Biztonságpolitika

Oroszország és Belorusszia vezetői megvitatták az Eurázsiai Gazdasági Unió fejlődésének lehetséges irányait. Az orosz külügyminiszter szerint az Európai Unióval együttműködés miatt új irányt vehet az európai integráció.

Tovább olvasom

Megható közös videót készített édesapja tiszteletére Nádas Barbara, aki Naren művésznéven indítja énekesi pályafutását. Műrepülő világbajnokunk legemlékezetesebb pillanatait eleveníti fel a klip, melyhez mi sem lett volna jobb választás, mint a Pearl Harbor című film betétdala. A videó kapcsán Narent faggattuk.

2015 júniusában, leszállás után átvágódott az Orosz Légierő egyik Szu-34-ese. A repülőgép a kifutópályát elhagyva átvágódott, a repülőgépvezetők sértetlenül úszták meg a kalandot.

A „Zsukov” Központi Avia- és Hidrodinamikai Kutatóintézet megkezdte a legújabb fejlesztésű Jak-152-es kiképző repülőgép statikai próbáit.

Az orosz állami média globális információs térbe való betörése a hírközlés terén is kikezdte az egypólusú világrendet; a főbb világpolitikai eseményekkel kapcsolatban ma már nem csak az amerikai narratíva elérhető a széles tömegek számára.

Tovább olvasom

Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesületet már nem kell bemutatni Olvasóinknak! A nyáron megrendezett HMFEST óta nem hallottunk róluk. A napokban a közösségi oldalon olvashattunk róla, hogy a MiG-23-as repülőgépek utolsó repülésének 20. évfordulójára, egy találkozót szerveznek Pápán, a típuson egykoron dolgozók részére. Ebből az alkalomból kerestük meg az egyesület vezetőségét, beszéljenek a találkozóról és a 2017-es terveikről.

Donald Trump megválasztásával megváltozhatnának az erőviszonyok a NATO-n belül, ám Jens Stoltenberg az "amerikai vezető szerep" fenntartását szorgalmazza.

Tovább olvasom

Negyvenkilenc év és hét hónap szolgálati idő, több mint 2200 repült óra, tizenkilenc ejtőernyős ugrás plusz két katapultálás; az utolsó földet érés időpontja: 2002. október 29. 11 óra 45 perc.

Bár az „O” osztályú csatacirkálók terveit 1940 elején jóváhagyták, és a teljes tervdokumentáció elkészülte után megtették az előkészületeket megépítésükre, a tényleges munkák az egyre súlyosbodó háborús helyzet miatt végül el sem kezdődtek, és a rendeléseket egy évvel később törölték.

Az általános vélemény szerint a németek ezzel nem sokat vesztettek, s a hajóknak azóta is kimondottan rossz a sajtójuk. A szakértők leginkább a vékonyka páncélzatot kifogásolják, de sok szó éri torpedóvédő rendszer, illetve a csöves légvédelem gyengeségét is. Ezek a kritikák nem teljesen megalapozatlanok, azonban ha megnézzük az ekkoriban szolgálatot teljesítő, vagy építés alatt álló csatacirkálók adatait, azt találjuk, paramétereit tekintve az „O” osztály egyáltalán nem lógott ki a sorból, még ha némely téren valamelyest el is maradt a konkurencia mögött.

[...] Bővebben!

Barack Obama bejelentette, hogy még elnöki mandátumának lejárta előtt látni akarja az ukrán válságot rendező minszki egyezmény feltételeinek teljesülését. Külföldi fegyveresek azonban továbbra is Ukrajnában tartózkodnak.

Tovább olvasom

A gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítésétől azt várják, hogy több intézményi és családi bántalmazásra derülhet fény és nem lehet majd eltitkolni ezeket az eseteket – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

Czibere Károly a Gyermekjogok közelről – a kiszolgáltatottság dimenziói és a kivezető utak című konferencián azt hangsúlyozta, elsődleges cél, hogy a családok kapjanak meg minden segítséget, és ne kelljen a gyermeket kiemelni.

Ezt szolgálják az eddig elindított programok: a bölcsődei rendszer átalakítása, a korai fejlesztés hozzáférhetőségének könnyítése, a kötelező óvodáztatás bevezetése, az ingyenes és a szünidei gyerekétkeztetés kiterjesztése, az ingyen tankönyv biztosítása, a Biztos Kezdet Gyerekházak és a tanodák. A következő fontos feladata ezeknek a továbbfejlesztése lesz – mondta az államtitkár.

Azonban, ha mégiscsak bekövetkezik a veszélyeztetés, az elhanyagolás, akkor rögtön működésbe kell lépnie a jelzőrendszernek – emelte ki.

A közelmúlt esetei rávilágítottak azonban arra, hogy nem lehet kizárólag arra alapozni, hogy a képzések során megtanulták a szakemberek, mi a teendő bántalmazásra utaló jelzés esetén, hanem pontosan le kell írni, milyen lépéseket kell megtenni ilyenkor.

Czibere kitért arra is: nem elég, ha a gyerekek csak ellátást kapnak a rendszerben, az életkezdési esélyeiket is javítani kell.

Ezt segíti a kitagolási folyamat, amelynek lényege, hogy a gyerekek ne nagy, zsúfolt, korszerűtlen intézményekben lakjanak, hanem nevelőszülőknél vagy kisebb lakásotthonokban éljenek. Ez a folyamat már az utolsó fázisában jár, idén év végére már nem fog 12 évnél fiatalabb gyerek gyerekotthonban lakni, akik pedig valamilyen okból mégis bennmaradnak, azokat is lakásotthonban helyezik el – közölte Czibere.

Lápossy Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztályának főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta, az ombudsman mindig soron kívül és kiemelten vizsgálja a gyerekekkel kapcsolatos ügyeket, idén is számos olyan vizsgálatot folytatott a hivatal, amelynek középpontjában a kiszolgáltatott gyerekek voltak.

Foglalkoztak például a gyámhatóságok leterheltségével, a gyermekprostitúció jelenségével, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek pszichiátriai ellátásának helyzetével, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének anomáliáival, védőoltások megtagadásának problémájával, kiskorúak terhességmegszakításának kérdésével, illetve több vizsgálatot indítottak a gyermekotthonok működését érintően – sorolta az osztályvezető.

Brag Gubbrandsson, az Izlandi Gyermekvédelmi Hivatal általános főigazgatója az Izlandon 1998-ban létrehozott Barnahus modellről beszélt, amely mára világszerte elterjedt. A Barnahus – magyarul gyerekház – egy olyan intézmény, amely befogadja a szexuálisan bántalmazott gyerekeket. A házban zajlik a gyerekek meghallgatása egy képzett pszichológus segítségével, amit videóra vesznek, így később nem kell újra elmesélni a történteket. Szintén a Batnahus házban végzik el az orvosi vizsgálatokat, majd itt kerül sor a terápiás kezelésekre is.

Négy év, fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetést szabott ki első fokon a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön arra a fiatalemberre, aki tavaly nyáron megerőszakolta kiskorú lánytestvérét – közölte a törvényszék szóvivője az MTI-vel.

Gyimesi Kinga tájékoztatása szerint 2015. augusztus 15-én a 18. évében járó F. Z. az akkor 13 éves húgával kettesben volt tápiószőlősi otthonukban, és a lány szobájában közösült vele.

A bíróság F. Z.-t bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében, ezért négy év fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre, mellékbüntetésként öt évre eltiltötta a közügyektől.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője gondolkodási időt kért – mondta a szóvivő.

Átadták pénteken a Magyarországon települt NATO Erőket Integráló Elem (NATO Force Integration Unit – NFIU) bázisát Székesfehérváron, a Nagysándor József laktanya területén.

Simicskó István honvédelmi miniszter a megnyitón mérföldkőnek nevezte a parancsnokság létrehozását, amely tovább erősíti Magyarország szövetségesi elkötelezettségét a NATO-hoz. Elmondta, hogy Garas László ezredes lett a magyarországi, 43 fős NFIU parancsnoka és a szervezetben a magyar katonák mellé az Egyesült Államok, Lengyelország, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia is delegált tagokat.

A tárcavezető hangsúlyozta, az egység fő feladata a különböző nemzetközi hadgyakorlatok előkészítése, azok végrehajtásában való részvétel, valamint esetleges válsághelyzetek kialakulásakor megfelelő válaszlépések előkészítése, koordinálása. Simicskó meggyőződésének adott hangot, hogy a parancsnokság létrehozásával erősödik Magyarország biztonsága.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1999. március 12. óta tagja a NATO-nak, azóta a magyar katonák sok hadgyakorlaton vettek részt a szövetségesek oldalán, ami komoly tapasztalati tőkét eredményez a Magyar Honvédség számára.

Ernest J. Herold a NATO védelmi beruházásért felelős főtitkár helyettese kiemelte: az NFIU élő példa arra, hogy Magyarország milyen fontos szerepet játszik a NATO-ban, egyúttal megmutatja az ország jövőbeni szerepét is a szövetségen belül. Emlékeztetett arra, hogy hét hasonló parancsnokság már megnyílt Európában és ezek mindegyike hozzájárult a NATO-erők készültségének erősítéséhez.

Úgy vélte, a hidegháború vége óta rendkívüli mértékben sikerült megnövelni az észak-atlanti szövetség készenléti szintjét, ennek egyik állomása az NFIU-k létrehozása. Hozzátette: az egység magyarországi jelenléte azt üzeni, hogy a NATO itt van, a szövetség tagjai pedig nincsenek egyedül.

Salvatore Farina vezérezredes, a NATO összhaderőnemi parancsnokságának parancsnoka felidézte, hogy Magyarország másfél éve, 2015 februárjában kérte az NFIU létrehozását, amely rekordgyorsasággal, mostanra elkészült.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország stratégiai helyen fekszik, kulcsfontosságú a szövetség számára a “kelet-nyugati keresztúton”. Hozzátette: az új NFIU elem elősegíti majd a reagáló erők kijutását a műveleti területekre, felderítést, hírszerzést végez és előretolt információs központként segíti az egész NATO munkáját.

A szalagátvágást követő sajtótájékoztatón Simicskó István arról beszélt, hogy Magyarország a nemzetközi színtereken együttműködésre törekszik, formálni, alakítani akarja a világ biztonságát, amit a NATO-n keresztül tud megvalósítani.

Kérdésre elmondta, 26 évvel a rendszerváltás után katonai kultúraváltás történt, a katonai képességvesztés és szinten tartás időszaka lezárult, ma már a képességnövelés a cél. A kormány döntése értelmében a GDP 0,1 százalékával nő a költségvetés a következő tíz évben, de a cél, hogy a GDP két százaléka jusson védelemre.

A tárcavezető közölte, hogy hamarosan bemutatják a honvédelmi és haderő-fejlesztési programot. Példaként említette: a stratégia keretében létrehoznak egy honvédelmi sportszövetséget, hogy a fiatalokat így is “közelítsék a haza védelmének feladataihoz”.

Simicskó arra a kérdésre, miszerint lengyel gyártású Blackhawk helikopterek beszerzéséről tárgyalnak, azt mondta: a légierőt, a szárazföldi erőket és a légi szállítást is erősíteni kívánják, a közeljövőben erről döntések lesznek. Hozzátette: a honvédség szakmai igényeinek legmegfelelőbb, árban is megfelelő eszközöket fognak beszerezni, miközben természetesen NATO-tagországokban gondolkodnak és a V4-ek, az uniós együttműködés erősítése is szempont.

Az MTI kérdésére Garas, a NFIU parancsnok elmondta: a parancsnokság épületének teljes felújítása, a berendezési tárgyakkal, valamint hét új járművel együtt összesen 1,2 milliárd forintból valósult meg, melynek nyolcvan százalékát a NATO, míg húsz százalékát Magyarország finanszírozta. Megjegyezte, hogy a fenntartás már kizárólag hazánk felelőssége, a következő évre 180 millió forint van betervezve erre a célra.

Közölte még, hogy a katonák a legmodernebb informatikai és híradástechnikai eszközöket használják majd, emellett NATO titkos- és nyílt-, illetve nemzeti titkos- és nyílt vonallal is rendelkeznek, vagyis minden fontos információ birtokában lesznek.

Az Európai Unióhoz csatlakozás nem az egyetlen lehetőség Törökország számára; a török államfő ehelyett inkább a Sanghaj Együttműködési Szervezetbe belépésről folytat tárgyalásokat.

Tovább olvasom

A 17 hírszerző ügynökség munkáját irányító James Clapper csütörtökön a kongresszusban jelentette be, hogy előző nap megírta lemondó levelét Barack Obama elnöknek, s mivel lejár a mandátuma, az átmeneti időszak végén távozik posztjáról.

A bejelentést a hírszerzési vezető a kongresszusi meghallgatásán felolvasott nyilatkozatában tette. A meghallgatás egyébként – a hírszerzési ügyekben szokatlanul – ezúttal nyilvános volt. Adam Schiff, kaliforniai demokrata párti képviselő arról kérdezte Clappert: igazak-e a híresztelések, miszerint hivatalban marad a Trump-kormányzat idején is, mire Clapper azzal válaszolt: “nem uram, tegnap elküldtem lemondó levelemet”.

Clappert – aki a légierő nyugalmazott altábornagya – 2010-ben nevezték ki a hírszerzés élére, de már régóta – jóval a választésok előtt – jelezte, hogy az idén év végén, mandátuma lejártakor, mindenképpen távozni akar. A szenátus hírszerzési bizottságának két tagja csütörtökön arra sürgette Donald Trump megválasztott elnököt, hogy minél előbb nevezzen ki “tapasztalt hírszerzési szakembert”.

Hszi Csin-ping kínai államfő szerint a csendes-óceáni térség vezető szerepet tölthet be a globális gazdasági növekedés előmozdításában, emiatt szabadkereskedelmi zónát kell létrehozni a régió országai közt.

Tovább olvasom

Az árérzékenység és a hosszú távú gondolkodás hiánya az a két fő szempont, amely ma meghatározza a végfelhasználói attitűdöket egy biztonsági rendszer kiválasztásánál. Az Axis Communications budapesti nyílt napján Dalibor Smažinka, a társaság közép-kelet-európai üzletfejlesztési igazgatója a végfelhasználókkal való kapcsolatról és a kihívásokról nyilatkozott a Biztonságpiac.hu-nak.

– Milyen gyorsan növekszik és fejlődik a videomegfigyelési piac a korábbi évekhez képest?
– A piac folyamatosan fejlődik az évek során. A végfelhasználók felől egyre nagyobb és nagyobb igény mutatkozik ezekre a megoldásokra. Néha nem is tudják, hogy épp a videomegfigyelésre van szükségük, csak meg akarnak oldani egy adott problémát, amire ez jelentheti a választ.

– Az Axisnak milyen „problémákkal” kell szembenéznie?
– Számos kihívással találkozunk, de a leggyakoribb az ár és a hosszú távú gondolkodás. Vannak végfelhasználók, akiknek korlátozottak az anyagi lehetőségei. Ők ahelyett, hogy hosszabb távon gondolkodnának, és arra törekednének, hogy megtalálják az egyensúlyt a befektetés és a megtérülés között, a lehető legalacsonyabb áron szeretnék megoldani a kérdést. Arról azonban hajlamosak megfeledkezni, hogy a fenntartási költség, és az esetleges további kiadások jócskán megdrágíthatják a kezdetben olcsónak tűnő választást.

– Mennyire nyitottak a végfelhasználók az új kamerarendszerekre, az új technológiákra?
– Alapvetően nagyon nyitottak a felhasználók, főleg, ha ott áll mellettük egy integrátor, aki mindenben segíti őket, és el tudja magyarázni nekik, hogy ezek a rendszerek hogyan segíthetnek elhárítani, vagy adott esetben megelőzni egy problémát.

– Érzékelhetők új kihívások a végfelhasználók részéről?
– A beruházások méretétől függően több megoldási lehetőség is kínálkozik, ezért mi igyekszünk a lehető legszélesebb körű igényeket kielégíteni. Az Axis Camera Companion (ACC) és az Axis Camera Station (ACS) csomagjaink átfogó megoldásokat biztosítanak, de meg kell említeni a partneri hálózatunkat, illetve az Axis videoelemző szoftvereit is. Jellemzően földrajzi kihívásokkal is szembe kell néznünk, ezért a világ különböző pontjain szükségünk van az alkalmazásfejlesztő partnereink (Application Development Partners – ADP) segítségére, hiszen egy csomó megoldást a helyi törvényekhez, szokásokhoz és követelményekhez kell igazítanunk. Ebből adódóan nyelvi és integrációs kihívásokkal is találkozunk. Az Axis nyitott a szoftverinterfész oldalán, ugyanakkor ez elég időigényes folyamat. Fontos feladatnak tartjuk, hogy minél jobb és megbízhatóbb megoldásokat kínáljunk a felhasználóknak – ehhez szerteágazó tudásra van szükségünk. Nem csak a kamerák szempontjából kell szemlélnünk a biztonsági rendszerek és az IT világát, ehhez azonban forradalmi szemléletmódváltásra van szükség.

– Az Axis fejlesztései hogyan követik le a végfelhasználók változó igényeit?
– Még több pénzt költünk kutatás-fejlesztésre. A forgalmunk 13 százalékát forgatjuk vissza ebbe, ami igen jelentős összeg. Nyitottak vagyunk a végfelhasználók felől érkező visszajelzésekre, sőt, gyakran őket is bevonjuk egy-egy új termék fejlesztésébe. A marketing-struktúránkat megoldásközpontú alapokra helyeztük. A tapasztalt szakembereink így pontosan tisztában vannak a kiskereskedelem, az oktatás, a kritikus infrastruktúra, és az egyéb területekről érkező felhasználói igényekkel.

– Mik az elvárások a jövőre nézve?
– Senki sem tudja, mit hoz a jövő, de az irány egyértelmű: az integrátorok okos tanácsadói szeretnénk lenni. A közvetlen értékesítésben továbbra sem veszünk részt, hiszen az Axis a kezdetektől foga a partnerhálózatára támaszkodva működik.

(X)

Teljesen biztos, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején is fenn fogja tartani az amerikai vezető szerepet a NATO-ban – jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára egy konferencián Brüsszelben.

Stoltenberg elmondta, reméli, hogy mielőbb tárgyalhat a megválasztott amerikai elnökkel, és tájékoztathatja arról, hogy számára is kulcsfontosságú cél az európai katonai költségvetés növelése, amelyet a tagországok védelmi miniszterei is támogatnak. Hozzátette, a fő akadályt a pénzügyminiszterek ellenállása jelenti.

“Fel kell hagyni a csökkentésekkel, és fokozatosan fel kell emelni a védelmi költségeket a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára” — szögezte le a NATO-főtitkár a Német Marshall Alap (German Marshall Fund) nevű kutatóintézet rendezvényén.

A főtitkár úgy fogalmazott, hogy az utóbbi időben elmozdulás történt ebbe az irányba, de nagyon sok még a tennivaló a cél elérése érdekében. “Biztos vagyok benne, hogy Trumpnak ez lesz a fő prioritása a NATO tekintetében” – mondta.

“A XX. század történelmének egyik fontos tanulsága, hogy egy biztonságos és sikeres Európa az Egyesült Államokat is biztonságosabbá és sikeresebbé teszi” — mondta Stoltenberg.

Szakértők szerint az európai vezetőket aggodalommal tölti el Trump álláspontja, részben mert nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Az üzletember korábban úgy nyilatkozott, hogy orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-tagországoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket.

Beszédében Stoltenberg emellett a törökországi helyzetre is kitért, és arról számolt be, hogy a török hadsereg több, a NATO-nál szolgálatot teljesítő tagja is menedékkérelmet nyújtott be Európában. A főtitkár a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására sürgette a török hatóságokat, hozzátéve, hogy a jövő heti isztambuli látogatásán fel fogja vetni az emberi jogok kérdését.

Vádat emelt egy volt rendőr ellen életveszélyt okozó testi sértés és kapcsolati erőszak bűntette miatt a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség — közölte a vádhatóság az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a hivatásos rendőrként dolgozó férfi rendszeresen ivott és az élettársát durva, megalázó szidalmak kíséretében többször bántalmazta.

Ez év áprilisában a vádlott ittas állapotban hazatérve egy vita hevében úgy összerugdosta a nőt, hogy annak két bordája eltört és a tüdeje is megsérült. A sértett életveszélyes állapotban került kórházba, a gyors és szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhető, hogy állapota stabilizálódott és később teljesen felépült.

Az ügyészség vádiratában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a Miskolci Törvényszéknek. A vádlott – akinek rendőrségi szolgálati jogviszonyát az őrizetbe vétele napján a parancsnoka megszüntette – előzetes letartóztatásban várja a bíróság döntését.

Hazaérkezett az első magyar rendőrkontingens Szerbiából; a húszfős egységet Balogh János, az országos rendőrfőkapitány műveleti helyettese köszöntötte csütörtökön Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A rendőrség honlapján közzétett közlemény szerint a kontingens október 24-étől november 16-áig látott el határőrizeti feladatokat a szerb-bolgár határszakaszon.

A magyar rendőrök a szerb kollégáikkal együttműködve, fő feladatukként járőrszolgálatot láttak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködtek az embercsempészek és a Szerbia területére belépett illegális migránsok előállításában. A magyar szakértők nem csak a határ közvetlen közelében teljesítettek szolgálatot, hanem a mélységi területen található főbb és alsórendű utakon is.

A Szerbia területén eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látták el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolhatták.

A délkelet-európai rendőri együttműködési egyezmény keretében 2016. október 24-étől három, váltásonként húszfős magyar rendőri egység vesz részt a szerb-bolgár határ védelmében. A magyar rendőrök szolgálati gépkocsikkal, teherszállító gépjárművel és hőkamerával felszerelt szolgálati gépjárművel segítik a határszakasz védelmét.

A második kontingens 2016. november 15-én indult el a balkáni térségbe, a csütörtökön hazaérkezett egység leváltására. Velük együtt jelenleg 45 magyar rendőr teljesít határrendészeti szolgálatot a balkáni útvonalon – írták a közleményben.