Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Kassa melletti ipari parkban létesülhet az ország ötödik autógyára – adta ma hírül a Hospodárske noviny. A Zhi Dou nevű kínai autóipari vállalat beruházásáért Szlovákia már csak Romániával versenyez.

 Közölte tegnap Liviu Dragnea PSD-elnök az Antena 3 televízió műsorában. Elmondta, hogy a téma kapcsán többször is egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, legutóbb pedig a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter is megígérte, hogy támogatni fogják Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe. Magyarország a marosvásárhelyi katolikus gimnázium megszüntetése és újraalapításának megakadályozása miatt vetette fel, hogy megvétózza Románia felvételét a szervezetbe. A PSD elnök szerint jogos volt Magyarország felháborodása. A pártelnök elmondta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közbenjárására sikerült beszélnie Orbán Viktorral, akivel tudatta, hogy találtak megoldást az iskola megalapítására.

600 diák fejezte ki csalódottságát az egyetemek egyesülése kapcsán. A diákok által kezdeményezett spontán összejövetelen a magyar oktatók, számos politikus és a város vezetőségének egyes tagjai is megjelentek. A kezdeményezéshez csatlakozott a Budapesten és Debrecenben tartózkodó diákok csapata is. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem egyesítésre vonatkozó határozatot szerdán fogadták el.

Közölte Fejes Réka szaktanfelügyelő a Vásárhelyi Hírlappal, aki azt is elmondta, a Bolyai Farkas Gimnázium iránt idén is nagy az érdeklődés, de a Bernády György Általános Iskolában nincs a tavalyihoz hasonló túljelentkezés. Az őszi iratkozáskor további gyerekek jelentkezésére számítanak. Megyei szinten is megtelnek az osztályok, ott ahol kevesebb a gyerek, átcsoportosítások lesznek.

 Biztos, hogy sem az orosz, sem az amerikai elnök, illetve a két ország katonai vezetői sem engedik meg, hogy katonai szembenállás alakuljon ki a két ország között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy ma megjelent interjúban. Lavrov ezzel arra reagált, hogy az április 7-i dúmai vegyifegyver-támadás után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország légicsapásokat mért Szíriára, a világsajtó és szakértők pedig azt latolgatták, hogy emiatt fennállhat-e egy amerikai-orosz katonai konfliktus veszélye.

Klaus Iohannisnak a véleményét sem kérték ki az izraeli nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe való költöztetésének tervéről – szögezi le az Államelnöki Hivatal mai közleménye. Egy ilyen jellegű döntést csakis mélyreható elemzést követően lehet meghozni, felmérve annak minden külpolitikai következményét és hatását. Az államfő ezzel Liviu Dragnea PSD-elnök tegnap esti kijelentésére reagált, aki azt mondta az Antena 3 televízióban, hogy a kormány memorandumot fogadott el, melynek értelmében megkezdi a lépéseket annak érdekében, hogy Románia Jeruzsálembe helyezze át izraeli nagykövetségét. Jelenleg a hatályos nemzetközi jogszabályok áthágását jelentené ez – figyelmeztet az államfői közlemény.

Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy sikeresnek érezze magát a közösség. Továbbá fontosnak tartja az egyházakkal, iskolákkal, és a különböző intézményekkel való törődést, illetve a vidékfejlesztést is. Megválasztása után kijelölte az elnökség, illetve a különböző bizottságok tagjait, ügyvezető elnököt viszont csak ősszel nevez meg.

 Közölte az Országos Közegészségügyi Intézet járványtani központja. Legutóbb egy 48 éves, Brassó megyei férfi hunyt el, aki nem volt beoltva influenza ellen és  nem szenvedett más betegségben.

 Az Országos Magyar Diákszövetség, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel és a többi magyar egyetemista szervezettel egységesen tiltakozik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem egyesítése ellen.  A diákszervezetek közös álláspontja, hogy az egyesülés veszélybe sodorja az anyanyelven való oktatást, a magyar tagozat döntőképességét, illetve az egyetlen magyar nyelvű orvosképzést az országban. Az egyesítésre vonatkozó határozatot szerdán fogadták el.

 Paolo Gentiloni szerint az Olaszországban élő román közösség integrációs szintje folyamatosan javul. A bukaresti látogatásán tartózkodó olasz kormányfő találkozott Viorica Dăncilă miniszterelnökkel is.  Sajtótájékoztatón elmondta, hogy tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte a rekordnak számító 14 milliárd eurót, és ezzel Olaszország Románia második legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált.  Viorica Dăncilă miniszterelnök bejelentette, hogy amint megalakul az új olasz kormány, együttes ülést tart a két kabinet.

 Antal Árpád tegnap sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy fellebbezett a bíróságon a múlt hónapban rárótt 5 ezer lejes büntetés ellen, amelyet azért szabott ki a Kovászna megyei prefektusi hivatal, mert március 15-én nem tűzte ki Románia zászlaját a városban kitűzött magyar zászlók mellé. Antal Árpád szerint a büntetést jogtalanul szabták ki rá, mert kormányhatározat értelmében a szervezetekbe, szövetségekbe vagy országos szintű egyesületekbe tömörülő nemzeti kisebbségeknek saját rendezvényeiken jogukban áll saját szimbólumaikat használni.

A beregszászi Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet, azaz a FRIGY április 18-i istentiszteletének keretében adták át az “Elfelejtve” program számára összegyűjtött adományokat.

A FRIGY, a Rákóczi-főiskolai HÖK (Hallgatói Önkormányzat), valamint a Kölcsey HÖK által közösen szervezett húsvéti jótékonysági akció során 13 000 hrivnya folyt be. Az átadáson jelen volt Sipos József, a KRISZ (Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet) elnöke, az “Elfelejtve” program egyik koordinátora, a projekt Nagyszőlősi Gyermekkórházat érintő részének felelőse, valamint Ráti Zsuzsanna, az Ungvári Járási Kórház hospice osztályának főnővére, az ungvári és szerednyei „elfelejtett” gyermekek ügyének szószólója. A program rövid bemutatása után Szanyi György lelkipásztor nyújtotta át az adományt.

Ezúton is szeretnénk megköszönni minden felajánlást, mellyel hozzájárultak a program támogatásához. Isten áldását kívánjuk életükre!

Tóth Krisztina
Kárpátalja.ma

Bakuban találkozik csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Curtis Scaparrotti, a NATO európai erőinek főparancsnoka, hogy megvitassa a szíriai helyzetet – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a két tábornok tárgyalni fog a NATO és Oroszország európai katonai tevékenységéről is. A TASZSZ orosz hírügynökség brüsszeli diplomáciai forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy Geraszimov és Scaparrotti megbeszéléseinek fő témája “az Oroszország és a NATO katonai tevékenységének esetleges helytelen értelmezéséből fakadó katonai incidensek megelőzése” lesz.

A moszkvai katonai tárca közölte, hogy a Bakuba érkezett Geraszimovot a nap folyamán fogadja majd Ilham Aliyev azeri elnök.

A Geraszimov-Scaparotti találkozó lehetőségéről az orosz médiában először Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese tett említést, a Kommerszant című napilap április 11-i számában megjelent interjújában.

Gottemoeller egyebek között arról beszélt, hogy a kiélezett feszültség ellenére a jelenlegi nemzetközi helyzet nem olyan, mint amilyen a hidegháború idején volt, egyebek között azért, mert a komoly nézeteltérések ellenére a felek között nyitva maradtak a kommunikáció csatornái. Emlékeztetett rá egyebek között a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár között a februári müncheni biztonsági konferencián létrejött találkozóra, valamint arra, hogy március 21-én Geraszimov és Scaparrotti telefonon egyeztetett egymással.

A NATO főtitkár-helyettese a kapcsolatok átláthatóságának és kiszámíthatóságának erősítését, a veszélyes incidensek megelőzését és a bizalomerősítést nevezte meg az orosz vezérkari főnök és az atlanti szövetség európai parancsnoka találkozójának témáiként.

Visszakerülhet eredeti helyére  Erdély második legrégebbi köztéri szobra, a Mária-oszlop. Az 1700-as évek közepén készült barokk alkotást Kornis Antal főkormányszéki tanácsos hálaadományként készíttette egy nagy pestisjárvány elmúltakor. Eredetileg a Farkas és az Egyem utca találkozása előtti téren ...

Az ukrán parlament támogatásáról biztosította csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsák el a hivatalos eljárást egy Moszkvától független, saját, egységes ukrán ortodox egyház megteremtésére.

A határozati javaslatot a 450 fős törvényhozás 268 képviselője szavazta meg. Minden frakció támogatta, kivéve a Viktor Janukovics menesztett oroszbarát exállamfő egykori híveiből álló Ellenzéki Blokkot.

Porosenko kedden jelentette be, hogy aláírta azt a hivatalos megkeresést, amelyben I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökomenikus pátriárkát arra kéri, nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá. Az államfő ehhez kérte a törvényhozás támogatását.

Porosenko tájékoztatta a frakciókat a szavazást megelőző egyeztetéseken arról, hogy a kijevi patriarkátus minden püspöke aláírta az egyházi hierarchia azonos tartalmú megkeresését, amelyet saját levelével együtt kész eljuttatni a konstantinápolyi pátriárkához. A kezdeményezéshez csatlakozott az országban működő három ortodox felekezetből még egy: az ukrán autokefál ortodox egyház, a moszkvai patriarkátus viszont határozottan elutasította a kezdeményezést.

Az elnök szerint még soha ilyen közel nem került Ukrajna ahhoz, hogy saját önálló ortodox egyháza legyen. Reményét fejezte ki, hogy az ukrán egyház még idén, a Kijevi Nagyfejedelemség (Kijevi Rusz) megkeresztelésének 1030. évfordulóján megkapja az autokefál státust. Leszögezte ugyanakkor, hogy az egységes ortodox ukrán egyház nem válik állami egyházzá, a hívők továbbra is szabadon választhatják meg, mely egyházhoz csatlakoznak.

Kijevi híradások beszámolói alapján Porosenko nemrég tett isztambuli látogatása alatt találkozott Bartolomaiosz pátriárkával, és felvetette neki, hogy az ukrajnai ortodoxok többségének régi vágya egyházuk autokefállá válása.

Autokefáliát elvileg zsinat adhat, vagy magas rangú püspök, azaz pátriárka. Ezt az adott egyház vezetőinek és azon ország államfőjének kell hivatalosan kérvényeznie, amelyben működik. Az ortodox kereszténységben nem létezik a római katolikus egyház pápájához hasonló személyiség, aki a teljes egyházi szervezet csúcsán állna, a gyakorlatban viszont a konstantinápolyi ökomenikus pátriárka tölt be hasonló szerepet. Az autokefál egyházak vezetői nem tartoznak hierarchikusan másik egyházi autoritás alá.

Jelenleg Ukrajnában alapvetően két patriarkátusra – a moszkvaira és a kijevire – kettészakadt ortodox egyház működik, valamint egy jóval kisebb, a hívek kevesebb mint három százalékát tömörítő felekezet ukrán autokefál ortodox egyház elnevezés alatt. A moszkvai nem ismeri el a két másik függetlenségét, mindkettőt szakadárnak tekinti.

A kijevi patriarkátust 1992. június 25-26-án hozták létre az ukrán fővárosban tartott helyi zsinaton Filaret pátriárka vezetésével, akit ezért az orosz ortodox egyházban átokkal sújtottak. A kijevi patriarkátus ugyanakkor mára Ukrajna legnépesebb egyháza lett, a hívő lakosság csaknem 40 százaléka tartozik hozzá, míg a moszkvai patriarkátus a második helyen áll, kevesebb mint 30 százalékos aránnyal.

A két patriarkátus egymástól való függetlenné válása nemcsak egyházi, de politikai kérdés is Ukrajnában. A Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben Oroszországba menekült Janukovics exállamfő a moszkvai patriarkátus híve, elnöksége idején ez az egyház lényegesen nagyobb állami támogatást kapott, mint a kijevi. Míg a moszkvai patriarchátus hívei zömében Oroszországhoz húzó Nyugat-ellenesek, addig a kijevi patriarchátus híveinek nagy része politikai nézeteit tekintve a nemzetileg elkötelezett, az orosz befolyást ellenzők körébe tartozik. Az utóbbi időben a kijevi patriarkátus hívei több ízben vádolták meg a moszkvai patriarkátus papjait, hogy az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak, és támogatják a Donyec-medencei szeparatizmust.

Tavaly decemberben ismét fellángolt a vita a két patriarkátus között: az orosz ortodox egyház felszólította az ukrán ortodox egyház kijevi patriarkátusát, hogy térjen vissza a moszkvai patriarkátus irányítása alá. Filaret azonban azt üzente Moszkvának, hogy ez sohasem fog megtörténni.

Milyen világ az, ahol értéknek számít, ami nem hogy példamutató cselekedet, de egyenesen elítélendő tett? Most a csíkszeredai közönségen a sor, hogy válaszoljon a Csíki Játékszín előadása által felvetett kérdésekre. John Millington Synge, a modern ír dráma egyik legjelentősebb képviselője úgy mutato...

Az 1868 áprilisában megtartott hajdúdorogi görögkatolikus nagygyűlés 150. évfordulójára konferenciát szervezett április 13-án a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport.

Egykor 33 egyházközség 220 képviselője vett részt Hajdúdorogon azon a nagygyűlésen, melyen megalakult az Állandó Végrehajtó Bizottság, mely célul tűzte ki a görögkatolikusok számára a magyar nyelv liturgikus használatát, magyar nyelvű egyházi és liturgikus könyvek kiadását, valamint egy önálló magyar görögkatolikus püspökség felállítását. Ez utóbbi 1912-ben valósult meg, amikor Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét, melyet X. Piusz pápa kanonizált. Ám a szertartások magyar nyelvű végzésére 1965-ig kellett várniuk a híveknek.

Kétségtelen, hogy az elért eredményekben nagy szerepet játszott az 1868-as hajdúdorogi találkozó.

Ennek állított emléket a nyíregyházi konferencia, melyet Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és dr. Végsheő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora nyitott meg köszöntőjével.

A délelőtti szekciót dr. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese kezdte meg A kiegyezés és következményei című értekezésével, melyben az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésről s annak a görögkatolikusokra gyakorolt hatásáról beszélt.

Ezt követően dr. Gárdonyi Máté egyháztörténész, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola előadója ismertette az egyház és az állam viszonyát a dualizmus (1868–1918) időszakában.

Dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezetője az 1868-as nagygyűlés megszervezésének és lebonyolításának történetét mutatta be.

Az ő témáját folytatta dr. Véghseő Tamás rektor előadása, melyben az egyháztörténész az 1868 és 1912 közötti korszakot elemezte.

dr. Véghseő Tamás (Fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola)

A délutáni szekció nyitóelőadását Nyirán János, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola docense tartotta meg A magyar nyelv liturgikus használatának igénye és elterjedése, avagy liturgia-fordítások a XIX. század második felében címmel.

Marosi István, a beregszászi Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főiskolai lelkésze a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 1896-os millenniumi ünnepségeken való szerepét idézte fel.

A folytatásban Godzsák Attila történész előadásának köszönhetően a hallgatóság a két világháború közötti korszak uniós mozgalmaiba nyerhetett betekintést.

Sárándi Tamás, a Maros Megyei Múzeum muzeológusa Észak-Erdély 1940-es visszacsatolásának görögkatolikusokra vonatkozó következményeiről beszélt.

Marosi István
(Fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola)

Végül Inántsy-Pap Ágnes, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatója szemléltette a görögkatolikus iskolarendszer fejlődését és Bányay Jenő káptalani helynök kultúrprogramját.

A szekciók végén a jelenlévők kérdéseket tehettek fel az előadóknak, valamint hozzászólhattak a hallottakhoz.

A konferenciát mások mellett megtisztelte jelenlétével dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke, Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke, dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, illetve dr. Ljubka Katalin, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője.

A konferencia előadásai az Athanasiana-sorozatban lesznek elolvashatók, illetve megtekinthetők a Görögkatolikus Médiaközpont YouTube-csatornáján.

 

Megállapította a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén.

E szerint a legtöbb érvényes levélszavazatot a Fidesz-KDNP kapta, 216 561-et, az LMP 2082-t, a Jobbik 2055-öt, az MSZP-Párbeszéd 1247-et, a Momentum pedig 1004-et.

Az április 8-i országgyűlési választáson a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben adhatták le szavazatukat az országos pártlistákra, ha előtte felvetették magukat a levélben szavazók névjegyzékére. Az Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint 378 449 választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékén.

Az NVI-hez 267 233 szavazási irat érkezett vissza, ebből érvényes 225 471 volt, ami a beérkezett szavazási iratok 84 százaléka. A szavazási iratokban 446 érvénytelen szavazólap volt, így az érvényes levélszavazatok száma 225 025.

Az elmúlt napokban a levélszavazatokat háromszor számlálták meg kézzel, majd ennek eredményét összevetették a szkennelés adataival. Az NVB a levélszavazatok kézi számlálását követően állapíthatta meg a levélben szavazás jogi – jogorvoslattal megtámadható – eredményét.

Patyi András, az NVB elnöke, az ülés egyik szünetében a sajtóképviselőinek elmondta: mintegy százötven kifogás érkezett az egyéni választókerületi eredményt megállapító döntésekkel szemben. Ezeket legkésőbb péntekig kell elbírálnia a bizottságnak.

Az NVB elnöke elmondta azt is, hogy a nemzeti választási rendszer ellen nem történt hackertámadás és egyetlen pillanatra sem állt le.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az ülésen elmondta: a választási informatikai rendszerrel kapcsolatos vizsgálat eredményére a parlamenti beszámolóban ki fog térni.

Az NVB az országos listás szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja majd meg a választás országos listás eredményét, legkésőbb április 27-én.

Az Ökörmezői járásban, Ökörmezőtől alig hét kilométerre – ott, ahol a Fehér-ág patak a Nagyágba torkollik – épült fel egykor Repenye (ukránul Repinne), más néven Ripinye települése.

A legenda így írja le a falu keletkezését: „Van annak már háromszáz éve is. Valahol Huszt alatt egy szegény ember elszökött az uraságától, rongyosan, mezítláb, semmije sem volt. Olyan messzire akart szökni, hogy a gazda szolgái ne találjanak rá. Akkoriban még nem voltak itt utak, hát a folyó mentén vándorolt. Az éjszaka egy réten érte, amikor már elhagyta Vízköz falut is. Nyugovóra tért hát azon a réten egy fűzfa alatt. Éjjel feltámadt a szél – a fűz pedig repegett, ropogott. »Rep, rep, rep.« Egész éjjel ezt hallgatta szegény, s nem tudott aludni. Amikor aztán reggel fölkelt, alaposan körülnézett. Megtetszett neki az a hely: megfelelő lesz egy kalyiba számára is. Az egyetlen akadály, hogy a fűzfa recseg-ropog. De hát ezen könnyen lehet segítni! Hamarjában ki is vágta a fűzfát.

– Na, most repegjél nekem! – mondta.

Felállította a kunyhót, s gazdálkodni kezdett. De az első éjszakát és a fűzfa recsegését, repegését nem feledte. Ezért aztán elnevezte azt a helyet Repenyének. Ezt a nevet kapta a későbbi falu is.” (Kárpátalja.ma)

Hogy tényleg így jött-e létre a falu, az talán már sohasem derül ki.

Mindenestre a régi okmányok szerint a 15. században a lipcsei (település a Huszti járásban, ukránul Lipcsa – a szerk.) földesurak, a Bilkei, Lipcsei, Bilkei Gorzó és Urmezei családok telepítettek kenézeket arra a helyre, ahol aztán kialakult Repenye.

Első írásos említése 1457-ből való, amikor is a Bilkeiek és az Urmezeiek pereskedtek érte.

A község görögkatolikus lakói több templomot is emeltek az évszázadok során. A visszaemlékezések szerint az első Isten háza a folyó partján állt, a második a falu közepén.

A ma látható templomot 1780-ban (más források szerint 1800-ban építették meg fenyőfából, s Szent Demeter tiszteletére szentelték fel. A hosszúhajós elrendezésű épület hármas, csökkenő magasságú, tömegtagolódású. A hajót a megkettőzött tornác a torony vonaláig övezi. A hajó bejárati része felett a tetőzet folytatásaként emelkedik ki a magas, négyzet alakú, galériás torony, mely sokszögű gúlasisakkal fedett.

Az egyházközség anyakönyvét 1818-tól vezették.

1851-ben Fényes Elek Magyarország geográfiai szótára című művében így ír a településről: „Orosz falu, Máramaros vmegyében, 441 gör. kath., 50 zsidó lak., anyatemplommal. Ezen határban van Gyilok nevü telep, egy szép dombon, 290 görög katholikus, 10 zsidóval, nem különben Szucha, 225 görög katholikus, 19 zsidóval, leánytemplommal. Erdejök kevés. F. u. a kamara, gr. Teleki, Pogány, Vasady, Csabay, Korda. s m. t. Ut. p. Huszt.”

A Pallas nagy lexikona 1891-ben újabb adatokkal szolgál: „Ripinye (Ripinnoje), kisközség Máramaros vármegye ökörmezői j.-ban, (1891) 1107 rutén és német lakossal.”

1910-ben 1626-an lakták a községet. A többség ruszinnak vallotta magát, ám jelentős német kisebbség is élt a településen.

1940-ben a falu lakosaiból 1750-en a görögkatolikus, 281-en a zsidó, 37-en az ortodox, hatan a római katolikus s ketten a református vallást gyakorolták.

A szovjet csapatok 1944. október 15-én érték el Repenyét. A Szovjetunió idején át akarták keresztelni a községet Virágosra, ugyanis a házak előtt szép virágoskertek voltak. Végül a falu lakói nem járultak hozzá a névváltozáshoz.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Idén különösen nagy az érdeklődés a Rákóczi Szövetséggel közösen meghirdetett kárpátaljai utazási program iránt, amelynek támogatását a kormány 25 millió forintról 30 millióra emelte – mondta Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért felelős kormánybiztos csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón.

Felidézte, hogy 2016-ban egy sajátos utazási programot indítottak, miután szembesültek azzal, hogy a kelet-ukrajnai háborús helyzet miatt lényegében eltűntek a magyar diákcsoportok Kárpátaljáról. Úgy döntöttek, hogy indítanak egy egyházi és nyugdíjas utaztatási programot: az elmúlt két évben több mint kétszáz utazócsoport buszköltségeihez járultak hozzá, és legalább tízezren jutottak el Kárpátaljára a program keretében, amelyet igazi sikertörténetként értékelt.

Jelezte: idén is meghirdették a programot, amely iránt váratlanul nagy érdeklődés mutatkozott, 150 csoport jelezte utazási szándékát. A korábbi évek 25 milliós forrását emelték, már 30 millióval támogatják az utazásokat.

Grezsa István kitért arra is: ma már Magyarország felől számítanak a legtöbb külföldi vendégre Kárpátalján és párhuzamosan a belföldi turizmus is bővül. Eddig a turistacsoportok mintegy 80-90 millió forintot hagytak ott a vendéglátó vállalkozásoknál, ezzel is hozzájárulva a magyarok szülőföldön való boldogulásához. A 2016-ban eltűnt turistákat lényegében sikerült “visszapótolni” – mondta.

Idegenvezetői tanfolyamot is finanszíroztak, és egyéb turisztikai fejlesztéseket is terveznek Kárpátalján – jelezte a kormánybiztos. Kiemelte: Kárpátalja teljesen biztonságos.

Grezsa István a sajtótájékoztatón megköszönte azt a munkát, amelyet a Minority SafePack aláírásgyűjtése során, az őshonos európai kisebbségek érdekében végzett a Rákóczi Szövetség.

Szintén köszönetet mondott azon kárpátaljai magyaroknak, akik a magyarországi országgyűlési választáson éltek szavazati jogukkal. Számításaik szerint nyolcszor többen voltak, mint négy évvel ezelőtt – jegyezte meg, hozzátéve: ez egyfajta lelki gát áttörését is jelenti, mert Ukrajnában a kettős állampolgárság nem megengedett.