Biztonságpolitika

A múlt hónapban írtunk egy tanulmányt Marton Péterrel, ami kb. arról szólt, hogy az elmúlt kb. 20 év katonai missziós szerepvállalásaiban fel lehet e fedezni bármit, ami arra utalna, hogy a döntésekben (melyik országgal veszünk részt közösen valamiben) van ráció, megnyilvánul valamilyen stratégiai szándék, vagy úgy kerültünk össze missziókban más országokkal, ahogy épp puffant. Áttekintettük ehhez az eddigi missziókat illetve többnemzeti kezdeményezéseket (mint az MLF, Tisza zászlólalj, stb) és és persze, hogy mikor kivel voltunk ENSZ és NATO missziókban. Ha jól emlékszem az EU ki maradt, annyira marginális.

Az írás során a német magyar kapcsolatokat egy kicsit jobban ki akartuk fejteni, mert erről viszonylag keveset lehet tudni, miközben azt látjuk, hogy különösen Afganisztánban, milyen - más nemzetekhez képest - relatíve szoros volt a kapcsolat. Adná magát a válasz, hogy igen ez szándékos volt, tekintettel a régi, rendszerváltástól eredeztethető jó kapcsolatok miatt, de pont nem. Mikor 2006-ban Baghlanba ment a PRT, a választást (miért pont oda) teljesen más szempontok vezérelték. Csak amikor elszabadult a ellenállás, akkor vált láthatóvá a szorosabb együttműködés (vagy annak hiánya, kérdőjelei).

Viszont a magyar-német kapcsolatoknak van egy kevéssé látható, de sikeres területe. Ez pedig a katonai egészségügyi kapcsolatok. Mivel írva szinte semmi nincs róla, ezért végül némi nyomozás után megkerestem Svéd László ny. altábornagyot, aki ezt a területet vezette kb. 1991 és 2006 között, Vekezdi Zoltán ezredest, aki jelenleg az utódja és Schandl Lászlót ny. dandártábornokot, aki Vekerdi előtt volt (és lehet, hogy Svéd után?). Az idő rövidsége miatt végül csak Svéd tábornokkal és Vekerdi ezredessel tudtam beszélni. Amiket lejegyeztem, azoknak végül csak egy kis része került be a tanulmányba, ez így szokott lenni. Hogy ne vesszen el a többi a millió fájlból, ami produkálok, most ezt a két oldalt felrakom a blogra, hogy mások is élvezzék. (Schandl Lászlóval, aki már a civil szférában van, majd valamikor júliusban még megkeresem). Íme a jegyzet.

Magyar-német katonaegészségügyi kapcsolatok

A NATO-n belüli német-magyar kétoldalú katonai kapcsolatokban a katonai egészségügy játszotta az egyik vezető szerepet. Ennek gyökere az 1991-es Öböl háborúig nyúlik vissza, ahol a nemzetközi koalícióban részt vevő magyar katonaorvosok Dhahran városában kerültek alkalmazásra. Bár a 43 napig tartó háborúnak a 100 órás szárazföldi műveletében koalíciós oldalon meglepően kevés áldozata és sérültje volt, az egyik legsúlyosabb incidens épp Dhahranban történt, ahol egy iraki SCUD rakéta amerikai katonák szállásába csapódott.

A 37 fős magyar egészségügyi csoport főszerepet játszott a mintegy 150 sérült ellátásában. Az ott nyújtott teljesítményük elismerését azt jelentette, hogy a háború után az Európában állomásozó 7. amerikai hadsereg egészségügyi szolgálata tovább folytatta az együttműködést a magyar társszervezetével. A magyar katonaorvosok itt találkoztak a német és francia katonai egészségügy képviselőivel, itt alakultak az első szakmai kapcsolatok.
Egy évvel később, 1992-ben a Bundeswehr képviselői eljöttek Magyarországra, hogy részleteiben is megismerkedjenek a katonai egészségügy rendszerével, az orvosok felkészültségével. A benyomások alapján a magyar katonaorvosok is helyet kaptak a Bundeswehr két egyetemén –Münchenben és Hamburgban – működő poszt-graduális képzéseken (tömegpusztító fegyverek, sürgősségi ellátás).
Magyarország együttműködése a NATO tagországokkal a katonai egészségügyi területen a Committee of the Chiefs of Military Medical Services keretében intézményesült 1995-ben (nyilván minden aspiráló országgal ez volt a helyzet). Ekkor indult a Békepartnerségi program (Partnership for Peace), amelyet megteremtette a lehetőséget, hogy a jelentkező országok részt vegyenek a COMEDS üléseken.
Az első közös missziót a koszovói válság miatt kialakult humanitárius katasztrófa kezelése jelentette Albániában. Az NATO Albanian Force (AFOR) öt hónapos missziója alatt egy magyar egészségügyi csoport települt Albániába, ahol egy 60.000 fős menekülttábor egészségügyi biztosítását végezte. Később a KFOR misszióban a Prizren-ben található német tábori kórházba kerültek magyar orvosok.
A német-magyar katonaegészsésgügyi kapcsolatok erről az alapról fejlődtek tovább 2001 után. Az első magyar alakulat, amelyet Magyarország kiküldött Afganisztánba, ismét egy orvosi alakulat volt, német parancsnokság alatt, Kabulban. A szövetség történetében ez volt az első alkalom, hogy egy többnemzeti kórház működjön egy NATO misszióban, ami azért volt jelentős fejlődés, mert a küldő országoknak maguknak kell gondoskodniuk saját erőik egészségügyi ellátásáról.
2001. szeptember 11. után amerikai kérésre aktiválásra került a NATO V. cikkelye, Afganisztánban megindult az Enduring Freedom koalíciós művelet, amelyhez várták minden tagország hozzájárulását. A Magyar Honvédség ekkor nem tudott érdemi felajánlást tenni, mert nem volt olyan képessége, amelyre igény tartott volna rá a NATO, azonnal mozgósítható lett volna és nem került volna sokba a kiküldése.
Az első – főként egészségügyi személyzetből álló – kontingens 2003 márciusától kezdte meg a működést Kabulban, az ISAF német irányítású kórházában. A német-magyar katonai-szakmai kapcsolatok megerősödése ismét egy támadásnak volt köszönhető. 2003 júniusában IED támadás ért egy német katonákat szállító buszt az afgán fővárosban. Elsőként egy magyar orvos vezette csoport ért a helyszínre és kezdte meg sebesültek osztályozását és a kiürítési rendszer megszervezését, majd a kórházban magyar személyzet is részt vett a nagyszámú sebesült ellátásában.
2006 után a Magyar Honvédség tevékenységének fő fókusza az észak-afganisztáni Baghlan tartományra tevődött át, amely a Németország vezette RC-North irányítása alá tartozott. Ekkortól a magyar egészségügyi jelenlét Kabulból átkerült a Mazar-i Sharifban működtetett német tábori kórházba.
A magyar-német katona egészségügyi kapcsolatok szorosságát jelezte, hogy a Bundeswehr a kezdetektől támogatta, hogy Magyarországon legyen a NATO Centre of Excellence for Military Medicine (MILMED COE) és segítettek meggyőzni több nagy NATO tagországot, hogy részt vegyenek a szervezetben. A 2009-ben létrejött szervezetet éves váltásban egy német és egy magyar katonaorvos vezeti.[1]A magyar katonai egészségügy magas színvonala mellett természetesen gyakorlati érdekek is voltak/vannak a szoros együttműködés mögött. A hidegháború vége után a NATO-ban mindenhol lefaragták a katonai kiadásokat, ami a katonaorvoslás területén a tisztán katonai kórházak megszüntetését is jelentette. Az ezredforduló idején Németországban ezek a problémák kiegészültek a munkaerőhiánnyal, a katonaorvosok a jobb munkakörülmények és fizetés miatt elvándoroltak a civil életbe. Amikor 2001 után Afganisztánban és Irakban a nyugati országok ismét háborúban találták magukat, óriási mértékűvé vált az orvoshiány a hadseregekben.  A Bundeswehr esetében ez azt jelentette, hogy a NATO válságkezelői műveleteiben problémákat jelentett a tábori kórházak hosszútávú működtetése, a teljes körű egészségügyi ellátás biztosítása. Így német részről elemi érdek volt, hogy más NATO országokkal közösen biztosítsa az ellátást. Magyar részről az együttműködés biztosítja a missziókban levő magyar katonák költséghatékony ellátását. A NATO szabályzók szerint, minden országnak magának kell gondoskodnia a missziókban a katonái egészségügyi biztosításáról, egy katonai kórháznak felállítása és működtetése több tízmillió forintba kerülne. A német tábori kórházban történő részvétel miatt viszont egyrészt teljes hozzáférést biztosít a magyar katonáknak a legmodernebb katonai egészségügyi ellátáshoz, másrészt így a Magyar Honvédségnek nem kell kifizetnie azt a térítési díjat, amit a Bundeswehr állapít meg a nála ellátásban részesülő más országok katonái felé.[2]

[1] A kiválósági központnak jelenleg nyolc tagja van, Németország és Magyarország mellett többek között Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország. [2] Egy tábori kórház folyamatos működtetéséhez sok szakember kell. Rotálni kell őket hat havonta, kulcsbeosztásban levőket 12 havonta. Látták, hogy a különösen a manuális szakmában a hat hónap sok idő. Mivel a tábori kórház készenlétet ad, akkor sokat nem tud gyakorolni az orvosok és kiesnek a gyakorlatból. Ezért kimentek az afgán katonai kórházba és felajánlották, hogy segítenek a tervezhető operációkba, így a készségeket fenntartották. Ugyanakkor megjelent a donorkifáradás is, amikor egy ország nem tudta saját szakállományát folyamatosan cserélni. Aki kifáradt az gyakran leszerelt, így tovább nőtt a szakember hiány. 

A szovjet repülőtér titkai múzeum családi és szakmai napja a csapatkivonás 25. évfordulóján!

A levegőből támadnak.

Több alkalommal neki rugaszodtam már, hogy írok néhány gondolatot a Bitcoinról, és arról ami mögötte van, de mindig eltántorította annak réme, hogy egy alapvetően nagypolitikiai, Bővebben ...

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára egy csütörtöki konferencia megnyitóján kiemelte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) Bővebben ...

Újabb köteléktragédia, ezúttal Oroszországból.

2016. június 7-én, kedden, éjszakai kiképzési repülés közben összeütközött és lezuhant két F-16-os az Egyesült Államokban.

Törökország a vízumrendszer liberalizálását várja európai "szövetségeseitől", és azt akarja, hogy minden török állampolgár beutazhasson az Európai Unió területére.

Tovább olvasom

2016. június 6-án legördült a Lengyel Légierő első M-346 Master kiképzőgépe a gyártószalagról a Leonardo-Finmeccanica vállalat olaszországi üzemében.

Sikeresen teljesítette első felszállását a Lockheed Martin által fejlesztett T-50A repülőgép.

Múlandóban az újdonság ereje? Egy a SimilarWeb által végzett kutatás hétfőn nyilvánosságra hozott eredményei szerint az emberek egyre kevesebb időt töltenek az online közösségi média alkalmazások használatával.

Tovább olvasom

A kecskeméti repülőbázis évtizedek óta fogad bázislátogatásra érkező iskolás csoportokat. Az elmúlt évben merült fel az ötlet, hogy a tanév végére időzítve, több napba sűrítve többet mutassanak, mint ami egy-egy látogató csoport részére korábban lehetséges volt.

A programsorozattal három korosztályt céloztak meg: az általános iskolásokat, a középiskolásokat és a főiskolásokat. Számukra célirányos bemutatókat tartanak, hiszen az általános iskolásokat például jobban érdekli a kutyás bemutató vagy a kiállított technikai eszközök, míg a középiskolások már inkább a repülőtechnika és a repülés felől érdeklődnek.

A lehetőség az ország bármelyik tanintézménye előtt nyitva állt, jelentkezni februárig kellett. A négy napra összesen 2500 diák és kísérő tanár jelentkezett. A jelentkezők közel fele Kecskemétről és környékéről érkezett. Az első csoport – kb. 600 fő – június 7-én látogatott el a repülőbázisra, ahol a földi bemutatók mellett a bázis mindennapi életéből, a kiképzési repülésekből is ízelítőt kapott. Jövőre szintén a tanév végére tervezik a rendezvényt.

Az első érkező csoport a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison. 

A nem éppen tipikus osztálykirándulási helyszínen egy Gripen fogadta a látogatókat.

A gurulóutak, a zóna és a futópálya tisztán tartása különleges gépjárműveket igényel. Az iskolások ezeket a kocsikat is megnézhették kívül-belül. 

Az egyik An-26-os a program ideje alatt végig nyitva állt a látogatók előtt. A fedélzeten telt ház van éppen, de várakozás közben az égen is akad látnivaló. 

Repülőgépek ide vagy oda, a tűzoltóknak mindig nagy sikere van a gyerekek körében. 

Dolgozik a tetőágyú a repülőbázis tűzoltó szolgálatának egyik kocsiján.

A csapatmúzeum és a kiállítási célra felújított repülőgépek és helikopterek megtekintése is a program része volt.

*

Időközben a zónában és a futópályán is beindult az élet. Az iskolások és kísérőik a központi zóna széléről nézhették a járművek és repülőgépek forgalmát.

Gyakorló riasztás a készültségnek. 

A kiképzési feladatra induló két Gripen egyike gyakorló Maverick rakétával.

Az ugyancsak kiképzési feladatra felszállt An-26-os több alacsony áthúzást hajtott végre, mielőtt elindult volna Szolnok irányába.

Nem mindegyik Gripen gurult a saját erejéből. A látogatók előtt a készültségből lecserélt gépet vontatják el.   

 Tartálykocsi, a zóna nyolclábú óriása.

Azoknak az iskolásoknak, akik a keddi napot választották, egy programon kívüli látványosságban is részük volt. A török légierő bemutató köteléke a kapunyitással egy időben érkezett és egy tankolást követően késő délelőtt tovább is indult Hollandiába, Leeuwarden felé.

Együléses NF-5-ös. A Türk Yildizlari (Török Csillagok) gépeit egykor a holland légierő használta.

Az időközben visszaérkezett An-26-os egy gyors személyzetcserét követően azonnal indul is tovább. Mielőtt a pályára engedik, meg kell várnia, hogy a török géppár felszálljon. Az Ancsa előtt az egyik NF-5-ös gyorsít emelt orral, mivel az orrfutószár meghosszabítható a felszálláshoz.

Szállítógép nélkül nincs áttelepülés, különösen olyan nagy távolságról, amennyire Törökország van Hollandiától. A Török Csillagok logisztikai támogatását biztosító C160 Transall valamivel később iramodott az NF-5-ösök után.

A zónába érkezik a második feladatról visszatérő An-26-os.

Újabb gyakorló riasztás a készültségnek.

A program zárásával egy időben újabb géppár indult el. Célzókonténer és két póttartály - Szlovéniában elkezdődött az Adriatic Strike gyakorlat.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Elegáns, olaszos szabású öltönyökben indult útnak a magyar labdarúgó válogatott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1. Termináljáról a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságra.

A hagyományokhoz híven idén is megrendezésre került a Puma Emlék Csillagtúra (Puma Air Rally), ezúttal Matkópusztán.

Zajlik az F-35-ösök hollandiai tesztelése.

Románia példáját követi Bulgária is?

Az MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ szervezésében „Konfliktus vagy kooperáció” címmel rendeztek civil kerekasztal-beszélgetést május utolsó napján Budapesten, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban.

Az Európát sokkszerűen érő migrációs nyomás és az azt részben előidéző arab világbeli fegyveres konfliktusok számos értelmezést nyertek az elmúlt években. Jelen írásom nem arról Bővebben ...

A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a Biztonságpolitikai Szakkollégium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi Osztálya és a Magyar Hadtudományi Társaság Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klub közös szervezésében megrendezésre kerülő

A Tudomány Kapujában 2016 – A NATO szerepe a globális térben című poszterkiállítás megnyitójára

és az azt követő

Kérdések és válaszok a varsói NATO-csúcstalálkozó előtt című előadásra.

Előadók:

Prof. Dr. Szenes Zoltán, ny. vezérezredes, tanszékvezető egyetemi tanár

Dr. Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium
Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztályának vezetője

Dr. Németh József Lajos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, egyetemi adjunktusa

A megnyitó helyszíne és időpontja: 2016. 06. 14. – 16.00, 1083 Budapest, Ludovika tér 2., Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Kiállítótér

Az előadás helyszíne és időpontja: 2016. 06. 14. – 17.00, 1083 Budapest, Ludovika tér 2., Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zrínyi terem

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linkre kattintva lehet elvégezni.

Novák Előd lemondott parlamenti mandátumáról, ezt megelőzően a Jobbik frakció titkos szavazással,18 igennel, 4 nemmel 2 tartózkodás mellett megszavazta a frakcióból való kizárását is. Vona Bővebben ...