Biztonságpolitika

Külföldi állampolgár szervezte a tüntetőket egy iráni nagyvárosban kezdődő tömegdemonstráción - derült ki a helyi sajtó beszámolóiból. A tüntetéseknek már 20 halálos áldozata van.

Tovább olvasom

Az EU nem ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának

December 6-án az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini reagált Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntésére. A főképviselő kifejtette az Európai Unió aggodalmát az Egyesült Államok lépésével kapcsoltban, továbbá leszögezte, hogy a palesztin kérdésben az Unió továbbra is a két állami megoldás (vagyis az önálló zsidó és palesztin állam kialakítása) mellett kötelezi el magát. Megismételte, hogy Brüsszel álláspontja szerint a város jövőbeli státuszát az érintett felekkel folytatott közvetlen tárgyalások útján kell rendezni, amelybe a Quartet-ten túl a regionális szereplőket is be kell vonni.

Az EU meghosszabbította az Oroszországgal szembeni szankciókat

December 21-én a Tanács további hat hónappal meghosszabbította az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat és fenntartja több orosz állampolgárral szemben a beutazási és pénzügyi korlátozásokat. A döntést az Unió állam és kormányfőinek december 14-ei találkozóján hozták meg, miután megvitatták a Minszki Jegyzőkönyv orosz részről történő végrehajtását. Az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéséket még 2014 nyarán vezette be az Unió, válaszul Moszkvának az ukrajnai eseményekben játszott szerepére. A szankciókat az orosz pénzügyi, energetikai és védelmi iparral szemben vezeték be.

Védelmi ipar

A Tanács 2017. december 12-én megállapodott az európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló javasolt európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos álláspontjáról (azaz az általános megközelítésről). Az Európai Védelmi Alap szerves részét képező rendelet célja az, hogy a 2019–2020-as időszakra 500 millió euró költségvetésű programot alakítson ki az uniós védelmi iparversenyképességének és innovációs kapacitásának támogatására. Várhatóan 2018-ban megkezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel. A cél az, hogy 2019-ben már pénzügyi támogatást lehessen nyújtani az első képességfejlesztési projekteknek.

PESCO

A Tanács 2017. december 11-én – kevesebb, mint egy hónappal azután, hogy kézhez kapta az érintett tagállamok együttes értesítését az állandó strukturált együttműködésben való részvételi szándékukról – határozatot fogadott el az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról. A PESCO megteremti annak lehetőségét, hogy egyes uniós tagállamok szorosabb együttműködést folytassanak a biztonság és a védelem területén. Ez 25 tagállam részvételét jelenti Dánia, az Egyesült Királyság és Málta kivételével. Ez az állandó védelmi együttműködési keretrendszer lehetővé fogja tenni, hogy az arra hajlandó és képes tagállamok közösen fejlesszék védelmi képességeiket, közös projektekbe ruházzanak be, valamint javítsák fegyveres erőik műveleti készenlétét és hozzájárulását.

EU-NATO

Az Unió továbbra is szoros és egymást kölcsönösen erősítő együttműködést folytat a NATO-val a közös érdekű területeken – stratégiai és műveleti tekintetben egyaránt – a nemzetközi békét és biztonságot elősegítő válságkezelésben és a védelmi képességek olyan továbbfejlesztésében, ahol a követelmények között átfedések vannak. Az Unió számára az egyik legfontosabb politikai prioritást jelenti az együttes nyilatkozat végrehajtása. Alapvető elemét képezi az erőfeszítések azon tágabb körének, melyek célja – amint azt a Tanács a „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” című, 2017. november 13-i következtetéseiben ismételten kijelentette – megerősíteni az Unió ahhoz szükséges képességét, hogy biztonságszolgáltatóként tudjon fellépni és együtt tudjon működni partnereivel.

A 2016 évi rakéta- és atomkísérletek nyomán nemzetközi szankciókkal sújtott Észak-Korea 2017-ben töretlenül, fokozott ütemben folytatta a nemzetközi közösséget aggasztó nukleáris tevékenységét, miközben Phenjan fenyegetésekkel teli, már-már nyomdafestéket nem tűrő módon sértegette Washingtont, aminek következtében még jobban elmélyült a Koreai-félszigetet övező válság.

Partnerkapcsolatok

2017. december 1. – A NATO és az EU katonai törzsei tanácskoztak

A NATO Nemzetközi Katonai Törzsének (IMS) és az Európai Unió Katonai Törzsének (EUMS) képviselői ismét összeültek egy konferencia erejéig, hogy a NATO-EU együttműködés fejlesztéséről tanácskozzanak. A tavaly Varsóban elfogadott NATO-EU közös nyilatkozat óta, különös jelentőséget élvez a két szervezet koherenciájának előmozdítása, mely nemcsak a katonai kérdésekre, hanem a teljes spektrumú összehangolódásra is kiterjed. A konferencia számtalan napirendi pontja között kiemelkedő jelentőségű volt az információcsere, a logisztika, a kibervédelem, a gyakorlatok, a felkészítés és az oktatás kérdései.

2017. december 5. – A NATO-EU együttműködésről tárgyaltak

A NATO és az Európai Unió kétnapos konferenciát tartott ahol két szervezet együttműködési mechanizmusainak bővítéséről tárgyaltak a tagállamok külügyminiszterei. Jens NATO-főtitkár és Federica Mogherini az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös sajtókonferencián elmondták, hogy az új fejlesztések legfontosabb célkitűzései a kiber- és terrortámadásokra reagáló képesség kialakítása a valós idejű információcsere megvalósításával, és a hatékonyabb katonai mobilitás lesz. A külügyminiszterek olyan globális kihívásokról is tárgyalnak, mint az Észak-Korea okozta fenyegetés.

A katonai erők mobilitása terén az elsődleges cél a szállítás jogi és bürokratikus akadályainak fellazítása, helyettük új eljárások kialakítása a gyors határátlépés érdekében. Emellett fontos az immár NATO tulajdonában lévő (nem állami vagy magántulajdonú) szállítóeszközök beszerzése és olyan úthálózatok, hidak, vasutak, repterek kiépítése, amelyen lehetséges katonai eszközök szállítása és állomásoztatása.

Az együttműködés második fontos sarokköve a terrorizmus elleni harc operatív jellege mellett a stabilizálására való törekvés lesz. A miniszteri találkozón tárgyaltak a NATO változó szerepéről az Iszlám Állam Elleni Nemzetközi Koalícióban (Global Coalition to Defeat ISIS); a hadműveletek mellett előtérbe kerül majd a békefenntartó funkció. A Szövetség továbbra is folytatja az afganisztáni kiképző misszióját és partnerei katonai védelmének megerősítését. A külügyminiszterek a NATO „nyitott ajtók” politikájáról is tanácskoztak, amely a jövőben csatlakozni kívánó országok további támogatását helyezi kilátásba.

2017. december 6. – A NATO támogatja Grúziát

A NATO külügyminiszterei kiálltak Grúzia területi egysége és leendő tagsága mellett. A tartalmas együttműködési csomag (Substantial NATO-Georgia Package) megvalósításán továbbra is dolgozni fog a Szövetség, vagyis Grúzia minden tanácsot és eszközt meg fog kapni ahhoz, hogy NATO-taggá válhasson. Ehhez azonban szükséges a határvitáit lezárni, így Stoltenberg felszólította Oroszországot, hogy a grúzoktól elszakadt területeket, Abháziát és Dél-Oszétiát ne támogassa a továbbiakban és vonja ki csapatait Grúzia területéről.

2017. december 12. – Meghosszabbították a főtitkár mandátumát

Az Észak-atlanti Tanács meghosszabbította Jens Stoltenberg főtitkári mandátumát 2 évvel, így 2020 szeptemberéig folytathatja munkáját a főtitkár.

Műveletek

2017. december 4. – Albániában katasztrófa elhárításban segédkezik a NATO

Albánia az országban valaha mért legerősebb esőzés okozta károkkal néz szembe az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) segítségével, amely a NATO elsődleges civil vészhelyzetekre reagáló katasztrófa elhárítási és kármentesítést koordináló rendszere. Az esőzés okozta áradások miatt időszakosan le kellett zárni Tirana fő repterét, tucatnyi út került víz alá, megközelítőleg 4500 otthon és 36 energiaszolgáltató központ rongálódott meg. Albánia december 4-i kérésre a NATO tagállamai és partnerországai azonnal felajánlották közreműködésüket a kármentesítésben; pár napon belül Ausztria, Bulgária, Franciaország, Montenegró, Szlovákia és Szlovénia vízi mentő felszerelést, áramgenerátorokat és ideiglenes menedékházakat küldött Albániába.

2017. december 21. – A NATO elősegíti az aknamentesítést Irakban

Véget ért az iraki védelmi erők manuális aknamentesítő képességét fejlesztő program, amelyet a NATO szlovák vezetésű mozgó kiképző csapata hajtott végre a Szövetség bagdadi központi kiképző csapatával (NATO Core Team) összhangban. A novembertől decemberig tartó képzés során 17-en szereztek kiképzői oklevelet és 4-en alapszintű aknamentesítői bizonyítványt. Az iraki hadsereg fenntartható aknamentesítő képességének elérését az tette indokolttá, hogy az Iszlám Állam kiszorításával rengeteg bomba és más robbanóanyag maradt sűrűn lakott területeken, többségében iskolákban és közterületen.

Amikor 2004 májusában hazaérkeztünk az olasz légierő Róma melletti légibázisáról, biztosak voltunk abban, hogy az F-104 Starfighter történetének utolsó mozzanatát láttuk, mivel a hivatalosan F-104 világtalálkozónak nevezett nagyszabású repülőnappal az utolsó üzemeltető, az Aeronautica Militare Italiana (AMI) is elbúcsúzott a legendás Starfightertől – bár néhány hónapig még repülték a típust.

Aztán egy norvég csapat úgy gondolta, hogy hozzátesz még egy fejezetet a Starfighter történetéhez. Gépük, egy kétüléses CF-104D tavaly novemberben harmadszor emelkedett a levegőbe és talán már idén bemutatkozik a repülőnapok nézőinek is. Erről olvasva jutott eszembe 2004 májusa és Pratica di Mare, ahol az olasz Starfighter-történet 41 év után hivatalosan véget ért. 

Az AMI 1963-ban vette át az első F-104G-t, amelyet a különböző változatokból további 360 db követett. Az AIM-7 Sparrow légiharc-rakéta indítására alkalmas F-104S változat 1966-ban repült először, az első olasz gyártású példány 1968-ban. (A Starfighter-gyártás éppen az olasz gépekkel állt le a 2579. darabnál 1979-ben.)

A nyolcvanas évek közepére eljött az idő, hogy a húsz év körüli F-104-eseket korszerűsítsék. 143 gépet választottak ki, hogy az elsősorban a fegyverrendszert érintő módosításokat elvégezzék rajtuk és azt követően F-104S ASA (Aggiornamento Sistema d’Arma) jelzéssel repüljenek tovább. 

A Eurofighter-program csúszása miatt világossá vált, hogy az F-104-es az ezredforduló után is rendszerben marad egy ideig. Ezért egy átmeneti típus, a Tornado F.3 majd az F-16-os üzemeltetése mellett 55 gépen módosították a navigációs rendszert, az elektromos hálózatot, és megerősítették a sárkány nagy túlterhelésnek kitett szerkezeti elemeit. A gépek típusjelzése F-104S ASA-M (Modificato) lett. Ezek közül kerültek ki azok, amelyek ott voltak a típus 2004-es búcsúztatásán.

*

A kilencvenes évekre a gépek egyszínű szürkék lettek, csak a felségjel maradt színes, az is kicsiben. Az RS (Reparto Sperimentale) jelzésű gépek helyben, Pratica di Marén üzemeltek.

Az elegáns fekete festés 2003-ban, az olasz Starfighter-üzemeltetés 40. évfordulója alkalmából került a 4. ezred gépére.

Az F-104-es oldalszáma és festése egy Ducati motorra utal. Az ötlet az olasz motorkerékpár márkáért rajongó egyik fiatal pilótától származik.

Az F-104-esen, akár a Gripenen, balra nyílik a fülketető.

Unus sed leo – Csak egy, de az egy oroszlán!

TF-104G-M. Az utolsó évekre 15 kétüléses F-104G-t is korszerűsítettek.

Kétülésesek áthúzása.

A máshol Özvegycsinálónak nevezett típus Olaszországban – ahol formája után többek között a Spillo (Tű) becenevet kapta - rendkívül népszerű volt.

A kilencgépes kötelék földrengető felszállása után számos áthúzás végzett, itt éppen nyitott futókkal.

A 999-es a nemzeti kötelék, a Frecce Tricolori élén.

A fékernyővel lassító piros gép fehér függőleges vezérsíkja a felhőt jelképezi. Az ágaskodó ló tisztelgés az első világháborús ász, Francesco Baracca őrnagy emléke előtt, akinek nevét a 999-est üzemeltető grazzanisei 9. ezred viseli.

*

A Pratica di Marén üzemelő alakulatok típusait megjelenítő alkotás a bejáratnál. A bázis leginkább az itt működő teszt alakulatról (Reparto Sperimentale Volo) ismert.

A fehér ejtőernyőkkel dekorált északi hangár előtere. Itt volt a találkozó központi helye, itt futottak össze az egykori üzemeltetők, régen látott ismerősök.

A hangárban egy fotókiállítás és hajózó felszerelések mellett F-104-es dokumentumokat, alkatrészeket, részegységeket is kiállítottak. Például a műszerfal felső paneljét, …

… a General Electric J79-GE-19-es erőforrást, …

… vagy az F-104G NASARR radarját.

Francesco Baracca őrnagy (1888-1918), a 34 légigyőzelmes ász mellszobra a hangárban. Az ő repülőgépén volt először látható a Cavallino Rampante, az ágaskodó fekete ló, amely a harmincas évektől Enzo Ferrari versenyautóin is megjelent.

A hangár közelében egy- és kétüléses Starfighter-maradványok és egy két hajtóműves Piaggio-Douglas PD.808-as jet lapult.

A C-27-es elődje, egy Fiat G.222. A régi terepszínű festést viselő gép is teszt célokat szolgált.

MB326-os az olasz gyakorlógépeken korábban használt narancsszínű festéssel.

*

A jeles eseményen természetesen jelen voltak a többi szervezet repülőeszközei is, ami nem semmi, tekintve, hogy Olaszországban a légierő mellett a hadsereg, a haditengerészet, a parti őrség, a rendőrség, a csendőrség, a vámőrség és a tűzoltóság is üzemeltet repülőgépeket és helikoptereket.

A Frecce Tricolori MB339-ese mögött a Eurofighter egyik  olasz tesztpéldánya áll. A levegőben a kötelék többi gépe tart bemutatót.

A Giuseppe Garibaldi olasz helikopter-hordozó AV-8B Harrierjeivel négygépes bemutatót tartottak a Marina Militare pilótái.

A földszintes MB339-es mögül kimagaslik a Br.1150 Atlantic tengerészeti járőrgép.

Tornado ECR Ghediből.

Hidegháborús festésminta egy csapásmérő Tornado IDS-en.

A RAF-tól bérelt 24 Tornado F.3-as egyike. Az olaszok a bérlet ideje alatt kidolgoztak egy eljárást, amelyben egy F.3-as és két F-104-es alkotott egy köteléket, ötvözve a Tornado radarjának képességeit a Spillo nagy sebességével és nehezebb észlelhetőségével.

A helyi tesztalakulat egyik AMX-e. Az F-104-esektől ez a típus vette át a felderítő szerepkört.  

Kétüléses Eurofighter Grossetóból, ahol a típusra történő átképzés is zajlott. Mögötte sejlik az egyik F-16-os, amelyeket a Tornado F.3-asok helyett béreltek az USA-ból.

Az AB-47J tervezőit talán az ebihal ihlette.

Egy másik csendőrségi gép, egy csörlővel felszerelt AB412-es.

A légierő egyik, Irakot is megjárt HH-3F Pelicanja. Kutató-mentő, harci kutató-mentő feladatkörben használták 2015-ig.

Az olasz haditengerészetnél az EH101 Merlin váltotta az AS61 Sea Kinget.

A csendőrhelikopterhez hasonlóan a rendőrségi AB212-esen is van csörlő, sőt FLIR torony is. Mögötte az MD500 olasz gyártású változata, egy NH500-as látható (részben).

A vámőrség sportos festésű Agusta A109-ese.

Büszkén pózol gépe előtt a hadsereg egyik A129 Mangusta pilótája.

A parti őrség AB412-ese.

Akár egy mini Piaggio-találkozót is lehetett volna rendezni, annyi volt jelen az olasz gyár szokatlan megoldású termékei közül.  A vámőrség P.166-osát orr alatti radarral, szárny alatt kereső fényszóróval és FLIR-rel szerelték fel.

A tolólégcsavaros, sirályszányú  típusból a parti őrség is kiállított egyet.

A hadsereg légifotózásra használt terepszínű P.166-osa.

A tűzoltóság egy modernebb P.180 Avantival repül, de ugyanebből a típusból a légierő is átrepült két példányt Pratica di Maréba.

A rendőrség dugattyús motoros Partenavia P.68 Observere.

Az olaszoknál 2017-ig repült az Atlantic.

Bemutató repülésre száll fel egy olasz C-130J.

Az olaszok Boeing 707TT szállító és légi utántöltő gépe. A típust Boeing KC-767-essel váltotta az AMI.

Közforgalmi gépek is voltak a találkozón. Embraer 170-es az Alitalia Express színeiben …

… és ATR 72-es az Air Dolomiti festésével.

A második miniszterelnöki ciklusát teljesítő Silvio Berlusconi az Airbus 319-es kormánygép fedélzetén érkezett.

A Presidente nem sokáig maradt, testőrök szoros gyűrűjében szállt be a kocsiba, amely az Airbushoz vitte.

*

Az F-104 búcsúztatása alkalmából számos külföldi légierő is elfogadta a meghívást, tovább színesítve az egyébként sem gyenge felhozatalt.

Svájci Hornetek a futópályán túl kijelölt állóhelyükön, a dinamikus bemutatóra várva.

A Luftwaffe Amerikát megjárt MiG-29-ese. Mellette egy ugyancsak német F-4F Phantom II-es áll.

Udo Sadzulewski MiG-29-es pilóta sisakzsákja.

A műszakiak kinyitottak mindent, amit lehetett a C160 Transallon.

Akkoriban nem volt repülőnap az osztrákok tigrisfestésű J-105-öse nélkül.

Magyar helikopter a nézők rohama előtt. A 87. Bakony Harcihelikopter Ezred Mi-24-ese és Mi-17-ese a nyílt nap egyik legnagyobb látványossága volt, még a légibemutató alatt is folyamatos volt a sor a gépeknél. A két magyar helikopter közel hatórás repülést és két közbenső leszállást követően érkezett meg az olasz bázisra.

Egy azóta kivont török RF-4-es felderítő. A törökök később egy kisebb bazárt varázsoltak a gép köré, ahol az aranyozott pilóta mellszobortól kezdve a műanyag jatagánig minden kapható volt.

A Royal Air Force póttartályokkal függesztett Harrier GR7-ese.

A Starfighter már kilenc éve repült, amikor az olaszok szolgálatba állították, így Pratica di Marén a típus repülésének 50. évfordulóját is ünnepelhették.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A 2018-as amerikai költségvetési évben 55,4 millió dollárt fordítanak a kecskeméti infrastruktúra fejlesztésére, például olyan "apróságokra", mint a párhuzamos TWY és a POL kapacitás növelése. A jelentős beruházás mindenképpen azt mutatja, hogy politikai cirkusz ide, kétoldalú kapcsolati nehézségek oda, a "nagy tervek" haladnak a maguk útján.

Ezeket pedig az új hidegháborús keretek és az abból adódó katonai realitások, illetve azok tengerentúli értelmezése határozzák meg. Az olyan, Oroszországtól viszonylag távol eső (hadműveleti-harcászati rakéta hatótávolságon kívül eső) bázisoknak, mint a kecskeméti, a szliácsi, a malackai meg lehet a maguk nem elhanyagolható jelentősége a megerősítő/elrettentő amerikai/NATO repülőerők, köztük az ötödik generációs típusok állomásoztatását illetően.

Zord

Minden kedves olvasónak és a honvédelemben részt vevőknek eredményekben gazdag 2018-as évet kívánok!

a katonák megtartását, inkább megbecsüléssel és szakmai perspektívával, mint "rabszolgarszerződésekkel";

a légierő- és szakcsapat-utánpótlásképzés helyreállítására tett lépéseket, illetve a megkezdettek optimalizált folytatását;

a Z-242L és 143LSi, illetve az Ecureuil típusoknak az előzőeket célzó hasznosítását;

eseménymentes Airbus A319-es rendszeresítést, megtartva a valódi katonai szállítórepülő készség- és képességkészletet is (pl. a megmaradt An-26-on "oktatói ekipázs" repültetését, amíg nem jön igazi utód);

Gripen bombázást, ROVER-t, és a kiesett Sidewinder helyére IRIS-T-t;

a szárazföldi tűztámogató képesség helyreállításának megkezdését;

korszerűsített, nagyjavítás után legalább NVG-képes Mi-24-eseket, melyeknek lesz fegyverzetük is, beleértve a 9M114 vagy 9M120 rakétákat;

a szállítóhelikoptereknél az elvesztett NVG-képesség helyreállítását;

a léraknál a Mistral-rakétakészlet- és C2-megújítás, -korszerűsítés folytatását;

annak határozott defineálását, hogy a Kub utódjának MRAD-nak (25-100km HMZ) kell lennie, vagy hogy a magyar lérak képességcél VSHORAD/SHORAD/MRAD hármas tagolású legyen;

történjenek végre lépések a mobil/réskitöltő radarerők megújítására a diverzitás (VFH, S) megtartása mellett

Zord

"Én megtagadnám, hogy ezzel a ládával hajózzak!" - ennyire nyers következtetést vont le Otto Hersing, a német császári tengeralattjáró-flotta egyik kiválósága, miután 1915-ben megtekintette osztrák-magyar fegyverbarátainak néhány elnyűtt, szánalmas harceszköze körül az egyiket. Természetesen az ő parancsnoksága alatti U-21-et sem éppen kéjutazásra tervezték, de tágas, két periszkóppal felszerelt tornyával, vízhatlan ajtókkal felszerelt válaszfalaival, hatalmas dízelmotorjaival jóformán luxushajónak számított a császári-királyi U-5-höz képest. Annak fedélzetén a legénység egyik tagja nem sokkal korábban így jellemezte a viszonyokat:

[...] Bővebben!

"Én megtagadnám, hogy ezzel a ládával hajózzak!" - ennyire nyers következtetést vont le Otto Hersing, a német császári tengeralattjáró-flotta egyik kiválósága, miután 1915-ben megtekintette osztrák-magyar fegyverbarátainak néhány elnyűtt, szánalmas harceszköze körül az egyiket. Természetesen az ő parancsnoksága alatti U-21-et sem éppen kéjutazásra tervezték, de tágas, két periszkóppal felszerelt tornyával, vízhatlan ajtókkal felszerelt válaszfalaival, hatalmas dízelmotorjaival jóformán luxushajónak számított a császári-királyi U-5-höz képest. Annak fedélzetén a legénység egyik tagja nem sokkal korábban így jellemezte a viszonyokat:

[...] Bővebben!

Törökország egy NATO-n belüli „lázadás” élére állt. A NATO-tagállam az orosz rakétakomplexum megvételéhez szükséges teljes összeg 55%-át fedezi orosz hitelből.

Tovább olvasom

A Washington Post információi szerint az USA Barrett M107A1 rombolópuskák eladásához járult hozzá Ukrajna számára. Az hírekben darabszámot nem, csak összeget közölnek, ennek alapján a fegyverbeszerzés értéke 41,5 millió dollár. A jövőben várható további amerikai fegyverek ukrán megvásárlása is, hiszen elhárult a Javelin irányított rakéták beszerzése elől is az akadály.

Lengyelországban a következő évbe újra nekifutnak egy helikopter beszerzési programnak. 230 millió dollár körüli összeget szánnának 14 forgószárnyas megvásárlására. A megmérettetésre várják az Airbus, a Sikorsky és a Leonardo termékeit is.

Finnországban modernizálják a SISU XA-180-as PASI lövészpáncélosokat, hogy azok 2030-ig hadrendben tarthatók legyenek. A 65 darab PSZH-t a Patria Land Systems látja el 2018 és 2020 között új elektromos és erőátviteli rendszerekkel, felfüggesztéssel, nagyobb védelmet adó ülésekkel körülbelül 16 millió euró ellenében. Az 1980-as évek elején megalkotott 6x6-os kerékképletű XA-180-as jelentősebben továbbfejlesztett variánsát nagyjából egy évvel ezelőtt mutatták be. A szintén 6x6-os kerékképletű XA-220-as változat a 295 lóerős Valmet dízelmotor helyett egy nagyobb teljesítményű Cummins Isle 8.9 dízelmotort kapott, de az Allison MD 3560PR automata sebességváltó változatlan maradt.

A kor szavának engedve szintén változáson esett át a PSZH elektromos rendszere, ugyanis az új generátor által feltöltött, 240 amperes akkumulátorból már USB csatlakozón keresztül is kinyerhető az elektromosság, de az első és a hátsó lámpákba is LED-es világítótestek kerültek, továbbá szintén ilyen diódák állítják elő az éjszakai alkalmazást segítő infravörös fényt. A nyitott elektronikus architektúra számos kijelző és kamera majdani alkalmazását teszi lehetővé, de a kormányzást is könnyebbé tették a vezető részére. A deszanttérben szállított lövészek számára a Partia AMV gyalogsági harcjárműben is használt ülések kerültek beszerelésre, természetesen az aknák hatását csökkentendően a tetőpáncélzathoz erősítve. Szintén ebből a célból került sor a páncélzat megerősítésére, azonban az XA-220-as úszóképességét elveszítette.

Két meglepetés ajándék is került a svéd Saab karácsonyfája alá, hiszen egy hajógyárat és egy hajójavító üzemet is felvásároltak. Az 1905-ben alapított, az észak-svédországi Örnsköldsvik mellett fekvő Dockstavarvet az alumíniumtestű hajók egyik vezető gyártójává vált az utóbbi évtizedekben, legyen szó katonai, vagy civil felhasználására készített egységről. Itt készültek az utóbbi években igen népszerűvé vált, többfeladatú CB90-es gyorsnaszádok is. A Stockholm közelében lévő Muskö-i tengerészeti bázison lévő Muskövarvet egy teljes körű szolgáltatást nyújtani tudó javítóbázis tulajdonosa volt és már régóta végeztek ilyen munkákat a svéd haditengerészet részére.

A következő évben szeretné elkezdeni a haditengerészeti feladatokra módosított Pantsir légvédelmi rendszer tesztjei az Orosz Haditengerészet. A próbák első szakaszát a szárazföldön tervezik végrehajtani, míg a másodikra a Fekete-tengeren szeretnének sort keríteni. Elsőként egy Project 1241 MOLNIYA-osztályú rakétás korvettre kerül majd felszerelésre a módosított Pantsir légvédelmi rendszer. Amennyiben a próbák sikerrel zárulnak elsőként a Project 22800 KARAKURT-osztályú korvettek fedélzetén fog megjelenni az új légvédelmi komplexum.

Befejeződtek a TULA nevet viselő ballisztikusrakétákat hordozó tengeralattjáró korszerűsítési munkálatai. A DELTA IV-es hajóosztály (Project 667BDRM) negyediknek megépített tagját két évvel ezelőtt vették kezelésbe a szeverodviszki Zvezdocska hajógyárban. Az Északi Flottához csatlakozó TULA-t a BRJANSZK nevű testvérhajója váltja sólyán.

Egy hordozófedélzeti légtérfelderítő repülőgép tervét dolgozta ki a Berijev tervezőiroda pár évvel ezelőtt. A síugrósáncos felszállásra is képes gép szárnya előtt és mögött lévő nyújtott szárnytövek adnának lehetőséget az AESA antennával ellátott rádiólokátorok beszerelésére. Ezeken felül további egy-egy radar kerülne a repülőgép orr-és farokrészébe is, ezáltal teljessé téve a 360 fokos lefedettséget. A hajtóművek a törzs hátsó, felső részébe kerülnének, végüknél helyezkednek el a pillangóvezérsíkok. Az erőforrások osztott beömlőnyílásaik a törzs végénél helyezkednek el. A két egymás mellett ülő pilóta mögött még négy rendszerkezelő foglalhat helyet, mindegyikük számára biztosítja a gép kialakítása a katapultülés alkalmazását. Jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy a terv a jövőben megvalósul-e, vagy csak egy érdekes, de életképesnek tűnő ötlet marad.

Egyes hírek szerint újabb orosz T-90A harckocsik érkeztek Szíriába. A szír erők harcát eddig több mint 40 T-90A támogatta, most ez az erő több tucatnyi hasonló páncélossal növekedett. Az Oroszországban 2005-ben rendszeresített, Stora-1 aktív páncélzattal is ellátott harckocsik Latakita kikötőjében kerültek le a szállítóhajókról.

Izraelben a Goláni Dandár után a Givati Dandár kerül másodikként átfegyverzésre Namer nehéz páncélozott szállító harcjárművekre. Az új lövészpáncélossal az első zászlóalj a következő év végére átfegyverzésre fog kerülni. Harmadikként a Carmeni Dandár felszerelésében fog megjelenni a Namer. A Merkava harckocsin alapuló Namer-en a múlt évben fejeződtek be a Rafael Trophy aktív páncélzattal végzett integrációs munkálatok. Első lépésben a gyártósorról frissen lekerülő Namer-ek kapják meg a Trophy aktív páncélzatot. Az évekkel ezelőtti tervekben 386 Namer hadrendbe állítása szerepelt, azonban az elmúlt évek során főleg finanszírozási okok miatt veszélybe került ez a darabszám. A közelmúltban újabb Namer variánsok is megjelentek.

A Golán-fennsíkon tartott hadgyakorlat során a műszaki csapatok már 2016 közepén használták a Namer páncélozott szállító harcjármű műszaki változatát. A világnak az év áprilisában bemutatott variáns elsősorban aknamezők mentesítésére, más páncélosok vontatására és kisebb árkok, vízfolyások áthidalására alkalmazható. Idén pedig egy új, még a fejlesztés korai szakaszában lévő távirányítású torony prototípusával szerelték fel a Namer nehéz lövészpáncélos egyik példányát. A szállított lövészek számát nem csökkentő, igen alacsony toronyban egy 30 milliméteres gépágyú, (a fotók alapján Orbital ATK Mk44 Bushmaster) és egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska került elhelyezésre. A célpontok felderítését, megfigyelését, valamint a fegyverzet irányzását két független optikai rendszer teszi lehetővé.

A torony jobb oldalán lévő, 360 fokban körbeforgatható a parancsnok, a másik, a bal oldalon lévő az irányzó számára jeleníthet meg képeket és adatokat a kijelzőn. Irányított rakéták eddig még nem voltak láthatók a tornyon, de a Rafael Trophy APS aktív páncélzat radarantennáit fel lehetett fedezni rajtuk (ezek eddig a páncéltest oldalán voltak láthatók), így alkalmazásával nem csak a támadó (eddig csak egy Rafael Samson távirányítású fegyverállványra szerelt 12,7 milliméteres nehézgéppuska jelentett a fegyverzetet egy-két, de nem távirányítású állványra szerelt 7,62 milliméteressel együtt), de a védekező képesség is erősödni fog a Namer esetében.

Dél-Koreában három hajóval csökkent a haditengerészet vízen lévő egységeinek létszáma. Az ULSAN-osztályú CSUNGNAM (FF-953) fregattot 31 év, míg a POHANG-osztály két korvettjét, a YEOSU (PCC-765) és a JINHAE (PCC-766) szintén 31, illetve 27 évnyi szolgálat után nyugdíjazták.

Tajvanon továbbra is keresik a meglepetésszerű kínai támadás által rombolt repülőterekről történő merevszárnyú, nagysebességű repülőgépek üzemeltethetőségének a megoldását. Évtizedekkel ezelőtt, majd egy kicsit később is az AV-8B Harrier II+-ok hadrendbe állításával kacérkodtak, míg napjainkra a Lockheed Martin F-35B verziója mozgatja meg a katonai vezetők fantáziáját. Mindezek azonban újabb beszerzéseket eredményeznének és a meglévő nagyszámú harci gép nem lenne bevethető eléggé gyorsan. Éppen ezért a legújabb elképzelés alapját a katapulttal nem rendelkező repülőgép-hordozók adják, ugyanis az ezek némelyikén alkalmazott síugrósánc életképes lehetne szárazföldi környezetben is. A szigetországban ezt mobil elemekből, könnyen összeállítható alkalmatosság formájában valósítanák meg.

Japánban a 27000 tonnás IZUMO-osztály első, névadó egysége került bele a hírekbe, ugyanis egy rövid átalakítás után szeretnék képessé tenni amerikai Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók üzemanyaggal való feltöltésére. Az 1970-es években épített SHIRANE-osztályú rombolók leváltására hivatott 22DDH-ként is emlegetett osztályt, mint helikopterhordozót, vagyis mint helikoptereket hordozó rombolót mutatták be terveinek 2009-es elkészültét követően, de tény hogy a 7 tengeralattjárók elleni hadviselésre és 2 kutató-mentő feladatok ellátására képes helikopter mellett, a 248 méter hosszú, 38,3 méter széles hajó képes további 400 fő és 50 3,5 tonnás jármű szállítására is. A repülőfedélzeten egyidejűleg 5 helikopter végezhet fel- és leszállásokat, de a repülő- és hangárfedélzet teljes kihasználtsága mellett akár 14 forgószárnyas is elhelyezhető rajta. 

Fegyverzetét mindössze két Phalanx közelkörzeti gépágyú és két RIM-116 SeaRAM rakétaindító alkotja. Az IZUMO (DDH-183) és KAGA (DDH-184) nevet viselő testvérhajója alkalmas a Bell-Boeing V-22-es Osprey billenőrotoros gépek üzemeltetésére. Amint a tervezet napvilágra került, többen emlékeztettek arra, hogy a japán alkotmány 9. paragrafusának 2. bekezdése megakadályozza, hogy Tokió támadó képességekkel rendelkező repülőgép-hordozóval rendelkezzen, itt szintén tiltva van az interkontinentális ballisztikus rakéta, valamint nagy hatótávolságú stratégiai bombázó is. Márpedig az IZUMO ilyetén átalakítása már felvetné, hogy ez a hajó nem csak helikopterek bevetésre, indítására alkalmas. Tény, hogy egy ilyen jellegű kapacitás kialakítása viszont jelentősen szorosabbra fonná a már így is igen erős amerikai-japán szövetséget.

A repülőfedélzet mérete a számítások alapján lehetővé tenné egyidejűleg 10 F-35B kiszolgálását és üzemanyaggal, netán bombákkal és rakétákkal történő feltöltését. Így Észak-Korea azon területei is biztonsággal és akár több alkalommal is igen rövid fordulóidővel elérhetők lennének a Lightning II-esek számára, amik megtámadása több időt venne igénybe. Persze a gordiuszi csomót egyszerűen meg lehet oldani és van rá esély, hogy ez meg is fog valósulni, ugyanis Japán tervezi, hogy felülvizsgálja a Nemzeti Honvédelmi Program iránymutatásait 2018 végéig. Amennyiben a változtatás mellett döntenének számos (most még) támadónak minősített fegyverrendszer hadrendbe állíthatóvá válna. Nem lenne meglepő, ha törvénymódosítással segítenék elő ezeket a változásokat és ezzel már megnyílhatna az út az F-35B Japán általi rendszeresítése előtt is, ami a napokban szintén szóba került. Talán nem meglepő módon, de Dél-Koreában is felvetődött az F-35B beszerzése, ott a DOKDO-osztály fedélzetéről képzelnék el az üzemeltetést.

A távoli szigetek védelmében is jól jöhet egy hadihajóról bevethető vadászbombázó, Tokióban azonban az IZUMO mellett kézzelfoghatóbban is izmoznak, hiszen a meglévő négy Boeing KC-767J tartálygép mellé négy KC-46A Pegasus-t is megvásárolnak. Ezzel a lépéssel az új légi-utántöltő repülőgép első külföldi megrendelőivé váltak.

Újabb M109A7-es 155 milliméteres önjáró tarackokra érkezett megrendelés Washingtonból a BAE Systems-hez. Az 48 járműért 413 millió dollárt fizetnek ki az amerikaiak, akik cserébe egy nagyobb védelmet biztosító áttervezett páncéltestű, a Bradley gyalogsági harcjármű futóművének alkatrészeivel (ez a közös pont csökkenti a program összköltségét és a logisztikai igényt), valamint 600 V-os feszültségű fedélzeti elektromos rendszerrel ellátott tüzérségi járművet kapnak. Természetesen a kilőtt lőszerek utánpótlását 95 darabos mennyiségig szállító lőszerszállító jármű is megújult hasonlómódon, ennek jelzése M992A3. A gyártó most még csak az alacsony termelési ütemben készíti az M109A6-os Paladin-nal megegyező fegyverzetű M109A7-eket, így évi 48 darab készül el belőle a lehetséges 60 helyett.

Köszönet GET-nek a 2015-től végzett munkáért, sok sikert a jövőben!

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Dassault Mirage 2000-5BG.

McDonnell Douglas F-15J Eagle.

Panavia Tornado ECR.

Boeing CH-47F Chinook.

BAE Systems CT-155 Hawk.

Sikorsky CH-53E Super Stallion.

SIAI-Marchetti SF-260M+.

Boeing KC-46A Pegasus.

British Aerospace Harrier GR.7.

General Dynamics F-16A Fighting Falcon.

Saab JAS-39C Gripen.

Boeing EA-18G Growler.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Boeing C-17A Globemaster III.

Airbus A400M Atlas.

 

B.U.É.K.

A több mint 80 országban végzett vizsgálatoknak köszönhetően bizonyítást nyert, hogy a Soros-szervezetek a világ legbutább embertömegeit akarják rászabadítani Európára.

Tovább olvasom

Az Egyesült Államok elismerte Izrael fővárosának Jeruzsálemet, amivel még feszültebbé vált a helyzet a Közel-Keleten. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor még korántsem biztos, hogy valóban új korszakot nyit Donald Trump döntése.

A Rosztech orosz állami cég vezetőjének közlése szerint 2020 márciusában megkezdődik az Sz-400 rakétakomplexumok átadása Törökországnak, és a teljes árnak mindössze 45%-át kell fizesse a török kormány.

Tovább olvasom

Az Egyesült Államok állandó bázist működtetett Szíriában, itt képezték ki a kormány ellen harcoló terroristákat. A szíriai fegyveres erők blokád alá vonták a létesítményt.

Tovább olvasom

2017. február 13-a reggel a szokott módon indult a 86. Szolnok Helikopter Bázison 24 órás készenlétet adó kutató-mentő helikopter személyzetének, de nagyjából két órával azután, hogy szolgálatba álltak, már úton voltak egy bajba jutott ember mentésére. A férfi egy jégtáblák közé szorult komp fedélzetén várta a kutató-mentőket. 2017 utolsó bejegyzésében ezt az év eleji eseményt idézem fel.

A Tisza-tótól északkeletre fekvő település, Tiszacsege és a túlparton lévő Ároktő közötti összeköttetést egy 30 tonna teherbírású, közel 20 méter hosszú köteles komp biztosítja. A vízi jármű a folyón átfektetett vezetőkötél segítségével közlekedik a két part között. Legalábbis akkor, ha a Tiszán nincs komolyabb jég. Márpedig február elején jelentős mennyiség halmozódott fel a szóban forgó folyószakaszon. Ezért történhetett meg, hogy a törött jégtáblák egyike beleakadt a vezetőkötélbe. Miután a kötél elpattant és a komp megmozdult, sorra szakadtak el a járművet rögzítő láncok és kötelek. A kikötés megerősítésén éppen a fedélzeten dolgozó ember már nem tudta elhagyni a kompot, amely a meder közepére sodródott és ott rekedt.

*

A 86. Szolnok Helikopter Bázis keleti országrészért felelős légi kutató-mentő szolgálata 9 óra 50 perckor kapta a riasztást a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központ kutató-mentő koordinátorától, aki tájékoztatást kért, hogy a szolnokiak készen állnak-e egy azonnali feladat végrehajtásra. Az igenlő válasz után kiadta a feladatot, a kompon rekedt ember mentését.

A kutató-mentő helikopter parancsnoka, Dajka Attila őrnagy azonnal eligazítást tartott személyzetének, Tóth Zoltán századosnak, másod-helikoptervezetőnek és Fodor Árpád főtörzsőrmesternek, fedélzeti technikusnak, valamint a kutató-mentő szakszemélyzetnek, Becs László és Szűcs András főtörzsőrmestereknek, kutató-mentő ejtőernyősöknek, és Szalai Krisztina zászlósnak, felcsernek, akik valamennyien a Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalj állományába tartoznak.

Elsősorban a kutató-mentő ejtőernyősök javaslataira alapozva összeállították a téli időjáráshoz és a vízből mentéshez szükséges felszerelést. A kutató-mentő ejtőernyősök oktató és beugró ejtőernyős tapasztalattal rendelkező hegyi és nyíltvízi mentők, búvárok és tűzoltók „keverékei”. Becs főtörzsőrmester korábban az ejtőernyős válogatott tagja volt, 5000 ugrással rendelkezik és Szűcs főtörzsőrmester ugrásszáma is 1600 felett jár már.

A felcser is összekészítette a felszerelését a téli időjárásnak megfelelően, átfagyott ember mentésére és egészségügyi beavatkozás szükségességére felkészülve. Végül a teljes, hatfős személyzet kocsiba szállt, amely a helikopterhez szállította őket a felszereléssel együtt.

*

Az indítás előtti procedúra már aközben megtörtént, hogy az APA-kocsi kihúzta a helikoptert a hangárból, ahol a téli időszakban, készenlétben áll. Ezzel is értékes perceket lehet megtakarítani az indítás előtt.

Mivel annyit tudtak, hogy a Tiszáról, egy komp fedélzetéről fognak menteni, de a mentésre szoruló ember állapotáról nem volt információ, az ejtőernyősök és a felcser megbeszélték a várható tennivalókat, az alkalmazandó technikákat. Ez az, amit sosem tudni előre, a kutató-mentők mindig a helyszínen szembesülnek a valós helyzettel. Úgy készítették össze a felszerelést, hogy akkor is gyorsan végrehajthassák a mentést, ha eszméleténél van a kimentendő személy és akkor is, ha nincs. Korlátozó tényező csak annyi volt, hogy az éppen szolgálatban álló Mi-8-as helikopteren egy 150 kg teherbírású csörlő volt, amellyel egyszerre csak egy személyt lehet a fedélzetre emelni.

Az ejtőernyősök bekötötték az alpintechnika kötelét és elosztották a feladatokat. Amikor két katona együtt hajt végre egy feladatot, az egyik mindig a parancsnok a másik a beosztott. Ebben az esetben is így volt. A két ejtőernyős közül Becs László volt a parancsnok és Szűcs András a beosztottja. Becs főtörzsőrmester az azonnali vízi mentésre készülve, felvette a testet vízmentesen tartó úgynevezett szárazruhát.

A helikoptervezetők megkapták a helyszíni katasztrófavédők által használt csatornát és az EDR rádión tudtak kommunikálni velük. A helyszínről megadták a szükséges adatokat, és hogy merre keressék a kompot.

A helikopter már Tiszacsege felé repült, amikor jelezték, hogy siessenek, mert a helyzet kezd romlani. A Mi-8-as 35 perc alatt ért a helyszínre, ahol gyorsan megtalálták a jégtáblák fogságába esett vízijárművet. Egy felderítő kört repültek, és látták, hogy a komp be van ékelődve, gyors mentésre lesz szükség. Szerencsére a fedélzeten rekedt ember állt, vagyis láthatóan sértetlen és cselekvőképes volt. Az ejtőernyősök ennek megfelelően kezdték a mentést. Egy eszméletlen emberhez a protokoll szerint a felcser is leereszkedett volna, hiszen nem vállalható az a kockázat, hogy esetleg további sérüléseket szenvedjen, miközben a hordágyra helyezik. Ilyen esetben más a lecsúszás sorrendje. Először a beosztott ejtőernyős csúszik le, azután a felcser, végül az ejtőernyős parancsnok. Ha a felcser ellátja a sérültet és rábólint, hogy mehet a csörlés, csak akkor emelhető fel.

A helikoptervezetők a felderítő kör után szélirányba beállva végrehajtották a függést a komp felett. Az ajtó nyitását követően először ledobták azt a zsákot, amelyben az alpintechnika kötele volt „feltűzoltózva”, hogy gyorsan és csomómentesen le tudják engedni. A kötél először a saját súlyánál fogva indul meg, de ahogy kicsúszik a zsákból és a végéhez ér, már kell a zsák súlya. A kompon várakozó ember annyira meg volt ijedve, hogy először azt hitte, ezzel a zsákkal mentik ki, ezért fel is vette.

Ekkor érkezett meg Becs főtörzsőrmester a komp fedélzetére. Levette a zsákot az emberről és megkérdezte, hogy érzi magát, milyen állapotban van. Az ejtőernyős olyan fóliát is vitt magával, ami szükség esetén azonnal rátekerve védi a kimentendő személyt a kihűlés ellen.

A szorult helyzetbe került kompos nagyon kommunikatív volt, látszott, hogy alig várja a mentést. Közben a helikopter nem maradt a komp felett, hanem felhúzták az alpinkötelet, és repült egy kört, hogy az ejtőernyős nyugodtan fel tudja készíteni az embert a csörlési módszerrel történő kiemelésre.

Ezután a gép visszajött és ismét megfüggött. A mozdulatlan függéshez kell valami fix referenciapont, lehetőleg minél közelebb, hogy a helikoptervezetők észrevehessék az elmozdulást. Jelen esetben a Tisza közepén, fixen álltak a jégtáblák, faágak, gallyak és szemét voltak rajtuk. Dajka őrnagy az egyik jégtábla sarkához fixálva tartotta a helyzetet.

Fodor Árpád főtörzsőrmester, fedélzeti technikus leengedte a csörlő kötelét. Becs főtörzsőrmester addigra már ráadott az emberre egy alpintechnikai beülő hámot, és elmondta, hogy mi lesz a teendője, és a kiemelés folyamata. Félrehúzta a férfit, hogy a statikus feltöltöttség miatt véletlenül se érjen a kötélhez. A csörlőkötélen van egy kisütő kábel, az ért először a komphoz és megtörtént a kisülés. Az ejtőernyős a karabinerrel felakasztotta a csörlőkötélre az embert és a fedélzeti technikus megkezdte a felemelését.

Mivel a helikoptervezetők nem látnak maguk alá, a fedélzeti technikus ilyenkor folyamatosan kommunikál velük. Az ejtőernyős lecsúszásakor például folyamatosan mondja a fedélzeti telefonba, hogy „kötél bekötve, mentőejtőernyős rácsatlakozva, megkezdte a csúszást, félúton van, földet ért, kiköti magát” de ugyanígy segíti a helikoptervezetőket a gép pozíciójának tartásában is: „süllyedj, tartsd, kicsit balra”.

Miután a kompon rekedt férfit felemelték, és átadták a felcsernek, folyamatosan hálálkodott. Közben Becs főtörzsőrmestert is felcsörlőzték és amint a fedélzeten volt, elindultak a part felé. A Tiszát szegélyező fasor és a gát felett átrepülve a kijelölt helyen leszálltak, ahol a katasztrófavédelem, a mentők és a rendőrség emberei várakoztak. Szalai Krisztina zászlós már a helikopter fedélzetén elvégzett egy gyors vizsgálatot így alapadatokkal tudott szolgálni a mentőknek. Az átadás után a kutató-mentő helikopter felszállt, visszatért a helikopterbázisra, és az életmentő személyzet visszaállt a készenlétbe. A helikopter helyszínre érkezésétől mindössze nyolc perc telt el a kimentett ember átadásáig.

*

A Magyar Honvédség Légi Kutató-mentő Szolgálatának elsődleges feladata a bajbajutott légijárművek személyzetének és utasainak mentése, de más esetben is mentenek, vagy segítenek. Minden egyes mentés számukra is további tapasztalatot jelent. A szolnoki kutató-mentőknek nagyon hosszú idő óta ez volt az első sikeres mentésük. Az elmúlt években olyan kárhelyszínekre riasztották őket, ahol már nem segíthettek vagy más feltételek nem voltak adottak a sikeres mentéshez. 

* * *

Fotó: MH 86. Szolnok Helikopter Bázis

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2017. márciusi számában jelent meg.

A kritika akkor lehet építő, ha az elért eredményeket is elismeri. A LégierőBlogger álláspontja szerint a honvédség repülő- és légvédelmi erőiben idén sok minden olyan dolog megtörtént, mely már régóta váratott magára, így jogos lehet 2017-nek a fordulat, vagy a kitörés éve címet megelőlegezni. Persze - tegyük hozzá - a velünk tovább élő nagy problémák, nyitva maradt kérdések dacára...

2016-17 fordulóján megérkeztek Magyarországra a Mistral rakétakészlet-megújítás keretében az új M-3-as rakéták (észt fotó).

A 2014 augusztusi szerződés értelmében Matis multifunkciós célzókészülékek is érkeztek, melyek lehetővé teszik az új rakéta megnövelt lehetőségeinek kihasználását. Ezek először a TOLY17 gyakorlat kapcsán bizonyították, hogy a világ alighanem leghatékonyabb harci helikopter/páncéltörő rakéta kombinációjával (AH-64/Hellfire) szemben is versenyképessé teszik a Mistral fegyverrendszert. (Benedek Levente fotója)

Februárban aláírták a Gripenek MS20 konfigurációra való korszerűsítésének, valamint az éves repült óraszám 1600-ról 2000-re "növelését" lehetővé tevő szerződést az FMV-vel. (FMV fotó)

Tavasszal híre jött annak, hogy a nagyfülűek finanszírozásával RecceLite felderítő konténerre is szert tesznek Gripenjeink. Az illusztrációt az AMI készítette 2016-ban ilyen eszközzel (használják AMX-ről és Tornadóról egyaránt) a földrengés sújtotta Amatricéről.

Márciusban a Jak-52-esek leváltására megérkeztek a Zlín Z-242L-ek, ha a hírek szerint rendszerbeállásuk nem is nevezhető diadalmenetnek, s a "felderítő" Z-134LSi gépekről sincs még hír...mikorra lesz meg a nyolc példány? (az év végi, hazai állami repülőszakember képzés helyreállításáról szóló bejelentések ismét csak reményt keltőek)

Az amerikai adófizetőknek hála egy magas színvonalú JTAC-szimulátorral gazdagodott Szolnok...belefért volna önerőből is, máris jobb lehetne a szánk íze. "There is no free lunch".

Májusban visszahozták novoszibirszki nagyjavítás után Oroszországból a Mi-17-eseket (mármint négyet, a maradék egy később ment ki), ami a szállítóhelikopter harcérték nagymértékű javulásához vezetett. Kár, hogy alapvető korszerűsítésre (NVG/túlélőképesség) nem használták fel az alkalmat - uniós szankciós és "ennyi időre minek?" indoklással.

Októberben először repültek a Gripenek bombával, ami az V4 EUBG CAS képességcélhoz képest diszkrét 22 hónapos csúszás. Újabb repülésre, pláne dobásra (tudtunkkal) azóta sem került sor, szóval a fontos fejlemény után azért várjuk a folytatást...szintén fontos előrelépés volt a csatlakozásunk a NATO PGM MoU-hoz, bár azt itt is meg kell jegyezni, hogy az internacionalizmus sohasem lehet a nacionalizmus alternatívája katonai kérdésekben.

November-decemberben elkezdődött a 2013 óta álló Mi-24-esek kiszállítása Pétervárra nagyjavításra. Ezzel helyreállhat a harci helikopteres képesség - korszerűsítésről hivatalosan szintén nincs szó, de nem hivatalosan talán igen.

Az év legfontosabb "revelációja" december végéig váratott magára: a nemzeti légi szállító képesség helyreállításának megkezdése, két ex-Air Berlin/ex-Eurowings Airbus A319 beszerzésével. Reméljük, az igazi katonai szállítógépekről, az An-26-osok utódairól sem feledkeznek el, amikor tavasszal ezek a "multifunkciós kormányzati szállítógépek" (LégierőBlogger terminológia) megérkeznek.

Zord

Zord

A ninivei fennsíkon is készülnek a karácsonyra. Miután  visszafoglalták ezt a területet (Moszultól északra és keletre) az Iszlám Államtól, azóta még egyszer végigment rajta egy háború, igaz csak egy két napig. 2017 októberében, amikor az iraki kurdok és az iraki kormány között kitört a viszály az előbbiek népszavazása miatt, az iraki hadsereg és kormányerők visszavettek olyan területeket, amelyek papíron hozzájuk tartoztak, a valóságban azonban 2014 vagy még korábbról az kurdok ellenőriztek.

Ennek következtében mostanság a keresztények lakta területeken síita milíciák ellenőrzik (nem az iraki hadsereg vagy a rendőrség). Ha a magyar kormánynak fontosak az iraki keresztények, akkor ideje lenne elkezdeni most már alaposabban is tanulmányozni ezeket a milíciákat.

Mivel a keresztény települések egy része nem színtiszta település volt, hanem éltek ott jezidiek vagy shabakok, ezért a poszt Iszlám Állam időszakában ezek a népcsoportok is részben visszatértek. Nekik annyi az előnyök, ami a hátrányuk. Nincs hova elmenekülniük külföldre, így mindenképpen vissza térnek.

A ninivei fennsíkon a már említett különböző síita milíciák között a leghíresebb a Babilon Brigád (erről sok szó van a cikkben), amelyet az tesz különlegesség, hogy a vezetője keresztény, míg a fegyveresek síiták (arabok és shabakok). Mellettük vannak keresztény milíciák is a városokban, amelyek egyfajta helyi rendfenntartó szerepet játszanak, játszottak. Ezekből is van vagy három négy (egyszer majd megírom őket, végül s találkozgattam egyik másikkal), de nyilván nem vehetik fel a versenyt a síita milíciákkal.

A shabakok részben szunniták, részben siíták, így különösebben az utóbbiak betagozódása a siíta milíciákban gyakorlatilag természetes folyamat volt. És itt jön a kényelmetlen rész. Mert a ninivei fennsíkon a megmaradt és visszatért keresztények az új helyzetben sem érzik magukat biztonságban. nem csak a dzsihadisták visszatérésétől tartanak (ami egyébként folyamatban van), hanem attól, hogy most a síitáknak, shabakoknak lesznek útban.

Minden alkalommal, amikor Erbilben találkoztam iraki keresztényekkel, valamiféle nemzetközi védelemben reménykedtek. Hogy az USA, vagy az EU vagy a NATO jön megvédi őket. Ez nem fog bekövetkezni.

Az USA-nak azonban megvannak az érdekei és az erőforrásai arra, hogy jelen legyen ezeken a területeken. Természetesen nem azért, hogy csak a keresztényeket védje meg, hanem hogy stabilizálja a jelenlétével a térséget, segítsen az iraki kormányerőknek (akár a síita milíciákkal szemben). De mondjuk ez az iraki keresztények mindegy, nekik csak az a fontos, hogy legyen ott valaki. De egyébként ez lehet a magyar kormány tovább lépése is, küldeni oda az amerikaiak mellé a magyar katonákat. Úgy is különleges műveleti feladat lenne, arra van kapacitás és akarat is itthon (a katonák részéről).

Szíria ENSZ-nagykövete hivatalosan is agressziónak nevezte az amerikai katonák szíriai jelenlétét. Az Egyesült Államok továbbra is Szíria engedélye nélkül folytat hadmozdulatokat az országban.

Tovább olvasom