Határon túli magyar portálok összesített hírei

A címvédő és négyszeres világbajnok Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája nyerte a 33. Forma-1-es Magyar Nagydíj szombati időmérő edzését, amelyet zuhogó esőben rendeztek meg a Hungaroringen.

A vb-pontversenyben is vezető 33 éves versenyzőnek ez volt az idei ötödik, egyben pályafutása 77. időmérős sikere.

Hamilton mellől csapattársa, a finn Valtteri Bottas rajtolhat majd a vasárnapi futamon, a harmadik starthelyet pedig Kimi Räikkönen, a Ferrari finn pilótája foglalhatja el.

Az összetett pontversenyben Hamilton mögött 17 pontos lemaradással második, négyszeres vb-győztes Sebastian Vettel negyedik lett a Ferrarival.

Az edzés első 18 perces szakaszát még nedves aszfalton kezdték meg a pilóták, de a pálya egyre szárazabbá vált, így végül minden versenyző száraz pályára alkalmas gumival tudta megfutni a mért körét.

Az időmérő második etapjának elején aztán heves esőzés kezdődött, így a teljes mezőny az esős körülmények között használatos gumival teljesítette a mért köröket. Ennek a szakasznak “esett áldozatául” a 2014-es Magyar Nagydíj győztese, az ausztrál Daniel Ricciardo (Red Bull), aki így csak a 12. helyről rajtolhat a vasárnapi futamon.

A pole pozícióról döntő harmadik szakaszban a hétvége korábbi részében gyengélkedő Mercedes pilótái magukra találtak az esőben, és Hamilton nagy csatában aratta karrierje hatodik mogyoródi időmérős diadalát.

Nagy esély előtt áll a spanyol Carlos Sainz (Renault), aki az időmérőn “elcsípte” az ötödik helyet, és szintén kiváló eredményt értek el a Toro Rosso versenyzői: a francia Pierre Gasly a hatodik, az új-zélandi Brendon Hartley pedig a nyolcadik pozícióból vághat majd neki a versenynek.

A 33. Magyar Nagydíj vasárnap 15.10 órakor kezdődik.

A globális felmelegedés mára világméretű problémává nőtte ki magát. Egyre nagyobb teret kap a tudományos életben és a közgondolkodásban is. Az emberiség arra keresi a választ, hogyan lassíthatná vagy csökkenthetné a folyamatot. Erre a problémára ad választ Oláh György, magyar származású Nobel-díjas kémikus felfedezése, az energiacella.

Az energiacella a tudományos megfogalmazás szerint a hagyományos energiahordozók (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik. A direkt metanolos tüzelőanyag-cella közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál. A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden technikai feltétel adott.

Oláh György 1927-ben született Budapesten. Iskolás évei alatt – a Piarista Gimnázium falai között – még nem igazán érdekelte a kémia világa. Szívesebben olvasott regényeket. Az olvasás iránti szeretete egész életén át elkísérte. Azt vallotta, hogy nem jó, ha az ember túl korán kötelezi el magát egy-egy tudományág felé, mivel az általános műveltsége láthatja kárát. S ő ennek megfelelően tett. Majd csak a háború évei után kezdett el kémiát tanulni a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 1949-ben le is doktorált.

Fő érdeklődési területe élete végéig a szerves kémia volt. Eleinte a szakma legismertebb professzora, Zemplén Géza mellett dolgozhatott. Munkájáért nem kapott fizetést, ám rengeteg tapasztalatot szerzett.

Az 50-es években publikálni kezdett, s egyik tanulmánya megragadta Hans Meervein, német kémikus figyelmét, 1954-ben pedig felajánlották neki, hogy csatlakozzon a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetéhez, amelyet újonnan hoztak létre. 1956 októberében Oláh György és családja elhagyta az országot. Előbb Londonban éltek, majd 1977 májusában Kaliforniába költöztek. Itt, még ugyanebben az évben, kinevezték a University of Southern California Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává.

Magyarországot és magyar kollégáit soha nem feledte el. Oláh György folyamatosan tartotta a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteletbeli tagjává választotta.

Pályafutásának egyik legjelentősebb eredményét  el. Ez vezetett az ólommentes benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, ugyanakkor új utakat nyitott a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósításának eljárása felé. E területen végzett munkájáért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

Nevéhez fűződnek egyebek között a magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó kutatások, a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, s eredményeivel hozzájárult a szénhidrogén alapú új anyagok, komponensek előállításához.

2017. szeptember 19-én végakarata szerint Budapesten, a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Temetésén részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Lovász László, az MTA elnöke. A katolikus szertartást Jelenits István celebrálta.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

„Az a cél, hogy a határon túli magyar közösségek fejlődjenek, az asszimilációt pedig lelassítsuk” ‒ jelentette ki Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója az Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében című panelbeszélgetésen Tusványoson. A magyar kormány közel 17,1 milliárd forintot szánt eddig az óvodafejlesztésekre a határon túli régiókban.

Erdélyi Rudolf kiemelte, hogy az elmúlt 70 évben nem volt ehhez hasonló program, amely ilyen széles Kárpát-medencei szintű fejlesztést eredményezett. A határon túli területeken 1664 óvoda biztosítja a magyar nyelvű óvodai oktatást, a program által ezen intézmények felének felújítása a cél. Szerinte a köznevelési intézmények felújítása által egy jobb alternatívát tudnak biztosítani a gyermekeknek, melynek köszönhetően több szülő választja a magyar óvodákat. Kiemelte, hogy a felmérések alapján 2016-ban 45 000 gyermek járt magyar nyelvű óvodába, 2017-re ez a szám már hétezer fővel emelkedett. A vezérigazgató szerint nagyon fontos az is, hogy minél több embert bevonjanak a felsőoktatási képzésbe, amely által a szakemberhiányt is pótolni lehet.

2010-hez képest megkettőződtek a támogatási források, éves szinten több mint 100 milliárd forint jut a külhoni magyar programok támogatására. Ebből 38,5 milliárd forintot különítettek el eddig az óvodafejlesztésre.

Grezsa István, a Miniszterelnökség óvodaprogramjáért és Kárpátalja fejlesztéséért felelős kormánybiztosa elmondta: a kétütemű óvodafejlesztési program jelenleg a legnagyobb nemzetpolitikai beavatkozás a Kárpát-medence külhoni közösségeibe. A mai napra ez 150 új intézményt és 400 felújított épületet jelent. A képzési rendszer kapcsán kiemelte, hogy egy sokirányú és mélyreható képzést indítottak el az összes nemzetrészben, melyben a Hagyományok Háza is szerepet vállalt az óvónők minőségi szakmai tudásának fejlesztése érdekében. Az óvodafejlesztési program első ütemének 17,1 milliárdos forrása ez év tavaszán teljes mértékben felhasználásra került az egyházi és civil szervezetek bevonásával. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elsőként kapta meg a teljes forrást, közel egymilliárd-kétszázhatvanháromezer forintot. Az óvodaprogram fejlesztését várhatóan 2020-ra fejezik be. Eddig elsősorban felújítások zajlottak, 2019-től tervezik az új intézmények megépítését.

„Ez egy olyan program, amely által százezreket mozgattunk meg a magyar közösségekben” – hangoztatta a kormánybiztos. Kiemelte, hogy a hosszú távú terv az, hogy a jelenlegi 48 000 főről 68 000 főre növeljék a magyar óvodákba járók számát. „Azt reméljük, hogy a magyar nemzetpolitika az egész Kárpát-medencei közösségre és a világ magyarságára vonatkozó programokat tud majd indítani, hiszen egy nemzet tagjai vagyunk” ‒ jelentette ki.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke kifejtette: az óvodafejlesztésnek és az elemi iskola fejlesztésének óriási jelentősége van. Hosszú távon a kárpátaljai közösség szempontjából nagyon fontos, hiszen a magyar óvodák után a gyerekek a magyar iskolákban folytatják a tanulmányaikat. Az elnök szerint a kárpátaljai magyar óvodák vannak a legrosszabb helyzetben, hiszen 28 év alatt egyetlen egy óvodát sem újítottak fel. Elmondta, hogy a támogatási összegből egyrészt felújítások történtek, másrészt eszközbeszerzés, valamint módszertani fejlesztés valósult meg a 100 kárpátaljai állami kézben lévő magyar óvodában. A második körben olyan helyeken vásároltak ingatlanokat, ahol megjelent az igény az óvodai nevelésre. Az első körben 50 óvodát sikerült felújítani, ebből 40 átadásra került, 10 még átadásra vár. A pedagógusszövetség mellett a református, a római és a görög katolikus egyházak is csatlakoztak az óvodafejlesztési programhoz.

A Szlovákiai Pedagógus Szövetség főként szakmai partnerként kapcsolódott be a programba – emelte ki Vörös Mária, a szövetség elnöke. Szlovákiában az óvodák nem kötelezőek, az óvodai intézményeket az önkormányzatoknak kell fenntartaniuk. A szlovákiai magyar közösségekben elsőként a református egyházi óvodák építését tűzték ki célul, összesen 14 új óvoda létesült. Fontos, hogy az óvodákban végzett munka is minőségi legyen. „Különböző képzéseket szerveztünk ennek érdekében, hogy az óvónőket megfelelő szakmai szintre hozzuk fel. Olyan szakmai képzéseket hoztunk létre, amely az identitást erősíti, sikerült akkreditálni két képzést, amelyek a néptánc és a népi játék elemeit ötvözik, ez egy nagyon komoly lépés, mely bekerült már az idei nyári egyetem programjába is” – mondta el az elnök. Szerinte a meggyengült identitás megerősítése szempontjából kulcslépést jelent az óvodafejlesztési program.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Délvidéken megvalósított program kapcsán elmondta, hogy a programmal náluk főként a szórványközösségekre összpontosítottak. Közel 20 óvodában új magyar óvodai csoportokat sikerült nyitniuk. A további óvodafejlesztési költségek a Délvidéken 2020-ra közel 1 milliárd forintos támogatást jelentenének. Az elnök elmondta, hogy jelenleg az egyházi, vegyes csoportokkal kiegészítve közel 5000 gyermek részesül óvodai képzésben. A mostani szerbiai körülményekhez viszonyítva körülbelül 2 milliárd forintba kerülne a teljes oktatási rendszer működtetése.

Váradi Enikő

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pénteken bejelentette: vállalja a politikai felelősséget a Görögországot sújtó súlyos erdőtüzekért.

A tűzvész után voltak, akik csak a tengerbe tudtak menekülni a lángok és a füst elől; közülük sokan ott vesztették életüket, még mielőtt a mentőcsónakok megérkeztek. A búvárok 40-50 méter mélységben személyes tárgyakat is keresnek, hátha ezek alapján azonosíthatják az eltűnteket. A katasztrófában a hivatalos adatok szerint 87-en haltak meg, de sok embert még nem találtak meg.

A hatóságok azt állítják, hogy a térségben gyújtogatás történt. Speciális felvételek bizonyítják, hogy három tengerparti településen Matiban, Rafinánban és Kinétában több tucatnyi helyen egyszerre lobbantak fel a lángok. A tűzoltók szinte tehetetlenek voltak, egyszerre riasztották őket több helyre, miközben a rendkívül erős szélben a lángok megállíthatatlanul törtek előre.

A településeken rengeteg volt a turista, akik menekülni kezdtek a lángok elöl, hogy minél gyorsabban a tengerparthoz érjenek. Többen ekkor vesztették életüket. Maliban a nyaralókat közvetlenül a meredek partra építették, a tengert ezért csak nagyon szűk utcácskákon lehetett elérni. De azok sem voltak biztonságban akik odajutottak. A sűrű füstben sokan úszni kezdtek és életüket vesztették mielőtt a mentőhajók megérkeztek volna értük.

Eközben folyamatosan érkeznek a segélyek a leégett városokba. Mati közelében, egy épen maradt sportcsarnokba például az egész országból érkeztek szállítmányok.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pénteken bejelentette: vállalja a politikai felelősséget a Görögországot sújtó súlyos erdőtüzekért.

Az foglalkoztat a leginkább, vajon megtettünk-e minden tőlünk telhetőt. Mi lett volna, ha még korábban érkeznek a tűzoltók, meg lehetett volna-e menteni legalább még egy életet – fogalmazott a miniszterelnök.

Alekszisz Ciprasz szerint a tűznek az illegális házépítések miatt volt ennyi halálos áldozata, amelyet az előző kormányok évtizedekig eltűrtek. Azt ígérte: a kormány nemzeti tervet dolgoz ki ezek megakadályozására, hogy ne fordulhassson elő többet ilyen tragédia.

Jelentősen csökkenhet a patikák száma Ukrajnában, a gyógyszerek pedig csak recepttel lesznek kiválthatók – tájékoztat a pmg.ua hírportál július 26-án.

Új reformtervezetet jegyeztek be a jogalkotók a parlamentben. A gyógyszerekről néven előterjesztett javaslat pontjai jelentős változásokat hozhatnak a gyógyszerforgalmazók részére. A beadvány előírja, hogy patikák egymástól legalább fél kilométeres távolságra nyithatók és üzemeltethetők. Korlátoznák a gyógyszertárláncok működését, mivel az előírástervezet szerint egy vállalat csak egy megyén belül tevékenykedhet, és legfeljebb négy patikát nyithat. A magánvállalkozók egyetlen patikát üzemeltethetnének.

Csak azok a cégek működtethetnének összesen nyolc patikát, amelyek gyógyszerek gyártásával is foglalkoznak, s melyeknek legalább három alapítójuk van.

A javaslat szerint gyógyszertárakat csak magiszteri szintű gyógyszerész diplomával rendelkező magánvállalkozók nyithatnak, az árusítók szintén csak szakirányú végzettségű személyek lehetnek.

A jogszabálytervezet szerzői szerint a gyógyszertárhálózatok – kihasználva piaci dominanciájukat – növelik az orvosságok árát.

A követelmények egy része nem vonatkozna a hatóságok, helyi önkormányzatok által üzemeltetett patikákra.

 

Kárpátalja.ma

Orbán Viktor a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, Tusnádfürdőn úgy fogalmazott, a jövő évi európai parlamenti választás egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat.

Az áprilisi választások eredménye azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. „Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni” – fogalmazott.

A miniszterelnök elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját. Az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni – fogalmazott.

A külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő jelentős eredménynek nevezte, hogy köszönthették az egymilliomodik új magyar állampolgárt.

Orbán Viktor továbbá azt mondta, felhatalmazást kaptak, hogy kiépítsenek egy új korszakot, egy új rendszert, a politikában egy új, keresztény alapokon nyugvó alkotmányos rendet. Hozzátette, szeptembertől nagy változás előtt állunk.

Ehhez az alap szilárdnak és tartósnak tűnik, nem indokolatlan tehát a korszaképítést megjelölni feladatként – vélte a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy az az érték, amit Magyarország egy évben meg tud termelni, 2010 óta több mint 11 milliárddal nőtt. Az elmúlt évek érdemeit is hangsúlyozta: az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot csökkentettük – mondta.

Kiemelte, hogy 800 ezerrel többen dolgoznak ma, mint 2010-ben, a bérek 60 százalékkal nőttek, és olyan mutatókban is stabilitást látható, mint az orvosok száma, hiszen több mint háromezerrel több orvos dolgozik ma Magyarországon mint 2010-ben. A folyamatos stabilitást azzal hangsúlyozta, hogy a színházlátogatások száma hárommillióval emelkedett meg, mintegy hétmillióra.

A miniszterelnök a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban úgy fogalmazott, ezeknek tekintetében kétharmados támogatottsággal egy nemzeti kormány nem vállalkozhat kevesebbre, minthogy nagy célokat tűz ki maga elé, olyanokat, amelyek a munkájának értelmet adnak.

Orbán Viktor 2030-ig több nagy célt is megfogalmazott: ezek közül az első, hogy Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon, ahol jó élni, lakni és dolgozni, másodszor azt jelölte meg, hogy az unió az öt legversenyképesebb államai közé tarozzon az ország, példának hozta, hogy gyorsforgalmi utakat ki kell építeni menjenek el az államhatárokig, és itt említette meg az energetikai függetlenséget is.

Készüljön el Paks, szorítsuk vissza a népbetegségeket, építsük fel a honvédséget – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a legfontosabb az egész Kárpát-medence újjáépítése. Úgy látom a történelmi helyzetet, hogy véget ért a száz év magyar magány korszaka. Vannak erőforrásaink és az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy aki a magyarokkal működik, az jól jár. Van egy ajánlatunk a szomszédaink számára: kössük össze immáron végleg és komolyan az országokat gyorsvasúttal és autópályákkal” – fogalmazott a kormányfő.

Hangoljuk össze a védelmi politikát és a haderőfejlesztést, fektessünk be egymás térségeibe is – szólított fel Orbán Viktor, és megjegyezte, a Kárpát-medencében nagyságrendileg mintegy ezer óvoda felújításához kezdtek hozzá. Hozzátette, kölcsönös tisztelettel és őszinte beszéddel lehetséges Közösen újjáépíteni a Kárpát-medencét.

Az ajánlatunk tehát az, hogy ahelyett, hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel ezt a helyzetet erőforrásként, tekintsünk egymásra erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet és magyarságot, hiszen ez gyarapodást jelent Romániának is – hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor rávilágított arra is, hogyha ezzel végeztek, vagy éppen ezzel párhuzamosan fel kell építeni Közép-Európa nagy, erős, biztonságos politikai és gazdasági térségét is. Azt mondta, hogy ez egy sajátos kultúrájú térség, más, mint Nyugat-Európa, és ennek elfogadtatása érdekében öt tézist fogalmazott meg a kormányfő: elsőként azt mondta, hogy minden uniós tagországnak országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját, és joga van elutasítani a multikulturalizmust. Másodszor kiemelte: minden országnak joga van védelmébe venni a családmodellt, és minden gyermeknek joga van egy anyához és egy apához. Harmadszor hangsúlyozta: minden Közép-Európai országnak joga van megvédeni a nemzetstratégiai szempontból fontos piacait, negyediknek említette, hogy minden országnak joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlást, ötödször pedig leszögezte: minden uniós országnak joga van ragaszkodni az 1 nemzet 1 szavazat eszméhez.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjában idén is a nemzetpolitikai kerekasztal vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A határon túli magyar politikai vezetők közül elsőként Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kapott szót, aki az ukrajnai viszonyok ismertetése mellett köszönetet mondott a magyar kormánynak és a világ magyarságának a kárpátaljai magyarok irányába tanúsított szolidaritásért.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kérdésre válaszolva az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának századik évfordulóját megünnepelni készülő románokat.

A fórumon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megköszönte Brenzovics Lászlónak a kárpátaljai magyarok jogaiért folytatott heroikus harcát, mert mint fogalmazott: „Más dolog az, amikor jogi vitákat folytatunk és más, amikor felrobbantják a szervezet székházát, amikor megvernek embereket, amikor paramilitáris alakulatok masíroznak és visszaveszik a szerzett jogokat…” A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar diplomácia példátlanul kemény kiállását, és a kárpátaljai magyarság érdekében felvállalt össznemzeti összefogást a nemzeti szolidaritás politikai megvalósulásának nevezte.

A miniszterelnök-helyettes kérdésre válaszolva kifejtette: tiszteletben tartja, hogy a románság megünnepli Erdély Romániához csatolását, de azt kéri, ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.

„Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a gyulafehérvári nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér” – fogalmazta meg elvárását Semjén Zsolt.

A politikus rámutatott: amikor a magyar kormány a külhoni magyar közösségek megmaradását gazdaságfejlesztési programokkal támogatja, rajtuk kívül az érintett utódállamoknak is jó, a magyar gazdaságnak is jó, egy tipikus „győztes-győztes” helyzetről van szó.

Brenzovics László a kárpátaljai magyarság és Ukrajna helyzetét bemutatva kifejtette, hogy Ukrajna egy geopolitikai konfliktus színtere, ami valószínűleg sokáig így is marad. A KMKSZ elnöke szerint Ukrajnában egy újfajta nemzetépítés folyik, a nemzetnek az átalakítása. „Sajnos, nem tudtak máshoz visszanyúlni, mint a két világháború közötti ukrán, nemzeti, protofasiszta mozgalmaknak az ideológiáihoz és nemzeti hőseihez, ami a lakosság jelentős része számára elfogadhatatlan” – vázolta a helyzetet Brenzovics László. Az ukrán parlament magyar képviselője elmondta továbbá, hogy a hatalmon lévő erőknek nincs meg az ukrán törvényhozásban a kétharmada ahhoz, hogy az alkotmány átalakításával nyirbálják meg a kisebbségi jogokat, emiatt fittyet hányva az alkotmányra, a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, a bilaterális szerződésekre, sorozatban fogadják el és tervezik a kisebbségek jogait korlátozó törvények elfogadását. Ez nemcsak ukrán–magyar ügy, hanem megkérdőjelezi az egész kisebbségvédelmi rendszert Európában – hangsúlyozta Brenzovics László, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyarság ilyen nehéz körülmények között is megpróbál kitartani, megpróbálja megőrizni a közösséget, amiben továbbra is számítanak a világ magyarságának és a magyar kormánynak a szolidaritására.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, a kárpátaljai helyzettel ellentétben, számos előremutató eredményről tudott beszámolni. Elmondta, hogy koalíciós megállapodást kötöttek a Szerbiát irányító politikai erőkkel. A megállapodás tartalmazza a vajdasági magyarság célkitűzéseit, amelyek koalíciós partnereik célkitűzéseivé is váltak, számos, a magyar közösség számára fontos törvényt sikerült azóta elfogadtatniuk a szerb parlamentben.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta, hogy Szlovéniában az ott élő két őshonos nemzeti közösség (magyar és olasz) jogai magas szinten biztosítva vannak, hisz ezt az alkotmány és több mint 200 törvény garantálja. A gyakorlatban a törvények végrehajtásával már gondok vannak. A magyar kormány jóvoltából a Muravidéken is elindult egy gazdaságfejlesztési és egy óvodafelújítási program. A parlamenti választások során parlamenti mandátumot szerzett Horváth Ferenc, készülnek a novemberben esedékes helyhatósági választásokra is. A szép eredményeik ellenére náluk is vannak olyan erők, amelyek igyekeznek az összetartó muravidéki magyar közösséget megbontani.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a felvidéki magyarság helyzetét vázolva elmondta, hogy a legutóbbi megyei választásokon a harmadik legjobb eredményt érték el Szlovákiában az idén 20 éves MKP. A megyei közgyűlésekben 36 képviselővel és két megyei alelnökkel, valamint egy megyei ombutsmanal vannak jelen. Köszönetet mondott a magyar államnak a felvidéki gazdaságélénkítő csomagért, amely 1521 sikeres pályázót tud eddig maga mögött. Ugyancsak anyaországi támogatásból felújítottak 140 óvodát, és a megyei után készülnek az önkormányzati választásokra, valamint a köztársasági elnöki és európai parlamenti választásokra.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) az elnöke ugyancsak jó hírekről tudott beszámolni, hisz Horvátországban létrejött egy stabil jobbközép kormány, méghozzá úgy, hogy a HMDK koalíciós partner lett, Jankovics Róbert pedig parlamenti képviselőként képviselheti a 15–20 ezer főt számláló magyar közösséget. Számos fejlesztést sikerült megvalósítaniuk magyar és horvát állami támogatásokból. Ugyanakkor veszélyezteti helyzetüket a szélsőjobboldali horvát pártok népszavazási kezdeményezése, amely miatt veszélybe kerülhet a magyar parlamenti képviselői státusz, amely érdekérvényesítő képességük egyik alapja.

Egy asztalhoz ültették a szervezők a három erdélyi magyar párt képviselőit is, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőit. Elsőként Tánczos Barna szenátor emlékeztetett arra, hogy a centenáriumot ünneplő Románia az erdélyi magyaroknak nem sok okot ad az örömre. Az RMDSZ-es szenátor meggyőződése, hogy a romániai közéletben egy újabb magyarellenes hadszíntérként működik az igazságszolgáltatás. Elmondta, parlamenti munkájuk során is állandó akadályokba ütköznek, „minden kis előrelépés elsüllyed a visszaküldés mocsarában, vagy alkotmánybíróságra kerül”, és szerinte ebben Klaus Johannis román államelnöknek is nagy szerepe van. Kitörési lehetőségként a magyar diplomácia román kormányra gyakorolt nyomását említette. Az a jó, hogy erdélyi magyarokként összetartozunk, együtt erősek vagyunk, és ebben Magyarország kormánya rengeteget segít – emelte ki.

Bíró Zsolt, az MPP elnöke igyekezett a pozitívumokat kiemelni. Nagyszerű eredményként értékelte a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezést, viszont figyelmeztetett, hogy „a következő időszakban észnél kell lenni, hogy ne csináljanak ebből magyar ügyet, a kezdeményezést ne szorítsák Kárpát-medencei skatulyába”, hiszen ez összeurópai ügy. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy az erdélyi magyarság képviselve legyen a parlamentben, a magyar diplomáciának ugyanis ez nyújt kapcsolódási pontot a román kormánnyal. A romániai magyarságnak az Európai Parlamentben is ott kell lennie – tette hozzá.

Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásának szükségességét emelte ki felszólalásában Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke. „A magyarországi parlamenti választások és a Minority SafePack is a közös munka sikere, a Kárpát-medence üzenni tudott Európa és a világ vezetőinek” – értékelt. Szerinte egyértelmű, hogy „sokkal erősebb és stabilabb lenne Románia Székelyföld autonómiájával, mint a saját magát gyengítő politikai elit vezetésével”.

A nagy hőségben romlik a koncentrálóképesség, csökken a reakcióidő, ezért az autóbalesetek száma is megnő. Mit tegyünk, hogy biztonságban hazaérhessünk?

A szélsőséges időjárás sosem kedvez a közlekedni vágyóknak, és bár a legtöbb esetben a havazás és a vihar veszélyei kerülnek előtérbe, a kánikula is növeli a balesetek előfordulását. Aki nehezen viseli a nagy meleget, egy felforrósodott, klíma nélküli autóban fokozottan balesetveszélyes helyzetben lehet. Milyen hatással van ránk a forróság, és hogyan vágjunk neki egy hosszabb útnak?

Életveszélyes forróság az utastérben

A magas hőmérséklet rendkívül megterhelő az emberi szervezet számára, főleg ha magas páratartalommal is párosul. Ilyenkor ugyanis a bőrfelszíni párolgás lelassul, a felesleges hőt így extra munkával tudja csak testünk leadni. Nem megfelelő ruházatban a meleg beszorulhat, ami hőpangást eredményez. Városon belül ez fokozottan jelentkezhet, a beton ugyanis kiváló hőtároló, és éjszaka visszasugározza a nappal begyűjtött hőmennyiséget.

Ha közlekedünk, érdemes egy kicsit lehúzni az ablakokat, hogy a benti meleg a friss levegővel helyet cserélhessen. Nem szabad azonban túlzásba vinni ezt sem, hiszen a hátul ülők huzatot kaphatnak, ami megfázást, ízületi fájdalmakat és fülgyulladást is okozhat.

A nyílt napon hagyott autóban rövid idő alatt is elviselhetetlen szintre forrósodhat a levegő. Harminc fok felett percenként több mint egy fokkal nő az utastér hőmérséklete, és még az árnyékban hagyott járművekben is életveszélyes szintre emelkedhet a hőmérséklet. Állatot vagy kisgyermeket egy pillanatra sem szabad magára hagyni az autóban, a nagy hőterhelés ugyanis hőgutát, eszméletvesztést, súlyos esetben pedig akár a keringés összeomlását és halált is okozhat.

Keressük az árnyékos parkolóhelyeket, de hosszabb tartózkodás esetén érdemes figyelembe venni a nap mozgását is, amelyet az árnyék is követni fog. Mielőtt elindulunk, nyissuk ki az ajtókat és szellőztessük át a járművet, hagyjunk egy kis időt, hogy elviselhető hőmérsékletre visszahűljön a benti hőmérséklet. Az utastér felforrósodásától fényvisszaverő, speciális fóliával is védekezhetünk.

Életének 81. évében július 27-én elhunyt Győrffy István nyugalmazott fizikatanár, mindenki Pista bácsija.

A kiemelkedő pedagógus 52 éves pályafutása alatt generációk sorának mutatta meg a fizika varázslatos világát: tanítványai közül sokan választották életpályájuknak a fizika tanulmányozását, kutatását vagy tanítását. Egykori diákjai rendre sikeresen felvételiztek Ukrajna és Magyarország egyetemeire, főiskoláira, közülük nem egy tudományos fokozatot ért el, vagy annak megszerzésén fáradozik jelenleg is.

Győrffy István 1937. szeptember 8-án született Beregszászban. Középiskolai tanulmányait is szülővárosában végezte, 1955-ben érettségizett. Ezután egy évig a beregszászi dohányfermentáló üzemben dolgozott. 1956-ban felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem Fizika–Matematika Karára, itt szerzett fizikatanári diplomát 1961-ben. Friss diplomásként egy évig a Nagyberegi Középiskola fizikatanáraként dolgozott. A következő tanévben, 1962 szeptemberében – már igazgatóhelyettesként és fizikatanárként – áthelyezték a Csomai Általános Iskolába. 1963–1973 között ismét a Nagyberegi Középiskola fizikatanára, és ezzel egy időben igazgatóhelyettese is volt.

1972-ben megházasodott, két fia született. 1973-tól 2000-ig a Beregszászi 8. Számú Középiskolában dolgozott főállású fizikatanárként, s elérte a legmagasabb, módszerész-pedagógus minősítést. 1996-tól a Beregszászi Magyar Gimnázium (BMG, ma Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium) óraadó tanára, 2000-től főállású fizikatanára lett egészen 2012-es nyugdíjba vonulásáig, azaz 75 éves koráig.

1992-től nyugdíjazásáig a beregszászi járási fizikatanárok módszertani csoportjának vezetője volt. Rendszeresen szervezett módszertani megbeszéléseket, és tartott járási, megyei szintű bemutató órákat a fizikatanároknak. 2011-től, a GENIUS tehetséggondozó program indulásától tartott foglalkozásokat a Beregszászi Tehetségpontban.

Több évtizedes munkássága során megszámlálhatatlan járási, megyei és országos szintű dicsérő oklevelet vehetett át szakmai eredményeiért s a módszertani munkában kifejtett tevékenysége elismeréseként. 2005-ben elnyerte Az év tanára címet Kárpátalján, és ugyanebben az évben ugyancsak Az év tanára címet adományozta neki a BMG-t támogató Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
2014-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás terén végzett több mint öt évtizedes példamutató és eredményes pedagógusi munkássága elismeréseként.

Győrffy István egész életét a tanári pályának, az oktatásnak szentelte. A tanítványai életre szóló élményként élték meg, és évtizedek múlva is emlegették óráit, egyéniségének varázsát – még azok is, akik egyébként nem természettudományos érdeklődésűek voltak. A Facebookon évekkel ezelőtt külön követői oldalt hoztak létre egykori tanítványai, ahol a közel háromszáz tag a vele kapcsolatos emlékeit, a fizikaórákon szerzett élményeit osztja meg egymással.

A Kárpátalja.ma szerkesztősége osztozik a hozzátartozók fájdalmában.

 

Kárpátalja.ma

A csempészet és a bevándorlók miatt az Állami Határőrszolgálat (DPSZU) vezetősége úgy döntött, hogy fokozza a határ védelmét Kárpátalján – jelentette a DPSZU sajtószolgálata nyomán az Ukrajinszka Pravda.

A tájékoztatás értelmében a határőrjárőrök kilenc alegységben kezdik meg a járőrözést a legveszélyeztetettebb szakaszokon.

„A jogsértő tevékenységgel összefüggő törvénysértések száma az államhatáron a határok megerősítésekor jelentősen csökken” – idézi a sajtószolgálat Jurij Hreszjkót, az államhatár-védelmi igazgatóság vezetőjét.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy márciusban Ukrajnában 8,5 ezer hrivnyára emelték a törvénytelen határátlépésért kiszabható büntetést. Amennyiben a törvénysértést személyek egy csoportja követi el, a bírság összege 13,6 ezer hrivnya.

Három ittas vezetőt is előállítottak a rendőrség munkatársai a Perecsenyi és az Ilosvai járásban július 26-án – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál.

A perecsenyi járási Nagyturjaszögön (Turicja) július 26-án éjszaka egy VAZ-2101 típusú gépjárművet állítottak meg a rendőrök, mert nem működött a hátsó lámpája. A személygépkocsit egy 24 éves helyi lakos vezette, aki ittas állapotban volt, és nem akarta átnyújtani vezetői engedélyét a hatóságiaknak. A férfi nem volt hajlandó orvosi vizsgálat alá vetni magát. A rendőrök ezért megfosztották jogosítványától, s két tanú jelenlétében eljárást indítottak ellene ittas vezetés vádjával.

Szintén azon a napon az ilosvai járási Iloncán két ittas vezetőt is elfogtak.

Nappal egy VAZ-2107 típusú gépjármű letért az útról, majd nekiütközött egy lakóház kerítésének. A 36 éves helyi lakos alkoholos befolyásoltság alatt ült volán mögé, és ő sem akarta átadni a rendőröknek a vezetői engedélyét. Kórházba szállították kivizsgálásra. A rendőrség ellene is eljárást indított.

Aznap éjszaka ugyancsak Iloncán a hatóságok egy Hunter márkájú motorost állítottak meg, mert bukósisak nélkül vezetett. Mint kiderült, a motor nem volt regisztrálva. A sofőr egy 19 éves helyi lakos volt. Az igazoltatás során kiderült, hogy ittasan vezetett, és egyáltalán nem rendelkezik jogosítvánnyal. A rendőrök több rendbeli szabálysértés miatt eljárást indítottak ellene.

 

Kárpátalja.ma

Névnap Szabolcs – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). Idézet

„Az embernek olyan furcsa dolgok hiányoznak, amikor elveszít valakit. Apró dolgok. A mosolyok. Ahogy megfordul álmában.”

Fredik Backman

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fejér Lajos, 1898-ig Weisz (Máramarossziget, 1877. július 28. – ??). Építész, vállalkozó. Szülei Weisz Jakab és Löwinger Lina. 1899-ben szerzett diplomát a budapesti műegyetemen, majd hosszabb tanulmányi körútra utazott Olaszországba és Németországba.  Budapesten telepedett le, ahol Ritter Ignáccal nyitott közös irodát. 1903-ban együtt szerkesztették a M Pályázatok című lapot is. Az ő tervei alapján épült az ungvári református templom és a városi színház, valamint a nagyszőlősi és a máramarosszigeti zsinagóga.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Koncz Gábor színész (1938) főként munkáshősöket, karakterfigurákat formált meg.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

ISTEN HÍVOTT EL

„…ismertelek… megszenteltelek… rendeltelek…” (Jeremiás 1:5 Károli)

Isten azt mondta Jeremiásnak: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek [elkülönítettelek], népek prófétájává rendeltelek” (Jeremiás 1:5 NKJV). Figyeld meg: 1) Isten ismer téged. Nem csupán tudott rólad, hanem közelről ismert, bizalmas viszonyban volt veled. Amikor apró ujjacskáid még csupán úszóhártyáknak tántek, amikor szívdobbanásodat még nem érzékelte a monitor, amikor az orvos még nem tudta megmondani nemedet, Isten már mindent tudott rólad. „Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük” (Zsoltárok 139 16). Isten tudta, hogy mire fogsz születni, és gondoskodott mindenről, ami életcélod betöltéséhez kell. 2) Isten megszentelt. Ez azt jelenti, hogy elkülönített egy meghatározott feladatra, hogy ne tudj beleilleni máshová; úgy tervezett, hogy ne érzed jól magad olyan helyen, ahol ő nem akar látni. Azt akarta, hogy elveszettnek érezd magad, amíg rá nem találsz. Ezért érzed magad kényelmetlenül bizonyos helyeken és bizonyos emberek társaságában. Bármennyire is próbálkozol, nem fogsz oda illeni, mert Isten téged a maga számára különített el. 3) Isten rendelt el a feladatodra. Lehet, hogy emberek végzik a felszentelést vagy a beiktatást, de ezt Isten rendelése előzte meg. Ne aggódj amiatt, hogy ki ismeri fel, vagy ki nem ismeri el ajándékodat. Isten, a Teremtő mindenkit személyre szabottan formált meg. Mindannyiunknak különleges, egyedi elhívása van… hogy önmaga legyen, és ne más emberek másolata. Isten azt mondta Jeremiásnak: „…menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek…” (Jeremiás 1:7-8). A mai ige tehát ez számodra: Isten elhívott.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Megyénkben minden vihar igazi sorscsapásként söpör át a falvakon, városokon. Hetente olvashatunk vihar miatt kidőlt fákról, elárasztott utcákról, járdákról vagy a természeti jelenségek által megrongált házakról és más károkról. Igaz, az időjárást nem irányíthatjuk, és mindig lehetnek kellemetlen következményei. Ahogy az idősebbek emlegetik: „A viharnak nem állhatunk elébe!” Mégis, fáj azt olvasni, vagy látni a környéken, hogy egy-egy viszonylag kisebb vihar vagy viharos széllökés után is óriási öreg fák dőlnek az utakra, gépkocsikra, lakóházakra vagy akár a járókelőkre. Ha a természeti katasztrófák útjába nem is állhatunk, legalább ki lehetne vágni a már korhadt fákat, így meg lehetne előzni az ilyen problémákat.

Legutóbb július 26-án Ilosván voltak erős, viharos széllökések, melyek eredményeiről beszámoltak a helyi hírportálok. Több fa kidőlt, volt, amelyik személygépkocsira, útszakaszra esett, az egyik viszont egy lakóház tetőszerkezetét rongálta meg. Megannyi felvétel készült a viszonylag nem nagy vihar utáni károkról, melyeket – ha időben cselekedtek volna a helyi hatóságok, és kivágatják a kiöregedett fákat – el lehetett volna kerülni. Közvetlen környezetünkben láthatjuk, hogy sokan maguk lépnek, és távolítják el a veszélyes faágakat, a nagy, korhadt fákat, viszont akadnak olyanok is, akik nem tudnak tenni a természet ellen, mivel nincs rá lehetőségük, vagy egyszerűen nem törődnek ezzel, és elvárják, hogy helyettük megtegyék azt. Ne legyünk hanyagok! Ne várjunk másokra azzal a munkával, melyet magunk is elvégezhetünk! Lépjünk, és előzzük meg a károkat! Tegyünk azért, hogy környezetünk biztonságosabb legyen! Igaz, a közterületeken lévő fák esetében nem járhatunk el mi magunk, de ha hangot adunk a problémának, előbb vagy utóbb a városvezetőség is felfigyel rá.

Tóth Tünde
Kárpátalja.ma

A kontinens eddigi legrégebbi – a Kr.e. 5600-5400-ból, azaz a középső újkőkor elejéről származó – faszerkezetes kútjára bukkantak Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, akik az M44-es út nyomvonalán egy hét és félezer éves neolit, azaz újkőkori település feltárásán dolgoznak – tájékoztatta az MTI-t az ásatásvezető régész.

Mali Péter az MTI-nek elmondta: a három hektáros területen zajló feltárás jövő héten ér véget. A két méter kilencven centiméter mély kút alján egy jó állapotban fennmaradt ácsolt faszerkezetre bukkantak, a deszkák valamint azok összeillesztése is megmaradt – közölte.

Majdnem nyolcezer éves kút jelzi, ősidők óta lakott terület volt az Alföld

A kút belsejében tizenhárom láda leletanyagot találtak, amelynek kilencven százaléka kerámia, tört fülű vízhúzáshoz használt edény – számolt be. Kiemelte: az ilyen leletek nagyon ritkák ezen a területen, de a kutat igazán fontossá a kora teszi. A Kr.e. 5600-5400-ból származó kutat időben a Sajószentpéteren feltárt bödönkút, azt pedig egy németországi lelet követi. A régész kitért arra is, hogy a kút faanyagát a lehetőségeik szerint kiemelték, jelenleg a Damjanich János Múzeum restaurátor műhelyében található, ahol konzerválás és a korát biztossá tevő természettudományos vizsgálatok következnek.

Mali Péter beszélt arról is, hogy egy hét- és félezer éves neolit, azaz újkőkori település feltárásán dolgoznak az M44-es út nyomvonalán Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum szakemberei.

Kora egyik nagyvárosa lehetett Tiszakürt helyén

Az eddig kiásott tizennégy, egyenként több mint százhatvan négyzetméter alapterületű házával az Alföld egyik legnagyobb középső újkőkori településére bukkantak a területen – mondta, hozzátéve: az ott élő népesség az úgynevezett alföldi vonaldíszes kerámiával jelzett kultúrához tartozott. A kor lakhelyei általában két-három házból álltak, az Alföldön ritkák voltak a nagyobb falvak – jegyezte meg. A település eredetileg egy magas parton állt, az erózió húsz-harminc centiméter vastagságban elpusztította az eredeti felszínt. Egyedül a házak között talált műhelyben sikerült egy kemence maradványaira bukkanni – jegyezte meg.

Érdekességként említette, hogy az ott élők nem temetőben, hanem a házak között helyezték el a halottaikat, akik a talajpusztulás miatt ma húsz-harminc centiméterrel a felszín alatt nyugszanak.

A régész elmondta, hogy a kilenc feltárt, érintetlen sírban az újkőkori szokásnak köszönhetően ritkán találnak sírmellékleteket. Ezzel szemben az egyik sír lakójának ruházatára utalnak a rajta talált, kőből készült gombok és néhány halott arcát eredetileg okkerrel vörösre festették, ami szintén kőkori szokás – tájékoztatott. Mali Péter arról is beszámolt, hogy a települést erős védelmi rendszer övezte, amit négyszáz méter hosszan sikerült is feltárni. A falut körülvevő árok belső oldalán ásott cölöpökből álló palánk védte a település lakóit, ami szintén ritkának számít az Alföldön – jegyezte meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kész Moszkvában találkozni amerikai hivatali partneréval, Donald Trumppal, és maga is hajlandó lenne ellátogatni Washingtonba – közölték pénteken orosz hírügynökségek.

A Trumppal való találkozó iránti készségéről maga Putyin tett bejelentést a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozója alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján. „Készek vagyunk Trump elnökkel találkozni Moszkvában. Egyébként van már ilyen meghívása, szóltam neki erről” — mondta az orosz vezető, majd hozzá tette: „Kész vagyok Washingtonba is elutazni, ha ott megteremtik a megfelelő munkakörülményeket”.

Mint mondta, mind ő, mind Trump szeretne ismét találkozni. Kijelentette, hogy nemzetközi fórumok, egyebek között a G20 csoport csúcstalálkozója alkalmából beszélni fog az amerikai elnökkel. (A G20 csoport vezetői legközelebb november 30-án és december 1-jén Buenos Airesben gyűlnek majd össze.) „Minden nehézség, adott esetben az Egyesült Államok belpolitikai életében fellépő nehézségek ellenére, az élet megy tovább és a kapcsolataink is folytatódnak” — hangoztatta Putyin.

Magas szintű kapcsolattartásra van szükség

Az orosz elnök szerint a Trumppal való találkozói nemcsak a két ország, hanem az egész világ számára hasznosak, mert a megbeszélése témái „a világ sok országát és egyebek között egész Európát érintik”. Példaként hozta fel, hogy 2021-ben lejáró, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START-3 megállapodást. Úgy vélekedett, hogy a szíriai rendezés kérdésében sem elegendőek az operatív kontaktusok, magasabb szintű kapcsolattartásra van szükség. Egyebek között azért, mert Szíria mellett a térség összes országa, így Irán, Izrael, Törökország, Jordánia, Libanon, Egyiptom és mások érdeket is ki kell elégíteni.

Kell a személyes találkozó

„Telefonon nem lehet mindent elmondani” — nyilatkozott Putyin. Az orosz elnök elismeréssel szólt arról, hogy Trump hivatalban lévő elnökként nem feledkezett meg választási ígéreteiről, és azok megvalósítására törekszik. A június 16-án, Helsinkiben megtartott orosz-amerikai csúcstalálkozó nyomán a Fehér Ház részéről felmerült, hogy Putyin még az ősz folyamán Washingtonba látogathatna, amit amerikai részről előbb az év végére, majd 2019-re módosítottak.

Válasz a Fehér Házból

Donald Trump amerikai elnök nyitott a moszkvai látogatásra – jelentette be a washingtoni Fehér Ház pénteken. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közleményében leszögezte: amennyiben hivatalos meghívást kap, az amerikai elnök nyitott a moszkvai vizitre. „Trump elnök várja (Vlagyimir) Putyin elnököt Washingtonban a jövő év elején, és nyitott a moszkvai látogatásra, amint megkapja a hivatalos meghívást” — olvasható a közleményben.

Trump várja Putyint

Először Donald Trump hívta meg az orosz elnököt: a helsinki csúcstalálkozójukról hazatérve bejelentette, hogy őszre a Fehér Házba várja Vlagyimir Putyint. A washingtoni politikai osztály felháborodása nyomán aztán a novemberi félidős választások utánra halasztotta a meghívást, majd a Fehér Ház bejelentette, hogy jövő január elején várja az amerikai fővárosba az orosz elnököt. A Fehér Ház közleményének kiadása előtt Vlagyimir Putyin a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozója alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy kész Moszkvában találkozni Donald Trumppal, és maga is hajlandó lenne ellátogatni Washingtonba.

Több mint 650 kulturális programot kínál a 11. Ördögkatlan Fesztivál, amelyet július 31-től augusztus 4-ig rendeznek meg négy dél-baranyai településen: Nagyharsányban, Kisharsányban, Beremenden és Villánykövesden.

Az összművészeti eseményen általában 70-80 ezer ember vesz részt, idén is hasonló látogatószámra számítanak a szervezők – mondta el Bérczes László főszervező pénteken sajtótájékoztatón, Pécsett. Beszámolt arról is, hogy a fesztivál idei 200 millió forintos költségvetésének túlnyomó része állami támogatás. A látogatók ugyanakkor a rendezvénysorozat ideje alatt mintegy 300 millió forintot hagynak a térségben – tette hozzá egy tavaly készült felmérésre hivatkozva.

A Sztalker Csoport első önálló bemutatóját az Ördögkatlanra időzítette. Mint az egyik alkotó, ifjabb Vidnyánszky Attila pénteken kiemelte, Faulkner Míg fekszem kiterítve című szövegét állítják színpadra. Az előadást négyszer adják elő az Ördögkatlanon, ezután vidéken játsszák, a jövő évadtól pedig Budapesten is. A nagyharsányi Szoborparkba szervezett bemutatót az Ördögkatlan is koprodukciós partnerként jegyzi, akárcsak a K2 Színház Baranyai gyöngyösbokréta című darabját, amely ősztől a MU Színházba kerül.

A fesztiválon számos irodalmi és zenei programmal is várják a látogatókat. Snétberger Ferenc tanítványaival a nagyharsányi Narancsligetben fognak fellépni, de a művész triójával is ad koncertet. Fellép mások mellett Tompos Kátya, Zséda, a Csík Zenekar és Presser Gábor, az Anima Sound System, a Budapest Bár, a Quimby, a Kiscsillag.

A Hungarian Studio Orchestra, a Nemzeti Énekkar tagjaiból álló Katlankórus Haydn Teremtés című oratóriumának magyar nyelvű változatát mutatja be, fellép a belga Circus Marcel Társulat és több képzőművészeti kiállítás is lesz.

Idén is lesz Ukrán Udvara Both Miklósnak a nagyharsányi Rácz-házban, ahol négy napon át ezúttal az ukrán falvak tradícióit, ünnepeit mutatják be.

A további részletekről a www.ordogkatlan.hu oldalon lehet tájékozódni.

 Az igazságügyi minisztérium ma közölte, hogy elutasította mind a négy, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyészi tisztségét megpályázó személy jelentkezését. Az eljárást újra kell kezdeni.

Az erre szánt időt az áldozatok arra használhatják, hogy elköltözzenek a bántalmazótól, új otthont találjanak maguk és a gyerekek számára. A világon elsőként fogadtak el egy ilyen törvényt. Új-Zélandon hatalmas problémát okoz a családon belüli erőszak, a statisztikák szerint 4 percenként tárcsázzák a rendőrséget egy-egy ilyen ügyben. vannak számítások, ami szerint az erőszak 4-7 milliárd dollár közötti kárt okoz az országnak évente. Ausztráliában is fontolgatják egy hasonló törvény elfogadását, ott öt nap fizetett szabadság járna a bántalmazásból kilépő házastársaknak.

Hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás miatt. Orbán Viktor kijelentette: a bizottság napjai meg vannak számlálva, jövőre nem csak az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság mandátuma is megszűnik. A kormányfő szerint ezért nem kell jelentőséget tulajdonítani az Európai Bizottság ilyen jellegű döntéseinek, a bizottság kifutott az időből.

Míg május végén 8,14 milliárd lej volt, ez a szám június végére 14,97 milliárd lejre nőtt – derül ki a pénzügyminisztérium által tegnap  este közzétett adatokból. Az év első hat hónapjában a bevételek 12,6%-kal nőttek. A legnagyobb bevétel növekedést a társadalombiztosítási járuléknál regisztrálták,  miután a társadalombizotosítási járulék terhét átruházták a munkáltatóról a munkavállalóra, míg az adójövedelmek csökkentek a jövedelmi adónak 16%-ról 10%-ra való mérséklése miatt. A kiadások 19%-kal nőttek, elsősorban a béremelések miatt. Ez 24,4%-kal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban.