Határon túli magyar portálok összesített hírei

A nemrégiben rehabilitált Dragoljub Draža Mihjalović csetnikvezér ellen szóló plakátok jelentek meg az este Újvidék több pontján is.

Az Európa Tanács (ET) fontos színtere a magyar külpolitikának és nemzetpolitikának, a szervezet több olyan kérdéssel foglalkozik, amelyhez magyar nemzetpolitikai érdekek fűződnek – mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere és Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat megbízott elnöke is aláírta azt a kérelmet, amellyel a többnyelvű városnévtáblák ügyében a polgármesteri hivatal ellen indított perhez csatlakoztak.

A világ egyik leghíresebb krimi írója, Sir Arthur Conan Doyle főként a Sherlock Holmes-történetek révén szerzett hírnevet. Azonban a brit szerző nem csupán kitalálta és lejegyezte a ravaszabbnál ravaszabb gyilkosságokat, hanem egy alkalommal maga is belekóstolt a detektívek munkájába, s kitartó munkája révén kiszabadított a börtönből egy 19 éven át ártatlanul ülő embert.

Conan Doyle számtalan érdekes hobbija közül a legizgalmasabb az volt, hogy az általa kitalált karakter, Holmes nyomkeresési technikáit a kortárs eseteken élesben is kipróbálta. A regényíró és a főhős közti határvonal elmosódása egy idős asszony, nevezetesen Marion Gilchrist meggyilkolása esetén pedig eredményre is vezetett.

A 82 éves, hajadon Lady Gilchrist Glasgow tehetős környékén, a West Princes Streeten lakott. 1908. december 21-én este hét óra körül valaki betört hozzá a lakásába, és agyonverte az asszonyt. A holttestet az ügyintéző körútjáról hazatérő szobalány, Helen Lambie az ebédlő padlóján fedezte fel, körülötte mindenfelé szétdobált papírokat, felforgatott bútorokat látott, s mint utóbb kiderült, az idős hölgy gyémántjai mind egy szálig eltűntek.

Nem volt nyoma erőszakos behatolásnak, így a rendőrség azt feltételezte, hogy ismerte a támadót, aki természetesen a szobalány érkezésekor már nem tartózkodott a helyszínen. A rendőrség öt napon belül találta meg a gyanúsítottat, egy Oscar Slater nevű piti csalót, aki egy zálogosnál igyekezett pénzre váltani egy gyémántbrosst, s azt tervezte, hogy az első hajóval Amerikába utazik. Slater Gilchrist közelében lakott, és a szobalány őt vélte felfedezni abban a férfiban, akit a gyilkosság estéjén látott az asszony lakásától futva távolodni.

Habár maga a bizonyíték hiányzott, Slatert előállították, s az ügye tárgyalásra került. A skót bíróság az emberölés vádjában bűnösnek találta, s 1909-ben halálra ítélte. A bírák megalapozatlan döntése hatalmas közfelháborodást okozott, s Slater ügyvédje végül aláírások gyűjtésével elérte, hogy az ítéletet életfogytiglanra változtassák.

Az újságcímlapokra kerülő, egyre nagyobb publicitást kapó ügy Sir Arthur Conan Doyle kíváncsiságát is felkeltette, aki a sherlocki módszerek segítségével felülvizsgálta az esetet. A kemény büntetés ellenére a vád érvelésében feltűnő ellentmondások és hiányosságok voltak. Mint kiderült, a gyémántok az elhunyt egyik barátnőjéé voltak, és a szóbeszéd szerint a szemtanúkon, köztük Helen Lambie szobalányon is, elég kendőzetlenül látszódott, hogy egy betanított szöveget mondtak el.

Conan Doyle új szemtanúkat keresett, további bizonyítékokat tárt fel, s 1912-ben Oscar Slater esete című értekezésében a közönség elé tárta új nyomozási eredményeit, amelyek azonban nem bizonyultak elegendőnek, hogy az eset újra tárgyalás alá kerüljön. Az író érdeklődése végül elveszett az ügy iránt.

Hét évvel később egy glasgow-i rendőr özvegye vette fel vele a kapcsolatot. Kiderült, hogy férjének, a megboldogult John Thompson Trench-nek bizonyítékai voltak arról, hogy a rendőrség bizonyítékokat tartott vissza a Gilchrist családon belüli gyanúsítottakat illetően, akik befolyásos személyeknek számítottak a századelőn. Az ügy végül ismét előtérbe került, s Conan Doyle régi és új bizonyítékai, valamint befolyása révén elérte, hogy 1927-ben a hatóságok újra megnyitották a Slater-eset aktáit, s az újratárgyalás során a 19 éven át ártatlanul ülő elítéltet felmentették. Marion Gilchrist valódi gyilkosának személye azonban máig ismeretlen.

Mintegy 20 vállalat eladását hirdette meg tegnap a Privatizációs Ügynökség. Név szerint a belgrádi Dragan Marković, a Mostogradnja, a kőolaj-finomító, továbbá a dolovói Dolovo, az újvidéki ZGOP, a bácsi Agrobačka, a resavicai Zastava metal, a gakovói Graničar és a mitrovicai Putevi vállalat élére keresnek új gazdát. Ugyancsak kalapács alá kerül a vučjei Porečje, a zombori Severtrans, a ljubovijai Duvan, a čačaki szerszámgyár, a bori teherszállító vállalat, az aleksandrovaci Armatura és a belgrádi lábbeligyár. Szintén magánosítás várható a kraljevói Magnohrom, a majdanpeki feldolgozóiari vállalat, a palánkai Majevica Holding, a leskovaci Neven és a belgrádi Partizanski put esetében is.

A Privatizációs Ügynökésg közleménye említi a szóban forgó válallatok kikiáltási árát is. Ezek szerint a Dragan Marković vállalat kezdő ára 9,36 millió euró, a Mostogradnja 1,56 millió, a kőolaj-finomító 5,27, a ZGOP 3,67, az Agrobačka 1,4, a Porečje 7,84, a szerszámgyár 3,6, az Armata 2,27, a lábbeligyár 3,43 millió euróért cserélhet gazdát. A Magnohrom kikiáltási ára 10,5 millió euró, a Nevené 2,39 millió euró, a Partizanski put vállalaté 266 157 euró, a Majevica Holdingé 2,64 millió euró, a feldolgozóipari vállalaté pedig 3,57 millió euró.

A területet kezelő Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság úgy döntött, hogy a közeljövőben lehozzák a kopjafákat a tetőről, és amennyiben találnak egy megfelelő helyszínt, ott állítják fel újra az emlékoszlopokat, nyilatkozta a Hargita Népe napilapnak Fodor György erdőgondnok. Az intézkedést annak kapcsán jelentették be, hogy elkészült a Madarasi Hargita és Ördögtó Natura2000-es területek kezelési terve. A dokumentum 8 európai közösségi jelentőségű élőhelyet és madárvédelmi zónát jelöl ki, és különböző intézkedéseket fogalmaz meg a területek védelmére. A több mint 13 ezer hektárnyi védett területen a legtöbb problémát a motorizált sportok kedvelői okozzák, a nyáron terepjárókkal, télen hószánokkal közlekedő turisták sok kárt tesznek a természetben. A gondnokság próbálja mérsékelni a turisták által okozott zavarást a természetben, illetve a védett területen korlátozzák az építkezéseket is, hogy megőrizzék a természetes élőhelyeket.

Egyedülálló, 7. századi avar kori leletek kerültek elő a pécsi vásárból a közelmúltban – adta hírül a Pécsi Újság.hu hírportál szerdán.

Gábor Olivér pécsi régész a portálnak nyilatkozva azt mondta, az egyik lelet, egy ezüst berakásos szíjvég különlegességét az adja, hogy azon egy püspökalakot ábrázoltak.

Elmondása szerint a rómaiak ötödik században történt távozásával Baranyában megszűnt a szervezett egyházi jelenlét. Egy püspök arcképe a szíjvégen azt jelentheti a Janus Pannonius Múzeum régésze szerint, hogy – ha nem is mint a legmeghatározóbb vallás – de létezhetett valamilyen szervezett keresztény egyházi élet a Kárpát-medencében a VII. században is.

Méretes, feltételezhetően bizánci hajóra bukkantak a Fekete-tengerben egy mélységi kutatással foglalkozó orosz búvárklub tagjai. Roman Dunajev, a Rosztov-Dive nevű klub vezetője a Rosszijszkaja Gazeta című orosz napilapnak elmondta, hogy Szevasztopol térségében, 86 méteres mélységben találták meg a mintegy 125 méter hosszú hajót. Nem árulta el az értékes lelet pontos helyét, hogy az illegális kincsvadászok ne bukkanhassanak rá.

Az orosz kutatóbúvárok vezetője annyit azonban elmondott, hogy a feltételezésük szerint bizánci hajón több száz amforát és egyéb tárgyakat szállítottak, amelyekkel annak idején a görög városállamok kereskedtek. A Rosszijszkaja Gazeta az alább látható videofelvételt is közzétette, amelyen jól láthatóak a tenger mélyén fekvő amforák is.

A hajót vastag iszapréteg borítja, ezért is maradhatott meg eredeti állapotában. Egyes szakértők úgy vélik, hogy bizánciak építhették, mások szerint a Krím félszigeten az időszámítás előtti 2300-tól létező Boszporoszi Királyság területén készült. Azt se zárják ki, hogy a Nagy Sándor makedón uralkodó halálát követően létrejött Szeleukida Birodalomban építették a most fellelt hajót.

Viktor Lebegyinszkij történész szerint a 10-11. században készült tengeri közlekedési eszköz különleges, mert korának legnagyobb eddig fellelt példánya. Feltételezhetően egy másik hajóval ütközhetett, és emiatt süllyedt el. A régészek a kutatóbúvárok segítségével azt is meg szeretnék állapítani, hogy a másik hajó is ott fekszik-e a Fekete-tenger mélyén és hogy mikor történhetett az ütközés. A régészeti leletnek köszönhetően a szakemberek jobban megismerhetik az ókori kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szervezését a Fekete-tenger régiójában, valamint a bizánci kereskedelmi hajózás működését.

Roman Dunajev azt reméli, hogy új fejezetet nyithatnak meg a Fekete-tenger északi részének történelmében. Június elején az orosz védelmi minisztérium és az orosz Földrajzi Társaság közös expedíciója is csatlakozik a kutatásokhoz. A Rosztov-Dive nevű búvárklubot 2002-ben hozták létre a második világháborúban elpusztult hajók felkutatására. A szervezet 2006 óta a Krímben is aktív kutatást végez – írta a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánylap.

Szerinte nagyobb összeget kellene folyósítani, akár 164 vagy 328 lejt is a rászoruló családok gyermekeinek, és nem kellett volna megduplázni a mostani 42 lejt az olyan családok esetében, akik nem szorulnak rá erre a pénzre. A kormányfő azt mondta, egy szegény család részére a 82 lej igen kevés, egy jómódú családban viszont a gyermekpénz nem számít fontos jövedelemnek. A gyermekpénz megkétszerezéséről múlt szerdán döntött a parlament. Victor Ponta akkor közölte, hogy a szociáldemokraták támogatták a liberálisok erre vonatkozó javaslatát, de megjegyezte, hogy a kezdeményezők nem nevesítették az erőforrásokat, amelyekből az évi 1,8 milliárd lejre becsült költségtételt fedeznék, ennyibe kerül ugyanis évente a gyermekpénz megduplázása. A gyermekpénz növelésére vonatkozó törvényt várhatóan június elsején hirdeti ki az államfő.

A tegnap közzétett brüsszeli tervezet alapján a következő 2 évben az EU tagállamai között 40 ezer menekültet kellene szétosztani, akik Szíriából és Eritreából érkeztek Olaszországba és Görögországba. A dokumentum alapján Románia 1023 menekültet fogadna be Olaszországból és további 682 menekültet Görögországból. Az EB emellett azt is javasolja, hogy a tagállamok fogadjanak be további 20 ezer menekültet, akik jelenleg Európán kívüli államokban élnek, de nemzetközi segítségre szorulnak. Ebből a csoportból Romániának 657 személyt kellene ellátnia. Az Európai Bizottság tervezetében az is szerepel, hogy a befogadó államok minden menekült után 6 000 eurót fognak kapni uniós forrásokból. A tervben résztvevő államoknak 50 millió eurós keretet hoztak létre erre a célra.

Victor Ponta miniszterelnök tegnap egy prishtinai székhelyű szerb televíziónak azt nyilatkozta, hogy Románia 2008-ban úgy döntött, hogy nem ismeri el az új államot, azóta viszont sok minden változott, és az ország újra fogja gondolni az álláspontját ebben a kérdésben. A miniszterelnök hozzátette, az egyik ok amiért Románia is változtatna korábbi álláspontján az az, hogy Koszóvó és Szerbia sikeres párbeszédet folytat. Koszóvó 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét Szerbiától. A szerbek elutasították ezt az elszakadást, mivel úgy értékelték, hogy a tartomány ezzel megsértette Szerbia területi integritását. Koszovót, mint új államot időközben a legtöbb európai ország elismerte. Ez alól csak 5 állam képez kivételt, köztük van Románia is.

A kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, amely szerint az új állami ügynökség az igazságügyi minisztérium alárendeltségében működne, és a feladata az lenne, hogy hatékonyabbá tegye a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzását, és az államnak okozott károk megtérítését. Az MTI tudósítása szerint az állami ügynökség a 15 ezer eurónál nagyobb értékű vagyontárgyak raktározásával, illetve értékesítésével foglalkozik majd, emellett felügyeli a vádlottak zárolt számláit, és nyomon követi a kiszabott pénzbeli büntetések behajtását. Laura Codruta Kövesi, a DNA főügyésze korábban többször is hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás csak akkor lehet igazán eredményes a korrupció elleni harcban, ha az elítélteket nemcsak börtönnel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont is. A DNA februári éves értekezletén elhangzott: ha be tudnák hajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését.

A helyi rendőrség közleménye szerint reggel 8 és délelőtt 10 óra között korlátozzák a forgalmat a Győzelem téren. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem katonaorvosi szak a 25 éves fennállását ünnepli, ez alkalomból tartanak megemlékezést a főtéren. A rendezvényen részt vesz Mircea Dușă védelmi miniszter is.

Kárpátaljai napok kezdődtek szerdán este a brüsszeli Balassi Intézetben.

Az intézetben “Kárpátalja kincsei” címmel kárpátaljai művészek műveiből nyílt kiállítás, s beregi szőttesek is megtekinthetők. A megnyitón a 2006-ban alakult Kokas Banda lépett fel népzenei és néptáncelőadással. Csütörtök este “Koszorú” címmel verses, zenés összeállítás nyújt betekintést Kárpátalja előadóművészetébe.
Bocskor Andrea, a Fidesz-KNDP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője a megnyitón elmondta: a cél a térség bemutatása. Kiemelte, hogy a nemzeti identitás mellett nagyon fontosak a hagyományok. A politikus felidézte, hogy a kárpátaljai magyarok a múlt században öt államban éltek, pedig sosem hagyták el szülőföldjüket. Bocskor Andrea emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában a magyarság ma is egy háborús konfliktus árnyékában és gazdasági nehézségek közepette kénytelen élni.
Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete említést tett arról, hogy a honfoglaláskor a magyarok Kárpátalján át érkeztek a Kárpát-medencébe, s hogy a térség sok közismert embert adott a világnak, többek között Munkácsy Mihályt.
“Láthatják, hogy a hagyomány és a tehetség tovább él” – hangoztatta a nagykövet, aki szintén emlékeztetett Ukrajna nehézségeire, majd kijelentette: “a magyar kormány Ukrajna mellett áll, és fontos számára a kárpátaljai magyarok biztonsága és boldogulása”.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és az ukrán parlament képviselője rámutatott, hogy ő maga a Szovjetunióban, édesapja Csehszlovákiában, nagyapja pedig az Osztrák-Magyar Monarchiában jött a világra.
“Soha nem mozdultak ki Kárpátaljáról. Ilyen volt a mi huszadik századunk” – hangsúlyozta Brenzovics, aki szerint a kárpátaljai magyarság s a térség teljes lakossága történelmének egyik legnagyobb válságát éli át, amely jövőjét és létét is veszélyezteti.
“Mi szeretnénk megmaradni magyarnak Kárpátalján, mint magyar közösség, amely őrzi, fejleszti kultúráját” – tette világossá a KMKSZ vezetője. Brenzovics László egyúttal reményének adott hangot, hogy az ukrajnai konfliktus véget ér, béke lesz, és létrejön egy olyan európai állam, amelyben a kárpátaljai magyarság jogait tiszteletben tartják, a közösség megmaradhat és fejlődhet.
A megnyitót követően az MTI-nek adott nyilatkozatban Brenzovics László arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusra fegyveres megoldás nem születhet, békére kell törekedni, ami mindig kompromisszumot jelent. A kárpátaljai magyar politikus elmondta: “nincs más út”, mint a minszki megállapodások végrehajtása. Brenzovics egyúttal úgy vélte, van esély arra, hogy a kárpátaljai magyarság jól járjon Ukrajna közigazgatásának átalakításával, mert a törvény szerint az etnikai, történelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

Londoni pénzügyi elemzők szerint az áprilisi aktivitási adatok véget vetettek azoknak a reményeknek, hogy az orosz gazdaság már túljuthatott a recesszió mélypontján.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői szerdai helyzetértékelésükben közölték: az általuk alkalmazott aktivitás- és növekedéskövető számítási modell (GDP tracker) azt valószínűsíti, hogy az orosz gazdaság teljesítménye a második negyedév elején akár 4 százalékkal is zuhanhatott éves összevetésben.
A ház e becsléshez figyelembe vette az orosz feldolgozószektor kibocsátásának 7,2 százalékos, és a kiskereskedelmi forgalom 9,8 százalékos éves összevetésű áprilisi visszaesését.
A cég szerint mindez azt jelenti, hogy az orosz recesszió egyelőre nemhogy nem enyhül, de egyre mélyül.
A Capital Economics londoni elemzői az idei év egészére az orosz hazai össztermék 5 százalékos zuhanását jósolják, és jövőre is csak 1,5 százalék körüli növekedéssel számolnak az orosz gazdaságban.
A ház szerint a belátható előrejelzési távlatra tekintve is mindössze 1 százalék körüli éves növekedési ütemek várhatók Oroszországban. Jóllehet a hazai kereslet valószínűleg élénkülni fog a 2015 utáni időszakban, ennek az élénkülésnek azonban korlátot szab, hogy az orosz folyómérleg-egyenlegnek folyamatosan többleteket kell elérnie a kitartóan folytatódó tőkekiáramlás ellensúlyozása végett – hangsúlyozzák a Capital Economics közgazdászai.
A cég szerint mindemellett – bár a teljes körű pénzügyi válságot sikerült elkerülni – a hitelkondíciók továbbra is rendkívül feszesek maradnak. A banki hitelkihelyezés már az év eleje óta csökken, a nem teljesítő kinnlevőségek aránya pedig növekszik, és ez a nehéz hitelezési környezet óhatatlanul visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat.
Az ukrajnai válság és az olajárak zuhanása elterelte a figyelmet arról, hogy az orosz gazdaság növekedési teljesítménye már jóval e két fejlemény előtt meredeken gyengült. A strukturális korlátok – köztük a folyamatosan alacsony beruházási ráta – középtávon is a növekedés fő akadályai között lesznek. Tekintettel mindemellett a jelenlegi geopolitikai háttérre és a mind populistább retorikára, a jelek szerint most még annyi politikai akarat sincs az orosz kormányban a radikális reformokra, mint az ukrajnai konfliktus előtt – áll a Capital Economics szerdai tanulmányában.
Az orosz gazdaság kilátásaira más nagy londoni házak is komor prognózisokat tartanak érvényben, ráadásul van a Cityben olyan előrejelzés is, amely kétévi orosz recessziót valószínűsít.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap Londonban ismertetett új prognózisa szerint az orosz hazai össztermék az idén 4,5 százalékkal, 2016-ban 1,8 százalékkal csökken.
Az EBRD valamelyest javította az orosz gazdaság idei teljesítményére szóló becslését – a januárban összeállított előző EBRD-prognózisban mínusz 4,8 százalék szerepelt -, elsősorban a piacok stabilizálódására és az idei első negyedév megemelt költségvetési kiadásaira hivatkozva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hosszú távú orosz növekedési kilátások továbbra is gyengék, és nehéz elképzelni jelentősebb fellendülést, ha nem ér véget az orosz gazdaság “lekapcsolódásának” folyamata a világgazdaság többi részéről, és ha továbbra sem lesznek jelentős szerkezeti reformok Oroszországban.
Az EBRD adatai szerint tavaly rekordértékű, nettó 154 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők Oroszországból.

A Magyar Közösség Pártja úgy gondolja, hogy a valós problémák számbavétele nélkül nehéz azok megoldására javaslatokat tenni. A kisebbségekért felelős kormánybiztos 2014-es évi jelentése kapcsán az alábbi nyilatkozatot tette közzé a párt:

Díjakat kapott a Béres Márta One Girl Show, európai minősítést a Desiré Central Station, valamint nemrég mutatták be Mariborban az Urbán András rendezésében készült Drakula című előadást. Az elismerések és a bemutató kapcsán Urbán András rendezőt, a Kosztolányi Dezső Színház igazgatóját kérdeztük:

A csakfoci.hu információi szerint a pozsonyi Slovan hívja Priskin Tamást, a Győri ETO csatárát, aki társaival egyetemben szabadon igazolhatóvá válik a nyáron.

34 első osztály indításáról szóló határozatot fogadott el a Munkácsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága – adta hírül a mukachevo.net május 26-án.

Ezzel egy időben döntés született azoknak a jövendőbeli elsősöknek a felvételéről is a munkácsi iskolákba, akiknek a szülei május 22-ig kérvényezték gyermekük beiskolázását.

A bizottság tagjai az 5. osztályba, a gimnáziumok első osztályába való felvételikről is döntöttek.

A városi oktatásügyi hivatal tájékoztatása szerint a szülők kérvényeinek 78 százalékát már nyilvántartásba vették.

Kárpátalja.ma