Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Növekedés jellemezte a cseh és szlovák gazdaságot az idei év első negyedében. Ez azt jelenti, hogy Csehországban 904 euró volt a bruttó átlagbér, Szlovákiában pedig 839.

A labdarúgóklubok televíziós közvetítése jogdíjainak összesített bevétele 5,4 milliárd euróra nőtt a 2013/2014-es idényben, ami az öt vezető bajnokság bevételeinek 48 százalékát tette ki – derül ki a Deloitte New York-i székhelyű üzletviteli és pénzügyi tanácsadói óriáscég nemrég közzétett tanulmányából. Az európai futballpiac értéke az említett időszakban – elsősorban az öt legnagyobb európai bajnokság, a Premier League, a Bundesliga, a La Liga, a Serie és a Ligue, a bevétel növekedésének köszönhetően – meghaladta a 20 milliárd eurót is. Az összeg csaknem 20 százalékát a húsz legnagyobb angol klub tette ki. A 2013/2014-es idényben az öt topliga mindegyike már harmadik éve döntött folyamatosan rekordot a bevételek tekintetében, és ez azt bizonyítja, hogy a csúcsfoci továbbra is kiemelt jelentőséggel bír a tévétársaságok számára. A jegyeladásból származó bevétel 4 százalékkal emelkedett a 2013/2014-es idényben, ezek összege az öt európai topligát tekintve összesen 1,9 milliárd eurót tett ki.

A munkaügyi felügyelők legutóbbi kopaoniki szúrópróba-szerű ellenőrzésén 14 építésügyi munkaadó 26 alkalmazottját érték tetten, hogy a megfelelő munkavállalási okiratok nélkül dolgoztak. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzött munkások 90 százaléka dolgozott feketén – olvasható a munkaügyi inspekció közleményében.

A kormány rendelete értelmében Szerbia védővámot vezetett be a külföldről származó tejre és tejtermékekre (joghurtra, aludttejre). A termékektől függően 10–30 dináros illetékkel a hazai termelőket védenék – jelentett ki Snežana Bogosavljević Bošković, és hozzátette, hogy a védővám mellett további intézkedésekkel is igyekeznek megvédeni a szerbiai tejtermelőket, akik rosszabb helyzetben vannak, mint a nagyobb támogatásban részesülő uniós termelők. 

Olasz, brit és ír hadihajók tartottak szombaton a líbiai partok felé, a Földközi-tengeren, hogy kimentsék a csempészhajókon Európába eljutni akaró migránsokat. A brit hatóságok figyelmeztettek, hogy a nyáron akár félmillió ember is megpróbálhat majd eljutni Afrikából Európába.

Nick Cooke-Priest, a Bulwark brit hadihajó kapitánya újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Líbiában 450-500 ezer ember vár arra, hogy feljusson az embercsempészek valamelyik hajójára. A Bulwark tagja a többnemzetiségű járőröző és mentőflottának. A hajón tartózkodott Michael Fallon brit védelmi miniszter is.

A nemzetközi flotta hajói szombaton 3480 migránst mentettek ki 15 csempészhajóról: hat gumicsónakból és kilenc halászhajóról, mind a líbiai partoktól körülbelül 70 kilométere - közölte az olasz parti őrség. A mentésben az olasz parti őrség és a haditengerészet hajóin és a brit Bulwarkon kívül helikopterek, valamint két német és egy ír hadihajó is részt vett.

A brit védelmi miniszter azt mondta: az európai országoknak együtt kell működniük a hírszerzésben, felkutatni a Líbiában működő csempészbandákat. Meg kell próbálni elvágni a csempészeket pénzügyi forrásaiktól.

Az idén már több tízezer migráns jutott el Olaszországba, tavaly összesen 170 ezer.

– A Fruška gora-i közúti folyosóról eddig már nagyon sokat beszéltek, ám nagyon keveset tettek azért, hogy ki is épüljön. Azt szeretnénk, ha ez megváltozna és az ötletterv társfinanszírozásáról szóló megállapodás aláírásával megteremtődnének az előfeltételek ahhoz, hogy elkezdődjön ennek az útvonalnak a megépítése – emelte ki Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter pénteken Belgrádban abból az alkalomból, hogy Nebojša Malenkovićtyal, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatójával aláírták a közös beruházásról szóló megállapodást.

Kína nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, de kész az ellencsapásra, ha bárki atomtöltetű tömegpusztító eszközökkel megtámadná. A világ egyik legnagyobb gazdasági-katonai hatalma – a védelmi stratégiáját ismertető dokumentumban, a minap közzétett Fehér könyvben – azonban nem számít arra, hogy a közeljövőben világháború robbanna ki; inkább helyi konfliktusoktól tart.

Guineában június végéig meghosszabbították a megerősített egészségügyi vészintézkedéseket azokban a körzetekben, ahol márciusban bevezették ezeket, mert még mindig nem szűnt meg az országban az ebolajárvány - jelentette be szombaton Alpha Condé elnök hivatala.

Az elnök tavaly augusztus 13-án - amikor a járvány még féktelenül terjedt - jelentette be, hogy az egész országban egészségügyi vészintézkedéseket vezetnek be. Ezeket az intézkedéseket márciusban 45 napra megszigorították öt körzetben, és most úgy döntöttek, hogy legalább június végéig fenntartják a szóban forgó körzetekben.

David Nabarro, az ENSZ ebolaügyi megbízottja kedden még azt mondta, hogy még idő kell ahhoz, hogy Guineából eltűnjön végleg a halálos kór. Nabarro hangsúlyozta, hogy a nyugat-afrikai ebolajárványnak korántsincs vége, jóllehet Libériát már három héttel ezelőtt ebolamentessé nyilvánították, miután másfél hónapon át nem észleltek új megbetegedést.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a nyugat-afrikai ebolajárvány kezdete, 2014 márciusa óta 27 049 embert fertőzött meg az ebolavírus, és 11 149 ember halt bele a betegségbe. Szinte az összes eset három nyugat-afrikai országban, Libériában, Guineában és Sierra Leonéban történt.

Reggel hét óra van. Ludason Szalma Melinda tejátvevőhöz sorra érkeznek a gazdák. Ebben a tejházban a gazdák tiltakozása idején ugyan átvették a tejet, de azt megelőzően hat napig ezen az átvevő állomáson is szünetelt a tejátvétel, pedig a ludasiak tettek azért, hogy minél jobb minőségű tejet adjanak át.

– Naponta 1800-1900 liter tejet veszek át ezen az állomáson. Ezt 23 gazda termeli meg. Mivel a legnagyobb gond a szomatikus sejtek mennyisége a tejben meg a baktériumok száma, úgy döntöttünk, hogy közösen veszünk egy szeparátort. Kiszámoltuk, hogy a 8500 euró értékű szeparátor árából egy liter tejre mennyi jut, és a gazdák olyan arányban szálltak be a költségekbe, amennyi tejet leadnak. Most nincs gondunk a szomatikus sejtekkel, de a mikrobiológiai vizsgálaton bármikor elcsúszhatunk. Örök rettegés az életünk – mondja Melinda.

Szűcs István arra panaszkodott, hogy nagy érvágás volt családjának a hatnapos felvásárlási szünet. Azt mondja, hogy nem tudtak mit kezdeni a sok tejjel. Készítettek túrót, azt osztogatták, meg a tejet is szétosztották, amivel meg tényleg nem tudtak mit kezdeni, azt a disznók elé öntötték.

Takács Zoltán ludasi gazdának 10 fejőstehene van. Naponta átlagban 200 liter tejet fejnek. Családja számára a tejtermelés jelenti a megélhetést. Zoltán még bővíteni is akarja gazdaságát, mert úgy számolja, hogy ebből majd ki tudja iskoláztatni két gyermekét. A tejátvevés bizonytalansága miatt most úgy érzi, családja egzisztenciája került veszélybe.

– Én azt látom, hogy a tiltakozás napján folytatott tárgyaláson, amelyen az Imlek képviselői, a minisztérium képviselői meg a gazdaszervezetek képviselői vettek részt, eddig semmilyen érdemleges megoldás nem történt. Most azt tanácsolják, hogy mi magunk szűrjük ki, hogy kinek nem megfelelő minőségű a teje, hát mi ezt már tudjuk, mert bevizsgáltattuk a szabadkai laboratóriumban. Nekünk nem erre van szükségünk, hanem arra, hogy a további követeléseinket is teljesítsék, és a minisztérium támogassa a kisgazdaságokat. Én azt látom, hogy csak a nagytermelőket, a nagy farmokat támogatják.

Május 28-án Vajdaság öt városában: Magyarkanizsán, Zentán, Adán, Topolyán és Szabadkán a termelők a városok központjában ingyen osztották a tejet, hogy felhívják a figyelmet az ágazat súlyos helyzetére. A sajtóból derült ki, hogy Magyarkanizsa községben például a 13 tejátvevő helyből a tiltakozás idején csak egyben, a horgosiban vették át a tejet. A többit az Imlek ideiglenesen bezárta.

A tejátvevő állomásokat, ha nem megfelelő a tej minősége, az Imlek első alkalommal hat napra, második alkalommal azonban már 15 napra záratta be. Szalkai Nemes Valéria, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének alelnöke  elmondta, hogy ezek a bezárások esetenként a jogszabályokat nem betartva történtek meg.

– Megesett, hogy csupán telefonáltak az átvevő helyekre, hogy a tej minősége nem megfelelő, és három nap múlva be kell zárni az átvevőállomást. A törvény értelmében hivatalosan értesíteni kellene az átvevőállomásokat, a mért adatok mellékelésével, hogy miért szüneteltetik a felvásárlást. Emellett az átvevő állomásokon is minden átadott mennyiségről vezetni kellene a kimutatást, hogy mikor kitől, mennyit vettek át, milyen áron... A termelők nem kaptak elszámolást sem a tejgyártól, így nem tudják, hogy milyen alapon történt a levonás az átadott termék árából. A tárgyalást követően a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége azonnal továbbította a minisztériumnak az észlelt hiányosságokat. De mi itt, Magyarkanizsán nemcsak ezt tettük meg, hanem az önkormányzat a gazdák segítségére sietett, mégpedig úgy, hogy 600 000 dinárt ajánlottunk fel minilaboratóriumok vásárlására. Az önkormányzat a minilaboratóriumok költségének 80 százalékát finanszírozza, a maradék 20 százalékot a termelőknek vagy a Gere Kft.-nek kell állnia. Most folynak a tárgyalások ez ügyben – mondta Szalkai Nemes Valéria.

Az alelnök asszony szerint két-három héten belül megérkezhetnek a mobillaboratóriumok. Összesen hat darabot terveznek vásárolni, s ezeket több állomás is használhatja majd. Az ellenőrzés lényege, hogy mindennap minden gazdától vesznek mintát, azt megvizsgálják, és így rövid távon kiderül, hogy kinek a teje nem felel meg az előírásoknak. Ezzel megvédenék azokat a gazdákat, akik megfelelő minőségű tejet adtak le. Azaz az elképzelés szerint nem kell majd rettegniük az átvevőhelyek bezárásától.

– Ha a mi vizsgálataink mellett az Imlek mégis úgy tartja, hogy nem megfelelő minőségű az átvevőhelyeinkről szállított tej, akkor kérni fogjuk, hogy jöjjenek ők is ki a kérdéses helyszínre, és vegyenek mintát, meg jöjjön ki az általuk elfogadott laboratórium képviselője is, és az is vegyen mintát, szakszerűen, ahogyan azt a tejgyár csinálja, és így kiderül, hogy hol lehet a probléma – magyarázta az alelnök asszony. A korábban más laboratóriumokban bevizsgáltatott eredményekre a tejgyár azt mondta ugyanis, hogy a mintavétel nem azonos körülmények között történt, ezért kaptak eltérő eredményeket.

Nem hivatalosan megtudtuk, hogy a gazdatiltakozást követően Magyarkanizsa község területén néhány tejátvevő helyet a „büntetés lejárta előtt” kinyitottak.

A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége, a minisztérium képviselői, valamint az Imlek képviselői között folytatott tárgyalás eredménye tulajdonképpen az, hogy az Imlek csak minőségi tejet vesz át, a gazdák felelőssége pedig, hogy mind a szomatikus sejtek számát tekintve, mind bakteriológiai szempontból megfelelő tejet adjanak át. A tejgyár illetékesei azt mondták ugyanezen a megbeszélésen, hogy minden csepp megfelelő minőségű tejet fel fognak vásárolni. A szövetségnek azonban más követelései is voltak. Éppen ezért a minisztérium képviselői azt ígérték, folytatják a tárgyalást.

A tiltakozó gazdák Szabadkán azt mondták, gyanítják, hogy a tejátvevő helyek bezárása mögött a mértéktelen tejbehozatal áll. Ezt bizonyítani ugyan nem tudják, de a szerbiai vámhivatalai statisztikája szerint idén az év első négy hónapjában Szerbiába 2700 tonna tej, tejpor és sajt érkezett. Ez kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint pedig hatszor több joghurtot, aludttejet és tejfölt hoztak be, mint 2014-ben.

Aleksandar Vučić miniszterelnök május 21-én bejelentette, hogy a behozatali tejre a kormány illetéket vet ki, hogy megvédje a hazai tejtermelőket. Fontos a tejbehozatal valami nemű korlátozása, de be kell látni, a piaci verseny élesedik, és ehhez a mi gazdáinknak is alkalmazkodniuk kell. A gazdatüntetést követő tárgyalás legfontosabb üzenete, hogy a gazdáknak minőségi tejet kell leadni. A felvásárló azt ígéri, ha jó tejet kínálnak, akkor azt felvásárolja. Annak érdekében, hogy a tej megfelelő minőségű legyen, csak a gazda tehet. Ám, hogy a minőséget joggal megkövetelő tejgyár minden gyanún felül álljon, és hogy a mi gazdáink is versenyképesek legyenek a piacon, feltétlen szükség van a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége által megfogalmazott követelések teljesítésére is. Bízzunk abban, hogy a minisztérium tesz ennek érdekében, ellenkező esetben a gazdák százainak egzisztenciája válik kérdésessé.

A kínai Jangce folyón elsüllyedt folyami kirándulóhajó áldozatai közül már 431 holttestét szállították a partra, 11 utas holléte egyelőre még ismeretlen, a túlélők száma 14 - jelentette a helyszíni mentők központjának tájékoztatása alapján a kínai állami média vasárnap.

A kínai hagyományoknak megfelelően a tragikus baleset hetedik napján Csienli településen gyászszertartással emlékeztek az elhunytakra. Százak álltak némán három percen át a Jangce folyó partján, miközben hajók kürtje szólt. A kínai központi televízió jótékonysági műsort sugárzott szombat estére tervezett népszerű szórakoztató programja helyett.

A 2200 tonnás, négyszintes, 76 méter hosszú Kelet Csillaga nevű hajó múlt hétfőn süllyedt el a fedélzetén több mint 450 emberrel, vélhetően a rossz időjárási körülmények miatt; a térségben tornádó tombolt. A baleset pontos okát még nem közölték, a hajó kapitányát és fedélzeti főmérnökét kihallgatták és őrizetben tartják.

A kínai miniszterelnök-helyettes személyesen is kifejezte a kormány nevében részvétét a tragédia miatt az elhunytak hozzátartozóinak és ígéretet tett a következmények megfelelő kezelésére.

Mindeközben a családtagok, akiknek nagy része a Hupej tartományi Csienli településre utazott, azt követelték, hogy a központi kormány mondja meg az igazat az elmúlt évtizedek legsúlyosabb kínai hajószerencsétlenségének okairól és körülményeiről. A tények ismertetése mellett a felelősök megnevezésére és megbüntetésére számítanak. Közölték a hajót üzemeltető vállalat vezetőjének bocsánatkérését nem fogadják el.

A több mint száz Nankingból érkezett ingerült hozzátartozó a városi kormányzat Csienlibe utazott képviselőitől például azt kérték, hogy a holttesteket a fennálló jogszabályokkal ellentétben hazaszállíthassák, ám az illetékesek ragaszkodtak ahhoz, hogy azokat helyben hamvasszák el. Az érintettek ugyancsak hiába kérték, hogy biztosítsanak az elhunytak számára temetkezési helyet. A családtagok ugyanakkor engedélyt kapnak arra, hogy a balesettől távolabb, kisebb csoportokban megemlékezéseket tartsanak. A találkozó végén vita kerekedett, az egyeztetés káoszba torkollott.

A kínai államtanács (kormány) már ígértet tett arra, hogy átfogó nyomozást folytatnak, és rendszeres tájékoztatást adnak és nyilvánosságra hozzák a kiderített információkat. Ennek ellenére a kapcsolódó hírek egyelőre még váratnak magukra, amelyet a polgárügyi minisztérium illetékese azzal magyarázott, hogy a történtek pontos kiderítéséhez, a végső következtetések levonásához több tényezőt kell figyelembe venni, viszonylag bonyolult esetről van szó.

Alkalmas fogyasztásra a pancsovai víz, ezt mutatták ki a tegnap vett mintákon elvégzett elemzések a belgrádi Dr Milan Jovanović Batut intézetben. A hírt Pavle Radanov pancsovai polgármester közölte sajtótájékoztatón. Mint mondta, az elemzések szerit a városi vízvezetékben a víz literenként 31,57 mikro gramm trigalometánt tartalmaz, ami már jóval az engedélyezett 100 mikro grammos határérték alatt van.

A szerbiai törvények értelmében, egy liter ivóvízben ezek aránya nem haladhatja meg a 100 mikro grammot, Pancsován egyes mintákban ettől kétszer, sőt háromszor nagyobb koncentrációt mértek, ezért nem javasolták a vizet fogyasztásra és főzésr. Tegnap lajtos kocsikból osztottak vizet a lakosságnak.

A polgármester szerint amint megérkeznek a belgrádi és a pancsovai közegészségügyi intézetek elemzéseinek eredményei is, a városi válságtörzs dönt arról, hogy ismét használható ivásra és főzésre a víz.

Radanov arról is beszélt, hogy kivizsgálják, hogyan történhetett meg, hogy pénteken a pancsovai intézet elemzései a trihalometánnak a megengedettnél kétszer nagyobb értékét mutatták ki, miközben a belgrádi intézet eredményei egészen mások.

Már öt halálos áldozata van a MERS-járványnak Dél-Koreában - jelentették be vasárnap Szöulban. Ezzel egy időben több mint húszezer külföldi turista mondta le útját a kelet-ázsiai országba.

Az ötödik halálos áldozat egy 75 éves férfi. Ugyanabban a kórházban kezelték, ahol 17 embert ápolnak, köztük két kórházi dolgozót - közölte a helyi egészségügyi minisztérium.

A vasárnap bejelentett 14 újabb fertőzésből tízet ez utóbbi kórházban regisztrálták. Korábban a kormány megnevezte azt a dél-szöuli kórházat, ahol az első koronavírusos megbetegedést megerősítették, valamint egy másik szöuli kórházat, ahol jelentős számú megbetegedést mutattak ki. A hatóságok ugyanakkor nem akarják nyilvánosságra hozni az összes, MERS-betegeket kezelő kórház listáját, mert gondokat okozhatna az egészségügyi ellátásban, ha az emberek elkerülnék a megnevezett intézményeket.

Csö Kjung Hvan miniszterelnök-helyettes kijelentette: nincs ok azt hinni, hogy a járvány jelentősen továbbterjed majd az országban. "Minden eddigi MERS-esetet kórházban kezelnek, más környezetben ez a kór nem fordult elő. Úgy vélem, hogy van esély arra, hogy a járványt sikerül ellenőrzés alá vonni".

Dél-Koreában a betegség május végén ütötte fel a fejét, vélhetően egy Szaúd-Arábiában járt férfi hurcolta be. A vírus ellen nincs védőoltás.

A járvány hatására már több mint húszezer külföldi mondta le útját a kelet-ázsiai országba. A visszaadott utazási jegyek alapján kiderült, hogy a visszakozók túlnyomó része kínai.

Parlamenti választás kezdődött vasárnap Törökországban, mintegy 54 millió szavazó járulhat az urnákhoz.

A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel nyolckor nyitottak és 17 órakor zárnak majd. Húsz párt és 165 független jelölt vesz részt a megmérettetésen.

A választás legjelentősebb tényezői a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), továbbá a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP), a szélsőjobboldali Nacionalista Cselekvés Pártja (MHP). E mellé a három párt mellé jöhet fel az egyre népszerűbb kurdbarát tömörülés, az ellenzéki Népi Demokratikus  Párt (HDP), de csak abban az esetben, ha sikerül átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt.

A 2011-es parlamenti választásokon még a voksok 49,8 százalékát megszerző, az  iszlamista gyökerű AKP népszerűség vesztéséhez a gazdaság gyengülésén túl számos tényező járult hozzá. Az utóbbi időszak a párt vezetőit érintő korrupciós botrányoktól volt hangos, amelyek kirobbantása Recep Tayyip Erdogan államfő szerint egykori szövetségese, az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok műve, mégpedig azzal a céllal, hogy megdöntse a kormány hatalmát. A társadalom egy részében ezenkívül a kormánypárt egyre gyakoribb tekintélyelvű megnyilvánulásai - köztük a rendőrök hatáskörének kiszélesítését célzó lépések vagy az internet feletti ellenőrzés szigorítása - keltenek rossz érzést. További ellenérzést vált ki az a törekvés, hogy az alkotmányt módosítva, az államfő jelenlegi jogkörét jelentősen kiszélesítve, elnöki végrehajtói rendszert vezessenek be. 

A törökök elégedetlensége 2013 nyarán robbant, amikor az isztambuli Gezi park tervezett átépítése elleni megmozdulások a kormány elleni tömegtüntetésekbe csaptak át. A heteken át tartó demonstrációk első ízben tömörítették egységes frontba a török baloldali csoportosulásokat, a kurdokat, a nacionalistákat, a feministákat és a homoszexuálisokat. Közöttük ma sok olyan akad, aki hajlandó az egyre népszerűbb kurdbarát tömörülésre, az ellenzéki Népi Demokratikus Pártra (HDP) szavazni.

A közvélemény-kutatások szerint az ország délkeleti részén élő 12 milliós kurd közösség mellett a török társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is megszólító HDP jelenleg a negyedik legtámogatottabb párt, és akár a voksok 12,6 százalékát is megszerezheti.

Ha ez bekövetkezik, akkor az AKP-nak nem lesz meg az elnöki rendszer önálló bevezetéséhez szükséges kétharmados fölénye, és történetében először elveszítheti eddigi abszolút többségét is.

Amennyiben a HDP nem költözhet be az 550 fős törvényhozásba, akkor viszont a török választási rendszer értelmében majdnem az összes megszerzett mandátumát az AKP kapja majd meg, amivel a kormánypártnak háromötödös többsége lehet, s ez elegendő lehet arra, hogy a végrehajtó elnöki hatalom megteremtése érdekében módosítsa az alkotmányt.

A magyar U20-as labdarúgó-válogatott 2-0-s vereséget szenvedett a nigériai csapattól az Új-Zélandon zajló korosztályos világbajnokság vasárnapi játéknapján, de csoportjának harmadik helyezettjeként így is bejutott a nyolcaddöntőbe.

Bernd Storck együttese ezzel a vereséggel az E csoport harmadik helyén végzett, de így is továbbjutott, a legjobb 16 között pedig Szerbiával találkozik majd szerdán.

A magyar U20-as labdarúgó-válogatott 2-0-s vereséget szenvedett a nigériai csapattól az Új-Zélandon zajló korosztályos világbajnokság vasárnapi játéknapján, de csoportjának harmadik helyezettjeként így is bejutott a nyolcaddöntőbe.

Bernd Storck együttese ezzel a vereséggel az E csoport harmadik helyén végzett, de így is továbbjutott, a legjobb 16 között pedig Szerbiával találkozik majd szerdán.

Eredmény, E csoport, 3. forduló:

Nigéria-Magyarország 2-0 (1-0)

New Plymouth, 3000 néző, v: Zambrano (ecuadori)

gólszerző: Awoniyi (33., 54.)

sárga lap: Popov (90.)

Nigéria:

Enaholo - Musa, Bello, Ndidi, Mustapha - Idowu, Ifeanyi - Bulbwa, Sokari (Iheanacho, 82.), Godwin (Isaac, 66.) - Awoniyi (Simon, 74.)

Magyarország:

Székely - Osváth, Kecskés Á., Talabér, Forgács - Nagy Ádám, Berecz - Nagy Dominik (Oláh L., 67.), Németh M., Zsótér (Popov, 62.) - Mervó (Kalmár, a szünetben)

Jól kezdett a magyar csapat, volt néhány lehetősége is, a nigériaiak azonban az első negyedóra végére átvették a meccs irányítását, s a játékrész hajrájához közeledve Awoniyi révén meg is szerezték a vezetést.

A magyarok a szünetig nem tudtak válaszolni a nigériaiak találatára, ám a második félidő elején majdnem sikerült nekik, az afrikaiakat azonban kisegítette a kapufa. Néhány perccel később aztán nagyot hibázott a magyar védelem, ezt Awoniyi kihasználta, így megduplázta saját maga és csapata góljainak a számát.

A lefújásig hátralévő időben már nem történt érdemi esemény a pályán, a magyaroknak pedig ez a kétgólos vereség is belefért a továbbjutás szempontjából, a hat csoport első két helyezettjei mellett ugyanis a négy legjobb harmadik is nyolcaddöntőbe került.

Ma kezdődik a világ hét legfejlettebb ipari államát összefogó G7 csoport kétnapos németországi csúcstalálkozója.

A találkozót Németország legmagasabb hegycsúcsának, a bajor Alpokban fekvő Zugspitzének a lábánál tartják, az Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau). A délután kezdődő tanácskozás előtt a házigazda német kancellár, Angela Merkel Barack Obama amerikai elnökkel felkeresi a luxushotelhez legközelebb fekvő települést, a Krün nevű alpesi falut, ahol a helyiekkel reggeliznek és beszélgetnek majd.

A Hetek - a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország - állam-, illetve kormányfőinek informális egyeztető, tanácskozó fórumán tárgyalnak a nemzetközi terrorizmustól az ukrán válságon át a görög válságig az aktuális világpolitikai és világgazdasági folyamatokról, a napirend központi eleme azonban a felkészülés lesz az ENSZ idei két nagy konferenciájára.

Az egyik a decemberi párizsi klímacsúcs (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A másik, szeptemberben New Yorkban tartandó ENSZ-tanácskozás a világszervezet új fejlesztési programjáról - az úgynevezett 2015 utáni menetrendről (post-2015 Agenda) - szól, amely a szegénység visszaszorítását és a legszegényebbek egészségi állapotának javítását szolgáló, 2015 végéig tartó Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot váltja majd fel.

A G7 csoport 1975 óta működik, és 1998-ban Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.

A Hetek csúcstalálkozója idején Bajorország déli részén szinte mindenütt korlátozásokkal kell számolni az autópályákon és az alsóbb rendű utakon is, és a találkozó miatt Németország összes határán visszaállították az ellenőrzést, egészen június 15-ig. A hatóságok arra kérik az utazókat, hogy csak érvényes úti okmánnyal induljanak az országba.

Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a nagy meccseken a játékosok, az edzők, de még inkább a szurkolók nagyon sokszor elveszítik önuralmukat, hogy szépen fogalmazzak! Mert szó sincs önuralomról, inkább azt mondhatnám, hogy mindannyiunkban felébred valami kevésbé emberi, hogy ne fogalmazzak sokkal csúnyábban, emlegetvén más élőlényeket. Kimondom mégis: az állat. Egy ilyen jelenet maradt meg az emlékezetemben a Barcelona–Athletic Bilbao meccsről. A brazil Neymar megpróbált egy trükköt, egy nagyon nehezet, a saját és a védő feje felett átvezérelni a labdát. Nem sikerült neki, de ez nem állította meg a „kiszúrt” védőt, hogy fel ne rúgja. Sőt, ha nem lépnek közbe a csapattársai, még összevissza rugdosták volna! S a játékvezető a brazil ellen volt! A tv-kommentátor is azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan és megalázó. Lehetséges volna, hogy amióta abbahagytam az edzősködést, megváltoztatták a szabályokat? Nem tudok semmilyen változásokról, különösen arról nem, hogy „tisztességesebbre” akarták volna változtatni ezt a játékot, amelynek, mint minden játéknak, az alapja bizonyos százalékig bolondot csinálni az ellenfélből! Mert ha ezt nem szabad, akkor majdnem minden meccsen szinte agyon kellene verni azt a kis „nyavalyást”, aki a Messi névre hallgat, hisz ő nemcsak egy kötényt ad az ellenfél védőjének, hanem akár dupláz is! Tudják talán, a „kötény” az a kellemetlen valami, amikor a labdát az ellenfél lábai között viszik tovább a Messi-félék. S ha ez nem tilos, akkor hogy a fenébe lehet tilos egy olyan bravúr, amit szinte lehetetlen „eladni” egy komoly meccsen?! Szerintem állást kellene foglalnia a FIFA-nak az ilyen „bolondcsinálásban”, mert ha odáig jutunk, hogy nem szabad kitolni az ellenféllel, tehát kicselezni, faképnél hagyni, akkor jobb, ha a vízilabdát nézi az ember. Ott nincs „kötény”!

Miért sugdolóznak a tv-meccseken?!

Valószínűnek tartom, mindenki észrevette, hogy a nagy meccseken az edzők leginkább a kispadon nagyon is diszkrétek! Még mielőtt megszólalnának, ott van a tenyerük a szájuk előtt. Elejében az ember azt hitte volna, hogy olyan valamit mondanak egymásnak, amit nem kellene hallaniuk a körülöttük ülő játékosoknak, de aztán rájöhetett mindenki, hogy két másik, sokkal komolyabb „apróság” késztette őket a diszkrécióra, mégpedig az ellenfél kémjei, akik a tv-képernyőn leolvashatták egykor az „intézkedéseket”, valamint a tv-sek, akik hamarabb tudták, ki lesz például leváltva, és ki jön be helyette, mint a játékosok. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a pletykarovat mennyire gazdag volt, még mielőtt mindenki kezdte a tenyerét használni abban a pillanatban, amikor az első szót ki akarta volna mondani.

Nevetséges volt például, hogy a Barcelona kupagyőzelme után szinte mindenki a „keze mögött” beszélt…

De ha már a Barcelonát említem, legyen valami leírva is. A három csatár, mármint Messi, Neymar és Suárez 120 gólt rúgott az idényben. Íme a rendhagyó tények:

Messi   Neimar            Suárez

Meccsek          56        50        42

Gólok  58        38        24

Gólpassz          30        11        23

Perc a pályán   4431    3510    2918

Perc/gól           76        92        121

Csel/meccs      5,1       3,2       1,5

A vak is láthatja, hogy az a „picurka” kis ember mekkora játékos!

Petőfi jut eszembe…

„Távozom, de egyszer még visszatérek a Vidibe”, mondta a magyar válogatott labdarúgó a napokban. A neve Nemanja Nikolić, zentai származású csatár. A Videotonnal nemcsak bajnok lett, hanem gólkirály is. Összesen 7 évet játszott Magyarországon, másfelet Kaposváron, majd öt és felet Székesfehérváron. Most a válogatottban két meccsre készül, Litvánia ellen a barátságosra, Finnország ellen pedig az Eb-selejtezőre. De mindezt már letárgyalta a Szó. Amit én szeretnék hozzáadni, az egy icipicit sportszerűtlen, mert mások értékeivel szeretném, hogy apám és anyám hazája gyarapodjon, és nemzetközi sikereket jegyezzen. Talán mondanom sem kell, hogy Nikolić apja szerb, de azt sem, hogy Petőfinek is szerb volt a neve, meg persze az apja is, ennek ellenére a legnagyobb magyar költő. Bár nagyon messze vagyunk már azoktól az évektől, ma is vannak egykori szerbek, akik magyarnak tartják magukat, például Zorán, az egyik legsikeresebb sanzonénekes…

Szétnézek magam körül, és azt látom, hogy a legnagyobb európai válogatottakban megannyi afrikai származású játékos van. Talán azt sem kell mondanom, hogy a német válogatottban hány lengyel játszik. Hollandiát, Portugáliát, Angliát stb. nem is említem. Nos, miért ne bízna meg valakit, valakiket az MLSZ, hogy a nagyvilágban keressenek olyanokat, akik szívesen költöznének az Alföldre, ahol volna mit enniük, s „véletlenül” van nekik egy-két tehetséges, labdát rúgó fiuk, úgy 13–16 évesek.

Érdekes dolgot tapasztalhatnának az edzők: hogy az ilyen gyerekek mennyivel nagyobb erőbevetéssel dolgoznak, mint azok, akiket a mamák elkényeztettek. S lásd, mi történik egy bizonyos idő után: a „mi” kis kényes gyerekeink „irigységből” olyanok akarnak lenni, mint a kis feketék. S mi rossz van ebben? Majdnem semmi. Esetleg egy Nikolićra hasonlítani még jobb lenne.

A világbajnoki címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes pilótája nyerte a Forma-1-es Kanadai Nagydíj szombati időmérő edzését, így a vasárnapi futamon ő indulhat majd az élről.

A 30 éves brit versenyzőnek ez az idei hatodik, pályafutása során pedig a 44. pole pozíciója.

Hamilton mellől csapattársa, a német Nico Rosberg rajtolhat, a harmadik kockából pedig Kimi Räikkönen, a Ferrari finn pilótája vághat neki a versenynek.

A négyszeres vb-győztes német Sebastian Vettel (Ferrari) műszaki hiba miatt csak az időmérő első szakaszának végén tudott két mért kört teljesíteni, de nem jutott tovább. Ugyanígy járt Felipe Massa, a Williams brazil pilótája, aki a csapatrádión arra panaszkodott, hogy nincs erő az autójában, és végül nem is sikerült továbbjutnia a második etapba.

Max Verstappen (Toro Rosso) 15 helyes rajtbüntetésben részesült az előző, Monacói Nagydíjon okozott balesete, valamint a mostani hétvégén történt motorcseréje miatt. A 17 éves holland 12. lett az időmérőn, így a szabályok szerint utolsóként rajtol majd, de plusz időbüntetést is kap még a versenyen.

Kijevben szombaton félbeszakadt az ország történetének második melegfelvonulása, miután jobboldali szélsőségesek rátámadtak a menetet biztosító rendőrökre és a menet résztvevőire.

Az LGBT-nek (leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transzvesztiták) jogegyenlőséget követelő felvonulás helyszínét egészen szombat reggelig titkolták a hatóságok, tartva a radikálisok támadásától. Azonban a tavalyi Majdan-tüntetések idején különösen aktív Jobboldali Szektor arcukat eltakaró híveinek a szigorú biztonsági intézkedések ellenére is sikerült bejutniuk az esemény helyszínére.

Mintegy 40 radikális petárdákkal és kövekkel dobálta a felvonulás mintegy 300 résztvevőjét és a menetet biztosító több száz rendőrt. Öt rendőr megsérült, köztük egy súlyosan. A rendőrök tucatnyi radikálist őrizetbe vettek. A felvonulás folytatódott, de befejezni nem sikerült, mert a rendőrség mintegy 500 méter megtétele után biztonsági okokra hivatkozva leállította.

A szélsőségesek a hazafelé tartó résztvevőket is megtámadták, de a rendőröknek sikerült megakadályozniuk a verekedést. A rendőrök összesen 25-30 embert vettek őrizetbe.

A független Ukrajna történetének első melegfelvonulását mintegy száz résztvevővel 2013-ban tartották Kijevben. A 2014-ben tervezett második "egyenlőségmenetet" végül törölték, mert a rendőrség a szervezők szerint nem volt hajlandó garantálni a felvonulók biztonságát.

Az idei melegfelvonulás előtt Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt tanácsolta a szervezőknek, hogy álljanak el a menettől a szélsőjobboldali csoportok fenyegetései miatt.

Gerendai Károly, a Sziget fesztivál és Lobenwein Norbert, a VOLT fesztivál vezetői is részt vesznek az elobolygonk.hu kampányban és támogatják az éghajlatvédelmi kezdeményezést - jelentette be Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában szombaton.

A köztársasági elnök a sajtótájékoztatón kiemelte: a megállapodásnak köszönhetően a fesztiválok látogatói - összesen mintegy 1,2 millió ember - a klímaváltozás problémájával kézzel foghatóbban, a saját életük szempontjából ismerkedhetnek meg.

Áder János hozzátette: felhívásához már megyei jogú városok, a fővárosi közgyűlés és fővárosi kerületi polgármesterek is csatlakoztak, múlt héten pedig az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is hasonló nyilatkozatot tett.

A két vezető hosszú évek óta szervez sikeres, európai léptékű fesztiválokat Budapesten, Sopronban, valamint a Balatonon több helyszínen - fogalmazott a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy a klímaváltozás problémája a fesztivállátogató fiatalokat és azok jövendőbeli gyermekeit érinti elsődlegesen. "Ezért is örülök ennek a lehetőségnek és felajánlásnak" - hangsúlyozta Áder János.

Gerendai Károly rámutatott, hogy sok fiatalhoz érnek el a rendezvényeikkel, a fesztiváli közegben pedig könnyebben lehet úgy üzeneteket közvetíteni, hogy a látogatók azokat ne érezzék erőltetettnek, okoskodónak, és nyitottan fogadják a gondolatokat. Kiemelte: fontosnak tartják tudatosítani, hogy rajtunk múlik, lesz-e jövője a Földnek és gyerekeinknek. Rámutatott, rendezvényeiken rendszeresen bemutatnak különféle kezdeményezéseket, civil szervezeteket, hogy a szórakoztatás mellett a fiatalokat nyitottabbá tegyék az új témák iránt.

Hozzátette: a csatlakozással olyan nemzetközi kezdeményezés mellé álltak, amely a politikai csatározások fölött áll.

Túlméretezett a szerbiai parlamenti rendszer, ezért el kell gondolkodni a képviselők számának csökkentéséről – mondta Maja Gojković szerbiai házelnök, aki szerint ezt nem csak a köztársasági parlamentben kellene megtenni, hanem a tartományi és önkormányzati parlamentekben is. Úgy gondolja, ez növelné a munka hatékonyságát.

„Ha a szerbiai parlamentnek legfeljebb 150 képviselője lesz, hogyan lehet Vajdaságnak 120, Újvidéknek meg 78?” – tette fel a kérdést a Večernje novostinak adott interjújában.

Mint mondta, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a VMSZ képviselőinek a politikai rendszer megváltoztatásán dolgozó akciócsoportban vannak módosítási javaslatai, ezekről a haladók majd elnökségi szinten egyeztetnek.