Május közepén a XI. Nyári Várostervezési Iskola keretében tartották meg Kragujevacon azt a nemzetközi tudományos-szakmai konferenciát, melyen a Szabadkai Városrendezési Intézet munkatársai több rangos díjat is átvehettek. Az idén hatvanéves fennállását ünneplő Szerbiai Urbanisztikai Egyesület a szabadkai intézetet Miloš Savić-díjjal tüntette ki, melyet a sokéves szakmai munkájáért, valamint a város- és területrendezés területén elért szakmai eredményeiért ítélt oda. Kornelija Evetović Cvijanović, a Városrendezési Intézet munkatársa Nikola Dobrović-díjban részesült a városrendezés területén elért szakmai eredményeiért, Csipa József, városunk kiemelkedő szakembere pedig az Emilijan Josimović-életműdíjat vehette át több mint húszéves munkássága, az elért eredményei, valamint az egyesület keretében végzett munkája jutalmaként.
Egy új alkalmazás lehetővé teszi, hogy bárki nyomon kövesse a NASA New Horizons űrszondáját, amint lassan történelmi randevúra készül a Plútóval.
A szonda július 14-én elsőként repül el a törpebolygó mellett, mintegy 12 ezer 500 kilométerre közelítve meg a felszínét. Az áprilisban közzétett Pluto Safari app figyelemmel kíséri a New Horizonst, visszaszámlál a közeli randevúig, emellett ellátja a felhasználókat a távoli, fagyos tartományt érintő információkkal is.
Apple és Android készülékekre is elérhető ingyenes alkalmazás a Pluto Safari. A fejlesztők kifejtették, nem akarták fizetőssé tenni, mert szeretnék, ha minél több emberhez eljutnának az információk.
Hivatalosan is bekerült a brit EU-tagság sorsáról döntő népszavazás tervezete a kormány idei törvényalkotási programjába. Azt követően, hogy a Konzervatív Párt megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, II. Erzsébet királynő tegnap ismertette a Lordok Házában az új kormány főbb törvénytervezeteit. A tervezet elfogadása biztosra vehető, mivel a minap a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt is jelezte, hogy megszavazza a referendum törvényjavaslatát.
David Cameron miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha pártja a választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e. A királynő által ismertetett kormányprogram ezt hivatalosan megerősítette, azzal a szándékkal együtt, hogy a referendum előtt a kormány újratárgyalja Brüsszellel Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét.
A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. Emellett ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi uniós tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagok a mostani szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
Cameron nemrégiben, egy üzleti rendezvényen felszólalva alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha Brüsszel ehhez nem járul hozzá, London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Cameron kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez „tökéletes helyzetbe” hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.
Az egyelőre nem ismert, hogy az EU-referendum szavazólapján pontosan hogy hangzik majd a kérdés, de a BBC és a Financial Times értesülései alapján a választóknak valószínűleg arra kell majd igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja „maradjon-e”. Egy korábbi képviselői indítvány szerint a kérdés úgy hangzott volna, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja „legyen-e”, de a választási bizottság a Financial Times értesülése szerint ezt félreérthetőnek találta, mivel a testület érvelése szerint nem mindenki tudja feltétlenül, hogy az ország már az EU tagja.
Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz. A csatlakozási egyezményt 1975-ben egy utólagos népszavazás megerősítette; a választók több mint kétharmados többséggel támogatták.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi felmérése szerint jelenleg a britek 45 százaléka voksolna a maradásra, 33 százalék pedig az ország EU-ból való kiválását támogatná.
Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek tegnapi előrejelzése szerint a kormány nem várja meg a 2017 végén megjelölt határidőt az EU-tagsági népszavazással. Legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a referendumot már a jövő év derekán megtartják, mivel ezzel minimálisra csökkenthetők a bizonytalanságból az üzleti beruházásokra háruló negatív hatások, emellett így elkerülhető, hogy a brit referendum „összeakadjon” a 2017-ben esedékes franciaországi és németországi választásokkal.
Nicolae Bănicioiu tárcavezető tegnap azt mondta, egyáltalán nem tartja rossz ötletnek az orvosi egyetemet végzettek röghöz kötését célzó elképzelést, bár nem hiszi, hogy rövid időn belül gyakorlatba tudnák ültetni a korlátozást. A miniszter hozzátette, felkérte az egészségügyi tárca jogi osztályát, vizsgálják meg, mikét lehetne arra kötelezni a frissen végzett orvostanhallgatókat, hogy legkevesebb tíz évig az országban maradjanak. A rendszerváltás óta 21 ezer szakorvos vállalt munkát külföldön, közülük mintegy 14 ezren az ország uniós csatlakozása óta vándoroltak el. A szakemberek elvándorlása miatt jelenleg a hazai kórházakban levő 26 ezer állás csaknem fele betöltetlen, írja a Krónika.
A négynapos sportversenyen 300 értelmi fogyatékossággal élő sportoló vesz részt, közülük 100-an Maros megyeiek. Az esemény helyszínét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem biztosítja. Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke a speciális olimpiáról tartott sajtótájékoztatón elmondta, ez az első alkalom, hogy a sportversenyt nem Bukarestben, hanem valamelyik megyében tartják. A kiskorú és felnőtt korú versenyzők atlétika, tollaslabda, bocsa és úszás kategóriákban mérethetik meg magukat. A rendezvény első két napján felmérik a versenyzők egészségi állapotát. Viorel Mocanu, a speciális olimpia sportigazgatója szerint az értelmi fogyatékossággal élők esetében nagyobb az esélye a különböző krónikus betegségek kialakulásának. Ezért is fontos, hogy sportoljanak és nyomon kövessék egészségi állapotukat.
A munkálatokat tegnap kezdték el, elkerítették a Vársétány északi részét, és feltörték az útburkolatot. A várrendészeti terv alapján a sétányon egy piacteret és egy leállósávot alakítanak ki. Mircea Moldovan, a polgármesteri hivatal közterület-kezelő igazgatóságának vezetője híradónknak elmondta, a munkálatok során kockaköveket raknak le, vízelvezető csatornákat alakítanak ki, és megpróbálnak átültetni két fát. Az igazgató megjegyezte, ha sikertelen lesz a próbálkozás, kénytelenek lesznek kivágni a fákat. Mircea Moldovan azt is elmondta, hogy a megújuló Vársétány-részről ki fognak helyezni egy tájékoztató táblát, mert többen is érdeklődtek a munkálatokról.
A figyelmeztetés a Kraszna Szatmár megyei szakaszára vonatkozik, és ugyanitt az egyik mellékfolyón is narancssárga riadó van érvényben. A hidrológiai intézet emellett sárga árvízriadót bocsátott ki Bihar megyében a Fekete-Körös és a Berettyó egyes szakaszain, illetve a Kraszna Alsószopor alatti szakaszára is. Az ország észak-nyugati régióiban az elmúlt napok esőzései komoly károkat okoztak. Szilágy megyében több mint 500 házat és 2000 hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz, Máramaros megyében pedig 9 hektár termőföldet és legelőt érintet az árvíz, és tíz személyt ki kellett költöztetni az otthonából.
A Magyarkanizsai Tűzoltószövetség értesíti a község aratóit, hogy idén is tűzvédelmi szempontú műszaki vizsgán kell átesnie minden arató-cséplőnek, gabonát és szalmát szállító, valamint préssel dolgozó traktornak, amely vizsgáztatást a községi tűzoltószövetség mezőgazdasági gépeket vizsgáztató bizottsága végzi minden faluban. A vizsgához, egyéb előírások mellett, kötelező minden kombájnnál a 9 kilogrammos hitelesített tűzoltókészülék, ásó, lapát, szikrafogó és elsősegélydoboz, míg a traktoroknál a 2 vagy 3 kilogrammos hitelesített tűzoltókészülék és szikrafogó. Emellett az akkumulátorokat és egyéb elektromos vezetékeket szigetelőanyaggal kell borítani. A készülékek hitelesítését Magyarkanizsán szervezetten végzik mindennap 7 és 14 óra között a tűzoltólaktanyában.
A műszaki vizsgáztatás június 1-jén Völgyesen kezdődik reggel 7.30-kor a tejátvevő állomásnál, majd Oromon folytatódik 9-kor a vásártéren, 10.30-kor az óvodánál és 11.30-kor a velebiti úton, a Mélykúti-ház előtt. Június 2-án Tóthfaluban a kultúrotthon előtt 7.30-tól, majd Velebiten 10.30-tól a helybeli szövetkezet előtti téren lesz a vizsgáztatás. Június 3-án Oromhegyesen 7.30-tól a jószágrakodónál, majd 9.30-tól a vásártéren. Június 4-én Magyarkanizsán 7.30-tól a vásártéren, 11 órától Adorjánon a paprikalerakó téren, a NIS Naftagas mellett. Június 5-én Martonoson 7.30-kor a focipályánál gyülekeznek. Június 8-án Kispiacon a vásártéren 7.30-tól, 10-től pedig a silónál. Június 9-én 7.30-tól Horgoson a földműves-szövetkezet gépállomásánál, június 10-én Kishomokon a tejfelvásárló helyen ellenőrzik a gépeket. Június 11-én és 12-én pótnapot tart a bizottság, amikor a vizsgáztatásról indokolt okokból távol maradt géptulajdonosokat keresik föl. Ha valaki a gépet nem tudja a helyszínekre hajtani, annak jelentenie kell a megadott helyszíneken vagy a horgosi tűzoltólaktanya (024) 792-027-es telefonszámán munkanapokon 8-tól 14 óráig. A vizsgáztatási díja kombájn után 2000 dinár, traktor után 1000 dinár, amit a helyszínen kell kifizetni.
Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia diplomáciai képviselete május 21-én regionális gázszállítási együttműködésről állapodott meg. Még aznap aláírta a négy külügyminiszter Rigában azt a megállapodást, amelynek értelmében összekötik a gázvezetékrendszereiket. Brüsszeli diplomata források szerint a különböző országokból érkező gázvezeték elkerüli Szerbiát, a szerb–bolgár vezeték megépítése viszont lehetőséget nyújtana arra, hogy Szerbia az új vezetékre kapcsolódva hozzájusson bizonyos mennyiségű gázhoz. A tervek szerint Keleti Körívnek keresztelt új, 1274 km hosszú gázvezeték építése 2018-ban kezdődik. A földgázt adó országok között emlegetik Azerbajdzsánt, Türkmenisztánt, Irakot, Ciprust és Oroszországot.