Határon túli magyar portálok összesített hírei

Phenjanba utazik hivatalos látogatásra csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy ott észak-koreai hivatali partnerével, Ri Jong Hóval megvitassa a Koreai-félsziget körül kialakult helyzetet.

Az orosz kormány és az EBESZ is követeli az újabb ukrajnai újságíró-gyilkosság haladéktalan felderítését.

A rendőrség különleges ellenőrzést tervez szerdán a Nagyrőcei járásban (okres Revúca), melynek célja a biztonság fokozása és a forgalom segítése.

Egyre elterjedtebb Kárpátalja hegyein a keresztes vipera, melyet mintázatáról tudunk megkülönböztetni a többi kígyótól: jellegzetessége a nyaktájéktól a farok végéig húzódó sötét színű cikk-cakk sáv, mely elüt a test alapszínétől, de gyakran találkozhatunk teljesen fekete színű társaival is. Egy ilyen példányra akadtak minap a Kukul–hegy közelében, Kárpátalja és az Ivano-Frankivszk megye határánál – tudatta a pershij.com.ua hírportál.

A keresztes vipera kevés méreganyaggal rendelkezik, és a szakemberek szerint egészséges felnőttre többnyire nem jelent veszélyt, egy gyerek vagy egy leromlott egészségi állapotú felnőtt azonban érzékenyebben reagálhat a marásukra. Vaszilina Sztah, a Lembergi Nemzeti Egyetem zoológusa kiemelte, hogy ezért az erdőket járva mindenki legyen figyelmes. Amennyiben kígyóval találkoznak, ne közelítsék meg azt, várják meg, amíg a hüllő magától tovább áll.

 

Kárpátalja.ma 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy június második felében összeül a Magyarország által javasolt Ukrajnának kormányközi munkacsoport az ukrán oktatási törvény kérdésének ügyében.

Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott kedden New Yorkban az MTI-nek, hogy az ENSZ székházában Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel tárgyalt.

A magyar tárcavezető a megbeszélést követően elmondta: Magyarország számára ebben az ügyben a legfontosabb a kárpátaljai magyarok védelme, akiknek a jogai nem sérülhetnek. Ugyanakkor “nem a balhé az érdek, hanem a megoldás” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy ezért Magyarország nagyra becsüli és mindenképpen pozitív fejleménynek tekinti, hogy az általa kért feltételek közül egy teljesül a jövő héten, ugyanis az ukrán oktatási miniszter június 5-re konzultációra hívta a magyar nemzeti közösség vezetőit. Remélhetőleg ez a konzultáció sikeres lesz – tette hozzá.

Szijjártó Péter emlékeztetett: az ukrán parlament oktatási bizottsága a közelmúltban 2023-ig kitolta az oktatási törvény végrehajtási periódusát. Most pedig megállapodtak, hogy Beregszászon június második felében sor kerül a kormányközi munkacsoport első ülésére – magyarázta.

Megjegyezte: a munkacsoport feladata az lesz, hogy nyomon kövesse a Velencei Bizottság döntéseinek a végrehajtását, valamint a kétoldalú konzultációk sikerét biztosítsa.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a munkacsoport ülésén a két oktatási miniszter, a két külügyi tárcavezető és a kárpátaljai magyarok vezetője vesz részt. Remélhetőleg ez a találkozó újabb jelentős előrelépést jelent, hogy ezt az ügyet a kárpátaljai magyarok érdekében meg tudják oldani – mondta. Hozzáfűzte: “konzultációkon keresztül vezet el az út a megoldáshoz, és most úgy tűnik, hogy ezt a konzultációs folyamatot megfelelő vágányra tudjuk helyezni”.

Az ukrán parlament által tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

Néptáncbemutatóval, kézműves foglalkozásokkal és számos szabadidős programmal színesített fesztivált rendeznek kárpátaljai családok számára június 9-én Nyíregyházán. A rendezvényre több mint háromszáz határon túli és további több száz hazai családot várnak.

A Kárpátaljai Magyar Családok Fesztiválja elnevezésű program célja, hogy magyarországi helyszíneken mutassa be a határon túli régiókat, az ott élők kultúráját és népszokásait – mondta az eseményt beharangozó keddi sajtótájékoztatón Pataki János, a szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.

Tájékoztatása szerint a Sóstói Múzeumfaluban megrendezendő esemény bárki számára teljesen nyitott, a gyermekkel érkezők pedig ingyenesen léphetnek be a múzeumfaluba. A programot mazsorettek, népdalkörök előadásai, néptánc- és sportbemutatók, kézműves foglalkozások színesítik, de lesz tűzoltó- és mentős bemutató, játékos vetélkedők, és a gyerekek megismerkedhetnek a kihalt kézműves szakmák fortélyaival és megtekinthetik a közeli állatparkot.

A fellépők nagyobbrészt Kárpátaljáról érkeznek, rahói, aknaszlatinai, ungvári, bustyaházi, kőrösmezői társulatok és előadók szórakoztatják a közönséget. Az ungváriak például a hucul magyar legendával is megismertetik az érdeklődőket – tette hozzá Pataki János.

Ulrich Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány 2018-at a családok évének nyilvánította. A kabinet lehetőséget biztosít több nagyváros számára arra, hogy a körzetükhöz legközelebb eső, jelenleg nem magyarországi területeken élő magyarok együtt ünnepelhessenek az anyaországi magyarokkal, a fesztiválok keretében pedig lehetőséget kap a bemutatkozásra a határon túli magyarság is.

Hozzátette, hogy az ingyenes programnak köszönhetően lényegében egy “utólagos” gyermeknapon vehetnek részt a látogatók.

A 2001-ben alakult Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége jelenleg közel száz magyarországi és külhoni civil szervezetet tömörít. A határokon átívelő összefogás célja a hagyományos családmodell, a tudatos családtervezés és a gyermekvállalás népszerűsítése, valamint a nemzeti identitás megőrzése, erősítése.

Magyarország kormányközi munkacsoport létrehozását javasolja, amelynek feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság Ukrajnára vonatkozó döntésének végrehajtását – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban az MTI-nek.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén az ukrán helyzetet tárgyalja, Szijjártó Péter ezen alkalomból ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel egyeztet New Yorkban.

A megbeszélés előtt a magyar tárcavezető elmondta: Ukrajna olyan helyzetet állított elő a magyar nemzeti kisebbség jogainak megsértésével, amely mindenkinek rossz. “Rossz Ukrajnának, rossz Magyarországnak és mindenek előtt rossz az Ukrajna területén élő kisebbségeknek, így a kárpátaljai magyaroknak is” – sorolta.

Szijjártó Péter kiemelte: “Magyarországnak nem a balhé az érdeke”, hanem az, hogy erre a mindenkinek rossz helyzetre végre megoldást találjunk. Az a célunk, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a korábban már létezett és garantált jogaikat – jelentette ki. Hozzátette: az is a célunk, hogy vissza tudjunk térni ahhoz a politikánkhoz, amely Ukrajna esetében a szomszédaink európai és euroatlanti integrációs folyamatának a támogatására épült.

A külügyminiszter hangsúlyozta: ezért Magyarország azt javasolja az ukrán kormánynak, hogy “hozzanak létre egy olyan kormányközi munkacsoportot, amelynek feladata az lesz, hogy a Velencei Bizottság által Ukrajna számára megszabott feladatok végrehajtását felügyelje”. A Velencei Bizottság ugyanis előírta, hogy a nemzeti kisebbségekkel egyeztetni kell és már megszerzett jogok csorbításától tartózkodni kell – emlékeztetett.

Hozzátette: Magyarország szívesen működik együtt Ukrajnával abban, hogy figyelemmel kísérjék a Velencei Bizottság döntésének végrehajtását, és ebben szívesen nyújt is segítséget Ukrajnának annak érdekében, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyar jogai a jövőben ne sérüljenek.

Szijjártó Péter kitért rá: a magyar kormány mindig is nyitott volt a tárgyalásokra, ezt mutatja az is, hogy kedden nem Kijevben vagy Budapesten, hanem sok ezer kilométerrel távolabb, New Yorkban találkozik ukrán kollégájával.

Megjegyezte: a kárpátaljai magyar nemzeti közösség is mindig nyitott volt a tárgyalásokra, “a fair, tisztességes, valóban a tárgyra irányuló” egyeztetésre.

A külügyminiszter közölte: Magyarország azt szorgalmazza, hogy a külügyi és oktatási tárcák vezetőinek, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőinek részvételével jöjjön létre a kormányközi munkacsoport, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság vonatkozó döntéseinek végrehajtását.

Kézírásunk, csak úgy, mint az ujjlenyomatunk, teljesen egyedi. Írásunkból a szakértő szemek nemcsak a ránk jellemző tulajdonságokat, hanem akár az egészségügyi állapotunkat is ki tudják olvasni.

A kutatók szerint írásunk apró részleteiből az is kiderülhet például, hogy nem szenvedünk-e Alzheimer-kórban, skizofréniában, Parkinson-kórban vagy magasvérnyomás-betegségben.

A kézírás-elemzés, azaz a grafológia több mint 5000 személyiségjegyet tud felismerni írásformánk vagy akár a szavak közötti távolság alapján. Néhány egyszerű trükkel pedig akár mi magunk is elemezhetjük saját írásunkat. Mutatjuk, hogyan!

Méret és szóköz

Betűink mérete sokat elárul személyiségünkről. Azok például, akik írásuk során nagyobb betűket kanyarítanak, általában szeretnek a figyelem középpontjában lenni, meglehetősen társaságkedvelő típusok, ám megeshet, hogy csak színlelik a magabiztosságot.

Az apró betűket használók visszahúzódóbb, félénk típusok, az átlagos betűméret pedig rugalmas, könnyen alkalmazkodó személyiségre utal.

A szavak között hagyott távolság a szakértők szerint arról árulkodik, hogy milyen a kapcsolatunk a többi emberrel. Azok, akik nagy szóközöket hagynak a szavak között, általában élvezik a szabadságot, és nem szeretik a tömeget, zsúfoltságot, ezzel szemben akik kis szóközöket használnak, ki nem állják az egyedüllétet, és szeretnek sok ember között lenni.

Ívek és formák

Akiknek írása egyenes, nem dől se jobbra, se balra, a szakértők szerint kevésbé befolyásolják az érzelmeik, logikus és gyakorlatias típusok, szemben a ferdén írókkal. Aki jobbra dönti a betűit, általában nyitott az új élményekre és emberekre, aki viszont balra, az nem szeret a figyelem középpontjában lenni, és hajlamos magába zárkózni.

Továbbá míg azok, akik kerekded betűket formálnak inkább kreatív és művészlelkű emberek, addig a szögletes betűk agresszív és heves természetről árulkodnak. Azok pedig, akik betűiket összekötik egymással – csakúgy, mint az egyenes írók – általában logikus és gyakorlatias döntéseket hoznak.

Kis hurok és nagy hurok

Azok akik például az “l” betű írásakor nagy hurkot kanyarítanak, általában nyugodt természetűek, szeretik a spontaneitást, élvezik, ha új dolgokat próbálhatnak ki. A kisebb, szűkebb hurkot használók ezzel szemben sokkal szkeptikusabbak az idegenekkel, és kevésbé nyitottak.

Hogyan tesszük fel az i-re a pontot

Ha meglehetősen magasra kerül az i betű ékezete, akkor az illető nagyszerű képzelőerővel bír, és talán egy kicsit gyerekes is. Ugyanez vonatkozik azokra, akik a sima pont helyett egy üres karikát írnak ékezet gyanánt.
Ha a pont épp az i betű felé kerül, akkor írója általában elég alapos, aki mindig odafigyel a részletekre, ha viszont az ékezet az i betűtől inkább balra található, akkor az írója szereti halogatni a dolgokat.

Az aláírás is sokat számít

Akiknek az aláírása olvashatatlan, általában magukba zárkózó emberek, akiket nehéz megérteni. Sőt mi több, kutatások szerint az olvashatatlan aláírással gyakran jár együtt arrogáns személyiség is.

Mindeközben azok, akiknek olvasható az aláírásuk, sokkal magabiztosabb és nyitottabb személyiségűek.

Menniyre nyomjuk rá a tollat

Azok az emberek, akik erősen rányomják a tollat a papírra, általában komolyabban veszik a dolgokat. Ha viszont túlságosan erősen teszik, akkor ez már olyan személyiségről árulkodik, aki nehezen viseli a kritikát.

A könnyedén írók ezzel szemben sokkal érzékenyebbek, de az is megeshet, hogy kevésbé energikusak.

Írásunk sebessége pedig arról árulkodik, hogy mennyire vagyunk türelmesek. A gyorsan írók nem bírják a késlekedést, míg akik lassabban vetik a betűket, sokkal szervezettebbek.

Oroszországot és Fehéroroszországot aggasztja a NATO baltikumi és lengyelországi aktivitása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi minszki sajtótájékoztatóján.

Lavrov a fehérorosz fővárosban Aljakszandr Lukasenka elnökkel és Uladzimir Makej külügyminiszterrel tárgyalt.

“A katonai infrastruktúra egyoldalú fejlesztése, a katonai erőnek és eszközöknek a határaink közelében való egyoldalú telepítése destruktív lépések, amelyek aláássák a bizalmat és a kölcsönös egyetértést Európában, és az európai biztonsági térség széttöredezéséhez vezetnek” – mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Minszk egyenrangú és kölcsönösen előnyös viszonyra törekszik mind az Európai Unióval, mind a NATO-val.

Ukrajnáról szólva Lavrov kizárta annak lehetőségét, hogy a válság rendezésére létrehozott “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – között külügyminiszteri szintű találkozó jöjjön létre, amíg a négy ország elnökeinek korábbi utasításait nem hajtják végre, és az úgynevezett Steinmeier-képlet “nem kerül papírra”.

A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett forgatókönyv javaslatot tartalmaz arra, hogy mikor vezessék be az önkormányzat különleges rendjét a délnyugat-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein. Eszerint az autonómiát ideiglenesen az ott tartandó választások napján, állandó alapon pedig azt követően vezetnék be, hogy az EBESZ kihirdeti a választások eredményét.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy a Steinmeier-formula 2015 óta tárgya az egyeztetéseknek, és hogy azt mind a kapcsolattartó csoportban, mind pedig a “normandiai négyek” vezetői elfogadták, ám az ukrán fél a képletet nem hajlandó hivatalos dokumentumokban rögzíteni.

Az orosz diplomácia vezetője hangot adott azon álláspontjának, miszerint Hollandia és Ausztrália fölöslegesen törekszik kártérítést követelni Oroszországtól a 2014-ben a délkelet-ukrajnai szakadár területek felett lelőtt malajziai utasszállító repülőgépért, mert a nyomozás még nem zárult le.

Lavrov szerint a holland és ausztrál “ultimatív” álláspont a Szkripal-ügyben képviselt “ruszofób” nyugati logikára emlékeztet, amely bizonyítékok nélkül vádolta meg vétkességgel Oroszországot. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy a malajziai utasszállító pusztulásának körülményeit vizsgáló testület figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyeket Moszkva bocsátott a rendelkezésére.

Ukrán bíróságok eddig 32 olyan orosz állampolgárral szemben hoztak ítéletet, akik a szakadárokhoz csatlakozva vagy hivatásos katonaként közvetlenül részt vettek az Ukrajna ellen vívott donyec-medencei harcokban – jelentette ki kedden Anatolij Matiosz ukrán főügyész-helyettes, katonai ügyész egy harkivi nemzetközi konferencián, amelynek témája az ország katonai igazságszolgáltatási rendszerének reformja volt.

Az ukrán híradások szerint az ügyész részletekbe nem bocsátkozott. Emlékeztetett viszont arra, hogy az Ukrajnával szembeni agresszió kitervelésében és elindításában, valamint a kelet-ukrajnai szakadár csoportosulások, mint terrorista szervezetek finanszírozásában való közreműködés gyanújával az illetékes ukrán bíróság letartóztatási parancsot adott ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és két helyettese, továbbá Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és első helyettese ellen.

Matiosz bejelentésével kapcsolatosan a Deny ukrán napilap internetes változata felidézte, hogy Petro Porosenko elnök április 10-én Berlinben Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: 23 orosz katonatiszt van jelenleg börtönben Ukrajnában, olyanok, akiket a Donyec-medencei harcokban való részvételért vettek őrizetbe.

Az elnök leszögezte, hogy ez bizonyítja Oroszország katonai jelenlétét az Ukrajnához tartozó területen. Felszólította Moszkvát, hogy ismerje el ezt végre, és vonja ki csapatait a Donyec-medencéből.

A Kreml váltig tagadja, hogy lennének orosz katonák a Donyec-medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkozna a kelet-ukrajnai válságba, amelyet belső konfliktusnak, polgárháborúnak nevez.

Szöcskeinvázióra hívták fel a figyelmet a Gyergyószentmiklós környéki gazdák. Az elmúlt napokban ugyanis nagy számú fogasfarkú szöcskeraj lepte el a gyergyói medence egy részét, a hatóságok pedig elkezdték a rovarirtást. A Sapientia EMTE és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szakértői közleményben hívtá...

A Donyec-medencei válság kiéleződéséről, ENSZ-békefenntartóknak a térségbe vezényléséről és a normandiai négyek – Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – egy újabb csúcstalálkozójának lehetőségéről folytatott eszmecserét kedden Kijevben Frank-Walter Steinmeier német államfő vendéglátójával, Petro Porosenko ukrán elnökkel.

A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón Porosenko kijelentette: teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy “az orosz fegyveres erők és az irányításuk alatt álló (szakadár) fegyveresek felelőtlen cselekedetei miatt” az elmúlt néhány hétben hirtelen megnőtt a tűzharcok intenzitása. “A szakadárok támadó műveleteket kísérelnek meg végrehajtani, amelyekkel szemben az ukrán fegyveres erők rendkívül hatékonyan állnak ellen” – fogalmazott az ukrán elnök.

Köszönetet mondott német kollégájának, hogy figyelemmel követi a Donyec-medencei konfliktus fejleményeit és azért, hogy támogatja ENSZ-békefenntartóknak a térségbe vezénylését.

Közölte, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter jelenleg New Yorkban tartózkodik, ahol a nap folyamán részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról szóló ülésén, amelyen a kijevi diplomácia vezetője jelentést tesz. “Fontos lesz számunkra az orosz képviselő álláspontját is hallanunk, mert határozottan számítunk arra, hogy a közeljövőben megszületik a döntés a békefenntartókról” – tette hozzá Porosenko.

Az ukrán elnök kijelentette, Kijev továbbra is amellett van, hogy mihamarabb sor kerüljön a normandiai négyek egy újabb csúcsszintű találkozójára.

“Mint ahogy arról Aachenben megállapodtunk, megpróbálunk mielőbb megszervezni egy újabb csúcstalálkozót normandiai formátumban. Ennek érdekében utasításomra az elnöki hivatal helyettes vezetője június 1-jén Berlinbe utazik tárgyalni – közölte Porosenko, utalva Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel május 10-én a németországi városban folytatott megbeszélésükre. A “normandiai négyeknek” Oroszország is tagja.

Porosenko ismételten leszögezte: Kijev követeli az Oroszország által megszállt területeken fogva tartott ukrán foglyok és az Oroszországban politikai okból bebörtönzött ukránok szabadon bocsátását. Név szerint említette az orosz börtönben négy éve raboskodó Oleh Szencov krími filmrendezőt, akit 20 évre ítéltek állítólagos terrorszervezet létrehozásának vádjával és Roman Szuscsenkót, az Ukrinform ukrán állami hírügynökség munkatársát, akit 2016 őszén vettek őrizetbe kémkedés vádjával Moszkvában és akire az ügyészség előző nap 14 év börtönbüntetést kért.

A Kreml tagadja, hogy lennének orosz katonák a Donyec-medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkozna a kelet-ukrajnai válságba, amelyet belső konfliktusnak, polgárháborúnak nevez.

Міністру освіти і науки України
Гриневич Л.

Про проект державного стандарту України
«Українська мова як іноземна:
рівні загального володіння та діагностика»,
який розміщено на офіційному сайті МОН України
з метою проведення громадського обговорення

Шановна Пані Міністр!

Розглянувши проект Державного стандарту України «Українська мова як іноземна: рівні загального володіння та діагностика», що розміщений на офіційному сайті МОН України з метою проведення громадського обговорення, від імені президії Закарпатського угорськомовного педагогічного товариства та викладачів-філологів Закарпатського угорського інституту імені Ференца Ракоці ІІ висловлюємо наступне.

Рівень знання мови для тих, кому вона не є рідною, на сьогодні в Європі вимірюють за однаковими критеріями: на підставі «Загальноєвропейських Рекомендацій з мовної освіти: вивчення, викладання, оцінювання» (англійською скорочено: CEFR).

Вітаємо, що МОН України планує затвердити Державний стандарт «Українська мова як іноземна: рівні загального володіння та діагностика», який розроблений на основі «Загальноєвропейських Рекомендацій з мовної освіти: вивчення, викладання, оцінювання» і відповідає вимогам сучасності.

Згідно з цим міжнародним документом розрізняють кілька мовних рівнів. Міністерство освіти і науки України, також керуючись цими Рекомендаціями, для дисципліни «Іноземна мова» визначає, яких рівнів повинні досягти учні, засвоюючи мову, наприкінці кожного освітнього ступеня (у 4-му, 9-му та 12-му класах). Однак у випадку української мови як державної (тобто другої мови для корінних народів і національних меншин ) МОН України не визначає, яких рівнів треба досягти учням шкіл з навчанням мовами національних меншин, закінчивши 4-й, 9-й та 12-й класи. Отже, від закарпатських дітей-угорців очікується знання української мови на рівні рідної (за шкалою CEFR це рівні C2 або принаймні C1). Але це, на нашу думку, лінгвопедагогічний нонсенс.

В Україні вже розроблено вимоги до знання української мови як іноземної згідно з рівнями CEFR, незабаром буде затверджений Державний стандарт. Проте ці критерії не застосовують у державних стандартах та навчальних планах з української мови як державної, які розроблені для шкіл та класів з навчанням мовами національних меншин, хоча для них українська мова є не рідною, а другою. Тому пропонуємо в освітніх закладах, де навчання відбувається угорською мовою на основі CEFR сформулювати яких рівнів знання української мови учень повинен досягти закінчивши 4-й, 9-й та 12-й класи. Викладання мови у школі має здійснюватися на уроках мови, тобто угорську дитину треба навчити володіти українською мовою на уроках української.

На основі проекту Державного стандарту України «Українська мова як іноземна: рівні загального володіння та діагностика» ми пропонуємо визначити наступні вимоги для учнів-угорців з української мови:

• на кінець початкової школи (4-й клас) – рівень А1 (початковий рівень);
• на кінець базової загальної середньої освіти (9 клас) – рівень А2 (базовий рівень);
• на кінець повної загальної середньої освіти (12 клас) – рівень В1 (середній рівень).

З метою реалізації цього підходу навчання та перевірки знань з української мови учнів у школах/класах з угорською мовою навчання пропонуємо внести зміни до назви документа. Замість «Українська мова як іноземна: рівні загального володіння та діагностика» пропонуємо назву Державного стандарту викласти у такій формі: «Українська мова як іноземна/друга (не рідна): рівні загального володіння та діагностика». Така зміна назви (разом із проведенням відповідних змін у Передмові документа) дає можливість використати цей Державний стандарт не лише для іноземних громадян, які вивчатимуть українську мову, а і для громадян України, для яких українська мова не є рідною, і які вивчають її як державну мову України.

 

З повагою:

 

Голова ЗУПТ                                                                       Орос І.І

Керівник науково-дослідного центру

ім. Антала Годинки                                                            Черничко І.С.

Az ukrán oktatási minisztérium közzé tette megvitatásra az ukrán mint idegen (második, vagy nem anyanyelv) nyelv tantárgyi követelményrendszerét, amit a közeljövőben szeretne bevezetni. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség évtizedek óta szorgalmazza ilyen tantárgyi program és követelményrendszer kidolgozását. Sajnálatos módon a követelményrendszer – mely a magyar iskolákban is alkalmazható lenne – nem vonatkozik az ukrajnai őshonos kisebbségekre, csupán az Ukrajnába betelepülőkre. A Pedagógusszövetség a kidolgozott koncepció alapelveivel egyetért, s javasolja, hogy ez alapján tanítsák és kérjék számon az ukrán nyelvet a magyar tannyelvű középiskolákban is. Erre vonatkozó javaslataikat megküldték az ukrán oktatási miniszternek. A levelet eljuttatták a Kárpátalja.ma szerkesztőségéhez is, melynek tartalmát az alábbiakban olvashatják:

Lilija Hrinevics
Ukrajna oktatási minisztere részére

Az «Ukrán mint idegen nyelv:
Kompetencia-szintek és azok felmérése»,
állami szabványtervezetről, amely
elérhető az Oktatási és Tudományos Minisztérium honlapján
nyilvános megvitatás céljából

Tisztelt Miniszter asszony!

Miután áttekintettük az «Ukrán mint idegen nyelv: Kompetencia-szintek és azok felmérése» nevű állami szabványtervezetet, amely nyilvános megvitatás céljából elérhető az Oktatási és Tudományos Minisztérium honlapján, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola filológus oktatói nevében az alábbiakat nyilatkozzuk.

Az idegen nyelvi kompetenciát jelenleg Európában egységes kritériumok alapján határozzák meg: a „Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés” szempontjai szerint (angolul röviden: CEFR).

Üdvözöljük, hogy Ukrajna Oktatási Minisztériuma tervezi a Közös Európai Referenciakeret alapján kidolgozott és a modern elvárásoknak megfelelő «Ukrán mint idegen nyelv: kompetencia-szintek és azok felmérése» állami szabványtervezet elfogadását.

Az említett nemzetközi dokumentum alapján több nyelvtudás-szintet különböztetünk meg. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma a Referenciakeret szempontjai követve meghatározza az egyes oktatási mérföldkövek (4-ik, 9-ik és 12-ik osztály) elvégzésekor elvárt idegen nyelvi ismereteket. Azonban az ukrán nyelv esetében (amely második nyelv az őslakosok és a nemzeti kisebbségek számára) az Oktatási és Tudományos Minisztérium nem határozza meg a kisebbségi iskolákban elsajátítandó tudásszintet a 4-ik, 9-ik és 12-ok osztály elvégzésekor. A kárpátaljai magyar gyermekektől tehát elvárják, hogy anyanyelvi szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet (CEFR skála szerint ez C2 vagy legalább a C1 szint). Azonban szerintünk ez nyelvoktatási nonszensz.

Ukrajnában már kidolgozták az ukrán mint idegen nyelv elsajátítására vonatkozó követelményeket a CEFR szerint, hamarosan elfogadásra kerül az Állami Szabvány is. Azonban ezeket a kritériumokat nem alkalmazzák a nemzeti kisebbségi nyelveken oktató iskolákra és osztályokra vonatkozó állami szabványokban és oktatási tervekben, pedig a kisebbségek számára az ukrán második nyelv, nem anyanyelv. Ezért javasoljuk azokra az oktatási intézményekre vonatkozóan, amelyekben magyar nyelven történik az oktatás, a 4-ik, 9-ik és 12-ik osztály elvégzésekor elvárt ukrán nyelvi kompetencia szintek meghatározását a CEFR szempontjai szerint. A nyelvoktatás az iskolákban az adott nyelvórákon történik, tehát egy magyar gyermeket az ukrán órákon kell megtanítani ukránul.

Az «Ukrán mint idegen nyelv: kompetencia-szintek és azok felmérése» állami szabványtervezet alapján az alábbi ukrán nyelvtudásra vonatkozó elvárások meghatározását javasoljuk a magyar diákok számára:
– az elemi iskola végére (4. osztály) – А1 (kezdő szint);
– az általános iskola végére (9. osztály) – А2 (alapszint);
– a középiskola elvégzésekor (12. osztály) – В1 (középszint).

A fenti megközelítés a magyar tannyelvű iskolákban/osztályokban az ukrán nyelv oktatására és kompetencia felmérésére vonatkozó megvalósítása érdekében javasoljuk a dokumentum megnevezésének a módosítását. Az „Ukrán mint idegen nyelv: általános kompetencia-szintek és azok felmérése” megnevezés helyett javasoljuk az „Ukrán mint idegen (második) nyelv (nem anyanyelv): általános kompetencia-szintek és azok felmérése” elnevezést. A dokumentum elnevezésének a módosítása, valamint a szükséges módosítások elvégzése a dokumentum előszavában lehetővé teszi az említett Állami Szabvány alkalmazását, az ukrán nyelvet tanuló külföldi állampolgárok mellett, azon nem ukrán anyanyelvű ukrán állampolgárokra, akik Ukrajna állami nyelveként tanulják az ukránt.

Tisztelettel:

A II RFKMF elnöke Orosz Ildikó

A Hodinka Antal
Nyelvészeti kutatóközpont elnöke Csernicskó István

A rendőrség munkatársai egy irányjelzés nélkül manőverező autóra lettek figyelmesek május 27-én Munkácson – számolt be róla a mukachevo.net internetes hírportál.

A gépjármű vezetője a rendőrségi felszólítás ellenére sem volt hajlandó félrehúzódni, és megpróbált elmenekülni.

A rendőrök végül leszorították a járművet az útról. Az igazoltatás során alkoholos befolyásoltság jeleit vélték felfedezni a sofőrön. A kötelező alkoholteszt kimutatta, hogy a jármű vezetőjének 2,46 ezred volt a véralkoholszintje, ami 12-szer nagyobb a megengedettnél.

A rendőrség eljárást indított az ügyben.

Kárpátalja.ma

Az EMNT és az SZNT elnökei még idén márciusban levelet juttattak el Klaus Iohannis államelnökhöz. A benyújtott levélre udvarias, ám kitérő válasz kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László és a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs Laurențiu-Mihai Ștefan államelnöki tanácsost...

Szigorodott a külföldi munkaközvetítés Romániában. Idéntől már nem kérhet pénzt a munkaközvetítésért az erre szakosodott cég. A szigorításra azért volt szükség, mert sok volt a visszaélés. Sok cég már az iratkezelésért is pénzt kért anélkül, hogy biztosította volna a munkaszerződést a külföldi cégge...

A szíriai helyzetről egyeztetett telefonon kedden Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség a török államfői hivatalra hivatkozva.

A két ország vezetője a beszélgetésben kiemelte: az asztanai béketárgyalások eredményei fontos szerepet töltenek be a szíriai konfliktus politikai rendezésében. Hozzátették: ahhoz, hogy a megoldási folyamat az ENSZ égisze alatt egészséges keretek között haladjon előre, a szíriai rezsimnek és ellenzékének ügyelnie kell arra, hogy konstruktív módon járjon el.

Erdogan és Putyin egyúttal ismét hangsúlyozta Szíriai területi egységének jelentőségét, valamint nyomatékosította, hogy Szíria nem válhat “ütközőzónává” Irán és Izrael között.

A török elnök leszögezte: a politikai rendezés folyamatában az Ankara által terrorszervezetnek tekintett legnagyobb szíriai kurd párt, a Demokratikus Egység Pártja (PYD) és az ahhoz kötődő csoportok nem vehetnek részt.

A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat is zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Oroszország, Törökország és Irán vezetésével Asztanában. Mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, de a genfi és az asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Az asztanai tanácskozások legutóbbi, nyolcadik fordulóját tavaly decemberben tartották.

Az Anadolu beszámolója szerint Erdogan és Putyin kedden az Ankara és Moszkva közötti energiadiplomáciai és gazdasági kapcsolatokról is beszélt.

A két államfő örömtelinek találta a Dél-Törökországban épülő, orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű, valamint a Török Áramlat földgázvezeték munkálataiban elért előrehaladást.

Erdogan és Putyin április 3-án az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében, videóüzenetben adta meg a jelet az első törökországi atomerőmű alapkőletételéhez.

Az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapodást. A Török Áramlat első vezetéke mélytengeri szakaszának lefektetése Törökország fekete-tengeri partvidékének közelében április végén fejeződött be.

Erdogan és Putyin beszélgetésükben rámutattak: fontos, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a felek a török lírát és az orosz rubelt használják.

Senki sem kezdeményezte az Oroszországban terrorizmus vádjával elítélt, éhségsztrájkot folytató Oleh Szencov ukrán filmrendező és az Ukrajnában hazaárulással vádolt Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjének kicserélését – jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Moszkvai tájékoztatóján Peszkov közölte, hogy személy szerint nincs tudomása ilyen kezdeményezésről. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Szencovról Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia államfővel múlt csütörtökön közösen megtartott szentpétervári sajtótájékoztatóján kijelentette: a rendező terrorcselekmény előkészítéséért ítélte el a bíróság. Macron közölte, hogy figyelemmel kíséri a rendező sorsát.

Peszkov szerint Visinszkijt újságírói szakmai tevékenysége miatt vádolták meg Ukrajnában hazaárulással. A szóvivő ugyanakkor nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy egy ilyen cserét kinek kellene kezdeményeznie.
Az orosz észak-kaukázusi körzeti katonai bíróság Oleh Szencovot 20 évi fegyházbüntetésre ítélte. A verdikt indoklása szerint a rendező terrorcsoportot szervezett az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten. Ennek tagjai 2014 tavaszán felgyújtották a Krími Orosz Közösség és az Oroszországban kormányzó Egységes Oroszország párt szimferopoli irodáját. Szencov tagadta bűnösségét.

A büntetését Rosztov-na-Donuban töltő Szencov május 14-én határidő nélküli éhségsztrájkot kezdett azzal a követeléssel, hogy engedjék szabadon az Oroszországban fogva 64 ukrán “politikai elítéltet”. Önmagának nem kért szabadulást. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat hétfőn közölte, hogy az elítélt – akinek állapota kielégítő – “támogató terápiában” részesül.

“Az elítélttel rendszeres elbeszélgetések folynak azokról a negatív következményekről, amelyek a szervezetben huzamos éhezés esetén fellépnek” – hangzott a közlemény.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 15-én indított eljárást a Ria Novosztyi Ukraina munkatársai ellen és vette őrizetbe kettős, ukrán-orosz állampolgársággal rendelkező Visinszkijt, akit két nappal később hazaárulással vádoltak meg, amely miatt 15 évi szabadságvesztést szabhatnak ki rá. Az ukrán főügyész szerint az újságíró fizetségért ukránellenes támadásokat hajtott végre a két ország “dezinformációs háborújában”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Minszkben kijelentette, hogy Moszkva nem hoz ellenlépéseket az Oroszországban dolgozó ukrán újságírókkal szemben, bár Ukrajnában gyakorlatilag az összes orosz tömegtájékoztatási eszközt betiltották, az orosz újságírókat pedig kiutasítják, vagy be sem engedik be az országba.

Két rendőrrel és egy civillel végzett egy lövöldöző kedd délelőtt a belgiumi Liege-ben, a támadót később agyonlőtték.

Az RTBF belga közszolgálati televízió arról számolt be, hogy a férfi az ország keleti részében fekvő Liege központjában tüzet nyitott a járőröző rendőrökre, majd bemenekült egy közeli iskolába, ahol túszul ejtett egy takarítónőt.

A lövöldözésben két rendőr és egy civil életét vesztette, két másik rendőr pedig megsebesült.

A különleges egységek kivezényelt tagjai végül agyonlőtték a támadót.

A környező utcákat kiürítették, a helyi média tudósításai szerint több tucatnyi rendőrautó van a helyszínen, és Willy Demeyer polgármester is megérkezett.

Catherine Collignon, a városi ügyészség szóvivője elmondta, hogy a támadó indítéka egyelőre ismeretlen. A La Libre Belgique című napilap mindazonáltal azt közölte névtelen rendőrségi forrásokra hivatkozva, hogy a feltételezett merénylő azt kiáltotta, hogy “Allahu Akbar!” (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték. Ezt Collignon nem erősítette meg.

Jan Jambon belga belügyminiszter részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak a Twitteren, és rámutatott, mindent megtesznek a történtek pontos felderítése érdekében.