Határon túli magyar portálok összesített hírei

Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára az Ukrajna és Magyarország közötti „nyelvi probléma” mielőbbi rendezésére számít – jelentette az Ukrajinszka Pravda.

A főtitkár erről a NATO parlamenti közgyűlésének hétfői varsói ülésén beszélt.

Az Ukrinform szerint Irina Friz ukrán küldöttségvezető tette fel a kérdést, miért blokkolják a NATO-ban a miniszteri és felsőbb szintű találkozókat Ukrajnával, miközben tárgyalóasztalhoz ülnek a héten „az agresszív Oroszország” képviselőivel.

Stoltenberg ezzel összefüggésben jelezte, hogy megtartják Brüsszelben a NATO–Ukrajna Bizottság nagyköveti szintű ülését, amelyet Magyarország nem blokkol.

Annak kapcsán, hogy Budapest akadályozza Kijev euroatlanti integrációját, a főtitkár hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot tart fenn Petro Porosenko ukrán elnökkel és Pavlo Klimkin külügyminiszterrel.

„Továbbra is segíteni és támogatni fogjuk Ukrajnát” – biztosított Stoltenberg.

Ami a magyar félnek az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyével kapcsolatos felvetéseit illeti, a Szövetség vezetője ismételten reményét fejezte ki, hogy Kijev és Budapest a lehető leghamarabb megoldja ezt a problémát.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, Magyarország hivatalosan kezdeményezte a NATO-ban az Ukrajnát támogató valamennyi program felülvizsgálatát. Budapest harmadik alkalommal blokkolja az Ukrajna–NATO Bizottság külügyminiszteri szintű ülésének megtartását az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyével kapcsolatos kifogásai miatt. Stoltenberg korábban már felszólította a két országot, hogy a lehető leghamarabb oldják meg vitájukat.

Liege központjában két rendőrrel és egy civillel végzett egy lövöldöző. A rendőrök agyonlőtték a támadót. Az RTBF belga közszolgálati televízió arról számolt be, hogy a férfi a város központjában tüzet nyitott a járőröző rendőrökre, majd menekülés közben túszul ejtett egy nőt. A hatóságok vizsgálják...

A hétfő esti állapot szerint már 100 hektáron égett az erdő Herszon megyében, az oleskii járási Radenszjk község mellett – jelentette a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) nyomán az UNIAN hírügynökség.

A Herszon Megyei Állami Adminisztráció erdő- és vadgazdálkodási főosztályának késő esti információi szerint 20.00 órakor már 100 hektáron oltották az erdőt, miközben az első jelentések még arról szóltak, hogy 50 hektárra terjedt ki a tűz. A jelentésből kitűnik, hogy csupán az erdő aljnövényzete ég, a környező települések nem forognak veszélyben.

A DSZNSZ-nél közölték azt is, hogy repülőről 51 tonna vizet juttattak le a tűzre. Az oltásba 138 főnyi személyi állományt és 47 járművet vont be a szolgálat.

Sikeresen zárták az irodalmi beszélgetősorozat idei évadát. Kettős találkozóval ért véget Nagyváradon a Várad folyóirat és a Szépírók Társasága által szervezett Törzsasztal beszélgetések idei sorozata. E kortárs írókkal való találkozási lehetőséget biztosító rendezvényről is beszámolt a folyóirat fő...

 A pénteki 2,79 százalékról 2,82 százalékra emelkedetta lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb – derül ki a Román Nemzeti Bank által közzétett adatokból. Az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedő ROBOR három éve nem volt ennyire magas.

Szakáts István civil aktivistával és Kiss Olivér újságíróval a „szemét-kérdésről”, a Patarét szomszédságában élő emberekről beszélgettünk. „Van egy friss kutatás, amely azt tartalmazza, hogy attól lefele, ahol a Zăpodie patak belefolyik a Szamosba, a kutak agyon vannak fertőzve csurgalékkal… P...

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő tegnap esti felszólalásában az Európai Unióban és társult országaiban élő kisebbségi közösségek védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet az Európai Parlament plenáris ülésén. Az Unióban 50 millió olyan polgár él, akik valamilyen nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, ennek ellenére nincs egységes EU-s jogalkotás védelmükben. Ezáltal az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek a legkiszolgáltatottabbak a jogaik biztosításáért felelős tagországokkal szemben.

A néppárti politikus beszédében kiemelte a Minority SafePack polgári kezdeményezést, amely egy uniós szintű kisebbségvédelemi keret kialakítására irányuló igényből indult, melyet több mint 1 millió aláírás erősített meg. A képviselő reményét fejezte ki az iránt, hogy az Európai Bizottság mielőbb kidolgoz egy javaslatot a diszkrimináció és asszimiláció megakadályozása érdekében, ezzel segítve a nemzeti kisebbségek és nyelvük fennmaradását.

„Az egységes kisebbségvédelmi joggyakorlatra az EU társult országai tekintetében is szükség van, mivel itt is nagy veszélyt jelent az asszimiláció és a már megszerzett jogok folyamatos szűkítése” – mutatott rá a képviselő. „Ukrajna 2017. szeptember 1-től társult országa az Európai Uniónak. Sajnos éppen ettől kezdve szaporodtak meg a kisebbségekkel szembeni törvényi jogszűkítések. Legsúlyosabb példa erre a 2017-ben elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelye, mely fokozatosan megszüntetné az anyanyelven történő oktatást a nemzeti kisebbségek iskoláiban. Elfogadhatatlan, hogy több mint fél évvel a Velencei Bizottság javaslatait és a nemzetközi állásfoglalásokat követően sem történt módosítás a cikkely tekintetében” -hangsúlyozta Bocskor Andrea.

Bocskor Andrea
Strasbourg, 2018. május 29.

A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek, múlt héten tárgyalta a szenátus. A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetet a román pártok alkotmányellenesnek, egyesek pedig még sértőnek is minősítették.

A Digi24 hírtelevízió közölte, hogy Európa szinten, az elmúlt öt hónapban, Romániában nőtt legnagyobb mértékben az üzemanyag literenkénti ára. Míg január elsején 5 lej 16 banit fizettünk a benzin literéért, május második felében ugyanazért a termékért 5 lej 72 banit számoltak fel. A hírtelevízió becslései szerint ez Európa szinten a legdrasztikusabb, közel 12 százalékos áremelkedés. A gázolaj esetében majdnem 11 százalékos növekedést jegyeztek.

Kelemen Hunor közölte a Krónikával, hogy a szövetség nem kívánja a kormányra lépéshez kihasználni a Szociáldemokrata Párt belső válságát. Az elmúlt időszakban több PSD-s képviselő átiratkozott a Victor Ponta volt kormányfő Pro Románia nevű pártjába. Így a kormánykoalíció elvesztette többségét a képviselőházban és már csak az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek támogatásával tud elfogadtatni törvénytervezeteket. Kelemen Hunor tehát leszögezte: az RMDSZ nem lép kormányra, és nem fűzi szorosabbra a viszonyát a PSD-vel, hanem megmarad a parlamenti együttműködés. Szeptemberig pedig eldöntik, hogy folytatják vagy sem – mondta a politikus.

Az osztrák kormány új terveket jelentett be tegnap, amelyek szerint csökkenti a szociális alapjuttatásokat azoknál a külföldieknél, akik nem tudnak jól németül, és a nagycsaládosok alapjuttatásait is megnyirbálja. Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, hogy így akarják megakadályozni, hogy az osztrák szociális rendszer ösztönözze a bevándorlást az országba. A javaslat különbséget tesz azok között, akik már Ausztriában élnek és azok között, akik újonnan érkeznek az országba. A havonta járó összeg továbbra is 863 euró  lesz, de körülbelül háromszáz euróval kevesebbet kapnak majd azok, akik nem teljesítenek bizonyos előfeltételeket, például nem tudnak középfokon németül, vagy haladó szinten nem beszélnek angolul.

Magasságkorlátozó kapuba rohant egy emeletes autóbusz Budapesten, a ferihegyi repülőtérre vezető úton hétfő este, többen megsérültek – közölte az MTI-vel Kisdi Máté, a Fővárosi katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Hozzátette, hogy az ukrán rendszámú buszon az első információk szerint közel ötvenen utaztak.

Négy sérültet a tűzoltóknak kellett kiemelniük tűzoltólétra segítségével. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság doktorszolgálata és mentők is érkeztek a helyszínre, és megkezdték a sérült utasok ellátását.

A baleset a budapesti Felsőcsatári úti aluljáró előtti magasságkorlátozó kapunál történt, a XIX. kerületében. A kapu gyakorlatilag leborotválta a busz tetejét.

Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek nyilatkozva hozzátette, hogy a rendőrség büntetőeljárásban vizsgálja a baleset körülményeit.

 A kátyúzások mellett több csíkszeredai utcában is nagyobb útfelületeket aszfaltoznak le a nyári útkarbantartás során. Több kisebb utca is új burkolatot kap, ugyanakkor van, ahol korábban elkezdett munkálatokat kell folytatni, befejezni. A kátyúzásokat már néhány hete elkezdték, a gödrök felszámolása érdekében több esetben is nagyobb területeket kellett leaszfaltozni – ez történt a Hajnal, Akác, Baromtér utcákban. Most következnek ugyanezek a beavatkozások a Hunyadi János utca, a Temesvári sugárút és a Nicolae Bălcescu utcákban is – tájékoztatta a Csíki hírlapot Szőke Domokos apolgármester. Nagyobb felületeket kell leaszfaltozni a továbbiakban még a vasúti felüljáró hídon is.

Fontos célnak nevezte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon és a határon túl is.

Az államtitkár az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában elmondta, számában a magyarság mindenhol csökken, így fontos cél az is, hogy a vegyesházasságokban születő gyermekek közül minél többen vállalják a magyar identitásukat is.

Hozzátette, egy kutatás szerint ezen gyermekek 70-80 százalékban inkább a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat.

A fenti célokat segítő kormányzati intézkedések közül Potápi Árpád János kiemelte a babakötvényt, az anyasági támogatást, és elmondta azt is, szeretnék kiépíteni a védőnői szolgálati rendszert az egész Kárpát-medencében, továbbá támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak.

Izraeli állampolgárságot kapott a Premier League-ben játszó londoni Chelsea labdarúgóklub orosz tulajdonosa, Roman Abramovics, akinek hetekkel ezelőtt lejárt brit befektetői vízumát a brit hatóságok egyelőre nem hosszabbították meg. A brit közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Abramovics hétfőn meg is érkezett Izraelbe.

Az 51 éves orosz milliárdos, aki 2003-ban vette meg a Chelsea FC anyavállalatát, nem volt jelen már az angol labdarúgó FA Kupa május 19-i döntőjén sem a londoni Wembley Stadionban, ahol csapata Eden Hazard tizenegyesből szerzett góljával 1-0-ra legyőzte a Manchester Unitedet.

A BBC által megszólaltatott izraeli bevándorlási illetékesek szerint Abramovics a múlt héten felkereste Izrael moszkvai nagykövetségét, és meghallgatása után, zsidó származása révén az izraeli hatóságok a helyi törvények alapján jogosulttá nyilvánították a letelepedésre Izraelben.

A BBC által hétfőn idézett izraeli médiaforrások szerint Abramovics már meg is kapta izraeli személyazonossági okmányait.

A The Times of Israel című izraeli napilapnak izraeli belügyminisztériumi illetékesek hétfőn megerősítették, hogy Abramovics letelepedett Izraelben.

Izraeli útlevéllel a Chelsea tulajdonosa vízum nélkül bármikor beutazhat Nagy-Britanniába, jóllehet állandó brit tartózkodási engedélyt ez sem jelent számára.

A brit kormány nem adott felvilágosítást a BBC-nek arról, hogy Abramovics április elején lejárt nagy-britanniai tartózkodási engedélyét miért nem hosszabbították meg.

A BBC megjegyzi: Abramovicsról “úgy tudni”, hogy “szoros kapcsolatokat ápol” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Nagy-Britannia és Oroszország addig sem túl jó kétoldalú kapcsolatai mélypontra süllyedtek azóta, hogy Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal március elején a délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyagtól súlyos mérgezést szenvedett.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

A brit kormány a mérgezéses incidens után kiutasított 23 – a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató – orosz diplomatát, amelyre Moszkva hasonló lépéssel válaszolt.
Ben Wallace brit belügyi államtitkár még a mérgezéses incidens előtt bejelentette, hogy London a “magyarázat nélküli” nagy vagyonok eredetének igazolására kívánja kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat, tekintettel arra, hogy a kormány becslései szerint évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyontömeget mosnak tisztára a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap, amely 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját – Rich List – a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról, idei rangsorában 9,33 milliárd fontra (csaknem 3390 milliárd forintra) taksálta Roman Abramovics vagyonát. A Chelsea tulajdonosa – aki az 1990-es években olajüzletekből gazdagodott meg – a Rich List 2018 szerkesztői szerint egy év alatt 1,28 milliárd fonttal gyarapította vagyonát, és jelenleg a 13. helyen áll az ezres brit mezőnyben.

Ezzel vagyonnal Abramovics a leggazdagabb izraeli állampolgár.

Szükség van a NATO állandó jelenlétére a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök hétfőn Varsóban, a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán.

A plenáris ülést megnyitó beszédében Kuchcinski kijelentette: a NATO keleti szárnyát új fenyegetések érik keleti irányból, Oroszország részéről, ezért szükség van itt a szövetséges erők állandó jelenlétére. Ezzel arra utalt, hogy a három balti államban és Lengyelországban 2016 első felétől négy NATO-zászlóalj és egy amerikai páncélos dandár úgynevezett “állandó rotációs” jelleggel állomásozik, a legénység a felszereléssel együtt félévente váltja egymást.

“Örömmel és bizalommal üdvözöljük az Egyesült Államok szenátusának az amerikai dandár állandó állomásoztatására vonatkozó döntését” – mondta Kuchcinski.

Az amerikai szenátus védelmi bizottsága május 24-én arra szólította fel a Pentagont, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, lehet-e a 2019-es költségvetésben eszközöket keríteni amerikai szárazföldi erők állandó lengyelországi állomásoztatására.

A lengyel házelnök szerint “az észak-atlanti szövetség biztonságára vonatkozó elemzések nem adnak okot a derűlátásra”, sok térségben “újból fennállnak a hagyományos katonai fenyegetések”, ezen kívül hibrid és kiberbiztonsági veszélyek is megjelentek. E fenyegetések Kuchcinski szerint “határozottan észlelhetőek” a NATO keleti szárnyán.

Kuchcinski támogatóan nyilatkozott Ukrajna és Georgia csatlakozási törekvéseiről, és kiemelte a transzatlanti kapcsolatok szerepét a NATO működésében.

Andrzej Duda elnök is úgy látta: az Egyesült Államok és Európa viszonya az euroatlanti térség biztonságának kulcsa, s e kapcsolatokban törekedni kell “a politikai légkör javítására”.

A stabil, biztonságos Európa “a világtörténelem legjobb amerikai beruházása” – fogalmazott, szerinte a transzatlanti egység különösen manapság jelentős, amikor is “a biztonsági rendszert próbára teszik és aláássák a békét és a stabilitást veszélyeztető erők”.

Ebben az összefüggésben Duda Oroszországot nevezte a legkomolyabb fenyegetésnek. Moszkva szerinte soha nem békélt meg “a birodalmi Szovjetunió” bukásával, a posztszovjet időszakot “csupán egy stratégiai szünetként értelmezte a Kelet és a Nyugat közötti összetűzésben”.

A közel-keleti és észak-afrikai helyzetről szólva Duda úgy látta: e területek destabilizálása révén “bizonyos hatalmak” erősíteni próbálják a befolyásukat. Úgy látta: Oroszország és Irán “negatívan befolyásolja az európai helyzetet többek között az illegális bevándorlók számának növelésével”.

A NATO térségét érő fenyegetésekről beszélt a plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, aki úgy látta: az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt épülő újabb gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve. Utalva Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő korábbi kijelentésére, elmondta: egyetért azzal, hogy a beruházás “új, az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibridfegyver”.

Az Északi Áramlat-2 “mérgező kapszula az európai biztonságban, és messzemenő geopolitikai következményei lehetnek” – értékelte, azzal érvelve, hogy már a gázvezeték első vonala, az Északi Áramlat-1 lehetővé tette az orosz hadsereg korszerűsítését, majd 2008-ban Grúzia, később pedig Ukrajna megtámadását és a Krím elcsatolását.

 Heves esőzések és erős széllökések kíséretében elérte helyi idő szerint tegnap Florida partjait az Alberto névre keresztelt szubtrópusi vihar, amelynek megérkezése előtt egy nappal szükséghelyzetet hirdettek több amerikai szövetségi államban. Az esőzések sok helyen árvizeket okoztak, több mint 2600 háztartás maradt áram nélkül Florida északnyugati részén. Halálos áldozatok is vannak. Alabamában, Mississippiben és Floridában már vasárnap szükségállapotot hirdettek. Alberto az idei hurrikánszezon első vihara, amely nevet kapott. Az amerikai óceán- és légkörfigyelő szolgálat az idén átlagos vagy átlagosnál erősebb hurrikánszezonra, 10-16 trópusi vihar érkezésére számít.

Közölte tegnap Federica Mogherini. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek brüsszeli ülését követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az iráni nukleáris egyezmény felmondása nemcsak a régió, hanem Európa biztonságát is veszélyeztetné. Az EU és külügyminiszterei ismét közölték, hogy teljes mértékben kitartanak a megállapodás mellett mindaddig, amíg Irán is betartja az egyezményben vállalt kötelezettségeit.

Sergio Mattarella olasz államfő felkérését a közgazdász tegnap elfogadta – közölte az olasz elnöki palota. A politikus minél előbb bemutatja az államfőnek a miniszterek névsorát, majd bizalmat kér a parlamentben. Ez már a következő napokban megtörténhet.  Cottarelli elmondta, hogy a héten ismerteti kormánya programját a parlamentben. Ha bizalmat kap, akkor a szakértői kormány év végéig vezeti Olaszországot és a következő választások jövő év elején lehetnek. Ha pedig kormányát leszavazza a törvényhozás, akkor augusztus után ismét általános választást tartanak Olaszországban. A meghiúsult kormányalakítás után az Öt Csillag Mozgalom és a Liga minél előbbi választásokat sürget.

Az ukrán Naftohazzal szemben elvesztett tranzitperében hozott stockholmi választott döntőbírósági ítélet teljes megsemmisítését kérte hétfőn a Gazprom orosz gázipari vállalat, eljárási szabálysértésekre hivatkozva.

A Gazprom arra hivatkozott, hogy a határozat szövegének vizsgálata – amelybe egy világszerte elismert nyelvészt is bevontak – kimutatta, hogy annak jelentős részét nem a választott döntőbírák, hanem “egy másik személy” írta. Ennek kilétét az orosz vállalat nem nevezte meg.

“A döntésnek közvetlenül a döntőbírók általi meghozatala a peres felek számára rendkívüli fontossággal bír, és kívülálló személyeknek a döntéshozatal folyamatába történő beavatkozása a választott döntőbírósági megállapodás durva megsértését jelenti” – áll a Gazprom állásfoglalásában.

Az orosz gázipari vállalat szerint a szakértői vélemény újabb bizonyítéka annak, hogy az ügy vizsgálata során súlyosan megsértették a svéd jogot és a Stockholmi Kereskedelmi Kamara döntőbírósági szabályzatát, ami alapot szolgáltat az ítélet teljes megsemmisítéséhez.

A stockholmi választott döntőbíróság 2017. december 22-én végleges döntést hozott a Gazprom és a Naftohaz közötti gázszállítási szerződés, 2018. február 28-án pedig az ukrajnai gáztranzitszerződés ügyében. A Gazprom a döntőbírók által elkövetett súlyos eljárási szabálysértésekre hivatkozva a fellebbviteli bíróságon most ezek ellen apellál az ítélet részleges vagy teljes megsemmisítést kérve.

A TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalója szerint a Gazprom áprilisban küldte el a stockholmi választott döntőbíróságnak a Naftohazzal kötött szállítási és tranzitszerződés felbontására vonatkozó iratokat, mert az egyeztetések eredménytelenül zárultak le. Április 4-én járt le a szállítási szerződéssel kapcsolatos tárgyalásoknak – a nézeteltérés keletkezése óta számított – 30 napos határideje. A tranzitszerződésre vonatkozó 45 napos határidő április 19-én járt le.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója újságíróknak kijelentette, hogy az orosz gázipari vállalat kész tárgyalni tranzitról a Naftohazzal a jelenleg lejáró tranzitszerződés lejárta után, de Ukrajnának meg kell indokolnia az új szerződés gazdasági célszerűségét. Kijelentette, hogy a Gazprom ebben az esetben továbbra is évi 10-15 milliárd köbméter gázt szállíthat majd Ukrajna területén át.

A Gazprom és a Naftohaz között két szerződés van érvényben: az egyik az Ukrajnának szánt, a másik pedig az Ukrajna területén át Európába irányuló gázszállításról szól. Mindkettőt 2009-ben írták alá, és mindkettő 2019-ig hatályos.

A Naftohaz 2012 óta nem használja fel a szerződésben rögzített keretét, 2015 óta pedig egyáltalán nem vásárol orosz gázt, az európai reverzszállításokból elégíti ki szükségleteit. A Gazprom a maga részéről nem szállította le Ukrajnán keresztül a leszerződött gázmennyiséget. 2014-ben a két vállalat peres eljárást indított mindkét szerződés ügyében.

A szállítás ügyében 2017 decemberében hozott döntőbírósági határozat megállapította, hogy a Naftohaz 2 milliárd dollárral tartozik a Gazpromnak a 2013-2014-es gázszállításért (a Gazprom 3,4 milliárd dollárt követelt), egyúttal kevesebb mint egytizedére (52 milliárd köbméterről 5 milliárd – minimálisan 4 milliárd – köbméterre) szállította le a Naftohaz kötelezettségét a szerződés lejártáig.

Idén februárban a stockholmi döntőbíróság döntött a tranzitszerződés ügyében, fenntartva a Gazprom korábbi kötelezettségét (évi 110 milliárd köbmétert). Az orosz vállalatot 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte a tranzitmennyiség alulteljesítéséért.

Márciusban a Gazprom visszatérítette a Naftohaznak a márciusi szállítás előlegét, és értesítette az ukrán vállalatot, hogy megkezdte a szerződések felbontásának folyamatát, ami másfél-két évig is eltarthat. Miller kijelentette, hogy a bíróság kettős mércét alkalmazott és aszimmetrikus döntéseket hozott, ami jelentősen megbontotta a szerződő felek érdekegyensúlyát.