Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Castrum Thorna Polgári Társulás Torna Község Önkormányzatával együttműködve 2018. augusztus 18-án, szombaton szeretettel meghív mindenkit a tornai várba a Várak és várromok éjszakája című rendezvényére – írta a Rozsnyóvidék.sk.

Viharos, mégis változatos volt az első igazi vásári nap. A legtöbben a nagyszínpados akciókat választották. Magas volt a nézőszám!

A Szekszárdi Rendőrkapitányság eljárást folytatott egyedi azonosító jel meghamisítása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy örkényi és egy dánszentmiklósi lakos ellen, írta a Police.hu.

A Szalóka Polgári Társulás által 2018. augusztus 18-án, Vígtelkén szervezett Nagyanyáink öröksége című fesztivál keretében főzőversenyt hirdetnek, melyre várják a főzni szerető, versenyezni vágyó egyéneket és csapatokat – adta hírül a Rozsnyóvidék.sk.

Melléteiek minden érdeklődőt szeretettel várnak a mai falunapra. Éppen most (10.00 órakor) szólal meg a zenés ébresztő, az ünnepélyes megnyitóra pedig 11.00 órakor kerül sor. 11.30-tól megkoszorúzzák az elhunyt vadászok emléktábláját, majd ökumenikus istentisztelet kezdődik az evangélikus templomban, írta a Rozsnyóvidék.sk.

Kilencedik alkalommal rendezik meg a Szigetköz legnagyobb kulturális fesztiválját Mosonmagyaróváron, a Nyári Fesztivál - Szent István Napokat augusztus 17. és 20. között, ahol a közel harminc produkció mellett megtekinthető lesz a Szent Korona másolata és ismét elkészítik a térség legnagyobb halászlevét.

A Monsanto vegyipari óriáscég köteles csaknem 290 millió dolláros kártérítést fizetni rákkeltő gyomirtói egyik áldozatának. Erről hozott döntést pénteken délután egy San Franciscó-i bíróság.

Névnap Zsuzsanna – héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.

Tibor – a Tiborc rövidülése. Idézet „Minden szabadidőmet olvasással töltöttem. A könyvek megnyugtattak. Nem tudom, mások miért szeretnek olvasni. Én azért olvastam, hogy megvigasztaljam magam, igazoljam viselkedésemet, életemet összehasonlítsam a hősök sorsával, beléjük kapaszkodjam, hogy megismerjem és megértsem magamat és másokat.”

Berkesi András

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mészáros Cézár (1855. december 18. – Budapest, 1893. augusztus 11.) Pénzügyi fogalmazó. A gimnáziumot Ungváron végezte, 1865-ben a bécsi görög katolikus papneveldébe került. Papnövendégként számos cikket írt a bécsi világkiállításról az Ung című lap tárcarovatába.  1866-tól Budapesten jogot hallgatott és gimnáziumi tanári oklevelet szerzett. Még joghallgató korában írta A magyarországi oroszok geographiája s statisztikai állapota és Ethika rendszere bölcsészettani s társadalmi fontosságában című munkáját. 1876-tól apja népszerű Község Lapja című kiadványának segédszerkesztője lett. Ebben az évben írta Rautmann Frigyes könyvkiadó megbízásából Gyakorlati útmutató az adói, illetékbélyeg és szabályok köréből című művét, amely a magyar királyi pénzügyminisztérium ajánlásával kézikönyvként több ezer példányban három kiadást ért meg egymás után. 1878-ban írta A népiskolai közigazgatásról című munkáját.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Heltai Jenő író születése (1871). A magyar kabarédal megteremtője. Leghíresebb színdarabja: A néma levente.

– Türr István a „rettenthetetlen magyar”, Garibaldi tábornoka (1825). Sikeresen harcolt az olaszok oldalán az osztrákok ellen. Felesége III. Napóleon unokahúga.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A TUDOMÁNY BIZONYÍTJA, HOGY A BIBLIA IGAZ (6)

„Csinálj magadnak bárkát… a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök, magassága pedig harminc könyök!” (1Mózes 6:14-15)

A Biblia megadja a hajóépítés első részletes tervrajzát. A teremtés könyvében Isten azt mondta Nóénak, hogy építsen egy 42500 m3 térfogatú hajót, és töltse fel annyi állattal és emberrel, amennyi elég a Föld benépesítéséhez. A méretekről jelentősége utóbb kiderült. 1609-ben a hollandiai Hoornban pontosan ezekkel az arányokkal építettek egy hajót, és ez forradalmasította a hajóépítést. A Lloyd’s Hajózási Jegyzék szerint 1900-ra minden nagy tengerjáró hajót Nóé bárkájának arányaihoz hasonlóra építették. Egyébként, ne gondold, hogy csak a tudatlanok és tanulatlanok hisznek abban, hogy a világot egyszer özönvíz pusztította el! A világon a felszíni kőzetek körülbelül 85 %-a üledékes kőzetekből áll, ami arra utal, hogy valamikor a múltban a szárazföldet víz borította. Gondold végig azt is, mit mond a Biblia a meteorológiáról. Salamon azt írta: „A szél fúj délre, majd északnak fordul, körbefordul a szél járása, és visszatér oda, ahonnan elindult” (Prédikátor 1:6). A Föld légkörében a levegő hatalmas körökben kering, az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, a déli féltekén pedig az óramutató járásával megegyező irányban. Ennek köszönhető, hogy a helyi meteorológusok elég nagy pontossággal meg tudják mondani, milyen lesz az időjárás, így tudhatod, hogyan öltözködj. Egyszerűen nincs még egy ilyen könyv, mint a Biblia! Ha elhiszed központi mondanivalóját, hogy Krisztus által lehet üdvösséged, akkor békéd és örömöd lesz már most, halálod után pedig egy örökkévalóságon át élhetsz Istennel a mennyben. Ennél jobbat nem is kívánhatsz!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Klára szűz

Klára szent Ferenc követője a szegénységben, a szeretetben és a jámborságban. Ezzel tanújává vált Jézus feltámadásának, megerősít minket is, hogy ragaszkodjunk Jézushoz, kövessük tanítását, és tanúságot tegyünk róla.

Szent Klára Assisiben született 1194-ben. 18 évesen tette le fogadalmát Assisi Szent Ferenc kezébe, akinek szent szegénységét követni akarta. Ferenccel együtt alapították meg a róla elnevezett klarissza rendet. Később csatlakozott hozzá két nővére is, és apjuk halála után édesanyja is. Szigorú szegénységben élt, de mégis gazdag volt a szeretet és a jámborság tetteiben. Szoros lelki barátság fűzte szerzetestársához Prágai Szent Ágneshez, III. Béla királyunk unokájához. Élete végén megérhette azt, hogy látta rendjének elterjedését még az Itálián kívüli országokban is. Meghalt 1253. augusztus 11-én, az Assisi melletti Szent Damján-kolostorban. Sértetlen teste, a róla elnevezett assisi bazilikában nyugszik.

bacskaplebania.hu

A szíriai infrastruktúra helyreállítása és a menekültek hazatérése terén zajló együttműködés folytatásának fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Emmanuel Macronnak – számolt be pénteken az orosz és a francia elnök pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.

“Vlagyimir Putyin hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség folytassa a közreműködést Szíria szociális és gazdasági infrastruktúrájának helyreállítása, valamint a menekültek és a lakhelyüket ideiglenesen elhagyni kényszerültek visszatérése terén” – áll a közleményben.

A két vezető méltatta a szíriai Kelet-Gútában júliusban végrehajtott közös humanitárius műveletet, amelynek során – a két elnök megállapodása alapján – 40 tonnányi francia segélyt orosz katonai szállítógépekkel juttattak el Szíriába.

A Kreml sajtóközleménye szerint a két vezető “más témákról” is eszmecserét folytatott.

A francia elnöki hivatal közölte: Macron a telefonbeszélgetés során szóba hozta Putyinnak az Oroszországban terrorizmus címén elítélt, börtönében immár csaknem három hónapja éhségsztrájkoló Oleh Szencov krími ukrán filmrendező ügyét.

“A köztársasági elnök kifejezte Putyin elnöknek aggodalmát amiatt, hogy Szencov egészségi állapota veszélyesen megromlott, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Oroszország sürgősen találjon emberséges megoldást a helyzetre” – áll az Élysée-palota közleményében.

Szencov unokatestvére, Natalja Kaplan szerdán a Facebookon azt írta, hogy az elítélt állapota “katasztrofális”. Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos csütörtökön azzal a kéréssel fordult orosz kollégájához, hogy az elítéltet mielőbb repülőgéppel szállítsák speciális kórházba. Az ombudsman szerint az ukrán fél kész lenne Szencov esetében bármilyen megoldásra, hogy fogolycsere útján a rendező visszanyerje szabadságát. Moszkva a fogolycsere lehetőségét elutasítja, mert az elítéltet saját állampolgárának tekinti.

Az orosz emberi jogi biztos, Tatyjana Moszkalkova hivatala csütörtökön aznapi dátummal ellátott fényképet tett közzé a rendezőről, és azt közölte, hogy Szencov élete nincs veszélyben. A közlemény szerint az elítélt infúziós kezelést kap, valamint napi öt alkalommal 10 kanálnyit a Nutridrink tápfolyadékból.

A fotón Szencov a jelek szerint önerőből megállt a lábán. A filmrendező május 14-én kezdett határidő nélküli éhségsztrájkot, követelve 64, Oroszországban szerinte politikai okokból bebörtönzött ukrán szabadon bocsátását. Magának nem kért szabadságot.

Új turisztikai projekt indult Kárpátalja megyeközpontjában – számolt be Fedir Sandor turizmus szakértő közösségi oldalán, augusztus 8-án.

Ungvár leglátogatottabb és leghíresebb nevezetességei előtt egy-egy kovácsoltvas kártyalapot helyeznek el, melyeken keresztül különleges, egyedi képeket készíthetnek az oda látogatók. A kártyákon egy szőlőfürtre emlékeztető nyílás található, és minden kártyalapot olyan helyre erősítenek, hogy a szőlőfürtön keresztül az adott látványosságról a legeredetibb, legszebb képet készíthessék a városba érkezők.

Az egyedülálló projektet – mely az Ungvári kártya nevet viseli – Sztepan Rusznak és Roman Murnik kovácsmesterek hozták létre. Az elképzelés szerint a város 36 legnépszerűbb turisztikai látványossága elé elhelyeznek egy-egy ilyen kártyalapot. Eddig az Ung partján, a sétálóhíd, a zsinagóga és az Ungvári Görög Katolikus Székesegyház előtt várják az utazókat. A továbbiakban hetente bővítik a kártyapaklit, egészen szeptember 27-ig, az idei ungvári városnapig.

Kalandra fel! Gyűjtsük össze Ungvár kártyapakliját!

Kárpátalja.ma

Stabilizálták a nagy kiterjedésű erdőtüzet a kelet-spanyolországi Valencia tartományban, ahol a tűz miatt kitelepített lakosok pénteken elkezdhettek visszatérni a házakba.

A helyi hatóságok tájékoztatása szerint a lángok több mint 3270 hektárnyi területet pusztítottak el a főként erdős, hegyvidéki térségben Llutxent, Gandía és Pinet települések közelében.
Mintegy ötven, a lakott területektől távolabb fekvő házban keletkezett kár, némelyik teljesen kiégett.

Az érintett környékről még keddre és szerdára virradó éjjel evakuálták a lakókat, összesen több mint 2600 embert.

A többség hétvégi házát, nyaralóját hagyta hátra, azonban voltak, akik egyetlen lakhelyük miatt izgultak napokon át az ideiglenes szálláshelyeken, sportközpontokban, szállodákban.
Elsődleges azok segítése, akik mindenüket elvesztették – mondta a helyszínen Ximo Puig, a valenciai autonóm közösség elnöke újságíróknak.

A tüzet ugyan stabilizálták és körülhatárolták, de oltása még tart. A korábbi 31 légi járműből már csak kettő segít a munkálatokban, és 700-ről mintegy 100-ra csökkent a közreműködő tűzoltók és erdészek száma.

A távozó egységeket tapssal búcsúztatták a helyiek.

A térségben öt éve nem volt ilyen nagyságú erdőtűz, amelyet az első szakértői vélemények szerint egy villámcsapás okozott.

Az oltást az időjárás, a hőmérséklet jelentős csökkenése, valamint a páratartalom növekedése nagyban segíti.

Spanyolországban az évnek ebben az időszakában fokozott az erdőtüzek kialakulásának veszélye.

Az idei év azonban ebből a szempontból eddigi kedvezően alakult a szokásosnál hűvösebb, csapadékosabb tavaszi és nyár eleji időjárásnak köszönhetően.

Tavaly a dél-európai országban 56 nagyobb, vagyis 500 hektárt meghaladó tűzeset volt, amely összesen több mint 178 ezer hektárnyit
területet pusztított el. 2016-ban 65 ezer, 2015-ben pedig több mint 111 ezer hektáron tombolt tűz Spanyolországban.

A Városi Ellenőr (Інспектор Міста) tévéműsor stábja forgatott a Munkácsi Járási Kórházban augusztus 7-én – tájékoztat a munkachevo.today hírportál.

A riporterek felhívták a figyelmet a kórházban tapasztalt tarthatatlan állapotokra, a többi között a mosdókban, a konyhában uralkodó egészségtelen körülményekre.

A városvezetőség az ukrán tévécsatorna által készített riport hatására augusztus 8-án lépéseket tett a helyzet orvoslására. Rosztyiszlav Fegyiv polgármesterhelyettes tájékoztatta a helyieket, hogy megrovásokat, elbocsátásokat indítványoztak. Elbocsátották a terápiás részleg vezetőjét és az egyik ápolónőjét. Megrótták a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága egészségvédelmi osztályának vezetőjét, illetve a kórház helyettes vezetőjét.

– Számunkra az a legfontosabb, hogy minőségi szolgáltatást nyújtsunk Munkács és a Munkácsi járás lakosainak. Fontos, hogy polgáraink megfelelő feltételek között szálljanak meg, és javuljon az egészségi állapotuk a helyi kórházakban – tette hozzá a polgár-mesterhelyettes.

Kárpátalja.ma

“A nemzeti kisebbség képviselői viszont nem tágítanak: teljes magyar nyelvű oktatást követelnek, habár ők is ismerik a Velencei Bizottság javaslatait, melyek alapján Ukrajnának nem kell módosítania az Oktatásról szóló törvény nyelvi cikkelyét…”

Az idei felvételi időszak lassan a végéhez ér. Az oktatási minisztérium fő feladata jelenleg az új tanév megszervezése, amely leginkább az első osztályosok számára lesz különleges: ők az új állami szabvány szerint tanulnak majd. A Hlavkom hírportál július 25-én nagyinterjút közölt Lilija Hrinevics miniszter asszonnyal, ebben az oktatási szférát érintő reformok mellett kitértek a magyar kisebbséggel való viszonyra is.

Hrinevics az elmúlt egy évben a magyar nemzeti kisebbség vezetőivel, oktatási szakembereivel folytatott megbeszéléseket a 2017 szeptemberében elfogadott új oktatási törvény, illetve annak az oktatás nyelvére vonatkozó cikkelye kapcsán. Az írás szerzői már a felvezető szövegben fontosnak tartják megemlíteni, hogy Hrinevics nemcsak a „szokásos” miniszteri teendőknek tesz eleget. Az oktatási törvény ugyanis a nemzetközi politikai színtérre is kikerült azáltal, hogy a magyarság körében nagy mértékű elégedetlenséget váltott ki. Mint fogalmaznak, a szakminiszter idejének jelentős részét a magyar vezetőkkel való tárgyalásokkal töltötte, s azzal foglalkozott, hogy „próbálja leküzdeni Magyarország ellenállását” a témában. Az írásból – melynek részleteit az alábbiakban magyarul közöljük – kiderül, hogy az oktatási miniszter továbbra is sajátos módon értelmezi a Velencei Bizottság ukrán oktatási törvényre vonatkozó javaslatait, ahogy a kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel folytatott tárgyalásokat is.

– Miben különbözött az idei külső független tesztelés (ZNO) az előzőektől? Hogyan értékelik az eredményeket?
– Abban különbözik, hogy idén először a szakiskolák, szakközépiskolák diákjainak is ZNO-vizsgát kellett tenniük ukrán nyelvből és irodalomból, mert csak így kaphattak érettségi bizonyítványt. Ennek eredményeként az idén duplájára nőtt azoknak a száma, akik nem tették le az ukrán vizsgát: a múlt évi 7,55 százalékhoz képest a diákok 14 százaléka nem érte el a minimumot.
Ugyancsak idei újítás, hogy az idegen nyelvből tett vizsga kiegészült hallás utáni szövegértési feladattal. Kétségtelen, hogy az angol vizsgán a szövegértés szükségessége vita tárgyává vált, arra hivatkozva, hogy a diákok nem hallották, nem értették vagy túl nehéz volt a feladat. Az eredmények azonban mást mutatnak: a diákok csupán 0,02 százaléka nem tudott egyetlen helyes választ sem adni a szövegértés kérdéseire. Ez csupán 18 gyerek a közel 86 ezerből. Az elemzések azt mutatják, hogy az eredmények hasonlóak az előző évekéihez, vagyis az alacsony, közepes és magas pontszámot elérő diákok aránya megfelel az eddigi tendenciának. A feladatok nehézségi szintjén kívül érkeztek panaszok a tesztek levezetésének körülményei miatt is. Megvizsgáltuk a beadott 66 fellebbezést, s kiderült, valójában csak négy helyszínen volt valós fennakadás, technikai hiba.

– Tehát csak technikai jellegű problémák adódtak?
– Igen, vagyis a szövegértési feladat tartalma és felolvasásának sebessége helyes volt, illetve megfelelő nehézségi szintű volt. A szövegértés kapcsán felmerült aggályok azonban azt bizonyítják, hogy az iskolákban az idegen nyelveket keveset hallgatják, vagy keveset tanítják hallás után értelmezni azt. Pedig ez nagyon fontos kommunikációs készség. Habár nagyon komoly és költséges feladat, de biztos vagyok benne, hogy előbb vagy utóbb elérjük azt, hogy a ZNO-vizsgákon ellenőrizni tudjuk a diákok beszédkészségét is.

– Megvannak-e már a vizsgaeredmények konkrét iskolákra felbontva?
– Ez az összesített elemzés mindig augusztus végére–szeptember elejére készül el. Ez alapján összevetjük a feladatokhoz kapcsolódó eredményeket. Ennek köszönhetően évről évre tökéletesíthetjük a tesztfeladatokat.
Az a vágyunk, hogy megtaláljuk azokat a feladatokat, amelyek révén a lehető legpontosabban értékelhető válik a diákok teljesítménye. Az évek során nagy mennyiségű analizálható anyagot gyűjtöttünk, amely elérhető a honlapon.

„A ZNO eredményei nem mindig tükrözik a tanintézmény munkájának minőségét”

– Milyen következtetéseket vonnak le akkor, ha látják, hogy egyes iskolák végzősei évről évre rossz eredményeket mutatnak fel? Ilyenkor a minisztériumnak vagy a helyi illetékes hatóságnak kell lépnie?
– Természetesen az iskola fenntartóinak és igazgatóságának kell kiderítenie, hogy mi az oka a rossz vizsgaeredményeknek. Ez lehet például egy adott tanár alacsony színvonalú munkája. De ne feledjük, hogy a ZNO-ra nem lehet abszolút mérceként tekinteni: az eredményei nem mindig tükrözik az iskolában zajló munka valós értékét. Példának okáért a gazdagabb családok magántanárhoz járatják a gyerekeiket, így a magasabb presztízsű tanintézmények – ahol a gazdag családok gyerekei tanulnak – eredményessége nő. De mi áll valójában emögött: az iskolai pedagógusok munkája vagy a magántanároké? Senki sem tudja.

– Ez arra az esetre példa, ha az eredmények nagyon jók. Mi van akkor, ha rosszak?
– A rossz eredményeknek különböző okai lehetnek. Például a Beregszászi járásban a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek több mint hetven százaléka, akárcsak tavaly, idén sem érte el az ukrán nyelv és irodalom külső független teszt alsó ponthatárát. Ilyenkor a tanár a hibás? Természetesen nem. Ekkor avatkozunk be mi a helyzetbe: egyszerűen több óraszámot kell fordítani az ukrán nyelv oktatására, valamint a felső tagozaton tanulók esetében folyamatosan át kell térni egyes tantárgyak oktatását illetően az államnyelvre. Mivel a jelenlegi oktatási rendszerben a magyar nemzetiségű gyerekek nagyon keveset beszélnek ukránul, nem fejlesztik a szókincsüket. Ők otthon, az utcán és az iskolában is folyamatosan magyarul beszélnek. Nekik gyakorlatilag nincs elég órájuk, hogy elsajátítsák az ukrán nyelvet. Jelenleg hatalmas, nemzetközi szintű viták alakultak ki az amúgy teljesen jogszerű oktatási törvényünk azon álláspontja kapcsán, miszerint kénytelenek vagyunk növelni az ukránnyelv-órák számát a kisebbségi iskolákban, hogy lépésenként bevezethessük a kétnyelvű oktatást. Ez a többi közt a rossz ZNO-eredmények következménye.

– Magyarország azonban makacsul ellenzi az oktatási törvényünket.
– Úgy vélem, ez már nem az oktatás színvonalának a kérdése, hanem a nagypolitikáé. A két ország oktatási, illetve külügyminisztere megbeszéléseket folytatott a témában. Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón pontosan közölte, hogy a magyar fél elvárja Ukrajnától a Velencei Bizottság állásfoglalásának betartását. Ez valóban nagy lépés a részükről, hiszen az elején a magyar kormány hallani sem akart a változásokról, status quót hirdetett, száz százalékban magyar nyelvű oktatást követeltek. A magyar külügyminiszter hozzátette: az ukrán oktatásügynek egyeztetnie kell a magyar kisebbséggel. Már megkezdődtek ezek a tárgyalások, s jóllehet, hosszúra nyúltak, több pozitív eredmény született általuk például arra vonatkozólag, hogyan tökéletesítsük az ukrán nyelv oktatását. A nemzeti kisebbség képviselői viszont nem tágítanak: teljes magyar nyelvű oktatást követelnek, habár ők is ismerik a Velencei Bizottság javaslatait, melyek alapján Ukrajnának nem kell módosítania az Oktatásról szóló törvény nyelvi cikkelyét, ám a magyar kisebbség képviselői – akik közvetlen kapcsolatban állnak Szijjártó Péterrel és Magyarországgal – pontosan ezeket a változtatásokat kérelmezik – mondja a miniszter asszony.

Lilija Hrinevics hozzátette, bízik benne, hogy ennek a történetnek a végére pontot tesz majd az alkotmánybíróság, mely ősszel vizsgálja meg a nyelvi cikkelyt; ők készek megvédeni azt az álláspontot, hogy az megfelel Ukrajna Alkotmányának. Hozzátette, Magyarország az oktatási kérdésen túl A nyelvről és A kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban is nyilatkozott már, amiből szerinte az a következtetés vonható le, hogy a magyar fél mindig keresni fogja a Nagy-Magyarország retorikáját erősítő érdekeket, témákat.
Szerinte a Velencei Bizottság megerősítette, hogy Ukrajna álláspontja helyes: a gyerekeknek tudniuk kell az államnyelvet, hiszen ez a társadalmi jólét és egység egyik fő alkotóeleme – véli a szakvezető, majd így folytatja:

– Már elkezdtük a nyelvi cikkely megvalósítását. Az első osztályosok számára gyakorlatilag megdupláztuk az ukránórák számát. Ebben az évben a kormány pénzt folyósított a nemzetiségi iskolákban lévő ukrán nyelvi szaktermek felszereltségének fejlesztésére, valamint húszszázalékos prémiumot állapított meg a kisebbségi iskolákban dolgozó ukrántanároknak, hiszen ők éveken át hátrányos helyzetben voltak. Hogy a változások visszafordíthatatlanok legyenek, helyesen és fokozatosan kell bevezetni azokat. Ez vonatkozik a tanári képesítés (kvalifikáció) emelésére is. Hiszen az a pedagógus, aki eddig magyarul vagy oroszul oktatta például a matematikát, nem fog tudni megfelelő képesítés nélkül átállni az ukrán nyelvű oktatásra. Legfeljebb valamilyen szörnyű kevert nyelvet használ majd, vagy csupán a látszat szintjén valósítják meg a változtatást. Amikor csak mondják, hogy ukránul tanítanak, de az osztályteremben, a zárt ajtók mögött az oroszt használják továbbra is. Mi arra törekszünk, hogy a tanáraink valóban tudjanak ukránul tanítani, és tanítsanak is.

– Hogyan fogják ellenőrizni ezt a folyamatot?
– Az oktatási intézmények ellenőrzése a helyi hatóság feladata. Utóbbiak viszont pártfüggőek Ukrajna keleti és nyugati részén egyaránt. Ez normális jelenség – végül is demokratikus országban élünk. Azonban szükségünk van egy független ellenőrző szervre, amely valós információkkal szolgál a minisztériumnak. Ennek érdekében létrehoztuk az Országos Oktatásminőségi Bizottságot, amelynek regionális irodái működnek majd, azok fogják helyben ellenőrizni az oktatási folyamatot, és hiteles információkat fognak gyűjteni.

„A 60-40-modell értelmében az érettségi megszerzésekor a diákok a tantárgyak legalább 60 százalékát ukrán nyelven fogják elsajátítani”

– A magyarok mellett a románokat és a bolgárokat is aggasztja az új ukrán oktatási törvény.
– Ez hibrid háború. Amikor elfogadtuk a törvénytervezetet, akkor az összes külföldi médium azt írta, hogy Ukrajna be akarja zárni a nemzetiségi iskolákat, és az 5.osztálytól kezdve teljes ukrán nyelvű oktatást akar bevezetni. Így a kisebbségi gyerekek elveszítik nemzeti identitásukat, és az a tanuló, aki még nem tud jól ukránul, soha nem fogja megfelelően elsajátítani a tananyagot, ezért nem tanulhat tovább. A sajtó ezt a hírt kapta fel az oktatási törvénnyel kapcsolatosan.
Lengyelország, Románia, Bulgária oktatási minisztereivel tárgyalásokat folytattunk, melyek során mi pontos információkkal szolgáltunk nekik, különösen a Velencei Bizottság ajánlásainak kézhezvétele után. Személyesen is részt vettem a bizottság könnyűnek nem mondható ülésén, ahol megvédtük az álláspontunkat, és elmagyaráztuk, hogy nem fogjuk megsérteni a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekek jogait.
Párbeszédet folytatunk mindegyik érintett országgal. Lengyelországgal és Bulgáriával már aláírtunk egy okiratot, amelyben rögzítettük álláspontunkat; velük jó irányba halad az együttműködés. Romániával kapcsolatban vannak vitás kérdések, hisz esetükben, akárcsak a magyar kisebbségnél, összetettebb a kérdés, lévén, más nyelvcsaládhoz tartoznak, így nekik nehezebb elsajátítaniuk az ukrán nyelvet. Erre való tekintettel különböző modelleket dolgoztunk ki a kétnyelvű oktatás bevezetésére. Valahol ez hosszabb, valahol rövidebb ideig tartó folyamat lesz. Ezt a modellt nevezzük 60-40-modellnek, mely szerint a középiskola befejezéséig a tantárgyak legalább 60 százalékát a tanulók ukrán nyelven fogják tanulni. Vagy ha akarják, akár többet is. De kevesebbet nem. Ez azokra az iskolákra vonatkozik, melynek nyelve az Európai Unióban használt nyelvek egyike.

– A botrányos magatartásáról elhíresült Larisza Nyicoj írónő Dmitro Tabacsnikhoz hasonlította Önt, amiért a 60-40-modell mintájára megállapodást kötött bolgár kollégájával. A parlament viszont ezt a kvótát még nem fogadta el.
– Csak a munkámat végzem, azokat a feladatokat, amelyeket az állam rótt rám. A kétoldalú tárgyalás egy ezek közül. Ezeken a találkozókon vitatjuk meg a szakmai kérdéseket, majd közzétesszük a sajtóban az eredményeket. Ezt a modellt használják az európai országok is, pont ezért bólintott rá a Velencei Bizottság. De ebből is politikai kérdést csináltak. Egyrészről egyesek, mint például Larisza Nyicoj, azt mondják, az ukrán nyelvet hozzuk ezáltal hátrányos helyzetbe. Másrészről ott vannak a magyar kisebbség vezetői, akik azt állítják, hogy meg akarjuk fosztani gyermekeiket nemzeti identitásuktól, és durván megsértjük a jogaikat. Egyik félnek sem tudunk teljes mértékben eleget tenni. Ezért számunkra csak egy kiút van: betartva az Alkotmányban foglaltakat minőségi oktatást biztosítani a tanulók számára. Megengedhetetlen, hogy egy ukrán állampolgár csak közvetlen lakóterületéhez kötődjön, és ne tudja elolvasni vagy kitölteni adóbevallását, mert az iskolában nem részesült megfelelő oktatásban. Mi ezen változtatni fogunk, habár innen is, onnan is lesznek majd felénk panaszok.

„A munkaerőpiacon hetven százalékban kétkezi munkásokat keresnek, viszont a végzősök nyolcvan százaléka egyetemekre felvételizik”

– Ukrajnában hiány van a kétkezi munkásokból. Hogyan fogják ösztönözni a végzősöket arra, hogy a divatos egyetemek helyett válasszák inkább a szak(közép)iskolákat? Hisz körülöttünk egyre több az ügyvéd, de nincs kinek megjavítani a lefolyót.
– Az a helyzet, hogy a munkaerőpiacon hetven százalékban kétkezi munkásokat keresnek, viszont a végzősök nyolcvan százaléka egyetemekre felvételizik. Sajnos Ukrajnában a szakiskolai végzettségnek soha nem volt tekintélye. De ez nem tükrözi a valóságot, mert ha a bérek szempontjából nézzük a dolgot, akkor sokszor szak(közép)iskolai végzettséggel nagyobb fizetésre tehetünk szert, mint egyetemi diplomával.
A szak(közép)iskolák felszereltsége sajnos nagyon elavult, így múlt századi gépeken próbáljuk megtanítani fiataljainkat a modern szakmákra. Épp ezért a kormány szakiskolai központok létrehozását kezdeményezte. Ezeket a legkeresettebb szakmák elsajátításához szükséges gépekkel szereltük fel, és ide jöhetnek gyakorlatra a szakiskolák diákjai. Tavaly és tavalyelőtt erre a célra 50 millió hrivnyát, míg idén 100 milliót különítettünk el, ez azonban nagyon kevés egy ekkora rendszer kiépítésére. Az EU-val pedig – a felsőoktatási együttműködésen túl – szakiskolai infrastrukturális projektben állapodtunk meg. Az unió pénzügyi segítséget ad korszerű szakiskolai berendezések vásárlására és az épületek felújítására.
Második lépésként bevonjuk a szakközépiskolák ellátásába a különböző minisztériumokat és a munkaadókat. Például a közutak javítására rengetek pénzt ad az infrastrukturális minisztérium, de nincsenek szakképzett ukrán munkások a feladatok elvégzésére. Hogy ne kelljen vendégmunkásokat alkalmazni, azt szeretnénk, hogy a minisztérium a munkálatokra kijelölt összeg 0,02 százalékát fordítsa a hazai munkások képesítésére. A munkaadók esetében pedig egyezményt kell aláíratnunk azokkal a diákokkal, akiknek a tanulmányait a munkaadók fizetik, miszerint a diploma megszerzése után minimum két évet az adott munkaadónál fognak dolgozni. Így megelőzhetnénk azt is, hogy a frissdiplomások külföldön keressenek munkalehetőséget. Ez a rendszer egyszer már működött.

Kárpátalja.ma

Kárpátaljai diákokat köszöntött az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken az Országházban; a magyarul tanuló kétszáz, ukrán nemzetiségű gyerek korábban a zánkai Erzsébet-táborban nyaralt.

Rétvári Bence az ünnepségen azt mondta, az Erzsébet-programot néhány éve elindító jogszabály új szociális üdülési lehetőséget nyitott meg sok magyar számára.

Eddig több mint egymillióan részesültek a program valamely előnyéből. Közülük a legtöbben diákok voltak – csak idén nyáron mintegy 130 ezer fiatal vesz részt napközis vagy ottalvós Erzsébet-táborban -, de nagycsaládosok, fogyatékos gyermekeket nevelő intézményekben dolgozók és nyugdíjasok is sok támogatást kaptak – tette hozzá az államtitkár.

Rétvári Bence kiemelte: a magyarok számára különösen megtisztelő és örömteli, hogy olyan Kárpátalján élők vesznek részt a programban, akik azt feltételezik, hogy a felmenőik magyarok voltak. A táborban bővülnek ismereteik a magyar nyelvről – mondta.

Hangsúlyozta: a magyar kormány mindig a segítségére lesz azoknak, akik újra meg szeretnék erősíteni a magyarságukat, bárhol is éljenek a világban.

Azt mondta, reméli, a jelenlévők megtapasztalták, hogy jó a magyarok közösségébe tartozni, és arra buzdította őket, hogy minél inkább sajátítsák el a magyar nyelvet.

Az államtitkár felidézte, hogy a képviselők 110 éve hozzák meg a magyar jogszabályokat az Országházban, amelyet a világ legszebb parlamentjének nevezett. Szinte minden itt felhasznált anyag a történelmi Magyarország területéről származik – közölte.

A szervezők tájékoztatása szerint vasárnap mintegy 220 magyarul tanuló ukrán gyerek és harminc kísérő pedagógus érkezett Magyarországra, hazautazása előtt a csoport a pénteki napot Budapesten töltheti el. A többségében 10-14 éves fiatalok negyven településről származnak, a legtöbben Beregszászról, Királyházáról, Kovászóról és Ungvárról. Mintegy ötven gyerek beszél folyékonyan magyarul.

A nyáron Erdélyből, a Felvidékről és a Délvidékről is érkeznek fiatalok a magyarországi Erzsébet-táborokba. Így az idén összesen csaknem 2500 határon túli gyerek vakációzhat a Balaton partján – írták.

A macskák és gazdáik közötti kommunikációt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói.

A százötvenhét macskatulajdonos megkérdezése után megállapították, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között. A tanulmány a Science Direct tudományos honlapon jelent meg – közölte az ELTE pénteken az MTI-vel.

A macska mint házi kedvenc a kutyához hasonlóan a társállat kategóriába tartozik. A macskával (is) rendelkező háztartások száma ugyanolyan magasnak mondható, mint a kutyatartóké. Ugyanakkor a macskákról az etológia sokkal “kevesebbet tud”, amikor az ember-macska kapcsolatról van szó, mint a több évtizede intenzíven kutatott kutya-ember interakciókról.

A házimacskákról szóló etológiai kutatások eddig elsősorban a ragadozó viselkedésről, illetve a különféle magatartásproblémákról szóltak. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói – Pongrácz Péter egyetemi docens és Szapu Julianna Szulamit MSc hallgató – most megjelent tanulmányukhoz kapcsolódva viszont a társállatként tartott macska és gazdája közötti viszony jellegzetességeiről kérdezték a magyar macskatartókat.

A tudósok arra keresték a választ, hogy a macskatulajdonosok hogyan képesek megérteni háziállatuk viselkedését, szándékait és hangulatát, illetve hogy a macska képes-e ugyanerre, vagyis milyen állat a macska az emberrel való együttélés szempontjából.

“Lényeges, hogy ebben a tanulmányban nem a kutyához viszonyítva elemeztük a macska viselkedését, és nem is arra voltunk kíváncsiak, milyen gondok merülnek fel a macskával kapcsolatban. Sokkal inkább arról kívántunk képet kapni, hogy a macska-ember kapcsolat mennyire sokrétű, milyen mértékben élik meg azt az emberek kétirányú interakciók folyamataként – foglalja össze Pongrácz Péter.

Amint az a válaszokból kiderült, a macskatartók szemszögéből nézve kedvenceik jelentős értelmi és érzelmi képességekkel rendelkezhetnek, a macskák értik az emberi kommunikáció különféle formáit és maguk is többféle módon kommunikálhatnak az emberrel. A macskatartók viszonyulása kedvenceikhez nem egyforma: a nők “többet feltételeznek” empátia terén a macskáról, mint a férfiak, és a magasabb végzettségű macskatartók szintén kommunikatívabbnak és empatikusabbnak tartották állataikat.

Az idősebb emberek inkább számoltak be arról, hogy macskájuk érzelmileg igazodik hozzájuk. A gazda és macskája közötti interakciók sokrétűsége és a két fél közötti érzelmi közösség között összefüggés volt megfigyelhető. Emellett elmondható, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között.

Érdekes szokásként merült fel a macskahang-utánzás különösen a fiatalabbak körében. Ugyanakkor a macskák hangjából a gazdák nem tudják kikövetkeztetni, pontosan mit is “szeretne” az állat, vagyis a macskanyávogás kevésbé informatív az ember számára. A tanulmány rávilágított arra, hogy a társállatként tartott macskák minden szempontból “teljes élményt” nyújtanak gazdáiknak az ember és állat között tapasztalható, kétirányú interakciók és társas megértés terén. A kérdőíves eredményekre támaszkodva a jövőben több kísérletes munkához is ötleteket meríthetnek a kutatók.

Megjelent a romániai közoktatási minőségbiztosítási hatóság (ARACIP) honlapján pénteken a helyi hatóságok által tavaly felszámolt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium (újbóli) megalapításáról, illetve ideiglenes akkreditálásáról szóló miniszteri rendelet.

A csütörtöki keltezésű rendeletet Valentin Popa, a bukaresti szociálliberális PSD-ALDE kormány oktatási minisztere írta alá.

Az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt.

Az újraalakuló magyar tannyelvű tanintézmény az 1948-ban államosított jogelődje által használt “II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium” nevet veszi fel, a végleges akkreditáció megszerzésének határideje pedig az első évfolyamok végzése után három évvel (2025-2026) jár le. Ha addig az iskola nem kapja meg az ARACIP-tól a végleges működési engedélyt, akkor nem lesz joga többé cikluskezdő (első, ötödik és kilencedik) osztályokat indítani, illetve líceumi felvételit szervezni, és a tanintézetet fokozatosan felszámolják.

A miniszteri rendelet szerint a katolikus iskolának továbbra is az – egyháznak visszaszolgáltatott – marosvásárhelyi épületegyüttes B szárnyában biztosítanak helyet, a főépületben ugyanis a román tannyelvű Unirea Főgimnázium működik.

A marosvásárhelyi iskolaügy rendezését a magyar kormány is sürgette, az ügy megoldására pedig több ízben is ígéretet tett Liviu Dragnea, a Romániában kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

A helyi hatóságok által tavaly felszámolt magyar tannyelvű oktatási intézmény újraalapítását korábban törvénnyel próbálta elérni az RMDSZ, a szociálliberális kormánykoalíció által támogatott jogszabályt azonban az alkotmánybíróság a jobbközép ellenzék óvásának helyt adva márciusban megsemmisítette.

A PSD-ALDE koalícióval a parlamentben együttműködő RMDSZ ezek után a kormánytól kérte az iskola újraalapítását. Ehhez egy júniusban elfogadott sürgősségi kormányrendelet teremtette meg a jogalapot, amely – az oktatási kerettörvényt módosítva – lehetővé tette, hogy az oktatási minisztérium a szülők, menekültek, elismert egyházak vagy parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetek kérésére közbelépjen, ha a helyi hatóságok nem biztosítják “az igényeknek megfelelő módon” az említettek oktatással kapcsolatos alapvető jogait. A miniszteri rendelet rögzíti, hogy az új iskolát Marosvásárhely önkormányzatának alanyi jogon be kell illesztenie az iskolahálózatba.

A miniszteri rendelet kibocsátásáról csütörtöki hírlevelében beszámoló RMDSZ szerint szeptembertől újraindulhat a tanítás a marosvásárhelyi magyar nyelvű római katolikus gimnáziumban.

Augusztus 10-re virradó éjszaka ismeretlen elkövetők betörtek a beregszászi járási Bene község polgármesteri hivatalába, ahol a polgármester, a jegyző és a főkönyvelő dolgozószobájában mindent átkutattak. A három helyiségben lévő, három páncélszekrényt nagy hozzáértésről tanúskodó módon feltörték, a bennük lévő iratokat kiszórták, de végül semmit nem vittek magukkal, még az asztalokon lévő laptopokat sem, csak néhány üveg szeszes italt.

Vincze István, Bene polgármestere az eset kapcsán tudósítónknak elmondta: „4,45-kor hívott a takarító, hogy valami nincs rendjén a hivatalban. Ő általában fél ötkor megy dolgozni. Elmondta, hogy a szobámban a széf nyitva van, a benne lévő papírok, dokumentáció az asztalra ki vannak dobálva, gyanús volt neki, de megpróbálta összerakni. Átment a jegyző szobájába ott is nyitva a páncélszekrény, az iratok ott is szétdobálva, de a legnagyobb rendetlenség a főkönyvelő szobájában várta, akkor már hívott engem. Rögtön odamentem. Annyit láttunk, hogy a főkönyvelő szobájának az ablakán közlekedtek, levették a szúnyoghálót és más látható nyomai is vannak az ablakon annak, hogy ott távoztak. Értesítettem a rendőrséget, akik negyedórán belül ki is értek két autóval.

Úgy vélik a rendőrök, hogy hosszabb időt is eltöltöttek az épületben az elkövetők, közben ketten is figyelték az utcát az ablakokból, két helyen nyitva volt ugyanis az ablak: a könyvtáros szobájában a földszinten és egy az emeleten, ahol a késsel kivágott függönyön keletkezett résen keresztül figyelt a betörők egyike. Sávos szalagfüggöny, mi megpróbáltuk elszakítani, de nem lehet, azt valaki láthatóan késsel kivágta, és eldobott ott egy cukorkás papírt is. Az jegyző szobájában és az enyémben új széfek vannak, azokat úgy kinyitották, hogy nincs is rajtuk semmilyen sérülésnek nyoma. Viszont a főkönyvelő szobájában még egy a magyar időkből maradt Hirsch-páncélszekrény volt, azt nem tudták egyszerűen kinyitni. Letették a földre, az ajtaján flexnyomok vannak, a zárat körbevágták és úgy feszítették ki. Most látjuk, hogy ennek a régi széfnek a falai tele vannak homokkal, olyan nehéz, hogy csak hárman tudtuk a helyére tenni, de a betörők le tudták tenni a földre, úgy biztosan könnyebb volt nekik dolgozni. Azt gondolhatták, hogy ha valahol, akkor a főkönyvelő páncélszekrényében lehet a pénz, de tévedtek.

A régi Hirsch-széfben volt egy festékes patron, még a szovjetrendszerből maradt ott, azzal összekenték a kezüket és mindenen jól látható piros ujjlenyomatokat hagytak. Nem vittek el semmit, az asztalokon ott hagyták az értékes laptopokat. Szerintem azt gondolták, hogy kívülről szép a községháza, akkor pénz is lehet az épületben. Viszont ebben tévedtek, pénzt nem találtak. A Benei Községi Tanácsnak a földadó az egyetlen bevételi forrása – sajnos. Tavaly még nálunk fizették az emberek, július és augusztus folyamán. Akkor, ami összegyűlt egy hét alatt, azt a könyvelő pénteken befizette a bankba. A hét vége felé legfeljebb öt-tíz ezer hrivnya volt a könyvelő páncélszekrényében. Idéntől viszont a földadót is a postán, vagy bankban fizetik az emberek, ahogy a villany- vagy gázszámlát. Tehát semmilyen készpénzforgalom nincs a községházán.

Mindent átnéztünk, úgy látjuk, hogy semmit nem vittek el, csak három üveg szeszes ital hiányzik a hűtőből. Sok, használható ujjlenyomat van, a rendőrök szerint profik voltak az elkövetők, de az ujjlenyomatok lebuktathatják őket” – mondta el a Kárpátaljának Vincze István, Bene polgármestere.

Badó Zsolt

Azt talán senkinek sem kell bizonygatni, hogy napjainkban az internet és az okostelefonok világa számtalan áldása mellett sok veszélyt rejteget. A szélhámosságokon túl, melyek a hiszékeny emberek pénztárcáját, bankszámláját célozzák meg, vannak sokkal ördögibb, lelki károkat okozó és a legsérülékenyebbeket, a gyermekeket célzó jelenségek is. Mostanára szinte a világ minden pontján, így Európában is felbukkant a Momo-jelenség.

A Momo nevű ijesztő figura a Facebookon és WhatsAppon keresi áldozatait, gyerekeket és tinédzsereket, akiket arra próbál rávenni, hogy hajtsanak végre bizonyos feladatokat. Aki nem hajlandó, azt különböző dolgokkal fenyegeti meg. Sajnos minél nagyobb nyilvánosságot kap Momo, annál több beteg lelkű kiberbűnözőnek juthat eszébe felhasználni.

Momo alakjához annak kiötlője egy japán tervező 2016-ban létrehozott horrorfiguráját kölcsönözte, aki elhatárolódott azoktól, akik az ő művét az Instagramról lelopva manipulációra használják. A nevét pedig a kiváló gyerekkönyvszerző, Michael Ende címszereplőjétől lopta, aki egyébként pozitív figura. Az ördögi ötlet kiagyalója két dologra épít, hogy megnyerje a gyerekeket. Az egyik a horror divatja, amely erős a gyerekek körében, és sokkal jobban hat rájuk, mint a felnőttekre, akik csak szórakozásnak tekintik a rémségeket. A másik jelenség az eszement „kihívás”.

Mint sok más esetben történt, ez is ártatlanul, mi több, jó szándékkal indult, még akkor, amikor az interneten ismert és ismeretlen emberek egy vödör jeges vízzel öntötték nyakon magukat. A dolog állítólag úgy kezdődött, hogy egy jótékonyságra szánt pénzköteget kezében tartó srácot egyszer csak meglepte az egyik haverja és leöntötte egy vödör vízzel. Ezután vált internetes divattá a nyakon öntés, majd kihívásos feladattá fejlődött, aminek a kiteljesedett verziója szerint a feladatot teljesítők a hideg élménnyel egybekötve pénzt adományoztak egy ALS nevű betegség ellen harcoló alapítványnak. Szóval a móka nem volt öncélú hülyéskedés, így a sztárok, celebek és politikusok is egyre nagyobb számban csatlakoztak hozzá. A feladat végrehajtása után ráadásul minden résztvevő újabb három embert hívhatott ki, így tömegessé és világméretűvé vált az egész.

Csakhogy, ahogy mondani szokás, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A rendkívül népszerűvé vált vizes kihívást újabbak követték, melyek már egyáltalán nem voltak ilyen ártatlanok és jótékony célúak, mint például a mosószeres kapszulák lenyelése a fiatalok körében, nem beszélve a sokat vitatott Kék Bálnáról, egy állítólagos internetes játék és a folyományaként kialakult jelenségről, amely feltételezések szerint több, akár 130 tinédzser halálát okozta Oroszországban és más országokban. A beszámolók szerint a „játékban” résztvevőknek különféle feladatokat kellett teljesíteniük, melyek végül öngyilkossághoz vezethettek, s melyek kapcsán végül már nem lehetett tudni, hogy mi az igazság. Ráadásul az ilyen jelenségeknél fennáll az a veszély, ami az előbb említett esetben is megtörtént. Hiába tartóztatták le azt a 26 éves orosz postást, aki az egészet elindította, a jelenség önjáróvá vált, mert akadtak olyan emberek, akik pszichés problémák vagy más alantas célok miatt folytatták.

Momo először csak kisebb dolgokat kér a kiszemelt az áldozatoktól, teljesítésük bizonyítékaként pedig kép küldését várja a feladat elvégzéséről. Aki nem teljesíti az utasítást, azt ijesztő kép- és hanganyagokkal bombázza, s azzal fenyegetőzik, hogy éjszaka meglátogatja és bántani fogja. Ezt követően újabb és újabb feladatokat ad annak, aki erre rávehető. A hírek szerint előfordult már gyerekeknél önmaguk megsebzése és öncsonkítás is. A feltételezések szerint nem egyvalaki áll a Momo-jelenség mögött, már többen igyekeznek kihasználni. Lehetnek olyanok is, akik csak egyszerű adatlopással próbálkoznak: a megfélemlített gyerekből kiszedni a családra vonatkozó érzékeny információkat.

Bármennyire is képtelenségnek hangzik egyesek számára, a gyerekek ebből a szempontból nagyon sebezhetőek. Aggasztó jelenség, hogy hajlandóak megtenni olyan dolgokat, ha „kihívásról” van szó, amire egyébként, más körülmények között simán nemet mondanának.

Vitathatatlan, hogy a hatóságok, bűnüldöző szervek mellett a szülőkre hárul a feladat, hogy megóvják gyermekeiket az ilyen veszélyektől. Még javában tart a szünidő, s a dolgozó szülők sok esetben kényszerülnek napközben magukra hagyni csemetéiket, arról nem beszélve, hogy azok idejük nagy részében a szülők jelenlétében is ellenőrzés nélkül bújják a internetet. Fontos, hogy a gyermek megtanuljon különbséget tenni a virtuális és a való világ között, és ebben nagy szerep jut a szülőknek. Gyermekünk internetes tevékenységének rendszeres ellenőrzésével, fokozott odafigyeléssel és a megfelelő önvédelmi mechanizmus kialakításával meg kell akadályoznunk, hogy az internet veszedelmes fegyverré váljon egyesek kezében!

Németh Zsuzsa

Az Oroszországban raboskodó, közel három hónapja éhségsztrájkoló ukrán filmrendező megfelelő kezelésére szólította fel az Európai Unió pénteken Moszkvát, miután egyre aggasztóbb hírek érkeznek Oleh Szencov állapotáról.

“Jelentések szerint Oleh Szencov egészségügyi állapota gyorsan romlik. Oroszországnak megfelelő ellátásban kell részesítenie az Emberi Jogok Európai Bíróságának július 25-i átmeneti rendelkezésével összhangban” – írta közleményében Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője.

Az EU emellett felszólította Moszkvát a törvénytelenül őrizetbe vett ukrán állampolgárok mindegyikének haladéktalan szabadon bocsátására.

Szencovot 2014 májusában vették őrizetbe az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, ahonnan Szibériába hurcolták. 2015 augusztusában terrorizmus vádjával 20 év fegyházbüntetésre ítélték. Szencov nem ismerte el bűnösségét. Kijev szerint koholt vádak alapján ítélték el.

A rendező május 14-én kezdett határidő nélküli éhségsztrájkot, követelve 64, Oroszországban szerinte politikai okokból bebörtönzött ukrán szabadon bocsátását. Saját magának nem kért szabadságot.

Gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlította az orosz miniszterelnök az Oroszország elleni amerikai szankciók lehetséges továbberősítését, amire Dmitrij Medvegyev szerint gazdasági, politikai és egyéb eszközökkel kellene reagálni.

“Nem szeretném kommentálni a leendő szankciókról szóló szóbeszédeket, de egyet elmondhatok: ha valami olyasmi történik, mint a banki tevékenység vagy valamely deviza használatának betiltása, akkor az egyenesen gazdasági háború meghirdetéseként lesz majd értékelhető. És erre a háborúra elkerülhetetlenül szükség lesz majd reagálni – gazdasági módszerekkel, politikai módszerekkel, szükség esetén pedig egyéb módszerekkel is. Amerikai barátainknak ezt meg kell érteniük ” – fogalmazott Medvegyev az orosz Távol-Kelet ás a Bajkál régiójának fejlesztéséért felelős kormánybizottság ülésén.

A kormányfő álláspontja szerint a már életbe léptetett és nemrégiben meghirdetett szankciók célja Oroszország gazdasági erejének korlátozása, az ország “eltávolítása az erős konkurensek közül a nemzetközi mezőnyben”. Mint mondta, Moszkva az elmúlt száz év során, vagyis már a szovjet korszak óta folyamatos szankciós nyomás alatt élt. Elismerte, hogy a gazdasági büntetőintézkedések hatást gyakorolnak a gazdaság közérzetére és a devizaárfolyam mozgására is.

Medvegyev a “rosszhiszemű gazdasági verseny” példájaként említette azt, hogy az Egyesült Államok megpróbálja korlátozni az Európába szállított orosz gáz mennyiségét, mert a saját cseppfolyósított földgázának (LNG) eladásában érdekelt. Rámutatott, hogy Washington Kína ellen is protekcionista intézkedéseket vezetett be.

“Ez természetesen nem tetszik a kínaiaknak és senkinek sem tetszik, és a feladatunk az, hogy ellenálljunk ezeknek az intézkedéseknek” – fogalmazott Medvegyev.

Egy amerikai szenátorok által előkészített – az orosz Kommerszant című gazdasági lap által ismertetett – törvénytervezet blokkolná az orosz bankok dollártranzakcióit, megtiltaná az amerikai rezidensek számára az új orosz államadóssággal való műveleteket, és a terrorizmust támogató országnak minősítené Oroszországot.