Biztonságpolitika

A „Kelet-Európa legjobb repülőtere” kategória elismerését immár sorozatban nyolcadik alkalommal nyerte el a Budapest Airport által üzemeltetett Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.

A kecskeméti Puma repülőszázad elsősorban akkor kerül a média látókörébe, amikor egy kommunikációs hibával küszködő, vagy csak felületesen szabálykövető személyzettel hazánk felett átrepülő utasszállító „igazoltatása” válik szükségessé.

Augusztus 4-én a Brit Királyi Haditengerészet két aknamentesítő hadihajóját vonta ki a szolgálatból.

[...] Bővebben!

Az első száz nap

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök híres „Kandalló melletti beszélgetések” című rádiósműsora óta (amely az elnöksége idején zajló gazdasági világválság kezelésére létrehozott rendeletek és törvények, valamint eredményeinek értékelésére szolgáló program volt) hagyománnyá vált az aktuálisan beiktatott amerikai elnökök első száz napjának vizsgálata, ami alapján következtetések vonhatóak le az adminisztrációjuk jövőbeli teljesítményéről.

Ez a szokás egyes kutatók szerint félrevezető is lehet, hiszen ezalatt a rövid időtartam alatt nem minden elnöknek akadt olyan nagy mértékű rendeletalkotásra alkalmas esemény, mint Roosevelt elnöknek. Éppen ezért az első száz nap vizsgálatán túl Joe Biden esetében az életútját és a hivatalba lépése óta eltelt négy hónap eredményeit kollektíven tekintjük át.

Honnan hova

Joe Biden egyetemi évei alatt történelem, politikatudomány szakon végzett, 1968-ban pedig a Syracuse-i Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait. A politika világába rövid ügyvédi karrierje után csöppent, ugyanis az ügyvédi iroda, ahol egyetemi éveit követően dolgozott, demokrata vezetésű volt.  Az iroda  vezetője jelölte Bident a Demokrata Fórumba. 1972-ben J. Caleb Boggs ellen elindult a szenátori címért egyetlen demokrata jelöltént, és 29 évesen megválasztották, így a legfiatalabb szenátorként tartják számon. Hivatali évei alatt, 1973 és 2009 között fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel és a kormány elszámoltathatóságával kapcsolatos témakörökben tevékenykedett és a szenátori posztban eltöltött első évtizedben kiemelt figyelmet fordított a fegyverzet-ellenőrzésre. Karrierjében a 2008-as év új fordulatot hozott, ugyanis január 20-án Barack Obama alelnöke és egyben az Amerikai Egyesült Államok első római katolikus alelnöke lett. Hivatalba lépése elején az iraki kérdésekkel kapcsolatos feladatokkal bízták meg, az iraki vezetésnek továbbította az amerikai vezetés elvárásait. Az American Recovery and Reinvestment Act, tehát a Helyreállítási törvény néven elhíresült válságkezelési és refinanszírozási csomag felelősévé vált. Alelnöki sikerei között található az Új START egyezmény, mivel Biden vezette a tárgyalásokat és fogadtatta el a stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményt a szenátussal. 2012-ben Barack Obamával együtt újra megválasztották, így megkezdte második ciklusát, melyben fegyverzetkorlátozási törekvéseit folytatta. A külpolitikában is aktív szerepet vállalt, hiszen többször járt Ukrajnában, a latin-amerikai államokkal is szoros kapcsolatot ápolt, második ciklusának külpolitikai fókuszában ez a térség állt. Latin-Amerikába tizenhatszor tett látogatást, ezzel is rekordot döntve, mivel soha ezelőtt egyetlen alelnök, de még elnök sem utazott ennyit a kapcsolatok kiépítéséért. Hosszú és méltóságteljes életútja a 2020-as elnökválasztáson aratott győzelmével lett teljes. 2021 január 20-án hivatalosan az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökévé iktatták be. Alelnöke, Kamala Harris az egykori kaliforniai főügyész, későbbi szenátor, akinek munkássága szintén az emberi jogok és a közbiztonság kettősén nyugszik.

Az első nap

Joe Biden első elnöki napján tizenöt elnöki rendeletet és kettő elnöki intézkedést adott ki. A rendeletek többsége Donald Trump sokak által bírált intézkedéseit vonta vissza, de a koronavírus megállításának érdekében is készítettek elő intézkedéseket. Biden kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi épületekben és felkérte az államokat is, hogy ezt az intézkedést integrálják, valamint száz napos maszk kihívás keretében kérte az amerikaiakat, hogy az elkövetkezendő száz napos időszakban viseljenek maszkot. Az egészségüggyel kapcsolatos rendeletek egyike létesítette a Covid-19 elleni intézkedésekért felelős koordinátori posztot, melynek betöltője közvetlenül az elnöknek felel majd. Mindezek mellett az elnök visszaállította a nemzetbiztonsági testület egészségbiztonsági és vegyvédelmi alosztályt. A Donald Trump által elindított WHO-ból való kilépési folyamatot megszakította. Március 31-ig meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot, amely ebben a vészterhes időben a lakosság nagy részét érinti. Szeptember 30-ig meghosszabbításra kerül a diákhitel-törlesztési moratórium és kamatmentesség. A környezetvédelem kérdéskör legfontosabb elemeként visszaléptette az Amerikai Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezménybe. Visszavonásra került a Keystone XL kőolajvezeték építési engedélye és Trump által hozott klímaváltozást érintő rendeletek többsége is. Donald Trump „1776 Testületét” eltörölte, melynek feladata a hazafias oktatás megtervezése lett volna és visszaállította az állami munkahelyeken zajló diverzitási tréningeket is. Rendeletet adott ki a munkahelyi diszkrimináció ellen, valamint elrendelte, hogy a népszámlálások során az illegális bevándorlók létszáma is hozzáadódjon a népességhez. A bevándorlással kapcsolatban elődjének hét muszlim országot érintő beutazási tiltását eltörölte és a külügyminisztert, Antony J. Blinken-t egy kompenzációs rendszer kidolgozására, amely a beutazási tilalom alá eső polgárokért sérelmeinek csökkentésére szolgálna. A bevándorlás-ellenőrzési hivatalokat is eltörölte és megszüntette a kitelepítéseket felgyorsító intézkedéseket. Az álmodozókként nevezett illegális bevándorlók gyermekeinek jogokat biztosító DACA-t, azaz a Deferred Action for Childhood Arrivals megerősítette Biden és felkérte a kongresszust, hogy ezeknek a gyerekeknek egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely állampolgársághoz juttatja őket. A kitelepítés előtt álló libériai személyek tartózkodási engedélyét 2022 júniusáig meghosszabbították. Átmenetileg felfüggesztett minden Trump által indított piacfelügyeleti intézkedést. Joe Biden az elődje által elrendelt és az amerikai lakosságot leginkább megosztó mexikói határfal építését leállította, ezenfelül vizsgálatot indított annak ügyében, hogy a fal építéséhez szükséges anyagi források beszerzéséhez kihirdetett vészhelyzet legálisnak minősíthető-e. Végül, de nem utolsó sorban az elnök rendelettel arra kötelezte kormányának tagjait, hogy esküt tegyenek az igazságügyi minisztérium függetlenségének fenntartására és arra, hogy önös érdekük helyett a közügyeket fogják szolgálni.

Joe Biden Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencián elhangzott beszéde (NATO jövője és az amerikai szerepvállalás)

Az elnök első nagy horderejű beszéde, amely stratégiai célkitűzéseket is tartalmaz 2021 február 19-én a müncheni Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencia videokonferenciáján hangzott el. Joe Biden szónoklata elején kiemelte, hogy Amerika visszatért és ezáltal újra megerősödik a transzatlanti szövetség is. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének tagjainak együtt kell előre tekinteni, és hátrahagyni a múltat, ugyanis új kihívásokkal néz szembe az emberiség. Egyszerre kell odafigyelni a világot széthúzó országok közötti versengésre, és a mindenkit fenyegető globális változásokra. A jövőben minden elérendő cél sarokkövét az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata jelenti majd, ezért Amerika továbbra is támogatja az egységes, szabad és békés Európát. Az Egyesült Amerikai Államok elkötelezett marad a NATO mellett, és az elnök örömmel fogadta a hírt az európaiak növekvő befektetéseiről, amelyek a katonai kiadások területén történtek. Biden megerősítette az Washingtoni Szerződés 5. cikkébe vetett hitet és szónoklatában kiemelte, hogy újra megszeretné erősíteni a kapcsolatot Európával és fejleszteni a kölcsönös bizalmat. Közösen kell kiállni a demokratikus értékek mellett, mert egyre többen látják a felmerülő problémák megoldásának az autokratikus rendszerek kiépülését. Meg kell tehát mutatni, hogy a demokrácia útja az egyetlen helyes út. A demokráciát meg kell védeni, harcolni kell érte, erősíteni kell és meg kell újítani. A hosszútávú stratégiai és geopolitikai elemek mellett, a konkrét problémákat és rendezendő konfliktusokra is rávilágított, kiemelve, hogy gazdaságilag igazán szoros versenyre számít Kínával, amit a nemzetközi gazdaságtan kutatóinak elemzései is alátámasztanak, viszont hisz benne, hogy együttes erővel előnyre tehetnek szert a Népköztársasággal szemben.

Joe Biden beszédében kitért az orosz- amerikai viszonyra. Az Egyesült Amerikai Államok elnökének dialógusa alapján következtethetünk arra, hogy a NATO- Oroszország Tanács ellenére a Föderáció saját érdeke érvényesítéséért NATO kapcsolatait, valamint Európa egységét sem venné figyelembe, amelynek ellensúlyozására a többi szövetségi tagnak erősítenie kell a transzatlanti kapcsolatot.

Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett való kiállás, Európa és az Egyesült Államok számára alapvető prioritás marad. Az orosz merészég és a számítógépes hálózatok feltörése az Egyesült Államokban, valamint Európa-szerte és globális szinten is kritikussá vált biztonságunk védelme szempontjából. Az Oroszországgal szemben támasztott kihívások eltérhetnek a Kínával okozta kihívásoktól, de ugyanolyan valóságosak. Az Egyesült Amerikai Államok és a NATO tagállamai is olyan jövőt szeretnének, ahol minden nemzet képes lesz szabadon meghatározni saját útját erőszak, kényszer és fenyegetés nélkül. A NATO 2030 jelentés alapelveivel szinkronban, (amely a környezetvédelemre kíván nagyobb hangsúlyt fektetni a nemzetközi béke fenntartása során is) jelentőséggel bír az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan ismét a Párizsi Klímaegyezmény tagja. Ennek szellemében és a NATO 2010-es Stratégiai Koncepciójának célkitűzéseivel egyetemben Amerika európai, valamint számos más partnerei, azon fognak munkálkodni a hasadó- és radiológiai anyagok lezárásában is, hogy megakadályozzák a terrorista csoportokat, azok megszerzésében vagy felhasználásában, tehát a nonproliferáció éredekében aktív szerepvállalóként lépnek fel. A jövő érdekében Európát és az Egyesült Államokat bizalommal kell irányítaniuk, képességeikbe vetett hittel, saját megújulásuk iránti elkötelezettséggel és egymás iránti bizalommal.

Amerika és Oroszország között meghosszabbításra került az Új START- szerződés további öt évvel, amely a fegyverzetkorlátozás melletti elköteleződés és a béke fenntartásának szimbóluma. Biden kitért arra is, hogy készen állnak újrakezdeni a tárgyalásokat (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsának USA-n kívüli négy másik állandó tagjával, tehát Kínával, Franciaországgal, Oroszországgal, az Egyesült Királysággal és ezen felül Németországgal, aki 2006-ban szintén diplomáciai erőfeszítéseket tett Irán atomprogramja tekintetében) a P5  + 1-el Irán nukleáris programjáról.

Egy új korszak előzményének tekinthető, hogy Joe Biden elrendelte az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból 2021 szeptember 11-ig. Beszédében is kitért ezen történelmi fordulópontra, továbbá arról beszélt, hogy Amerikának át kell értékelnie, hol állomásoztassa katonáit a világban. A NATO 2030-as jelentésben fontos szerepet kap a pandémiás helyzet és a természeti katasztrófák kezelése, így Joe Biden megerősítette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kettőmilliárd dolláros ígéretet tett a COVAX-nak, és további kétmilliárd dolláros támogatásról ösztönzésképpen, hogy mások is fellépjenek az ügyben. Jelentős feladat Egészségügyi Világszervezet megerősítése és megreformálása, amely csak és kizárólag együttműködéssel és kölcsönös támogatással valósulhat meg. Joe Biden müncheni konferencián elhangzott beszédének tartalmi elemei, később április első kongresszusi beszédében is megjelentek. A kulcsszavak változatlanul a kiemelten fontos ügyek maradtak.

Európai Unió

Az Egyesült Amerikai Államok támogatja az Európai Uniót és a jövő céljainak megvalósításában óriási szerepe lesz az együttműködésnek. A jó partnerségi kapcsolat megerősítésének, a kölcsönös tisztelet és elismerés kimutatásának volt mintapéldája, hogy az Európai Unió Tanács ülésére meghívták az amerikai elnököt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyitóbeszédében köszöntötte az amerikai elnököt és ismertette az Európai Tanács működési elvét és feladatköreit. Joe Biden beszédének sarokköveit, tehát az Európai Unió és az Egyesült Államok kooperációját, a közös geopolitikai feladatokat és a megoldandó és a jövőben felmerülő problémák együttes rendezésének elvét megerősítette, mint a két napos Európai Uniós csúcs tárgyalandó feladatait Az Európai Unió a NATO-t továbbra is az európaiak kollektív békéjének és biztonságának sarokköveként tekinti, ezért a béke fenntartásakor keletkezett terhek európaikra eső részét vállalni szeretné. Az Európai Tanács gyűlésére, amelyet az online térben tartottak az amerikai külügyminisztert is meghívták, és geopolitikai témákról egyeztettek. Az Európai Unió, mint a „béke projektje” tehát együttműködést mutat és támogatja az amerikai elnököt céljai elérésében, ugyanis a jövőt együtt alakítják. Ez a konferencia nyitóbeszéd is hűen tükrözi, hogy az amerikai elnök nem csupán az Egyesült Államok érdekeit tartja szem előtt, hanem partneri kapcsolatokat épít, a diplomáciát, a külpolitika aktív eszközeként használja, amely arra enged következtetni, hogy az egész világot érintő átalakulás kezdődhet, amelyet a béke, és az együttműködés fog jellemzeni.

Emberi Jogok

Az amerikai elnök egykori főügyész alelnökével együtt a jog és a törvények feltétlen érvényesülése mellett elkötelezett. Éppen ezért sem meglepő, hogy Joe Biden az amerikai elnökök közül elsőként minősítette népirtásnak az örmények ellen elkövetett török mészárlást, holott ez az Észak Atlanti Szerződés Szervezetén belüli kapcsolatromlást eredményezhet Törökországgal, mégis kiemelkedő példája, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása fontosabb számára és az általa képviselt amerikaiaknak, mint a szövetségen belüli jó viszony kényszeres fenntartása.

Összegzés

Az első négy hónap áttekintésével komplexebb képet kaphattunk az elnöki adminisztráció jövőbeli terveiről és célkitűzéseiről. Természetesen minden elnök igyekszik adminisztrációja első pár hónapjában jelentőségteljes feladatokat teljesíteni, ezáltal tovább növelve politikai tőkéjét és emelve az amerikai társadalom támogatásának szintjét. A gyakorlatban viszont az utolsó száz nap eseményei meghatározóbbak és jobban befolyásolják az elnök újraválasztását. Biden első négy hónapja során feladatok meghatározásra kerültek, a célkitűzések és az együttműködéskért tett erőfeszítések megtörténtek, de a megvalósítás egy hosszabb folyamat lesz, amelyet rengeteg külső körülmény is befolyásol. Az elnök és alelnök munkásságának vizsgálatával világossá vált számunkra, hogy melyek az állandó rendszerességgel visszatérő motívumok, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak majd a Biden-adminisztráció során az aktuálisan leküzdendő akadályok mellett. Az eddigi elnöki tevékenység alapján elmondható, hogy a belügyek rendezése, a járvány leküzdése és társadalmi segítségnyújtás után hosszútávon egy külpolitikai szempontból aktív és a nemzetközi béke és biztoság mellett elkötelezett elnököt tisztelhetünk Joe Biden személyében. Mindenkori intézkedései és döntései – az első száz nap alapján – az amerikai alkotmány és a nemzetközi jog szabályainak/ jogszabályok tiszteletben tartásával születnek majd. Biden elképzeléseiben fontos szerep jut Európának és a NATO-nak. A globális problémák, mint a klímaváltozás és a jelenlegi járványhelyzet megoldását is együttműködésben látja. Kína esetében nem csak a gazdasági versenyt emeli ki, hanem a demokrácia értékét is egy diktatórikus rendszerrel szemben. Hisz a közös értékekben, a demokráciában, a Szövetség erejében és a diplomáciai megoldásokban. A beszédei arra engednek következtetni, hogy az Amerikai Egyesült Államok jelentősebb változtatásokra készül katonai jelenlétével kapcsolatban. Az afganisztáni csapatkivonásokról tett nyilatkozata és a müncheni konferencián elhangzott beszéde alapján, mely kiemeli, hogy az USA-nak meg kell fontolnia hova helyezi katonáit, valószínűsíthető, hogy akár régebbi, eddig semleges konfliktusokat esetleg beállt összeütközésre okot adó problémákat kísérel megorvosolni a Biden- adminisztráció, erre a jelenleg eszkalálódó izraeli-palesztin konfliktus is okot adhat.

Felhasznált irodalom:

NATO 2030: United for a New Era. Analysis and Recommendations of the Reflection Group Appointed by the NATO Secretary General, 2020.
(https://www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/2020/12/pdf/201201-Reflection-Group-Final-Report-Uni.pdf)

 

Kiemelt kép: Erdőtüzek az Egyesült Államok nyugati partvidékén
Washington, 2021. július 30.
Joe Biden amerikai elnök videokonferencia keretében tart megbeszélést az Egyesült Államok nyugati partvidékén fekvő államok kormányzóival az erdőtüzek megfékezéséről Washingtonban 2021. július 30-án. A térségben az elmúlt hetekben tomboló erdőtüzek több tízezer hektárnyi területet perzseltek fel.
(Forrás: MTI/EPA/UPI/Sarah Silbiger)

Írta: Preczekján Ivett

A A Biden-adminisztráció első négy hónapja bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A harckiképzési szakasz részeként első alkalommal alkalmaztak torpedót a brit Boeing Poseidon MRA Mk.1-es (Maritime, Reconnaissance, Attack) tengeri járőrgép fedélzetéről.

[...] Bővebben!

Akár szimbólum is lehetne. A hál' Istennek így vagy úgy, de manapság létező forrásokból történik valami jó. Aztán meg az alapvető funkció vonatkozásában mégis sikerül el(...)ni. Nem kicsit, nagyon. Mint ezt az aprólékos, szorgos munkával makulátlanul felújított, ikonikus bakonyi megfigyelőtornyot, melynek a kilátóerkélyét "bekaszlizták". Értitek...a szabadság legalapvetőbb élményét , vagy legalábbis annak illúzióját adó panorámakilátás útjába rácsot :-(

Persze nézhetjük inkább a dolog másik oldalát. Legalább nem bontották le, mint a szintén hadtörténeti jelentőségű BARSz állomást nem messze ide...amúgy abból is jó kilátó válhatott volna, egy kis izgalmas, hidegháborús ízzel.

Csak egy kicsi hibádzik, de ha az a kicsi minden, akkor továbbra is ott maradunk, ahol a part szakad. Ugye ismerős, magyar testvérek?

Zord

Az elmúlt napokban két korszerűsítési programra is jóváhagyás született Berlinben.

[...] Bővebben!

Már csak pár nap maradt hátra az augusztus 28-29-én, Kecskeméten megrendezendő Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatóig, melyre érdemes mielőbb megtervezni az oda-, illetve visszautat! Nézzük meg, milyen lehetőségek vannak a helyszínre való utazáshoz!

Augusztus 2-án futott be az alexandriai kikötőbe Egyiptom 4. Type 209/1400-as mod 4 osztályú tengeralattjárója.

[...] Bővebben!

Újabb funkciókkal bővült a HungaroControl drónpilóták számára fejlesztett mobilalkalmazása. A magyar légiforgalmi szolgáltató egyúttal közzétette azt a webes applikációt is, amelynek köszönhetően bármilyen operációs rendszert futtató eszközökön elérhetővé válik a mydronespace.

Az ázsiai szigetországban hamarosan kezdetét veheti egy megnövelt hatótávolságú légiharc-rakéta sorozatgyártása.

[...] Bővebben!

A probléma okát még nem hozták nyilvánosságra az oroszok, sőt, ha Dán Királyi Haditengerészet HDMS DIANA járőrhajójának személyzete nem lesz szemtanúja az esetnek, lehet sohasem derül ki.

[...] Bővebben!

2021. július 28-án újabb C295-ös szállító repülőgépet vett át a Cseh Légierő: ezúttal a második, wingletes változatú Airbus C295MW csatlakozott a flottához.

Augusztus 3-án a sanghaji Hudong Zhonghua hajógyárban vízre bocsátották a harmadik, Pakisztán részére épített fregattot is.

[...] Bővebben!

Az Arnold Műszaki Fejlesztési Központ (AEDC) Aerodinamikai Osztálya az Tennessee államban található Arnold légibázison már elkezdte a szélcsatornában vizsgálni a repülőgépek fedélzetére szánt lézerfegyver konténerének kicsinyített mását.

[...] Bővebben!

A június végi híreket némileg megcáfolva, augusztus 4-én elkezdődtek az INS VIKRANT (IAC-1) repülőgép-hordozó tengeri tesztjei.

[...] Bővebben!

Ismét frissült a 2021. augusztus 28-29-én, Kecskeméten megrendezendő Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai bemutató hivatalos weboldala, többek között már elérhető a rendezvény térképe, illetve a résztvevők bővebb listája.

Július 19-én egy sikeres indítást hajtottak végre a Northrop Grumman Innovation Systems (korábban ATK Defense Electronics Systems) AGM-88G AARGM-ER (Advanced Radiation Anti Guided Missile Extended Range) lokátorromboló rakétával.

[...] Bővebben!

A BAE Systems APKWS (Advanced Precision Kill Weapon System), a 70 milliméteres irányítás nélküli Hydra rakétákon alapuló irányított rakéta.

[...] Bővebben!

A régi repülőnapokat felidéző sorozatom tizenhatodik részébe egy tizenöt évvel ezelőtti osztrák rendezvény fotóiból válogattam - mellőzve a szokásos Fighting Falcon, Hornet, Tornado felsorolást. A zeltwegi Airpower 2005-ön a házigazdák mellett a svájciak sorakoztak fel a legtöbb géppel és a megszokott típusok mellett jónéhány érdekesség is látható volt.

Forgószárnyas nyitókép zászlóvivő Alouette III-assal és a Kiowa FLIR tornyos, OH-58B jelű exportváltozatával.

Az egyik zeltwegi „Gate Guard” egy 1951-es L-19A Bird Dog. Ausztria 29 ilyen Cessnát rendszeresített az ötvenes évek második felében, A és E változatokat vegyesen. Négy évtizeden át üzemeltette azokat, meglehetősen magas veszteséggel: nyolc gép lezuhant vagy összetört.

Rendszerből kivont, négyüléses Saab 91D Safir a sajtóközpont előtt. A dugattyús motoros svéd típusból 24 darabot szereztek be az osztrák légierő részére, amely 1964 és 1992 között elsősorban alapkiképzésre használta a gépeket.

A sárga légcsavarosok közül néhány civil üzemeltetésbe került. Például a Team 2000 nevű négyes kötelékhez, amely a pálya tengelyében húz át.

Az osztrák légierő AB-206A helikopterét az alacsonyabb csúszótalppal szerelték fel, a Kiowákon a magasabb változat van.  

A SA316B Alouette III-asok, kiképző, mentő, határrendészeti illetve tűzoltó feladatokat kaptak Ausztriában és a magashegyi körülmények között is megállták a helyüket. Üzemeltetésüket 2023-ig tervezik.

Az Agusta-Bell AB 212-esek 1980-ban jelentek meg az osztrák légierőnél, kiegészítve majd 2001-ben végleg leváltva az 1963 óta üzemeltetett AB-204-eseket. Az AB-212-eseket, OH-58-asokat, SA316-osokat egy 2008-as bázistúrán nézhettük meg közelebbről.

Közel húsz éve repül osztrák felségjellel az UH-60M-nek megfelelő S-70-es Black Hawk változat, amelynek beszerzésére egy 1999-es lavinakatasztrófa után került sor – az osztrák kormány ekkor szembesült azzal, hogy a haderő forgószárnyas kapacitása elégtelen.

A felszálláshoz gurul ki a 04-es Draken. A gép eredetileg a svéd légierőnél repült J 35D típusjelzéssel, amely osztrák szolgálatban J 35Ö (vagy OE) jelzésre módosult. A 04-es ma egy németországi múzeum „lakója”.

Dörög a J 35-ös Volvo Flygmotor RM6C hajtóműve, elstartol egy Draken. A típusból egyet sem vesztettek az osztrákok.

Összetéveszthetetlen sziluettek, hatos Draken-kötelék a levegőben. Az osztrák J 35-ösök ekkor búcsúztak a nyilvánosságtól, a típus üzemeltetése Ausztriában 18 év után a végéhez ért. Az EF2000-esek beérkezéséig hátralévő néhány évet svájci F-5-ösök bérlésével hidalták át.

Az osztrák légierő részére 2002-ben négy C-130K C.1 Herculest vásároltak a Royal Air Force kivont gépei közül. A hatvanas évek közepén gyártott szállítógépek azóta korszerűsítésen estek át, a zöldesbarna festés helyett szürkét kaptak és a négy Herculesből egyet letároltak.

A Luftwaffe 73. ezredének kétüléses EF2000(T) gépét vontatják. A 30+10-es oldalszámú Eurofighter a későbbi repülőnapokon is ott volt Zeltwegben.

A pillangó vezérsíkos Fouga CM.170 Magister az ötvenes évek végétől tíz éven át segítette a nyugatnémet légierő és a haditengerészet leendő pilótáinak képzését. A francia típust a németek is gyártották.

Egy ellenőrzésnél többnek tűnik az, ami miatt lekerült a burkolat a svájci lajstromú, civil üzemeltetésű AB-206 JetRangerről.

A Double Victory nevű kétüléses Hawker T.68 Hunter érkezik Zeltwegbe. A gép a svájci légierős oldalszám mellett a HB-RVV polgári lajstromjelet kapta.

Szintén a svájci légierő korabeli színeiben láthattuk ezt az 1951-es gyártású különlegességet, a de Havilland Vampire-t.

A svájci légierőben százas nagyságrendben álltak rendszerben a Hawker Hunterek. A képen látható Papyrus nevű F.58-as változat 1958-ban repült először. Magyarországon az 1992-es taszári nemzetközi repülőnapon láthattuk a típust, amikor a Patrouille Suisse kötelék még Hunterekkel repülte a bemutatókat. A típus kivonása után egy példány a szolnoki repülőmúzeumba került. 

A zárt felhők alatt áthúzó történelmi köteléket a svájci légierő F-18 Hornet gépe egészíti ki.

A csütörtök még az érkezésről és a gyakorlásról szólt, a Patrouille Suisse egyik F-5-öse gurul ki a felszálláshoz.

A svájci köteléket egy LearJet 35A kísérte.

A francia Patrouille de France Alpha Jetjei és a brit Red Arrows Hawkjai mellett egy ritkábban látott típus, a spanyol Patrulla Águila CASA C-101 Aviojetjei is ott voltak Zeltwegben. A típusjelzés csak a gyári elnevezés, a C-101-es a légierőnél az E-25 Mirlo nevet kapta.

Egy igazi kuriózum, a Horst Josef Malliga által tervezett és épített Mal-04 Speedbird. A póttartályszerű osztrák gépet egy nyolchengeres, 300 lóerős motor és toló légcsavar hajtja.

Az Ecureuil felfegyverezhető, AS550C2 változata egy sivatagi rókafajta után a Fennec nevet kapta. A típus itt dán felségjellel látható, a hadsereg által 1990-ben rendszeresített gépek 2003-ban kerültek a légierőhöz.

A díszfestésű F-16-os demógép mellett Pilatus PC-7 Turbo Trainert is küldtek Zeltwegbe a hollandok. Az L-01 ma már elegáns, sötét tónusú festésmintával repül.

A Formula 1-es Sauber csapat által használt 1995-ös Pilatus PC-12-es a két főszponzor, a Petronas és a Credit Suisse színeiben. A csapat akkori versenyzői, Jacques Villeneuve és Felipe Massa is gyakran használták a légcsavaros-gázturbinás gépet.

Ausztriáról lévén szó, az egyik főszereplő a salzburgi központú, elsősorban történelmi repülőgépeket és helikoptereket üzemeltető Flying Bulls volt. F4U-4 Corsair gépük a második világháború utolsó évében készült és ezzel kimaradt a nagy csatákból, de végül, ha kisebb léptékben is, mégis részt vett éles bevetésen: a hatvanas években a hondurasi légierő küldte harcba El Salvador ellen.

A Flying Bulls T-28-asa 2002-ben a budaörsi repülőnapon mutatkozott be Magyarországon, és később többször is szerepelt nálunk. A 2016-os nagyjavításkor új színeket kapott Trojan idén június 20-án egy lengyelországi repülőnapról hazafelé tartva Csehországban járt szerencsétlenül. Pilótája életét vesztette, utasa súlyos sérülést szenvedett.

Az orrfutós Trojan elődje a farokkerekes T-6 Texan volt Amerikában, a pilótajelöltek ezen a típuson kapták a repülő alapkiképzést. 

A Flying Bulls PC-6 Porterét 1998-ban gyártotta le a Pilatus és egy rövid ideig saját bemutatógépeként használta. Ezután az alpesi környezetből Equadorba került, végül a Pilatus visszavásárolta és eladta a Flying Bullsnak, ahol új külsőt és belsőt valamint négyágú légcsavart kapott és műszerezettségét is jelentősen feljavították.

A Cessna 208 Caravan vízre és az úszótalpakból kiengedhető futói révén szárazföldre is leszállhat, légcsavarját a Porterhez hasonlóan PT6-os gázturbina forgatja. Az úszótalpak miatt a vízszintes vezérsíkokra kiegészítő függőleges felületek kerültek.

 A DC-6B 1958-ban került le a Douglas Santa Monica-i gyártósoráról. A jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito gépe volt, de szolgált afrikai államfőket is, mielőtt a Flying Bulls flottájába került. Azóta is az első és egyetlen DC-6-os, amely osztrák lajstrommal repül.

A Flying Bulls Falcon 900EX VIP gépe.

A hatvanas években a HMS Eagle repülőgép-hordozóról üzemelt ez a de Havilland Sea Vixen, majd 1971-ben kivonták az aktív szolgálatból és drónként használták, később civil lajstromot kapott. 2003-ban a Red Bull márka színeire festették, de nem tartozott a Flying Bulls flottájába, maradt brit lajstromban. Végül visszafestették a Royal Navy korabeli festésmintája szerint. Szárnyalásának egy, a hidraulika rendszert érintő meghibásodás miatt 2017 májusában végrehajtott hasra szállás vetett véget, pénz hiányában azóta sem repül.

Dübörög a négy, egyenként 18 hengeres Wright-motor a Breitling által szponzorált Lockheed Super Constellation gépen. A svájci óramárka már nem pénzeli a Connie üzemeltetését, a gépet szétszerelték és Németországba adták el.

Az Airpower 2005 első napja meglehetősen melegre sikerült, az Ile de France ezred Mirage 2000-esének pilótája is nyitott kabintetővel gurul.

2005-ben még mindig nagy sztár volt a MiG-29-es. Így volt ez Zeltwegben is, ahol a Magyar Honvédség gépével Szabó Zoltán és Molnár Gábor századosok repültek bemutatót.

A zeltwegi földi kiszolgálók a statikus soron kijelölt helyére tolják a mildenhalli 100. légi utántöltő ezred KC-135-ös tankergépét. Mögötte egy román An-26-os lapul.

Egy spanyol gyártású Hispano H-1112, amit egy DB-605-ös motor beépítésével Bf-109G-4-esre alakítottak. A Vörös 7-es Messzer az újjáépítését követően különböző meghibásodások és reptechnikai hiba miatt többször is megsérült.

Az Airbus Industrie saját szállítógépe, az A300-600ST Beluga. Öt ilyen gép készült a nagyméretű alkatrészek, fődarabok, például szárnyak szállítására a gyártó és az összeszerelő üzemek között. Elsőként ezt a 2-es sorszámú Belugát állította le az Airbus, a gép tavaly októberben repült utoljára. Idén tavasszal az 1-es számú is követte. Utódja az A330-700L Beluga XL, amelyből eddig kettő állt szolgálatba.

A Boeing PT-13/17 Stearman névvel a hadsereg légi hadtestének, N2S-5 Kaydet névvel pedig a haditengerészetnek gyártotta a kétfedelű kiképzőgépet. Az 1943-as Kaydet egy kávépasztilla reklámjával repült Zeltwegben, a wingwalker hölgy hol a gép tetején, hol a két szárny között bukkant fel. A gép később más festést kapott és 2011-ben sajnos összetört.

* * *

Fotó: Szórád Tamás