Air Power Blog

Az Atlantic Resolve hadművelet (OAR) keretében februártól augusztusig tartózkodik Magyarországon az Európába rotált amerikai dandár harccsoport 4-10 páncélos felderítő zászlóaljának Apache százada, javarészt M3 Bradley harcjárművekkel. Tevékenységük pontos jellemzése nem egyszerű feladat, de az leszögezhető, hogy nem egy konkrét, limitált idejű gyakorlat kedvéért vannak itt, nem folyamatos, de nem is különösebben jelentős a velük történő honvédségi együttműködés (kiemelt rendezvényeket kivéve), ellenben túlnyomó részt önállóan dolgoznak, végzik a maguk dolgát. A NATO-orosz alapokmány kijátszására kitalált rotációs rendszert leszámítva sokban emlékeztet mindez arra, ami állomásoztatott egységekre jellemző. Lehet, hogy ez játék a szavakkal, és lehet, hogy jogilag nem ugyanaz, mintha Tatán permanensen előre vont technika lenne (korábban még erről volt szó), mindenesetre jelzi, hogy az OAR rendszerében Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el: nem olyan tagország, ahol a "heel to toe" rotáció megvalósul (lengyelek, baltiak, románok, bolgárok), de nem is olyan, ahol csak konkrét gyakorlatokra, korlátozott időtartamban jelennek meg az amerikaiak (csehek, szlovákok). Ezt támasztja alá ez a térkép is, amiből az is látszik, hogy nem csak a földrajzi elhelyezkedés a faktor, hanem a tagország hozzáállása is: van térségi ország, sőt, még Ukrajnával határos is, mely ki tudott belőle maradni.

Jól látható ezen a képen a Bradley parancsnoki figyelőműszerének optikája.

A szárazság minden mozgást komoly porfelhőbe burkol.

Vélhetően M1068A3 Standard Integrated Command Post System.

M1064A3 aknavetőhordozó.

Megérkezett a sebesült a harctéri mentő feladatú M113-assal az ellátási pontra.

(K)onvoy következőképpe(n) - újabb ékes példája az amerikaiak magyar nyelvismeretének a Humvee-re kihelyezett felirat.

4x4-os LMTV...

...oldalán, akárcsak a járművek többségén egy apacsfejjel.

SATCOM a "0" ponti torony előtt: WIN-T STT (AN/TSC-185)

A fenti kijelentést alátámasztja, hogy ma ez volt a két legjelentősebb magyar technika, amit láthattunk: 8x8-as MAN vontató egy BTR-80A-val.

A légi támogatás a honvédségtől érkezett: jól látható a különbség a 31-es elkoszolódott festése...

...és a nemrég sérüléses javításon átesett 30-as tiszta felülete között. Csak a gépágyúnál van egy kis friss korom.

A 30-as egyik rácsapása pontosan oldalról szemlélve.

A 27-es lövedékbecsapódások a célnak kitett egyik veterán honvédségi Ikarus körül.

A 701-es Mi-17-es megmutatja előző naphoz képest immár szimmetrikus UB-32-eseit :-)

Talán ez lenne az urbánus CAS-hoz épült konténerváros?

Zord

Magyar mércével mérve ma valóságos zsúfoltság volt a körös-hegyi lőtéren, ahol úgy a kecskeméti Gripenek, mint a szolnoki helikopterek éleslövészetet hajtottak végre 27 milliméteres gépágyúval, ajtólövésszel, illetve Sz-5-ös nem irányított rakétával. Hol csak a lőtéri irányító felügyelete mellett, hol a JTAC rávezetésével.

Gripen rácsapás, füstpamacsokkal és ritka torkolattűzzel.

Ma a 39-es és a 30-as is szárny alatti pilonok nélkül repült.

Egy szem idehaza lévő, repképes Mi-17-esünk Sz-5-öst indít az UB-32 blokkból.

A 3305-ös minyó a körös-hegyi figyelő mellett fordul door gunneres lőkörön. A honvédség 2014-ben érkezett Mi-8-as "újoncain" nincs fegyverzet-felfüggesztő, amire UB-16-os blokk mehetne.

Napközben a Bertalan-féle 1941-es ejekatasztrófa megemlékezésén Mi-17-esből ugrottak Jutaspusztán.

Ugrás. Jól látszik az aszimmetrikusan függesztett blokk. A nap későbbi részében (lásd fenn) a bal oldalra is felkerült egy, de érdekes módon nem a középső, hanem a belső függesztési pontra.

Földön a vegyes összetételű ugrócsapat, hátul visszatérőben a Mi-17-es.

A megemlékezésen tiszteletét tette a pápai HAW egyik C-17-ese. Le a kalappal mindenki előtt, aki ezt elérte.

Zord

Ui: A bejegyzés elkészítéséhez nyújtott konstruktív-adaptív hozzáállásért a 196-os alkalmi civil watchdog egység köszönetét fejezi ki az illetékes szerveknek :-)

Magyar. Madár. Fegyver. Mi kell még?

Zord

A napokban tengeralattjárók és tengeralattjáró-elhárító hajók, helikopterek és repülőgépek részvételével hadgyakorlatot tartott az orosz Fekete-tengeri Flotta (CsF). A hajóegységek között találjuk az új, Projekt 636.6 osztály két példányát, a Novorosszijszkot és a Sztarij Oszkolt. Ezek azért is fontosak számunkra, mert képesek a 3M14 Kalibr-PL csapásmérő robotrepülőgép hordozására, amint azt a testvérhajójuk, a Rosztov-na-Donu demonstrálta is 2015 decemberében, Szíriában.

A Sztarij Oszkol a szevasztopoli kikötőben.

Projekt 636.3 osztály makettje a balaklavai tengeralattjáróbázis-múzeumban.

A hajó neve a torony oldalán.

Zord

A Zlinek érkezésével egy napon, március 24-én átadták Szolnokon az amerikai segélyből beszerzett QuantaDyn AJTS szimulátort, mely a JTAC-ek kiképzését, jártasságának fenntartását segíti. Mondani sem kell, hogy egy ilyen eszköz - mely ráadásul paraméterei, jelesül a kivetítő kupola öt méteres átmérőjének köszönhetően ritkaságnak számít Európában - mekkora előrelépést jelent ennek a közösségnek, mely így már virtuálisan is tudja gyakorolni mesterségét, nemcsak éles repülések során (a rendszerre történő kiképzés tavaly novemberben történt meg). A hazai iszonyokat ismerve ebből is adódik a kísértés: "van szimulátorotok, minek a repülés?" - kérdezheti az elöljáró, amikor erőforrást irányoz elő. Ezzel szemben áll a szakmai álláspont, mely a szimulátor járulékos, és nem helyettesítő szerepét hangsúlyozza. Azaz jobban, gyorsabban, zökkenőmentesen lehet beletanulni az előretolt repülésirányító szerepkörbe, könnyebb is fenntartani a készségeket, jobb, rutinosabb az így kiképzett, gyakoroltatott JTAC - de az éles rávezetéseket semmi nem helyettesíti. A másik dolog pedig, hogy nincs ingyen vacsora. Amit nem a magyar állam vesz meg (pedig nem óriási összegről van szó), hanem a nagy testvér ad nekünk, afölött a szuverenitás mindig korlátozott lesz.

A kupolában valós, illetve érintőképes felületen emulált eszközökkel dolgozhatnak a JTAC-ek.

Így fest a szférikus vetítővászon kívülről. A fekete szín a helyiségben az NVG-kompatibilitást szolgálja.

A JTAC-oktató-felügyelő (jobbra) mellett két humán pilóta számára is van munkahely (középső, bal), akik az együttműködést folytató légi eszközök személyzetét testesítik meg (van AI is). Itt egy Gripen (balra) és egy Mi-24 (középen) hajózó CAS-el a dómban lévő "szimulánsoknak".

Szabadságharcos pick-up a fák között a TGP kijelzőjén. Hogy a Gripen/Liteningé ilyen-e - gyaníthatóan ez inkább egy F-16-os megjelenítés - nem tudom. Amikor azonban airframe maskingnál bevillant a sárkány, az tényleg egy Gripen volt, tehát ennyiben pontos a rendszer.

Ez a cucc. Bár csak P/N és nem S/N, azért részben kitakartam.

Zord

Megérkeztek Szolnokra a honvédség új Z-242-es gépei, és ezzel kezdetét veszi a repülő-alapképzés helyreállítása, mely a Jak-52-es kigyulladása és a típus leállítása óta szünetel. Bár még teljességgel bizonytalan, hogy a jövőben milyen fordulatot vesz a hajózóképzés az NFTC-ből való kilépéssel, de az bizonyosnak tűnik, hogy összesen nyolc Zlin lesz, amit később L-39NG-k is kiegészíthetnek, s szó van regionális összefogásról (pl. MATC) is. Azt mondani sem kell, hogy magas rendfokozatú és beosztású tisztek seggringatására úgy a Zlineket, mint az Ecureuil-eket fölöslegesnek tartom. Akkor már inkább hintaszéket nekik.

Az OK-0821 cseh átrepülési lajstrom alól előtűnik a 21-es magyar oldalszám (enyhén alulméretezve, karaktert nélkülöző formában)

Zord

Pár hete Tatán állomásozik a 4ID (hadosztály) 3ABCT (dandár) 4-10CAV (felderítő zászlóalj) Apache százada, melynek fő erejét Bradley M3-as (felderítő) harcjárművek adják. Ma két lánctalpas tette tiszteletét a szomódi lőtéren, ahol az amerikaiak magyar katonákkal és tekesekkel együtt voltak jelen, reggeltől sötétedés utánig.

A homokszínű Bradley-ket zöld álcahálóval fedték be, a parancsnok feje fölé alakmásítóval kombinálva húzták fel.

 Reggel egy ponyvás Humvee is elkísérte a harcjárműveket, itt a lőtérre vezető földúton lévő, gázlónak is beillő pocsolyán vágnak át.

Már majdnem negyed nyolc volt, amikor a két Bradley visszagurult a lőtérről a laktanyába.

Zord

Ma Hercegszántón Simicskó István honvédelmi miniszter átadta az Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék által a Közös Akarat feladatban használt, négy helyszínen felépült határbázis-rendszert.

A legújabb, hercegszántó konténerfalu a levegőből.

Zord

Ma a szokásos véletleneknek köszönhetően sikerült megcsípni az FR24-en, ahogy a honvédségi Zlin-beszerzés képzési részét végző OK-TUT lajstromú céges kölcsön Z-143 éppen visszatér csehországi tartózkodásából Szolnokra.

Zord

Svájci túránkról hazafelé botlottunk bele Reichenburg falucska mellett ebbe az Oerlikon Skyguard GDF-005-ös légvédelmi gépágyús ütegbe, amit Csaba barátom jóvoltából közelről is volt alkalmunk szemügyre venni. Amellett, hogy a helyi "tanyavilágba" zavartalanul települhettek (a C2 az egyik gazda fészerében kapott helyet, antennájuk egy szántóföldi feszület mellett meredt az égre), szemet szúrt az is, hogy még a senki által nem fenyegetett, semleges Svájc is megtartásra érdemesnek találta a csöves légvédelmet. Akinek kell, nézzen most magába idehaza...

Zord

Svájc nem NATO-tag, mégis az egyik legjobb példa légierejét illetően, melyet annak ellenére komolyan vesz, hogy az ország biztonság- és katonapolitikai helyzete alighanem a legstabilabb és leginkább kockázatmentes Európában. Ez annak bizonyítéka számomra, hogy az önálló gondolkodásnak, a sablonokon kívüli, nemzeti igényeknek és lehetőségeknek megfelelő koncepcióalkotásnak és megvalósításnak továbbra is megvan a létjogosultsága.

A repülésben résztvevők felnőttként kezelése: siklóernyős és F-18-as néhány kilométer távolságban egymástól.

A társadalom felnőttként kezelése: a meiringeni betont két helyen keresztezi közút. A megoldás működőképességének alapvető feltétele a mindennapi állampolgár felelősségteljes viselkedése.

Forszázzsal száll fel az egyik Hornet éjszakai repülésre. A minden napszakban történő bevethetőség helyreállítása folyamatban van.

Meiringen a sziklába vájt alagút-fedezékeiről is ismert. Minek? - hangozhat a kérdés, amire az a válasz, hogy komolyan lehessen venni őket. Különben az egésznek semmi értelme sincs. Annak a légierőnek, mely nem széttelepíthető, nincsenek alapvető (földi) túlélőképességi megoldásai, nincs értelme. Egy roppant drága célpont csupán, nem harcoló erő.

Zord

A Mistral-3-asok beérkezését követően újabb pozitív hírt hallgatott el a HM, illetve a központi kormánykommunikációs direktíva. Hétfő Stockholmban az FMV-ben aláírták a magyar Gripenek MS20-as változatra korszerűsítéséről,  illetve az éves repóraszám 1600-ról 2000-re történő növeléséről szóló szerződést (az utóbbi kis csúsztatással inkább csak annyit jelent, hogy a lízing letelt időszakában elmulasztott órákat a 2026-ig hátralevőben bepótoljuk, és egy picit ráhúzunk).

Mit is lehet mondani? A stratégiai kommunikáció logikája érthetetlen. A szakmai tartalomról meg annyit, hogy ez megint csak egy újabb lehetőség: meg is kell tölteni tartalommal, amihez ember, keró, és fegyverzet, illetve ezek műveleti szintű gyakoroltatása szükséges. Az eddig realizáltak nem adnak okot az optimizmusra.

Zord

A napokban akadt a kezembe ez a beszkennelt papírkép, amit 2003. március 17-én, az iraki háború kezdete előtt két nappal készítettem a USS Truman fedélzetére érkező F-14-esről. Érdekessége és az aktualitását ehhez a bejegyzéshez az adja, hogy a VF-32 század 107-es számú gépét az STS-107 számú misszióból visszatérés közben február 1-én katasztrófát szenvedett Columbia űrsikló, és személyzete emlékének ajánlotta.

Zord

A rendőrség ma hivatalosan átvette „új” MD902-es helikoptereit, és bejelentette, hogy február 1-el kivonják a közel négy évtizede szolgáló Mi-2-es típust a szolgálatból. A ritka madárnak számító, NOTAR megoldású típus öt példánya mintegy négy milliárd forintból került Magyarországra az eredeti üzemeltető, a baden-württembergi rendőrség állományából egy cseh közvetítő cégen keresztül.

Az R903-as a külváros fölött.

 Ferihegyi iskolakörön, a kísérő szemszögéből.

Bemutató az 1-es terminál előtt.

 Jól látható a függőleges stabilizátorok beépítési szöge, illetve aktuális kitérítése.

Kötelékrepülés.

Zord

Reméljük, hogy a CAS hosszú távon is megmarad a kecskeméti Gripen-század portfóliójában, és rövidesen (végre) kiteljesedik a bombafegyverzet tényleges alkalmazásával is. S nem nyer teret az a kísértés, miszerint a V4 EUBG CAS tavalyi első félévi – alibi jellegű – letudásával lezártnak nyilvánítsák ezt a feladatot. Amikor ilyen szellemek kísértenek összhaderőnemileg továbbra is alulképzett szf. körökben, akkor jól esik látni, hogy a kiképzés-jártasságfenntartás még folytatódik...

Raven 71 mai útja az FR24-en Kecskemétről Kaposvár DNY-re, a feltételezett JTAC körzetébe...

...Kadarkúttól keletre.

Zord

Ps: Köszönet annak, akit illet.

Sok szó esik manapság a Fekete-tenger térségéről. Miért is ne vessünk hát egy pillantást arra a rádiótechnikai zászlóaljra, mely a legjobb pozícióban van, hogy belássa az Ai-Petri jajla legmagasabb pontjáról, a Bedene-Kir tetejéről?

Zord

(A fotó sajnos és természetesen nem lehet hazai. Az észtek tavaly decemberi érkezésekor készült, és a Postimees.ee honlapról való, Ardi Hallismaa munkája)

Zord

Több mint százan, most mégis összegyűltek, ott ahol egykor minden véget ért, hogy emlékezzenek a dicső múltra és katasztrófában elhunyt bajtársaikra.

Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület szervezésében és meghívására baráti találkozón vettünk részt az MH Pápa Bázisrepülőtéren, ahol többek között eddig nem látott felvételeket mutattak be a Sámán század életéről.


Az összejövetelen több mint százan vettek részt, mesélte el érdeklődésünkre Simon Róbert Sándor a katonai repülőket összefogó egyesület korábbi elnöke, a rendezvény főszervezője. A napsütéses szombati napon először egy rövid megemlékezést tartottak a repülőtéren kiállított MiG-23-as vadászrepülőgép, a Sámán század legendás technikai eszköze mellett kialakított emlékparkban, ahol emlékező beszédében Szolyák Sándor nyugállományú mérnök őrnagy az 1979-es évekig visszamenőleg elevenítette fel a MiG-23-as típust üzemeltető katonák történetét, amikor is az akkor még Magyar Néphadsereg első hat példánya érkezett meg a típusból. Kiemelte: 1992-ben lettünk Sámán Század, sok nemzetközi repülőnapon vettünk részt itthon és külföldön egyaránt. Sajnos az első pápai repülőnapunk tragédiával ért véget, aztán egyre inkább elhatalmasodott rajtunk a pénztelenség, egyre kevesebbet tudtunk repülni, az 1996-os búcsúrepülésig azonban mégis összesen több mint 22.000 repült órát teljesítettünk.


Az emlékparkban a beszédet követően koszorút helyezett el a katasztrófában elhunytak emlékére Reinhardt Zsolt - a repülőkatasztrófában elhunyt Reinhardt Róbert unkaöccse - és Cseporán Mihály, egykori MiG-23-as pilóta. A repülőműszakiak emléktáblájánál Horváth Ferenc és Kuti Sándor helyezte el az emlékezés koszorúját, majd a rendezvény a Bázisrepülőtér művelődési otthonában folytatódott ahol Kositzky Attila nyugállományú altábornagy, akkori 2. Repülő és Légvédelmi Hadtest Parancsnok, később a légierő vezérkari főnöke mesélt a MiG-23-as típushoz köthető élményeiről, többek között a típuskivonás hátteréről, és először osztotta meg a nagyközönséggel ő miért nem kapott átképzést a MiG-23-asra. Ezt követően az Ég Katonái Egyesület által összeállított, eddig nem látott filmfelvételeket mutatták be a közönségnek a MiG-23-as üzemeltetésének éveiből.


Eközben beszélgettünk Szőke Sándor nyugállományú törzszászlóssal, aki annak idején a Szovjetunióban kapott kiképzést a MiG-23-típus földi mechanikusaként. Egészen az utolsó repülésig kitartott hivatása mellett, ez idő alatt három általa szerelt repülőgépet is katasztrófa ért, egyiket sem a szerelésekkel összeköthető műszaki meghibásodás okozta, ugyanakkor mégis elcsuklott hangja, mikor a történtek szóba kerültek, több hajózó kollégája is elhunyt…


Hasonló emlékeket elevenített fel Sersztnyev György nyugállományú alezredes, a Sámán század egykori parancsnoka is:  a MiG-23-as nagyon bonyolult repülőnek számított, de a pápai állomány mindent megtett, hogy a gépek gyorsan hadrendbe állhassanak. Gyakorlatilag három hónap után az első pilóta már harckészültségi szolgálatot láthatott el. Sajnálatos módon a nagyszámú repült órák során voltak olyan események is, melyeknek nem kellett volna, hogy bekövetkezzenek – emlékeztetett a konstrukciós hiba, valamint pilótahibák okán bekövetkezett összesen öt repülőeseményre, mely során 5 hajózó veszítette életét.


Kerezsi-Szabó Zsolt az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület elnöke és Simon Róbert Sándor a rendezvény megszervezésével kapcsolatban elmondta, az elmúlt 20 évben egyetlen összejövetelt sem szerveztek a típus kapcsán, ezentúl ötévente legalább szeretnék, hogy összegyűljenek a pápai sámánok, mert a jelenlegi találkozó is eredményesnek bizonyult. Találkoztam olyan kollégákkal is, akiket 15 éve nem láttam – tette hozzá Simon Róbert Sándor.

Balogh Ákos

Ps: December 22-én kaptam, illik az év végi hangulathoz. A LégierőBlogger ezt követően is szívesen közli azokat a színvonalas légierős-légvédelmi és más honvédelmi szakmai írásokat, melyek szerzői méltatlan elbánásban, interferenciában részesültek, munkájuk, hivatásuk, hobbijuk gyakorlása során.

Január elsejével kezdődő, tízéves honvédelmi és haderőfejlesztési programot jelentett be ma Simicskó István miniszter az idei első és egyetlen HTK-dzsemborin. A javarészt már ismert személyügyi, társadalmi lépéseken túl a LégierőBlogger természetesen a beszerzési tervekre volt kíváncsi, de túl sokkal a honvédelmi vezetők ezúttal sem szolgáltak. Igaz, a miniszter és a vkf megosztott egy-két, korábban nem ismert, apró részletet. Ilyen, hogy a 2024-es olimpiai pályázat miatt szükség van a légvédelem fejlesztésére, illetve, hogy terveznek a Gripen és az alap kiképző gép közötti "közbülső repülőgéppel". A szállítógépek vonatkozásában az elhatározottságon kívül nem hallottunk sok újdonságot, bár a jelenlegi igénytámasztás milyenségéből, a missziós feladatokból kiindulva állítólag lehet következtetéseket levonni a beszerzés menetrendjére nézve. A helikopterbeszerzés, mint "lökésszerű" ráfordítást igénylő program kormányzati többletforrást igényel - hallhattuk ismét, de immár a tízéves fokozatos fejlesztési programba illesztett kivitelezést sem tartották kizártnak.

Légvédelem: az olimpiai pályázat miatt fejleszteni kell. A műveleti képesség 2024-es eléréséhez mikor kell elindítani a Kub-utód beszerzését? 

A beszerzési transzparenciát firtató kérdésemre pedig lényegében az volt a válasz, hogy a politikai támogatottságot kockáztatja, ha a nyilvánosságban vita, vádaskodás indul meg, ezért a minimális részlet.

Nem így látom. Meggyőződésem, hogy a korlátozott információáramlás miatti meginduló spekuláció, legalább olyan, ha nem károsabb lehet a beszerzési programokra nézve, mint a szokásos habverés.

Zord