A Tanács 2017. január 27-én elfogadta a (KKBP) 2017/153 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. január 31-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió a tunéziai állami pénzeszközök 2011 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 48 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak rendelkezésükre.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2017. január 28-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 23., 2017.1.28., 19. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2016. december 19-én elfogadta a (KKBP) 2016/2315 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2017. július 31-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. december 20-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 345., 2016.12.20., 65. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2017. február 13-án úgy határozott, hogy aláírja az Unió és Afganisztán között kötendő partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodást. Az aláírásra 2017. február 17-én 18 óra 40-kor kerül majd sor Münchenben. A ceremónián részt vesz Asraf Gáni afgán elnök is; a megállapodást az Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, afgán részről pedig Eklil Ahmad Hakimi pénzügyminiszter fogja aláírni.
A partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodással létrejön az EU és Afganisztán közötti kapcsolatok új kerete, amely a 2016. október 4–5-i, Afganisztánról szóló konferencián meghatározott kötelezettségvállalásokra építve hivatalosan rögzíti azokat a vállalásokat, amelyeket az Unió a „megújulás évtizede” (2014–2024) keretében kíván teljesíteni Afganisztán fejlesztése érdekében.
A megállapodás tükrözi a jövőbeli partnerség alapelveit és feltételeit. Hangsúlyt helyez a rendszeres politikai párbeszédre, többek között az emberi jogi kérdéseket, és különösen a nők és a gyermekek jogait illetően. A megállapodás értelmében a felek kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építenek ki a gazdaság és a politika egyre több területén, különös tekintettel a következőkre: jogállamiság, egészségügy, vidékfejlesztés, oktatás, tudomány és technológia, valamint a korrupció, a pénzmosás, a terrorizmus-finanszírozás, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem leküzdésére irányuló intézkedések. A felek migrációs együttműködésről is megállapodtak, melynek alapja a 2016. október elején elfogadott EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepció. Az együttműködési megállapodás lehetőséget nyújt a közös fellépésre az olyan globális kihívások terén, mint a nukleáris védettség, a nonproliferáció és az éghajlatváltozás.
A dokumentumot a felek „vegyes” megállapodásként írják alá és kötik meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie. Amíg minden tagállam meg nem erősíti a megállapodást, azt ideiglenes jelleggel fogják alkalmazni. Ez olyan intézkedések alkalmazását jelenti, amelyek az Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket érintenek, ideértve többek között a politikai párbeszédet, az emberi jogokat, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a fejlesztési, a migrációs és a regionális együttműködést, valamint a kereskedelmi és beruházási kérdések területén folytatott együttműködést.
2017. február 13., hétfő
14.00 Találkozó Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel és Christian Kern osztrák szövetségi kancellárral (sajtónyilatkozatok 14.30 körül)
2017. február 15., szerda
11.00 Találkozó Saulius Skvernelis litván miniszterelnökkel
2017. február 16., csütörtök
10.00 Találkozó Almazbek Atambajev kirgiz elnökkel
2017. február 20., hétfő
10.15 Találkozó Mike Pence-szel, az Egyesült Államok alelnökével
Az elnökség és az Európai Parlament képviselői között 2017. február 8-án ideiglenes megállapodás született egy olyan programról, amely a strukturális reformok tagállami végrehajtását segíti elő.
A program a hatályba lépésétől a 2020. december 31-ig tartó időszakra jön létre, 142,8 millió eurós pénzügyi keretösszeggel.
„Ez a program támogatni fogja a kormányokat gazdasági és irányítási struktúráik javításában. Újabb előrelépést jelent abba az irányba, hogy a tagállamok felkészültebbek legyenek olyan fontos reformok végrehajtására, amelyek végső haszonélvezői az európai polgárok lesznek.”
Ian Borg, a 2017. évi uniós elnökségért és az uniós alapokért felelős máltai parlamenti államtitkárAz elkövetkező napokban jóváhagyás céljából benyújtják a megállapodást az Állandó Képviselők Bizottságának. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.
A Tanács és az Európai Parlament 2017. február 9-én ideiglenes megállapodást ért el a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló határozatot illetően.
A kulturális örökség a múlt által megannyi formában ránk hagyott források összessége: a műemlékek, lelőhelyek és hagyományok, a továbbadott tudás és az emberi kreativitás megnyilvánulásai, valamint a múzeumokban, könyvtárakban és archívumokban őrzött és fenntartott gyűjtemények mind-mind kulturális örökségünk részei.
E kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, és egyúttal erősítse az európai identitástudatot, ugyanakkor rá kíván világítani a kulturális örökséget érintő kihívásokra is: a digitális átalakulás hatására és az örökségi helyszíneket érő növekvő környezeti és fizikai nyomásra csakúgy, mint a kulturális javak tiltott kereskedelmére.
Az európai év keretében az Unió:
Az európai évre elkülönített pénzügyi keret összege 8 millió EUR.
Az európai év lebonyolítását nemzeti koordinátorok fogják koordinálni, akiknek a Bizottság által összehívott ülésein megfigyelőként az Európai Parlament képviselői is részt vehetnek majd.
Mi, európaiak rendkívül gazdag kulturális örökség birtokában vagyunk, amely közös történelmi múltunkban gyökerezik. Örömmel tölt el, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően megemlékezhetünk erről az örökségről, és büszkék lehetünk közös európai identitásunk alapjaira.
Dr. Owen Bonnici máltai igazságügyi, kulturális és önkormányzati miniszter Következő lépésekA Coreper az egyik következő ülésén várhatóan jóváhagyja a megállapodást. Ezután a Coreper elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökének,
amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.
Így az új jogszabály hamarosan életbe léphet, és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak kellő idő áll majd rendelkezésére a szükséges előkészületek megtételére.
HáttérinformációkA kulturális örökség európai évének gondolata 2014-ben merült fel elsőként: a Tanács a kulturális örökség részvételen alapuló kormányzására vonatkozó következtetéseiben ismertette az elképzelést. A kezdeményezés az Európai Parlamentben is nagy támogatást kapott, így a Bizottság 2016 augusztusára elkészítette vonatkozó javaslatát.
Erről a határozati javaslatról a Tanács 2016. november 22-én általános megközelítést fogadott el,
az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága pedig 2016. november 8-án szavazta meg a javaslatról szóló jelentését. Az intézmények december 9-én tartották az első háromoldalú egyeztetést a témában.