A Tanács (ECOFIN):
I. A 2017. ÉVI EURÓPAI SZEMESZTER
1. ÜDVÖZLI a Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentését, amely átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az uniós és a tagállami munkahelyteremtés és növekedés tekintetében, és amely egyben a 2017. évi európai szemeszter kiindulópontja is;
2. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetére és szakpolitikai kihívásaira vonatkozó elemzésével. A strukturális és költségvetési politikáknak hozzá kell járulniuk a fellendülés megerősítéséhez, továbbá ki kell aknázniuk a jelenlegi helyzetet a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése, ambiciózus reformok végrehajtása és felelős költségvetési politika folytatása érdekében. A közelmúltban tapasztalt javulás ellenére a világgazdasági kilátások bizonytalanabbá válnak. A gazdasági teljesítmény, valamint a reformok végrehajtása továbbra is egyenetlen az Unióban. Bár a foglalkoztatás várhatóan növekedni fog, számos gazdaságban továbbra is messzire ható strukturális kihívásokkal kell szembenézni, többek között a munkaerőpiacon. A magánszektorbeli eladósodottság és az államadósság ugyan csökken, de még mindig magas szintű, ami visszafogja a beruházásokat. Amint azt a Bizottság is megerősíti a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésében, a növekedést és a foglalkoztatást makrogazdasági egyensúlyhiányok kockázata is hátráltatja;
3. mindezek alapján EGYETÉRT azokkal az átfogó szakpolitikai területekkel, amelyeket a Bizottság kiemelten kezelendőként jelölt meg és amelyekre a nemzeti és uniós szintű erőfeszítéseknek 2017-ban összpontosulniuk kell. Ezek a területek a következők: a beruházásélénkítés, a strukturális reformok végrehajtása és a felelős költségvetési politika. Ezeket a prioritásokat integrált módon kell végrehajtani, hogy a kihívásokat mind uniós, mint tagállami szinten hatékonyan lehessen kezelni, biztosítva az inkluzív növekedést és a fenntartható gazdasági fejlődést. KIEMELI, hogy az éves növekedési jelentés nem hangsúlyozza eléggé, hogy termékpiaci reformra van szükség. A termékpiaci reformokat kiemelten kell kezelni, mivel azok a gazdasági feltételektől függetlenül közvetlenebb módon élénkítik a termelékenységet és a kibocsátást. EGYETÉRT azzal, hogy reformokra van szükség a munkaerő-kínálat növelése és a munkaerőpiaci esélyegyenlőség előmozdítása érdekében; például fokozni kell a nők munkaerőpiaci részvételét és integrálni kell a hátrányos helyzetű csoportokat a növekedési potenciál erősítése és a társadalmi haladás érdekében. ELISMERI, hogy a migránsok és a közelmúltban tömegesen érkező menekültek integrációjához és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítéséhez átfogó megközelítésre van szükség;
4. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint javítani kell a reformok végrehajtását, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy egész évben folyamatosan nyomon kell követni a teljesítményt és a szakpolitikák – köztük az országspecifikus ajánlások – végrehajtását. FELKÉRI a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot és a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy a Bizottságtól kapott információkra építve tevékenyen vegyen részt ebben a munkában. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé az érdemi vita elé, amelyet a Tanács 2017 márciusában tart majd a Bizottság mélyreható értékelése alapján az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról;
5. további tényleges és nyílt párbeszédet SÜRGET a tagállamok és a Bizottság között, valamint a nemzeti érdekelt felek megfelelőbb bevonását szorgalmazza;
II. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁS
A beruházások újraindítása
6. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a beruházások szintje az alacsony kamatszínvonal, a pénzügyi piacok pénzbősége és a köz- és magánszektorbeli szereplők hitelállomány-leépítése ellenére továbbra is alacsony. Egyrészt sürgősen szükség van a beruházások fellendítésére, és ehhez oly módon kell javítani az általános beruházási környezetet, hogy az erősítse az Unióban a gazdasági fellendülést, másrészt pedig fokozni kell a termelékenységet és a növekedési potenciált. EMLÉKEZTET a beruházási terv harmadik pillére keretében azonosított, a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetek kezeléséről szóló, 2016. decemberi ECOFIN tanácsi következtetésekre, melyekben a Tanács szintén rámutatott a beruházások és a strukturális reformok közötti szoros kapcsolatra. A tagállamoknak kezelniük kell a beruházásokat korlátozó, nemzeti és határokon átnyúló akadályokat, továbbá az Unió egészében meg kell erősíteniük az egységes piacot és a beruházási környezetet;
7. a hitelezés feltételei javulást mutatnak, a vállalatok ugyanakkor elhelyezkedésüktől függően továbbra is eltérő finanszírozási feltételekkel szembesülnek. Számos tagállamban kihívás a magánszektor túlzott eladósodottsága és a nemteljesítő hitelek, amelyek gátolják a pénzügyi közvetítés működését és visszafogják a beruházási döntéseket. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint a beruházási döntések szempontjából alapvető fontossággal bírnak a jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek;
8. TÁMOGATJA azt az álláspontot, mely szerint hatékonyabbá kell tenni a nemzeti fizetésképtelenségi keretrendszereket, elősegítendő a nemteljesítő hitelek magas szintjének leépítését, továbbá EGYETÉRT azzal, hogy a prudenciális felügyeleti tevékenységeket kiegészítendő, mind tagállami, mind uniós szinten ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy hatékony stratégiát az egyes tagállamok bankszektorában a bankok életképességét veszélyeztető kockázatok kezelése céljából, ideértve a nemteljesítő hitelek magas szintjét, a nem megfelelő üzleti modelleket és a kapacitásfelesleget. HANGSÚLYOZZA, hogy az ilyen intézkedéseknek összhangban kell állniuk a hatályos szabályozási kerettel, különösen a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel;
9. EMLÉKEZTET arra, hogy a fejlettebb és integráltabb tőkepiacok ösztönözhetnék a vállalati és az infrastrukturális projektek keretében végzett beruházásokat, és erőteljesebben vonzanák a hosszú távú külföldi befektetéseket is, emellett hozzájárulnának a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. E célból TÁMOGATJA a teljes körű tőkepiaci unió létrehozása, valamint a határokon átnyúló beruházások előtt álló akadályok lebontása irányában tett lépéseket, továbbá a finanszírozási források diverzifikálását, amely segítséget nyújt elsősorban az infrastruktúra és a kkv-k finanszírozásához, és amelynek eredményeként – adott esetben adóügyi intézkedéseket is alkalmazva – az uniós vállalkozások forrásszerkezete kiegyensúlyozottabb lenne a saját és az idegen forrás közötti megoszlás szempontjából, és nagyobb mértékű lenne a határokon átnyúló kockázatmegosztás a magánszektorban;
A gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása
10. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság azon véleményével, mely szerint a tagállamoknak fokozniuk kell arra irányuló beruházásaikat, hogy megteremtsék a nagyobb munkaerőpiaci részvételt, valamint a hatékony képzést és továbbképzést elősegítő feltételeket. HANGSÚLYOZZA, hogy a termékpiaci reformok és a piacok megnyitása fontos szerepet játszanak a növekedési potenciál, a termelékenység és a hatékonyság fokozása szempontjából. Mindez elősegítheti a munkaerőpiaci reformok sikerét is. A termékpiaci reformok emellett javíthatják a sokkhatásokkal szembeni alkalmazkodóképességet, hozzájárulhatnak az egyensúly helyreállításához, enyhíthetik a hitelállomány-leépítés és a globalizáció negatív mellékhatásait és ezzel egyidejűleg erősíthetik azok pozitív hatásait, valamint hozzájárulhatnak a makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzéséhez. HANGSÚLYOZZA, hogy továbbra is az európai egységes piac jelenti a növekedés legerőteljesebb motorját, továbbá prioritásként kell kezelni mind az áruk, mind a szolgáltatások egységes piacának kiteljesítését, valamint a digitális egységes piaccal, a tőkepiaci unióval és az energiaunióval kapcsolatos munka folytatását;
11. HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális védelmi rendszereknek költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük. A tagállamok többségében sor került a nyugdíjrendszer reformjára a rendszer fenntarthatóságának, hatékonyságának és megfelelőségének fokozása érdekében, azonban e reformtörekvések megszilárdításához további lépésekre van szükség. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint e reformok hatékonyságát elősegítik az olyan kísérő szakpolitikák, amelyek a munkával töltött évek számának növelésével és más kiegészítő nyugdíjjövedelmek támogatásával megnövelik a nyugdíjjövedelmet;
Felelős költségvetési politika
12. ÜDVÖZLI a költségvetési konszolidáció terén elért előrelépést, ugyanakkor MEGÁLLAPÍTJA, hogy az összesített kép elfedi a tagállamok között fennálló jelentős különbségeket, valamint az államháztartás továbbra is kihívásokat támaszt. EMLÉKEZTET arra, hogy a nemzeti költségvetési politikák közös szabályokon alapuló, szoros koordinálása alapvető fontosságú az euróövezet számára a megfelelő átfogó költségvetési irányvonal kialakításához és a monetáris unió zökkenőmentes működéséhez. NYUGTÁZZA a költségvetési irányvonalról készített bizottsági közleményt és elemzést, amelyben a Bizottság az euróövezet egészében pozitív költségvetési irányvonal követését szorgalmazza. EMLÉKEZTET arra, hogy az eurócsoport a júliusi ülésén a Bizottság elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2017. évi, összességében semleges összesített költségvetési irányvonal megfelelő egyensúlyt teremt. TUDATÁBAN VAN annak, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő egyensúlyra kell törekedni a tekintetben, hogy egyrészt biztosítani kell a fenntarthatóságot, másrészt a fellendülés megerősítése céljából támogatni kell a beruházásokat, hozzájárulva ezzel a megfelelő átfogó költségvetési irányvonalnak és a szakpolitikai intézkedések kiegyensúlyozottabb kombinációjának a kialakításához;
13. EGYETÉRT egyrészt azzal, hogy továbbra is alapvető fontosságú, hogy a tagállamok folytassák a strukturális reformok végrehajtását a növekedési potenciál fokozása érdekében, másrészt azzal, hogy a tagállamok költségvetési politikájának elő kell segítenie a növekedést, ugyanakkor biztosítani kell az államadósság hosszabb távú fenntarthatóságát. Ennek érdekében többek között nagyobb figyelmet kell fordítani a költségvetések minőségére és összetételére, hogy nagyobb részt kapjanak a beruházások, valamint a gazdaság növekedési potenciálját fokozó egyéb bevétel- és kiadási kategóriák. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy a költségvetési politikának maradéktalanul tiszteletben kell tartania a Stabilitási és Növekedési Paktumot. OSZTJA a Bizottság azon véleményét, hogy az államháztartás fenntarthatósága szempontjából továbbra is kihívásokkal küzd több olyan ország, ahol magas az államadósság, és ez sebezhetővé teheti őket a sokkhatásokkal szemben, ezért HANGSÚLYOZZA, hogy a reziliencia fokozása érdekében prudens költségvetési politikával, többek között az adósságszabály betartásával hosszú távon ellenőrzés alatt kell tartani a hiány- és adósságszintet a magas államadóssággal rendelkező tagállamokban. MEGERŐSÍTI, hogy néhány tagállam túlteljesítette középtávú céljait, és kedvező költségvetési helyzetét kihasználva – az adott ország sajátos körülményeitől függően – tovább erősíthetné belső keresletét és növekedési potenciálját, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva a középtávú célt, a tagállami költségvetési előjogokat és a nemzeti követelményeket;
14. EMLÉKEZTET arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum lehetővé teszi, hogy az automatikus stabilizátorok a jóváhagyott strukturális kiigazítási pálya mentén működjenek, és jelentős rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a költségvetési politika oly módon igazodjon a tagállami fejleményekhez, hogy ne kerüljön veszélybe a rendezett és fenntartható államháztartás előmozdításának átfogó célja. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a Bizottság következetes módon mérlegelje a tagállamok arra irányuló kéréseit, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében biztosítsanak számukra rugalmasságot, ideértve a kormányok ellenőrzésén kívül eső, rendkívüli eseményekhez kapcsolódó kivételes kiadásokat is.
A Tanács (ECOFIN):
1. ÜDVÖZLI a riasztási mechanizmus keretében készült hatodik bizottsági jelentést, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja lesz a 2017. évi európai szemeszterben;
2. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság horizontális elemzésével, amely a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az EU-ban és az euróövezetben való korrekciójáról szól; ÜDVÖZLI a tagállamok által az egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépést, amellyel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euróövezeten belül; MEGJEGYZI, hogy a folytatódó, de továbbra is mérsékelt ütemű élénkülés és az alacsony infláció továbbra is nehezíti az egyensúlyhiányok csökkentését és hatással van a makrogazdasági kockázatokra; HANGSÚLYOZZA, hogy a tapasztalt javulás ellenére a kihívások és a kockázatok összességében változatlanok, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok, különösen az eladósodottság magas szintjének kezeléséhez, miközben csökken a potenciális kibocsátás és lassul a termelékenység növekedése, a munkanélküliségi ráták pedig továbbra is történelmi csúcson vannak. Ugyanakkor egyes euróövezeti tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és beruházások közötti jelentős egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni; MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos euróövezeti országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletet mutató költségvetési pozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek; összességében EGYETÉRT abban, hogy további határozott reformintézkedésekre van szükség a beruházások előmozdításához és a növekedési potenciál felszabadításához;
3. NYUGTÁZZA a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben szereplő, a Bizottság által ismertetett alapvető gazdasági átvilágítást; TUDATÁBAN VAN annak, hogy részletes vizsgálatokkal tovább kell elemezni a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket azon 13 tagállamban, amelyekben az elmúlt évben egyensúlyhiányt állapítottak meg, mégpedig annak értékelése céljából, hogy az egyensúlyhiány mérséklődik, tartósan fennáll vagy súlyosbodik-e, figyelembe véve az egyensúlyhiány megszüntetése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, beleértve az európai szemeszter keretében korábban javasolt intézkedéseket is; MEGÁLLAPÍTJA, hogy továbbra is sebezhető néhány olyan tagállam, melyek esetében a részletes vizsgálat a jelenlegi szakaszban nem indokolt, a fejleményeket azonban nyomon kell követni;
4. ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy februárban közzétegye azokat a részletes vizsgálatokat, amelyek az országjelentésekben találhatók több más, az európai szemeszterhez kapcsolódó strukturális kérdésre vonatkozó további bizottsági elemzéssel együtt; HANGSÚLYOZZA, hogy a kulcsfontosságú feladatok megoldására kell összpontosítani – például a magánszektorbeli és a külföldi eladósodottság magas szintjére, a gyenge versenyképességre és növekedési potenciálra, a növekvő ingatlanárakhoz kapcsolódó kockázatokra, a folyófizetésimérleg-többletre és -hiányra, valamint a kiigazítással összefüggő, magas munkanélküliséget eredményező problémákra –, ugyanakkor egyértelmű különbséget kell tenni az egyes tagállamok problémái között azok forrása és a kockázatok súlyossága alapján, világos prioritások meghatározása és a gyors intézkedések biztosítása érdekében; KIEMELI, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával;
5. ÜDVÖZLI a Bizottság által közzétett, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló kiadványt, amely áttekintést nyújt az eljárási keret működéséről, valamint arról, hogy miként alakult annak alkalmazása; HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatósága és kiszámíthatósága, különösen a jelenlegi egyensúlyhiány-kategóriák megtartása alapvetően fontos a tagállamoknak az eljárásban való szerepvállalása szempontjából, ez utóbbi pedig elengedhetetlen az eljárás eredményességéhez; KIEMELI, hogy az alapul szolgáló elemzés és az eredmények további javítása érdekében folytatni kell azt a szakmai munkát, amely egyrészt az eredménytábla megfelelőségének értékelésére, másrészt azoknak az analitikai eszközöknek és kereteknek a továbbfejlesztésére és tökéletesítésére irányul, amelyek az egyensúlyhiányok és az azokkal összefüggő továbbgyűrűző hatások kialakulásával és megszűnésével kapcsolatos fejlemények és mögöttes okok vizsgálatára szolgálnak;
6. ÚGY VÉLI, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett egyedi nyomon követés elősegíti a makrogazdasági egyensúlyhiány megszüntetésére irányuló intézkedések eredményes végrehajtását; NYUGTÁZZA az egyedi nyomon követés kiterjesztését az összes olyan tagállamra, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében felügyelet alatt áll, továbbá ÜDVÖZLI az eljárás egyszerűsítését; HANGSÚLYOZZA, hogy az egyedi nyomon követés végrehajtását illetően szilárd és átlátható gyakorlatokat kell fenntartani;
7. összességében EGYETÉRT azzal az értékeléssel, amelyet a Bizottság az egyedi nyomon követési jelentésekben nyújt egyrészt a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében az egyensúlyhiányok megszüntetésére hozott tagállami intézkedésekről, másrészt a még fennálló szakpolitikai hiányosságokról; MEGJEGYZI, hogy az egyedi nyomon követési jelentések nagy többségét már megvitatták a tanácsi bizottságokban, a Spanyolországra, Portugáliára és Írországra vonatkozó, még fennmaradó jelentések megvitatására pedig 2017 elején kerül sor a támogatási programot követő utólagos felügyelet keretében készített jelentések összefüggésében;
8. FELKÉRI a Bizottságot, hogy az egyedi nyomon követés megállapításai nyomán tegyen következetes és hatékony lépéseket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtását illetően, továbbá FELKÉRI a tagállamokat, hogy ambiciózus és konkrét módon kezeljék az egyedi nyomon követés során azonosított szakpolitikai hiányosságokat a káros egyensúlyhiányok korrekciója érdekében.
A Tanács 2017. január 27-én újabb egy évre, azaz 2018. január 31-ig elrendelte 48 olyan személy vagyoni eszközeinek a befagyasztását, akik a tunéziai állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősek, illetve olyan személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztását, akik az előbbiekkel kapcsolatban állnak.
A szankciókat eredetileg 2011. január 31-én vezették be Zine El Abidine Ben Ali korábbi elnökkel, a feleségével és 46 további személlyel szemben. A Tanács úgy ítélte meg, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt egyrészt a tunéziai nép nem részesül azokból az előnyökből, melyek a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséből származnak, másrészt az az ország demokratikus fejlődését is aláássa. A vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó korlátozó intézkedéseket 2011 óta évente megújítják.
A határozatot 2017. január 28-án hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában. A határozatot a miniszterek a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) keretében vita nélkül fogadták el.