Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában, de máshol is alakultak ki kisebb gócpontok - hangsúlyozta az M1 csatorna szombat reggeli műsorában Kun Miklós történész, Ukrajna-szakértő.

"Békeidőben négyszáz halott - ez háború" - fogalmazott, utalva a konfliktust lezárni hivatott, február közepi minszki megállapodás óta áldozatul esettek magas számára, hozzátéve, nagyon feszült a helyzet, de diadaljelentéseik ellenére a szakadárok az utóbbi napok véres ütközeteiben "nem nagyon győztek". Utalt rá: összefogni látszik Ukrajna és Moldova, mert "meg akarják szorongatni" az utóbbiból évtizedekkel ezelőtt kiszakadt Dnyeszter-menti Köztársaságot; "mindenhol vannak ilyen kis háborús gócok" - tette hozzá a szakértő.

Biztos győzelemre számíthat a Törökországot több mint egy évtizede kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnap esedékes parlamenti választásokon. Arra azonban csak csekély esélye van, hogy terve megvalósításához, az elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges számú szavazatot megszerezze, pedig ez az államfő, Recep Tayyip Erdogan legfőbb vágya.

Bár az alkotmány értelmében az ország elnökének ki kellett volna maradnia a választási hadjáratból, Erdogan úgy gondolta, tisztsége megköveteli tőle a politikai vitákban és gyűléseken való részvételt. Az AKP csúcsjelöltjét, Ahmet Davutoglu kormányfőt az utóbbi hetekben szinte alig lehetett észrevenni elődje árnyékában.

"Egyenlő távolságra vagyok az összes párttól, de természetesen van közöttük egy olyan, amely közel áll a szívemhez" - hangoztatta a választók előtt a 61 éves államfő, aki nem elég, hogy gyűlésekre járt, hanem mindeközben még a Koránt is a kezében tartotta, holott törvényileg tilos a kampányba a vallást belevinni.

"Az AKP támogatottsága 41-42 százalékra esett vissza és folyamatosan csökken. Erdogan a Koránt és a vallást használja ahhoz, hogy megállítsa ezt a lejtmenetet" - magyarázta Tarhan Erdem, a Konda társadalmi elemző intézet elnöke.

A 2011-es parlamenti választásokon még a voksok 49,8 százalékát megszerző, iszlamista gyökerű AKP népszerűségvesztéséhez a gazdaság gyengülésén túl számos tényező hozzájárult. Az utóbbi időszak a párt vezetőit érintő korrupciós botrányoktól volt hangos, amelyek kirobbantása Erdogan szerint egykori szövetségese, az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok műve, mégpedig azzal a céllal, hogy megdöntse a kormány hatalmát. A társadalom egy részében ezenkívül a kormánypárt egyre gyakoribb tekintélyelvű megnyilvánulásai - köztük a rendőrök hatáskörének kiszélesítését célzó lépések vagy az internet feletti ellenőrzés szigorítása - keltenek rossz érzést.

A törökök elégedetlensége 2013 nyarán robbant, amikor az isztambuli Gezi park tervezett átépítése elleni megmozdulások a kormány elleni tömegtüntetésekbe csaptak át. A heteken át tartó demonstrációk első ízben tömörítették egységes frontba a török baloldali csoportosulásokat, a kurdokat, a nacionalistákat, a feministákat és a homoszexuálisokat. Közöttük ma sok olyan akad, aki Erdogan teljhatalmát megakadályozandó voksát hajlandó az egyre népszerűbb kurdbarát tömörülésre, az ellenzéki Népi Demokratikus Pártra (HDP) leadni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) és néhány kisebb baloldali csoport 2012-es egyesüléséből létrejött tömörülés az első olyan kurd párt lehet, amelynek sikerülhet átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges - a világon egyébként a legmagasabb - 10 százalékos küszöböt. A mandátumszerzés a kurdoknak eddig csak független jelöltek útján sikerült, mivel utóbbiak számára nincs bejutási küszöb.

A közvélemény-kutatások szerint az ország délkeleti részén élő 12 milliós kurd közösség mellett a török társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is megszólító HDP jelenleg a negyedik legtámogatottabb párt, és akár a voksok 12,6 százalékát is megszerezheti. Ha ez tényleg így történik, akkor az AKP-nak nem elég, hogy nem lesz meg az elnöki rendszer önálló bevezetéséhez szükséges kétharmados fölénye, hanem - történetében először – elveszítheti eddigi abszolút többségét is. Ha a HDP mégsem költözhet be az 550 fős törvényhozásba, akkor viszont a török választási rendszer értelmében majdnem az összes megszerzett mandátumát az AKP kapja majd meg, amivel a kormánypártnak háromötödös többsége lehet, s ez már elegendő arra, hogy népszavazásra bocsáthassa az elnöki demokrácia ügyét.

Az emberek úgy gondolják, mi vagyunk az egyetlenek, akik képesek megakadályozni Erdogant abban, hogy korlátlan hatalmat építsen ki, amelyet ő elnökségnek nevez, mi pedig diktatúrának” – nyilatkozta a 42 éves Selahattin Demirtas, a HDP karizmatikus társelnöke, aki a tavalyi elnökválasztáson a voksok 9,8 százalékát szerezte meg.  Annyi szavazatot fogunk kapni a kurdoktól, mint a társadalom más szegmenseitől (..). Mi az egyetlen párt vagyunk, amely mindenkit felkarol, amely tükrözi Törökország pluralizmusát” – mondta egy interjúban Demirtas, aki a kampány alatt tudatosan figyelt arra, hogy csak ritkán beszéljen a török-kurd konfliktusról, amelynek végére több mint 30 éve nem sikerült pontot tenni, igaz, 2012-ben megindult a békefolyamat a felek között. A HDP bírálói rendszeresen azt vetik a párt szemére, hogy közel áll az Ankara által terrorszervezetnek nyilvánított és a kormány ellen gerillaháborút folytató Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK).

Természetesen van politikai rokonság a PKK és a HDP között” – vélekedett az isztambuli Bogazici Egyetemen tanító Bülent Kücük szociológus, hozzátéve ugyanakkor, hogy a HDP a PKK-tól független politikai mozgalom. Ezt a támadási felületet azonban igyekezett kihasználni Erdogan is, aki  terroristák” frontjának nevezte a tömörülést. Demirtas a pártja ellen irányuló retorikát okolja azért, hogy a kampány alatt mintegy 70 támadást követtek el a HDP irodái ellen, a tömörülés legutóbbi, pénteki nagygyűlésén pedig két ember életét vesztette és több mint 150-en megsebesültek két robbanásban, amelynek legalább egyikét egy gázpalackos pokolgép okozta.

Ebben a nyugtalan légkörben várják vasárnap az urnákhoz a mintegy 57 millió török választópolgárt, akiknek - felmérések szerint - várhatóan 28 százaléka az ellenzék legnagyobb erejét adó és egy  életre érdemes Törökországért” harcoló balközép Köztársasági Néppártra (CHP), míg körülbelül 15 százaléka a PKK-val való béketárgyalások azonnali megszakítását akaró jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártjára (MHP) teszi majd le voksát.

Ivásra és főzésre nem alkalmas a pancsovai ivóvíz, ugyanis a június 4-én vett és bevizsgált mintában megnövekedett trihalometán koncentrációt fedeztek fel. Ma este lesznek ismertek a legújabb vizsgálati eredmények, mondta el a Tanjugnak Mica Sarić Tanasković a pancsovai Közegészségügyi Intézet igazgatónője.

A délután folyamán az intézet dolgozói 14 mintát vesznek, ezeket elemzik később.

A trihalometánok akkor keletkeznek, amikor a víz szerves szennyezői és a fertőtlenítőszer egymással reakcióba lépnek, a melléktermékként felbukkanó THM-ek közül a legjelentősebb a kloroform.

Az igazgatónő szerint a THM a víz klórral történő fertőtlenítése során keletkező melléktermék, amely hosszú távon hat kedvezőtlenül az emberek egészségére, ugyanis rákkeltő anyagokról van szó.

A szerbiai törvények értelmében egy liter ivóvízben ezek aránya nem haladhatja meg a 100 mikro grammot, Pancsován egyes mintákban ettől kétszer, sőt háromszor nagyobb koncentrációt mértek, ezért nem javasolják a vizet fogyasztásra és főzésre.

A település több pontján is lajtos kocsikból osztanak vizet.

Szinte mindenki tudja, hogy a legnagyobb alkoholtartalmú zöldségféle a falra hányt borsó. Szintúgy mindenki tudja, gyomorgörcsöt, hányingert nemcsak a heveny italozás okozhat, hanem képmutató pojácák (hivatalos szóhasználatban: politikusok) is, midőn folyékonyan árad belőlük a hazugság.

Szombaton délben megnyílt a 39. Durindó, de a megnyitót megelőzően már nagy volt a sürgés-forgás Csantavéren, a narancssárga ruhások, vagyis a szervezők koordináltak és várták az érkező csoportokat. Összesen 102 fellépést követ végig a zsűri, amely az idén első alkalommal nem szóban értékel, hanem a fellépéseket követően az elkövetkező időszakban személyes találkozókat szervez majd a fellépő csoportokkal. Újranézik majd a fellépést és együtt beszélgetnek majd az előadásokról. Hatékonyabbnak bizonyul így az építő jellegű kritika – mondta Szabó Gabriella, a fesztiváltanács elnöke.

A Durindó ünnepélyes megnyitóján Vörös Róbert, a szervezőbizottság elnöke kiemelte, egy álom vált valóra a településen, hiszen 31 év telt el a fesztivál legutóbbi helyi megszervezése óta.

Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség Tanácsának elnöke ünnepi beszédében kitért arra, hogy amikor alkalma van a közösséghez szólni, akkor az építkezésről, az építőkről szól.

- Köszönet Bodor Anikónak, aki öt éve nincs közöttünk, az ő munkája nélkül sokkal szegényebb lenne ez a fesztivál. De köszönet Varga Péternek, aki csantavéri származású, és a Szöllősy Vágó házaspárt is említeném. Sándor Géza tanár urat pedig itt köszönthetjük, köszönet, amit tett Csantavér és az egész délvidéki kultúra felemelkedéséért. Hitünk mellett ez a rendezvény az, ami segít itt tartani bennünket, hiszen amikor énekelünk, összeér a vállunk, s amikor tánc közben közösen dobbantunk a lábunkkal, érezzük, mi tart itthon bennünket – mondta Dudás.

Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta, éltető üzenetet közvetít a rendezvény, mégpedig azt, hogy a vajdasági magyarságnak szüksége van a minőséges népzenére.

- Azt kívánom, szóljon ez a két nap a barátkozásról, találják meg a fiatalokat, hogy legyen utánpótlás – tette hozzá Nyilas Leonov.

Szabó Gabriella nyitotta meg a rendezvényt, s elmondta, mindenki fontos, mindenki számít ebben a kis közösségben.

A mai napon este hat óráig tartanak a Durindó részvevőinek fellépései két helyszínen: a színházteremben és az udvarban felállított szabadtéri színpadon. 18.30-tól a Csörgő citerazenekar és a Fokos zenekar közös, majd 21 órától a Heveder zenekar koncertje lesz a szabadtéri színpadon.

A Gyöngyösbokréta holnap délben szentmisével kezdődik, felvonulással, majd 14 órakor az ünnepélyes megnyitóval folytatódik.

Jövőre, harminc év után, Tordán lesz a negyvenedik jubielumát ünneplő Durindó és az 53. Gyöngyösbokréta.

Az idén először került fel a világ legértékesebb márkáit rangsoroló 100-as BrandZ-listára a kínai Huawei információs és távközlési technológiai konszern - közölte a cég az MTI-vel.

A Millward Brown piackutató vállalat által készített 2015-ös listán a 15 milliárd dollárra értékelt Huawei a 70. helyezést vívta ki magának, ezen belül a technológiai vállalatok rangsorában a 16. helyezést.

A BrandZ technológiai rangsorát az Apple vezeti 247 milliárd dolláros márkaértékkel, sorrendben nyomában a Google, a Microsoft, az IBM, a kínai Tencent, a Facebook, valamint a kínai Baidu cégekkel.

A Millward Brown piackutató cég által a világ egyik legnagyobb reklámügynöksége, a brit WPP megrendelésére készített BrandZ-lista az egyetlen olyan márkarangsor, amely a márkák pénzügyi mutatóin kívül a fogyasztók véleményét is figyelembe veszi.

Az IPSOS piackutató által a világ 32 országában folytatott felmérés szerint a vállalat márkaismertsége tavaly globális szinten 52-ről 65 százalékra nőtt a fogyasztók körében. Ezzel a Huawei megerősítette helyét a globális piacon, a vállalat bevételeinek kétharmada mára a Kínán kívüli országokból érkezik.

A Huawei csoport 2014-ben 288,2 milliárd jüan (46,5 milliárd dollár), az előző évinél 20,6 százalékkal magasabb értékesítési árbevétel mellett 27,9 milliárd jüan (4,5 milliárd dollár), a 2013-ast 32,7 százalékkal meghaladó nettó nyereséget ért el. A Huawei tíz éve van jelen Magyarországon és ma már közvetve több mint 2500 munkavállalót foglalkoztat és közel 600 beszállítóval áll kapcsolatban. A Huawei egyike az 500 legnagyobb magyarországi adófizetőnek.

A Huawei eddig 200 millió eurót, mintegy 65 milliárd forintot fordított magyarországi beruházásokra, és ezzel a második legnagyobb kínai befektetőnek számít. A Magyarországon 2009-ben létrehozott Európai Ellátó- és Logisztika Központ (ESC) a Huawei legnagyobb anyaországon kívüli ellátó központjává vált.

A Huawei Technologies Hungary Kft. egy évtizedes magyarországi történetének a tavalyi volt az eddigi legeredményesebb éve: forgalma a nem auditált előzetes adatok szerint 18 százalékkal 36-38 milliárd forintra emelkedett.

Szombaton 20.45-kor a berlini Olimpiai Stadionban rendezik meg a Bajnokok Ligája 2014/2015-ös idényének döntőjét, amelyben a kétszeres BEK/BL-győztes olasz Juventus a sorozatot négyszer megnyerő katalán Barcelonával mérkőzik meg.

Mindkét együttes története nyolcadik fináléjára készül, a Barca a négy végső siker mellett háromszor bukta el a trófeát, a Juventus két győzelem mellett öt döntőben is alulmaradt – egy esetleges fiaskó negatív rekordot jelentene, a Benfica és a Bayern München is öt finálét veszített el. A katalánok egyébként pozitív sorozatban vannak, hiszen a Milan ellen 4:0-ra elveszített 1994-es döntő óta háromszor játszhattak a fináléban, és mindannyiszor meg is nyerték: 2006-ban az Arsenalt győzték le 2:1-re, 2009-ben és 2011-ben pedig a Manchester United ellen diadalmaskodtak 2:0, illetve 3:1 arányban. Az olasz bajnok éppen fordított utat járt be, elvégre az 1996-os, Ajax elleni tizenegyespárbajban kivívott siker óta sorozatban három döntőben maradtak alul: 1997-ben a Borussia Dortmund 3:1-re, 1998-ban a Real Madrid 1:0-ra győzte le őket, 2003-ban a Milantól tizenegyesekkel kaptak ki.

A berlini győztes a nyolcadik csapat lesz a futballtörténelemben, amely triplázni tud, azaz hazája bajnoksága és a kupagyőzelem mellett a Bajnokok Ligájában vagy elődjében, a BEK-ben is diadalmaskodik – a Barca és a Juve is elhódította már a bajnoki címet és a kupatrófeát idén. Ez először az 1966/67-es idényben a skót Celticnek sikerült, majd 1972-ben a Johan Cruyff vezette legendás Ajax vitte véghez ezt a bravúrt. Ezt követően 1988-ban a PSV, majd tizenegy évvel később – amikor már Bajnokok Ligájának hívták a sorozatot – a Manchester United triplázott. 2009-ben a Barcelona, 2010-ben az Internazionale, 2013-ban pedig a Bayern München csatlakozott ehhez az illusztris társasághoz. A két együttes korábban két alkalommal találkozott egymással a legrangosabb európai kupasorozatban: az 1986-os negyeddöntőben hazai pályán 1:0-ra nyert a Barcelona, majd a torinói visszavágón kiharcolt 1:1-es döntetlennel továbbjutott. 2003-ban szintén a negyeddöntőben hozta össze a sors a feleket: Torinóban 1:1-es döntetlen született, majd a rendes játékidőt követően a Camp Nouban is ezt mutatta az eredményjelző, mígnem a 114. percben Marcelo Zalayeta megszerezte a Zebrák továbbjutást érő találatát.

A Juventusnak négy olyan futballistája van, aki más klubbal már játszott győztes Bajnokok Ligája-döntőben: Andrea Pirlo 2003-ban és 2007-ben a Milannal, Patrice Evra és Carlos Tévez 2008-ban a Manchester Uniteddel, Álvaro Morata pedig tavaly a Real Madriddal – utóbbi futballista a negyedik olyan játékos lehet, aki két egymást követő szezonban két különböző klub tagjaként emeli magasba a trófeát Marcel Desailly (Marseille 1993, Milan 1994), Paulo Sousa (Juventus 1996, Borussia Dortmund 1997) és Samuel Eto’o (FC Barcelona 2009, Internazionale 2010) után. A 2011-es győztes Barcelonából kilencen még most is kerettagok: Daniel Alves, Gerard Piqué, Xavi, Andrés Iniesta, Javier Mascherano, Sergio Busquets, Pedro, Adriano és Lionel Messi. Az argentin világsztár lehet az első futballista, aki három BL-döntőben a kapuba talál, a négyszeres aranylabdás játékos 2009-ben és 2011-ben is gólt szerzett. „Messi olyan, mint egy földönkívüli. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy láthatjuk, ahogy játszik” – dicsérte Javier Mascherano, aki csapattársa a Barcelonában és az argentin válogatottban egyaránt. A katalán együttes hiánytalan kerettel készül a meccsre, egyedül Andrés Iniesta játéka vált kérdésessé az Athletic Bilbao elleni kupadöntőn összeszedett kisebb vádlisérülése miatt. „Meg sem fordult a fejemben, hogy nem játszhatok a fináléban” – nyugtatta meg a szurkolókat a középpályás. Az ellenfélnél viszont lesz nagy hiányzó: a szintén vádliproblémával küzdő Giorgio Chiellinire nem számíthatnak a torinóiak. Ez nagy érvágás a Juventusnak, mivel Chiellinire fontos szerep hárult volna a szezonban eddig 120 gólt szerző Messi–Luís Suárez–Neymar trió megfékezésében.

A kormányzati ciklus végéig a magyar kereskedőházak száma a mostani 29-ről 117-re növekszik, vagyis eléri a nagykövetségek számát – mondta Magyar Levente a Népszavának.

A lap szombati számában a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági államtitkára elmondta: a tárca folyamatosan vizsgálja azt, hogy a kereskedőházak tevékenysége kellően hatékony-e, megfelel az előre meghatározott követelményeknek, elismerve, hogy tapasztalnak gyermekbetegségeket is. Ugyanakkor hangsúlyozta: az üzleti alapon működő kereskedőházak működtetésére mindig a helyi viszonyokat jól ismerő szakembereket, üzletembereket kérnek fel.

Fényszárosi Krisztina zentai húszéves lány, aki június 3-án munkába menet eltűnt Londonban, a mai nap folyamán életjelet adott magáról szüleinek. Krisztina az édesanyját egy londoni kórházból hívta fel, s azt üzente, hogy egy kórházban van, s hogy menjenek el érte.

Krisztina előkerülését, napilapunknak egy, úgyszintén Londonban dolgozó, nem hivatalos londoni információs forrásunk is megerősítette. A zentai lány három héttel ezelőtt egy ügynökségen keresztül talált munkát a brit fővárosban, szerda reggel viszont nem jelent meg a Royal Garden Hotelben lévő munkahelyén. Ezt követően egy, magyar munkavállalókat tömörítő Facebook csoportban jelent meg az a segélykérés, amelyet napilapunk is közzétett.

Az elmúlt öt nap során drámai mértékben romlott Vojislav Šešelj egészségi állapota – mondta el a Danas napilapnak Milovan Bojić a radikális vezért kezelő orvosi csoport vezetője. Mint mondta, a politikusnak most elsősorban életéért kell küzdenie, addig meg szó sem lehet semmiféle politikai szerepvállalásról.

„Magas láza van, 40 fok körüli, a laboratóriumi elemzések minden szinten romlást mutatnak, naponta kap infúziót és vérátömlesztést. Szívritmuszavara van, az orvosok állandó jelleggel mellette vannak” – nyilatkozta Bojić.

Mint mondta, az orvosok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy Šešelj állapotát stabilizálják, a második kemoterápiás kezelést kezdi meg a napokban,de rossz állapota miatt ma még ez nem kezdődhet meg.

Nincs az az író, aki annyira tudná bonyolítani a regényének cselekményét, hogy olyan összekuszált legyen, mint amilyenné a Macedóniában történtek álltak össze. Ha ezt a gubancot akarjuk kibogozni, akkor a hagyományos eljárást kell követnünk: egyenként kibogozni az összekuszálódott szálakat. Eközben még szembetaláljuk magunkat azzal a problémával is, hogy a néhány szál még külön is becsomózódik.

Eddig 400 ezren küldték vissza a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kérdőívét, amiből több mint 200 ezret már fel is dolgoztak. Ezekből az látszik, hogy a nagy többség határozottabb, keményebb fellépést vár Magyarországtól és az Európai Uniótól bevándorlásügyben - mondta a kormányszóvivő szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kovács Zoltán közölte: az eddigi válaszadók 90 százaléka támogatja, hogy szigorúbb legyen a szabályozás a Magyarországra illegálisan érkezőkkel kapcsolatban mind az őrizetbe vételt, mind a visszafordítást illetően. Azzal pedig a válaszolók több mint 90 százaléka ért egyet, hogy az esetleg felmerülő munkaerő- és népesedési kérdéseket ne bevándorlással, ne a migráció engedélyezésével, hanem családtámogatási eszközökkel oldják meg - tájékoztatott a szóvivő.

A terrorizmussal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból eddig az látszik - folytatta -, hogy a magyarok alapvetően biztonságban érzik magukat, de elképzelhetőnek tartanak terrorcselekményt Magyarországon is. A válaszadók kétharmada gondolja úgy, hogy a jelenlegi brüsszeli szabályozás részben lehetővé teszi, hogy "a terrorizmus is megjelenjen mint fenyegetés az illegális migráció kapcsán" - tette hozzá Kovács Zoltán.

A sajtótájékoztatón Pósán László debreceni fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Debrecen az egyik legérintettebb terület menekültügyben, és számos megkeresést kapott a helyiektől, akik egyöntetűen úgy vélekedtek, "ez így nem állapot, valamit tenni kell".

Magyarország azt szeretné, ha Brüsszel nem kényszerítene rá - és más uniós tagállamokra - olyan szabályokat, amelyek lehetetlenné teszik az érdemi fellépést a bevándorlás ügyében - közölte a kormánypárti politikus, aki szerint vagy nemzeti hatáskörbe kell adni a migráció kezelését, vagy az EU egészének kellene megoldást találnia az emberek megelégedésére.

A debreceniek azt a véleményüket is megfogalmazták neki - mondta Pósán László -, hogy fel vannak háborodva amiatt, hogy a magyarországi baloldal a kérdésben nem a magyar emberek oldalán áll, "válogatás nélkül beengednének mindenkit az országba". Hozzátette, a Jobbik sem kínál megoldást az ügyben.

A debreceni menekülttábor sorsát firtató kérdésre a kormányszóvivő azt hangsúlyozta, hogy Magyarország minden európai kötelezettségét betartja, ezért a debreceni vagy bármely más befogadóállomás bezárásáról akkor lehet szó, ha az európai feltételek adottak. Pósán László megjegyezte, tudomása szerint a tábor most is tele van.

Azzal kapcsolatban, hogy a Napi Gazdaság online kiadásában szombaton megjelent információ szerint lezárhatják az ország déli határát a bevándorlók előtt, a kormányszóvivő úgy fogalmazott: "bízunk a legjobban, de készülünk a legrosszabbra is". Megjegyezte, az unióban szoktak élni a határőrizet visszaállításának jogával. "A magyar kormánynak minden lehetőséget meg kell vizsgálnia" - közölte, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy mást jelenleg nem áll módjában mondani, mert "nincs még az a helyzet, illetve ilyen lépést - az én tudomásommal - semmiképpen nem terveztünk azonnalra".

A bevándorlásról szóló, már zajló plakátkampányról és egyes hirdetések megrongálásáról Kovács Zoltán azt mondta: a plakátrongálás szabálysértésnek minősül, ezért azt várják, hogy az illetékes hatóságok fogják el a rongálókat.

Dr. Bojan Pajtić, a tartományi kormány elnöke és Nebojša Malenković, a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság igazgatója csütörtökön az újvidéki Danubius 1885 Evezősklubban sportlétesítmények megépítésének a támogatására 205 140 920 dinárt osztott szét. A finanszírozási és társfinanszírozási pályázaton részt vevő községek, Fehértemplom (Bela Crkva), Magyarcsernye, Begaszentgyörgy (Žitište), Petrőc (Bački Petrovac), Karlóca, Zichyfalva (Plandište) és Zenta képviselői írták alá a támogatásokról szóló szerződéseket.

Pajtić elmondta, hogy a tartományi támogatások nagy része a gazdaság fellendítésére és az új munkahelyek megteremtésére irányul, de nem feledkezhetünk meg a sport támogatásáról sem, amely a fiatalokat arra ösztönzi, hogy ne hagyják el a szülőföldjüket. Az elmúlt években Vajdaság-szerte több mint 3,8 milliárd dinárt fektettünk be a sportcsarnokok építésébe, emlékeztetett a tartományi kormányfő.

Malenković kifejtette, hogy a nehéz időkben segíteni szeretnék azokat a projektumokat, amelyek önerőből nem tudnának megvalósulni.

– Zenta községben 2009-ben kezdődött a sportcsarnok kiépítése, amelynek munkálatai mára befejeződtek. A felszerelés még nagyon hiányzik az épületben, hiszen anélkül nem tud működni. Erre sikerült most megpályázni a tartományi támogatást. Több mint 8 millió dinárt kaptunk a felszerelésekre, és bízunk benne, hogy hamarosan át tudjuk adni a sportcsarnokot. Ez jelentős támogatás, de az összkiadások 20 százalékát a község fedezi – nyilatkozta Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere.

Lázár Jenő, Begaszentgyörgy község alpolgármestere elmondta, hogy az iskolák tornatermei és a sportcsarnok megépítésére hosszú évekig próbáltak pályázni.

– A testnevelés, a klubsport és a szabadidősport fejlesztését szeretnénk elérni, amelyben a község területén jeles eredményeket értünk el. Több mint 66 millió dinár értékben a pálmajori (Banatsko Karađorđevo) Nikola Tesla Általános Iskola sportcsarnokának a kiépítésére pályáztunk sikeresen. A község 5 900 000 dinárral járul hozzá a projektum megvalósításához. Reméljük, hogy ezzel a beruházást a gyermekeink maximálisan ki tudják majd használni – magyarázta Lázár.

VaM

Fontos dolgokat tett meg eddig Aleksandar Vučić szerbiai kormányfő a regionális stabilitás érdekében – jelentette ki Josip Juratović a német Bundestag képviselője, aki szerint hatalmas gesztus lenne, ha a szerb kormányfő elmennek Srebrenicára is.

A németországi Szociáldemokrata Párt képviselője szerint Slobodan Milošević volt elnök politikája és a radikális nacionalizmus katasztrófát indítottak el az egész térségben, amelynek árát a szerbeknek még mindig fizetik, ezért is lenne különösen fontos, hogy Vučić idén megjelenjen a srebrenicai népirtás 20 éves évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésen.

A Danas újságírójának felvetésére, miszerint Tomislav Nikolić elutasította ezt a meghívást, a képviselő elmondta, a szerb államfő a múltból már jól ismert politikát folytatja.

„Azt hiszem, a németek részéről a második világháborút követően a legnagyobb gesztus az volt, amikor Willy Brandt Varsóban letérdelt az áldozatok előtt. Természetesen Vučićnak nem kell Brandt példáját követni, de fontos lenne, hogy megjelenjen ott” – magyarázta. Szerinte Srebrenicán a szerbek szörnyű gaztettet követtek el, egy ilyen gesztus pedig helyreállítaná a szerbekkel szembeni bizalmat a térségben és ezáltal számos dolog könnyebben megoldhatóvá válna.

A szerbiai birkózóválogatott befejezte kéthetes edzőtáborozását Porečban, s vasárnap elutazik Bakuba, ahol június 12. és 28. között rendezik meg az I. Európai Játékokat. A csapat hat főből áll majd, a világbajnok Davor Štefanek mégsem utazik el az azeri fővárosba, mert a Gedža-emlékverseny előtt megsérült a térde, s mind ez idáig nem jött helyre teljesen.

– Nincs miért kockáztatnunk, Davornak a szeptemberi, Las Vegas-i világbajnokságra kell teljesen készen állnia, mert ott lehet olimpiai részvételt kiharcolni. Súlycsoportjában, a 66 kg-ban Aleksandar Maksimović indul majd, aki szintén bizonyított már ebben a kategóriában – nyilatkozta Željko Trajković, a Szerbiai Birkózószövetség elnöke.

Sztojan Dobrev szövetségi edző 12 versenyzővel utazott el Isztriára, ahol egyébként Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Csehország legjobbjai edzettek még, előtte egy hetet Nagybecskereken, 25 napot pedig Bulgáriában készültek.

A Bakuba utazó szerbiai keret, 59 kg: Frísz Krisztián. 66 kg: Aleksandar Maksimović. 75 kg: Nemes Viktor. 80 kg: Báló Petar. 85 kg: Dejan Franjković. 130 kg: Nemanja Pavlović.

Birkózó viszi a magyar zászlót

A magyar birkózókat az a megtiszteltetés érte, hogy Magyarország zászlaját a világ- és Európa-bajnoki bronzérmes Veréb István szabadfogású versenyző viszi majd. Legutóbb 23 évvel ezelőtt, a barcelonai olimpiai játékokon fordult elő, hogy birkózó vigye a magyar zászlót, akkor Komáromi Tibort érte ez a megtiszteltetés, aki egyébként a mostani különítmény egyik csapatvezetője. Magyarországot 200 sportoló képviseli majd, s a birkózóké a legnépesebb tábor. A legtartalékosabb keret a kötöttfogású, ott a legnagyobb ászok a vb-re készülnek gőzerővel, de így is érmet várnak a gárdától, csakúgy mint a szabadfogásban és a nőknél is.

A magyar csapat, kötöttfogás, 59 kg: Knipli Csongor. 66 kg: Jäger Krisztián. 71 kg: Korpási Bálint. 75 kg: Szabó László. 80 kg: Kéri Zoltán. 85 kg: Szabó Patrik. 98 kg: Varga Ádám. 130 kg: Lám Bálint. Szabadfogás, 61 kg: Molnár József. 65 kg: Lukács Norbert. 70 kg: Gulyás Zsombor. 74 kg: Nagy Mihály. 86 kg: Veréb István. 97 kg: Szmik Attila. 125 kg: Ligeti Dániel. Nők, 53 kg: Dénes Mercédesz. 55 kg: Jäger Szimonetta. 58 kg: Barka Emese. 60 kg: Sastin Marianna. 63 kg: Sleisz Gabriella. 69 kg: Vanesza Wilson. 75 kg: Németh Zsanett. 

A bajsai helyi közösség tanácsának legutóbbi ülésén három lényeges témáról is tárgyaltak a tanácstagok. Lackovics Károly, a tanácselnök arról számolt be a médiának, hogy az ülésen döntés született, hogy hamarosan falugyűlést tartanak.

– A tanács döntése nyomán június 12-én, pénteken 19 óra 30 perckor fogunk falugyűlést tartani. Három napirendi pont lesz, elsőként az eddigi tevékenységek és beruházások költségvetéséről fogunk részletesen beszámolni. Második pontban a helyi közösség tíz évre szóló terveit fogjuk ismertetni a polgárokkal, harmadikként pedig a Krivaja folyó szennyezését fogjuk megvitatni. Ez nagyon komolyan sújtja a bajsai embereket, mondhatni a helyzet kibírhatatlan, és napról napra romlik. A polgárok úgy vélik, hogy a helyi közösségnek határozottabban kell reagálnia, ezért most közösen próbálunk konkrét megoldást találni – mondta el Laczkovics.

A tanácsülésen arról is szó volt, hogy az idei évben a szokásosnál későbbi időpontban tartják meg a falunapot.

– Olyan döntés született, hogy a júniusban esedékes falunap dátumát egy kicsit elmozdítjuk, és július 18-ára halasztottuk el. Ekkor fogjuk kiosztani a szokásos díjakat és jutalmakat is, viszont maga a falunap egy kicsit másképpen fog kinézni. Szerényebb keretek között tartjuk majd meg, és nagyobb mértékben számítunk a civil szervezetekre. Ennek a változásnak elsősorban takarékossági okai vannak – mondta el Lackovics, majd végezetül arról is beszámolt, hogy az ülésen téma volt a helyi járulék újbóli bevezetése is. A topolyai községi képviselő-testület döntése nyomán a bajsai polgárok június végén ismét szavazhatnak erről a kérdésről. Az előző szavazáson hiába szavazott a többség a járulék bevezetése mellet, nem vettek elegendően részt a voksoláson. A tanácselnök szerint nagyon fontos, hogy a polgárok ez alkalommal megszavazzák a helyi járulékot, mert nélküle megállhatnak a fejlesztések és a szokások munkálatok, valamint a különböző pályázatokon sem tudnak majd részt venni, mert a járulék tette ki az önrészt. Az előző helyi járulék január elsején szűnt meg, de a helyi közösség máris komoly problémákkal néz szembe. Például nem tudják elvégezni a közvilágítás rendszeres karbantartását és az utcák kiárkolása is szünetel, noha nagy szükség lenne rá, mondta el Lackovics.

Mintegy hetvenezer hívő előtt szólított békére és a háborúk elítélésére Ferenc pápa szombaton Szarajevóban, ahol kiemelte: egyesek szándékosan akarnak összeütközéseket kelteni a különböző kultúrák és civilizációk között.

Szentbeszédében a katolikus egyházfő kiemelte, hogy a béke Isten ajándéka és terve az emberiség számára, de mindig ellenkezésbe ütközik. Emlékeztetett arra, hogy a békére törekvés mindig szemben találja magát a háborúkkal, és jelenleg is több háború és fegyveres összeütközés folyik a világban, és több területen is háborús légkör” tapasztalható. Vannak, akik szándékosan szítanak ilyen légkört, és összeütközést akarnak kelteni különböző kultúrák és civilizációk között, például azok, akik azért találják ki” a háborúkat, hogy fegyvereket értékesíthessenek.

A háborúval azonban együtt járnak a menekülttáborokba kényszerített gyerekek, öregek és asszonyok, a háborúval együtt járnak a lerombolt épületek, az otthon kényszerű elhagyása, de a háborúval együtt járnak a tönkretett életek is, amit a Bosznia-Hercegovinában élők pontosan tudnak. Ezért fontos, hogy Szarajevóból hangozzon fel a kiáltás: "soha többé háborút" - nyomatékosította Ferenc pápa.

A 3,8 milliós Bosznia-Hercegovina lakosságának körülbelül 15 százaléka katolikus. Ferenc pápa egynapos szarajevói látogatására azonban nemcsak Boszniából, hanem Európa számos országából érkeztek zarándokok. A Kosevo stadionban mintegy 70 ezren követték a szentmisét, emellett pedig a pápai látogatás többi helyszínén is reggel óta rengetegen gyülekeztek, hogy üdvözölhessék a katolikus egyházfőt.

A pápai szentmise oltárát a Kosevo stadion egyik oldalán állították fel 25 méteres magasságban. Az emelvényen emellett helyet kapott egy 250 kilogrammos kereszt is a megfeszített Jézussal, amely erre az alkalomra készült.

Az a domborműves szék is külön erre az alkalomra készült, amelyen a pápa a mise alatt ült. Két bosnyák asztalosmester készítette a széket, amelyre vallási szimbólumokat, a pápa címerét és a három boszniai katedrális képét faragták.

Mindezek mellett a misére szólító harang is teljesen új. A 82 cm átmérőjű, 320 kg tömegű harang először a Kosevo standionban szólalt meg, a jövőben pedig a szarajevói Loyolai Szent Ignác templom tornyába kerül. A harangon egyebek mellett Ferenc pápa címere kapott helyet.

Eddig kétszázan betegedtek meg kanyarótól (morbilli) Nišben, de Branislav Tiodorović járványügyi orvos szerint ez a szám tovább növekedhet. Az orvos a Beta hírügynökségnek elmondta, a városban, de Szerbia-szerte a járvány mindaddig terjed, amíg a vírus „nem találja meg” az összes nem immunis alanyt.

„Vajdaság területén a járvány csökkenőben van, Belgrádban stagnál, az ország déli részében azonban még javában terjed, Nišben, Leskovacon, Valjevóban és az egész Nyugat-Szerbiában. Mindenhol, ahol erre fogékony alanyok vannak, az elkövetkező időszakban számíthatunk a megbetegedések számának növekedésére” – mondta Tiodorović. A megbetegedettek több mint 80 százaléka nem vette fel a szükséges védőoltást.

„Azok, akik a védőoltás felvétele ellenére is megbetegedtek, csak egy dózist vettek fel az MMR vakcinából, ugyanis az 1971-től tartó időszakban, amikor ezt a fajta védőoltást Szerbiában bevezették, 1991-ig csak egy dózist irányoztak elő” – magyarázta.

Kiemelte, hogy egyetlen védőoltás sem nyújt 100 százalékos védettséget, az, hogy valaki megbetegszik-e vagy sem, immunitásától függ.

„Maga a kanyaró nem veszélyes, inkább a komplikációk, amelyek kísérik, ilyen például a tüdőgyulladás” – mondta.

A sajtószabadságról beszélgettek a héten a Pannon RTV Párbeszéd című műsorában. Igazgató, főszerkesztők, független, nyugalmazott újságíró ült a stúdióban, a beszélgetést pedig lapunk munkatársa, Kókai Péter vezette. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy erre a beszélgetésre sor került, sor kerülhetett, ha már sajtószabadságról beszélünk. S úgy gondolom, az sem véletlen, hogy ezt a témát hosszú hallgatás után végre elkezdték boncolgatni a vajdasági magyar sajtó képviselői. Talán az sem véletlen, hogy éppen most.