Európai Tanács hírei

2016. október 6-án – nem egészen egy évvel az első bizottsági javaslat után – hivatalosan is megkezdi működését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. A megnyitót a Bulgária Törökországgal közös külső határán lévő Kapitan Andreevo határállomáson rendezik, ahol bemutatják az új ügynökség járműveit, eszközeit és munkacsoportjait, valamint sajtótájékoztatót tartanak Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Rumjana Bacsvarova bolgár miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, Denisa Saková, a Szlovák Köztársaság belügyminisztériumának államtitkára, Fabrice Leggeri, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója, az uniós tagállamok belügyminiszterei és más magas rangú tisztviselők részvételével. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a Frontex által lefektetett alapokra építve szigorúan figyelemmel kíséri az uniós külső határokat, és együttműködik a tagállamokkal az EU külső határait fenyegető esetleges biztonsági veszélyek gyors azonosítása és kezelése érdekében.

A Tanács soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico elmondta: „Az Európai Határ- és Parti Őrség elindításával új helyzetet teremtünk külső határainkon. Ez a pozsonyi ütemterv keretében elfogadott együttes kötelezettségvállalás kézzelfogható eredménye, egyúttal a tagállamok közötti egység gyakorlati megnyilvánulása. Az új ügynökség elősegíti, hogy visszatérjünk a schengeni rendszerhez. Az elnökség eltökélt szándéka, hogy változatlanul támogassa az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítését, valamint az ütemtervben foglalt egyéb kötelezettségvállalásokat is átültesse a gyakorlatba.”

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A mai nap mérföldkő az európai határigazgatás történetében. Az egyes tagállamok külső uniós határai ezentúl valamennyiünk külső határai lesznek – jogi és operatív szempontból egyaránt. Nem egészen egy év alatt olyan teljes körű európai határ- és partiőrségrendszert hoztunk létre, amely valóra váltja a tagállamok és az Unió közötti közös felelősség és szolidaritás elveit. Éppen ez az az európai válasz, amelyre a 21. század biztonsági és migrációs kihívásainak kezeléséhez szükségünk van.”

Fabrice Leggeri, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója rámutatott: Történelmi pillanathoz érkeztünk, és nagy büszkeséggel tölt el, hogy a Frontex Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggé alakul. Az új ügynökség erősebb lesz, és alkalmasabbá válik az Európa külső határain felmerülő migrációs és biztonsági kihívások kezelésére. Megbízatása kibővül, és olyan új hatáskörökkel gyarapodik, amelyek hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé. Az ügynökség stresszteszteket fog végezni a külső határokon annak érdekében, hogy a sebezhetőségek még a válságok kialakulása előtt napvilágra kerüljenek. Az ügynökség képes lesz operatív segítséget nyújtani a határaikon támogatást kérő szomszédos harmadik országoknak, valamint a nyomozások előmozdítása érdekében megosztani a határon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos hírszerzési információkat a nemzeti hatóságokkal és az európai ügynökségekkel. Új partiőrség-funkciói révén Európa tengeri határain is kulcsfontosságú szerepet tölt majd be.”

Az ügynökség szerepe és tevékenysége az új megbízatás alapján jelentősen kibővül. Az ügynökség állandó állománya több mint megkétszereződik, és az ügynökség képes lesz saját eszközöket beszerezni és azokat rövid időn belül bevetni a határműveletek során. Az ügynökségnek legalább 1 500 fős határőr-tartalékállomány és jelentős műszakieszköz-állomány áll majd rendelkezésére – azaz műveletei során nem szembesül többé létszám- és eszközhiánnyal. Az Európai Határ- és Parti Őrség az uniós határigazgatási normák végrehajtását rendszeres kockázatelemzéssel és kötelező sebezhetőségi elemzéssel fogja biztosítani.

Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásával helyére kerül az európai külső határok megerősítésének utolsó hiányzó láncszeme is, így az emberek továbbra is szabadon élhetnek és mozoghatnak az Európai Unió területén. Ez hozzájárul Európa arra irányuló kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, hogy az év végéig helyreálljon a schengeni térség rendes működése és megszűnjenek az ideiglenes belső határellenőrzések, amint azt a Bizottság A schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv című március 4-i közleményében kifejtette.

A új ügynökség működése az elkövetkező hónapokban fokozatosan indul be:

• 2016. OKTÓBER 6.: az új ügynökség jogi szintű működésbe lépése

• 2016. DECEMBER 7.: a gyorsreagálású tartalékállomány és a gyorsreagálású eszközállomány működésbe lépése

• 2016. DECEMBERIG: 50 új ügynökségi munkatárs felvétele

• 2017. JANUÁR 7.: a visszatérési állományok működésbe lépése

• 2017. JANUÁR–MÁRCIUS: az első sebezhetőségi elemzések.

Juncker elnök 2015. szeptember 9-i, az Unió helyzetét értékelő beszédében bejelentette az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, ami az uniós külső határok igazgatásának és biztonságának megerősítését célzó európai migrációs stratégia keretében előirányzott intézkedések egyike. A belső határok nélküli schengeni térség csak a külső határok hatékony biztosítása és védelme mellett tartható fenn.

Az Európai Bizottság 2015. december 15-én jogalkotási javaslatot terjesztett elő az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására a Frontex meglévő struktúráira alapozva, a migráció és a belső biztonság terén az EU előtt álló új kihívások és politikai valóságok kezelése érdekében. Az Európai Határ- és Parti Őrséget az Európai Parlament és a Tanács rekordidő alatt, mindössze kilenc hónap alatt jóváhagyta.

Az Európai Határ- és Parti Őrség elősegíti a migráció hatékonyabb kezelését, az Európai Unió belső biztonságának megerősítését és a személyek szabad mozgására vonatkozó alapelv megőrzését. Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása biztosítani fogja az uniós külső határok erős igazgatását, ami az Unió és tagállamai közös felelőssége lesz.

2016. október 10., hétfő
Passau (Németország)
18.00 Részvétel a „Menschen in Europa 2016” (Emberek Európában 2016.) konferencián

2016. október 11., kedd
13.30 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével (Berlaymont)
17.45 Telefonbeszélgetés Mark Rutte holland miniszterelnökkel
19.30 Találkozó a Régiók Európai Bizottságának delegációjával és vezetőjükkel, Markku Markkula elnökkel

2016. október 13., csütörtök
17.30 Beszéd a European Policy Centre (Európai Politikai Központ) fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott konferencián (helyszín: Palais des Académies)

2016. október 14., péntek
10.00 Találkozó Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.30 Találkozó Luca Visentinivel, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkárával
12.30 Találkozó az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központjának (CEEP) elnökével, Katherina Reichével és főtitkárával, Valeria Ronzittivel
13.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
15.15 Találkozó a BusinessEurope elnökével, Emma Marcegagliával és főigazgatójával, Markus Beyrerrel

Federica Mogherininek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Unió nevében Thorbjørn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával közösen tett együttes nyilatkozata a halálbüntetés elleni európai és világnap alkalmából (2016. október 10.).

Ma, a halálbüntetés elleni európai és világnapon az Európa Tanács és az Európai Unió ismételten megerősíti azon álláspontját, miszerint határozottan és feltétel nélkül elítéli a halálbüntetést. A halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való joggal. Embertelen és megalázó bánásmód, nem bizonyított, hogy komoly elrettentő hatása lenne, és ahhoz vezet, hogy a bírói tévedések visszafordíthatatlan és végzetes következménnyel járhatnak.

A halálbüntetés eltörlése Európa egyik jelentős vívmánya. Az Európa Tanács tagságának egyik előfeltételét képezi, és az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzíti a halálbüntetés feltétel nélküli, minden körülményre kiterjedő tilalmát. Az Európa Tanács és az Európai Unió felszólítja az összes európai országot, hogy erősítsék meg az emberi jogok európai egyezményének a halálbüntetés eltörlésére irányuló jegyzőkönyveit.

Az Európa Tanács és az Európai Unió valamennyi európai ország politikai vezetését erőteljesen arra ösztönzi, hogy biztosítsák az Európa Tanácsban és az Európai Unióban való tagságból következő jogi és politikai kötelezettségek teljesítését.

Az Európa Tanács és az Európai Unió elítéli, hogy Belarusz - egyedüli országként az európai kontinensen - továbbra is alkalmazza a halálbüntetést. Ezen intézmények a már kiszabott halálos ítéletek módosítására, illetve a kivégzésekre vonatkozó moratórium azonnali bevezetésére sürgetik Belarusz hatóságait, mely így megtenné az első lépést a halálbüntetés felszámolásához vezető úton. A moratórium bevezetése döntő lépést jelentene afelé, hogy Belarusz közelítsen az összeurópai jogi normákhoz.

Az Európa Tanács és az Európai Unió örömmel fogadja a halálbüntetés eltörlésére irányuló világszintű tendenciát. Mára az országok több mint kétharmada jogrendszerében vagy a gyakorlatban megszüntette a halálbüntetést. Az Európa Tanács és az Európai Unió azonban sajnálattal állapítja meg, hogy a kivégzések száma a halálbüntetést alkalmazó országok egy részében növekedett, és a de facto moratóriumot érvényben tartó országok közül is voltak olyanok, amelyek kivégzéseket hajtottak végre. A két szervezet különösen aggasztónak tartja a kiskorúak kivégzését, amely ellentétes a nemzetközi joggal. Egyes országok továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében, amely szintén sérti a nemzetközi jogot.

Ez év júniusában került sor Oslóban a halálbüntetés eltörlésének kérdésével foglalkozó hatodik világkongresszusra. Valamennyi részt vevő ország és szervezet egységesen kiállt amellett, hogy a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan globális moratóriumra van szükség.

Az Európa Tanács és az Európai Unió reméli, hogy a világkongresszus nyújtotta lendület tükröződni fog abban, hogy növekszik a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló határozatot támogató országok száma az ENSZ-közgyűlés 2016 decemberében esedékes 71. ülésszakának erre irányuló szavazásán.

2016. október 5-én az ugyanezen a napon tartott, Afganisztánnal foglalkozó brüsszeli konferencián részt vevő 75 ország és 26 nemzetközi szervezet közleményt adott ki, amelyben megújította az Afganisztán nemzeti egységkormánya és a nemzetközi közösség közötti, a jólétet és a békét célzó partnerséget. A közleményben kiemelték kollektív elkötelezettségüket együttműködésük elmélyítése és megerősítése iránt annak érdekében, hogy megvalósuljon Afganisztán önállósága az átalakulás évtizedében (2015–2024), és hogy olyan politikai, társadalmi és gazdasági környezet jöjjön létre, amely lehetővé teszi Afganisztán számára, hogy megszilárdítsa a békét, a biztonságot, a fenntartható fejlődést és a jólétet. Megjegyezték, hogy noha jelentős előrelépés történt abban a tekintetben, hogy Afganisztán működő, elszámoltatható és egyre nagyobb mértékben fenntartható állammá váljon, azok a rendkívüli kihívások, amelyek még az ország előtt állnak, további erőfeszítéseket igényelnek ahhoz, hogy ezeket a közösen elért eredményeket meg lehessen óvni és azokra építeni lehessen. A továbblépés támogatása érdekében újólag megerősítették elkötelezettségüket az átalakulás évtizedének alábbi három pillére iránt:

• állam- és intézményépítés afgán vezetéssel az afganisztáni nemzeti béke- és fejlesztési keretben, valamint a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló keretszerződés révén megvalósított önállóság programjában (SMAF) felvázoltak szerint;
• tartós nemzetközi támogatás és finanszírozás 2020-ig a jelenlegi vagy ahhoz közeli szinten, a segélyhatékonyság javításával;
• regionális és nemzetközi támogatás az erőszak felszámolásához a gazdasági fejlődés ösztönzése és a regionális gazdasági együttműködés javítása érdekében, illetve a tartós békét és megbékélést célzó politikai folyamathoz.

Az EU–Kazahsztán Együttműködési Tanács 2016. október 4-én, kedden tartotta 15. ülését Brüsszelben. A találkozón Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere elnökölt. A kazah delegációt a Kazah Köztársaság külügyminisztere, Erlan A. Idriszov vezette. Az ülésen részt vett Jean-Christophe Belliard, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárhelyettese is.

Az Együttműködési Tanács üdvözölte a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásának megkezdését. A megállapodást 2015. május 1. óta ideiglenesen alkalmazták több területen is, így például a politikai párbeszéd, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás területén. Az Együttműködési Tanács megerősítette, hogy a felek kölcsönös érdeke a kapcsolatok és az együttműködés megszilárdítása, különösen pedig a régió stabilitásának és fejlődésének biztosítása.

Az Együttműködési Tanács továbbá egyeztetést folytatott olyan, mindkét fél számára jelentőséggel bíró kérdésekről, mint a politikai, igazságügyi és gazdasági reformok, a jogállamiság, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, valamint a nemzetközi ügyek. Az Együttműködési Tanács kitért a jó kormányzás, az emberi jogok védelme és a civil társadalommal való együttműködés kérdéseire is. Hangsúlyozta mindemellett, hogy fenn kell tartani a megfelelő egyensúlyt a terrorizmus elleni küzdelem során szükséges jogszerű biztonsági intézkedések, illetve az egyének jogai és szabadságai között.

Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia keretében folytatott regionális párbeszéd fontosságát. Az Afganisztánról szóló brüsszeli konferenciával összefüggésben regionális biztonsági szempontokkal is foglalkoztak, így szóba került például a határigazgatás, valamint a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem.

Az EU üdvözölte Kazahsztán aktív részvételét az EU–Közép-Ázsia miniszteri találkozón, valamint az Afganisztánról szóló brüsszeli konferencián.

A Tanács 2016. október 4-én elfogadta a Párizsi Megállapodás uniós ratifikációjáról szóló határozatot. Ez a megállapodás határozza meg az éghajlatváltozással kapcsolatos globális fellépés kereteit.

Miután az Európai Parlament egyetértését adta, a Tanács írásbeli eljárással fogadta el a határozatot. A határozatot 2016. október 7-én, pénteken helyezik letétbe az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, aki a Párizsi Megállapodás letéteményese. Az uniós ratifikáció a határozat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.

Sólymos László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere és a Tanács elnöke kijelentette: „Európa minden lehetőt megtett eljárásainak felgyorsítása érdekében és, hogy életet leheljen a Párizsi Megállapodásba. Az, hogy a Tanács mindössze néhány óra alatt elfogadta a határozatot, jól mutatja ígéreteink betartása iránti elkötelezettségünket. A ratifikációs okiratok pénteki letétbe helyezésével lezárul az eljárás. Mindannyian büszkék lehetünk erre az eredményre.”

A tagállamok, amennyiben nemzeti eljárásaik lezárultak, az Unióval egy időben, ellenkező esetben egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb ratifikálják a megállapodást.

A megállapodás 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy legalább 55, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta. Eddig 63, a globális kibocsátások 52,11%-áért felelős ország ratifikálta a megállapodást.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. október 5-én megállapodott a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációt illető tanácsi tárgyalási álláspontról. A Coreper ezzel megerősítette a Bizottság azon javaslatát, hogy az uniós polgárok vízummentesen utazhassanak Grúzia, a grúz állampolgárok pedig az Európai Unió területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.

A Tanács véleménye szerint a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációnak az új „felfüggesztési mechanizmussal” egy időben kell hatályba lépnie.

A szlovák elnökség e megbízatás az alapján fog tárgyalásokat kezdeni az Európai Parlamenttel.

„A Tanács a grúziai reformokra tekintettel a mai napon határozottan kiállt a grúz állampolgárok vízummentes utazása mellett. Az elnökség úgy véli, hogy a hiteles reformok végrehajtása a helyes irány, amit ösztönözni kell. Annak érdekében, hogy a grúz állampolgárok minél előbb vízummentesen utazhassanak, számítunk az Európai Parlament támogatására a vonatkozó eljárás lezárásához”, jelentette ki Peter Javorčík, Szlovákia EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke.

A Bizottság 2016. március 9-én tette közzé a grúziai vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia eleget tett a vízummentességhez szükséges valamennyi követelménynek.

Azt követően, hogy a Tanács és a Parlament között megállapodás születik a Grúziára vonatkozó új vízumrendszerről és ez a megállapodás hivatalosan is elfogadásra kerül, Grúzia átkerül az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok), ami vízummentes utazást biztosít az uniós polgároknak Grúzia, a grúz állampolgároknak pedig az EU területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.

Figyelembe véve az Európai Unióban kialakult jelenlegi migrációs helyzetet, valamint a Bizottság vízummentességre irányuló javaslatait Grúzia, Ukrajna, Törökország és Koszovó vonatkozásában, továbbá a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket, a Bizottság 2016. május 4-én úgy határozott, hogy a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata céljából javaslatot nyújt be az 539/2001/EK rendelet módosítására.

A felülvizsgált rendelet fő célja a felfüggesztési mechanizmus megerősítése. A rendelet ezt úgy valósítja meg, hogy a tagállamok számára egyszerűbbé teszi az esetleges felfüggesztéshez vezető körülményekről szóló értesítést, a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy saját kezdeményezésére indítsa meg a mechanizmust, továbbá a Bizottság feladatául jelöli meg, hogy küldjön éves jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a vízummentességet élvező harmadik országok milyen mértékben teljesítik a szükséges kritériumokat.

Kibővítették a felfüggesztés lehetséges indokait, és a mechanizmus alkalmazása is könnyebbé válik majd, mert az eljárás felgyorsítása érdekében lerövidítették a referenciaidőszakokat és a határidőket.

A Parlament és a Tanács között jelenleg még folynak a megbeszélések a vízummentesség felfüggesztésére vonatkozó mechanizmusról.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.

2016. október 5., szerda
Brüsszeli konferencia Afganisztánról
9.00 Nyitóbeszéd
10.30 Csoportkép

2016. október 6., csütörtök
14.00 Találkozó Antoni Martí andorrai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
15.00 Telefonbeszélgetés Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel

A helyzet súlyosságára tekintettel a Tanács 2016. szeptember 30-án hat hónappal meghosszabbította a Líbiával szembeni, három személyt érintő szankciókat.

A Tanács 2016. április 1-jén a következő három személyt vette fel a Líbiával szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe: Agila Saleh, a képviselők tanácsának elnöke a képviselőházban; Khalifa Ghwell, a nemzetközi szinten el nem ismert általános nemzeti kongresszus miniszterelnöke és védelmi minisztere; valamint Nuri Abu Sahmain, a nemzetközi szinten el nem ismert általános nemzeti kongresszus elnöke. E három személy akadályozza a 2015. december 17-i líbiai politikai megállapodás végrehajtását és a líbiai nemzeti egységkormány létrejöttét.

A Tanácsot továbbra is aggodalommal tölti el a líbiai helyzet, különösen azok a cselekmények, amelyek veszélyeztetik az ország békéjét, biztonságát és stabilitását, illetve hátráltatják vagy aláássák a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósítását.

Az Európai Unió és az afgán kormány közös szervezésében kerül megrendezésre 2016. október 4–5-én az Afganisztánnal foglalkozó brüsszeli konferencia, amelyen mintegy 70 ország és 20 nemzetközi szervezet, illetve ügynökség vesz majd részt.

A konferencián olyan realisztikus reformprogramot kívánnak jóváhagyni, amelynek segítségével megvalósíthatók az afgán kormány elképzelései, illetve amely biztosítja a nemzetközi közösség folytatódó politikai és pénzügyi támogatását a következő négy év során a politikai és gazdasági stabilitás, az államépítés és a fejlesztés érdekében.

A konferencia védnöke Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Asraf Gáni, Afganisztán elnöke lesz, aki az eseményt megnyitja majd.

Az ország stabilizálása szempontjából elengedhetetlen a következő négy évben nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítása, valamint – az új afgán nemzeti fejlesztési keretrendszerre építve – a segélyhatékonyság javítása. A fejlesztés és a biztonság egymással kölcsönösen összefüggő kihívások, amelyeket valódi politikai támogatással lehet csak megoldani. Ehhez szükség van a nemzetközi közösség és mindenekelőtt az Afganisztánnal szomszédos országok bevonására is, a béke és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés irányába mutató, kialakulóban lévő regionális konszenzusra építve.

„Az afgán népnek békére és stabilitásra van szüksége, és mindannyiunknak, így az Európai Uniónak is határozott érdeke, hogy támogassuk őket ebben” – jelentette ki Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. „Afganisztán bizonyította, hogy komoly kihívások közepette is eltökélten halad a demokrácia és a fejlődés útján. A nemzetközi közösségnek – élén velünk, az Európai Unióval – továbbra is támogatnia kell az afgán nép jólétre és békére törekvését, nemcsak pénzügyileg, de politikailag is. Ez a közösen rendezett konferencia kiváló alkalmat nyújt erre.”

A konferencia társelnökei az EU részéről a főképviselő, valamint Neven Mimica, az Európai Bizottság fejlesztési együttműködésért felelős biztosa lesznek.

Afganisztán részéről Szalahuddin Rabbani külügyminiszter és Eklil Hakimi pénzügyminiszter látja majd el a társelnöki feladatokat. Dr. Abdullah Abdullah afgán kormányfő is részt vesz a konferencián. Eklil Hakimi miniszter így nyilatkozott: „Az afgán kormány várakozással tekint a konferencia elé, ahol megoszthatjuk nemzetközi partnereinkkel arra vonatkozó terveinket, hogy hogyan tehetjük önállóvá a népünket. Örömmel számolunk be emellett a 2014 óta elért eredményeinkről is. A brüsszeli konferencia jó alkalom arra Afganisztán és partnerei számára, hogy megerősítsék elkötelezettségüket egy olyan közös jövőkép mellett, melyben Afganisztánban béke, stabilitás és jólét honol.”

Október 4-én, a konferencia alkalmával megrendezésre kerül a nők társadalmi szerepvállalásáról, valamint a regionális integrációról szóló magas szintű rendezvény is.

Az EU 2016. szeptember 27-én felfüggesztette a kolumbiai forradalmi fegyveres erőkkel (Fuerzas armadas revolucionarias de Colombia – FARC) szembeni korlátozó intézkedések alkalmazását. A döntésre azt követően került sor, hogy a kolumbiai kormány és a FARC 2016. szeptember 26-án hivatalosan aláírta a kolumbiai békemegállapodást.

A szervezet 2002 júniusa óta szerepel azon az uniós jegyzéken, amely a terrorcselekményekben részt vevő és ezért korlátozó intézkedésekkel sújtott személyeket, csoportokat és szervezeteket tartalmazza. A korlátozó intézkedéseket a 2001/931/KKBP közös álláspont határozza meg. Közéjük tartozik a terrorcselekményekben érintett személyek, csoportok és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása, továbbá az is, hogy uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak e személyek, csoportok és szervezetek rendelkezésére pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat.

A kolumbiai kormány és a FARC között 2016. augusztus 25-én létrejött megállapodás több mint 50 évnyi fegyveres konfliktusnak vetett véget. Az ünnepélyes aláírásra 2016. szeptember 26-án Cartagenában kerül sor.

A FARC elleni szankciók felfüggesztéséről szóló határozatot a Tanács írásbeli eljárással fogadta el. A jogi aktusok a Hivatalos Lap 2016. szeptember 27-i számában jelennek meg.

2016. szeptember 24., szombat
Bécs
11.30 Részvétel a balkáni útvonalon zajló migrációról szóló csúcstalálkozón

2016. szeptember 27, kedd
10.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2016. szeptember 28., szerda
Kijev
Munkavacsora Petro Porosenko államfővel

2016. szeptember 29., csütörtök
Kijev
(helyi idő)
(az időpont még nem ismert) Találkozó Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel
15.00 Részvétel a Babij Jar-i mészárlás 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen

A júliusi dél-szudáni események még mindig éreztetik hatásukat. A júliusi összecsapások során több százan vesztették életüket és számos esetben brutális szexuális erőszakot követtek el. A felelősöket bíróság elé kell állítani. Az EU azt kéri, hogy indítsanak vizsgálatot a legutóbbi dél-szudáni összecsapások során elkövetett valamennyi bűncselekményre vonatkozóan annak érdekében, hogy az elkövetőket felelősségre vonják. Ezzel összefüggésben az EU ismételten a Dél-Szudánnal foglalkozó vegyes bíróság azonnali felállítására szólít fel.

Üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2304 (2016) sz. határozatát, amellyel a BT 2016. december 15-ig meghosszabbította az ENSZ dél-szudáni missziójának (UNMISS) megbízatását, és engedélyt adott arra, hogy az UNMISS részeként regionális védelmi erőt telepítsenek az országba azzal a feladattal, hogy biztonságos környezetet teremtsen. A regionális védelmi erő gyors telepítése fontos lépés a dél-szudáni béke és stabilitás biztosítása felé.

Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának szeptember 2–4-i jubai látogatását követően kiadott közös közleményben a dél-szudáni átmeneti nemzeti egységkormány tanúbizonyságot tett együttműködési szándékáról. Az átmeneti kormánynak maradéktalanul teljesítenie kell a közös közleményben tett vállalásait, többek között együtt kell működnie az UNMISS-szel és a regionális védelmi erővel.

Az EU nagyra értékeli, hogy az Afrikai Unió és a Kormányközi Fejlesztési Hatóság folyamatosan nyitott a párbeszédre erről a kérdésről, valamint hogy a Dél-Szudánnal szomszédos országok felelősségteljesen léptek fel a közelmúltbeli események során. Az EU ismételten felszólít minden dél-szudáni felet, hogy jóhiszeműen hajtsák végre a konfliktus rendezéséről szóló megállapodást. Az EU továbbra is kész korlátozó intézkedéseket bevezetni minden olyan személlyel szemben, aki aláássa a dél-szudáni békefolyamatot, továbbá – megjegyezve, hogy az EU régóta fegyverembargót tart fenn Dél-Szudánnal szemben – támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon döntését, hogy amennyiben továbbra is akadályozzák az UNMISS-t feladatai ellátásában, fontolóra fogja venni újabb korlátozó intézkedések, egyebek mellett fegyverembargó bevezetését.

Az EU emlékeztet a humanitárius tevékenység függetlenségére és semlegességére, valamint arra, hogy ilyen támogatásra kizárólag a dél-szudáni lakosság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjainak hatalmas szükségletei alapján kerül sor. Az EU felszólítja az átmeneti nemzeti egységkormányt, hogy teljesítse a nemzetközi humanitárius jog szerinti azon kötelezettségét, hogy elősegítse a humanitárius segítségnek a konfliktus által érintett valamennyi dél-szudánihoz való gyors és akadálytalan eljuttatását, függetlenül azok etnikai, törzsi és politikai hovatartozásától, továbbá hogy maradéktalanul tiszteletben tartsa a humanitárius segítséget nyújtó szervezetek és azok személyzete jogait.

A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. Dragan Čović, Bosznia-Hercegovina államelnökségének elnöke 2016. február 15-én benyújtotta Bosznia-Hercegovina európai uniós tagságára irányuló kérelmét. A Tanács úgy határozott, hogy végrehajtja az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkében megállapított eljárást. A Bizottság ennek megfelelően felkérést kap véleménye benyújtására.

2. Emlékeztetve a 2006. december 14–15-i Európai Tanács következtetéseiben foglalt megújított bővítési konszenzusra, a Tanács újólag megerősíti, hogy az Európai Unió jelenti a Nyugat-Balkán jövőjét. Ismételten kijelenti, hogy minden ország esetében a koppenhágai kritériumok, valamint a stabilitási és társulási folyamat feltételeinek teljesítése érdekében tett egyéni erőfeszítésektől függ, hogy az ország hogyan halad az Európai Unió felé vezető úton.

3. Megismételvén egyes korábbi tanácsi következtetésekben, különösen a 2015. december 15-i tanácsi következtetésekben foglaltakat, valamint azon korábbi kijelentését, mely szerint egyértelműen elkötelezett Bosznia-Hercegovina mint önálló, egységes és szuverén ország uniós perspektívája iránt, a Tanács üdvözli a bosznia-hercegovinai hatóságok minden szintjén elfogadott reformprogram végrehajtása terén elért jelentős eredményeket. A Tanács felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy állampolgárai javát szolgálva, valamint az Európai Unióval, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és a nemzetközi partnerekkel, továbbá a civil társadalommal szoros együttműködésben, a bosznia-hercegovinai hatóságok által elfogadott cselekvési tervben szereplő ütemezés szerint folytassa a reformprogram tényleges végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseit. Ennek az eddigiekhez hasonlóan a társadalmi-gazdasági reformok mellett ki kell terjednie a jogállamiságra és a közigazgatásra irányuló reformokra is. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen jelentést a reformprogram végrehajtásáról, beleértve a koordinációs mechanizmust is. A Tanács arra kéri a Bizottságot, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelemére vonatkozó véleménye kialakításakor fordítson különleges figyelmet a Sejdić-Finci ügyben hozott ítélet végrehajtására.

4. A Tanács üdvözli a stabilizációs és társulási megállapodás Horvátország uniós csatlakozására figyelemmel való kiigazításáról szóló jegyzőkönyv parafálását. Ha Bosznia-Hercegovina eltökélten kíván törekedni az uniós integrációra, akkor ehhez hozzátartozik a stabilizációs és társulási megállapodásnak, ezen belül a kiigazításnak a teljes körű végrehajtása is.

5. A Tanács ezenfelül üdvözli, hogy megállapodás született az uniós kérdésekkel foglalkozó koordinációs mechanizmus létrehozásáról. Felkéri a bosznia-hercegovinai szerveket valamennyi kormányzati szinten, hogy biztosítsák a mechanizmus tényleges gyakorlati megvalósítását, mely fontos lépés a funkcionalitás és a hatékonyság javítása irányában.”

2016. szeptember 20-án a Tanács olyan jogi keretet fogadott el, amely első alkalommal teszi lehetővé az EU számára, hogy autonóm módon szankciókat alkalmazzon az ISIL/Dáis és az al-Kaida, valamint hozzájuk kapcsolódó vagy őket támogató személyek és szervezetek ellen. Ez idáig csak olyan személyek és szervezetek ellen volt lehetséges szankciókat alkalmazni, akiket az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy valamely önállóan eljáró uniós tagállam jegyzékbe vett.

Az EU-nak ezentúl lehetősége lesz utazási tilalmat kiszabni olyan személyekre, illetve vagyoni eszközök befagyasztását elrendelni olyan személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyekről megállapították, hogy összeköttetésben állnak az ISIL-lel (Dáissal) / az al-Kaidával. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban lévő minden vagyoni eszközük befagyasztásra kerül, és hogy uniós személyek és szervezetek számára is tilos lesz pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek rendelkezésére bocsátani.

Az intézkedések olyan személyeket és szervezeteket céloznak, akik részt vettek terrorista támadások tervezésében vagy végrehajtásában, pénzügyi támogatást nyújtottak az ISIL (Dáis) és az al-Kaida számára, illetve olajjal vagy fegyverekkel látták el őket, vagy az általuk nyújtott terrorista-kiképzésben részesültek. Személyeket vagy szervezeteket olyan tevékenységek miatt is jegyzékbe lehet venni, mint a toborzás, az említett szervezeteket támogató cselekedetek és tevékenységek ösztönzése vagy nyilvános kiprovokálása, közreműködés az emberi jogok súlyos megsértésében az EU területén kívül, beleértve az emberrablást, az erőszakos közösülést, a szexuális erőszakot, a kényszerházasságot és a rabszolgaságra kényszerítést.

Az EU-nak lehetősége lesz arra is, hogy korlátozó intézkedéseket szabjon ki olyan személyekre, akik az EU területén kívül, illetve az EU területére utaznak, illetve szándékoznak utazni abból a célból, hogy támogassák az ISIL-t (Dáist) és az al-Kaidát, illetve az általuk nyújtott kiképzésben részesüljenek. Ezek az intézkedések mindenekelőtt az úgynevezett „külföldi harcosokat” fogják célozni. Mindezek eredményeként az EU minden olyan személyt jegyzékbe tud majd venni, aki teljesíti a kritériumokat – beleértve azokat az uniós polgárokat is, akik az EU területén kívül támogatták ezeket a szervezeteket, majd visszatértek. Az utazási tilalom révén megakadályozható, hogy a jegyzékbe vett személyek beutazzanak bármely uniós tagállamba. A jegyzékbe vett uniós polgárok esetében tehát az utazási tilalommal elejét lehet venni annak, hogy az illető beutazzon az állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő uniós tagállamba.

Miután megállapodás jön létre a tagállamok által tett jegyzékbe vételi javaslatokról, az érintett személyek és szervezetek jegyzékbe vételére egyhangúlag elfogadott tanácsi határozat és tanácsi rendelet formájában fog sor kerülni.

A Tanács elfogadta „Az EU 2015. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című dokumentumnak az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó részét, amely kiegészíti a jelentés 2016. június 20-án közzétett tematikus részét.

Az EU 2015-ben is kitartott az emberi jogok, valamint a befogadó és demokratikus társadalmi berendezkedés védelme és előmozdítása mellett. A 2015. évi éves jelentés bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Unió Federica Mogherini főképviselő, Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője és az uniós küldöttségek globális hálózata révén az emberi jogok egyetemességének nemzetközi előmozdítása érdekében világszerte kifejtett. A jelentésnek az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó része országonként rövid áttekintést nyújt az emberi jogi helyzetről és beszámol az EU által helyben nyújtott szakpolitikai támogatásról.

A Tanács 2016. szeptember 20-án ajánlást adott ki, amelyben arra szólítja fel az euróövezet tagállamait, hogy hozzanak létre nemzeti termelékenységi testületeket.

Ezek a testületek azokat a folyamatokat és szakpolitikákat fogják elemezni, amelyek befolyásolhatják a termelékenységet és a versenyképességet. Független elemzéseket fognak készíteni, és meg fogják erősíteni a nemzeti szintű szakpolitikai párbeszédet.

Mindez hozzájárul majd a fenntartható gazdasági növekedést és a konvergenciát célzó reformok megvalósításához.

A századforduló óta jelentősen csökkent mind az euróövezet, mind az EU egészének potenciális gazdasági növekedése. Ez a tendencia különösen a teljes tényezőtermelékenység csökkenésének következtében alakult ki. 2008 óta emellett a beruházások visszaesése is gyengíti a növekedést.

A jövőben a gazdasági növekedés biztosításához a termelékenységet kell fokozni. Ehhez olyan kiegyensúlyozott szakpolitikákra van szükség, amelyek támogatják az innovációt, fejlesztik a készségeket, csökkentik a munkaerő- és termékpiacok merevségét és jobb forráselosztást eredményeznek.

A termelékenységi testületek által végzett kutatás és elemzések ösztönözni fogják a EU gazdasági és monetáris uniójának zökkenőmentes működését elősegítő folyamatokat.

Az öt elnök jelentése

Az ajánlás annak a 2015. októberi bizottsági intézkedéscsomagnak a része, amely az EU gazdasági és monetáris uniójának (GMU) további fejlesztéséről szóló, ún. öt elnök jelentését ülteti át a gyakorlatba.

Az ajánlást 2016. június 28-án az Európai Tanács is jóváhagyta.

Az öt elnök jelentését az Európai Bizottság elnöke készítette az Európai Tanács, az eurócsoport, az Európai Központi Bank és az Európai Parlament elnökével szoros együttműködésben. A jelentést 2015 júniusában terjesztették az Európai Tanács elé.

Feladatok

Az ajánlástervezet felszólít minden tagállamot arra, hogy hozzon létre nemzeti testületeket a következő feladatkörök ellátására:

• a termelékenységi és versenyképességi folyamatok azonosítása és elemzése;
• e terület szakpolitikai kihívásainak független elemzése.

Az euróövezeti tagállamoknak szóló ajánlás az euróövezeten kívüli tagállamokat is hasonló testületek felállítására ösztönzi. Emellett arra szólítja fel a termelékenységi testületeket, hogy folytassanak párbeszédet és osszák meg a legjobb gyakorlatokat, valamint szükség esetén végezzenek közös elemzéseket.

Kommunikáció és tájékoztatás

Az ajánlás úgy rendelkezik, hogy a testületeknek a közigazgatási szervektől függetlenül kell működniük a nyilvánosság tájékoztatása, a testület vezetőségének kinevezésével kapcsolatos eljárások, valamint az információhoz való hozzáférés tekintetében. Főszabályként a testületek által készített elemzéseket nyilvánosságra kell hozni.

A testületek által – többek között az éves jelentések formájában – biztosított független szakértői elemzéseket a tagállamok és a Bizottság felhasználják majd az európai szemeszter éves szakpolitikai nyomon követési eljárása során.

A miniszterek vita nélkül fogadták el az ajánlást az Általános Ügyek Tanácsának ülésén.

A Tanács 2016. szeptember 20-án jóváhagyta az Andorrával való adóügyi megállapodás megkötését, amelynek célja, hogy a magánmegtakarítók jobban megfeleljenek az adószabályoknak.

A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Andorra közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépést.

Az automatikus információcserével lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek a másik ország lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.

A megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely arra kötelezte Andorrát, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodás megakadályozza, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót még nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.

A megállapodást 2016. február 12-én írták alá. A megállapodást a tagállamok képviselői a Bel- és Igazságügyi Tanács (szeptember 20-i) ülésén vita nélküli napirendi pontként hagyták jóvá.

A Tanács 2016. szeptember 29-én úgy  határozott, hogy meghosszabbítja a Burundival szembeni korlátozó intézkedéseket, amelyek így 2017. október 31-ig érvényben maradnak. Az intézkedések konkrétan utazási tilalmat és a pénzeszközök befagyasztását jelentik négy olyan személy esetében írják elő, akik tetteikkel veszélyeztetik a demokráciát, illetve akadályozzák a jelenlegi válság politikai rendezését Burundiban. Ilyen tettnek minősülhetnek az erőszakos cselekmények, az elnyomás, illetve az erőszak szítása, valamint az emberi jogok súlyos megsértése.

Az EU több ízben is felszólította valamennyi felet, hogy tartózkodjanak az erőszakos cselekményektől és ítéljék el azokat. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy kialakuljanak és tartósan fennmaradjanak azok a feltételek, amelyek elősegítik, hogy sikerüljön politikai megoldást találni a válságra.

A Tanács úgy ítélte meg, hogy mivel a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintett négy személy helyzetét illetően nem történt pozitív változás, indokolt a szankciók meghosszabbítása.

Az érintett személyek nevét és jegyzékbe vételük okait a Hivatalos Lapban kihirdetett 2015. október 1-jei határozat melléklete tartalmazza.

A Tanács 2016. szeptember 19-én Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével egyetértésben Julian Kinget nevezte ki a biztonsági unióért felelős új biztosi posztra. A kinevezés a Bizottság hátralévő hivatali idejére, azaz a 2019. október 31-ig tartó időszakra szól.

Julian King brit állampolgár, 2016 januárja óta az Egyesült Királyság franciaországi nagykövete. Az új biztos a 2016. június 25-én lemondott Jonathan Hillt váltja fel.