Az Alapítványi és Magánóvodák Egyesülete mesekönyvírót keres óvodáskorú gyermekeknek szóló könyv megírásához.
A pályázaton résztvevőktől egy epizódot várunk az alább felsoroltaknak megfelelően, mely alapján választjuk ki a könyv társalkotóját.
Tematika: Szakemberek által összeállított témáink az élet mindennapjaihoz hozzátartozó ám a mai világban kevésbé előtérbe helyezett értékrendek szociális megvilágításban.
A mesekönyv íráshoz megadott témák közül választhat:
Boti és a dínó története (amiről szóljon a történet: előzékenységről, engedelmességről, idősek iránti tiszteletről)
Sári és Boti ebédelnek az óvodában (amiről szóljon a történet: illedelmességről, etikett és protokoll alapszabályokról)
Pályázati feltételek:
Az elkészült pályázati anyagokat, 2016. szeptember 2-ig az info@almaegyesulet.hu címre mesekönyv tárgy megnevezésével.
Pályázni olyan mesékkel lehet, melyek eddig még sehol nem jelentek meg nyomtatásban. Az írott anyagok terjedelme nem haladhatja meg az 5 gépelt oldalt. (A/4,Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5 sortávolság, 2,5 margó).
Pályázati elbírálás ideje: 2016. szeptember 5.
Technikai adatok
tervezett méret: 148 X 210 mm (A/5)
tervezett kötés: keménytáblás, 4 színnel nyomva
tervezett terjedelem: 100 oldal (10 epizód, 10 oldal/epizód, szöveg-rajz arányai: 80-20%)
Célcsoport: 2-7 éves gyerekek és szüleik
Könyv bemutatása:
Oktató és nevelő célzatú mesekönyv sorozat
Az Alapítványi és Magánóvoda Egyesülete által kiadásra kerülő mesekönyv, mely a mesék által tanítja meg a szülőkön keresztül azokat az illem és etikett szabályokat, ami(k) a mindennapi élet elengedhetetlen részét képzik, azonban napjainkban egyre inkább feledésbe merülnek.
Tervezett megjelenés: 2016. november vége-december eleje
Megjegyzés:
Értesíteni csak azt a pályázót fogjuk, akivel szerződést kötünk.
A tervekért az Alapítványi és Magánóvodák Egyesülete vázlatdíjat nem fizet, csak a nyertes pályázónak ad térítési támogatást.
Kérjük feltüntetni fizetési igényüket az alábbiak figyelembevételével:
10 epizód megírása, ahol egy epizód terjedelme 10 oldal A/5 méretben (80-20%-os arányban a szöveg-rajz oldalanként)
A topolyai Kodály Zoltán MMK rendezésében zajlik az ezúttal július 24-étől 30-áig Zentagunarason tartandó sátortábor.
A nehézipar, és a különösen a széntüzelésű erőművek miatt nem javul, sőt helyenként tovább romlik a levegőminőség a kínai városokban.
Április és június között 103 városban romlott a levegő minősége, ez a megfigyelt városok csaknem 30 százalékát jelenti.
A Greeenpeace munkatársai a kínai környezetvédelmi tárca nyilvánosan elérhető adataiból dolgoztak.
Sanghajban, a kelet-kínai metropoliszban például az adott időszakban az egészségre legveszélyesebb, 2,5 mikron, vagy annál kisebb átmérőjű finom porszemcsék mértéke (PM2,5) 6,1 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábban mértnél.
Az általában sokkal szennyezettebb levegőjű Pekingben a PM2,5 koncentrációja csökkent ugyan éves bázison, de abszolút értékben köbméterenként még így is több mint 10 milligrammal volt magasabb a sanghajinál.
“Mára világosabbá vált, mint valaha, hogy a légszennyezettség és a nehézipar szénfelhasználása között közvetlen összefüggés van” – állapította meg közleményében a szervezet kelet-ázsiai kampányokért felelős vezetője, Tung Lien-szaj.
Ezzel arra utalt, hogy a kínai gazdaság strukturális átalakítására tett eddigi erőfeszítések egyelőre nem hoztak jelentős eredményeket a környezet állapotában.
A szervezet adatai szerint a világ 2400 széntüzelésű erőműjéből 1171 Kínában van.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közelmúltban kiadott jelentése szerint Kínában átlagosan két évvel rövidíti meg a születéskor várható élettartamot a szmog és évente körülbelül egymillió ember idő előtti haláláért felelős.
A Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány közel egymilliárd forinttal támogatja az erdélyi és a többi határon túli magyar közösség anyanyelvi oktatását és a minőségi képzéseket, a támogatások a pályázatokkal lehet elnyerni – közölte az alapítvány az MTI-vel csütörtökön.
A támogatást Erdélyi Rudolf Zalán, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány igazgatója Tusnádfürdőn jelentette be, hangsúlyozva: a cél, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén is versenyképes tudást szerezhessen.
A közlemény idézi az alapítvány igazgatóját, aki elmondta: különös hangsúlyt fektetnek a pénzügyi és közgazdasági felsőoktatásra, illetve a pénzügyi ismeretek minél szélesebb körű terjesztésére, ennek azonban alapvető feltétele a magyar közoktatás minél teljesebb fejlődésének elősegítése. Szeretnék, ha a határon túli magyarság körében a magyar nyelven oktató intézmények valódi alternatívát jelentenének az államnyelven oktató iskolákkal szemben, hogy a magyar nyelvű képzést választók ne csak nemzeti öntudatból, hanem racionális érvek mentén is hoznák meg azt a döntésüket, hogy érdemes anyanyelven tanulni – tette hozzá.
A pályázatokon minden határon túli magyar oktatásban szerepet vállaló intézmény részt vehet, így egyetemek, közoktatási intézmények, szakkollégiumok és diákszervezetek, egyesületek vagy alapítványok is jelentkezhetnek, illetve magánszemélyek is pályázhatnak – ismerteti a közlemény.
A Belcsény melletti Szuszekben a hatvanöt éves B.M. ma délelőtt vadászpuskájából halálos lövéseket adott le egy hatvanhat éves helyi férfira, egy ötvenkilenc éves nőt pedig megsebesített.
Július 25-e és 29-e között Vakációóóó... elnevezéssel kreatív kézműves táborra kerül sor a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtárban.
A kárpátaljai magyarság fennmaradása szempontjából égetően fontos lenne értelmiségünk helyben maradása, hisz’ egy tanárok, orvosok, ügyvédek nélküli nemzeti kisebbség sokkal hamarabb és könnyebben beolvad, mint egy közösséget összefogó, érte kiálló, érdekeit szolgáló értelmiséggel megerősített nemzetiség. Ám nemhiába idéztem cikkem címében a századforduló kivándorlási hullámáról keserű iróniával író Ady-vers – Ülj törvényt, Werbőczy! – fenti sorát. Ugyanis nem kevés értelmiségink települt már át eddig is Magyarországra, s egy iskola példáján láthatjuk, kik és miért is intenek fájó szívvel búcsút szülőföldjüknek.
– Korábban nem volt jellemző, hogy tanáraink közül valaki is áttelepült volna az anyaországba, sőt túljelentkezés volt, annyian jöttek volna hozzánk dolgozni, hogy nem is tudtuk mindegyiküket felvenni. Az elmúlt tanévben azonban a 27 fős tanári kar (melyből öten jelenleg GYES-en vannak) hat tagja is felmondott, ötük ma már Magyarországon él, s közülük négyen a szakmájukban helyezkedtek el. És mindannyian fiatal pedagógusok. Akik maradtak, azok negyven év fölöttiek… – tájékoztat Sőtér Géza, a Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola igazgatója. – Elment az informatika-, a fizika-, a szervező tanárunk, a testnevelő, illetve a földrajz, valamint a kémia szakos tanárunk.
– Vegyük sorban őket: itthon mennyit kerestek, és ott mennyit keresnek? Magukkal vitték a családjukat is?
– A testnevelő tanárunk itthon 2700 hrivnyát keresett, ott tisztán kézhez kap havi 210 ezer forintot, ami nagyjából 17-18 ezer hrivnyának felel meg, valamint szolgálati lakást. A családját azonban nem vitte ki, a felesége az idős édesanyjával maradt. A fizikatanár viszont feleségestül kitelepült, a hitvese is tanárnő, matematikus, most együtt dolgoznak egy iskolában, havonta százezer forintot tudnak megtakarítani, és úgy gondolják, hogy ha ledolgoznak négy-öt évet, már saját lakást is tudnak venni, s oda költöznek át a mostani szolgálati lakásukból. A fizikatanár esetében külön sajnálom, hogy elment – csak egy évet dolgozott nálunk –, mert nagyon jó szakember, ráadásul helyi születésű, a mi nevelésünk, itt járta ki az általános iskolát, aztán a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumban a középiskolai osztályokat, majd az ungvári egyetemen diplomázott le, és hazajött dolgozni. De csak egy évig volt nálunk…
A szervező tanár ugyancsak áttelepült, azonban nem a szakmájában helyezkedett el, hanem egy budapesti építkezésen dolgozik, és munkásszállóban lakik, de kétkezi munkásként is megkeres 200 ezer forintot havonta, míg itthon 2500-2700 hrivnyát tehetett zsebre. A GYES-en lévő felesége és a két gyermekük itthon maradt, a férj pedig öthetente hazajár. Azért öthetente, hogy tisztán oda tudjon adni a családjának 200 ezer forintot, míg egyheti munkabéréből ki tudja fizetni a rezsiköltségeket, biztosítani tudja az étkezését, és megoldja az utazását.
A kémiatanárunk nagyon jó állást kapott egy szolnoki általános iskolában, s míg idehaza havi 2000-2200 hrivnyát keresett, addig ott tételekkel nagyobb fizetést kap, plusz – természetesen – szolgálati lakást is kapott. A földrajz szakos tanárnő a GYES-en lévő helyettesemet helyettesítette, és gépkocsival járt be Tiszapéterfalváról, de az útviszonyok miatt ráment a fizetése az autójavítások elvégeztetésére, így felmondott, és most otthon van a családjával.
A két utóbbi pedagógus pótlására már felvettem egy tanárházaspárt, akik szeptembertől a szomszédos Fertősalmásról fognak bejárni. Ami pedig az informatikatanárunkat illeti… Ő helyettesítette a két, GYES-en lévő informatikatanárunkat. A fertősalmási iskolában volt főállásban, nálunk mint óraadó tanár dolgozott, de két fizetésből sem tudott jól megélni. Most Fehérgyarmaton oktatja az informatikát, míg a matematika szakos felesége a Fertősalmási Általános Iskolában tanít.
– Hogy látja, mennyire elterjedt jelenség a tanárok elvándorlása?
– Sok iskolaigazgatóval elbeszélgetve, sajnos, azt mondhatom, hogy más iskolákban is hasonló a helyzet.
Vajon várható-e változás, s ha igen, mikor? Megérti-e társadalmunk, hogy a jó pedagógusok, szakemberek elvesztése többe kerülhet nekünk, mint a méltányos megfizetésük.
Újfalussy Géza
Kárpátalja.ma
Július 16-án első ízben szervezték meg a nemzetközi színezetű Cimbora Fesztivált a Vereckei-hágón található honfoglalási emlékmű közvetlen közelében, a Volóci járásban található Verebes település határában. A rendezvény nemzetközi színeit a szomszédos országok testvértelepüléseinek polgármesterei és a velük érkezett kisebb-nagyobb delegációk jelentették, amelyek tagjai között egyaránt voltak idősebbek és fiatalok Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Lengyelországból, és persze a helyi ukrán és magyar települések is részt vettek a fesztiválon.
A Cimbora Fesztivál egyik díszvendége, Vida László ungvári magyar konzul a rendezvénnyel kapcsolatban elmondta, a fesztivál civil kezdeményezésre jött létre. Véleménye szerint remek, hogy a hágó nem csak negatív töltetű hírekben szerepel, értve ezen a honfoglalási emlékművel kapcsolatos incidenseket, amelyeknek a száma az utóbbi időben szerencsére csökkent. „Ez a kulturális rendezvény arról szól, hogy a közép-európai népek kölcsönösen tisztelik egymás kultúráját, nyelvét, hagyományait” – hangsúlyozta a konzul. A rendezvény logója, a hágó árnyékában történő kézfogást ábrázoló rajz nagyszerűen jelképezi ezt a népek közötti kölcsönös barátságot. A konzul szerint a rendezvény fontos és szimbolikus értékkel bír. Beszél a békéről, a párbeszédről, az együttműködésről, az ünneplésről. A testvértelepülések küldöttségei, delegációi a fesztivál alkalmával közösen tudnak eltölteni egy kellemes délutánt egymás kulturális hagyományait prezentáló műsorait nézve. Mindezek mellett egy másik fontos üzenete is lehet a fesztiválnak. Másképpen mutatja be magát a hágót. Mivel nemcsak történelmi emlékhely, egy ereklyéje a magyarságnak, hanem turisztikai „checkpoint” is, fontos, hogy a köztudatban így is szerepeljen – vélekedik Vida László.
Kerekes Miklós, Ajak polgármestere elmondta, hogy 10 éve tart a fesztiválra érkezett magyar, román, szlovák, lengyel és ukrán települések közötti együttműködés, amely tíz év után a Cimbora Fesztiválban teljesedhetett ki. Mint elmondta, az emlékmű a magyar nép számára rendkívüli történelmi jelentőséggel bír, ám nemcsak ebben rejlik a fontossága, hanem mostantól jelképe is egyfajta összefogásnak.
A fesztivál logója a partnerséget, együttműködést is jelenti a megjelent nemzetek között, függetlenül attól, hogy a hatalmak miként vélekednek a másik néppel való kapcsolatról.
A polgármester reméli, hogy a következő években rendszeresen megrendezésre kerül majd a Cimbora Fesztivál, amelynek a szervezésében egyre többen részt vesznek majd a vendégül látott országok közül is: „Jelenleg minden jel arra utal, hogy ennek a közös sikernek közös folytatása lesz.”
(Ajak Nagyközség Önkormányzata 2012 decemberében már aláírt egy szándéknyilatkozatot Verebes településsel, amelyben a jövőre vonatkozó gazdasági, társadalmi, kulturális együttműködést rögzítették a két település vezetői.)
Iván Pivkács, Verebes polgármestere is hasonló véleményen volt, mint Kerekes Miklós a hagyományteremtés kapcsán. Elmondta, hogy a szervezőkkel úgy gondolják, minden évben megrendezésre kerül majd a nemzetek közötti barátságot elmélyítő fesztivál. A helyszínnel kapcsolatban a polgármestertől megtudtuk, hogy a Vereckei-hágón 20-30 évvel ezelőtt is rendeztek fesztiválokat, ám az idő előrehaladtával ezek a rendezvények feledésbe merültek, de a Cimbora Fesztivál ismét visszahozná a köztudatba a hágót mint ilyen funkciót is betöltő pihenőhelyet.
A fesztivál nem volt zökkenőmentes, problémák voltak a megvilágítással, a hangosító berendezésekkel, de a hibákból tanulva a következő alkalom már sokkal gördülékenyebb lesz majd – fogalmazott Iván Pivkács.
A borús idő ellenére a szervezők igyekeztek biztosítani a fesztiválhangulatot. A különböző ételek és italok árusítása mellett a felállított színpadon az érdeklődők nemzeti-kulturális jellegű produkciókat tekinthettek meg egy-egy énekkar vagy együttes előadásában.
rsz
Az Európai Uniónak tisztáznia kell álláspontját a migráció ügyében, mert jelenleg nem beszél őszintén és tisztán, nem mondja meg, hogy mi a célja - állapította meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön, a varsói visegrádi kormányfői csúcsot záró közös sajtóértekezleten.
Összeütközött egy brit atom-tengeralattjáró egy kereskedelmi hajóval Gibraltár közelében – jelentette be a spanyol külügyminisztérium csütörtöki közleményében, egyúttal magyarázatot kért az Egyesült Királyságtól az előző napi balesetre, amelyben senki sem sérült meg, és nem keletkeztek komoly károk sem.
Az eddig nyilvánosságra került információk szerint a brit haditengerészet HMS Ambush nevű, 7400 tonnás, nukleáris meghajtású tengeralattjárója a spanyol hatóságok tudtával gyakorlatozott a térségben. A baleset az egyik alámerüléskor következett be.
A tengeralattjáró az ütközést követően azonnal a gibraltári kikötőbe ment, ahol átvizsgálták, és megállapították, hogy csak külső sérüléseket szenvedett, amelyek nem érintik a nukleáris hajtóművet.
A baleset körülményeit már vizsgálja a brit haditengerészet is.
A Környezetvédők Akcióban nevű csoport szerint így sem lehet kizárni, hogy nukleáris szennyezést okozott a baleset, ezért követelik, hogy sürgősen végezzenek sugárfertőzés-mérést is az öbölben.
A 23. Palicsi Filmfesztivál keretében Topolyán is vetítenek magyar filmeket.
Trencsényi Klára Reményvasút című filmje, valamint Szőcs Petra Csoszogj úgy és Tóth Luca Superbia című rövidfilmje is szerepel a 22. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában – közölték a szervezők szerdán Szarajevóban.
A fesztivál honlapján is olvasható összegzés szerint 8 játékfilm, 21 dokumentumfilm és 10 rövidfilm száll versenybe augusztus 12. és 20. között a Nyugat-Balkán egyik legjelentősebb fesztiváljának a fődíjáért, Szarajevó szívéért. A fesztivált az osztrák Lukas Valent Rinner Die Liebhaberin (A szerető) című filmje nyitja meg.
Az Elia Suleiman palesztin rendezőből, Zeynep Atakan török producerből, Nikola Djuricko szerb színészből, Angeliki Papoulia görög színésznőből és a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál kurátorából, Thomas Hailerből álló zsűri dönt arról, hogy ki kapja a legjobb filmnek, valamint a legjobb színésznek és színésznőnek járó elismerést, illetve a zsűri különdíját.
A dokumentumfilmek kategóriájában húsz alkotással kell megküzdenie Trencsényi Klára filmjének. A Reményvasút a rendező első egészestés dokumentumfilmje. Az 1948-ban épült budai gyermekvasútról szóló produkció egyben a mai gyerekek életét, anyagi és érzelmi problémáit, felnőtté váláshoz vezető útját mutatja be. A film az 58. Lipcsei Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon a Next Masters szekció Arany Galamb díját, valamint a horvát ZagrabDox nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál különdíját nyerte el.
A szarajevói fesztiválon több mint kétszáz alkotást mutatnak be az utóbbi egy év filmterméséből, a hangsúly ezúttal is a térség, a volt Jugoszlávia tagországainak filmművészetén lesz. Elma Tataragic, a versenyprogram szelektora a szerdai szarajevói sajtótájékoztatón kiemelte: a rövidfilmek mutatkoznak az idén a legérdekesebbnek, ugyanis a témaválasztás jelentős mértékben eltér az eddigiektől. Mint mondta: már nem a háború és az azt követő időszak a téma, hanem teljesen kortárs kérdéseket járnak körül az alkotások.
Ebben a válogatásban indul Szőcs Petra és Tóth Luca filmje is. A Csoszogj úgy egy trauma feldolgozását mutatja be. A történetben az anyuka felbérel egy színészt, hogy helyettesítse a meghalt apát, és segítsen a gyászoló kislányának továbblépni.
Tóth Luca Superbia című animációs kisfilmje a nemek közti feszültségeket és az előítéleteket mutatja úgy, hogy egy érdekes és látványos világba kalauzolja el a nézőt, ahol felcserélődtek a sztereotip nemi szerepek.
A szarajevói filmfesztivál keretében rendezendő Talents Sarajevo programon 71 fiatal filmes vesz részt, köztük Breier Ádám rendező és Pozsonyi Janka kritikus.
Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) bécsi központjában elkészítették a női és a férfi EHF- és Challenge-kupa első két selejtezőkörének sorsolását, amelyben több magyar és szerb csapat érintett. A Challenge-kupában magyar csapat nincsen, Szerbiából a férfiak mezőnyében a Sloga és a Partizan indul.
Kishegyesen az idén is megrendezésre kerül a hagyományos Anna-napi programsorozat. Megszervezésében 16 civil szervezet és magánszemély vesz részt, a program koordinálását pedig a kishegyesi helyi közösség végzi – számolt be lapunknak Sándor István, az egyik szervező.
Két sikeres musical, a Mamma Mia! és A nyomorultak is szerepel majd a Szegedi Szabadtéri Játékok következő két hétvégéjének programján a Dóm téri szabadtéri színpadon. Az előbbi produkcióra már jó ideje nem lehet jegyet vásárolni, az utóbbira azonban még lehet. Az előadások mellett továbbra is várja az érdeklődőket az a színháztörténeti kiállítás is, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékok fennállásának 85. évfordulója alkalmából álmodtak meg a szervezők.
A Kárpát-medence legrangosabb honfoglalás kori temetőinek leleteiből rendeznek kiállítást három múzeum részvételével a bugaci Kurultájon augusztus 12. és 14. között – közölte a Magyar-Turán Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Mint írják, először láthat a közönség művészi kivitelben olyan honfoglalás kori fegyverrekonstrukciókat is, amelyek a Kárpát-medence legrangosabb honfoglalás kori temetőinek leleteiből kerültek elő.
A kiállítás a miskolci Herman Ottó Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével, a Magyar-Turán Alapítvány tudományos szekciójának koordinálásával valósul meg a bugaci Kurultájon.
“Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényén tizenkét országból különböző kulturális programokkal mintegy 27 hun és türk tudatú nemzet képviselője vesz részt” – áll a közleményben.
Mint írják, a tematikus kiállítás az egész bodrogközi régió honfoglalás kori hagyatékából ad ízelítőt és a Karos I. és Karos II. temetőinek egyes kiválasztott, talán legjelentősebbnek nevezhető leletei alapján készült rekonstrukciókat mutat be.
A kiállításon az eredeti honfoglalás kori csontok mellett az antropológiai tablók által kaphatunk információkat a temetőt használó népesség embertani sajátosságairól. Az együttműködésben részt vevő múzeumok jóvoltából pedig eredeti honfoglalás kori tárgyak is megtekinthetők lesznek.
“A rekonstrukciók során elkészül néhány női ékszer, lószerszám, tarsoly, veretes öv, készenléti íjtegez és a kiállítás gyöngyszeme, a 2/52 sírban eltemetett magas rangú harcos aranyozott szablyája, valamint a 2/11 sír különleges, ujjtámaszos szablyája” – áll a közleményben.
Mint írják, a kiállítás két hatalmas, tíz méter átmérőjű különleges kiépítésű és UVB védelemmel ellátott jurtában, az úgynevezett “Ősök sátraiban” lesz megtekinthető.
A Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepére mintegy negyedmillió embert várnak a szervezők.