Határon túli magyar portálok összesített hírei

Néhány napig szünetel a kánikula Kárpátalja területén, négyes szintű viharjelzést adott ki a helyi meteorológiai központ.

A kárpátaljai és a magyarországi meteorológiai központok jelentése szerint július 27-től heves esőzések, zivatarok, felhőszakadások, helyenként akár jégeső is várható megyénk egész területén. Az esőzések következtében a kisebb folyók vízszintje akár egy méterrel is megemelkedhet. Változó irányú szélre számíthatunk, sebessége 3-8 m/s, viharban akár 15-20 m/s-os széllökések is kialakulhatnak. Nappal 26-31 Celsius-fokot mérhetünk, este 14-19 fokot.

A szélsőséges időjárási jelenségekre július 30-ig számíthatunk.

Kárpátalja.ma

Két új kút kifúrásáról írt alá ma szerződést a Geo Engineering BGP vállalat által vezetett konzorciummal a szabadkai vízgazdálkodási közvállalat, a munkálatok októberben kezdődhetnek meg.

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, korábbi nevén a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatói székére két személy, Kacsur András színművész és Sütő Mária, az intézmény titkára nyújtotta be pályázati kérelmét.

A beadványok elbírálási folyamatáról Molnár Ildikót, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának helyettes vezetőjét kérdezte szerkesztőségünk, aki beszámolt a tisztségválasztás körülményeiről.

A hatfős bizottság július 29-én hallgatja meg a jelölteket és hoz döntést az igazgatói poszt betöltéséről. A meghallgatás során a két jelölt bemutatja az egyéves és ötéves terveit, majd titkos szavazás következik, amelynek eredményeképpen fény derül a nyertes pályázó kilétére.
A döntés a tervek kidolgozottságának, alaposságának értékelése és személyes beszélgetés alapján születik. A fő szempontok közé tartozik a szakmai rátermettség, hozzáállás, a programterv átláthatósága, a színészek továbbképzési feltételeinek megteremtése, a vezetett intézmény állapotának fenntartása, javítása.

A kulturális osztály részéről Molnár Ildikó és Kanyuk Iván, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának helyettes vezetői és Voronics Mária, az osztály módszerész szakembere képviselik a bizottságot. A civil szervezetek részéről az Ukrajnai Nemzeti Színháztársulatok regionális képviseleti testületéből Viktor Telicsko, Krimusz Anatolij és Sersun Vaszil vesz részt a döntéshozásban.

Molnár Ildikó szerkesztőségünknek elmondta, a beregszászi színházon kívül még öt intézményben történik vezetőváltás öt bizottság közreműködésével: a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban, az ungvári szabadtéri múzeumban, a Cantus megyei akadémiai kamarakórusban és a Megyei Gyermek- és Ifjúsági Könyvtárban.

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal kulturális osztálya további öt kulturális intézmény vezetői tisztségére pályázó jelölt nevét tette közzé.

Végül pillantsunk bele a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatói tisztségére pályázó személyek, Kacsur András és Sütő Mária szakmai tapasztalataiba:

Kacsur András 1974. augusztus 31-én született Nagyszőlősön. Iskolásként tagja volt a nagyszőlősi Bartók Béla Művelődési Körnek és a Keresztyén Balázs vezette önképző körnek. Felsőfokú végzettségét a Kijevi Nemzeti Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte, emellett cserediákként három félévet töltött a Budapesti Színművészeti Főiskolán.
18 éve tagja a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháznak, aktívan részt vállal a színház életében, számos darabban láthatjuk ma is.

Sütő Mária, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház titkára 1995 óta dolgozik az intézményben, 2013-ban kinevezték a színház irodalmi-dramaturgiai részlegének élére. Felsőfokú végzettségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem angol szakán szerezte. Munkája során elsajátította az intézmény adminisztrációs teendőit és pályázatírási tapasztalatot is szerzett.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

A találkozó időpontját a török miniszterelnök-helyettes jelentette ma be. Az orosz hatóságok már a múlt hét folyamán beszámoltak arról, hogy Vladimir Putyin államfő augusztus első felében találkozni fog a török államelnökkel. A két vezető között ez lesz az első találkozó azt követően, hogy tavaly novemberben a török-szíriai határon egy török vadászgép lelőtt egy orosz bombázó repülőgépet. Az incidenst követően elhidegült a két ország viszonya, és Oroszország gazdasági szankciókat vezetett be Ankarával szemben. Az orosz és a török miniszterelnök-helyettesek a mai moszkvai találkozójukon abban állapodtak meg, hogy fokozatosan feloldják a két ország kereskedelmi és gazdasági viszonyát sújtó korlátozásokat.

Csütörtökön 17.15-től az élő ZeneTérben: Amikor tetőtől talpig libabőrös lesz az ember – katarzis a magyar rockzenében, lélektani megközelítésben. Vargha Jenő-László pszichológus lesz a vendégem az élő ZeneTérben július 28-án, csütörtökön délután negyed hattól. Tartsanak velünk! Hallgassák meg hango...

Kihalt, húsevő erszényes új fajára bukkantak kutatók Ausztráliában. Az élőlény mintegy ötmillió évvel ezelőtt élt Queensland félreeső északnyugati területén, Ausztrália kiszáradó erdőségeiben.

A 20-25 kilogrammot nyomó ragadozó a kontinens legnagyobb, ma élő húsevő erszényesének, a mintegy 10 kilogrammos tasmán ördögnek távoli és jócskán termetesebb rokona. A Whollydooleya tomnpatrichorum az első hivatalosan leírt faj ama furcsa új állatok között, amelyeknek maradványait Queensland „Új Riversleigh”’ névre keresztelt lelőhelyén találtak meg.

Az erszényest taglaló tanulmányt a Memoirs of Museum Victoria folyóirat közölte.

Mike Archer, a vizsgálat vezetője szerint a W. tomnpatrichorumnak nagyon erős foga volt, amellyel korának legnagyobb állatait is leteríthette és felapríthatta.

A 12-15 millió évvel ezelőtti kései miocén időszak – amikor Ausztrália elkezdett kiszáradni, és a megafauna fejlődésnek indult – a kontinens múltjának egyik legrejtélyesebb és legkevésbé ismert periódusa. Az ekkor élt szárazföldi állatok maradványai nagyon ritkák.

2012-ben azonban a kutatók rábukkantak egy teljesen új lelőhelyre, a már nemzetközi hírnevet szerzett Riversleigh világörökségi helyszín közelében, Queensland északnyugati részén. Az ásatásokat egy évvel később kezdték meg.

Az új faj igen egyedi őrlőfoga volt az egyik első megkövesedett fog, amelybe belebotlottak a lelőhely egyik maradványokban gazdag, Whollydooley Hillnek elnevezett helyszínén.

Közepes és nagy testű, kései miocénkori állatokról volt már tudomásuk a kutatóknak más lelőhelyekről. Ezek viszont semmit nem árultak el ugyanezen időszak apró és közepes testű emlőseiről, amelyek általában sokkal több mindent tárnak fel a prehisztorikus környezetről és klímáról.

Úgy hiszik, az új lelőhely ilyesféle maradványai sok információval szolgálnak majd róla, mennyiben változott Ausztrália környezete és fajai a 12-15 millió évvel ezelőtti időszakban, ami ráadásul igen kritikus periódus volt, hiszen a fokozódó szárazság végezetül elvezetett a pleisztocén jégkorszakaihoz.

A Whollydooley-lelőhely például szélfútta homokszemcsék első jeleit hordozza magán, az ilyen jellegű leletek hiányoznak az idősebb riversleigh-i üledékekből.

Más állatok fennmaradt fogai ráadásul szokatlanok a másik lelőhelyen találtakhoz képest, mivel sokkal kopottabbak. Mindez azt sugallja, hogy a kései miocén élőlények szívósabb, talán aszálynak ellenállóbb növényeket fogyaszthattak, és a környezetben is nagyobb mennyiségben volt jelen a koptató por.

Archer szerint bár a Whollydooleya ötmillió éve félelmet kelthetett az erdők lakóiban, napjai meg voltak számlálva. Míg távoli rokonságban állt a ma és a közelmúltban élt ragadozó erszényesekkel, úgymint az ördögökkel, az erszényes farkassal és az erszényesnyestekkel, a jelek szerint külön alcsoportot képezett a ragadozók között, amely végül kipusztult.

Az ügyben az elmúlt hetekben sem történt előrelépés, így a csütörtöki tanácsülés napirendi pontjai között sem szerepel az alpolgármesterek kinevezésére vonatkozó határozat. A PSD és az RMDSZ frakció vezetői továbbra is azt mondják, nem prioritás számukra alpolgármestert állítani. A PNL úgy véli, az alpolgármesterek hiánya hátráltatja a helyi tanács működését, a liberálisok azonban a többi párt támogatása nélkül nem tudnak alpolgármestert választani.

A késekkel felfegyverzett támadók öt túszt ejtettek az észak-franciaországi Rouen egyik elővárosában, egy templomban. Az első információk szerint egy pap, két apáca és két hívő volt a túszok között. Az egyik apácának sikerült elhagynia a helyszínt, ő riasztotta a hatóságokat. Az RTL France helyszíni tudósítója szerint az akció tizenegykor véget ért, a túszejtőket ártalmatlanították. Több hírportál arról számolt be, lelőtték a túszejtőket. Az egyik túszt, a papot már nem tudták megmenteni a rendőrök, végeztek vele a támadók. A merénylők indítéka egyelőre ismeretlen.

Agyonlőtte kedden a francia rendőrség azt a két, késsel felfegyverkezett támadót, akik valamivel korábban túszokat ejtettek egy észak-franciaországi kisváros templomában – jelentette híroldalán a BBC brit közszolgálati televízió.

A források szerint a támadók a normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray településen négy-hat embert – a Le Figaro című francia napilap értesülései szerint egy papot, két apácát és két hívőt – tarthattak fogva.

A Le Figaro úgy tudja, egy apácának sikerült elmenekülnie a templomból a támadók elől, ő értesítette a rendőrséget.
A France 3 televízió értesülései szerint több lövést lehetett hallani a helyszínen, ahova a rendőrség és a készenléti szolgálatok munkatársai is felvonultak.

A rendőrség szerint az egyik túsz életét vesztette.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter úton van a településre.

Valerija Juzjvjak Ukrajna nemzeti válogatott ritmikus gimnasztikai csapatának tagjaként vesz részt a riói olimpián – közölte a pmg.ua hírportál július 24-én.

A tizenhat éves ungvári lány póttagként utazik a sporteseményre.

Kárpátalja.ma

Magyarországon a forró nyári napok megszaporodása miatt egyre több a hőártalommal kapcsolatos esetek száma, amelyek közül a leggyakoribb – gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek esetében is – a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás. A meleg miatti ájulás (orvosi kifejezéssel banális hőségkollapszus) fontos kritériuma, hogy az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább! A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. Ezeket a panaszokat jelezheti is a körülötte lévőknek. Több, egyébként is “ájulós” személy a fenti panaszok alapján előre tudja, hogy el fog ájulni, amit közölhet a közelében tartózkodókkal. Máskor minden előzetes jel nélkül a beteg térde megroggyan, legtöbbször elesik, elvágódik. A tudat visszatérése után a beteg szavakba önti ájulását, teljes kooperációra képes. Gyermekek nem tudják ezt magfogalmazni: esetükben az elmúlt időszakra való visszaemlékezésben felfedezhető hiányosságok utalnak az eszméletvesztésre.

Miért ájulunk el?
A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után. Az idősek, a vízhajtó vagy értágító kezelésben részesülők körében gyakrabban fordul elő. Az alkoholfogyasztás is fokozhatja a hőség hatását.

Mikor hívjunk orvost?
Nagyon fontos, hogy hőkollapszus esetén a tudat magától visszatér, a légzés és keringés mindvégig normális. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, közben vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően zavartság, dezorientáltság, beszédzavar vagy bármely más kóros állapot marad hátra – minden esetben minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.

Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?
A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá. Ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőségkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket. Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget. Azok a betegek, akiknél a különböző okból történő ájulások viszonylag gyakran előfordulnak, valószínűleg ismerik már annak mechanizmusát. Ha ismerősünkről tudjuk, hogy közéjük tartozik, melegben (főleg hosszan tartó állás során) mindig igyekezzünk úgy elhelyezkedni, hogy szükség esetén őt megtarthassuk, csökkentve ezzel az esés következtében létrejövő sérülések súlyosságát.

Újabb ásatást indítottak a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) és az Erdélyi Történeti Múzeum régészei hétfőn a Duna-deltában, hogy felkutassák a kommunizmus idején az egykori peripravai kényszermunkatáborban megölt politikai foglyok földi maradványait.

A periparvai munkatábort hivatalosan egy 16 kilométeres gát megépítése, és a falu körüli mocsaras terület lecsapolása érdekében alakították ki az 1950-es évek elején, 1959 és 1964 között azonban politikai foglyok ezreit hozták ide. Peripraván főleg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt.

Az embertelen fogva tartási körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, az élelem és az orvosi ellátás hiánya miatt legalább 124 (többségében politikai, és néhány köztörvényes) fogoly halt meg Peripraván, akiket az IICCMER-nek sikerült eddig azonosítania. A kormányzati intézet az őrök és parancsnokaik büntetőjogi felelősségén túl a politikai foglyok “megsemmisítését” elrendelő belügyminisztériumi vezetők elszámoltatása érdekében próbálja feltárni és azonosítani az áldozatok földi maradványait.

A jeltelen sírok felkutatásában a túlélők tanúvallomásaira támaszkodnak, a kihantolt holttestek azonosítása érdekében pedig az IICCMER júniusban felhívást intézett a munkatáborban eltűnt foglyok családtagjaihoz, hogy DNS-mintákkal segítsék a régészek munkáját. Mivel a hétfőn kezdődött ásatás esetleges eredményét a még életben lévő vétkesek büntetőjogi felelősségre vonására akarják felhasználni, a feltárást a katonai ügyészség képviselőjének jelenlétében végzik. Az IICCMER régészei a korábbi két (2013-ban, illetve tavaly végzett) peripravai ásatása során 11 jeltelen sírt tártak fel, a benne talált csontokat pedig a tulceai igazságügyi orvostani intézetbe szállították azonosításuk érdekében.

Romániában 2013-ban kezdődött a sajtó által “kommunista pribékeknek” nevezett egykori börtönparancsnokok büntetőjogi elszámoltatása: közülük eddig kettőnek az ügyében született ítélet. A hírhedt Ramnicu Sarat-i börtön egykori parancsnokát, Alexandru Visinescut idén februárban jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélték, ő már megkezdte büntetése letöltését. Ugyancsak húszéves szabadságvesztésre ítélték első fokon Ion Ficiort, a peripravai munkatábor egykori parancsnokát márciusban.

Ügyészségi vizsgálat folyik a szamosújvári (Gherla) börtön egykori parancsnoka, Constatin Istrate ellen, illetve George Homostean volt belügyminiszter ellen, akit a gyanú szerint felelősség terhel egy politikai fogoly, Gheorghe Ursu kínvallatások nyomán 1985-ben bekövetkezett haláláért. Júniusban az IICCMER Marian Petrescut, a galaci (Galati) börtön egykori parancsnokát és helyettesét, Gheorghe Bostinát is feljelentette: az előbbit 104, ez utóbbit száz politikai fogoly haláláért tartják felelősnek.

Költségvetése 150 millió lej, a programban ezúttal magánszemélyek, lakótársulások, közintézmények, iskolák, kórházak és egyetemek is pályázhatnak zöld beruházásaik finanszírozására. A megújuló energiaforrásokat használó fűtési rendszerek mellett, környezetbarát szigetelőanyagokra is lehet pályázni, mint a kender, a gyapjú és a bazaltkő, illetve tetőfedő rendszerek, energiatakarékos világítási rendszerek kialakítását is finanszírozzák. A tervek szerint nagyobb pontszámot kapnak az elbírálásnál azok a pályázatok, amelyekben olyan beruházáshoz kérnek finanszírozást, amelyeket hazai környezetbarát építőanyagok felhasználásával valósítanának meg. A környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint 44 millió lejt különítenek el azok számára, akik a 2011-es program keretében szerződtek zöld beruházásokra, de ezeket nem tudták befejezni, mert nem kapták meg a támogatást.

Igazi nyári témákkal jelentkezik csütörtökön az Alpok-, a Duna- és az Adria menti országok közös televízió-műsora. A szerkesztő ezúttal az egykori szakmákat helyezték górcső alá, de a mesterek festői környezetét is bemutatják.

A 34. évében járó Alpok-Duna-Adria televíziós együttműködésben a magazint minden ország azonos tartalommal, a saját nyelvén készíti el. A kéthetenként jelentkező műsor csütörtöki adásában ezúttal a nézők a régi mesterségek világába pillanthatnak be.

A hajóépítés hagyománya a horvátországi Betinában a 18. század közepéig nyúlik vissza, amikor a Filipi család a szigetre hozta tudását. Betina egyhamar több tucat kiváló mester otthonává vált, akik e vidéken megteremtették a hajóépítés alapjait. Négy évtizede még közel ötvenen ismerték a szakma csínját-bínját, mára csak tízen maradtak. A riport e tradicionális mesterség utolsó mohikánjait mutatja be.

Az üvegfestés alapvető technikái, az olvasztás, a formázás és a színezés már az ókori Egyiptomban ismertek voltak. A szlovéniai múzeumok és magángyűjtemények nagyszámú üvegfestett képet rejtenek, de csak kevés közülük a XVIII. századi mesterműve. A rendezők kutatásai nyomán nemrégiben e ritka darabokat állították ki a celjei Tájvédelmi Múzeumban.

Az óraátállítások idején dolgozik a legtöbbet az a bajor órásmester, aki templomok és más középületek tornyaiban elhelyezett, messziről látható szerkezeteket állítja be. Igazi toronyórás dinasztiából származik, a család tagjai százötven év óta űzik ezt a mesterséget az aprócska Meßhofen településen.

Adás: július 28., csütörtök (Duna – 7.55)
Ismétlés: július 28.. csütörtök (Duna World 15.35)

MTVA

Az államelnöki hivatal közleménye szerint ma tárgyalja meg a testület, milyen módon ültetik gyakorlatba a július 8-9-i varsói NATO-csúcs döntéseit. Klaus Johannis államfő két hete, a csúcstalálkozót követően úgy nyilatkozott, Románia számára eredményes volt a tanácskozás, a stabilitás megőrzését célzó vállalásaival az ország erősíti szerepét a régióban. Mivel a mai az első ülés a törökországi puccskísérlet, a nizzai és a németországi merényletek óta, várhatóan ezek az események is napirendre kerülnek.

Tegnap este egy 11 éves kislányt gázolt el egy Törökországban bejegyzett teherautó. A gyerek a helyszínen meghalt. A baleset egy gyalogátjáró közelében történt. A helyiek szerint a települést átszelő országúton levő betonfal miatt életveszélyes az útszakasz, a kihelyezése óta nagyon sok baleset történt Marosszentgyörgyön, hatszor több, mint az országút felújítását és a betonfal kihelyezését megelőzően, mert azt az érzetet kelti a sofőrökben, hogy gyorsabban hajthatnak. A helyi önkormányzat többször jelezte a problémát az útügyi hatóságnak, több tiltakozó akciót is szerveztek a betonfal ellen, és petíciót is indítottak az eltávolítása érdekében, amelyet 4000 helyi lakos írt alá.

Az útvonalon az első gépnek ma kellett volna indulnia, ám a török légitársaság a geopolitikai helyzetre hivatkozva halasztotta az új járat beindítását. A tervek szerint heti négy alkalommal közlekedett volna repülőgép Kolozsvár és Isztambul között. Tegnap egyébként a Turkish Airlines alkalmazottai sorában is megkezdődött a tisztogatás. A légitársaság tegnap este 200 alkalmazottja elbocsátását jelentette be arra hivatkozva, hogy részük volt a puccsban, és kapcsolatban állnak a puccs szervezőivel.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint augusztus 6-ig rendkívül meleg lesz az egész országban, főként a déli megyékben, ahol a nappali csúcsértékek 35 fok körül alakulnak. 30 fok fölött tetőznek majd a hőmérsékletek Erdélyben is, átlagosan 31-32 fokig melegszik a levegő. Az ország nagy részén kevés az esély esőre, de a Körösök vidékén, Máramarosban és Erdélyben előfordulhatnak villámlással kísért gyors záporok.

Sikeresen leszállt Abu-Dzabiban kedden hajnalban a Solar Impulse 2 nevű napelemes repülőgép, amely így az első, energiáját kizárólag napelemekből nyerő repülő, amelynek sikerült megkerülnie a Földet.

A gép így egyetlen csepp üzemanyag felhasználása nélkül tette meg a 42 ezer kilométert. Bertrand Piccard komplikáció nélküli leszállást hajtott végre vele Abu-Dzabiban helyi idő szerint 4.05 órakor.

A Solar Impulse 2 tavaly márciusban indult föld körüli útjára. Tizenhat helyen szállt le. Az út leghosszabb szakasza Japán és Hawaii között a Csendes-óceán átszelése volt, ami 7212 kilométert jelentett, melyet a gép 118 óra alatt tett meg.

Az Egyesült Államokhoz tartozó szigeteken javítani is kellett a repülőt, ami miatt több mint kilenc hónapig nem tudtak felszállni.

A küldetés célja a világ körberepülésén kívül, az volt, hogy felhívja a figyelmet a megújuló, környezetbarát energiára.

A magyarországi ukrán nagykövet kinevezéséről, az állítólagos magyar szeparatizmusról, a kárpátaljai magyar konzulátusok működéséről kérdezte Buhajla József ungvári magyar főkonzult a mukachevo.net hírportál munkatársa.

Húsz hónap telt el úgy, hogy Ukrajnának nem volt nagykövete Magyarországon, azaz a legmagasabb diplomáciai szinten nem tudta képviselni érdekeit a szomszédos országban. Buhajla József szerint a nemrégiben kinevezett Ljubov Nepopnak nagy tapasztalata van a diplomácia terén, érti a dolgát, ismeri azt a régiót, ahol most dolgozik, jól beszél magyarul. A felsoroltakból kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a nagykövet asszony tevékenysége nagyban hozzájárul majd az – egyébként hagyományosan jó – ukrán–magyar kapcsolat további javulásához.

A Kárpátalján működő magyar konzulátusokról Buhajla József elmondta, az ungvári és a beregszászi képviselet együttműködése a kijevi magyar nagykövetséggel rendkívül szoros. Egyek azon törekvésben, hogy segítsék Ukrajnát a vízummentesség és az Európai Unióba való belépés minél hamarabbi elérésében.

Egyszersmind minden külképviseletnek megvan a maga feladata. A nagykövetség felső szinten foglalkozik több politikai kérdéssel és diplomáciai tevékenységgel. A főkonzulátusi hatáskörben a vízummal kapcsolatos feladatokra, kulturális projektekre, a Kárpátalján egy tömbben élő magyarság érdekeinek a védelmére összpontosítanak. Ennek érdekében folytatják a korábban elindított programokat, példaként említve a különböző emléktáblák és emlékművek felállítását, az Ungvári Nemzeti Egyetemen folyó tatarozási munkálatok támogatását, a sikeres Keleti Partnerség Programot. Szólt a júliusban induló kárpátaljai gazdaságfejlesztési programról is, melynek keretében a magyar állam még az idén kétmilliárd forint összegű támogatást biztosít az itt élőknek, majd hozzátette: ez az összeg jövőre várhatóan ötmilliárd forintra emelkedik.

Az utóbbi évek statisztikai adatai szerint évente 48-50 ezer schengeni vízumot adnak ki a magyar konzulátusok.

Buhajla emlékeztetett rá, hogy a Keleti Partnerség 2015. májusi rigai csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon EU-tagországok vezetői között volt, akik elkötelezetten támogatták Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, szorgalmazták, hogy Ukrajna vízummentességet kapjon.

Buhajla József szerint érthetetlenek a magyar szeparatizmusról szóló vádak, és kitalációnak nevezett minden ilyen híresztelést. Szomszédos országként és az Európai Unió tagországaként természetes dolog, hogy Magyarország segíti Ukrajnát, azon belül Kárpátalját – fogalmazott a főkonzul. – Nagyon fontos, hogy ezekben a kérdésekben mellőzzünk minden spekulációt, eligazodjunk a helyzetben, hiteles és hivatalos tájékoztatást nyújtsunk. Csak így tehetünk rendet azok fejében, akiknek kétségeik és félelmeik támadnak.

A teljes interjút ITT olvashatja el.

Kárpátalja.ma