Határon túli magyar portálok összesített hírei

Újabb ásatást indítottak a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) és az Erdélyi Történeti Múzeum régészei hétfőn a Duna-deltában, hogy felkutassák a kommunizmus idején az egykori peripravai kényszermunkatáborban megölt politikai foglyok földi maradványait.

A periparvai munkatábort hivatalosan egy 16 kilométeres gát megépítése, és a falu körüli mocsaras terület lecsapolása érdekében alakították ki az 1950-es évek elején, 1959 és 1964 között azonban politikai foglyok ezreit hozták ide. Peripraván főleg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt.

Az embertelen fogva tartási körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, az élelem és az orvosi ellátás hiánya miatt legalább 124 (többségében politikai, és néhány köztörvényes) fogoly halt meg Peripraván, akiket az IICCMER-nek sikerült eddig azonosítania. A kormányzati intézet az őrök és parancsnokaik büntetőjogi felelősségén túl a politikai foglyok “megsemmisítését” elrendelő belügyminisztériumi vezetők elszámoltatása érdekében próbálja feltárni és azonosítani az áldozatok földi maradványait.

A jeltelen sírok felkutatásában a túlélők tanúvallomásaira támaszkodnak, a kihantolt holttestek azonosítása érdekében pedig az IICCMER júniusban felhívást intézett a munkatáborban eltűnt foglyok családtagjaihoz, hogy DNS-mintákkal segítsék a régészek munkáját. Mivel a hétfőn kezdődött ásatás esetleges eredményét a még életben lévő vétkesek büntetőjogi felelősségre vonására akarják felhasználni, a feltárást a katonai ügyészség képviselőjének jelenlétében végzik. Az IICCMER régészei a korábbi két (2013-ban, illetve tavaly végzett) peripravai ásatása során 11 jeltelen sírt tártak fel, a benne talált csontokat pedig a tulceai igazságügyi orvostani intézetbe szállították azonosításuk érdekében.

Romániában 2013-ban kezdődött a sajtó által “kommunista pribékeknek” nevezett egykori börtönparancsnokok büntetőjogi elszámoltatása: közülük eddig kettőnek az ügyében született ítélet. A hírhedt Ramnicu Sarat-i börtön egykori parancsnokát, Alexandru Visinescut idén februárban jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélték, ő már megkezdte büntetése letöltését. Ugyancsak húszéves szabadságvesztésre ítélték első fokon Ion Ficiort, a peripravai munkatábor egykori parancsnokát márciusban.

Ügyészségi vizsgálat folyik a szamosújvári (Gherla) börtön egykori parancsnoka, Constatin Istrate ellen, illetve George Homostean volt belügyminiszter ellen, akit a gyanú szerint felelősség terhel egy politikai fogoly, Gheorghe Ursu kínvallatások nyomán 1985-ben bekövetkezett haláláért. Júniusban az IICCMER Marian Petrescut, a galaci (Galati) börtön egykori parancsnokát és helyettesét, Gheorghe Bostinát is feljelentette: az előbbit 104, ez utóbbit száz politikai fogoly haláláért tartják felelősnek.

Költségvetése 150 millió lej, a programban ezúttal magánszemélyek, lakótársulások, közintézmények, iskolák, kórházak és egyetemek is pályázhatnak zöld beruházásaik finanszírozására. A megújuló energiaforrásokat használó fűtési rendszerek mellett, környezetbarát szigetelőanyagokra is lehet pályázni, mint a kender, a gyapjú és a bazaltkő, illetve tetőfedő rendszerek, energiatakarékos világítási rendszerek kialakítását is finanszírozzák. A tervek szerint nagyobb pontszámot kapnak az elbírálásnál azok a pályázatok, amelyekben olyan beruházáshoz kérnek finanszírozást, amelyeket hazai környezetbarát építőanyagok felhasználásával valósítanának meg. A környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint 44 millió lejt különítenek el azok számára, akik a 2011-es program keretében szerződtek zöld beruházásokra, de ezeket nem tudták befejezni, mert nem kapták meg a támogatást.

Igazi nyári témákkal jelentkezik csütörtökön az Alpok-, a Duna- és az Adria menti országok közös televízió-műsora. A szerkesztő ezúttal az egykori szakmákat helyezték górcső alá, de a mesterek festői környezetét is bemutatják.

A 34. évében járó Alpok-Duna-Adria televíziós együttműködésben a magazint minden ország azonos tartalommal, a saját nyelvén készíti el. A kéthetenként jelentkező műsor csütörtöki adásában ezúttal a nézők a régi mesterségek világába pillanthatnak be.

A hajóépítés hagyománya a horvátországi Betinában a 18. század közepéig nyúlik vissza, amikor a Filipi család a szigetre hozta tudását. Betina egyhamar több tucat kiváló mester otthonává vált, akik e vidéken megteremtették a hajóépítés alapjait. Négy évtizede még közel ötvenen ismerték a szakma csínját-bínját, mára csak tízen maradtak. A riport e tradicionális mesterség utolsó mohikánjait mutatja be.

Az üvegfestés alapvető technikái, az olvasztás, a formázás és a színezés már az ókori Egyiptomban ismertek voltak. A szlovéniai múzeumok és magángyűjtemények nagyszámú üvegfestett képet rejtenek, de csak kevés közülük a XVIII. századi mesterműve. A rendezők kutatásai nyomán nemrégiben e ritka darabokat állították ki a celjei Tájvédelmi Múzeumban.

Az óraátállítások idején dolgozik a legtöbbet az a bajor órásmester, aki templomok és más középületek tornyaiban elhelyezett, messziről látható szerkezeteket állítja be. Igazi toronyórás dinasztiából származik, a család tagjai százötven év óta űzik ezt a mesterséget az aprócska Meßhofen településen.

Adás: július 28., csütörtök (Duna – 7.55)
Ismétlés: július 28.. csütörtök (Duna World 15.35)

MTVA

Az államelnöki hivatal közleménye szerint ma tárgyalja meg a testület, milyen módon ültetik gyakorlatba a július 8-9-i varsói NATO-csúcs döntéseit. Klaus Johannis államfő két hete, a csúcstalálkozót követően úgy nyilatkozott, Románia számára eredményes volt a tanácskozás, a stabilitás megőrzését célzó vállalásaival az ország erősíti szerepét a régióban. Mivel a mai az első ülés a törökországi puccskísérlet, a nizzai és a németországi merényletek óta, várhatóan ezek az események is napirendre kerülnek.

Tegnap este egy 11 éves kislányt gázolt el egy Törökországban bejegyzett teherautó. A gyerek a helyszínen meghalt. A baleset egy gyalogátjáró közelében történt. A helyiek szerint a települést átszelő országúton levő betonfal miatt életveszélyes az útszakasz, a kihelyezése óta nagyon sok baleset történt Marosszentgyörgyön, hatszor több, mint az országút felújítását és a betonfal kihelyezését megelőzően, mert azt az érzetet kelti a sofőrökben, hogy gyorsabban hajthatnak. A helyi önkormányzat többször jelezte a problémát az útügyi hatóságnak, több tiltakozó akciót is szerveztek a betonfal ellen, és petíciót is indítottak az eltávolítása érdekében, amelyet 4000 helyi lakos írt alá.

Az útvonalon az első gépnek ma kellett volna indulnia, ám a török légitársaság a geopolitikai helyzetre hivatkozva halasztotta az új járat beindítását. A tervek szerint heti négy alkalommal közlekedett volna repülőgép Kolozsvár és Isztambul között. Tegnap egyébként a Turkish Airlines alkalmazottai sorában is megkezdődött a tisztogatás. A légitársaság tegnap este 200 alkalmazottja elbocsátását jelentette be arra hivatkozva, hogy részük volt a puccsban, és kapcsolatban állnak a puccs szervezőivel.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint augusztus 6-ig rendkívül meleg lesz az egész országban, főként a déli megyékben, ahol a nappali csúcsértékek 35 fok körül alakulnak. 30 fok fölött tetőznek majd a hőmérsékletek Erdélyben is, átlagosan 31-32 fokig melegszik a levegő. Az ország nagy részén kevés az esély esőre, de a Körösök vidékén, Máramarosban és Erdélyben előfordulhatnak villámlással kísért gyors záporok.

Sikeresen leszállt Abu-Dzabiban kedden hajnalban a Solar Impulse 2 nevű napelemes repülőgép, amely így az első, energiáját kizárólag napelemekből nyerő repülő, amelynek sikerült megkerülnie a Földet.

A gép így egyetlen csepp üzemanyag felhasználása nélkül tette meg a 42 ezer kilométert. Bertrand Piccard komplikáció nélküli leszállást hajtott végre vele Abu-Dzabiban helyi idő szerint 4.05 órakor.

A Solar Impulse 2 tavaly márciusban indult föld körüli útjára. Tizenhat helyen szállt le. Az út leghosszabb szakasza Japán és Hawaii között a Csendes-óceán átszelése volt, ami 7212 kilométert jelentett, melyet a gép 118 óra alatt tett meg.

Az Egyesült Államokhoz tartozó szigeteken javítani is kellett a repülőt, ami miatt több mint kilenc hónapig nem tudtak felszállni.

A küldetés célja a világ körberepülésén kívül, az volt, hogy felhívja a figyelmet a megújuló, környezetbarát energiára.

A magyarországi ukrán nagykövet kinevezéséről, az állítólagos magyar szeparatizmusról, a kárpátaljai magyar konzulátusok működéséről kérdezte Buhajla József ungvári magyar főkonzult a mukachevo.net hírportál munkatársa.

Húsz hónap telt el úgy, hogy Ukrajnának nem volt nagykövete Magyarországon, azaz a legmagasabb diplomáciai szinten nem tudta képviselni érdekeit a szomszédos országban. Buhajla József szerint a nemrégiben kinevezett Ljubov Nepopnak nagy tapasztalata van a diplomácia terén, érti a dolgát, ismeri azt a régiót, ahol most dolgozik, jól beszél magyarul. A felsoroltakból kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a nagykövet asszony tevékenysége nagyban hozzájárul majd az – egyébként hagyományosan jó – ukrán–magyar kapcsolat további javulásához.

A Kárpátalján működő magyar konzulátusokról Buhajla József elmondta, az ungvári és a beregszászi képviselet együttműködése a kijevi magyar nagykövetséggel rendkívül szoros. Egyek azon törekvésben, hogy segítsék Ukrajnát a vízummentesség és az Európai Unióba való belépés minél hamarabbi elérésében.

Egyszersmind minden külképviseletnek megvan a maga feladata. A nagykövetség felső szinten foglalkozik több politikai kérdéssel és diplomáciai tevékenységgel. A főkonzulátusi hatáskörben a vízummal kapcsolatos feladatokra, kulturális projektekre, a Kárpátalján egy tömbben élő magyarság érdekeinek a védelmére összpontosítanak. Ennek érdekében folytatják a korábban elindított programokat, példaként említve a különböző emléktáblák és emlékművek felállítását, az Ungvári Nemzeti Egyetemen folyó tatarozási munkálatok támogatását, a sikeres Keleti Partnerség Programot. Szólt a júliusban induló kárpátaljai gazdaságfejlesztési programról is, melynek keretében a magyar állam még az idén kétmilliárd forint összegű támogatást biztosít az itt élőknek, majd hozzátette: ez az összeg jövőre várhatóan ötmilliárd forintra emelkedik.

Az utóbbi évek statisztikai adatai szerint évente 48-50 ezer schengeni vízumot adnak ki a magyar konzulátusok.

Buhajla emlékeztetett rá, hogy a Keleti Partnerség 2015. májusi rigai csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon EU-tagországok vezetői között volt, akik elkötelezetten támogatták Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, szorgalmazták, hogy Ukrajna vízummentességet kapjon.

Buhajla József szerint érthetetlenek a magyar szeparatizmusról szóló vádak, és kitalációnak nevezett minden ilyen híresztelést. Szomszédos országként és az Európai Unió tagországaként természetes dolog, hogy Magyarország segíti Ukrajnát, azon belül Kárpátalját – fogalmazott a főkonzul. – Nagyon fontos, hogy ezekben a kérdésekben mellőzzünk minden spekulációt, eligazodjunk a helyzetben, hiteles és hivatalos tájékoztatást nyújtsunk. Csak így tehetünk rendet azok fejében, akiknek kétségeik és félelmeik támadnak.

A teljes interjút ITT olvashatja el.

Kárpátalja.ma

Monumentális egyiptomi szobormaradványt találtak a legnagyobb bibliai kori ásatáson Izraelben. A középbirodalom egyik magas rangú tisztviselőjét örökíthette meg a szobor.

Történelmi jelentőségű szobormaradványt, egy életnagyságú egyiptomi hivatalnok mészkőszobrának alsó részét találták meg a Tel-Hacor nevű lelőhelyen Izraelben, a Galileai-tengertől (helyi nevén a Kinneret-tótól) északra – értesült a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja.

Félméteres lábak érthetetlen szöveggel

Az egyiptomi középbirodalom egyik magas rangú tisztviselőjét örökíthette meg az a szobor, amelynek töredékét meglelték az UNESCO egyik világörökségnek választott helyszínén, Izrael legnagyobb bibliai kori ásatásán, Tel-Hacorban- közölték a lappal a Jeruzsálemi Héber Egyetem feltárást végző régészei.

Az egykori kormányzói palotában maradt fenn egy négyzet alapú kövön ülő egyiptomi férfialak lábának 40 x 45 centiméteres darabja. A kőalapzatra néhány sor hieroglifát is véstek.

A kutatók becslése szerint a hiányzó részekkel kiegészítve eredetileg életnagyságú lehetett a szobor, amelynek feliratát eddig nem sikerült teljesen megfejteni. Az első olvasatok szerint a sorok az alkotás egykori tulajdonosának nevét és rangját rejthették, de a hieroglifák megfejtése még nem egyértelmű.

Egy fáraó szfinxét követi

A szobor eredetileg egy síremléknél vagy egy templomban, valószínűleg Ptah isten templomában állhatott, és a talapzatába vésett szöveg nagyrészt a hivatalnokot dicsőítette, aki a memphiszi térségben – Ptah isten kultuszának főhelyén – szolgálhatott. A feliraton szerepel a szokásos egyiptomi halotti formula is, amelynek a szobor tulajdonosa számára örök bőséget kellett biztosítania.

Az egész földközi-tengeri térségben eddig ez a második, az i. e. 3. évezredből származó monumentális egyiptomi szobormaradvány: az elsőt is itt találták három évvel ezelőtt, az i. e. 25. században uralkodó Menkauré fáraó szfinxtöredékét.

A bibliai kor legfontosabb lelőhelye

Az egykori kormányzati palota fontosságát jelzi, hogy két ilyen szobrot is kiástak belőle, valószínűleg nem csak Hacor városát, hanem az egész térséget erről a helyről igazgathatták.

A Héber Egyetem régészeti tanszékén dolgozó, és a helyi ásatásokon 27 éve részt vevő Amnon Ben-Tor professzor szerint ez a bibliai kor legfontosabb régészeti lelőhelye.

Az utóbbi közel harminc évben 18 egyiptomi szobormaradványra leltek ezen a helyen, de legnagyobb részüket a késői bronzkorra, az i. e. 15-13. századra datálták. Számos olyan maradványt is találtak, amelyet még a Hacor felépítése előtti korban készítettek, és amelyet a régészek szerint ajándékként küldhettek Egyiptomból a Hacorban székelő uralkodónak.

Nem meglepő

“Ez nem meglepő, mivel Hacor királya különleges helyzetben volt, akkoriban ő volt Kánaán déli részének legfontosabb uralkodója”- vélekedett a lapnak nyilatkozó régész. Fénykorában, az i. e. 2. évezredben mintegy húszezren élhettek Hacorban, ami a térség legfontosabb központjává tette a várost az Egyiptom és Babilon közötti úton.

A szobrokat mind törött állapotban, nagy területen elszórva találták, ami arra utal, hogy szándékosan, erőszakosan törték őket darabokra valószínűleg a város elfoglalásakor, valamikor az i. e. 13. században.

Józsué könyve a Bibliában azt állítja, hogy a kánaáni Hacor elfoglalása nyitotta meg az utat az izraelieknek az ezen a területen való letelepedéshez. A várost Salamon király újjáépítette és a babiloni hódításig, i. e. 732-ig ismét virágzott.

Tizenkilencre emelkedett a Tokió közelében, Japánban kedd hajnalban egy fogyatékkal élőknek otthont adó létesítményben elkövetett késes ámokfutás halálos áldozatainak száma.

A feltételezett elkövető a megtámadott egészségügyi intézmény egyik korábbi dolgozója, a 26 éves Uemacu Szatosi – jelentette kedden a japán köztévé, amelynek információi szerint a támadásnak legalább negyvenöt sérültje is van.

A sérültek közül 28 ember sebesülése súlyos.

A késelő hajnalban rontott be egy fogyatékkal élőknek otthont adó létesítménybe a Kanagava prefektúrában található Szagamiharában. A rendőrséget hajnali fél háromkor riasztotta a létesítmény egyik munkatársa, aki azt mondta: “valami szörnyűség történik”.

A férfi a támadás után maga sétált be a rendőrségre, ahol feladta magát. A rendőrség hivatalosan emberöléssel gyanúsította meg.

Az Aszahi Simbun című japán napilap tudósítása alapján a támadó a rendőrség tájékoztatása szerint azzal indokolta tettét, hogy “meg akarja szabadítani a a világot a fogyatékkal élőktől”.

Szerdán közli az Egyetemi Címeket, Okleveleket és Bizonyítványokat Hitelesítő Országos Tanács a Victor Ponta dolgozatáról szóló újabb véleményezését – ha helyt adnak az óvásnak, akkor az ügy tovább húzódik. A Tanács korábban jelezte, hogy átnézték a politikus doktori dolgozatát és azt majdnem ...

Gond van a szeméttel Szászfenesen – Kolozsvár alvóvárosa nem tudja hová tenni a háztartási szemetet. A polgármester arról tájékoztatott, hogy a szemétszállító és a hulladéktároló közötti szerződést felfüggesztették, így nincs hová tenniük a szemetet. Kolozsvár átmeneti szeméttározója nem tudja...

Egyelőre nem lesz török emlékmű Zentán, a községi képviselő-testület ugyanis mai, ötödik rendes ülésén megsemmisítette azt a korábbi határozatát, amellyel az emlékmű létrehozására irányuló kezdeményezést támogatta.

Igor Mirović tartományi kormányfő és Miloš Vučević újvidéki polgármester ma megtekintették annak a gyárnak az építkezését az újvidéki északi ipari zónában, amelyet a Lear amerikai vállalat vesz bérbe, s megállapították, a munkálatok a tervek szerint haladnak, s november 1-jén megkezdődhet a munka a gyárban, írja az RTV.

Táncoskedvű mottóval elevenedett meg Csíkszeredában a Mikó vár: július 14-től négy napon át kora délutántól éjszakába nyúlóan jóformán megállás nélkül szólt a zene a várudvaron és a délkeleti bástyateremben is. A 33. Régizene Fesztivál a német zenére összpontosított, vidám mottóval. A Hassler-mű sor...

Továbbra is tart az éhségsztrájk a horgosi tranzitzóna közelében.

Mérán lát napvilágot a világ első kalotaszegi, Kalotaszeg első világzenei fesztiválja. Faragott kapuk mögötti falusi porták csűrszínpadán zenél Csík János és Balogh Kálmán az Esszencia zenekarral, a Tárkány művek, a Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartett, Limberger Tcha, a Buda Folk Band, a Nadara, ...

Idén július 29-31. között szervezik meg a Kolozsi Magyar Napokat. A harmadik kiadáshoz érkezett rendezvény egyik újdonsága, hogy pénteken délután kezdődik a rendezvénysorozat, változatos programmal készülnek. Lesz néptánctalálkozó és táncház a Tokos zenekarral, változatos gyerek- és ifjúsági program...

Karmesterünk a szenvedélyes zenét és sodró drámai szövegkönyveket tartalmazó olasz és francia romantikus opera dallamainak int be ezúttal. Összeállította: László Tibor  ...