Európai Tanács hírei

1. Az EGT-Tanács negyvenhatodik ülésére 2016. november 15-én került sor Brüsszelben, Elisabeth Vik Aspakernek, Norvégia EGT- és uniós ügyekért felelős miniszterének elnökletével. A találkozón részt vett Aurelia Frick liechtensteini külügyminiszter, továbbá Izland Külügyminisztériumának képviseletében Stefán Haukur Jóhannesson, az Európai Unió Tanácsa elnökségének képviseletében Lukas Parizek, valamint az Európai Unió Tanácsának tagjai, illetve az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői.

2. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a politikai párbeszéd keretében a miniszterek a következő témákról kívánnak tárgyalni: Nyugat-Balkán, Oroszország és Ukrajna, migráció, valamint a kül- és biztonságpolitikára vonatkozó új uniós globális stratégia. A résztvevők irányadó vitát tartottak a digitális egységes piac témájában, amelynek során érintették a megosztáson alapuló gazdaság kérdését is.

3. Az EGT-Tanács megállapította, hogy az EGT-megállapodás több mint 20 éve kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unió és az EGT-tag EFTA-államok közötti gazdasági kapcsolatok és belső piaci integráció előmozdításában. Az EGT-Tanács kiemelte, hogy a megállapodás időtállónak bizonyult és alkalmazkodni tudott az EU-szerződések változásaihoz és az EU bővítéseihez. Az EGT-Tanács megállapította, hogy a versenyképesség javítását célzó törekvések intenzívebbé tétele kulcsfontosságú az európai foglalkoztatás és növekedés szempontjából.

4. Hangsúlyozta, hogy a jól működő egységes piac Európa-szerte fontos hajtóereje a gazdasági növekedésnek és az új munkahelyek teremtésének, és üdvözölte az egységes digitális piacra, illetve az egységes piac továbbfejlesztésére vonatkozó, 2015-ben indított két stratégiában foglalt javaslatok végrehajtása terén már megtett lépéseket, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy maradéktalanul kiaknázhassuk az egységes piacban rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi lehetőségeket. Az EGT-Tanács egyetértett abban, hogy az egységes piacot érintő néhány jelentős kihívás kezeléséhez átfogó megközelítésre van szükség, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok szorosan közreműködjenek az egységes piaci politikák és kezdeményezések további tervezésében és alakításában.

5. Az EGT-Tanács üdvözölte a pénzügyi szolgáltatások terén az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló uniós rendeletekhez kapcsolódó első jogszabálycsomag részét képező EGT vegyes bizottsági határozatok elfogadását. Az EGT-Tanács hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó további, még be nem épített jogszabályok mielőbbi beépítése és alkalmazása is annak érdekében, hogy az EGT teljes területén biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket ebben a fontos ágazatban.

6. Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Vegyes Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, és méltatta a Vegyes Bizottság munkáját, mellyel hozzájárul az EGT-megállapodás folyamatos, sikeres és zökkenőmentes működésének biztosításához.

7. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy a társadalmi és gazdasági nehézségek leküzdéséhez fontos az európai országok közötti szolidaritás. Aggodalmának adott hangot különösen amiatt, hogy egyes EGT-tagállamokban változatlanul magas szintű az ifjúsági munkanélküliség.

8. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az iránt, hogy a 2009–2014-es időszakra szóló EGT Finanszírozási Mechanizmus és norvég finanszírozási mechanizmus, illetve azok elődei sikerrel járultak hozzá az EGT-térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és megállapította, hogy az egyenlőtlenségek mérséklését folytatni kell.

9. Az EGT-Tanács üdvözölte a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás Izland, Liechtenstein és Norvégia általi megerősítését, valamint a 2014 és 2021 közötti időszakra vonatkozó norvég finanszírozási mechanizmusról szóló, Norvégia és az EU közötti megállapodás Norvégia általi megerősítését. Az EGT-Tanács üdvözölte továbbá a 2014 és 2021 közötti időszakra vonatkozó norvég finanszírozási mechanizmusról szóló megállapodás 2016. július 1-től kezdődő, valamint a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás 2016. augusztus 1-től kezdődő ideiglenes alkalmazását.

10. Az EGT-Tanács üdvözölte az Izland és az EU közötti, a hal és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. augusztus 1-től, valamint a Norvégia és az EU közötti, a hal és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. szeptember 1-től történő ideiglenes alkalmazását.

11. Hangsúlyozva, hogy minden szerződő félnek érdeke, hogy az egész EGT-ben alaposabban ismerjék az EGT-megállapodást, az EGT-Tanács arra sürgette a feleket, hogy biztosítsák, hogy az EGT-megállapodással kapcsolatos információk azonnal és könnyen elérhetők legyenek mindenki számára.

12. Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy a tőke szabad mozgása a belső piac egyik alapvető szabadsága és az EGT-vívmányok szerves része, és megállapította, hogy az EGT-megállapodás 43. cikkének rendelkezései alapján e szabadság csak ideiglenesen korlátozható. Az EGT-Tanács üdvözölte az előrehaladást az izlandi kormány arra irányuló átfogó tervével kapcsolatban, hogy az ország gazdasági és pénzügyi stabilitásának veszélyeztetése nélkül feloldja a tőkekorlátozásokat.

13. Az EGT-Tanács rendkívül fontosnak nevezte az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés fenntartását a környezetvédelmi, az energia- és az éghajlat-politika terén, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint az ellenállóképes energiaunióra és a jövőbe mutató éghajlat-politikára irányuló keretstratégiára. A szoros együttműködés fenntartása az alábbi területeken is kívánatos: a belső energiapiac, az energiabiztonság, a kibocsátáskereskedelem, a versenyképes, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, biztonságos és fenntartható, karbonszegény technológiával előállított energia előmozdítása, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás, valamint az egyéb környezeti kérdések, így a hulladék, a vegyi anyagok, a vízgazdálkodás és az ipari szennyezés kérdései.

14. Az EGT-Tanács emlékeztetett a 2015 decemberében Párizsban elért történelmi jelentőségű, jogilag kötelező erejű éghajlat-változási megállapodásra, és üdvözölte, hogy a megállapodás az EU általi ratifikáció révén 2016. november 4-én hatályba lépett. Az EGT-Tanács üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az EU tagállamai és az EGT-tag EFTA-államok tettek a nemzeti ratifikációs eljárások gyors lezárásának érdekében, és arra ösztönözte a többi országot, hogy mielőbb ratifikálják a megállapodást.

15. Az EGT-Tanács üdvözölte az európai szabványosításra vonatkozó közös kezdeményezés széleskörű támogatottságát, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az uniós fél az európai szabványosítási rendszer korszerűsítését célzó, együttműködésen alapuló sikeres együttszabályozással elindított. Az EGT-Tanács kijelentette továbbá, hogy az EFTA részvétele és hozzájárulása e területen jól példázza a sikeres EU–EFTA-együttműködést, amely segíti az EGT egységesítését.

16. Az EGT-Tanács üdvözölte az EGT-megállapodásba még beépítendő EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok számának csökkentésére és a beépítés felgyorsítására tett folyamatos erőfeszítéseket. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az elmúlt évek során tett előrelépésért, ugyanakkor megállapította, hogy még mindig túlságosan magas a be nem épített jogi aktusok száma. Felszólította az érintetteket a munka folytatására, hogy jelentősen és tartósan csökkenteni lehessen a jelenlegi elmaradást, és ezáltal szavatolható legyen a jogbiztonság és az EGT egységessége. Valamennyi felet sürgette, hogy konstruktív módon igyekezzenek megoldást találni a még függőben lévő fontos kérdésekre.

17. A belső energiapiacra vonatkozó harmadik csomaggal kapcsolatban az EGT-Tanács üdvözölte azokat az eredményeket, amelyek az elmúlt hónapokban születtek a csomag EGT-megállapodásba történő beépítése fennálló akadályainak elhárítása terén, különösen az EGT-tag EFTA-államoknak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségében (ACER) való részvétele tekintetében, és hangsúlyozta, hogy ezt a munkát a belső energiapiac teljes körű kiépülésének érdekében mielőbb be kell fejezni.

18. Az EGT-Tanács üdvözölte az elektronikus hírközlési szolgáltatások 2009-es keretszabályozása (ideértve az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületéről (BEREC) szóló rendeletet is) és a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló rendelet tekintetében az elmúlt hónapokban tett előrelépést.

19. Az EGT-Tanács megállapította, hogy néhány fontos lezáratlan kérdést illetően még további előrelépésre van szükség, és várakozással tekint az elé, hogy mihamarabb megállapodás szülessen különösen a harmadik postai irányelv, valamint az ökológiai termelés tekintetében, illetve a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályai és szabványai tekintetében elfogadott uniós jogi aktusok tekintetében.

20. Az EGT-Tanács megállapította, hogy több vegyes bizottsági határozat esetében is előfordult, hogy túllépték az EGT-megállapodásban az alkotmányossági vizsgálatra előírt hat hónapos határidőt. Arra ösztönözte az EGT-tag EFTA-államokat, hogy fokozottan törekedjenek a függőben lévő ügyek mihamarabbi megoldására, és arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen késedelmeket.

21. Az EGT-Tanács elismerte azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségét, amelyek az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti ambiciózus, kiegyensúlyozott, átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányulnak. Üdvözölte az Európai Bizottság és az EGT-tag EFTA-államok közötti információcserét, amit az EGT Vegyes Bizottság tagjai kezdeményeztek 2014 decemberében. Figyelemmel többek között az EGT-megállapodás 12. jegyzőkönyvére, az EGT-Tanács az említett információcsere folytatására ösztönözte a feleket.

22. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a szerződő felek az EGT-megállapodás 19. cikkének megfelelően vállalták, hogy továbbra is lépéseket tesznek a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizációja irányában. Az EGT-Tanács várakozással tekint az elé, hogy a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizálásáról és a földrajzi jelzések oltalmáról szóló, az EU és Izland közötti – 2015. szeptember 17-én parafált – megállapodásokat a közeljövőben aláírják. Az EGT-Tanács tudomásul vette, hogy a földrajzi jelzések oltalmáról az EU és Norvégia között folytatott tárgyalásokat a felek felfüggesztették.

23. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy a 19. cikk keretében a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizációjáról 2015 februárjában indított tárgyalásokban az EU és Norvégia előre tudott lépni, és arra ösztönözte a feleket, hogy továbbra is aktívan törekedjenek a tárgyalások előrevitelére.

24. Az EGT-Tanács várakozással tekint az elé, hogy a közeljövőben elfogadják a Vegyes Bizottság azon határozatát, amelynek tárgya az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke alapján a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének további liberalizálásáról Izland és az EU között 2015. szeptember 17-én létrejött megállapodás.

25. Az EGT-Tanács arra ösztönözte a szerződő feleket, hogy az e területen folytatott kereskedelem további előmozdítása érdekében folytassák a párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról.

26. Elismerve az uniós programok hozzájárulását a versenyképesebb, innovatívabb és szociálisabb Európa megteremtéséhez, az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok részt vesznek az EGT-t érintő programokban, amelyekhez pénzügyi támogatást is nyújtanak.

27. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az EGT-tag EFTA-államoknak az Európai Kutatási Térségben való aktív részvétele és teljes körű beilleszkedése, valamint Norvégiának és Izlandnak a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs vezérprogramhoz történt sikeres társulása miatt. Az EGT-Tanács továbbra is kiemelt feladatként foglalkozik majd azzal, hogy a kutatás és az innováció terén elősegítse az EGT-tag EFTA-államok integrációját, valamint szakpolitikáiknak az uniós szakpolitikákkal való összehangolását.

28. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy fontos a jövőben is meghívni az EGT-tag EFTA-államok tisztviselőit az EU Tanácsa érintett munkacsoportjainak szintjén folytatott politikai párbeszédekre.

29. Az EGT-Tanács hangsúlyozta továbbá annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok minisztereit meghívják az ezen államok belső piaci részvétele szempontjából releváns informális uniós miniszteri találkozókra és miniszteri konferenciákra, és elismerését fejezte ki a soros szlovák és a soron következő máltai elnökségnek e gyakorlat folytatásáért.

30. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok az érintett bizottságokban, szakértői csoportokban, kutatásokban és ügynökségekben való részvételük, valamint észrevételeik benyújtása útján konstruktívan járulnak hozzá az EGT-vonatkozású uniós jogszabályok és programok döntéshozatali folyamatához.

Az EU és Libanon elfogadta a következő négy évre vonatkozó partnerségi prioritásokat, valamint elfogadtak egy megállapodást. A partnerségi prioritások a politikai párbeszéd és a megerősített együttműködés megújult keretét alkotják. A prioritásokkal kapcsolatos egyezség a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája összefüggésébe illeszkedik.

A megállapodás tartalmazza azokat a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, amelyeken keresztül az EU és Libanon teljesítik azokat a vállalásaikat, amelyeket a Szíria és a régió támogatásáról 2016 februárjában Londonban tartott konferencián tettek. A cél az, hogy javuljanak mind az átmenetileg Libanonban tartózkodó menekültek, mind az őket befogadó, sérülékeny közösségek életkörülményei.

A bejelentést Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Gebran Bassil, Libanon külügyminisztere közösen tette november 15-én, kedden Brüsszelben.

Az EU és Libanon közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között szerepel a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a kormányzás és a jogállamiság, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása, továbbá a migráció és a mobilitás.

Az EU–Libanon megállapodás 2016 és 2017 során legalább 400 millió EUR uniós támogatást irányoz elő az erre a két évre vonatkozó, több mint 80 millió EUR összegű kétoldalú támogatáson felül. A megállapodás felvázolja a szíriai válság hatásainak kezelését célzó konkrét kölcsönös kötelezettségvállalásokat, célja pedig az, hogy a válsághelyzetet olyan lehetőséggé alakítsa át, amely hozzájárul ahhoz, hogy javuljanak Libanon egészének társadalmi-gazdasági kilátásai, biztonsága, stabilitása és rezilienciája. Libanon a maga részéről kötelezettséget vállal arra, hogy megkönnyíti a szíriai menekültek átmeneti tartózkodását, különösen illetőségi státuszuk tekintetében. Az ország jelenleg legalább 1,1 millió szíriait fogad be. Ezáltal mind lakosainak számát, mind pedig a területét tekintve a legtöbb lakóhelyét elhagyni kényszerült személynek és menekültnek otthont adó ország.

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben üdvözölte a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény (CCW) küszöbön álló, ötödik felülvizsgálati konferenciáját, amelyre 2016. december 12. és 16. között kerül sor Genfben.

A Tanács hangsúlyozta, hogy a konferencia lehetőséget kínál arra, hogy megőrizzük az egyezmény új fejleményekkel szembeni reakcióképességét és megerősítsük végrehajtását.

A CCW olyan egyedülálló nemzetközi fórum, amely összefogja a diplomáciai, jogi és katonai szakértelmet. Rugalmas lehetőséget kínál arra, hogy reagáljunk a fegyvertechnológia új fejleményeire és támogassuk a nemzetközi humanitárius jog egy lényeges részének a végrehajtását, ami hozzájárul mind a polgári lakosság, mind a harcban állók szenvedéseinek megelőzéséhez és csökkentéséhez.

A külügyminiszterek és a védelmi miniszterek együttes ülést tartottak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervről.

A Tanács ülésén a főképviselő – az Európai Bizottság alelnökeként és az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjeként – nyújtotta be a tagállamoknak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervet.

A Tanács elfogadta az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról szóló következtetéseket. A következtetések célkitűzéseket és konkrét intézkedéseket határoznak meg. Ezek az intézkedések segíteni fogják az Uniót és tagállamait Európa jelenlegi és jövőbeli biztonsági és védelmi szükségleteinek további kezelésében.

A biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási terv a kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális uniós stratégia nyomon követésének részét képezi. A főképviselő június 28-án nyújtotta be az Európai Tanácsnak az EU globális stratégiáját, amelynek címe: „Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa”. A stratégia célja, hogy iránymutatásul szolgáljon az EU kül- és biztonságpolitikájához az elkövetkező évekre. A Tanács 2016. október 17-én elfogadta a globális stratégiáról szóló következtetéseket.

A biztonság és a védelem az EU globális stratégiájának végrehajtását célzó munka egyik kiemelt területe. E munka további területei többek között a következők: rezilienciaépítés, valamint integrált konfliktus- és válságkezelési megközelítés, a belső és a külső szakpolitikák közötti kapcsolat erősítése, a meglévő regionális és tematikus stratégiák naprakésszé tétele vagy új stratégiák készítése, továbbá a társadalmi diplomáciai erőfeszítések fokozása.

A biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos munka a Bizottság által az európai védelmi cselekvési tervre vonatkozóan végzett munkával összhangban, valamint az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára által tett együttes nyilatkozat végrehajtásának figyelembevételével zajlik. A végrehajtási tervet a tanácsi következtetésekkel együtt várhatóan az Európai Tanács decemberi ülésére fogják benyújtani.

A Tanács 2016. november 14-én felhatalmazta az Európai Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét arra, hogy az Európai Unió és tagállamai nevében folytassanak tárgyalásokat az Azerbajdzsán Köztársasággal egy átfogó megállapodásról.

Az új megállapodás a tervek szerint az 1996. évi partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lép majd, és jobban figyelembe veszi az EU és Azerbajdzsán közös céljait, illetve a napjainkban előttük álló közös kihívásokat. A megállapodás az európai szomszédságpolitika 2015. évi felülvizsgálata során jóváhagyott elveket fogja követni, és megújult alapot fog kínálni az EU és Azerbajdzsán közötti politikai párbeszéd és kölcsönösen előnyös együttműködés tekintetében.

1. Emlékeztetve a 2015. júliusi tanácsi következtetésekre, valamint a főképviselőnek/alelnöknek és Dzsavád Zaríf külügyminiszternek az áprilisi találkozójuk alkalmával tett együttes nyilatkozatára, az Európai Unió kifejezi arra irányuló szándékát, hogy az átfogó közös cselekvési tervvel teljes összhangban tovább mélyítse Iránnal ápolt kapcsolatait.

2. Az Európai Unió újólag megerősíti az átfogó közös cselekvési terv – az E3/EU+3 és Irán többoldalú törekvése – melletti határozott elkötelezettségét. Üdvözli, hogy minden fél maradéktalanul végrehajtja az átfogó közös cselekvési tervet. Megjegyzi, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) négy jelentést adott ki a cselekvési terv végrehajtásának kezdete óta, amelyekben Irán nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásait értékelte. Hangsúlyozza, hogy Iránnak továbbra is maradéktalanul és a határidőket tiszteletben tartva együtt kell működnie a NAÜ-vel, és támogatja a cselekvési terv Irán általi végrehajtásának ellenőrzése terén az ügynökség által végzett munkát. Arra ösztönzi Iránt, hogy erősítse meg a rá vonatkozó biztosítéki megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet. Az Európai Unió újólag kijelenti, hogy az átfogó közös cselekvési tervet a megállapodás teljes időtartama alatt maradéktalanul és hatékonyan végre kell hajtani. Az Európai Unió megerősíti a főképviselőnek a Közös Bizottság koordinátoraként betöltött szerepe iránti támogatását.

3. Az Európai Unió elkötelezett az átfogó közös cselekvési terv maradéktalan és hatékony végrehajtásának támogatása mellett, többek között azáltal, hogy megszünteti a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciókat, valamint együttműködik a magánszektorral és a gazdasági szereplőkkel – különösen a bankokkal – a növekedésnek a kereskedelem és a beruházások terén történő előmozdítása érdekében. Mindenekelőtt kiterjedt iránymutatást nyújtottak a szankciók megszüntetésére vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az új szabályozási keret világos legyen. A Tanács továbbra is párbeszédet fog folytatni minden érintett féllel erről a kérdésről.

4. Az Európai Unió üdvözli és várakozással tekint az elé, hogy az USA Külföldi Vagyon Ellenőrzésével Foglalkozó Hivatala továbbra is bocsát ki kiviteli engedélyeket kereskedelmi utasszállító légi járművek, valamint azokhoz kapcsolódó alkatrészek és szolgáltatások Iránnak történő átadására. Az, hogy az iráni légitársaság számára jelentős számú légi járművet értékesítenek, fontos jelzés az átfogó közös cselekvési terv sikeres végrehajtására vonatkozóan. A légi járművek kizárólag polgári légi közlekedési célokra történő végső felhasználása javítani fogja az iráni nép mobilitását, és hozzá fog járulni egy biztonságosabb kereskedelmi légi közlekedési környezet megteremtéséhez.

5. A bizalom helyreállításának folytatásához elengedhetetlen, hogy a felek megfeleljenek a vállalásaiknak, és ugyanez szükséges az Európai Unió és tagállamai, valamint Irán közötti kapcsolatok folyamatos, fokozatos és tartós javulásához is, amint azt a Külügyek Tanácsa a 2015. júliusi ülésén kijelentette.

6. A Tanács újólag megerősíti az EU és Irán közötti kapcsolatok fejlesztése iránti támogatását az olyan közös érdekű területeken, mint a politikai párbeszéd, az emberi jogok, a gazdasági együttműködés, a kereskedelem és beruházás, a mezőgazdaság, a közlekedés, az energiaügy és az éghajlatváltozás, a polgári nukleáris együttműködés, a környezetvédelem, a polgári védelem, a tudomány, a kutatás és innováció, az oktatás – az egyetemi csereprogramokat is ideértve –, a kultúra, a kábítószerek elleni küzdelem, a migráció, valamint a regionális és humanitárius kérdések, a főképviselő/alelnök és az iráni külügyminiszter által az áprilisi találkozójuk alkalmával tett együttes nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően. A Tanács támogatja az Iránnal való fokozatos kapcsolatfelvétel olyan összehangolt uniós stratégiájának kialakítását, amely átfogó hatályú, kölcsönös érdekek esetén együttműködő jellegű, a különbségeket tekintve kritikus, a gyakorlatban pedig konstruktív. Ennek részeként a Tanács teljes mértékben támogatja egy uniós küldöttség Iránban történő megnyitását, ami kulcsfontosságú lépés lenne az átfogó együttműködési menetrend végrehajtása szempontjából.

7. A Tanács üdvözli az EU Iránnal fennálló gazdasági kapcsolatainak az átfogó közös cselekvési terv végrehajtásának eredményeként történt bővülését, és újólag megerősíti, hogy támogatja Irán csatlakozását a WTO-hoz, amely elősegítené a piaci reformokat, és amelynek révén megvalósulhatna a világgazdaságba és a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerbe való újbóli integráció. Annak érdekében, hogy Irán teljes mértékben részesüljön a szankciók megszüntetésének előnyeiből – az európai bankok és vállalkozások iráni tevékenységének teljes körű újraindítását is beleértve – fontos, hogy megszüntesse a költségvetési és gazdaságpolitikával, az üzleti környezettel és a jogállamisággal kapcsolatos akadályokat. A Tanács üdvözli, hogy Irán elfogadta a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak a pénzmosás/a terrorizmus elleni küzdelem terén fennálló hiányosságok kezelését célzó cselekvési tervét és magas szintű politikai kötelezettséget vállalt a végrehajtására. A Tanács üdvözli továbbá, hogy Irán úgy döntött, hogy szakmai segítséget kér, és sürgeti, hogy mihamarabb hajtsa végre a tervet. Az EU és tagállamai nyitottak az Iránnal e területen folytatandó együttműködésre, ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoport cselekvési tervének végrehajtásához nyújtott szakmai támogatást, és fontolóra veszik az exporthitelek felhasználását Iránban a kereskedelem, a projektfinanszírozás és befektetések megkönnyítésére. A Tanács üdvözli annak lehetőségét, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) harmadik országoknak történő hitelnyújtási megbízatását Iránra is kiterjesszék.

8. A Tanács nyugtázza az iráni elnök azon vállalását, hogy javítani fogja az emberi jogi helyzetet az országban. Mindazonáltal aggodalommal szemléli az emberi jogi helyzetet, különösen a halálbüntetés gyakori alkalmazását kiskorúakkal, illetve kábítószer-bűncselekményt elkövetőkkel szemben is Az EU minden körülmények között ellenzi a halálbüntetés alkalmazását. A Tanács hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nők és az összes – etnikai és vallási – kisebbség tagjainak egyenlő jogait, a szólás-, a gyülekezési és az egyesülési szabadságot, továbbá végre kell hajtani azokat a szerződéseket, amelyeknek Irán részes fele, valamint csatlakoznia kell azon egyezményekhez, amelyeknek még nem részes állama. Arra is felszólítja Iránt, hogy működjön együtt az ENSZ különleges előadójával, és biztosítsa bejutását az országba. Az EU célja, hogy konstruktívan, többek között az emberi jogokról folytatandó párbeszéd keretében kezelje e kérdéseket, és ennek során meghatározza az e területre vonatkozó együttműködés további lehetőségeit.

9. A Tanács aggodalmát fejezi ki a térségben növekvő feszültség miatt, és támogatja a konstruktívabb regionális környezetet elősegítő megoldásokat. Irán fontos szerepet játszik a térségben, és rendkívül fontos, hogy olyan kézzelfogható és építő lépéseket tegyen, amelyek révén ténylegesen javul a térségbeli helyzet. Az EU hangsúlyozza a térséggel kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítését, és minden térségbeli országot arra sürget, hogy törekedjenek a feszültségek eszkalálódásának elkerülésére, és kerüljék az erőszakot, a szektarianizmust és a megosztottságot tápláló intézkedéseket. Ezzel összhangban a Tanács aggodalmát fejezi ki a térségbeli katonai kapacitásépítés – többek közt Irán rakétaprogramja – miatt, és felszólítja Iránt, hogy tartózkodjon a bizalmatlanságot elmélyítő intézkedésektől, így például a ballisztikus rakétakísérletektől, amelyek ellentétesek az ENSZ BT 2231. sz. határozatával és a kapcsolódó nyilatkozatokkal.

10. Az EU emlékeztet a Szíriáról szóló, 2016. október 17-i következtetéseire, és sürgősen felszólítja a szíriai rezsimet és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel a szándékosan vagy megkülönböztetés nélkül a polgári lakosság, a humanitárius segítségnyújtásban részt vevők, az egészségügyi személyzet, valamint a polgári és humanitárius infrastruktúrák elleni túlzott mértékű és aránytalan támadásokkal. A Tanács ezért arra sürgeti Iránt, hogy használja fel a szír rezsimre gyakorolt befolyását a civil lakosság, a humanitárius segítségnyújtásban részt vevők, valamint a polgári és humanitárius infrastruktúrák elleni erőszak megállítására, és arra, hogy az egész országba teljes körűen és akadálytalanul bejuthassanak a humanitárius segítségnyújtásban részt vevők, továbbá, hogy vegyen részt konstruktívan egy tárgyalásos politikai folyamatban. A Tanács arra is ösztönzi Iránt, hogy teljes mértékben járuljon hozzá egy inkluzív és Szíria által vezetett, az ENSZ égisze alatt zajló politikai folyamat újraindításához. A Tanács üdvözli a főképviselő ez irányú tevékenységét, és felkéri, hogy a térség kulcsszereplőivel közösen folytassa a Staffan de Mistura ENSZ különleges megbízott erőfeszítéseit támogató munkáját.

A Tanács megvitatta a keleti partnerség hat országával – azaz Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával – fennálló két- és többoldalú kapcsolatokat. A miniszterek a keleti partnerség 2017. novemberben Brüsszelben tartandó következő csúcstalálkozóját szem előtt tartva véleménycserét folytattak a partnerség megvalósításáról és a 2017-ben elérendő célokról.

A Tanács következtetéseket fogadott el a keleti partnerségről.

A Tanács jóváhagyta „A biztonsági ágazat reformjának támogatását szolgáló uniós stratégiai keret elemei” című közös közleményt. A Tanács az összes uniós szereplőt a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó uniós keret mielőbbi végrehajtására szólította fel.

A biztonsági ágazat reformja hozzájárul a biztonsági ágazat valódi demokratikus ellenőrzésének és elszámoltathatóságának megalapozásához, ezért minden helyzetben – így a stabil helyzetekben is – releváns, mivel a konfliktusfolyamatok egésze során javítja az irányítást és a humánbiztonságot.

A biztonsági ágazat reformja a konfliktusmegelőzés egyik lényeges eleme, mivel a reformfolyamatok során figyelmet fordítanak a lehetséges válságtényezőkre; kulcsszerepet játszik továbbá a válságkezelésben, a konfliktust követő stabilizációban, a békeépítésben, valamint az államépítésben is, mivel helyreállítja a biztonsági intézmények elszámoltatható működését és a lakosság számára nyújtott biztonsági szolgáltatások hatékonyságát, így megteremti a fenntartható fejlődéshez és a békéhez szükséges feltételeket.

A Tanács 2016. november 14-én egyhangúlag megállapodott az Atlanti-óceán északkeleti részének uniós és nemzetközi vizeiben élő mélytengeri halállományokra vonatkozó 2017. és 2018. évi teljes kifogható mennyiségekről és kvótákról. A negállapodás a következő fajok állományait érinti: mélytengeri cápák, fekete abroncshal, gránátoshal, észak-atlanti gránátoshal, tízujjú nyálkásfejűhal, nagyszemű vörösdurbincs és ezüstös tengericompó.

A mélytengeri fajok sérülékenységére figyelemmel, valamint túlhalászatuk megelőzése érdekében a Tanács úgy határozott, hogy az állományok túlnyomó többsége esetében csökkenti a vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket.

„Mai határozatunkkal újabb lépést tettünk a mélytengeri halállományok fenntartható kezelése felé. A következő két évben néhány esetben még tovább kell csökkentenünk a kifogható mennyiségeket, hogy az érintett állományok megújulhassanak és halászatuk hosszú távon is fenntartható legyen. Tengereink egészsége és halászaink jövője a tét.”

A jogász-nyelvész szakértők véglegesítik a rendeletet, aminek elfogadása ezt követően „A” napirendi pontként szerepel majd a Tanács egyik soron következő ülésének napirendjén. A rendeletet 2017. január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Az egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségekről szóló javasolt rendelet (lásd lejjebb a Bizottság javaslatára mutató linket) megállapítja, hogy az uniós halászflottákra mely fogási korlátozások vonatkoznak az Atlanti-óceán északkeleti részének uniós és nemzetközi vizeiben élő, kereskedelmi szempontból legjelentősebb mélytengeri fajok tekintetében.

A mélytengeri halállományok a kontinentális talapzat fő halászati területein kívül eső vizekből kifogott állományok. Az Atlanti-óceán északkeleti részén ezek az állományok az összes kifogott hal mintegy 1%-át teszik ki.

A mélytengeri állományok halászatát az Európai Unió 2003 óta szabályozza: fajonként és területenként előírja a teljes kifogható mennyiségeket (TAC), és meghatározza az Atlanti-óceán északkeleti részén alkalmazható legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést. A mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségekről kétévente születik döntés, mégpedig a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a közös halászati politika (KHP) reformjáról szóló 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően.

Az említett tudományos szakvéleményeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) fogalmazza meg; a mélytengeri halállományok biológiai helyzetéről szóló legújabb áttekintést 2016 júniusában tette közzé.

A javaslat emellett a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2016 júliusában elvégzett mélyrehatóbb vizsgálatán alapuló elemeket is magában foglal.

A megreformált közös halászati politika keretében a halászati lehetőségeket az elővigyázatosság elve alapján kell megállapítani, és törekedni kell arra, hogy a halászott fajok állományméretét a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten tartsák vagy arra a szintre állítsák helyre.

Az Európa Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikke (3) bekezdésének értelmében a Tanács feladata, hogy a közös halászati politika keretében elfogadja a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket.

A Tanács 2016. november 14-én módosító rendeletet fogadott el a halálbüntetés, kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árukról.

A megállapodással lehetővé válik az 1236/2005/EK rendelet módosítása a 2006-os hatálybalépés óta történtek fényében. A módosító rendelet megváltoztatja a kiviteli ellenőrzésekre vonatkozó jelenlegi szabályokat, új ellenőrzéseket ír elő a brókertevékenységek és a technikai segítségnyújtás tekintetében, egyes áruk esetében tilalmat vezet be a reklámtevékenységekre, továbbá módosítja a más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fogalmának meghatározását. A cél annak megelőzése, hogy harmadik országokban az Unióból származó áruk felhasználásával megsértsék az emberi jogokat.

A kínzás és a rossz bánásmód tilalmáról az ENSZ emberi jogi egyezményei rendelkeznek. Az EU szintjén az Alapjogi Charta tiltja a halálbüntetést, és előírja, hogy „senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”. Az EU továbbá arra törekszik, hogy a világ minden táján előmozdítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását.

Az 1236/2005/EK rendelet tiltja az olyan eszközök és áruk kivitelét és behozatalát, amelyek kizárólag kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására használhatók fel. A rendelet II. melléklete tartalmazza ezen áruk jegyzékét.

A rendelet különleges engedélyekhez köti azoknak az eszközöknek és áruknak a kivitelét, amelyek ilyen tiltott célokra is felhasználhatók, de jogszerű alkalmazási területeik is vannak. Az ilyen áruk kivitelét eseti alapon kell értékelni, az érintett áruk jegyzéke pedig a rendelet III. és IIIA. mellékletében található.

2011 decemberében úgy módosították a rendeletet, hogy hatálya kiterjedjen a méreginjekcióval végrehajtott kivégzések során alkalmazható anyagok kivitelére is.

Az új rendelet lehetővé teszi, hogy általános engedély alapján lehessen árukat kivinni az olyan országokba, amelyek részes felei a halálbüntetésre vonatkozó nemzetközi egyezményeknek. Ehhez arra van szükség, hogy az adott országban minden bűncselekmény tekintetében el legyen törölve a halálbüntetés, az árukat pedig tilos más országokba reexportálni.

Az új rendelet tilalom alá vonja a II. mellékletben felsorolt, behozatali és kiviteli tilalom hatálya alá tartozó eszközökkel kapcsolatos brókertevékenységet is, oly módon, hogy a tilalom kiterjedjen az EU területén kívül található áruk transzferjére is. Megtiltja továbbá a brókerszolgáltatások nyújtását abban az esetben, ha a brókernek tudomása van arról, hogy a III. vagy a IIIA. mellékletben felsorolt árukat kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánhatják.

A rendelet értelmében tilos (a III. vagy a IIIA. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos) technikai segítséget nyújtani abban az esetben, ha az érintett eszközt vélhetően kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánják.

A rendelet emellett oly módon módosítja a más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fogalmának meghatározását, hogy az összhangban legyen az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

A szöveg emellett egy sürgősségi eljárásról is rendelkezik arra az estre, ha új áruknak a piacon való megjelenése miatt szükségessé válik a rendelet mellékleteinek mielőbbi módosítása.

Az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás értelmében a jóváhagyott szöveg:

• előzetes engedélyezési rendszert vezet be a III. és IIIA. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos brókertevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozóan
• megtiltja a II. mellékletben felsorolt áruk tranzitját, illetve a III. és IIIA. mellékletben felsorolt áruk tranzitját is, amennyiben a gazdasági szereplő információval rendelkezik azoknak a rendeltetési hely szerinti országban való felhasználásáról
• megtiltja a II. mellékletben felsorolt áruk kiállításokon és kereskedelmi vásárokon történő reklámozását és hirdetését
• rendelkezik egy koordinációs csoport felállításáról, amely fórumként fog szolgálni ahhoz, hogy a tagállamok és a Bizottság szakértői információcserét folytassanak az adminisztratív gyakorlatokról, és amelynek keretében meg lehet vitatni a rendelet értelmezésével, végrehajtásával, illetve a rendelettel kapcsolatos fejleményekkel összefüggő kérdéseket

A Tanács 2016. november 14-én felvett 17 minisztert és a szíriai jegybank elnökét a szíriai szankciós listára, azaz a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe amiatt, hogy e személyek felelősek a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve összeköttetésben állnak ilyen személyekkel.

Ez a határozat a Tanács 2016. október 17-i következtetései és az Európai Tanács 2016. október 20–21-i következtetései nyomán született. Ezzel a határozattal immár összesen 234 személyre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.

Ezenfelül az EU 69 szervezetet sújt vagyoni eszközök befagyasztával. Általánosabb szinten, a Szíriát sújtó jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Ezeket az intézkedéseket legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 27-ig vannak érvényben.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön, mivel nincs katonai megoldása a szíriai polgárháborúnak. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy életeket mentsen, ezért folytatja intenzív humanitárius diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a segély eljusson Aleppóba és mindenhová, ahol arra szükség van, és a sebesülteket kimenekítsék az érintett területekről.

A Tanács által elfogadott jogi aktusok – melyekben szerepel az érintett személyek neve is – a Hivatalos Lap 2016. november 14-i számában jelennek meg.

A Tanács 2016. november 11-én ajánlást tartalmazó végrehajtási határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények esetén fenntartsák az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

„Végső célunk, hogy a lehető leghamarabb visszatérjünk a rendes schengeni állapotokhoz. Noha ez még várat magára, a helyzet mégis javult. A határellenőrzések meghosszabbítása így mindössze három hónapra szól, és az előző időszakhoz képest intenzívebb jelentéstételi kötelezettség áll majd fenn.”

Az ajánlás elfogadásának napjától Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb három hónapos időtartamon át ajánlott meghosszabbítania az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:

• Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon,
• Németország a német–osztrák szárazföldi határon
• Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon
• Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon
• Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben

Az említett ellenőrzések meghosszabbítását megelőzően az érintett tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk a releváns tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény.

Az érintett tagállamoknak minderről megfelelően értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot az irreguláris migránsok továbbutazása miatt fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni.

Az ilyen ellenőrzéseket végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk, hogy az ellenőrzésekre továbbra is szükség van-e, és az ellenőrzések intenzitását az adott veszély mértékéhez kell igazítaniuk, illetve az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük. E tagállamoknak havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

Az EU és tagállamai, valamint Ecuador, Kolumbia és Peru 2016. november 11-én aláírták a Kolumbiával és Peruval kötött uniós kereskedelmi megállapodáshoz való ecuadori csatlakozás jegyzőkönyvét. Az aláírásra azt követően került sor, hogy a Tanács határozott a jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról.

A közös cél az, hogy még az év vége előtt lezárjuk az eljárás fennmaradó szakaszait, és így 2017. január 1-jén megkezdődhessen a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása.

A megállapodás megszünteti a magas vámokat, lebontja a kereskedelem technikai akadályait, liberalizálja a szolgáltatások piacait, védelmet biztosít az uniós földrajzi árujelzőknek, és megnyitja a közbeszerzési piacokat. Emellett kötelezettségvállalásokat tartalmaz a munkajogi és környezetvédelmi előírások érvényre juttatása tekintetében, továbbá gyors és hatékony vitarendezési eljárásokról is rendelkezik.

„A mai aláírás nagyon jó hír, és bizonyítja, hogy az EU eredményes munkát végez a számára egyik legfontosabb szakpolitikai területen: a szabad és tisztességes kereskedelem terén.”

2015-ben az EU 13,2%-os részesedéssel Ecuador második legnagyobb külkereskedelmi partnere volt, Ecuador pedig 0,1%-os részesedéssel a 60. helyet foglalta el az EU külkereskedelmi partnereinek sorában. Az EU és Ecuador közötti kereskedelem volumene 2015-ben 4 594 millió EUR volt.

Ecuadornak a megállapodáshoz történő csatlakozásával a felek új piaci lehetőségekhez jutnak főbb exporttermékeiket illetően. Az EU esetében ezek közé tartoznak a gépjárművek, az alkoholtartalmú italok és a gépek, Ecuador esetében pedig a halászati termékek, a banán, a vágott virág és a kakaó.

Ecuador az Andok Közösség elnevezésű regionális integrációban való tagsága alapján csatlakozik a megállapodáshoz, amely az Andok Közösség további tagja, Bolívia számára is nyitva áll aláírásra.

Kolumbiával és Peruval 2012 júniusában írták alá a kereskedelmi megállapodást, amelyet Peruval 2013. március 1., Kolumbiával pedig 2013. augusztus 1. óta alkalmaznak ideiglenesen. Ecuador 2009-ben felfüggesztette az eredeti megállapodás megtárgyalásában való részvételét. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában újrakezdődtek, és 2014 júliusában zárultak le. A megállapodás jogi felülvizsgálata 2015 februárjában fejeződött be.

A Tanács elnöksége, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság 2016. november 7-én az európai beruházási tervről tárgyalt a szociális partnerekkel, kitérve különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBA) és a terv harmadik pillérére, amelynek célja a beruházások előtt álló akadályok felszámolása.

Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács elnöke a következőkkel nyitotta meg az ülést: „Az európai gazdaság mérsékelt ütemben, de továbbra is folyamatosan élénkül. A növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntarthatóság hosszú távú megőrzése érdekében mind a magán-, mind a közberuházások erősítésére van szükség. Az európai beruházási terv ilyen beruházási lehetőséget kínál. Az ESBA-ban rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználása érdekében javítanunk kell a projektek addicionalitását, előtérbe kell helyeznünk a saját tőkével történő finanszírozást, és biztosítanunk kell a projektek jobb földrajzi kiegyensúlyozottságát. Szakpolitikai intézkedéseink azonban nem érhetnek itt véget. Mindenekelőtt fel kell számolnunk a beruházások előtt álló akadályokat, ha vonzóerőt akarunk jelenteni a szükséges magántőke számára.”

Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke a következőket mondta: „A jelen körülmények között minden szakpolitikai eszközzel, legyen az monetáris, költségvetési vagy strukturális, javítanunk kell Európa gazdasági kilátásait. A szociális partnerekkel folytatott folyamatos párbeszédre és együttműködésre van szükség a helyes egyensúly megteremtése és a szakpolitikák által a reálgazdaságra gyakorolt hatás maximalizálása érdekében, mert így segíthetjük elő a növekedést és a munkahelyteremtést, különös tekintettel a színvonalas munkahelyekre.”

Az európai kkv-k nevében felszólaló Peter Faross, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének főtitkára az alábbiakról tájékoztatott: „A kkv-kra vonatkozó legutóbbi adataink szerény növekedésre és a foglalkoztatás kismértékű javulására utalnak. Mindazonáltal a kkv-k továbbra is visszafogják a beruházásaikat, aminek fő oka az alacsony jövedelmezőség, a bizonytalanság, valamint az innováció és a beruházások finanszírozása terén tapasztalt nehézségek. Ezért az európai beruházási terv kiterjesztésére éppen a megfelelő pillanatban kerül sor, és nem meglepő a kkv-finanszírozási keret iránt jelentkező magas igény. Az ESBA meghosszabbítása alapvetően fontos ahhoz, hogy olyan hosszú távú, a kockázat megosztásával járó pénzügyi eszközöket kínáljunk a kkv-knak, amelyek lehetővé teszik számukra az innovációt és a beruházást, és hogy ezzel erősítsük a jelenlegi fellendülést.”

Az Európai Vállalkozói Szövetség, a BusinessEurope nevében felszólaló Markus J. Beyrer főigazgató a következőket mondta: „Az európai vállalkozások az egyre nagyobb kihívást jelentő nemzetközi környezet ellenére is az európai gazdasági fellendülés folytatódására számítanak. Bár a növekvő európai fogyasztói igények hozzájárulnak a növekedéshez, további intézkedésekre van szükség a világkereskedelem előtt álló akadályok felszámolása és a lassuló világkereskedelem fellendítése érdekében. A beruházások tehát növekednek, ennek ellenére még mindig sok a tennivaló annak érdekében, hogy az uniós beruházási környezet vonzóbbá váljon, és behozzuk a válság előtti időszakhoz képest még mindig jelentős elmaradást. Eddig úgy látszik, hogy az Egyesült Királyság népszavazásának eredménye, melynek értelmében kilépnek az EU-ból, nem ingatta meg az üzleti bizalmat, viszont az EU és az Egyesült Királyság gazdaságának szoros összefonódása miatt továbbra is hosszú távú kockázatot jelent. A két terület közötti gazdasági kapcsolatokat továbbra is a lehető legszorosabban kell tartani, ám ez a döntés nem károsíthatja az egységes piacot. A négy piaci szabadság közötti szemezgetésről szó sem lehet.”

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége nevében felszólaló Veronica Nilsson főtitkár-helyettes az alábbiakat emelte ki: „Az elmúlt 40 év során azt várták el a munkavállalóktól, hogy kevesebbért teljesítsenek többet. A 28 tagállam közül 26-ban 1980 óta csökken a béreknek a GDP arányában kifejezett részesedése. A munkavállalóknak versenyképesebbé és rugalmasabbá kellett válniuk, miközben kevesebb védelemben részesülnek. Ennek eredményeképpen pénzügyi, gazdasági és szociális válság alakult ki a túlságosan is pénzügyi szemléletű gazdaságokban. Újra termelődik profit, a munkavállalók helyzete azonban nem rendeződött a válság után. 2009 óta Magyarország, Hollandia, Írország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Románia, Dánia, Portugália, Finnország és Ausztria továbbra is azon uniós országok között van, ahol a bérek és a termelékenység között fennáll a szakadék a bérből élők rovására. Itt az idő, hogy minden európai munkavállaló bére növekedjen.”

Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja nevében felszólaló Valeria Ronzitti főtitkár a kövekezőkről beszélt: „Az európai gazdaságnak határozott lendületre van szüksége. A válság évei után végre a növekedés és a foglalkoztatás is kedvező módon stabilizálódni látszik. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy szembenézzünk a változó társadalmak jelentette kihívásokkal, amelyek a globalizációhoz, a digitalizálódáshoz, a munkaerőpiacok korszerűsítéséhez és a népesség elöregedéséhez kapcsolódnak. Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja továbbra is kiáll az erőteljes beruházási politika mellett: ehhez uniós szinten meg kell erősíteni az ESBA-t, tagállami szinten pedig a köz- és magánberuházásokat támogató új intézkedéseket kell hozni, hogy ezáltal fokozzuk a termelékenységet és a foglalkoztatást. Közös céljaink elérése érdekében fel kell oldanunk a költségvetési konszolidáció és a gazdaság ismételt fellendítése közötti paradoxont is. Ez azzal jár, hogy őszintén és ideológiáktól mentesen felül kell vizsgálnunk a stabilitási és növekedési paktumot, hogy teret engedjünk az új állami infrastrukturális beruházásoknak.”

Wilhelm Molterer, az ESBA ügyvezető igazgatója az alábbiakat mondta: „Folytatnunk kell a reálgazdaságba történő beruházás támogatása érdekében tett erőfeszítéseinket, ha javítani kívánjuk az EU gazdasági kilátásait. Az európai beruházási terv, és különösen az ESBA, sikeresen segíti elő a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokat. A jelenlegi helyzet szerint az ESBA közel 140 milliárd euró összegű új beruházást mozdít elő a gazdaság összes szektorában. Az EBB független értékelése megerősítette, hogy az ESBA várhatóan teljesíteni fogja az elé tűzött ambiciózus célt, és kiemelte, hogy az európai beruházási terv mindhárom pillére alapvetően fontos. Az ESBA sikeréhez különösen a terv harmadik pillérére kell összpontosítani, azaz mind uniós, mind tagállami szinten fel kell számolni a beruházások előtt álló, még meglévő akadályokat.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek vagy szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.

2016. november 8-án, a jövő évi uniós költségvetéssel foglalkozó egyeztető bizottság első ülésén a Tanács és az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy a 2017-es uniós költségvetésról való megállapodás érdekében dolgozzon ki kompromisszumos szöveget. Ugyanezen az ülésen a Tanács és a Parlament egymás álláspontját is jobban megismerhette.

„Nyilvánvalóan jó esély van arra, hogy még az egyeztetési időszak november 17-i lezárulta előtt megállapodás szülessen a 2017-es uniós költségvetésről – feltéve, hogy a megbeszélések valóban az egyeztetés szellemében zajlanak majd, egy olyan költségvetés elfogadásának céljával, amely lehetővé teszi a migrációs válság kezelését, a biztonság fokozását, a növekedést és a munkahelyteremtést. Legyünk pragmatikusak és használjuk ki a kínálkozó lehetőséget” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

Az egyeztető bizottság ülésén az elnökség a Tanács ez évi költségvetésre vonatkozó álláspontjára is emlékeztetett. A Tanács számára fontos, hogy a 2017-es uniós költségvetés

• kellő mozgásteret hagyjon a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret kiadási plafonjain belül, annak érdekében, hogy az EU teljesíteni tudja a váratlan kiadásokat
• megfeleljen a tényleges kifizetési szükségleteknek, annak érdekében, hogy a tagállamoknak ne kelljen szükségtelenül magas összegeket befizetni az uniós költségvetésbe, amikor egyébként is az államháztartásaik konszolidálására kényszerülnek
• összhangban álljon az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozására vonatkozó megállapodással, annak érdekében, hogy az EU-nak elegendő mozgástere legyen a kutatással és az egyéb jövőorientált tevékenységekkel kapcsolatos nem várt kiadások fedezésére
• tükrözze az uniós intézményeknek a 2017-re megvalósítandó 5%-os létszámcsökkentéssel kapcsolatos vállalását, hogy ezáltal az EU olyan hiteles szereplőként jelenjen meg, amely betartja ígéreteit

A 2017. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 157,66 milliárd euróban, a kifizetések összértékét pedig 134,90 milliárd euróban állapítsák meg.

A szeptember 12-én elfogadott tanácsi álláspont 156,38 milliárd EUR kötelezettségvállalást és 133,79 milliárd EUR kifizetést irányoz elő.

A Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 162,42 milliárd euróra, a kifizetések teljes összegét pedig 138,03 milliárd euróra. Ez a többéves uniós keretet legalább 3,26 milliárd euróval meghaladó teljes kötelezettségvállalást jelentene.

Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2017 között a Tanács és a Bizottság 5,0%-kal csökkenti a létszámtervében szereplő álláshelyei számát; ezzel szemben a Parlament az október 26-án elfogadott álláspontjával még inkább eltávolodott a megállapított célszám elérésétől: az intézmény csupán 2,3%-os létszámcsökkentést irányzott elő.

Az egyeztető bizottság következő ülésére november 16-án kerül sor. Ugyanezen a napon az ECOFIN Tanács (Költségvetés) ülésére is sor kerül majd, hogy a miniszterek iránymutatással szolgálhassanak az elnökség számára a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. Amennyiben az egyeztetési időszak végéig, azaz november 17-ig nem jön létre egyezség, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania 2017-re vonatkozóan. Ha 2017 elején még mindig nem lesz elfogadott költségvetés, csupán a 2016-os költségvetés összegének egy tizenketted része, illetve a Bizottság által 2017-re javasolt költségvetési összeg egy tizenketted része költhető el havonta. A két összeg közül a kisebbet kell figyelembe venni.

Az EFTA gazdasági és pénzügyi miniszterei és az ECOFIN-miniszterek megtartották éves találkozójukat, amelyen a mindkét fél érdeklődésére számot tartó gazdasági, pénzügyi és politikai kérdéseket vitattak meg. Figyelembe véve, hogy Európában a gazdasági élénkülés mérsékelt ütemű, vitájuk középpontjában az állt, hogy mi lenne a megfelelő szakpolitikai stratégia a gazdasági növekedés és foglalkoztatás erősítésére, különös tekintettel arra, hogy miként lehetne lendületet adni a jelenleg visszafogott szintű beruházásoknak szerte a kontinensen.

„Igen hasznos véleménycserét folytattunk izlandi, lichtensteini, norvég és svájci partnereinkkel a jelenlegi európai gazdasági helyzetről és beruházási környezetről. Együttműködésünk megfelelő működése mindkét oldal számára fontos az európai gazdasági növekedés, valamint köz- és magánberuházás előmozdításához.”

Bár a résztvevők jelezték, tisztában vannak vele, hogy az EFTA-országokban a beruházások a válság előttihez közeli szinten vannak, mindannyian egyetértettek az európai beruházások élénkítését célzó szakpolitikák fontosságát illetően. A miniszterek ez ügyben a termelékenység növelésére és a beruházást gátló akadályok felszámolására irányuló strukturális reformokat, a megtakarításokat a beruházási projektek felé terelő, megfelelő pénzügyi szabályozást, valamint az egységes piac teljes körű megvalósítását emelték ki. Úgy ítélték meg, hogy e szakpolitikai törekvések megvalósításában az EU „európai beruházási terve” fontos szerepet tölthet be.

A miniszterek rámutattak az EU és az EFTA-országok gazdasága közötti rendkívüli mértékű kölcsönös függőségre. Az egyik országcsoport gazdasági visszaesése azonnal továbbgyűrűzik Európa más részeire. Az EU és az EFTA államai tehát nem „harmadik országként” tekintenek a másikra, hanem olyan szomszédként, amelynek ugyanazok mind a jelentős gazdasági nehézségei, mind a gazdasági prioritásai. E hozzáállást a Brexit csak még inkább megerősíti.

A Tanács 2016. november 8-án megállapodott arról a javaslatról, amelynek értelmében az adóhatóságok számára engedélyezni kell a hozzáférést a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában lévő információkhoz.

A 2018. január 1-jétől alkalmazandó irányelv értelmében a tagállamok kötelesek lesznek engedélyezni a hozzáférést a vállalkozások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz.

A javaslat azon intézkedések közé tartozik, amelyeket a Bizottság a Panama-iratok 2016. áprilisi napfényre kerülése után 2016 júliusában előterjesztett.

Az EU az elmúlt években jelentős eredményeket ért el az adózás átláthatóságának javítása terén, és megerősítette az együttműködést a tagállami adóhatóságok között. A pénzmosás elleni jogszabályok közelmúltbeli módosításaiban figyelembe vették a pénzmosás és az adókikerülés közötti összefüggéseket, valamint a megelőzés nehézségeit.

A kiszivárogtatásokból, többek között a Panama-iratokból kiderül, hogy igen jelentős összegű offshore alapokat titkoltak el, és ez rámutat arra, hogy mely területeken van szükség további intézkedésekre. Az átláthatóságot szolgáló keretet mind uniós, mind nemzetközi szinten tovább kell erősíteni.

Az adóhatóságoknak elsősorban a közvetítő szervezetek tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz és egyéb releváns ügyfél-átvilágítási információkhoz kell szélesebb körű hozzáféréssel rendelkezniük. Az irányelv révén lehetőségük lesz hozzáférni ezekhez az információkhoz az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó szabályok helyes alkalmazásának figyelemmel kísérésekor.

A 2014/107/EU irányelv előírja, hogy amennyiben egy pénzügyi számla tulajdonosa valamely közvetítő szervezet, a pénzügyi intézmények kötelesek megvizsgálni e szervezetet és jelenteni a tényleges tulajdonost. A rendelkezés alkalmazásának alapja a 2015/849/EU irányelv alapján a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában levő információ.

Az ezekhez az információhoz való hozzáférés biztosítani fogja, hogy az adóhatóságok jobb eszközökkel rendelkezzenek a figyelemmel kísérési kötelezettségük teljesítéséhez, tehát eredményesebb lehet az adókikerülés és az adócsalás megelőzése.

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács vita nélkül megállapodott a javaslatról. A Tanács azt követően fogadja el az irányelvet, hogy az Európai Parlament véleményt nyilvánított.

Az irányelv elfogadásához a Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangú döntés szükséges a Tanácsban. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. és 115. cikke.)

A Tanács 2016. november 8-án jóváhagyta azt a két bizottsági javaslatot, melyek értelmében az EU 2016-os költségvetését hozzá kell igazítani az EU aktuális prioritásaihoz és tényleges igényeihez.

A költségvetés-módosítási tervezetek elsősorban a migrációs válság kezelésére és a biztonság növelésére biztosítanak kiegészítő forrásokat. Összességében mégis jelentős csökkenést vonnak maguk után az EU ez évi költségvetésének kifizetési oldalán. Ez annak köszönhető, hogy a 2014–2020-as időszakra tervezett bizonyos programok, főként a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területén, nem indultak be még teljes körűen, így a vártnál kevesebb kiadással járnak 2016-ban.

A 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet az idei költségvetés kiadási szintjét 7,3 milliárd EUR összeggel csökkenti, 136,6 millárd euróra. Ez a csökkentés a legfrissebb igénybecsléseken alapul, különösen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területét érintve.

Ezzel egyidejűleg, a 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet növeli a migrációs válság kezeléséhez nyújtott pénzügyi támogatást. Konkrétan:

• 50 millió EUR összeget biztosít kötelezettségvállalási előirányzatokban és 10 millió EUR összeget kifizetési előirányzatokban Görögország és más tagállamok számára, segítséget nyújtva a menekültek humanitárius szükségleteinek kielégítéséhez
• 130 millió EUR összeget biztosít kötelezettségvállalási előirányzatokban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap részére, segítséget nyújtva a közszolgálati szervek, az NGO-k és a humanitárius szervezetek számára a menedékkérők elszállásolásához és a migránsok nyelvoktatásához
• 70 millió EUR összeget biztosít kötelezettségvállalási előirányzatokban a Belső Biztonsági Alap részére, segítséget nyújtva a tagállami hatóságok számára a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez, valamint hozzájárulva az EU-n belüli magas szintű biztonság megvalósításához

A 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet alapján gyorsabban igénybe vehető az Európai Stratégiai Beruházási Alap részére elkülönített 73,9 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat. Ez az alap az EU-ban napjainkban tapasztalható beruházási visszaesést hivatott megfordítani.

A Tanács a Bizottság azon javaslatát is jóváhagyta, melynek értelmében a brit font leértékelődéséből eredő idei bevételkiesést ellensúlyozni kell, mégpedig a bírságokból befolyó bevételekkel. Abban az esetben, ha az árfolyamveszteség szintje meghaladná a bírságokból befolyó bevétel szintjét, a Bizottságnak további lépéseket kell majd tennie, például fel kell használnia a 2016-os költségvetési többletet. Az árfolyamveszteség és -nyereség a jelenlegi költségvetési szabályok rendes velejárói.

A 2016-ra vonatkozó 5. sz. költségvetés-módosítási tervezet beépíti az EU 2016-os költségvetésébe a saját forrásokról szóló új határozat 2014. január 1-jétől kezdődő visszamenőleges hatályú alkalmazásának a hatását. Ennek előzménye, hogy a megerősítési folyamat valamennyi tagállamban lezárult, és a határozat 2016. október 1-jén hatályba lépett. Ez a költségvetés-módosítási tervezet megváltoztatja azt, hogy az egyes tagállamok milyen arányban járulnak hozzá az uniós költségvetés finanszírozásához.

A két költségvetés-módosítási tervezetet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Az EU felvette az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedések miatt előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe az Oroszországi Föderáció Állami Dumájának 6 olyan tagját,akiket a jogtalanul annektált Krími Autonóm Köztársaságból és Szevasztopol városából választottak meg.

Az Oroszországi Föderációban – és így a jogtalanul annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában is – 2016. szeptember 18-án választották meg az Állami Duma tagjait. Az EU nem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, következésképpen nem ismeri el a Krím félszigeten tartott választásokat sem.

Az EU az el nem ismerési politikájával összhangban úgy véli, hogy a Krím félszigeten tartott választások eredményeként az Állami Duma tagjává vált személyekkel szemben szankciókat kell bevezetni. A Tanács ezért az alábbi hat személyt vette fel azon személyek listájára, akikkel szemben szankciókat kell bevezetni: Ruslan Ismailovich Balbek, Konstantin Mikhailovich Bakharev, Dmitry Anatolievich Belik, Andrei Dmitrievich Kozenko, Svetlana Borisovna Savchenko és Pavel Valentinovich Shperov.

Ezek a szankciók vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat foglalnak magukban, és mostantól összesen 152 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak majd. Az intézkedéseket az EU 2014 márciusában vezette be, és legutóbb 2016 szeptemberében hosszabbította meg, mégpedig 2017. március 15-ig.

A jogi aktusok – köztük az érintett személyek nevét tartalmazó dokumentumok és a jegyzékbe vételüket indokoló nyilatkozatok – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2016. november 9-i kiadásában találhatók.

Az EU több intézkedést is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2017. január 31-ig vannak érvényben;
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.

2016. november 7., hétfő
14.00 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével

2016. november 8., kedd
15.00 Találkozó Bakir Izetbegović-csal, Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
16.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2016. november 10., csütörtök
10.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
13.45 Találkozó Sauli Niinistövel, Finnország elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)