Az utolsó nyári hónaptól búcsúzva, augusztus utolsó hetére éjszakai repülést tervezett be a kecskeméti Gripen közösség. A késő délutáni órákban kezdődő és a késő estébe nyúló repülést a központi zónából bonyolították le három együléses és egy kétüléses Gripennel.
Visszaérkeznek az első sor hajózói.
Kerékcsere a 32-esen.
Csendélet a szomszédban, az An-26-os soron.
Egy Rosenbauer gyorsbeavatkozó kocsi, a vontató, szerszám és alkatrész szállító Volvo, és egy Gripen a központi zóna szélén.
Visszakerül a gépágyút takaró lemez.
Készülődik a második sor.
Német lajstromú civil gép érkezik, egy légcsavaros-gázturbinás Cessna F406-os.
A Gripenek a 30-as pályavég felé gurulnak.
A második sor első felszállója a 32-es.
Másodikként a 40-es indul. A kacsaszárny húzott helyzetben van, az orrfutón látszik, hogy a gép orra már emelkedik.
Emelkedés 300 fokos irányon, a lemenő nap fénye mellett.
Harmadikként a 38-as emelkedik levegőbe, fülrepesztő robaj kíséretében.
A 44-es körül is készülődik a személyzet.
Előkészületek az indításhoz. A napfény szétszóródik, nem túl markáns a napnyugta.
A 44-esen egyelőre csak az APU jár.
A központi zónában annak idején még a MiG-29-eseknek építették ki az üzemanyag feltöltő rendszert.
Némi csúszással - leállítás, majd újra indítás - elindul a bázis feletti feladatára a kétüléses is.
A kétüléses Gripen is utánégetővel gyorsít.
A leszállást követően a pályán fordul meg és gurul állóhelye felé a 604-es Airbus. Az a gép, amelyet augusztus 20-án a Duna felett láthatott a nagyközönség.
A második sor gépei már sötétben érkeznek vissza.
A 32-esen a kötelékfények csíkjai is világítanak.
Egy érdekes jelenség a hajtómű leállításakor.
Rövidesen indul a nap harmadik sora, a 44-esben bent ül a személyzet.
Az erős, fehér fény a műszaki elemlámpájától származik. A központi zóna egyébként saját világítással rendelkezik, itt nincs szükség a mobil reflektorokra.
A töltés után a tűzoltó mellé parkol az egyik tartálykocsi.
A zónába egy ötödik Gripent vontatnak ki.
A műszaki fejhallgatója még össze van kötve a repülőgéppel, kétoldalú kapcsolatot biztosítva a hajózó és a műszaki között.
Gripen a 30-as pálya várópontján.
Indulás az éjszakába.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Az Armija 2018 rendezvénysorozat keretében ismét vendégszerepelt a kínai Augusztus 1. műrepülőkötelék Oroszországban J-10-eseivel. Kubinkán, a helyi Russzkije Vityjázi és Sztrízsi mellett sikerült őket elcsípni, a LégierőBlogger ezzel első kínai gyártású és kínai szolgálatban álló harci gépeit fotózta.
Sárga füstből volt a legtöbb a Bá Jí demóján.
Kigurulás előtti utolsó pillanatok.
Amikor a LégierőBlogger a kubinkai zónában járt, a kínaiak bemutatóját követte a helyiek demója. Először a Russzkije Vityjazi....
...majd a Sztrízsi.
Zord
1944. június 6-án éjszaka 822 C-47-es szállítógép érkezett a Cotentin-félsziget fölé, fedélzetén a 82-es és a 101-es légi szállítású hadosztály 13 ezer ejtőernyősével, akik az a feladatot kapták, hogy foglalják el Sainte-Mére-Église-t, vegyék át az utak feletti ellenőrzést és biztosítsák a Utah-part kijáratait a reggeli órákban partraszálló 4. lövészhadosztály számára. A 101-eseké a parti szektor lett, a 82-eseké a Merderet-szektor, az azonos nevű folyó két partján.
A félsziget fölé nyugati irányból berepülő kötelékeket az alacsony, zárt felhőzet és a német légvédelem tüze fogadta. A kötelékek szétszóródtak és egyetlen ezred kivételével senki sem ott ért földet ahol kellett volna. A szétzilált hadosztályok ejtőernyősei a nap végére teljesítették elsődleges feladataikat: elfoglalták Sainte-Mére-Église-t és a biztosították a Utah-part négy kijáratát. Veszteségük 2500 fő volt. Ennyien haltak meg, sebesültek meg vagy tűntek el örökre a térségben. A 82. (All American) és a 101. (Screaming Eagles) légi szállítású hadosztály ejtőernyőseinek emlékét Sainte-Mére-Église-ben az Airborne Museum őrzi.
2018 júniusa. Békés, napsütötte délután Sainte-Mére-Église XII. században épült templománál. Hetvennégy évvel korábban heves közelharc zajlott itt az amerikai ejtőernyősök és a város német helyőrsége között, végül az 505. ejtőernyős lövészezred 3. zászlóalja Edward C. Krause alezredes parancsnoksága alatt hajnali négy órára elfoglalta a várost.
Az épület oldalán lógó bábu John M. Steele-re, a 82-esek 505. ejtőernyős lövészezrede F századának katonájára emlékeztet. Steele lábát ereszkedés közben eltalálták, majd fennakadt a templom harangtornyán.
A harangtornyon fennakadt amerikait két német katona, Rudolf May és Alfons Jackl két órával később levágta a toronyról és Steele fogságba esett. Néhány óra múlva megszökött és sikerült visszajutnia az egyik amerikai egységhez.
A katolikus templom egyik ablakát a Sainte-Mére-Église-ben lezajlott harcok huszonötödik évfordulójára készített ólomüveg díszíti.
A templom körül kihelyezett számos tájékoztató tábla egyikének fotója: német katonák sorakozója a templom falánál.
Szintén egy tájékoztató tábla fotója a templommal szemközti házról, amely az ejtőernyősök érkezésekor már lángokban állt, és amelynek helyén ma, a Rue Eisenhower 4. szám alatt a légi szállítású hadosztályok múzeuma áll.
*
AIRBORNE MUSEUM
A múzeum bejáratánál egy M4A4 Sherman harckocsi fogadja a látogatót. A Channel Blues nevű járművet a 746. harckocsi zászlóalj C százada használta a 82-esekhez vezényelve.
Az ejtőernyő kupolát formázó, félig a földbe süllyesztett épületben egy Waco CG-4 vitorlázógép köré rendezték be a kiállítást. Az amerikai gépből június 6-7-én 292 darabot indítottak Normandia fölé.
A gép fesztávja 25,5 méter, a jobb szárny a bejáratig nyúlik ki.
A kétszemélyes pilótafülke felhajtható, a nehezebb rakományt, pl. egy dzsipet vagy a 75 mm-es tarackot elölről rakodták be. A CG-4-es tizenhárom katonát szállíthatott vagy egy dzsipet és négy katonát vagy egy tarackot és három katonát.
A vitorlázógépen utazó katonák a Csatorna átrepülése miatt valamennyien mentőmellényt viseltek. A gépek keleti irányból repültek be a Cotentin-félsziget fölé. Az első két különítmény pár perces különbséggel hajnali négy órakor szállt le.
A gép körüli tárlókban nagyon sok korabeli fegyvert, felszerelést vagy repülőgép tartozékot állítottak ki. Ebben például a vitorlázógép vontatókötelét és más tartozékait.
A CG-4-esek fedélzetén használt SCR585B rádió adó-vevő és tartója.
A 82-esek 319. vitorlázórepülő tüzérségi zászlóaljánál szolgáló altiszt M1944-es tábori zubbonya és sapkája a vitorlázórepülő jelvénnyel. A 319-esek gépei 75 mm-es tarackokat repítettek Normandiába.
Egy Airspeed Horsa vitorlázógép műszerfala. Ebből a típusból június 6-án és 7-én összesen 220 darabot vetettek be.
Az ejtőernyősök 7,62 mm-es M1 Garand puskája és az ugrásnál használt tokja valamint az M1923 mintájú lőszertartó öve.
Edények, evőeszközök, italok.
Borotválkozó szerek, fogpaszta, rágógumi és még jó néhány cikk az amerikai ejtőernyősök személyi felszereléséből.
Elsősegélykészlet, kötözőszerek.
Teherernyő tokja és vörös kupolája az egyik hosszúkás tárlóban. A kupola színe jelezte, hogy mi érkezik az égből. A vörös lőszert, hadianyagot jelentett, a sárga egészségügyi felszerelést. Az általános felszerelésnek fehér kupola járt, az élelmiszernek pedig kék. A rádióberendezések zöld kupola alatt értek földet.
A 101. légi szállítású hadosztály 506. ejtőernyős lövészezredének saját baseball csapata volt. A tárlóban a baseball ruházat és kellékek mellett kártya és bokszkesztyű látható, valamint egy kis játék, amelyet egy francia kisfiúnak adtak az amerikai katonák.
A 82-esek egyik Willys dzsipje a bejárat és a vitorlázógép mellett kapott helyet.
A logisztikai lánc egyik nélkülözhetetlen szeme, a GMC két és fél tonnás teherautója volt. Ezt a járművet a 101-esek 506. ejtőernyős lövészezredének jelzésével látták el.
A vitorlázógépes kiállítástól gondozott parkon át vezet az út az ugyancsak ejtőernyőt formázó épülethez, amelyben egy C-47-es köré rendeztek be egy kiállítást.
Az Argonia nevű C-47-es június 6-án éjjel ejtőernyősöket szállított Sainte-Mére-Église térségébe. A gép 1983 óta látható a múzeumban.
A C-47-es mellett berendezett dioráma azt a jelenetet mutatja, amikor június 5-én a szövetséges erők főparancsnoka, Eisenhower tábornok Nagy-Britanniában, a Greenham Common légibázison meglátogatta a 101-esek indulásra kész ejtőernyőseit.
Az Argonia szép nose art-ja és egy szerelő bábuja.
Leszállópálya alapjául szolgáló háló a múzeumban …
… és a valóságban, a múzeumban kiállított képen.
Az állóhelyeket lyukacsos acéllemezekből alakították össze.
A 101-esek Dodge WC-52 járműve. A WC a Weapon Carrier-t jelenti, a mögötte lévő szám pedig a jármű funkcióját.
A kocsi rakterében, a láda tetején, rádiócsöveket és élelmiszert tartalmazó dobozok vannak.
A tábornoki Dodge műszerfalán is kialakítottak egy helyet a kézifegyver elhelyezésére.
A C-47-es fölé egy galériaszerű szintet építettek, ahonnan felülről lehet letekinteni a kiállítási csarnokra. Az Eisenhower tábornokot Greenham Commonba szállító Dodge WC-56 mellett egy fehér sisakos katonai rendész (MP) áll, a fehér tányérsapkás figura pedig egy tengerésztiszt Eisenhower stábjából.
Az egész kiállítást ilyen vitrinek övezik. Ebben a 82. légi szállítású hadosztály parancsnok-helyettesének, James Gavin tábornoknak a személyes felszerelési tárgyait állították ki.
Oklevél igazolja, hogy Albert Maurice Klatte elvégezte az ejtőernyős tanfolyamot, végrehajtotta a szükséges számú ugrást, és ezzel 1943. augusztus 1-től az 508. ejtőernyős lövészezred kiképzett ejtőernyőse lett. Az oklevéltől balra Klatte hazaírt levelének másolatán annak kétnyelvű, angol-francia változata olvasható.
Az üveg mögött sorakozó bábukon az ejtőernyősök felszerelésének a háborús években végbement változását lehet nyomon követni.
Az M1941-es ejtőernyős ruházat (balra) az addig használt egyrészes ruhát váltotta, mert ami jó volt a hajózóknak és a szerelőknek, az nem volt jó a földet érés után harcoló ejtőernyősöknek. Vízlepergető pamutból készült, viselőjét védte a széltől is. Az M1942-es öltözék (jobbra) már praktikus átalakításokkal készült, de a könyöknél és a térdnél gyorsan kopott, ezért az ejtőernyő hajtogatók megerősítéseket varrtak a ruhákra.
A C-47-es feletti galérián tovább tárlókat is elhelyeztek. Ez az egyik, jelvényekkel, okmányokkal, pénzzel, egy zászlóval és más német relikviákkal.
München térképén egy gázálarctok, egy csíptető, egy tőr, egy gyufásdoboz és egy füzet hever.
Ha egy sebesült amerikai katonát időben eljuttattak egy tábori kórházba, igen jó eséllyel életben maradt. Ebben nagy szerepük volt a hadsereg ápolónőinek, akik a partraszállás utáni negyedik naptól kezdve folyamatosan érkeztek Normandiába. A második világháborúban 59 ezer amerikai ápolónő teljesített szolgálatot, ebből valamivel több mint 17 ezer az európai hadszíntéren.
A WASP-nál (Women Airforce Service Pilots) valamivel több, mint ezer nő repült. Szállítógépeket vezettek, új gépeket repültek át a gyártó cégtől az alakulatokhoz, célt vontattak, segítették a képzést, hogy minél kevesebb férfit kelljen elvonni az első vonalbeli repülőalakulatoktól.
Repülőgép-szerelők. Éjt nappallá téve dolgoztak, hogy a repülőgépek másnap is felszállhassanak, mégis alig esik róluk szó a háborús visszaemlékezésekben.
Az Argonia július 7-én egy brit Horsa vitorlázógépet vontatott Normandia fölé. A földön a vontatókötél van elrendezve, a kis képen pedig az látható, hogy hogyan volt beakasztva a C-47-esbe.
A Cushman Motor Works 1944-től közel ötezret gyártott ebből a Model 53-as robogóból. Egyhengeres motorjától 4,6 lóerőre tellett, de egy kisebb utánfutót is elvonszoltak vele. A robogót ejtőernyővel vagy vitorlázógéppel juttatták a harcolókhoz.
A földet érési zónákat tapasztalt ejtőernyősök, a pathfinder-ek jelölték meg és biztosították. Húsz C-47-es fedélzetén a főerők előtt érkeztek Normandiába.
A június 6-i éjszaka egy külön, szárnyprofil alakú kiállítási épületet kapott.
A sötét épületben egy C-47-es fedélzetére léphetünk és máris a 82-es hadosztály ejtőernyősei között találjuk magunkat. Kintről a repülőgép-motorok dübörgése, a légcsavarok zúgása és a légvédelmi lövedékek robbanása igyekszik visszaadni a Normandia felett megtett út hangulatát.
A IX. csapatszállító parancsnokság C-47-esei tizennégy angliai reptérről indulva, zárt kötelékekben, minimális külső világítással repültek. A június 6-án és 7-én Normandiába küldött C-47-esek közül negyvenkét gép nem tért vissza.
A hátsó ajtón hideg légáramlatba lépünk ki és egy üvegpadlójú hídon állva nézhetjük a kötelék többi gépét amint alattunk mindenfelé ejtőernyősöket ugratnak.
Gépünk egy valódi C-47-esből készült, alattunk, a Cotentin-félsziget terepasztala felett modell szállítógépek repülnek.
A folyosókon a padlóba és a falba süllyesztve egyaránt láthatunk keskeny, hosszúkás tárlókat, amelyekben felszerelési darabokat állítottak ki. Ebben például az 506. ejtőernyős lövészezred parancsnokának, Robert Shack ezredesnek a teljes ejtőernyő-készletét, vagyis a fő- és mentőernyőt.
Ebben a falba süllyesztett tárlóban a templomtornyon fennakadt John M. Steele kitüntetéseit és jelvényeit tűzték egy ejtőernyőre. Steele már Afrikában, Szicíliában, Olaszországban is harcolt, mielőtt megérkezett Franciaországba. Harcolt még Belgiumban és Hollandiában is, túlélte a háborút, 1969-ben hunyt el. A vitrinben lévő ugróbakancs egy másik katonáé, Kenneth Russelé volt.
Éjjel három órára valamennyi ejtőernyős a földön volt.
A németek hamar magukhoz tértek a meglepetésből és megkezdték a harcot az amerikai ejtőernyősök ellen.
A 82-esek két ejtőernyőse megpróbál rádiókapcsolatot létesíteni. A katonák felszerelésének jelentős része, mintegy hatvan-hetven százaléka az ugrás zűrzavarában elveszett.
Az elárasztott, mocsaras területről a teherernyővel érkezett felszerelést cipelik ki a katonák. Ők a szerencsések között voltak, sokan a Utah-part mögötti vagy a folyók melletti elárasztott, mocsaras területeken fulladtak vízbe.
A zsombékon egy 57 mm-es M1-es páncéltörő ágyú áll, kezelői a háttérben beszélgetnek. A páncéltörő ágyúkat vitorlázógépekkel szállították át Normandiába.
Rögtönzött kötözőhely. Az egészségügyi katonák is vitorlázógépekkel érkeztek a műveleti területre.
Megfigyelő és futárcélokra használt kisgép, a Piper L-4J Grashopper egy haditudósítót szállít.
Dodge WC-54 mentőautó.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Az ukrán Motor Szics hajtóműgyár véleménye szerint orosz spekuláció lehet a The Washington Times 15-én megjelent lapszámának egyik cikke mögött. Ebben az írásban azt firtatják, hogy az ukrán cég miért is szállít AI-222-es sugárhajtóműveket Kínába. Az ázsiai országban ezeket a legkorszerűbb kiképzőgépükbe, a Hongdu L-15-be építik be, amelyik igencsak hasonlít az orosz Jakovlev Jak-130-ra. Tény, az AI-222-es család AI-222K-25F variánsa utánégetővel is rendelkezik, így az L-15-ös képessé válik a hangsebesség átlépésére és az 1,4 Mach-al történő repülésre. A 2016-ban megkötött szerződés értelmében 250 darab hajtómű kerül Kínába. A Motor Szics úgy véli, a cikkel is próbálnak rájuk nyomást gyakorolni a szállítások beszüntetésére, ami akár az USA számára is jól jöhet Moszkva mellett. Washington így Peking számára szerezhetne kínos pillanatokat, míg megoldják a hajtóművek pótlását, miközben Oroszország a 2014 óta fennálló orosz-ukrán viszony okán hozhatná nehéz helyzetbe az ukránokat, akik az orosz piac elvesztése után új vásárlót kerestek és találtak is Kína személyében.
Már 100 kilométerre lévő célpont ellen is sikeres tesztet hajtottak végre az új ukrán fejlesztésű hajók elleni robotrepülőgéppel a Neptun-nal. A Motor Szics által gyártott MS-400-as kétáramú sugárhajtómű által mozgatott szerkezet irányítását a végfázisban aktív önirányító rendszer végzi, maximális hatótávolságát 300 kilométerben adták meg és harci része lehetővé teszi akár 5000 tonnás vízkiszorítással rendelkező hajók megsemmisítését is. Várhatólag kifejlesztésre fog kerülni a hajóról, a szárazföldről és a levegőből indítható variánsa is.
Szintén folyik a légierő fejlesztése Ukrajnában, ugyanis az ebben a hónapban leszállított két újabb MiG-29MU1 jelzéssel ellátott Fulcrum továbbfejlesztéssel együtt már nyolc példány található meg a légierő állományában a 2012-től átadásra került gépekből. Ezeknél még elsősorban a vadászfeladatok ellátására törekedtek a munkát végző Lviv-i gyár szakemberei, így egy nagyobb teljesítményű N019-19 radart kapott, valamint SzN-3307 műholdas navigációs rendszert és az ukrán Radionix vállalat Omut elektronikus védelmi rendszerét, melynek két verziója is beszerzésre került.
Az egyik beépítésre került a repülőgépbe, míg a másik konténerben nyert elhelyezést és külső felfüggesztésként valósulhat meg az alkalmazása. Következő évben már a még fejlettebb MiG-29MU2-es első példánya is el fog készülni. Ennél már a csapásmérő képesség növelése is szerepet játszott. A beépítésre kerülő 20PM fegyverkezelő rendszer lehetővé fogja tenni a K-29T irányított rakéták és a KAB-500KR irányított bombák bevetését is. A pontosabb navigációról az A-323 RSzBN navigációs rendszer gondoskodik majd és az MSD-2000 adatbusz is megjelenik a MiG-29MU2 belső terében. A 2020-tól kezdődő nagyobb mérvű MiG-29MU2 átalakítás után a MiG-29MU3-as kerül majd a csapatokhoz, melynek megalkotásába már bele s fogtak Ukrajnában.
Bulgáriában eldőlni látszik, hogy a Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgépek nagyjavítása a megvalósulás útjára lépett. A szovjet érában tervezett gépeket az orosz aviatikai óriásvállalat, a United Aircraft Corporation (UAC) és a fehérorosz 558-as repülőgép-javító üzem közösen fogja kezelésbe venni. A Szu-25-ök 1988-ban jelentek meg Bulgáriában és jelenleg összesen 35 példányt lehet megtalálni a légierő állományában. Ezek közül 2017 decemberében tudott levegőbe emelkedni az utolsó gép. Az üzlet becsült értéke 42,2 millió dollár.
Csehországban az Aero Vodochody üzemében már folyik első L-39NG repülőgép összeszerelése. A jelenleg 70%-os részben már elkészült 7001-es oldalszámú példány várhatólag szeptember fogja megkapni szárnyait. Az L-39NG a Williams International FJ44-4M jelzést viselő változatával van ellátva, míg a repülési műszereket a Genesys Aerosystems, illetve a HUD-ot a Speel Praha készíti el. Az L-39NG a fejlesztők szerint megtartja az előd legjobb tulajdonságait, mint az alacsony üzemeltetési költség, a nagyfokú megbízhatóság, a könnyű üzemeltethetőség és a magas rendelkezésre állás. Tenni fogja mindezt a modern avionikával, ami számos szimulációs technológiát is magában foglal.
A leírtakban joggal bízhat a gyártó, hiszen az L-39NG alkatrészeinek csak mindössze fel új tervezésű és gyártású. Az L-39NG további megrendelői között említik a Breitling és Black Diamond műrepülő csapatokat, de a spanyol légierőt is, ahol a CASA C-101-es gépek utódja lehet a cseh típus. Az új szárnnyal, avionikával és hajtóművel ellátott, 15000 repült órás élettartammal rendelkező Aero Vodochody L-39NG öt felfüggesztési ponttal rendelkezik, ezek terhelhetősége 1200 kilogramm. Felszereltsége lehetővé fogja tenni a 4. és 5. generációs repülőgépek jövőbeli pilótáinak képzését is. A fejlesztési elképzelést bemutató példány első repülésére 2015 szeptemberében került sor. Jelenleg már négy gép építését végzi az gyártó, ezekből az elsőt és negyediket fogják a repülési tesztekhez felhasználni, ezek az év végétől veszik majd kezdetüket.
Nagyobb hírverések nélkül folyik az MBDA Marte ER hajók elleni rakéta integrációja a Eurofighter Typhoon vadászbombázóra. A 2016 második félévében elindított, 16 hónapos első fázis lassan a végéhez ér. Ennek során földi függesztési próbákat is végrehajtottak, amelyhez az olasz tulajdonban lévő IPA2-es jelzésű példányt használták. Ennek során bebizonyosodott, hogy a Marte ER igen gyorsan, mindössze 3 perc alatt elhelyezhető a Eurofighter Typhoon szárnya alatti felfüggesztőjén, a szállítókocsiról történő felemelést követően. A hírek szerint több Eurofighter Typhoon alkalmazó és esetleges megrendelő is élénken figyeli a típus hajók elleni alkalmazhatóságának megvalósítását.
Múlt héten felszedte a horgonyát és elhagyta a Portsmouth-i honi kikötőjét Nagy- Britannia legnagyobb hadihajója, a HMS QUEEN ELIZABETH repülőgép-hordozó. A 65000 tonnás vízkiszorítású egység az Egyesült Államok keleti partja felé igyekszik, ugyanis fedélzetére két Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázó fog megérkezni nagyjából 200 főnyi személy kíséretében. Ugyanis a típus fedélzeti tesztjei veszik kezdetüket, melyek 11 héten át fognak tartani és 500 felszállással fognak járni. Az amerikai haditengerészet Maryland államban található Patuxent River-i tesztközpontjából áttelepülő, speciális érzékelőkkel is ellátott repülőgépek négy pilóta fogja vezeti ezen tesztidőszak alatt, közülük három brit, míg egy amerikai lesz. Utóbbi egyébként a tengerészgyalogságnál teljesít szolgálatot. A brit felségjellel ellátott F-35B Lightning II-es vadászbombázók várhatólag majd a következő évben fognak megérkezni a HMS QUEEN ELIZABETH repülőgép-hordozó fedélzetére.
Az Egyesült Királyság Királyi Légiereje bejelentette, hogy az új Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépek hivatalos jelzése a Poseidon MRA Mk.1 lesz. A kilenc megvásárlásra kerülő gépet a 120. és a 201. repülőszázad fogja használni a RAF Lossiemouth-i bázisáról.
Oroszországi hírek szerint Moszkva és Új-Delhi továbbra is egyeztet a Szuhoj Szu-57-es vadászbombázóról. Pár hónapja nagy megdöbbenést keltett a haditechnikával foglalkozó oldalakon megjelent hír, miszerint India a több éves sikertelenséget követően kilép a náluk FGFA jelzésű projektből, melyben leginkább anyagi támogatóként voltak jelen. Állítólag nem távoztak, csak rengeteg kérdésre várnak választ Moszkvából, ahonnan ígéretük szerint kimerítő válaszokat fognak majd kapni. Éppen az egyik ilyen kulcsfontosságú kérdésre, ha nem is egyértelmű válasz, de utalás szintén megjelent a héten a médiában. Ez pedig a Szu-57-es szupercirkáló képessége, vagyis az utánégető használata nélkül végrehajtott hangsebesség feletti repülési képesség. Az új fejlesztésű hajtóművekkel, melyekkel 2017 decembere óta folytatnak próbákat, a típus képes lesz erre, moszkvai állítás szerint.
Új toronnyal volt látható az új orosz gyalogsági harcjármű. A T-14-es Armata harckocsi alvázán létrehozott T-15-re egy 57 milliméteres gépágyúval ellátott AU-220M távirányítású torony került felszerelésre, amelynek bal oldalára még két 9M120-1 Ataka lézeres félaktív irányítású páncéltörő rakétát is felszereltek, illetve az Afganit aktív páncélzat elemeit is elhelyezték rajta. A fő fegyverzetet természetesen kiegészíti egy 7,62 milliméteres géppuska is. A 3,6 tonnás tömegű AU-220M távirányítású torony kis mérettel rendelkezik, így a könnyebb, akár kerekes futóművel ellátott páncélosokon is alkalmazható. A főfegyverzet +60 és -5 fok között emelhető, illetve süllyeszthető, de a kis méret legfőbb hátránya a lőszerkészlet, ami az 57 milliméteres lőszerek esetében 80 darab.
Elkezdődnek az elsőnek elkészült Turkish Aerospace Industries (TAI) T625 közepes méretű, több célra is felhasználható helikopter prototípusával a földi próbák. A megjelenésében igencsak Agusta jegyeket mutató szerkezet fejlesztése 2010-ben kezdődött. A 6 tonnás forgószárnyas meghajtásától a T129-es ATAK harci helikopterből is ismert LHTEC CTS800-as gázturbina két példánya fog gondoskodni. Meg kell jegyezni, hogy Törökországban megkezdték a hasonló paraméterekkel rendelkező TS1400 jelzéssel ellátott hazai erőmű kifejlesztését is. A 2 pilótán felül 12 fő szállítására képes, nagyrészt török előállítású T625-ben kerülnek külföldről is alkatrészek, például a hidraulikus rendszerekért a spanyol CESA felel. A T625-ös első felszállására még az idén szeretnének sort keríteni, míg a sorozatgyártása várhatóan 2021 után kezdődik el.
Indiában újabb sikeres próbát hajtottak végre a helyi fejlesztésű HELINA irányított páncéltörő rakétával. A helikopterek fegyverzetébe szánt eszköz a Nag irányított páncéltörő rakétán alapul, de jelentős változtatásokat eszközöltek rajta. A hírek szerint ezek a tesztek a maximális hatótávolság (7-8 kilométer) környékén lett végrehajtva, amit mind a három infravörös önirányítású, valós harci résszel ellátott HELINA teljes sikerrel teljesített.
Bár kategóriájában egyértelműen a legkorszerűbb, tovább folyik a Boeing AH-64E Apache harci helikopterek képességeinek fejlesztése. A legalább 2048-ig szolgálatban tartandó forgószárnyassal szembeni jövőbeli képességek meghatározása már elkezdődött. A jelenleg csak V6 jelzéssel illetett új, frissített konfigurációval szemben elvárás lesz, hogy a rotoragy fölé szerelt rádiólokátor hatótávolságát megduplázzák, tovább bővítsék a pilótanélküli repülőeszközökkel végzett együttműködés lehetőségeit. Ugyancsak növekedni fog a Link 16-os adatátviteli rendszer képessége, valamint új többmagos processzorok és megnövekedett számítógépes memória fogja biztosítani a nagyobb számítógépes kapacitást. Fegyverzet terén a félaktív lézeres önirányítású AGM-114R Hellfire Romeo integrációja az eddig napvilágra került elvárás.
Igaz csak holnap fog megérkezni új hazájába, Brazíliába, az ATLANTICO (A140) nevet viselő egykori HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó, de az első landolásokat már végre is hajtották a fedélzetén brazil forgószárnyasok. Az internetre felkerült képi bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy augusztus 23-án egy UH-15 Super Cougar, egy SH-16 Sea Hawk és egy IH-6B Bell Jet Ranger III is leszállt a Rio de Janeiróba augusztus 25-én befutó egységen. Az ok, a brazil tengerészeti repülés ünnepnapja volt.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-16C Fighting Falcon
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
Lockheed Martin HC-130J Hercules
General Dynamics F-111F Aardvark
Fairchild A-10A Thunderbolt II
General Dynamics F-16A Fighting Falcon
North American QF-100D Super Sabre
Ma az alabinói lőtéren folytatódott a LégierőBlogger programja az Armija 2018 kiállításon. A telítésbe vivő kínálat közepette az ember leginkább véletlen fotózási sikereknek örülhet, azaz sokszor lemarad arról, amit kifejezetten akar, de közben megcsíp mást, amire nem is számított.
T-80U 9M119 családba tartozó páncéltörő rakétát indít 125 milliméteres 2A46 harckocsiágyújából. Alabinóban a fő lőirány hozzávetőlegesen 240 fok, nagyjából 7 kilométer távolság áll rendelkezésre. A túloldalon lévő vasútvonal és út mintegy 15 kilométerre van, a lövészetek mintegy elméleti, biztonsági határa.
A sors úgy akarta, hogy a pavilonban a gyártócégnél magát a 9M119M rakétát és kivetőtöltetét is sikerült ma megfotózni.
A lőtéri bemutató során, a "páncéltörő tartalék" mozzanatban szerepelt a Krizantyema rendszer. Igaz távoli a fotó, de a klikkelhető nagyobb változaton jól látható a (Strum/Ataka rendszerek 9M114/9M120 lövedékeihez képest kövérebb) 9M123 rakéta indítás utáni fázisban, a levált kivetőtöltettel és az éppen beindult menethajtóművel.
A 9M123-as a gyártó standján. A 9M114/9M120 család kacsa elrendezésével (vezérsíkok elöl, szárnyak hátul) szemben ez egy hagyományos konfigurációjú rakéta. Az ellentétes irányba kinyíló szárnypárok megmaradtak.
Az első generációs Vityebszk önvédelmi rendszerrel felszerelt Mi-35M Sz-8-as nem irányított rakétákat indít szokásos B8-V20-as konténeréből...
...ez pedig az új, hordozó típustól, feladattól függően összeállítható moduláris 80 milliméteres indítókonténer-család, a korábban teljesen más (haditengerészeti elektronika) területen nevet szerzett Zaszlon cég standján. Van 10-es és 5-ös egység is.
Tornado-G rakéta-sorozatvető vonul tüzelőállásába.
A tűzcsapása...
...és a rendelkezésre álló 122 milliméteres rakéták. Itt egy kicsit nagyobb méretben is.
Továbbiak hamarosan...
Zord
Idén augusztusban egy húsz évvel ezelőtti repülőnapra is emlékezhetünk. Az 1998. augusztus 22-23-án megrendezett esemény az 1997-eshez hasonlóan szintén NATO Express elnevezéssel futott, egyben a 60 éves Magyar Légierőt is köszöntötte. (A hat évtizedet a Magyar Királyi Honvéd Légierő 1938-as megalakulásától számították.)
A légierő 1998-ban önálló vezérkarral rendelkezett. Alárendeltségében működött az 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred, a 47. Pápa Harcászati Repülőezred, a 87. Bakony Harcihelikopter Ezred, a 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred, a 93. vitéz Háry László Repülőosztály, a 64. Légtérellenőrző Ezred, a 11. Duna Légvédelmi Rakétaezred, a 12. Vegyes Légvédelmi Rakétaezred, az 1. Logisztikai Ezred és a Kapos Bázisrepülőtér.
A fotók egy része az érkezési napokon készült.
Megérkezik az A-10-es. Pilótája, "Buster" Cherrey másfél év múlva egy hazánk közelében zajló művelet közepében találta magát és egy híres mentőakció részese volt. Ma az USAF dandártábornoka.
Az USAFE spangdahlemi ezredének F-15C-je a U.S. Navy egyik P-3C Orionja előtt gurul el.
Eagle három póttartállyal és a földi alapjárathoz tartozó beömlőnyílás beállítással. A kilencvenes évek végére végleg eltűnt a C változatú Sasok világosszürke festése, amely miatt az együléses gépeket albínónak is nevezték.
A beömlőnyílások fenti helyzetben, a beszállólétra leeresztve, a műszaki dolgozik, a pilóta pedig - jobb híján - a betonon adminisztrál. A fülke alatt két iraki zászló jelzi Robert Hehemann hadnagy 1991. február 6-án, Szu-25-ösök felett elért kettős légigyőzelmét.
A Hornetet Mike Bryan, a Boeing teszt- és bemutatópilótája, egykori Intruder-pilóta repülte Kecskeméten.
A Hornet 1998-as bemutató programja, Mike Bryan ezt repülte Kecskeméten is.
Magyar műszaki gyakorolja a Hornet tankolását. Igyekezetét civil Boeing szakember felügyeli.
Hornet Hungary. A grafikus víziója a magyar felségjelű F/A-18-asról. Mint tudjuk, az ék alakú felségjel végül nem erre a típusra került fel.
A Gripen demót Fredrik Müchlernek köszönhettük.
Danny "Ket" Meersman végigsimítja a Falcon csőrét. 1998 és 2000 között ő volt a belgák bemutató pilótája.
Fékhorog próba a Marines szériagépén. A Boeing a tengerészgyalogságtól bérelt ki egy kétüléses F/A-18D-t az európai bemutató-körútra.
A 794-es oldalszámú kanadai Hornet Avianóból röppent át Kecskemétre. Ez a gép a következő évben az Allied Force művelet 41. napjától, a kanadai TFA (Task Force Aviano) részeként kapcsolódott be a harcokba.
A Mirage kíséretében a Dassault egy vadonatúj Falcon 900-ast is átrepült Kecskemétre.
Ha valami ritkán vetődik Magyarországra, akkor az a P-3C tengerészeti járőrgép. Az Orion az amerikai haditengerészet szicíliai bázisáról, Sigonelláról érkezett.
A Luftwaffe JG 74 Mölders századának F-4F Phantomja - ahogy a típustól azt gyakran láthattuk - nyitott kabintetőkkel gurul.
Ez is tigris századbeli gép, csak nem úgy - az 51. Felderítő Ezred Tornadójának farkán fekete párduc vicsorog. Az operátor úgy döntött, hogy nem vár a létrára, és a fülkéből kimászva végigballagott a beömlőnyíláson majd a szárnyon és leugrott a földre.
MiG-21UM ...
... és MiG-21bisz Pápáról, a 47. Pápa Harcászati Repülőezredtől.
Osztrák nemzeti színekben a Draken. A zeltwegi Sárkányok helyén ma (még) Eurofighterek repülnek.
Az Armée de l'Air Mirage 2000B-je Orange-ból. A Dassault az esélytelenek nyugalmával kezelte a vadászgép tendert, a legújabb változatú Mirage 2000-est már el sem küldte a repülőnapra.
Ugyancsak a francia légierő színeiben repült a kiképzésre használt kétüléses Jaguar E is.
Az Országos Mentőszolgálat AS350-ese előtt egy brit Harrier GR.5-ös gurul. Ugyanez a gép 2003-ban szintén látható volt a kecskeméti repülőnapon, azután 2004-ben GR.7-esnek, majd 2008-ban GR.9-esnek alakították át. Repült Afganisztánban is, végül 2010-ben kivonták a szolgálatból. A Dirty Harrynek becézett egykori légierős gépet a tengerészeti légierő yeoviltoni múzeumában állították ki.
Az Ohio Air National Guard négyszínű C-130-asa. Az ohiói gárdisták azóta kétszer is visszatértek Magyarországra, 2001-ben tankerrel és F-16-osokkal, majd 2010-ben és 2017-ben csak az utóbbival.
Svéd Hercules, magyar APA-kocsi. A szállítógép indításra kész.
Az USA budapesti nagykövetségének C-12-ese.
Letakart Albatros, eredeti festéssel, cápaszájjal a póttartályokon.
A Magyar Légierő 60. születésnapjára díszfestést kapott az egyik MiG-29-esünk. Az ötlet jó volt, de a vízbázisú festék nem bírta a zivatart.
Belga F-16-os Kleine Brogelből, két hónapos díszfestéssel. A 31. század 1996 novemberében Bosznia felett gyűjtött harci tapasztalatot.
A törzs alatti tartály települő konténerként funkcionál, a földön ücsörgő belga műszaki az imént ürítette ki.
A 31. század másik F-16A gépe. A kék-fehér díszfestést az 1998-as airshow-szezonra kapta a gép, a belga F-16-os üzemeltetés huszadik évfordulója alkalmából.
A keskeny váll előny a szűk szívócsatornában. A beömlőnyílás alatt az elektronikai hadviselési rendszer első szenzora dudorodik, a hátsó a fékernyő tokban kapott helyet.
Körbejárás a bemutatórepülés előtt.
Ausztria akkoriban két Skyvant üzemeltetett, az egyik Kecskeméten is látható volt. A merev futós, vagontörzsű szállítógép szerepét azóta Herculesek vették át.
JA 37 Viggenből három is érkezett, kettő a központi zónában kapott helyet.
Lefelé fordított hideg fúvócsővel gurul a dinamikus zónában a Royal Air Force kétüléses Harrierje. Az olívzöld póttartály egy korábbi festésmintát idéz.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
A szíriai intervenció során nem kevés zsákmányanyag jutott az orosz, illetve általuk támogatott kormányerők kezére. Ezekből mutattak be párat az Armija 2018 kiállítás során a Patriot Parkban.
Switchblade SUAV maradványa.
Az előtérben: házi készítésű, 20 kilós, 5 óra repülési időtartamú, 200 kilométer hatótávú pilóta nélküli repülőgépek.
BGM-71E-1B és 3B, Milan és Apilas páncéltörő rakéták.
Az egyik terrorcsoport által "modernizált" Humvee.
És a legnagyobb döbbenet: Strumgewehr 44-esek!
Zord
Ha augusztus, akkor ismét Moszkva, pontosabban a Patriot Park, ahol ma vette kezdetét az Armija 2018-as kiállítás. Az újdonságokra éhezőknek nem kell csalatkozniuk, a nyugati szankciókkal egyre jobban szorongatott oroszoknak nem ment el a kedvük az innovációtól a védelmi szférában.
A NITEL P-18-2 Prima méteres lokátora. Minden egy járművön, teljesen új, automatikusan nyitható-csukható, 14 Yagiból álló antennarendszerrel, teljes félvezetős megoldással.
A Buk M3 komplexum 9A317M indítójárműve, alávilágító-tűzvezető lokátorral, s 9M317M rakéták hat konténerével.
9Sz6M alávilágító-tűzvezető lokátor az árbócon.
Együtt a komplexum e két eleme.
Az árbócos lokátor, már összecsukva.
Az MT-LB alvázra telepített Szoszna légvédelmi rakétakomplexum.
A 2Sz38 Derivacija PVO 57 milliméteres légvédelmi gépágyús rendszer, BMP-3 alvázon.
A DT-30-as hernyótalpas járműszerelvényre telepített Tor-M2DT, ezúttal felfújható maszkirovkás kivitelben :-)
A T-14 Armata harckocsit már tavaly is láthattuk a Patriot Parkban, de most nagyszerű volt a beállítása a fotósok kedvéért egy rézsűre.
A T-15 Armata gyalogsági harcjármű imázsának is jót tett ez a megoldás.
A bemutató gépein digitális kamuflázsra áttért Vertoljoti Rosszii Mi-17V-5-öse érdekes felszereltséggel (tartály, FLIR, hangosbeszélő, Nightsun, brit porszűrő, EVU, Vityebszk, fast rope bekötési csomópont, és dzsungel-penetrátor a csörlőre.
A Mi-28NE hajtóművének beömlőjére is új porszűrő került...
...és a Krizantema páncéltörő rakétarendszer lokátora, mint függesztmény.
Mi-35P modernizálási opció, a 35M kétcsövű 23 milliméteres ágyújával, de törölt Raduga-S csatornával, helyette az M szenzortornyával és az általa irányítható 9M120-1 lézeres vezetősugaras rakéta-képességgel.
Fullos Mi-35M bemutatózik, teljes Vityebszk-rendszerrel, amivel eddig csak Szíriában volt látható.
A Predatorra hajazó Orion drón...
...és egyelőre ismeretlen nevű precíziós földi célok elleni fegyvere.
Önjáró darura szerelt 3D betonprinter munka közben.
Kevés kép jöhetne jobban a sztereotípiákhoz. Akiknek a kezében - íme bizonyság - még az esernyő is elsül.
Zord
Ha az ember egyszemélyes blogot ír, akkor kénytelen elfogadni, hogy hiába fotózna a Gellért-hegyről, a Lánchíd és a Margit híd mellől valamint a Batthyány térről egyszerre, ez bizony nem lehetséges. Több szempontot figyelembe véve végül a Parlament déli végének közelébe helyezkedtem, a budai Szilágyi Dezső téri templommal szembe. A helyszín lényegében tökéletes választás volt, egy-két mozzanattól eltekintve a légiparádé jelentős része ezen a szakaszon zajlott.
A várakozási légtérből, déli irányból, százötven méteren érkezik a JAS 39-es hármas kötelék és ezzel kezdetét veszi a légibemutató.
A szolnokiak Mi-17-es köteléke az északi irányú áthúzás után, száz méteren ismét áthúzott, ezúttal déli irányban.
*
Az áthúzó kötelékből kivált, negyedik Mi-17-es személyzete, Kovács Krisztián alezredes és Stark Péter őrnagy, helikoptervezetők valamint Kaliba Ferenc zászlós, fedélzeti technikus ismét lenyűgöző bemutatót tartott a Margit híd és a Lánchíd között kijelölt 1200x100 méteres terület felett.
*
Illés Tamás műrepülő Világ- és Európa-bajnok bemutatója a stílusosan HA-ILT lajstromjelet viselő Extra 330SC-vel. Az egykori autóversenyző 2002 óta műrepül, ezzel az Extrával 2016-ban versenyzett először.
*
Gyémántok a levegőben. A bécsújhelyi Diamond Aircraft kompozit repülőgépeit a tököli Pannon Air Service repüli. A kötelék DA-42-es vezérgépének légcsavarjait kétliteres dízelmotorok forgatják. A vezért két egymotoros DA-40-es kíséri.
*
A kompozit csodák után a Gold Timer Alapítvány repülőgépeié volt a légtér. A Gerle 12 (HA-AAE), az R-18 Kánya (HA-RUF) és a már jól ismert Po-2-es (HA-PAO) csattogása felett a közelmúltban magyar lajstromot kapott L-29 Delfin sivított.
*
Az old timerek után ismét egy forgószárnyas következett; Imreh Lajos tízperces, füsttel, pirotechnikai eszközökkel és a Lánchíd alatti átrepüléssel színesített Mi-2-es bemutatója.
*
Veres Zoltán bemutatója MXS géppel.
*
A leghosszabb blokk az ejtőernyősöké volt. A Vörös Meteor Ejtőernyős Klub két An-2-esből, ezerötszáz méterről végrehajtott látványos vízi ugrása füstölőkkel és 30-300 négyzetméteres zászlókkal.
*
A légiparádét a kecskemétiek nyitották és ők is zárták. Miután az összes ejtőernyőst kihalászták a készenlétben álló motorcsónakokkal, elkezdődhetett a hajós felvonulás. Eközben érkezett a légtérbe az Airbus A319-es, hogy Szabó Roland főhadnagy irányításával, a Gripenekhez hasonlóan százötven méteren végrehajtott kétszeri áthúzással zárja a légi programot.
*
Néhány kép azokról, akik a pilótákat és az ejtőernyősöket lentről, a vízről biztosították.
*
A vízi felvonulás egyik hajója, az 1940-es osztrák építésű, dízel-elektromos, lapátkerekes Gróf Széchenyi. A dunai hajósok kitettek magukért. Hajóikon másfél ezren – gyermekek és kísérőik – utazhattak azok közül, akik a nevelőszülői hálózatban élnek.
A Magyar Honvédség aknamentesítő hajói és PTSZ kétéltű járművei a programban végül nem vettek részt. A honvédségi vízi járművek közül csak a BMK-130-as motorcsónakokat láthattuk, amelyekkel a helikopteres bemutató kereteit jelölték ki.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Mindössze egy év telt el a 2007-es kecskeméti nemzetközi repülőnap óta, és egy újabb, hasonlóan nagyszabású rendezvénynek adott otthont az alföldi bázis. A tíz évvel ezelőtti esemény egyben a 70 éves légierő ünnepe is volt.
A nyitókép zászlóvivő Mi-8-asa és a szállítóhelikoptert kísérő Mi-24-es.
An-26-os MiG-29-esekkel. Egy másik Ancsát L-39-esek kísértek.
Gripen kötelék áthúzása. A kétüléses vezért két együléses kíséri.
MiG-29UB bemutatója. A fals kabintető felfestői még a hátsó ülés periszkópjának imitálására is gondoltak.
A Jak-52-es hármaskötelék két kísérője. A típust azóta kivonták a szolgálatból.
Nehéz eldönteni, hogy Cápali (fent) vagy Cápeti II. festése a szebb, annyira jól sikerült a dizájn és a kivitelezés is. A nagyközönség ezen a repülőnapon láthatta utoljára testközelből az Albatrosokat. Az Albák 2009 novemberi kivonásukig még kétszer repültek a főváros felett, mindkét alkalommal az augusztus 20-i tisztavatáson díszelegtek.
Bemutatórepülését követően begurul a 26-os MiG-29UB. A beömőnyílások zárva vannak, a hajtóművek fentről, a kopoltyúkon keresztül kapják a levegőt.
Harci kutató-mentő bemutató, ahol a kényszerleszállt gépet a Mi-24-es szimulálja, a Mi-8-as pedig a kimentésükre érkezett helikoptert. A dolgok jelen állása szerint láthatunk még ilyen bemutatót.
Harrier és Hind. Mindkettő képes arra, hogy megálljon a levegőben.
A légierő megalakulásának 70. évfordulójára (lásd 1938-2008 a szárnyakon) készült díszfestés nagyobb sikert aratott a külföldi fotósok köreiben mint a hazaiakéban.
A Magyar Honvédség Gripen demója. A JAS 39-esek 2008 végén álltak készültségi szolgálatba, egyelőre még a MiG-ekkel felváltva.
A Magyar Honvédség ejtőernyősei a kelet-német RS-4/4-es ernyővel ugrottak. Ezt az ernyőtípust idén júniusban egy vízi ugrással búcsúztatták és kivonásra került.
Elstartol a francia légierő Mirage 2000-ese. A futók már a helyükön vannak, de a futógondola ajtók még nem indultak el a zárt helyzet felé.
Pilatus PC-6 TurboPorter, kategóriájának királya, osztrák színekben. Nyugati szomszédunk futár és szállító feladatokra, ejtőernyős ugratásra, célvontatásra használja a strapabíró STOL típust.
Román MiG-21-es, amely náluk túlélte a MiG-29-est és amellyel a Fortele Aerienne Romane már 2007 őszén részt vett a Baltic Air Policing misszióban.
Mindenki más részletre lesz figyelmes. "Nézd Anya! Ennek valami jószág van az orrára festve!" - hangzott el a finn Hornet bemutatót egy kempingszékből végignéző gazda szájából.
Fényes hátát mutatja az ALCA. A civil lajstromú gép huzamosabb ideig települt Kecskeméten, a hétköznapokon magyar pilóták repültek vele.
A pályán egy svéd Gripen forgolódik.
Belga demo F-16-os, az aktuális festéssel.
Leszállás után két keréken gurul a spanyol Ejército del Aire Eurofightere.
A színes gépek kedvelői nem panaszkodhattak 2008-ban. Az elegáns festésminta a szerbek J-22 Orao gépét díszíti, amely nyitott törzsféklapokkal és kiengedett fékszárnyakkal húz el a közönség előtt.
Magyar hagyományőrzők második világháborús amerikai öltözékben az egyik A-10-es pilótával közös képen.
Az A-10-es 30 mm-es, hétcsövű gépágyúja.
Door Art az A-10-es teleszkópos kabinlétráját lezáró ajtón.
A spangdahlemi 52. ezred mottója hasonlóan cseng, mint egykor a taszári 101. Felderítő Repülő Századé, amely így hangzott: Derítsd fel, semmisítsd meg
A csúnyának és lassúnak mondott csapásmérők sorában kaptak helyet a görög légierő A-7 Corsair II-esei. Az araxoszi kalóztanyán ma már F-16-osok repülnek.
A kaliforniai March légierő bázis C-17-ese tart bemutatót. Azóta a pápai Nehéz Légiszállító Ezred jóvoltából betekintés kaptunk a típussal végrehajtott ejtőernyős ugratás, teherdobás és légi utántöltés pillanataiba, a Boeing segítségével pedig a C-17-esen dolgozó magyar műszakiak mindennapjaiba is.
Soko P-2 Kraguj a visszafogott civil lajstrom mellett jugoszláv felségjellel őrzi a múlt emlékét. Mögötte a Malév Repülőklub egyik Zlin 142-ese áll.
A Goldtimer Alapítvány Li-2-ese.
*
Néhány a repülőnap biztosító eszközei közül. Műszaki mentő, mentő és tűzoltó járművek készenlétben a futópálya közelében.
* * *
Fotó: Szórád Tamás