Kedden délután tartotta soron következő ülését a kishegyesi községi képviselő-testület. Az ülésnek mindössze 9 napirendi pontja volt, köztük olyan lényegesek, mint a községi költségvetés átütemezése. A 2014-es költségvetés zárszámadására és a 2015-ös költségvetés módosítására vonatkozó határozatjavaslatokat Baranyi Szilárd, az önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője ismertette. Az ülést követően Baranyi arról számolt be a médiának, hogy a folyó évi költségvetés módosításának 3 fő oka volt.
– Az idei az első olyan év, amikor program alapú a költségvetésünk. Itt programokat kell beépítenünk a költségvetésbe, és egészen más a felépítése, mint az úgynevezett lineáris költségvetésnek. Ezért nagyon nehéz volt a tavalyi év végén teljes mértékben meghatározni, és nem csak a községi közigazgatás, hanem más költségvetési felhasználók számára is problémát okozott. Nem lenne baj, ha mindenkinek lenne hosszú távú terve, de ez nagyon sok helyen hiányzik, viszont a kiadásokat meg kellett valósítani. Ezeket a költségvetési tartalékokból realizáltuk, s most programilag helyre kellett tennünk. A másik ok az volt, hogy a minisztérium felszólította a községeket, hogy az anyagi költségeket 15 százalékkal csökkentsék a tavalyi tervezethez képest, a támogatásokat és a civil szervezeteknek járó pénzeket pedig a tavalyi szinten kell tartani. Mi ehhez nem tartottuk magunkat, mivel az igények nagyobbak voltak és a kiadások is megnövekedtek. Most viszont muszáj volt betartanunk a pénzügyminisztérium utasítását, mert különben nem kaptuk volna meg a transzfer eszközöket. A harmadik indok az volt, hogy a civil szervezetek működését nem akartuk kérdésessé tenni, ezért korrigálnunk kellett a költségeket, hogy továbbra is működhessenek a művelődési- és sportegyesületek – mondta el Baranyi.
A kkt további napirendi pontjai között szerepelt a szabadkai Regionális Hulladéktároló Kft. idei ügyviteli terve, amit Kikity Andrea, a létesítmény igazgatója ismertetett a képviselőkkel. Emellett a községi ombudsman is beszámolt 2014-es tevékenységéről.
A napirenden túl a képviselők egy igazi újdonságot is megtapasztalhattak, ugyanis az üléstermet digitális szavazó és hangrögzítő rendszerrel szerelték fel. Csonka László, a rendszer telepítését végző magyarországi cég vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy idáig két vajdasági önkormányzatban telepítettek ilyen rendszert.
– Vajdaságban tíz éve telepítettük az első rendszert Szabadkán, a tavalyi évben pedig egy újabb kör indult, amelynek az első állomása Zenta volt, a második pedig Kishegyes. A jövő héten Magyarkanizsán is telepíteni fogjuk a rendszert, s utána talán Adán is. Ez egy olyan közgyűlési rendszer, amit teljes egészében Magyarországon fejlesztettünk ki, ott már 180 önkormányzat használja. Ez a rendszer elvégzi a hangrögzítést, napirendi pontokra és felszólalókra lebontva, illetve az összes szavazási eredményt rögzíti. Gyakorlatilag bármilyen testületi ülés anyaga visszakereshető évek múlva is – mondta el Csonka.
A beruházást tartományi pályázati forrásból valósította meg a kishegyesi önkormányzat.
Csütörtökön belehalt sérüléseibe az a tizenhárom hónapos gyermek, akit édesapja vert meg. Az édesanya szerda délután jelentkezett a belgrádi sürgősségi osztályon a súlyos sérüléseket szerzett kisbabával. Azonnal elmondta az orvosoknak, hogy az édesapa bántalmazta a gyermeket. A kisbabát belső sérülések és fejsérülés miatt műtötték meg, később azonban elhunyt.
Kilenc embert agyonlőtt egy fehér bőrű fegyveres férfi szerda este a dél-karolinai Charleston egyik, feketék által látogatott, nagy múltú metodista templomában.
Szól a rádió – énekelte valamikor régen az LGT, és éneklik még mindig hajnaltájt a retródiszkóban, vagy gitáros fiúkat körbeülő baráti társaságok, amikor a néhány akkord és persze, a régi dal szövegének ismerete éppen elég, hogy nosztalgiát ébresszen, vagy bizonyos szempár elismerő pillantását váltsa ki.
Szól a rádió – visszhangzik a fülben a dallam, s miközben lassan sikerül felidézni a verssorokat is, felvillannak a képek, amolyan fekete-fehérek, a rádió hőskoráról, amikor a háztartások nagy becsben tartott, csipkével terített darabja volt az ormótlan masina, amelyet nem is volt mindig egyszerű hallgatni, hiszen elcsúszott az állomásjelző, a vételbe bármi belezavarhatott. Ki hallott még akkoriban a digitális beállításokról? Az én gyermekkoromban még egy gyufaszál állandó tartozéka volt a rádiónak: más módja nem akadt annak, hogy biztosított legyen a megfelelő gomb kellő mértékű érintkezése a valami mással… És nem volt jobb a helyzet akkor sem, amikor megkaptam a negyedakkora készüléket sem, hiszen annak meg az antennája volt reménytelenül gyenge. De a rádiózás iránti szenvedély találékonnyá tette még a tinilányokat is: egy drótdarab, egy szög, némi szigszalag… Meghatározott estéken meghatározott műsorokat kellett befogni azon a bizonyos ultrarövidhullámon, és ez nem volt egyszerű. De megoldottuk.
Aztán más idők, más városok, más hullámhosszak jöttek, más műsorok váltak fontosakká. Már nem a hallgatók által beküldött zenei válogatás, nem a FiFi, nem a péntek esti dj volt fontos: a szórakozás iránti igényt valami egészen más váltotta fel. Amiről a rádió ugyan nem tehetett, de kiszolgált. Az immár egészen kisméretű készülék költözött, mást nem is tehetett, de ott már nem tudta elcsípni azt a bizonyos ultrarövid-hullámhosszat. Néha, hazatérvén a közép-bácskai városba még be-befogta az ismerős adó műsorait, s mintha a hangszórók is meghittebben közvetítették volna a régóta ismerős hangokat. Tudtuk, melyik szerkesztő hogyan dolgozik, hogy az adott műsorvezetőnek mi a kedvenc töltelékszava, mikor melyik műsor következik. Biztos volt és kiszámítható, ahogyan egy rádióműsornak kell.
Most pedig olvasom, hogy már csak két hétig szól a rádió, hogy napjai megszámláltattak, hogy nincs menekvés. Olvasom, hogy megszűnik a Szabadkai Rádió, hogy az ott dolgozók, talán még reménykedve a csodában, hinni már nem hisznek benne, tervezik lassan a búcsúadást, a két napig tartót, hogy amikor az éjféli hangjelzés utoljára elhangzik, talán végképp elhallgasson az adás.
Pedig ígéretek voltak, törvénybe foglaltak is, amelyek aztán valahogy mégis elsikkadtak, másként alakultak. Nem az új tulajdonos, hanem annak a hiánya szünteti meg a műsort.
Még egy érték, amit veszni hagyunk, ami úgy szűnik meg, hogy szinte fel sem figyelünk rá.
Persze, az élet megy tovább, a megszokott hullámhossz nem lesz sokáig néma. Csak majd az az adás, amely ott hangzik fel talán már néhány hét múlva, már nem nekünk szól, nem a mi kíváncsiságunkat akarja kielégíteni, és nem a mi fülünknek kedves zenét fogja sugározni.
Maradnak majd a hallgatók, akik hiába igyekeznek valami ismerőset keresni a digitális adókeresőn, marad néhány csalódott kolléga és az üresség a regiszterben. Azon a helyen, ahol nem is olyan régen még a Szabadkai Rádió neve volt.
Megölte feleségét és két fiát, majd magával is végzett egy balmazújvárosi férfi csütörtökön – közölte a rendőrség.
A Sajtótanács közleménye szerint kedden a szerbiai napilapok 25 alkalommal sértették meg az újságírói etikai kódexet, méghozzá túlnyomó számban a szombaton Krassószombatról eltűnt gyermek haláláról szóló írásokban. A Sajtótanács közleménye szerint, amióta napi szinten követik a szerbiai sajtót, ezen a napon az etikai kódex megsértésének száma rekordot döntött.
Mint arról keddi számunkban írtunk, június 30-án megszűnik a Szabadkai Rádió. Németh Ernő a Magyar Szónak azt nyilatkozta, át lehetett volna menteni, újra lehetett volna alapítani a rádiót, de elmondása szerint ebben nem segített neki a VMSZ és az MNT.