Ramsteini Ötvözet) nevű hadgyakorlatban a balti országok, Lengyelország, Franciaország és Németország repülőgépei vesznek részt. A műveletekhez a NATO-partner Svédország és Finnország haditechnikai eszközei is csatlakoztak.

A repülőgépek egyebek mellett azt is gyakorolják, hogyan kutassanak fel egy olyan teherszállító repülőgépét, amellyel elveszti a kapcsolatot a földi légiforgalmi irányítás. Egy mentőakció előkészítése is része ennek a műveletnek.
A hadgyakorlat a délnyugat-németországi Ramstein légitámaszponton állomásozó NATO-s légierő egyesített főparancsnokságának és a nyugat-német Uedem légitámaszponton lévő légi műveleti parancsnokság irányításával folyik.

A magyar kormány a 2015–2017 közötti időszakot Gulág Emlékévnek nyilvánította. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének alkalmából az egész Kárpát-medencében visszaemlékezéseket, konferenciákat szerveznek és emléktáblákat avatnak a magyarországi vagy helyi kormányhivatalok, szervezetek és aktivisták.

Az emlékév keretein belül szeptember 27-én Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont a Gulág emlékkonferencia elnevezésű rendezvénynek, mellyel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is csatlakozott a magyar kormány által meghirdetett programhoz.

„A költő itt a hóba ír,
mert nincs papír.
És mint a gyémánt, megfagyott,
de nem ragyog
a hó, s a szó, mit hóba vés,
nagyon kevés.

Nem futja már idő, ideg,
az éj hideg;
nem futja már a balga hit,
a szavait nem olvassa el senki sem -
mégis üzen.

A költő itt a hóba ír,
mert nincs papír.
A jég hátán senki sem él,
kemény a tél.
S a lét csak tárgyi tévedés:
az érv kevés.

Ha él, ha vall, ha néha sír,
a hóba ír,
hogy itt is költő – és magyar -
és jót akar,
hogy itt is hinni, írni mer,
hogy írni kell.

Ha erre futtok szarvasok,
megálljatok:
az ember itt a hóba ír,
mert nincs papír.
S a hóba rótt szó nem fehér,
az ón a vér.”

Karig Sára versét idézve kezdte köszöntését Bali János, az NSKI kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója. Felszólalásában a költőnő súlyos szavaival kívánta hangsúlyozni, hogy a málenykij robotról különösen nehéz beszélni, mivel Kárpátalján nincs olyan magyar család, melyből ne szakított volna ki hozzátartozókat a szovjet kényszermunka.

A Rákóczi-főiskola képviseletében Rácz Béla prorektor köszöntötte a jelenlévőket. Felhívta a figyelmet arra, hogy történelmünkben vannak olyan események, melyekre szívesen emlékezünk vissza és a tanárok is előszeretettel oktatják, de a pozitívumok mellett a negatívumokra is emlékeznünk kell. Múltunkat nem szabad elfelejtenünk, s a történelemkutatóknak az a feladata, hogy ezeket az eseményeket a lehető legmélyebben feltárják, kutassák, hogy a következő generációk minél több ismeretet szerezzenek ezekről a fájdalmas eseményekről.

Szalipszki Endre, a Beregszászi Magyar Konzulátus vezetője folytatta a köszöntések sorát. Majd Molnár János római katolikus esperes-plébános beszéde következett, aki egy személyes szomorú történetet mesélt a jelenlévőknek, miszerint nagymamája is áldozatul esett a malenykij robotnak, mivel férjét is elhurcolták. Több alkalommal Beregrákosról gyalogszerrel kereste fel a szolyvai gyűjtőtábort, hogy egy kis elemózsiát vigyen neki. Társa később eltűnt, s ezek után sosem tért vissza. Nagymamája évtizedek után az egyik szolyvai emléktáblán olvasta eltűnt férje nevét. Az esperes-plébános felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatásokat végezve, előadásokat hallgatva ne csak a számokra és a statisztikákra gondoljunk, hanem élő magyar emberekre, élő magyar családokra, akiknek egyik percről a másikra rombolódtak szét álmai és reményei.

„S évtizedeken keresztül csak egy nagy »MIÉRT?« a magyar emberek szívében. Még mindig nem kaptunk választ arra, hogy miért történt mindez. S még mindig nem hallhattuk azt, hogy sajnáljuk, hogy bocsánatot kérünk. Míg ezeket nem hallottuk, addig nem hallgathatunk el, addig beszélnünk kell róla” – zárta gondolatati Molnár János.

A köszöntőket Szász Jenő, az NSKI elnöke zárta. „Akkor elhurcolták Kárpátalja férfiait, ma pedig elűzik őket a háborús helyzet miatt. S ezen körülmények miatt kiemelkedően fontos az együttérzésünk, a jelenlétünk” – jelentette ki az elnök, majd pedig megköszönte a vendégek jelenlétét, és tartalmas időtöltés kívánt a következő néhány órában.

Az előadásokat Molnár D. Erzsébet történész, Gulág-kutató, a felsőoktatási intézmény adjunktusa kezdte, aki a kárpátaljai elhurcolások történelmi hátteréről, okairól, történetéről számolt be.

Rövid szünet után Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a főiskola könyvtárának igazgatója folytatta Kárpátaljai szovjet elhurcolások egy mikrotörténeti megközelítésben – Nagybereg c. előadásával. A prezentációkat Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész zárta Élő Egyház a halál völgyében. Kárpátaljai református lelkészek a Gulág munkatáboraiban c. előadásával.

A konferencia után Szász Jenő a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben megismerjék a kárpátaljai magyarság második világháború utáni tragikus történetét. „A közös gondolkodás, tervezés után közösen kell cselekednünk” – mondta végezetül az NSKI elnöke.

Kárpátalja.ma

Szobrot állítottak Petőfi Sándornak Nagykaposon. A város főterén elhelyezett alkotást a jubiláló Erdélyi János Vegyeskar ünnepsége keretében avatták fel szeptember 24-én. Ünnepi beszédet Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondott.

Fennállásának húszéves jubileumát ünnepelte a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar szeptember 24-én. A Dobó István téren megtartott szoboravatás volt az ünnepség első felvonása.

A Himnusz közös eléneklése után Gabri Rudolf, a Nagykaposi Csemadok Alapszervezet elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Külön köszöntötte Herczeghné Petneházy Melindát, a Herczegh Károly Alapítvány társalapítóját, Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Tarnóczi Józsefet, Ónód város polgármesterét, Túri Török Tibort, a szobor alkotóját, illetve Petrikán Pétert, Nagykapos polgármesterét.

Ünnepi beszédet Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondott, aki hangsúlyozta: “Történelmünk bizonyítja, hogy közösségként csak akkor lehetünk valóban sikeresek, ha vállaljuk identitásunkat, gyökereinket, tehát önmagunkat. Petőfi Sándort és az 1848-49-es események szellemi örökségét, mint a magyar nemzettudat szilárd alapját említette. A Csemadok elnöke rámutatott, hogy: “Petőfi költészetének legerőteljesebb szólama, mintegy imába foglalva azt hangsúlyozza, hogy a mi mindennapi szabadságunkat adja meg nekünk az élet, pontosabban: inkább harcoljuk ki magunknak, mert akkor talán nagyobb becsben fogjuk tartani.”

Bárdos köszönetét fejezte ki a jubiláló Erdélyi János Vegyeskar egykori és jelenlegi tagjainak azért, hogy ösztönzésükre ezentúl egyik legnagyobb költőnk mellszobra is gazdagítja Nagykapos szobrainak sorát. A Csemadok országos elnöke emlékeztetett, hogy 1968-ban az első világháború utáni felvidéki történelem első köztéri, magyar vonatkozású szobrát épp az Ung-vidéki városban állították fel, ez pedig Erdélyi János képmása, amit a későbbiekben a milleniumi Turul madár, illetve Szent István király egészalakos szobra is követett.

A sors szerencsés játékaként megemlítette, hogy a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa, Horti Réka éppen Petőfi szobrának avatása előtt érkezett az Ung-vidékre, így a Nemzetpolitikai Államtitkárság időzítésének és a helyi csemadokosok figyelmességének hála az ünnepély konferálásával tevékenyen részt tudott venni az emlékállításon.

Bárdos Gyula beszéde után Gabri Rudolffal és Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművésszel leplezte le az alkotást, majd Pándy Árpád, nagykaposi református lelkész megáldotta azt. Végül a jelenlévő intézmények, szervezetek képviselői, illetve a további résztvevők elhelyezték koszorúikat a szobornál. Közben közreműködtek a Kárpát-medencei Kórustalálkozón résztvevő kórusok.

Az ünnepélyes szoboravató a Szózat közös eléneklésével zárult, majd a IV. Kárpát-medencei Kórustalálkozóval folytatódott a műsor, amit az Erdélyi János Vegyeskar megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére a helyi rendezvényközpontban tartottak. Az eseményről hamarosan külön beszámolót olvashatnak oldalunkon.

Gabri Rudolf a Felvidék.ma-nak a szoborállítás kapcsán elmondta, hogy a nagykaposi 48-as emlékhely kialakításának ötletével az Erdélyi János Vegyeskar állt elő. Az egyeztetések során arra jutottak, hogy a szabadságharc költőjének állítsanak emléket. A megvalósításhoz szükséges támogatásért a kezdeményezők az önkormányzat kulturális bizottságához fordultak, viszont a kérelmüket elutasították. A Bethlen Gábor Alaphoz azonban sikeresen pályáztak, melynek köszönhetően megvalósulhatott a szoborállítás, így ezentúl Nagykapos főterén a kor kiemelkedő alakja emlékeztet az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra.

Áder János magyar köztársasági elnök október 2-ára tűzte ki azt a népszavazást, amelyen a magyar állampolgárok kinyilváníthatják, egyetértenek-e a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni állampolgárok választási névjegyzékbe való felvételi kérelmének a leadási határideje lejárt, ám a magyarországi lakcímmel rendelkezőknek még most sem késő a regisztrációra.

Mindössze annyit kell tenniük, hogy legkésőbb szeptember 30-án 16.00 óráig átjelentkeznek egy hozzájuk közel eső anyaországi településre, ahol leadhatják voksaikat.

Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörzettől eltérő helyen tartózkodik. Átjelentkezni interneten is lehet.

Szavazni a szavazás napján, 2016. október 2-án, vasárnap 6.00 órától 19.00 óráig lehet.

Kárpátalja.ma

A Munkácsi járásban található Vilhovica településen a Babicsi (Bábakút)–Munkács útvonalon egy PAZ típusú, menetrend szerinti buszjárat szenvedett balesetet szeptember 26-án – adta hírül a pmg.ua hírportál.

Az 53 éves sofőr elvesztette az irányítást a jármű fölött, ekkor a busz az árokba sodródott, majd egy kerítésnek ütközött. A buszon tartózkodó harminc utas közül két nő és két kislány könnyebb sérüléseket szenvedett, őket kórházba szállították.

Az ügyben tart a nyomozás. A szakértői vizsgálat szerint a szerencsétlenség idején a buszsofőr józan volt.

Kárpátalja.ma

Az erdei szeder vagy málna, az apróbojtorján, a fehér árvacsalán és a diólevél teája is nagyon jó hasmenésre, hasi problémákra, gyulladások csökkentésére. Ezek a gyógynövények naponta háromszor fogyasztva kiválóan hatnak. Egymással összekeverve még hatásosabbak. A vadsóska teája, melyet főzéssel készítünk, nagyon jó hasmenésre. Napi egy csészével kell fogyasztani, amíg a probléma meg nem szűnik. Az alma, ha egészben fogyasztják, hasfogó, reszelve székletet lazít.

Erdei szeder
(Rubus fruticosus)
Teáját hasmenés ellen (napi egy csésze) vizelethajtóul (reggel egy csésze) és izzasztásra használják. Húgysavat is old, vértisztításra, köszvény ellen is lehet fogyasztani. Levelét gyűjtjük.

Diófa
(Juglans regia)
Elsősorban gyulladásgátlóként használjuk. Belsőleg mandula-, orrmandula gyulladásra javasolt, de vastag-és vékonybélgyulladásra, gyomorhurutra, bélférgességre is kiváló. Cisztát, miómát vagy endometriózist együttesen belsőleg és külsőleg (pakolással és öblögetéssel) tud gyógyítani. Étvágyjavító, vértisztító. Mosogatással ajánlott bőrkiütésekre, lábszárfekélyre és egyéb, nehezen gyógyuló sebekre. Külsőleg van szemtisztító hatása is. Kúraszerűen 6 hétnél tovább nem ajánlott a napi fogyasztása.

Apróbojtorján
(Agrimonia eupatoria)
Torokfertőtlenítésre, máj- és epeműködés szabályozására, bélrenyheségre, vizelettartási problémákra ajánljuk a teáját, reumára a főzetéből készült fürdőt. Jó vérszegénység ellen is. Korlátlan ideig iható. Élvezeti teaként is fogyasztható. Virágos hajtását gyűjtjük.

Erdei málna
(Rubus idaeus)
Köszvényre, vese- és hólyagbántalmakra, vértisztításra, méhfal erősítésére jó. Élvezeti teaként is fogyasztható. Levelét gyűjtjük.

Csillagászok hétfőn bejelentették, újabb bizonyítékokat gyűjtöttek be lehetséges gőzoszlopok jelenlétéről a Jupiter Európa holdján. Az eredmények megkönnyíthetik az élet utáni kutatást a hold jeges felszíne alatt rejlő meleg, sós óceánban.

A Hubble-űrteleszkóp először 2012 második felében kapott lencsevégre 200 kilométer magas vízgőzoszlopokat az Európa déli pólusánál. A hír izgalmas volt az asztrobiológusoknak, mivel azt sugallta, hogy egy robotszonda leszállás nélkül talán mintát vehet a hold globális óceánjából.

A 2012-es megfigyelést azonban sokáig nem sikerült megismételni. A hétfői bejelentés szerint viszont végre ismét lencsevégre kapták a jelenséget.

A William Sparks vezette kutatócsapat a baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézetben, bő 15 hónapos időtartományban tízszer vetette be a Hubble-t ilyen céllal. Háromszor sikerrel is jártak, méghozzá 2014 januárjában, márciusában és áprilisában szúrták ki a jelenséget.

Spark szerint az oszlopok valódinak tűnnek, mindennek ellenére az ismételt észlelést még nem nevezte egyértelmű megerősítésnek. Az újonnan bejelentett észlelésekre akkor került sor, amikor az Európa elhaladt a Jupiter előtt a Hubble perspektívájából, és a vízgőzoszlop anyaga mintha blokkolta volna az óriásbolygóból érkező ultraibolya fényt.

Sparks magyarázata szerint a megfigyelések az ikonikus teleszkóp képességeinek határán vannak, ezért óvatosan kell fogalmazni. A Hubble-adatok elemzése maga is komplex folyamat, ami megmagyarázza, hogy a kutatócsapat miért csak most, bő két évvel a megfigyelés után tette közzé az adatokat.

Az Európát a Naprendszer egyik legígéretesebb jelöltjének tartják az élet hordozására a Földön kívül. Globális óceánjában kétszer annyi víz lehet, mint az összes földiben. Az óceán viszont rendkívül hideg és kemény, ismeretlen vastagságú jégkéreg alatt rejtőzik. Míg a fúrás nem lenne éppen egyszerű, a vízgőzoszlopok mintavételezése már kivitelezhetőbb.

Sparks szerint, ha az oszlopok valóságosak, sokkal könnyebb hozzáférést engednek az alant nyugvó óceánhoz, anélkül, hogy át kellene fúrni a több kilométeres jeget. A megerősítés érkezhet majd a James Webb-űrteleszkóptól, amelynek infravörös szeme 2018 után rávetülhet az Európa lehetséges vízgőzoszlopaira.

Az Európa átmérője 3100 kilométer, némileg kisebb Holdunknál. Ha sikerül megerősíteni az eredményeket, a Naprendszer második holdja lesz, ahol vízgőzoszlopokat figyeltek meg. 2005-ben a NASA Cassini űrszondája hasonló jelenséget kapott lencsevégre a Szaturnusz Enkeladusz holdján.

A Földön az élet mindenhol megtalálható, ahol víz, energia és tápanyagok vannak, ezért a kutatókat különösen érdekli minden hasonló jellegzetességeket felvonultató hely a Naprendszerben. A tanulmányt a The Astrophysical Journal folyóirat fogadta el közlésre.

A kutatók 1979-ben a Voyager-ikrek megfigyelései révén jutottak először arra a következtetésre, hogy a jeges Európa felszín alatti óceánt rejteget. Később a jupiteri rendszert 1995 és 2003 között szemügyre vevő Galileo mágneses mezőt észlelt, amelyet valószínűleg a hold mélyén található sós, globális óceán gerjesztett.

Jelenleg két további Európa-missziót terveznek. A NASA űrszondája a 2020-as évek közepén indulna, több mint 40 közeli randevút céloz a holddal, és valószínűleg mintát is vesz, ha összetalálkozik a vízgőzoszlopokkal.

A Jupiternek 67 ismert, és sok, nevet még nem kapott apró holdja van.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusának kezdeményezésére Miskolcon, Debrecenben, Budapesten, Érden és Kassán is megtekinthették az érdeklődők a Keresztmetszet – válogatás a kortárs kárpátaljai képzőművészek alkotásaiból című kiállítást. A tárlat most visszaérkezett Ungvárra – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál.

A kezdeményezés célja, hogy a szomszéd országokban is megismerjék a kárpátaljai kortárs képzőművészek legnépszerűbb munkáit. Az alkotók különböző nemzedékekhez és művészeti egyesületekhez tartoznak, s eltérő művészeti ágakat, műfajokat és stílust képviselnek.

A projekt 2016 elején indult útnak. A kiállítás, mely legutóbb a kassai Kultúrparkban kapott helyet szeptember 10. és 25. között, most visszatért Ungvárra.

A harmincnál is több képzőművész közel hetvendarabos kiállítását – élőzenés kíséret mellett – szeptember 27-én közép-európai idő szerint 14.00 órakor nyitják meg a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal átriumában.
Kárpátalja.ma

Kárpátalja.ma

Nem a terhességmegszakítást reklámozza, hanem a döntés nehézségét mutatja be a 24 hét című dokumentarista játékfilm – mondta el Carl Gerber, a budapesti Szemrevaló filmfesztiválon látható német alkotás forgatókönyvírója az MTI-nek adott interjújában.

Anne Zohra Berrached filmrendező filmje az október 1-jéig tartó filmfesztivál keretében látható szeptember 29-én a Művész moziban.
“Elsősorban azoknak a nőknek kíván hangot adni a film, akik hasonlóan nehéz döntést hoztak meg életük során. Ezek a nők ugyanis hallgatnak, nem beszélnek a velük történtekről, szégyellik azt. Szólhat a film azonban azoknak a nőknek is, akik Down-szindrómával született gyereket nevelnek, nekik a döntés másik oldalát mutatja be” – mondta el Carl Gerber.
A Lipcsében játszódó történet főszereplője, a Julia Jentsch által megformált Astrid Lorenz közkedvelt stand up humorista, aki párjával és egyben menedzserével (Bjarne Mädel) várja második közös gyermekét. A terhesség 24. hetében azonban kiderül, hogy a magzat Down-kóros, így komoly döntés elé kerülnek: megtartják-e a babát, vagy megszakítják a terhességet. A pár, miután ellátogat egy Down-szindrómás gyerekekkel és felnőttekkel foglalkozó csoportba, úgy dönt, hogy betegségével együtt vállalják a gyermeket. Ekkor azonban újabb tragédiával kell szembesülniük, mert a magzaton a komoly, beavatkozás-sorozatot igénylő szívbetegség jelei mutatkoznak, ami tovább fokozza a helyzet súlyát.
Az idei, 66. Berlin Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) egyetlen német versenyfilmje felkavaró, az érzelmekre ható, nehéz témát dolgoz fel, ennek megfelelően megosztó is. Gerber szerint “alapvetően pozitív a fogadtatása, de természetesen a téma kényessége miatt sokak számára érzékeny, vagy egyenesen provokatív a filmnek mind a formája, mind az üzenete”.
A forgatókönyvíró emlékeztetett: a Berlinálén, a premier után egy nő a “késői magzatelhajtás reklámfilmjének” nevezte a 24 hetet. Kiderült, hogy az éles kritikát megfogalmazó nő szintén világra hozott egy Down-szindrómával diagnosztizált babát, emiatt úgy érezte, a film provokálja és azt üzeni, hogy “el kellett volna vetetnie gyermekét”.
“A célunk az volt, hogy bemutassuk, milyen szenvedésen mennek át a nők egy ilyen lépés választásakor. Láttatni akartuk, hogy milyen nehézségekkel és fájdalmakkal jár a döntés meghozatala, amit éppen ezért tiszteletben kell tartani és el kell fogadni” – fejtette ki a forgatókönyvíró. Hozzátette: nagyon sok energiát fordítottak arra Anne Zohra Berrached rendezővel, hogy mindenképpen a döntés megértését mozdítsák elő a nézőben, ne pedig egyik, vagy másik vélemény felé irányítsák.
“Az írásnál kiemelt feladatnak tartottam, hogy mindkét helyzetet meg lehessen érteni, mindkét szereplővel, a baba megtartása mellett érvelő Markussal és a magzat elvetetése felé hajló Astriddal is azonosulhasson a néző. Ezért sem használtunk sok zenét a filmben és a kamerával sem igyekeztünk manipulálni. Vannak közeli felvételek, de nem túlzóan sok, hogy megmaradjon a visszafogottság is” – emelte ki Gerber.
A film elkészítése előtt és közben is rengeteg kutatómunkát végzett a rendező és a forgatókönyvíró. A szakterületen dolgozó orvosok, abortusz előtt álló nőknek és pároknak segítséget nyújtó pszichológusok, valamint szülésznők is részt vettek a munkában. A film autentikusságát, a jelenetek és a beszélgetések életszerűségét erősítendő a benne szereplő szakemberek valódi orvosok, szülésznők, pszichológusok. Természetesen késői magzatelhajtást már átélt, vagy hasonló helyzetbe került párokkal is folytattak beszélgetést: de mindössze két olyan párral sikerült felvenni a kapcsolatot, akik hajlandók voltak beszélni az őket ért traumáról.
Gerber elmondása szerint annak ellenére, hogy tudták, Európa országaiban többnyire hasonló a késői magzatelhajtásra vonatkozó törvény, úgy vélték, elsősorban Németország-specifikus filmet készítenek és várakozással néztek elébe, hogyan fogadják a történetet külföldön. Magyarországon a terhesség megszakítása – a magzatnál talált genetikai eltérés esetén – gyakorlatilag a 24. hétig történhet meg, Németországban a “fájások kezdetéig” – fogalmazott a forgatókönyvíró.
A film eljutott olyan országokba, például Mexikóba is, amelyekben legfeljebb a harmadik hónapig végeznek el ilyen beavatkozást. Az erősen keresztény szellemű országban heves és az európaitól jelentősen eltérő, sokkal bonyolultabb vitákat generált a drámánk – mondta Gerber.
A 24 hét Carl Gerber első nagyjátékfilmje. Főiskolai évei alatt könyvei alapján több díjnyertes rövidfilm is készült, elbeszéléseit A szem vizsgálata és Első első címmel adta ki a Primero kiadó. 2012-ben a török határ közelében vezetett filmes workshopot szíriai menekült gyermekek számára, és dramaturgja volt az itt készült, A fény földje című filmnek. 2013 óta performanszok dramaturgja. 2015-ben Berlinben több kulturális és nyelvi workshopot szervezett menekült fiatalok számára.
A magyar mozik közönsége a Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös szervezésében zajló Szemrevaló filmfesztivál után a Cirko Film forgalmazásában október 13-tól láthatja a filmet.

18-го вересня у Карачинському греко-католицькому ліцеї ім. О.Стойки святкували не тільки відкриття навчального року, а й відкриття нового спортивного залу, басейну й гуртожитку.

На святкуванні навчально-церковного закладу, який діє вже тринадцять років, були присутні вчителі ліцею, близько ста студентів та члени їхніх сімей, а також вшанували всіх своєю присутністю: Міністр людських ресурсів Угорщини Золтан Балог, заступник Міністра освіти і науки Павло Хобзей, єпископ Мукачівської греко-католицької єпархії Мілан Шашік, Генеральний консул Угорщини у місті Берегово Ендре Саліпскі, депутат українського парламенту, а також голова Закарпатського угорського культурного товариства («KMKSZ») Ласло Брензович та голова Спілки угорських педагогів Закарпаття Ілдіка Орос. Крім них у заході взяли участь багато керівників та представників церкви, освіти та громадських організацій Закарпаття.

Новий навчальний рік почався відповідно до традиції зі священної літургії, яку провів Ференц Демко, протоієрей Берегівської окружної єпархії, а потім співав хор Греко-католицького теологічного інституту ім. Святого Афанасія.

Наприкінці церемонії єпископ Мілан Шашік передав нагороду керівнику ліцею ім. О.Стойки Єневу Товту і призначив вікарієм Ференца Демка. Після цього всіх привітала з новим навчальним роком директор ліцею Віта Мадяр.

Свято продовжилося на подвір’ї ліцею, де Єнев Товт підбив підсумки, пов’язані з будівництвом, а також подякував спонсорам за допомогу. Уряд Угорщини зробив внесок у сумі 291 мільйон форинтів, окрім цього будівництво підтримала Угорська рада єпископів, Мукачівська греко-католицька єпархія, Греко-католицька метрополія, Паннонголмське бенедиктинське абатство та багато громадських меценатів.

Після виступу керівника ліцею на сцену вийшов Золтан Балог, який порівняв з “неможливою місією” боротьбу за виживання угорців, що залишилися жити за кордонами Угорщини, додавши:

„… нам дуже важливі закарпатські угорці, і дуже важливо, щоб угорці, українці не стали мігрантами, щоб не стали біженцями, а справувалися на своїй рідній землі.”

На святі виступив Павло Хобзей, заступник Міністра освіти і науки, який визнав, що Уряд України на даний час не підтримує церковні та приватні навчальні заклади. Пан Хобзей подякував Уряду Угорщини за підтримку закарпатських шкіл.

Далі настало традиційне перерізання стрічки, яке здійснили Золтан Балог, Павло Хобзей та Мілан Шашік, а потім єпископ Мілан освятив новобудову.

Церемонія відкриття нової будівлі продовжилася у спортивній залі, де Ласло Брензович та греко-католицький пастир Іштван Мароші привітали гостей тостами, чим подія і завершилася.

Аніта Мароші
Kárpátalja.ma

Az esetet szeptember 24-én délelőtt észlelték a Rákóczi utca egyik házában. A lángok mintegy 50 ezer hrivnyás kárt okoztak az épületben – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál.

A tűz következtében leégett 72 négyzetméternyi tetőszerkezet, valamint több háztartási gép és bútor is tönkrement.
A baleset okát még vizsgálják.

Kárpátalja.ma

A belga igazságszolgáltatáshoz fordul 16 liege-i muzulmán diáklány, mert szeptember óta iskolájukban tilos a fejkendő viselése – írta az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán.

A Liege környéki középiskola (HEPL) vezetésének döntése értelmében minden “hivalkodó” vallási jelkép viselése tilos, beleértve a muzulmán fejkendőt is.

Eric Lemmens, az iskola ügyvédje szerint a fejkendő viselése feszültséget teremt az iskola muzulmán és nem muzulmán diákjai, de gyakran még az erősebben, illetve a kevésbé radikális muzulmán diákok között is, amely mérgező légkört teremt az oktatásban. A tilalom célja a viták és feszültségek elkerülése a tanulás érdekében.

“Ha pedig valaki a jelképek elleni hadviseléstől tartana, az iskola visszautasítja, hogy egy vallás bármilyen formában ráerőltesse értékeit és elveit másokra” – fogalmazott Eric Lemmens.
A diákok véleménye szerint az általános tilalom ellentétes a szólás- és a vallásszabadság eszméjével. A fiatal lányok szerint a fejkendőjük nem üzenet, hanem a személyiségük szerves része.

Luc Misson, a diákok ügyvédje úgy vélekedett, hogy az ilyen hozzáállás csak kiélesíti a társadalomban jelen lévő feszültségeket és elősegíti az iszlám és a terrorizmus összemosását.
“A fejkendők iskolai viselésének engedélye inkább segítene elkerülni a súlyosabb összeütközéseket” – fogalmazott az ügyvéd.

A tájékoztatás szerint az iskola diákönkormányzata szeptember közepén aláírásgyűjtésbe kezdett a fejkendők viselése mellett. Alig egy hét alatt 5400 aláírást gyűjtöttek össze a kérvény benyújtásához.

A belga közszolgálati televízió és rádió szeptember elején arról tájékoztatott, hogy a liége-i középiskolák legtöbbjének felső tagozataiban betiltották a fejet és a hajat takaró vallási jelkép viselését szeptembertől.

A beszámoló szerint a tanév megkezdése előtt bevezetett szigorítás azért volt indokolt, mert a lányok egy része nem tartotta be az iskolai szabályokat. A diákok legtöbbje ugyanis, ha a vallási és az iskolai szabályok között kell dönteniük, inkább a vallási előírásoknak engedelmeskednek. Az iskola muzulmán fiataljainak nagy része megbélyegezte, és nem tisztességes lányoknak nevezte a szabályokat betartókat elfogadhatatlan nyomást gyakorolva rájuk – idézte beszámolójában a Marie-José intézet vezetőjének indoklását a televízió.

Szeretettel várják ma az érdeklődőket, az ungváriakat és a város vendégeit egyaránt közép-európai idő szerint 11.00 és 16.00 óra között a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye ungvári püspöki palotájának nyílt napjára – adta hírül az uzhgorod.in hírportál.

A programban érdekes előadások, fényképes történelmi visszatekintés, népi együttes előadása szerepel, emellett finomságokkal fogadják az idelátogatókat.

A munkácsi egyházmegye püspökének rezidenciájául szolgáló épületet 1949-ben kobozták el a görögkatolikus egyháztól, s csak 57 év elteltével, 2006-ban adták vissza. Addig a görögkatolikus székesegyház mellett található épület az Ungvári Nemzeti Egyetem könyvtárának adott otthont.

Kárpátalja.ma

Másodszor is elhalasztották a Tyson Fury–Vladimir Klicsko nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnoki címmérkőzés visszavágóját.

A WBA (Bokszvilágszövetség) és a WBO (Bokszvilágszervezet) bajnoka egészségügyi okokra hivatkozva eddig már kétszer mondta le a Vlagyimir Klicsko elleni visszavágót, ezért úgy tűnt, hogy az ukrán elleni düsseldorfi győzelemmel zárul Fury (25-0-0, 18 K. O./T. K. O.) ökölvívó karrierje.

Eredetileg úgy volt, hogy a 40 éves exvilágbajnok Klicsko (64-4-0, 53 K. O./T. K. O.) és a brit bunyós közti visszavágóra július 9-én kerül sor, ám akkor bokasérülésre hivatkozva lépett vissza a regnáló világbajnok, az október 29-ére kitűzött meccset pedig rejtélyes egészségügyi okok miatt halasztotta el a 28 éves Fury.

Az ökölvívó nagybátyja és egyben trénere, Peter Fury szerint a bokszoló hangulatingadozások és motiváció hiánya miatt mondta le az október végi visszavágót: „Hullámhegyeket és -völgyeket él meg. Az egyik pillanatban még a világ legjobb bunyósa, míg a másikban az sem érdekli, ha a következő sarkon meghal. Emiatt az állapot miatt döntöttünk úgy, hogy nem állunk ki a Klicsko elleni visszavágóra. Amikor a bokszolód az edzőteremben alig mutat érdeklődést a bunyó iránt és ez a mozgásán is meglátszik, akkor valami nagyon nincs rendben. A problémájával most szakemberek foglalkoznak, az állapota pedig javuló tendenciát mutat, de kerülnie kell a feszültséget, pihenésre van szüksége és arra, hogy a családjával lehessen.”

Tyson Furyt egyébként az ukrán elleni diadal után azzal támadták, hogy egy mentálisan fáradt Klicskót vert meg, aki az összecsapás után maga is elismerte, hogy pocsékul bokszolt. Bátyja, Vitalij Klicsko egyenesen pályafutása legrosszabb meccsének nevezte testvére düsseldorfi produkcióját. Vlagyimir Klicsko teljesítményére állítólag az hatott negatívan, hogy felesége szülés utáni depresszióval küzdött, ami az ökölvívót is nagyon megviselte.

Most viszont Fury van képletesen szólva padlón. A jelenlegi nehéz időszakban a csapata el is határozta, hogy távol tartja tőle a kritikusokat, és csak a jóakaróira koncentrálnak. „Nem olvasok sokat. Nem engedem be a negatív energiákat. Amit elolvasok, azok a szurkolóinktól és a bokszrajongóktól érkező pozitív üzenetek. A negatívan fröcsögők mind csak általánosságokat szajkóznak, nem látnak be a kulisszák mögé, és nem tudják, mi miért történik” – zárta mondandóját Peter Fury, aki hozzátette, hogy unokaöccsét a lábadozása alatt senki sem foszthatja meg címeitől.

A kolumbiai Cartagenában ünnepélyesen aláírták hétfőn a kormány és a FARC gerillaszervezet békeszerződését, amely a latin-amerikai országban 52 éve tartó fegyveres konfliktusnak vet véget.

A “Végső megállapodás a konfliktus befejezéséről, a stabil és tartós béke megteremtéséről” címet viselő dokumentumot a cartagenai Zászlók terén látta el kézjegyével Juan Manuel Santos kolumbiai államfő és Rodrigo Londono, alias Timochenko, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillaszervezetének vezetője. Az elnök ezután egy békegalambot formázó kitűzőt adott át a FARC vezetőjének, aki az ingére tűzte azt.

A kolumbiai közszolgálati televízió élő közvetítésben sugározta a szabadtéren megrendezett aláírási ceremóniát, s az adást a spanyol közszolgálati televízió is átvette.

“Sok éven át, sőt, vannak, akik egy életen át csak a fájdalmat ismerték. Önök több mint 200 ezer ember halálát gyászolták. Tudom, hogy néha úgy tűnt, a konfliktus sosem ér véget, és ez beárnyékolta napjaikat és jövőjüket” – fogalmazott Ban Ki-Moon, ENSZ-főtitkár, aki az ünnepélyes aláírást követően megnyitotta a felszólalók sorát.

Kifejezte reményét, hogy a kolumbiai népnek sikerül túllépni a fájdalmon, és köszönetet mondott minden országnak, amely közreműködött a békefolyamatban, kiemelve közülük Kubát, Norvégiát, Chilét és Venezuelát. Hangsúlyozta: ez a megállapodás nem csupán a fegyveres konfliktus végét ígéri, hanem garantálja a politikai részvételt is mindenki számára.

A FARC vezetője ünnepi beszédében bocsánatot kért a több mint fél évszázadon át tartó harcok áldoztaitól és hozzátartozóiktól mindazért a fájdalomért, amit okoztak. Rodrigo Londono kiemelte: senki se kételkedjen abban, hogy “fegyvertelenül” tartanak a politika felé, be fogják tartani a megállapodást, és azt várják, hogy a kormány is így tegyen. A gerillavezér békét kívánt az egész világnak, külön említve az izraeli és palesztin népet, valamint Szíriát.

“Isten hozta a demokráciában!” – intézte szavait a kolumbiai államfő a FARC vezéréhez, aki szerinte ezzel a fegyvereket eszmékre cserélte, és fegyverei most már ezek az eszmék lesznek, amiket bármikor, szabadon kifejthet. Juan Manuel Santos beszélt arról, hogy a mai világban, amely tele van háborúval, terrorizmussal, Kolumbia talpra állt. “Eggyel kevesebb háború van a világon!” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezzel példát mutattak az egész világnak, Cartagena pedig a béke városa lesz, és ezentúl így is fogják emlegetni.

A békemegállapodásról azt mondta: ugyan nem tökéletes, de a lehető legjobb, és arra buzdított, hogy a kolumbiaiak a jövő vasárnapi népszavazáson támogassák ezt a békeszerződést.

Az aláírási ceremóniát több mint 2500, magas rangú meghívott kísérte figyelemmel a helyszínen, 15 államfő, 30 miniszterelnök, 27 külügyminiszter érkezett a világ minden tájáról a történelmi jelentőségű eseményre. Köztük például Raúl Castro, kubai elnök, Nicolas Maduro, Venezuela elnöke, és John Kerry, amerikai külügyminiszter. Jelen volt továbbá a FARC gerilláinak delegációja és 250 meghívott a belharcok áldozatait képviselő szervezetektől, a fegyveres konfliktus által leginkább érintett területekről.

Az esemény összes résztvevője fehérbe öltözött az alkalomra, viseletükkel is a békét szimbolizálták. A FARC vezetőinek többsége először jelent meg civil ruhában a nyilvánosság előtt.

A békeszerződés aláírását Kolumbia-szerte ünnepelték az emberek. Bogotá belvárosát ellepte a lelkes tömeg, a helyi sajtó beszámolója szerint mintegy 20 ezren vonultak utcára a fővárosban.

A megállapodás kétoldalú kötelezettségvállalásokat tartalmaz: a kolumbiai kormány részéről a széleskörű földreform végrehajtását, a kábítószer-ellenes stratégia átalakítását, a lázadók politikai életbe való integrálását, a konfliktus áldozatainak kárpótlását és az állami intézmények működésének kiterjesztésért az ország elhanyagolt térségeibe, a gerillák oldaláról pedig egyebek mellett a tejes fegyverletételt, és a béke építéséhez való hozzájárulást.

A szerződés egyik legvitatottabb eleme, hogy a bűntetteiket beismerő gerilláknak legfeljebb nyolc évi börtönbüntetésüket nem a rácsok mögött kell tölteniük, hanem helyette a konfliktus sújtotta települések újjáépítésében vehetnek részt. A másik, sokak által kritizált pont, hogy a FARC vezetői politikai mozgalmat hoznak létre és helyet kapnak a kolumbiai törvényhozásban.

A békekötést népszavazáson is meg kell megerősíteni, amelyet október 2-án tartanak meg.

A kolumbiai Datexco közvélemény-kutató cég legutolsó felmérése szerint a megkérdezettek 55,3 százaléka támogatja a békét, 38,3 százaléka viszont a megállapodás ellen szavaz. A dél-amerikai ország kormánya, korábban azt közölte: bízik abban, hogy az aláírási ceremónia lendületet ad a támogatásnak.

Ha a referendum megerősíti a békeszerződést, az ENSZ 450 tagú katonai megfigyelő missziót küld Kolumbiába, akiknek az lesz a feladata, hogy megszervezzék a 7500 gerilla lefegyverzését. A tervek szerint a begyűjtött fegyvereket megsemmisítik, darabjaiból pedig emlékműveket építenek.

Az 1964-ben kezdődött kolumbiai fegyveres konfliktusban az évtizedek során legalább 260 ezren vesztették életüket, 45 ezren tűntek el és 6,8 millióan váltak földönfutóvá.