Határon túli magyar portálok összesített hírei

A mindenre kiterjedő, fakultatív jellegű CASCO gépjármű-biztosítással rendelkező ügyfeleket összesítő közös adatbázist hoznak létre az ország legfontosabb biztosítótársaságai. Aki kifogásolt múlttal rendelkezik, annak drágább CASCO-t kellene fizetnie. 
Kategória: Gazdaság

Megnyitó ünnepséget tartottak a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai központjában a Young Caritas – Teremts jövőt! elnevezésű projekt elindításának apropóján csütörtökön. A projektet a Norvég Alap támogatta közel 35 ezer euróval.
Kategória: Aktuális/Csíkszék

A Szocialisták Mozgalma megkezdte vajdasági választási kampányát. Aleksandar Vulin, a párt elnöke legutóbbi újvidéki látogatásakor kijelentette, a tartománynak nem szabad tovább tűrnie Bojan Pajtić és a Demokrata Párt önkényes hatalmát, változásokra van szükség. Vulin több alkalommal is a rendkívüli választások időpontjaként december 20-át jelölte meg. Arról, hogy mi áll kampányuk fókuszában, illetve hogyan képzelik el a Vajdaság jövőjét Bojan Torbicával, a Szocialisták Mozgalma tartományi szervezetének elnökével beszélgettünk.

A párt legutóbbi rendezvényén, Újvidéken több alkalommal is elhangzott, hogy a tartományi rendkívüli választásokra december 20-án kerül sor. Ez egy olyan dátum, amelyről már született megállapodás Pásztor Istvánnal, a vajdasági képviselőház elnökével, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, annak a pártnak a vezetőjével, amellyel köztársasági szinten koalíciós partnerként vesznek részt az állam irányításában?

– A Szocialisták Mozgalma Bojan Pajtić rezsimjének lehetőséget nyújtott arra, hogy a hatalma első évében megmutassa mit és mennyit tud tenni Vajdaság polgáraiért. Amikor úgy láttuk, hogy a tartományi hatalomnak sem szándéka, sem pedig kapacitása nincs arra, hogy véghezvigye a szükséges reformokat, a 2013 márciusában megtartott tiltakozó gyűlésen közzé tettük álláspontunkat, mely szerint követeljük Bojan Pajtić lemondását és a rendkívüli választások kiírását. Ettől a követelésünktől egy pillanatra sem álltunk el, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a rendkívüli választásokra Vajdaság területén legkésőbb december 20-ig sor kerüljön. Vajdaság polgárainak nincs türelmük, sem idejük, hogy tovább tűrjék Bojan Pajtić rezsimjét. A polgárok sokat veszítettek e bűnöző rezsim alatt, ezért is fontos, hogy Bojan Pajtić minél hamarabb lekerüljön a hatalomról. Pásztor Istvánnal nem beszéltünk a választások megtartásáról, de hisszük, hogy ismeri az álláspontunkat, amely nem tér el koalíciós partnerünk, a Szerb Haladó Párt álláspontjától. Őszintén bízom abban, hogy Pásztor István, aki tapasztalt és bölcs politikus, hamarosan tárgyalásokat kezd a tartományi parlamenti pártokkal a rendkívüli választások időpontjáról, ekkor hivatalosan is tájékoztathatjuk álláspontunkról.

Újvidéken Aleksandar Vulin a legtöbb kritikával Bojan Patićot, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnökét és a Demokrata Pártot illette. Pártjuk álláspontja szerint a DP mit csinált rosszul, és mit kellene sürgősen megváltoztatnia?

– Így igaz. Ma Pajtić és a Demokrata Párt hatalmának leghangosabb kritikusa a Szocialisták Mozgalma, a Szerb Haladó Párt mellett, ahogyan 2008 és 2012 között Boris Tadić és munkakerülő rezsimjének leghangosabb kritikusai is voltunk. Az SZM baloldali párt, amely a joguralom, az egyenlőség, a társadalmi igazságosság mellett foglal állást, és teljesen természetes, hogy az SZHP mellett az élen küzdünk az olyan rezsim ellen, mint amelyet Pajtić képvisel. Pajtić és a DP Vajdaság polgárainak életéből 14 évet vettek el, ez idő alatt a tartományból fejletlen régió lett. A kizsákmányoló magánosítás, az, hogy több száz munkásnak megszűnt a munkahelye, a Vajdasági Fejlesztési Bankkal, a Tesla Bankkal, a Nagyberuházási Alappal kapcsolatos fondorlatok csupán néhány abból, amit a demokraták Szerbia és Vajdaság polgárai ellen elkövettek. Már egy éve követeljük, hogy Bojan Pajtić elmagyarázza, hova tűnt el az új technológiák alkalmazását támogató tartományi alapból 35 millió euró, illetve miért van megközelítőleg 60 támogatott vállalat csődeljárás alatt, vagy miért gazdálkodnak jelentős veszteséggel. Ebben az esetben több tízmillió euróról beszélünk, amelyet a tartományi hatalom nem céleszközként használt fel, és csak gondoljon bele, mi lett volna, ha azt a pénzt a szociálisan veszélyeztetett személyeknek adta volna, vagy a mezőgazdaságra, az oktatásra, esetleg az egészségügyre fordította volna. Amit sürgősen meg kell változtatni, az éppen Bojan Patić rezsimje.

Az SZM is támogatja azt az álláspontot, hogy Vajdaság a meglévőnél több hatáskörrel kell hogy rendelkezzen? Mely hatáskörök kiosztására lenne szüksége, illetve milyen módon tudna a legjobban működni Vajdaság?

– Azt gondolom, hogy jelen pillanatban van ennél fontosabb kérdés. Vajon a jelenlegi tartományi hatalom, illetve a jelenlegit megelőző két hatalom, amelyek élén szintén Bojan Pajtić állt, valaha is őszintén dolgozott Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreinek, illetve finanszírozásának pontos megfogalmazásán, vagy minden esetben, ahogy az ma is történik, csak a saját érdekeikkel foglalkozott? Bojan Pajtić Boris Tadić hatalma alatt fegyelmezetten hallgatott feláldozva Vajdaság polgárait saját, a Demokrata Pártban betöltött pozíciója érdekében. Vajon támogatta-e egyetlen, Vajdaságból származó demokrata párti parlamenti képviselő is 2008 és 2012 között a VMSZ a tartomány finanszírozására vonatkozó módosítási indítványát? Nem, mert mindig a saját érdekeik álltak a polgárok érdekei előtt. Az SZM szerint Vajdaságnak rendelkeznie kell minden, alkotmány adta hatáskörrel, amely mellett politikai konszenzus születik és élvezi a politikai pártok többségének támogatását. Az SZM, az SZHP-vel egyetemben mindig is nyitott volt arra, hogy párbeszédet folytassunk a tartomány hatásköreinek és finanszírozásának kérdésében, de nem találtunk megfelelő partnert ehhez a másik oldalon. Azt, hogy ki a felelős ezért, a polgárok megtudják, amint feláll az új tartományi hatalom, amelyben természetesen nem kaphat helyet a DP, sem holdudvara. Ekkor majd a legrövidebb időn belül megfogalmazzuk, milyen hatáskörök illetik meg a tartományt, és hogyan történik majd a finanszírozása, természetesen minden polgár megelégedésére. Vajdaság akkor tud majd a legjobban működni, amikor a köztársasági és tartományi hatalom politikai és gazdasági irányvonala megegyezik majd. Ez akkor válik lehetővé, amikor a tartományi hatalom élére olyan emberek kerülnek, akik készek a reformokra, a korrupció megfékezésére, a különböző fondorlatok megakadályozására, a költségvetéssel való visszaélések megfékezésére, és készen állnak a tartományi adminisztráció átszervezésére, amivel csökkenthetik annak óriási költségeit. Akik mögött Vajdaság 50 százaléka áll majd, és nem csupán öt százaléka.

Továbbra sem ért egyet a településhez tartozó betonhidak elbontásával Szentegyháza vezetősége, ezért írásban kérték a megyei tanácstól a bontás szükségességét igazoló szakvéleményt. Időközben több egyéb problémára is született megoldás.
Kategória: Aktuális/Udvarhelyszék

Ismét fellángolt a Magyar Szó körül a sajtószabadság-vita, ami azt jelzi, hogy továbbra sincs minden rendben vajdasági magyar közéletünkben. Hogy sem a szocializmus letűnése, sem a háborús diktátor bukása, sem az új törvények, sem a változó koalíciók nem hozták el a gondolat és a cselekvés szabadságát. Az elmúlt napokban sokan sok mindent elmondtak a vélemények harcának fontosságáról, és még azon kevesek is e mögé az álláspont mögé helyezkedtek, akik – vélhetőleg megbízatásuk folytán – az újságírókat hibáztatják az áldatlan állapotok miatt. Mit lehet a távolból mindehhez hozzátenni?

Éppen szülőföldemen utazgatva ért ez a váratlan, „mondjunk ki mindent”-hullám, s így a távoli nézőpont helyett nagyon sok résztvevővel és kívülállóval beszélgetve pillanthattam bele a történésekbe. Egyértelműnek tűnik, hogy az olvasót, a médiafogyasztót elsősorban olyan életbevágó kérdések érdeklik, mint a gáz ára, a tej felvásárlása, az iskoláztatás nehézségei meg a munkalehetőségek hiánya. Másrészt viszont minderről csak akkor tájékozódhat szabadon és eredményesen, ha van, aki ráveszi a politikusokat az egyenes beszédre, nem pedig azok az újságírót a „hivatalos vonal” támogatására.

Még Washingtonból nézve is közvetlenül érint a dolog, hiszen nem egyszer előfordult, hogy északi meg déli „fővárosainkban” ügyködő fontos emberek nép-, vagy éppen nemzetellenesnek minősítették a távolról érkező gondolatokat, és „megfelelő akciót” sürgettek azok közvetítője ellen. Szerencsére közvetlen környezetünkben nem lelt támogatásra a tiltó igyekezet. Mások viszont azt vetik a szememre, hogy mit keresek egy „pártlapban”. Nos, ilyen körülmények között is lehet az olvasót szolgálni párt vagy „tulajdonos” helyett. Ugyanakkor az utóbbiakra is szükség van bármilyen érdemi politikai cselekvéshez, még ha meg is kell próbálnunk másfajta viszonyt teremteni velük. Ezért vagyok szolidáris azokkal a kollégákkal, akik úgy érzik, hogy nem végezhetik a munkájukat lelkiismeretük szerint.

A (sajtó)szabadság és a demokrácia korántsem egyszerű dolog, ezt nap mint nap tapasztalom, még az Egyesült Államokban is, amely elsőként foglalta alkotmányba a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság jogát. A sajtó és a demokrácia összefüggéseit tanítva is tapasztalom hallgatóim körében, mennyire bonyolult feltárni az összefüggéseket, megfelelni az elvárásoknak, tiszteletben tartani az emberiesség korlátait – és ugyanakkor hatékonyan szolgálni az olvasót.

Kisebbségi társadalomban hatványozottan jelentkeznek a nehézségek és buktatók, hiszen a médiaközönség érdekei nemcsak a hatalomtartókéval szembesülnek, hanem sokszor a többségi környezet ellentétes vagy éppen ellenséges viszonyulásával is. Ezért aztán hajlamosak vagyunk arra, hogy más mércével mérjük „saját táborunk”, illetve az „ellentábor” cselekedeteit. Autonóm cselekvési teret követelünk magunknak, ám nem ismerjük el, hogy ez a tőlünk függő cselekvő alanyokat is megilleti. Pártpluralizmust követelünk a központi hatalomtól, de „saját közösségünkön” belül az egyedi csalhatatlanság tévhitében élünk. Nem csoda hát, hogy negyed évszázad sem volt elég ahhoz, hogy a kisebbségi politika és média megtalálja a kedvező megoldásokat.

Ezért lenne fontos, hogy a mostani vita elcsitulása után egészen más elvek alapján közelítsünk egymás – kisebbségi politikum és sajtó –, illetve önmagunk felé. A ki nem mondott gondolat csak árthat, a kimondott véleménnyel viszont eredményesen vitázni is lehet. A közösség pedig majd felismeri azokat a „pálya széli” beszólásokat, amelyek nem számíthatnak érdemi odafigyelésre.

Nem fog ez a vita sem mindent megoldani, de legalább mondjuk ki, hogy mindenkinek, aki a köz érdekeit akarja szolgálni, kötelessége tisztelettel, nem pedig hatalmi szóval fordulni mindenki más felé, aki ugyancsak tisztességgel igyekszik saját munkája gyümölcsét letenni a köz asztalára. Pártok, tanácsok és sajtó egyaránt felelősséggel és elszámolással tartozik azoknak az embereknek, akiket szolgál – nem pedig az egyes, akár választott, akár háttérben működő hatalmasságoknak.

Kicsi és egyre zsugorodó közösség vagyunk, de ez senkit sem hatalmaz fel arra, hogy a bölcsesség egyedüli letéteményese legyen. Régóta fájdalommal szemlélem, hogy egyes romániai és szlovákiai magyar körökben mennyivel nyíltabb vita folyik kisebbségi és nemzeti kérdésekről, nálunk viszont – ahol a nyitott társadalmi gondolkodás lehetőségének sokkal nagyobb hagyománya van – a feltétlen összezárás lett a politikai akció megkövetelt kerete. Pedig ezzel csak veszíthetünk.

Túl sok hamut sem kell szórni azonban a fejünkre, mert bizony a magyarországi közmédia mai szellemi állapota cseppet sem jobb, sőt megkockáztatom, hogy rosszabb, mint a vajdasági magyar közmédiáé. Északon például elképzelhetetlen egy olyan „belső” vita, mint amilyen most nálunk kialakult. Onnan, ahol még a családtagjainak, sőt kiskorú gyermekeinek internetes tevékenysége is veszélyessé válhat egy közmédiában dolgozó újságíró számára, keveset tanulhatunk. Magunknak kell tehát feltűrnünk a nemzeti alsóneműt, és egymást elfogadva, egymásért nemcsak hatalmat, hanem felelősséget és szolidaritást is vállalva, úttörő munkát végezni a kisebbségi lét körülményei között. Sokkal többről van ugyanis szó, mint a Magyar Szó újságíróinak sajtószabadságvágya.

Az ellenzék nem talált jogi alapot a honatyák nyugdíjpótlékát illető alkotmányossági óváshoz – közölte Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke. A politikus kijelentette: elképzelhető, hogy az államfő visszaküldi a jogszabályt újrafontolásra, de az is lehet, hogy kihirdeti. A liberális tár...

Egyesül a Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök által alapított Liberális Reformpárt (PLR) és a Konzervatív Párt (PC) – tudatta csütörtökön, a fúzióról szóló tárgyalások lezárultával Tăriceanu.
Kategória: Belföld

Nagyszebenben folytatódik a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál. Június 24-e és 28-a között, azaz szerdától vasárnapig összesen 40 filmet vetítenek le, részben nem hagyományos helyszíneken. A műsor a tiffsibiu.ro honlapon érhető el....

Kolozsváron újranyitották a Györgyfalvi negyedi mozgópiacot. Ez csütörtökönként várja a vevőket, a 3-as trolibusz végállomásánál, délután 3-tól este 7 óráig. A termelők délután 2-től rakodhatnak ki. A város másik mozgópiaca a Horia Demian sportcsarnok előtt működik, szombatonként reggel 7-től délutá...

Hőlégballonos városnézésre invitál a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum. Ahhoz, hogy madártávlatból is megszemlélhessük a kincses várost, három egyszerű kérdésre kell válaszolnunk a szombat délután 6 órától, a Főtéren szervezett rendezvényen. A helyesen válaszolók egyedi arculatú bögréket, pólókat, szemüv...

A diákotthonban lakó középiskolás tanulók évente megrendezésre kerülő céllövőversenyén az adorjáni Bicskei Rebeka, a Tisza SE legjobb leányversenyzője 2014-ben a tartományi és a köztársasági versenyen is a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel. A szabadkai diákotthonban lakó Tisza-parti lány az idén is megismételte tavalyi sikerét, és méltóképpen képviselte iskoláját, tovább öregbítve a kicsiny falucska sportlövő-egyesületének hírnevét, amely egyesület fennállásának 46. évfordulóját ünnepli. A közelmúltban Mitrovicán megrendezett tartományi versenyen Rebeka 187 körös eddigi legjobb eredményével nyerte meg a versenyt, és részvételi jogot szerzett a köztársasági döntőre, amelyet az idén Zlatiboron tartottak meg. Rebeka a köztársasági versenyen is helytállt, nem tudta ugyan megismételni a tartományi döntőn elért remek eredményét, de a 180 körös kiváló teljesítménye is elegendőnek bizonyult, és az erős mezőnyben a tavalyi sikeréhez hasonlóan újból a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel, nagy örömet szerezve ezzel iskolája, a diákotthon és az adorjáni Tisza számára is.

Az Előpatak irányába vezető, a közúttól távol eső területén épül fel Sepsiszentgyörgy napelemparkja. A munkálatokra a terepet csütörtökön átadták a kivitelezőnek. A beruházással várhatóan 85 százalékkal csökken majd az önkormányzat villanyszámlája.
Kategória: Aktuális/Háromszék

Miközben csütörtökön megjelent a kormányhatározat a magyar–szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről, az Európai Unió, az Európa Tanács és Szerbia illetékesei burkoltan vagy nyíltan bírálták a magyar tervezetet.
Kategória: Külföld

Az első negyedévben 185 ezer kérést regisztráltak, a legtöbb menekült Németországban és Magyarországon kért menekültstátust. A magyar határt átlépő mintegy 33 ezer menedékkérő döntő többsége, 22 830 fő Koszovóból érkezett. Az Eurostat jelentéséből az is kiderül, hogy az unióban Magyarországon a legnagyobb a menedékkérők aránya az ország lakosságához viszonyítva. Míg az unió egészében egymillió emberre 365 menedékkérő jut, Magyarországon 3322 menekült. Romániában tavaly összesen 1500-an kértek menedéket, idén az első három hónapban pedig 719 kérést adtak le.

A Zenetér Lakkcipőben június 17-i adásának vendége egy fiatal közgazdász, László Zsuzsa volt, aki egyébként a Yuppi-táborok vezetője és fejlesztési felelőse. A táborokat emberbaráti megfontolásból hozták létre, ezeken ingyenes táborozásban részesítenek olyan cukorbeteg, onkológiai betegségektől szen...

Pataki Júlia Románia kenyai nagykövete volt 2012 óta. A biztonságpolitikára szakosodott jogász további négy afrikai országban is ellátta Románia külképviseletét. 2000-2004 között az RMDSZ parlamenti képviselője volt, később uniós és nemzetközi szakértőként tevékenykedett, tájékoztat a Transindex portál. Irakban több évet töltött a Nemzetközi Jogi és Emberjogi Intézet munkatársaként, de számos egyéb szakértői megbízása is volt.

A zombori önkormányzat 43 millió dinárt kapott a tartományi költségvetésből a csatornahálózat, a vízvezeték és a szennyvízelvezetés karbantartására. Erről Zomborban írt alá szerződést Branislav Bogaroški mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkár és Zombor polgármestere, Saša Todorović.

– Zombor fölismerte a vízgazdálkodási beruházások fontosságát, így saját eszközei mellé még 20 millió dinárt kapott, amiből a meglévő vízgyárban egy önálló vízfertőtlenítő üzemet alakítanak ki. A tartomány ötmilliót ruház be a nemesmiliticsi víznyerőhely fölszerelésébe, a termőföldek lecsapolására pedig 16 millió dinár jut, kétmillióból pedig a zombori Kapitány utcában építenek szennyvízelvezetőt – mondta a szerződések aláírásakor a tartományi titkár.

– Egy teljesen autonóm fertőtlenítő rendszert építünk a Jaros víznyerőhelyen, ahol a meglévő mellett hamarosan átadásra kerül az új vízgyár. Országunkban szinte minden vízvezetéket egy olyan szerrel fertőtlenítenek, amelyet az első világháborúban vegyi fegyverként vetettek be. Mi szeretnénk az új technológia pionírjai lenni, vagy legalábbis az elsők közt lenni, akik a természetes klórt előállító berendezéssel, káros vegyi anyagok nélkül tisztítják az ivóvizet – összegezte Saša Todorović.

A szerződéskötők egybehangzóan hangsúlyozták Zombor és a tartomány eredményes együttműködését.

– A város szinte minden tartományi pályázaton részt vesz, és jelentős társeszközöket tervez, ami lehetővé teszi a projektumok megvalósítását, ennek köszönhetően nyert most is a város mind a négy pályázata – nyilatkozta Bogaroški, és hozzáfűzte, hogy a tartomány és Zombor fontos partnerek egymás számára.

Azt követően, hogy pénteken a Naša Radost Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatója, Jašo Šimić sajtótájékoztatón is elmondta, a pénzhiány miatt arra kényszerültek, hogy ideiglenesen beszüntessék az óvodások egyik uzsonnáját, hétfőn a szülők azzal szembesültek, hogy egy uzsonnát sem kaptak a gyerekek, és az ebéd minősége is drasztikusan romlott. Maglai Jenő polgármester szerint politikai játszmák elszenvedői a gyerekek, míg az intézmény igazgatója nyugodt szívvel nyaralását tölti.

A szülők a helyi portálokon közölték felháborodásukat, miszerint a legkisebbek étkeztetésén spórol az önkormányzat. Több szülő is arról beszélt, hogy a gyerekeik azzal fogadják őket a nap végén, hogy éhesek és azonnal adjanak nekik valamit enni. Sok óvónő otthonról vitt ételt a gyerekeknek, mert tudták, hogy a növekedésben lévő kisfiúk hamar megéheznek majd a reggelit követően.

Az intézmény vezetősége februárban arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint 17 millió dinár hiányzik ahhoz, hogy az év végéig biztosítani tudják a gyermekek számára a napi négyszeri étkezést. Megoldás azonban csak a költségvetés módosítása után születhet.

Mint azt Šimić a pénteki sajtótájékoztatón elmondta, ígéretet kaptak a polgármestertől, hogy 9 millió dinárt a lehető legrövidebb időn belül biztosítanak az iskoláskor előtti intézménynek, az e heti menü azonban továbbra is uzsonna nélküli.

Az intézmény honlapján közzétett étlap szerint a szabadkai óvodások hétfőn teát, halas-sajtos szendvicset reggeliztek, valamint lekváros-grízes tésztát ebédeltek. Sem délelőtt, sem délután nem kaptak uzsonnát. A keddi menü a következő volt: joghurt, kukoricapehely reggelire, bab és kenyér ebédre. Szerdán teát és pástétomos kenyeret ettek a gyerekek, ebédre pedig tejfölös-sajtos tésztát. Ma a terv szerint tejberizs a reggeli, az ebéd pedig zöldbabfőzelék disznóhússal.

Ugyanezen a héten egy magyarországi, nevezetesen egy alsóörsi óvodában például így néz ki a menü: uzsonnára tej, briós, aztán tea, virsli, másnap kakaó ital, löncs, rozsos zsemle, zöldség. Ebédre lencseleves virslivel és sajtos makaróni, másnap csontleves, finomfőzelék, csirkemell, kenyér, majd paradicsomleves rizses hússal. Minden ebéd után desszertként gyümölcsöt kapnak a gyerekek.

Maglai Jenőtől, Szabadka polgármesterétől azt kérdeztük, hogyan fajulhatott idáig a helyzet, ki ezért a felelős és van-e pénz a gyermekek étkeztetésére.

- Az önkormányzat részéről az uzsonnákra szánt pénz biztosítása egy pillanatig sem volt kétséges és kérdéses. Az a tény, hogy az iskoláskor előtti intézmény vezetősége képtelen ezeket a dolgokat úgy kezelni, ahogyan kellene, úgy gondolom, hogy magáért beszél. Abban a pillanatban, amikor az igazgató úr bejelentkezett hozzám, a legrövidebb időn belül fogadtam és 15 percen belül megoldottuk a problémát. Az intézmény vezetőségének a munkájával egyáltalán nem vagyok elégedett, és ezt elmondtam már egy évvel ezelőtt. Ez az egyik reakció az egészre, hogy az uzsonnák beszüntetésével próbálják sarokba szorítani az önkormányzatot, és próbálnak ott is botrányt csinálni, ahol nem kellene. Ez egy politikai játszmának a része, amely során úgy gondolom, hogy nem kellene a gyerekeket felhasználni és megengedni, hogy ez megtörténjen. Szabadka költségvetése stabil. Az a gond, hogy valaki megengedi magának, hogy ignorálja azt a kommunikációt, ami szükséges. Ehelyett, amikor pénteken megbeszéltük és megoldottuk a kérdést, hétfőn még jobban lecsökkentették a gyerekek uzsonnáztatását, az igazgató pedig elutazott nyaralni. Nekik állandó beszállítóik vannak, éves kontingensekben dolgoznak, ezeket nem lehet egyik napról a másikra módosítani. Hihetetlen, hogy milyen felelőtlen viselkedés! Három hónappal ezelőtt küldtem egy átiratot az intézmény közgyűlésének, amelyben felhívom a figyelmet arra, hogy a költségvetési felügyelőség milyen törvénytelenségeket jegyzett a költségvetésükben, el is küldték a feljelentést. A mai napig válasz nem érkezett erre az átiratra. Amíg ez a vezetőség marad az intézményben, addig az a szakadék felé halad. Ezért viszont nem a polgármester felel, az intézménynek van egy közgyűlése – amelybe három tagot az önkormányzat, hármat a szülők, hármat pedig maga az intézmény delegál. Ezeket a lépéseket nekik kell megtenni – magyarázta Maglai.

A Naša Radost Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatója szabadságát tölti, helyetteseivel, a közgyűlés elnökével és tagjaival lapzártánkig nem sikerült kapcsolatba lépnünk. A témát lapunk hasábjain az elkövetkező napokban nyomon követhetik.

Az országban újdonságnak számító beavatkozással elkerülhető, hogy a beteg protézisre szoruljon, tájékoztatott Bățaga Tiberiu professzor. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanára szerint az új beavatkozás alkalmazása azért is fontos, mivel egyre gyakoribb problémát okoznak az ízületi sérülések. Az orvos szerint ennek egyrészt az az oka, hogy egyre többen sportolnak, és sokan túlerőltetik az ízületeiket. A kezdeti ízületi sérülések nem megfelelő kezelése pedig sokszor oda vezet, hogy az érintettek térd-, csípő- vagy bokaprotézisre szorulnak. A Marosvásárhelyen ma alkalmazott új technológia szükségtelenné teszi a protézist, és olcsóbb is ennél. Miközben egy csípőprotézis például  1500 euró, a porcbeültetés csak 800 euróba kerül. A beavatkozás fedezésére egyelőre nincs állami támogatás, de az orvosok kezdeményezni fogják egy országos program indítását, hogy Marosvásárhelyen, Temesváron és Iasiban állami támogatással végezhessék el ezeket a műtéteket.

Egy érvénytelen voks mellett egyhangúlag választották meg Mihai Covaliut a Román Jégkorong-szövetség (FRHG) elnökének a csütörtöki közgyűlés küldöttjei. 
Kategória: Sport