A Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA) tagállamainak állam- és kormányfői találkoztak az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A megbeszélés célja a két régió közötti megerősített együttműködés felülvizsgálata volt. A találkozón az alábbi közös közleményt fogadták el.
Az Európai Unió és a CELAC második csúcstalálkozója alkalmával 2015. június 11-én Brüsszelben a karibi országok fórumának (CARIFORUM) állam- és kormányfői csúcstalálkozót tartottak az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.
A Tanács 2015. június 12-én általános megközelítést fogadott el arról a programról, amelynek révén a tagállamok a jövőben interoperábilis digitális szolgáltatásokat nyújthatnak (ISA²-program). A program azt hivatott biztosítani, hogy zökkenőmentes legyen az elektronikus kapcsolattartás az európai közigazgatási szervek között, illetve ezek a szervek és a polgárok és a vállalkozások között. Az ISA2-program elősegíti mind a határokon átnyúló, mint pedig az ágazatok közötti elektronikus kapcsolattartást. A programot várhatóan 2016-ban indítják útjára, és 2020-ig működik majd.
Ahhoz, hogy az Unió egészében bővüljenek a polgárok és a vállalkozások mobilitási lehetőségei, interoperábilissá kell tenni az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat, és gondoskodni kell azok jobb koordinációjáról is, ez pedig a tagállamok közigazgatási szervei közötti intenzív elektronikus kapcsolattartást kíván.
A fokozottabb interoperabilitás révén bővül a kínált szolgáltatások köre, a költségek és az adminisztratív terhek pedig csökkenek. A program ezzel egyidejűleg hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez is.
Az ISA2 elődje: a jelenlegi ISA-programAz ISA2-program a 2015 végén hatályát vesztő jelenlegi ISA-program helyébe lép, és egyúttal kiterjeszti azt. Az ISA program keretében nyújtott támogatás kiterjed többek között az elektronikus aláírás létrehozását és ellenőrzését szolgáló eszközökre, a határokon átnyúló e-egészségügyi rendszerekre, valamint egy az európai polgári kezdeményezést támogató nyílt forráskódú szoftverre.
Az új ISA2 programAz ISA2 program 2016–2020-as időszakra szóló pénzügyi kerete mintegy 131 millió euró.
Az új program olyan intézkedéseket támogat, amelyek a meglévő interoperabilitási megoldások értékelése, javítása és új célokra való felhasználása mellett új megoldások kifejlesztésére irányulnak. Ezenfelül a program keretében támogatásban részesülhetnek az olyan intézkedések, amelyek azt hivatottak értékelni, hogy a javasolt vagy elfogadott uniós jogszabályok milyen következményekkel járnak az információs és kommunikációs technológiák szempontjából, vagy amelyek segítenek azoknak a joghézagoknak az azonosításában, amelyek akadályozzák az európai közigazgatási szervek közötti interoperabilitást.
Az eredeti bizottsági javaslathoz képest az elnökségi kompromisszumos szöveg egyrészt konkrétan meghatározza az ISA2 program keretében finanszírozandó intézkedések támogathatósági kritériumait, másrészt pedig követelményeket állapít meg az intézkedések rangsorolására. Emellett olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek révén elkerülhetővé válnak az átfedések, és amelyek biztosítják a más uniós programokkal való koherenciát és koordinációt.
A határozatot mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kellett hagynia a végső elfogadás érdekében. A Parlament még nem fogadta el álláspontját.
2015. június 15., hétfő
15.00 Találkozó Alain Paul Lebeaupin-nel, az Európai Unió mellé rendelt apostoli nunciussal
17.00 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
2015. június 16., kedd
13.00 Megbeszélés a GMU jövőjéről szóló jelentésről (Berlaymont)
2015. június 17., szerda
14.00 Uwe Corsepiusnak, a Tanács főtitkárának búcsúfogadása
15.30 Találkozó Peter O'Neill pápua új-guineai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
18.00 Találkozó Salil Shettyvel, az Amnesty International főtitkárával
Mi, az Európai Uniónak (EU), valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) állam-, illetve kormányfői, továbbá az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke, 2015. június 10-én és 11-én Brüsszelben gyűltünk össze, hogy megtartsuk a két régió közötti nyolcadik találkozót, egyben a II. EU–CELAC csúcstalálkozót, melynek mottója a következő volt: „Közös jövőnk alakítása: virágzó, összetartó és fenntartható társadalmak kialakítása polgáraink számára”.
A két régió közötti stratégiai társulás fontosságát hangsúlyozandó, nyilatkozatot fogadtunk el „Partnerség a következő nemzedékért” címmel, hogy kifejezésre juttassuk közös elkötelezettségünket a kapcsolatok erősítése és a párbeszéd elmélyítése mellett.
A Tanács 2015. június 11-én általános megközelítést fogadott el a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekre irányuló javaslatról. A jövőben az ilyen jellegű műszaki szabványokat a belvízi hajózás területére vonatkozó szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI) fogja kidolgozni. A CESNI által kidolgozott szabványoknak mindig automatikusan a naprakész változatát kell alkalmazni.
A reform egyszerűsíti és felgyorsítja az eljárásokat, különösen azért, hogy azokat a műszaki fejlődéshez lehessen igazítani. Ez fokozott biztonságot eredményez, egyben ösztönzi az innovációt és az új technológiákba történő beruházásokat. Az új keret jogbiztonságot teremt, és könnyebb lesz az alkalmazása a tagállamok nemzeti közigazgatásában is. A jelenleg tárgyalt javaslat magukat a szabványokat nem változtatja meg.
A biztonságos és környezetbarát közlekedés előmozdításaA szárazföldi szállítási módokhoz képest a belvízi hajózás energiahatékony, biztonságos és csendes, valamint szinte teljesen torlódásmentes. Az irányelvtervezet egyike azon intézkedéseknek, amelyek az európai folyók és csatornák jobb kihasználását célozzák, nagyobb mennyiségű áru vízi szállítását kívánva ösztönözni (NAIADES II. csomag).
Együttműködés a Rajnai Hajózási Központi Bizottsággal (CCNR)Az Unióban jelenleg két különböző belvízi hajóbizonyítvány van érvényben: az uniós, illetve a rajnai bizonyítvány. Ezek továbbra is érvényben maradnak, de sokkal könnyebb lesz fenntartani egyenértékűségüket.
Az új, CESNI nevű bizottság a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) égisze alatt jött létre június 3-án. Munkájában az összes tagállam szakértői részt vehetnek, ugyanakkor a műszaki előírások fejlesztése és frissítése során fel tudja majd használni a CCNR által hosszú évek alatt felhalmozott szakértői tudást.
Az irányelvtervezet csak azokra a tagállamokra vonatkozik majd, amelyekben jelentős mértékű a belvízi hajózás. A következő tagállamok nem lesznek kötelesek azt alkalmazni: Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Málta, Portugália, Szlovénia és Finnország.
A 2006-os irányelvet módosító jogalkotási aktus tervezetét mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kell majd hagynia. A Parlament 2014 áprilisában fogadta el az első olvasatban kialakított véleményét.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. június 15-én jóváhagyta az uniós védjegyrendszer reformjáról szóló kompromisszumos megállapodást.
A jelenlegi rendszer reformjának célja az üzleti innováció feltételeinek javítása, valamint a védjegyoltalom hatékonyabbá tétele a hamisítványok – köztük az Unió területén áthaladó hamisított tranzitáruk – elleni küzdelem szempontjából.
Az új jogi keretnek az is célja, hogy a költségek csökkentésével, egyszerűsítéssel, a folyamatok felgyorsításával, a kiszámíthatóság és a jogbiztonság javításával Unió-szerte könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá tegye a védjegy-lajstromozási rendszereket a vállalkozások számára.
Következő lépésekMiután az Európai Parlament Jogi Bizottsága jóváhagyta a kompromisszumos megállapodást, a jogi szövegek ismét visszakerülnek a Tanácshoz, amely politikai megállapodást alakít ki róluk. Ezt követően a szövegeket a jogász-nyelvészek ellenőrzik, mielőtt a Tanács hivatalosan elfogadja az első olvasatban kialakított álláspontját.
Ezután a szövegeket az Európai Parlament plenáris ülésén második olvasatban szavazásra bocsátják.