A Tanács 2015. június 11-én általános megközelítést fogadott el a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekre irányuló javaslatról. A jövőben az ilyen jellegű műszaki szabványokat a belvízi hajózás területére vonatkozó szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI) fogja kidolgozni. A CESNI által kidolgozott szabványoknak mindig automatikusan a naprakész változatát kell alkalmazni.
A reform egyszerűsíti és felgyorsítja az eljárásokat, különösen azért, hogy azokat a műszaki fejlődéshez lehessen igazítani. Ez fokozott biztonságot eredményez, egyben ösztönzi az innovációt és az új technológiákba történő beruházásokat. Az új keret jogbiztonságot teremt, és könnyebb lesz az alkalmazása a tagállamok nemzeti közigazgatásában is. A jelenleg tárgyalt javaslat magukat a szabványokat nem változtatja meg.
A biztonságos és környezetbarát közlekedés előmozdításaA szárazföldi szállítási módokhoz képest a belvízi hajózás energiahatékony, biztonságos és csendes, valamint szinte teljesen torlódásmentes. Az irányelvtervezet egyike azon intézkedéseknek, amelyek az európai folyók és csatornák jobb kihasználását célozzák, nagyobb mennyiségű áru vízi szállítását kívánva ösztönözni (NAIADES II. csomag).
Együttműködés a Rajnai Hajózási Központi Bizottsággal (CCNR)Az Unióban jelenleg két különböző belvízi hajóbizonyítvány van érvényben: az uniós, illetve a rajnai bizonyítvány. Ezek továbbra is érvényben maradnak, de sokkal könnyebb lesz fenntartani egyenértékűségüket.
Az új, CESNI nevű bizottság a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) égisze alatt jött létre június 3-án. Munkájában az összes tagállam szakértői részt vehetnek, ugyanakkor a műszaki előírások fejlesztése és frissítése során fel tudja majd használni a CCNR által hosszú évek alatt felhalmozott szakértői tudást.
Az irányelvtervezet csak azokra a tagállamokra vonatkozik majd, amelyekben jelentős mértékű a belvízi hajózás. A következő tagállamok nem lesznek kötelesek azt alkalmazni: Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Málta, Portugália, Szlovénia és Finnország.
A 2006-os irányelvet módosító jogalkotási aktus tervezetét mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kell majd hagynia. A Parlament 2014 áprilisában fogadta el az első olvasatban kialakított véleményét.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. június 15-én jóváhagyta az uniós védjegyrendszer reformjáról szóló kompromisszumos megállapodást.
A jelenlegi rendszer reformjának célja az üzleti innováció feltételeinek javítása, valamint a védjegyoltalom hatékonyabbá tétele a hamisítványok – köztük az Unió területén áthaladó hamisított tranzitáruk – elleni küzdelem szempontjából.
Az új jogi keretnek az is célja, hogy a költségek csökkentésével, egyszerűsítéssel, a folyamatok felgyorsításával, a kiszámíthatóság és a jogbiztonság javításával Unió-szerte könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá tegye a védjegy-lajstromozási rendszereket a vállalkozások számára.
Következő lépésekMiután az Európai Parlament Jogi Bizottsága jóváhagyta a kompromisszumos megállapodást, a jogi szövegek ismét visszakerülnek a Tanácshoz, amely politikai megállapodást alakít ki róluk. Ezt követően a szövegeket a jogász-nyelvészek ellenőrzik, mielőtt a Tanács hivatalosan elfogadja az első olvasatban kialakított álláspontját.
Ezután a szövegeket az Európai Parlament plenáris ülésén második olvasatban szavazásra bocsátják.