Biztonságpolitika

Január elsejével kezdődő, tízéves honvédelmi és haderőfejlesztési programot jelentett be ma Simicskó István miniszter az idei első és egyetlen HTK-dzsemborin. A javarészt már ismert személyügyi, társadalmi lépéseken túl a LégierőBlogger természetesen a beszerzési tervekre volt kíváncsi, de túl sokkal a honvédelmi vezetők ezúttal sem szolgáltak. Igaz, a miniszter és a vkf megosztott egy-két, korábban nem ismert, apró részletet. Ilyen, hogy a 2024-es olimpiai pályázat miatt szükség van a légvédelem fejlesztésére, illetve, hogy terveznek a Gripen és az alap kiképző gép közötti "közbülső repülőgéppel". A szállítógépek vonatkozásában az elhatározottságon kívül nem hallottunk sok újdonságot, bár a jelenlegi igénytámasztás milyenségéből, a missziós feladatokból kiindulva állítólag lehet következtetéseket levonni a beszerzés menetrendjére nézve. A helikopterbeszerzés, mint "lökésszerű" ráfordítást igénylő program kormányzati többletforrást igényel - hallhattuk ismét, de immár a tízéves fokozatos fejlesztési programba illesztett kivitelezést sem tartották kizártnak.

Légvédelem: az olimpiai pályázat miatt fejleszteni kell. A műveleti képesség 2024-es eléréséhez mikor kell elindítani a Kub-utód beszerzését? 

A beszerzési transzparenciát firtató kérdésemre pedig lényegében az volt a válasz, hogy a politikai támogatottságot kockáztatja, ha a nyilvánosságban vita, vádaskodás indul meg, ezért a minimális részlet.

Nem így látom. Meggyőződésem, hogy a korlátozott információáramlás miatti meginduló spekuláció, legalább olyan, ha nem károsabb lehet a beszerzési programokra nézve, mint a szokásos habverés.

Zord

"A katonának nem dolga, hogy közlékeny legyen. Egészen másként fejezi ki magát, mint egy civil. A beszédstílusa teljesen nem-civil és szófukar, ahogy azt jellemezni szokták. És mivel a háború kifacsar az emberből minden megjátszást és álszentséget, ezért azok a dolgok, amiket egy katona mond, még ha káromkodás vagy közönséges szentimentalizmus formáját ölti is, teljesen őszinték és hitelesek, ezáltal pedig tisztábbak, mint a civil világ minden felszínes szónoklata."

1945 januárjában Hans-Ulrich Rudel, a Luftwaffe 2. csatarepülő-ezredének (SG 2) parancsnoka pályafutása során először és utoljára kapott olyan ajánlatot felsőbb szintről, amely nem volt katonai jellegű. Közölték vele, hogy a háború után átveheti a birodalmi sportmozgalom vezetését. Persze az adott hadi helyzetben az ilyesmi inkább üres gesztus volt, semmint valódi lehetőség, és ezt a legtöbb tapasztalt német frontharcos tudhatta, még ha igyekezett nem is gondolni az elkerülhetetlen végkifejletre. Ettől függetlenül a feledésbe merült eset jól megvilágítja Rudel karrierjének ellentmondásosságát. A felkínált pozíció egyáltalán nem volt véletlen, mivel ismert volt a frissen előléptetett ezredes elkötelezettsége a testedzés iránt jól. Feljegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a versenysport volt az igazi szenvedélye, amely viszont, főleg a háború miatt, beteljesületlen maradt. Másrészt legalábbis valószínűtlen, hogy harci érdemei híján akár egy ilyen "kis" gesztusban részesítették volna bármikor is.

[...] Bővebben!

A Bolgár Védelmi Minisztérium ajánlatokat kért az új vadászgépek lehetséges beszállítóitól. Az ajánlattételre Olaszországot, Portugáliát, az Egyesült Államokat és Svédországot kérték fel. A felkérésre jövő év márciusáig kell válaszolniuk.

Az Amerikai Egyesült Államok újonnan választott elnöke, Donald Trump elítéli a törökországi orosz nagykövet, Andrej Karlov meggyilkolását.

Tovább olvasom

A 2015 januárjában hatályba lépett új büntetés-végrehajtási kódex jelentős változásokat hozott a szervezet életébe. A törvény szellemisége és koherens szerkezete egyaránt a sikeres reintegrációt szolgálja. A praktikus, napi változások egyike, hogy az új jogszabálynak megfelelően már a büntetés-végrehajtás tájékoztatja a szabadlábon védekező elítélteket arról, hol kell megkezdeniük szabadságvesztésük letöltését. Csóti András bv. altábornagyot, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát elsősorban arról kérdeztük, mit is jelentenek a változások a mindennapi gyakorlatban.

— Mennyivel lett egyszerűbb, humánusabb az elítéltek behívása?
— Korábban a „behívót” a megyei törvényszékek illetékes csoportjai küldték ki, a fogvatartottat a megyei büntetés-végrehajtási intézetbe hívták be, ahonnan a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Központi Nyilvántartási és Szállítási Főosztályának döntése alapján irányították át abba az intézetbe, ahol a büntetését le kell töltenie. Az új rendszer praktikusabb, mivel a büntetés-végrehajtási szervezet által kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat. Ezzel is enyhítjük a megyei börtönök zsúfoltságát, mivel nincs szükség az elítéltek szállítására – de például a néhány hónapos fogházbüntetések esetén időzíteni is lehet az elítéltek behívását. Meggyőződésem, hogy az új törvény egyik legfőbb vívmánya, hogy az elítélt együttműködésére, változni akarására épít, és ahhoz nyújt sikeres eszközöket.

— A fogvatartottak a szabadulásuk előtt is kapnak segítséget a visszailleszkedéshez?
— Igen, a reintegrációt pártfogó felügyelők is segítik, akik 2015 januárja óta a büntetés-végrehajtás állományához tartoznak. Közreműködésükkel már a börtönökön belül megkezdődik a civil életbe való beilleszkedést szolgáló felkészítés: megismertetik az elítéltekkel, hogyan kell okmányokat intézni, hogyan kell megírni egy önéletrajzot, milyen egy állásinterjú, és a szabadulás után is segítenek a visszailleszkedésben.

— Április elsejével hatályba lépett egy új jogintézmény is, a reintegrációs őrizet. Mit jelent ez pontosan?
— Azoknál az elítélteknél alkalmazható, akik első bűntényesek, öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztésüket fogház vagy börtön fokozatban töltik, és a szabadulásukig legfeljebb hat hónap van hátra. A reintegrációs őrizet során az elítélt személyes szabadságát csupán korlátozzák, büntetése utolsó hónapjait nem a bv-intézetben, hanem a lakóhelyén tölti, de távfelügyeleti eszközzel, azaz „lábpereccel” ellátva. Ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja önálló megélhetését, munkát kereshet és vállalhat, tanulmányokat folytathat, újraalakíthatja és erősítheti családi, társadalmi kapcsolatait. A bevezetés óta eltelt idő alatt több mint 200 fogvatartott részére engedélyezték a bírák, hogy büntetésük hátralévő részét reintegrációs őrizetben töltsék, egyszóval nagyon jók a tapasztalataink.

— A fogvatartottak többsége nem kaphatja meg ezt a kedvezményt. Nekik is dolgozniuk kell?
— Igen, az elítélteket törvény kötelezi a munkavégzésre. A reintegrációs stratégia egyik legfontosabb eleme éppen a munkakultúra elsajátítása, a foglalkoztatás, illetve azon szakmák oktatása, amelyekkel jó eséllyel lehet elhelyezkedni szabadulás után. Jelenleg az elítéltek több mint nyolcvan százaléka vesz részt foglalkoztatásban – dolgozik vagy tanul – a büntetés-végrehajtási intézetekben. Több mint 2500-an vesznek részt képzésekben, többek között karbantartónak, targoncavezetőnek, térburkolónak, konyhai kisegítőnek, péknek tanulnak. A büntetés-végrehajtási intézetekhez kapcsolódó gazdasági társaságoknál az elítéltek gyakorlatot is szerezhetnek az adott szakmai képzés keretein belül.

— Az Európai Unió ajánlásaihoz igazodva javítani kellett a börtönviszonyokon. Sikerült ezen a területen is előrelépni?
— A férőhely-bővítési programnak köszönhetően az elmúlt években több mint tíz százalékkal csökkent az intézetek zsúfoltsága. A Budapesti Fegyház és Börtön épületében új körletrész kialakításával, a Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet martonvásári objektuma átalakításával, valamint a Szombathelyi Országos Bv. Intézet új épületének átalakításával 2015-ben összesen 562 férőhellyel bővült a börtönök kapacitása. További hatszáz férőhely építésének előkészítése is megtörtént az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti objektumában és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet szirmabesenyői ingatlanán. További jelentős férőhelybővítéseket készítünk elő 2016-ban, az Állampusztai Országos Bv. Intézet területén például egy ötszáz fős körlet építésére is megtesszük az előkészületeket. Az elítéltek külvilággal való kapcsolattartásának javulását jól mutatják a börtönök úgynevezett jóvátételi programjai is: a balassagyarmati intézet fogvatartottjai 2015 karácsonyán például saját keresetükből 150 ezer forint értékű játékadományt juttattak el a helyi kórház gyerekosztályán gyógyuló betegeknek.

(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A napokban érdekes hír látott napvilágot, miszerint egy olasz repülési szakértő és újságíró, David Cenciotti arról írt, hogy az olasz spotterek egy esetre hívták fel a figyelmet.

Több mint tíz kiskorút helyeztek zárt intézetbe Belgiumban, amiért az Iszlám Állam vagy más terrorszervezet utasításait követve karácsonyi vásárok ellen készíthettek elő terrortámadást — közölte Eric Van Der Sypt, a belga szövetségi ügyészség szóvivője.

A szóvivő tájékoztatása alapján a La Libre Belgique belga napilap szombati cikkében arról számolt be, hogy több mint tíz kiskorút helyeztek megfigyelés alá, amiért a hírszerző szolgálatok szerint internetes üzenetekben kapott útmutatás szerint és oktatóvideókon keresztül terrortámadások előkészítésére és elkövetésére készítették fel őket.

Van Der Sypt elmondása szerint a kiskorúakat valószínűleg a nagy tömegeket vonzó karácsonyi vásárokon kívánták bevetni a terrorszervezetek, arra ugyanakkor nem tért ki, hogy mely városok, mely rendezvények ellen tervezhettek támadást.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vagy más terrorista csoportok teljes kiképzést adtak a fiataloknak arra, hogy hogyan ölhetnek embert, vagy készíthetnek bombákat. Az ilyen szervezetek arra számítanak, hogy a kiskorúak könnyebben átjutnak az esetleges biztonsági ellenőrzéseken – tette hozzá a szóvivő.

Belgiumi terrortámadás lehetőségére figyelmeztetett az amerikai hírszerzés november végén. Noha leszögezte, hogy készülő támadásról, konkrét fenyegetésről nincs tudomásuk az amerikai hatóságoknak és hírszerző szerveknek, a belga napilap szerint a tömegeket vonzó brüsszeli karácsonyi vásár a lehetséges célpontok között szerepel.

Brüsszelben az esetleges terrortámadások veszélye miatt 2007 óta többször, és az idén sem engedélyezték a szilveszteri tűzijátékot. Március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre terrortámadást, amelyben harmincketten meghaltak és 340-en megsérültek, köztük két magyar. A támadást az Iszlám Állam vállalta el.

Tizenkét ember halt meg és sokan megsebesültek hétfő este egy berlini karácsonyi vásárban, amikor a tömegbe hajtott egy teherautó.

Hétfő este Berlin nyugati részének központjában, Charlottenburg kerületben, a Kurfürstendamm sugárútnál az egyik leghíresebb karácsonyi vásáron egy teherautó belegázolt a tömegbe, tizenketten meghaltak, 48-an megsérültek, többen súlyosan. A történtek háttere egyelőre nem ismeretes, szinte bzpnyosnak mondható, hogy iszlamista indíttatású merénylet történt.

A sofőr megpróbált elmenekülni, de elfogták. A berlini rendőrség közben szűkszavú Twitter-bejegyzésében megfogalmazta azt a gyanút, hogy a teherautót egy lengyelországi építkezésről lopták el. A Die Welt című napilap azt írta keddre virradóra internetes felületén rendőrségi forrásokra hivatkozva, hogy a gázoló feltehetően pakisztáni menekült volt, aki az idén, február 16-án kért menedékjogot Németországban.

Több uniós vezető, valamint a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak azok után, hogy hétfő este egy teherautó belehajtott egy berlini karácsonyi vásárba, és legalább kilenc embert megölt.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt írta a Twitteren, hogy mélységesen lesújtották a történtek, és hangsúlyozta, Európa kész segíteni a német hatóságoknak.

Szijjártó levélben fejezte ki részvétét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter levélben fejezte ki részvétét és együttérzését Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszternek. “A magyar emberek mélységesen elítélik a gátlástalan és aljas berlini támadást, amelyre éppen akkor került sor, amikor Európa a legnagyobb keresztény ünnepre készül” — írta levelében Szijjártó Péter a szaktárca közleménye szerint.

Az Európai Unió részéről mások mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő is részvétet nyilvánított.

Közleményében Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is együttérzését fejezte ki az események miatt.

A történtekre Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is reagált. Azt írta, hogy lesújtotta a támadás, és szolidaritásáról biztosította Németországot.

Charles Michel belga kormányfő arról számolt be, hogy országa biztonsági szolgálatai szorosan figyelemmel követik a németországi eseményeket, de a hatóságok nem emelték meg a terrorkészültség szintjét, azt továbbra is hármas, azaz “súlyos” fokozaton tartják.

Három magyart nem találnak
A berlini magyar nagykövetség ügyeleti telefonszámán hárman jelezték, hogy nem találják rokonukat – mondta el Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke. Hozzátette, mindhárom esetben felvették az adatokat és továbbították a német rendőrségnek. Egyelőre várják és gyűjtik a további információkat. A konzulok a helyszínre siettek, úgy tűnik, hogy a vásáron üzemelő magyar lángosos és kürtős kalácsos bódéja nem azon a részen volt, ahol a teheraautó a tömegbe hajtott – tette hozzá.

 

Nem jogerősen egy év hat hónap börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, aki egy hónapja a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) épületében azt állította, robbanószer van nála – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel.

A vád szerint a férfi november 9-én, folyamatban lévő büntetőügyének tárgyalására érkezett az épületébe és a biztonsági beléptetéskor az őrök kérdésére válaszolva azt állította, robbanószer van a táskájában. A helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy a táska nem tartalmaz robbanószert – írták a közleményben.

A PKKB a férfit bűnösnek mondta ki közveszéllyel fenyegetés bűntettében, és egy év hat hónap börtönre ítélte a büntetett előéletű, többszörös visszaeső vádlottat, aki a bűncselekményt ittas állapotban, feltételes szabadsága ideje alatt követte el.

Ahmet Iyimaya, a török parlament igazságügyi bizottságának tagja szerint az Európai Uniónak sokkal inkább szüksége van Törökországra, mint Törökországnak az EU-ra; 10-20 évvel ezelőtt Ankara még Brüsszeltől függött, de ma már képes arra, hogy megvédje saját érdekeit.

Tovább olvasom

A nyugati koalíció “nem lát jövőt” Bassár el-Aszad szíriai elnök számára semmiféle rendezési egyezség részeseként — mondta a brit védelmi miniszter.

Michael Fallon az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet ellen létrejött nemzetközi koalíció védelmi minisztereinek egynapos londoni konferenciája után, Ashton Carter amerikai védelmi miniszterrel tartott közös csütörtök esti sajtóértekezletén kijelentette: a koalíció akkor sem tudja elképzelni Szíria jövőjét Aszaddal az ország élén, ha a szíriai kormányerők vereséget mérnek az ellenzékre Aleppó városában.

Fallon szerint Aszad nem tekintheti győzelemnek kórházak lebombázását, a humanitárius segélyek eljuttatásának megakadályozását, még kevésbé azt, hogy kormánya Szíria területének mindössze negyven százalékát ellenőrzi. A brit védelmi miniszter szerint olyan politikai rendezésre van szükség Szíriában, amelynek eredményeként plurális, a teljes szíriai társadalmat képviselő kormány jön létre, “de Aszad nélkül”.

Carter a sajtótájékoztatón az Iszlám Állam elleni közös fellépésről kijelentette: bízik abban, hogy a terrorszervezet elleni koalíció a megválasztott következő amerikai elnök, Donald Trump kormányának hivatalba lépése után is fennmarad. Az amerikai védelmi miniszter kijelentette azt is: kijelölt utódjának, James Mattisnek javasolni fogja, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is aktív vezető szerepet töltsön be az Iszlám Állam ellen létrejött nemzetközi koalícióban, mivel “a logika ezt kívánja”.

Fallon ehhez hozzátette: az Iszlám Állam globális fenyegetést jelent. A brit védelmi miniszter közölte: nincs kétsége aziránt, hogy az Egyesült Államok a következő kormány idején megőrzi is hagyományos globális vezető szerepét.

A csütörtöki zártkörű londoni konferencián Nagy-Britannia és az Egyesült Államok mellett Ausztrália, Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Irak, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Spanyolország és Törökország védelmi miniszterei vettek részt.

Speciális “kiberhadsereget” hoz létre a cseh kormány az ország biztonságának megerősítése érdekében, a néhány száz fősre tervezett hivatal informatikus szakértőinek toborzása már elkezdődött – írta a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

“A kibertérség kockázatai Csehország számára reálisak és jelentősek, biztosan valószínűbbek, mint egy klasszikus háború kitörése” — nyilatkozott Dusan Navrátil, a cseh Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője a lapnak.

A több száz munkatárssal beindítani tervezett “kiberhadsereg” magját a katonai hírszerzés jelenleg mintegy húsztagú hackercsoportja alkotja. Az új hivatal jövőre kezdi meg működését, és három éven belül kell teljes mértékben kiépíteni védelmi rendszereit. A hivatal legfőbb feladata az lesz, hogy minél erősebb tűzfalat építsen ki a cseh állam stratégiai fontossággal bíró rendszerei, intézményei és gazdasági egységei köré, amelyek sorába egyebek között a bankokat, az erőműveket is besorolták.

A védelmi tárcához tartozó “kiberhadsereg” a védekezés mellett szükség esetén támadásra is alkalmas lesz.

Ugyanakkor a kormány a belügyminisztérium keretében szintén létrehoz egy speciális számítógépes egységet, amelynek feladata a Csehországot és a demokratikus rendet támadó propagandával szembeni küzdelem lesz.

A Nemzetbiztonsági Hivatal elemzései szerint a veszélyt leginkább Oroszország és Kína jelenti. Azzal, hogy kibertámadás valamelyik NATO-tagállamból is érkezhet, a cseh kormányzat nem számol – jegyzi meg a Hospodárské Noviny.

Néhány hete számoltunk be Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület 2017-es terveiről. Akkor beszéltünk róla, hogy a MiG-23-as típus utolsó repülésének 20. évfordulója alkalmából, találkozót szerveznek Pápán. Erről kérdeztük az egyesület vezetőségét.

A francia szenátus is nagy többséggel megszavazta a tavaly novemberi terrortámadások után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását, s ezzel a parlament véglegesen elfogadta az ötödik hosszabbítást.

A nemzetgyűlés által már szerdán támogatott hosszabbítás értelmében 2017. július 15-ig, a tavaszi elnökválasztás és a nyári parlamenti választások utánig marad érvényben a rendkívüli állapot egész Franciaországban. A törvény különleges jogosítványt biztosít a rendőrségnek a biztonság fenntartására, egyebek mellett házi őrizetben tarthatnak olyan embereket, akikről a közrend megzavarását feltételezik.

Francois Hollande francia elnök tavaly november 13-án, a Párizsban végrehajtott, összehangolt terrortámadások után hirdette ki a rendkívüli állapotot az egész országban.

Hasszán Roháni iráni elnök szerint az amerikai kormányba vetett nemzetközi bizalom csökkenéséhez fog vezetni az a hozzáállás, amit Iránnal kapcsolatban képviselnek.

Tovább olvasom

A modern háborúkban, valamint a katonák, kötelékek műveleti alkalmazásakor a balesetek okozzák a veszteségek nagyobb részét, nem pedig az ellenséges tevékenység. Vagyis a hadfelszerelés és a védőeszközök alkalmassága, biztonságtechnikai állapota, valamint a kiképzettség döntően befolyásolhatja egy katona túlélő képességét. Mindezekről Gulyás András ezredest, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának főigazgatóját kérdeztük.

— Amikor a katonák biztonságáról esik szó, harckocsira, fegyverre, repeszálló mellényre és fedezékre gondolunk, vagyis nehezen vonatkoztatunk el a harci cselekményektől.
— Ne feledjük, hogy a katonai hivatás is munka, amelynek megvannak a saját munkavédelmi rendszabályai. Ugyanakkor szinte az egyetlen olyan foglalkozás, ahol a legfőbb veszélyforrás, vagyis az ellenség szándékosan tör a munkavállaló életére, illetve veszélyezteti a testi épségét. Például egy külföldi misszióban szolgáló katona munkaképessége, harcképessége a kiképzés mellett alapvetően a felszerelésétől függ, amelynek éppen annyira részét képezik az egyéni védőeszközök (a sisaktól a bakancsig a védőszemüvegen át akár a tömegpusztító fegyverek és az ipari mérgező anyagok ellen védelmet nyújtó gázálarcig és védőruházatig), mint a fegyverzet vagy a ruházat – gondoljunk az időjárásnak való kitettségre. Ez utóbbi egyébként már a munkakörnyezet része, amihez hozzátartoznak a munkaeszközök, hadfelszerelések, adott esetben a – kollektív védelmet biztosító – harcjárművek is. Alapvetően fontos még a belső környezet, ami az egészségügyi ellátást, élelmezést és egyebek mellett a tisztálkodási, pihenési lehetőség biztosítását jelenti. E körülmények – néhány ezer kilométer távolságban és több hónapnyi igénybevétel esetén – nagyban befolyásolják a katonák aktuális fizikai, mentális állapotát, pszichikai hatásokkal, például összezártsággal, monotóniával szembeni ellenálló képességét.

— Hogyan látják el szervezeti szinten a katonák munkavédelmét?
— A terület gazdája a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (HM HH) mint a honvédelmi ágazat országos illetékességű integrált katonai hatósága, amely a jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági, szakhatósági, közigazgatási, egyeztetési, szakmai, irányítói feladatokat is ellátja. A HM HH szervezete igazgatóságokra tagolódik, ilyenek például az építésügy, a tűzvédelem vagy a veszélyes katonai objektum felügyelete, és értelemszerűen idetartozik a munkavédelem is, amelynek irányítási feladatait a Honvédelmi Munkafelügyeleti Igazgatóság (hatósági felügyelet) és a Szakirányítási Igazgatóság (szakirányítás szervezése) látja el. Itt zajlik például a munkavédelmi szakállomány felkészítése, továbbképzése, a munkavédelem ágazati követelményeinek és végrehajtás rendjének meghatározása, továbbá a szakterület átfogó stratégiájának meghatározása. A stratégiai megközelítés azért is fontos, mert a munkavédelemnek a megelőzésen túl helye, szerepe van a munkahelyek és a munkaeszközök megtervezésénél, kialakításánál és kiválasztásánál, sőt, a technológiák és a kiképzés rendszerének a katonai alkalmazáshoz történő adaptálásában is.

— Ebben a rendszerben munkavédelmi szempontból ki a munkáltató?
— A MH-ban megosztott munkáltatói felelősségi rendszer érvényesül, amelyben szerepet kap az alkalmazó, a rendszeresítésért és az üzemeltetésért felelős és az állományilletékes parancsnok egyaránt. Kötelezettségek és felelősség szempontjából a honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnokának van a „civil” munkáltatóhoz leginkább hasonló jogköre, több másik honvédelmi szervezettel együttműködve. Például az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit sem önállóan határozza meg. Nem vagy csak meghatározott körben szerezhet be munkaeszközöket, hadfelszereléseket, valamint katonai és egyéni védőeszközöket, azokat zömmel beszerzési, rendszeresítési eljárások eredményeként „kapja”. Az ő felelőssége – nagy részben – e folyamatok kezdeményezésében, valamint a hadfelszerelések rendeltetésszerű használati feltételeinek biztosításában jelenik meg. A szolgálatteljesítés biztonságának kialakításában kulcsszerepe van még a rendszeresítésért felelős szervezeti egységnek, amely például a munkaeszközök, hadfelszerelések beszerzési műszaki leírásainak, illetőleg harcászati és műszaki követelményeinek kidolgozását, koordinálását végzi a katonai alkalmazhatósághoz, illetve az eszközök biztonságos használatához szükséges vizsgálatok és csapatpróbák szervezésével együtt. Kiemelt szerepe van az üzemeltetésért felelős szervezetnek is, amely a szakterületi ellenőrzések végrehajtásával, valamint az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok tervezésével, szervezésével biztosítja az építmények, munkahelyek, munkaeszközök, katonai védőeszközök, hadfelszerelések előírás szerinti üzemeltetését és használatát. Végül, de nem utolsósorban az alkalmazókat említeném meg, akik a hadfelszerelésekre, katonai technológiákra vonatkozó biztonsági előírások figyelembevételével meghatározzák a – hadműveleti igényeken alapuló – harcászati és műszaki követelményeket, előírásokat.

(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

2016. december 13-án megérkeztek az első F-15SA (Saudi Advanced) típusú vadászbombázók a King Khalid légibázisra.

Felavatták az első világháborús 5. honvéd gyalogezred magyar katonáinak emléktábláját a lengyelországi Przemyl erődrendszerhez tartozó Borek erődnél pénteken – jelentette be a hódmezővásárhelyi önkormányzat.

A hódmezővásárhelyi katonák törzsalakulatának számító 5. (szegedi) honvéd gyalogezred az elsők között vonult a frontra, a szerbiai hadszíntérre. Az orosz fronton kitört harcok azonban haderő-átcsoportosítást igényelték, ezért már 1914 augusztusában átirányították az ezredet a keleti frontra. Többek között a lengyelországi Przemyl erődrendszer védelmét kapták feladatul. 1914. szeptember 16. és 1915. március 22. között az 5. honvéd gyalogezred katonái 160 napig harcoltak az ellenséges túlerő szorításában. A Hódmezővásárhelyről, Szegedről és környékükről besorozott honvédek 1914. december 15. és 18. között sikeres kitörést hajtottak végre Cisowa és Bircza között. A Paportenka magaslaton 1914. december 16-án aratott győzelmük az ezred emléknapjává vált.

A Szegedi Napló 1919-ben megjelent tudósítása szerint a “Nagy Háború” során a gyalogezred 8754 katonája járta meg a harctereket, közülük 185 tiszt és 972 honvéd elesett vagy eltűnt.

A hódmezővásárhelyi és a szegedi önkormányzat által állított emléktábla avatásán Grezsa István, a Miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa úgy fogalmazott, “a katonák küzdelme és hősi halála nem volt hiábavaló, hisz ma is itt vagyunk. Lengyelként és magyarként maradtunk meg Közép-Európában, soha nem feledve évezredes barátságunkat”.

A politikus hangsúlyozta, száz évvel az első világháború, majd az azt követő országcsonkítás után egyre erősödő nemzetként élünk Közép-Európában, történelmi kiegyezésben a visegrádi országokkal. Emelt fővel, büszkén tekinthetünk az európai jövőbe, ahol a töretlen és megbonthatatlan lengyel-magyar barátságnak kulcsszerep jut kontinensünkön.

Körmendy Adrienne Magyarország krakkói főkonzulja az ünnepségen elmondta, a lengyelek mindig is megőrizték az itt harcoló magyar katonák emlékét, abban a korszakban is, amikor ezt hivatalosan tiltották.

Januártól tovább nő a rendőrök és a katonák bére – erről a belügyi és a honvédelmi tárca államtitkárai beszéltek közös sajtótájékoztatójukon. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: minden dolgozó és minden közszolga megérdemli, hogy előre léphessen, különösen igaz ez azokra, akik a magyar emberek biztonságáért szolgálnak és akik az elmúlt másfél évben megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

Az államtitkár arról is beszélt, az illetményemelés mellett a jobb munkakörülményekért is tenni kívánnak annak érdekében, hogy erősebb rendőrség és erősebb honvédség kötelékében szolgálhassanak az érintettek.

A belügyi tárca vonatkozásában ismertette: az illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a különböző titkosszolgálatok hivatásos állományú tagjait. Emlékeztetett: a 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először harminc százalékkal nőtt az érintettek bére, amit évente újabb öt-öt százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan ötven százalékos béremelés valósul meg.

Kontrát elmondta: az intézkedés mintegy hatvanezer hivatásos állományú dolgozót érint, a jövő évi költségvetésben pedig 18 milliárd forint pluszforrást jelent. Megjegyezte, az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.

Példaként említette, hogy egy tiszthelyettesi átlagbér az életpályamodell bevezetése előtt, 2015. január 1-jén 220 591 forint volt, ez 2015. július 1-jétől 285 886 forintra nőtt, majd idén januártól 287 797 forintra, jövőre pedig 308 827 forint lesz. Ugyancsak példaként említette, hogy egy járőr bére 2015 januárjához képest 2019 januárjára 160 242 forintról 313 065 forintra, egy főnyomozó tiszté 301 664 forintról 456 070 forintra nő, és mindkettejük esetében ehhez még 100-300 ezer forintos teljesítményjuttatás adódhat hozzá.

Az államtitkár beszámolt arról is, a kormány korábban meghirdette, hogy háromezerrel növeli a határvadászok számát, erre eddig mintegy 2500-an jelentkeztek. Két turnusban már megkezdődött a képzésük: egy ötszáz fős csoportnak novemberben, egy másik, csaknem ötszáz fősnek pedig december 1-jén. Kontrát úgy vélte, az illetményemeléseknek is köszönhető a határvadászképzés iránti érdeklődés.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: erősödik a honvédelmi költségvetés is, 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékával, aminek révén 2026-ra eléri a NATO szövetségi rendszerében elvárt két százalékot. Hozzátette: 2016-ot megelőzően már a szinten tartás sem volt kis teljesítmény, mivel több ország erőteljesen csökkentette a honvédelmi költségvetését.

Felidézte: 2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében ugyancsak először harminc, majd évente öt-öt százalékkal nő a katonák illetménye. Ilyenre 2011, az első Orbán-kormány óta nem volt példa – tette hozzá.

Példaként említette, hogy egy altiszt, a hadsereg gerincének számító főtörzsőrmester az illetményemelést megelőzően mintegy 180 ezer forintot keresett, 2017 januárjától ez 114 ezerrel több, 294 ezer forint lesz. A legénységi állományban egy szakaszvezető 2015 elején még 150 ezer forintot keresett, 2017 januárjától 221 ezer forintra számíthat.

Felidézte azt is, hogy idén szeptembertől a legénységi állomány érettségizett és nem érettségizett tagjaira is tekintettel munkaerőpiaci pótlékot vezettek be, amely jövőre beépül az illetménybe. Ez egy érettségizett, legénységi állományú katona esetében azt jelenti, hogy 166 ezer forintos bruttó illetménye 200 ezer forintra nő, egy közkatonáé 180 ezerre, egy őrvezetőé 190 ezerre, egy tizedesé 200 ezerre, egy szakaszvezetőé pedig 220 ezerre – tette hozzá.

Az illetményemelés harmadik pillérének nevezte a béren kívüli juttatások rendszerét, emlékeztetve arra, hogy nemrég írta alá Simicskó István, a tárca vezetője a szakszervezetekkel az erről szóló jövő évi megállapodást. Ennek értelmében 2017-ben a természetbeni ellátásra nem jogosultak részére havi 8 ezer forintot fizetnek ki és 4000 forintot utalnak SZÉP-kártyára. Ez összességében 1000 forinttal jelent többet a múlt évinél.

Beszámolt arról is, hogy januárban lép életbe a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, akkor károsodási járadékra válnak jogosulttá.

Kontrát Károly ehhez hozzátette: a rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.